2012. október 4., csütörtök

A meteorológusnak nincsen békája

Ahol az időjárás-jelentés születik
A legutóbbi heves, de gyors lefolyású vihar, az idei rendkívül meleg, aszályos időjárás mindig a meteorológusokat juttatja az emberek eszébe. Ahány tv-csatorna, rádióállomás, újság, internetes portál, annyiféle „jóslat”, előrejelzés születik. A Kutatók Éjszakáján megtekinthette az érdeklődő, aki kilátogatott az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-alföldi Regionális Központjába, azaz a szegedi repülőtér melletti meteorológiai állomásra.

Míg az ősziesen hűvös műszerkert sötétjében Aszalos István meteorológus ismertette meg a közönséggel a hagyományos műszereket, addig a kellemesen meleg házban Tóth Tamás mutatta meg, hogyan lesz az automata és kézi műszerekből bejövő adatokból a nagyközönség számára is érthető időjárás-jelentés.

Káosz az időjárás-jelentések körül

„A meteorológiai piacon káosz uralkodik” – tudtuk meg Tóth Tamás meteorológustól. „Magyarországon több szolgáltatótól lehet időjárási információkhoz jutni, viszont az OMSZ az, amelyik ma az egyetlen hivatalos forrásnak számít, az összes többi pedig magáncég. Az országos szolgálat viszont egyedüliként vállalja is a felelősséget az általa közölt hivatalos adatokért.”
Fokozza még az eltéréseket az is, hogy az egyes időjárásmodellek kiszámításában rengeteg a bizonytalanság, ami az idő előrehaladtával csak növekszik. Jelen ismereteink szerint nagyjából 7-10 napra lehetséges megbízható és viszonylag pontos előrejelzést adni.
„Ki kell azonban azt emelni, hogy az időjárás-előrejelzések soha nem voltak, és soha sem lesznek százszázalékosan pontosak, hiszen a bemenő adatokban is nagyon komoly bizonytalanság van, illetve az úgynevezett prognosztikai egyenletrendszer számításai is csak közelítő pontossággal tudják leírni a légkört.”
Persze a média is fokozza a káoszt azzal, hogy nem meteorológusok is időjárás-jelentést „csinálnak”, vagy épp az adatokból csak a szélsőséges értékeket emelik ki. Sokszor előfordul, hogy az ország nyugati és keleti felében gyökeresen más az időjárás, ennek ellenére a tévében-rádióban, az írott és elektronikus sajtóban országos viharral, vagy épp hőséggel, széllel „riogatják” a nézőket, hallgatókat, olvasókat, holott az adott területen ez egyáltalán nem várható.

Műszerek kertje

Aszalos István, az állomás meteorológusa az úgynevezett műszerkertben ismertette meg az érdeklődőkkel azokat a berendezéseket, eszközöket, melyekkel a levegő, a párolgás, a csapadék, a zúzmara, a különböző szinteken észlelhető hőmérséklet mérhetővé válik.
Látható itt napsugárzás-időtartam mérő, a földfelszíni hőmérséklet mérésére szolgáló berendezés, ruhaszárító kinézetű zúzmara vizsgáló és kis kerti tóra emlékeztető párolgásmérő is. Természetesen a műszerek közül nem hiányozhattak a modern berendezések sem. A különböző földközeli sugárzásokat egy három lábon álló, folytonosan zömmögő-nyögdöső-sóhajtozó készülék méri, míg az óránként felvisító dopplerradar segítségével a nagy magasságokban zajló légmozgásokat tudják nyomon követni.
De szabad szemes észlelést is végeznek, így a felhőfedettséget, az eső kezdetét végét, a csapadék fajtáját is rögzítik, sőt Szegedről – mivel repülőtér is van a közelben – óránként kétszer adnak a központi adatbegyűjtő felé jelentést.

Évi 25 milliós lufieregetés

Az éjszaka talán leglátványosabb elemeként került sor a több mint 35 kilométeres magasságig emelkedő, hidrogénnel töltött meteorológiai ballon felbocsájtására. Magyarországon két helyszínen, Budapesten és a szegedi központban végeznek ilyen vizsgálatokat, amikor minden éjszaka felemelkedik egy-egy ballon, melynek az aljára erősített kis műszercsomag folyamatosan méri, és a földi központba sugározza a légkörben mért adatokat.
„Nem olcsó mulatság ez, de enélkül jóval bizonytalanabbá válnának az előrejelzések” – mondja Aszalos István. „Mivel minden nap felbocsájtunk egy-egy műszercsomagot, nem kis költséggel kell számolni. Nagyjából évente 25 millió repül így el tőlünk, amiben a ballon, a gáz, és az egyszer használatos műszeregység költsége van benne.”
A ballon nem egész másfél óra alatt éri el a 35 kilométeres magasságot, majd nem sokkal később szét is pukkan, és a néhány dekás kis műszer visszaesik a földre. Útközben természetesen minden fontos adatot megmér: a szél irányát, sebességét, a páratartalmon keresztül a hőmérsékletig. Egy tipikus őszi éjszakán például a föld felszínén a műszerek 11 Celsius fokot mérnek, 210 méteres magasságban viszont már 18 Celsius fok van.
„A föld felszíne ilyenkor a napközben begyűjtött hőt visszasugározza a levegőbe” – magyarázta a jelenséget a meteorológus. „Az adatokból látható, hogy 5 kilométeres magasságban már mínusz 5 Celsius fok van. Tíz kilométeren nagyjából mínusz 55-60 fokot várunk.”


Az automaták sem tudhatnak mindent

Általánosabbá válik az a vélemény, hogy egyre kisebb a jelentősége az ember által üzemeltetett meteorológiai állomásoknak, hiszen a számítógépek korszakát éljük. Vannak azonban olyan meteorológiai információk, amelyeket csak és kizárólag az ember tud meghatározni.
„A legfontosabb információk származhatnak a meteorológusoktól” – emelte ki az emberi észlelés jelentőségét Tóth Tamás. „Vannak ugyan kísérletek, hogy sok megfigyelést automatizáljunk, de ez teljes egészében nem lehetséges, így mindig szükség lesz az emberre is.”
Az időjárás aktuális meghatározása egy adott pont felett, a csapadék milyensége, a felhőzet állapota, fajtája, a villámlás intenzitása, fajtája, a látótávolság mind-mind olyan adat, amit jelenleg a legbiztosabban csak az ember tud meghatározni.

Ahol az időjárás-jelentés születik

Szegeden, a repülőtér melletti meteorológiai állomáson hatan dolgoznak, 24 órás szolgálatban, hiszen az időjárás nem alszik. A légkör nagyon bonyolult rendszer, sokszor kiszámíthatatlan, így soha nem lehet tökéletes előrejelzést készíteni. Vannak olyan időjárási helyzetek, amikor azt sem lehet megmondani – még egy napra előre sem –, hogy milyen csapadék fog hullani. Egymástól néhány kilométerre lévő településeken gyökeresen eltérő időjárás is lehet.


Meglesni a mérhetőt

A megfigyeléseket földfelszíni automata műszerekkel végzik (csapadékmérő, légnyomásmérő, hőmérsékletmérők, relatív nedvességmérő, a szél sebességének és irányának mérése, a napsugárzás erősségének, időtartamának rögzítése), melyek minden automata állomáson megtalálhatók. Az országban csak Budapesten és Szegeden végeznek rádiószondás magaslégköri méréseket.
Szabad szemes észlelést is végeznek, így a felhőfedettséget, az eső kezdetét végét, a csapadék fajtáját is rögzítik. Szegedről, mivel repülőtér is van a közelben, óránként kétszer adnak a központi adatbegyűjtő felé jelentést.
Az állomáson található radar segítségével nagy magasságokban is lezajló légmozgásokat követik nyomon. Az így mért és észlelt adatokból alakul azután ki a tévében is látható radarfilm. Azonban a pontos adatok ellenére a televíziókban szereplő „sztármeteorológusoknak” nagyon nehéz a helyzetük, hiszen nekik egy egész országra szóló helyzetképet és előrejelzést kell nagyon rövid idő alatt, közérthető nyelven elmondaniuk.

Vegyünk időjárást

A megfigyeléseken és méréseken kívül különböző megrendelők részére szolgáltatnak meteorológiai adatokat, előrejelzéseket díjazás ellenében. Szegeden például a környezetgazdálkodási kft. részére folyamatosan adnak adatokat, de építési vállalkozások vagy épp rendezvényszervezők, így a Szegedi Szabadtéri Játékok is szerepelnek a megrendelők között. Visszamenőleges adatok is kérhetők, ezek segítségével adott pillanatra megtudható, hogy akkor éppen milyen volt a szél sebessége, a csapadék vagy volt-e villámcsapás az adott időszakban. A rendőrség vagy a biztosítótársaság felé lehet igazolni ezzel az egyes eseményeket befolyásoló tényezőket.