2012. november 17., szombat

A szegedi Szőke Tisza gőzhajó eredeti hajókönyve

Igazi kortörténeti és hajózástörténeti ritkaságot sikerült a Szeged Panorámának digitalizálni: a születésekor IV. Károly névre keresztelt és szegedi halálában Szőke Tisza néven ismert lapátkerekes gőzhajó eredeti hajókönyvét láthatják most olvasóink.



A tápéi öbölben már a fedélzet után a hajótestig jutottak a bontást végzők. Az értékmentésnek köszönhetően – mely során megpróbálják a gőzös lehető legtöbb részegységét az utókornak megőrizni – még mindig jól kivehető a kormányszerkezet, a tat, valamint a lapátkerékház oldala.
Az elmúlt időszakban a folyó mintha nem akarta volna elengedni a hajót: több mint 160 centiméteres vízszinttel ismét „magához láncolta”. Jelenleg a rohamosan csökkenő víz – egy héten belül 75 cm-re apad a Tisza – már lehetővé teszi, hogy a bontás következő fázisában a hajótest kiemelése is megtörténhessen.

Korábbi írások, képek, virtuális túra a hajóról


A hajó bontása 2012. november 16-án


 

A hajókönyv

Az 1979-es Szegedre való megérkezést követően a hajó egyik kabinjában fedezték fel az 1947-ben már Szent Imrére keresztelt gőzös iratanyagát és terveit. Miután a Szegedi Városi Tanács a Csongrád Megyei Vendéglátóipari Vállalt és a Szegedi Hőforrás és Fürdők kezelésbe adta, Szilágyi Árpád – jelenlegi városvédő, a Magyar Kultúra Lovagja – vezetésével és irányításával közel 500 ezer forintot költöttek a Szőke Tiszára.
Sajnos az elmúlt évtizedek hányattatásai a gőzös iratait sem kímélték. Amikor 2001. augusztus 13-án a Szegedi Közéleti Kávéház rendezvényén Szilágyi Árpád átadta a hajó eredeti terveit Popovits Józsefnek, a Mahart Tiszayacht Kft. akkori vezetőjének, ez az utolsó bejegyzés született a hajókönyvbe:

„A Mahart Tiszayacht Kft. a Szőke Tisza feltámasztásáért is dolgozik
Popovits József”

Sajnos azóta a terveknek nyoma veszett, de a hajókönyv megmaradt! Olvasóink, most ezt a dokumentumot böngészve, ha csak kis szeletében is, de betekintést kaphatnak a sokat megélt gőzös történetébe. A digitalizálásban portálunk nagy segítségére volt a szegedi Somogyi könyvtár, ahol egy speciális dokumentumszkenneren végezték el a munkát.


Hajókötél, vitorlavászon és kazánjavítás

A gőzös adatai mellett a hajókönyvbe – a kapitány kérésére – minden olyan, említésre méltó eseményt, javítást, anyagigénylést feljegyeztek, mely a hajó életében történt. Így olvasható, hogy számos szerszámot, kötelet, vitorlavásznat rendeltek. A nagyjavítások után rögzítésre kerültek a beavatkozások, módosítások is. Még egy baleset leírása is bekerült a dokumentumba:

„1920. X. 6. 236. számú jelentés
Kormányhavária
A gőzös a régi mosoni duna kiágazásánál völgymenetben kormányhaváriát szenvedett. Sem árúban, sem emberéletben kár nem történt, hatóságnak bejelentve nem lett.”

1926 végén a gőzöst fenékjavítás miatt az óbudai hajógyár dokkjába küldték. A következő évben, január 8-án ezzel a bejegyzéssel indult útjára:

„A gőzös a dokkból kijött. A dokkban végzett munkák: 1 tönklemez kicseréltetett, több horpadás kiigazíttatott, fenék átfesttetett, max. jelek ellenőriztettek és újra átfesttettek.”




Lopás, vandál utas és kazánrepedés

1919 szeptemberében a kapitány feljegyeztette, hogy a hajó ponyvakészletéből három darabot elloptak és kéri ezek pótlását. A hónap végén a hallban az egyik utas egy üveg asztallapot eltört, így ezt is pótolni kellett.
1929 január 9-én bejegyezték, hogy a 2092-es számú kazánon, mintegy 170 centiméter hosszú repedést fedeztek fel, és kérték, hogy engedélyezzék ennek javítását. 1930-31 telén nagyjavításra ismét a dokkba küldték a hajót. Ekkor számos kisebb-nagyobb átalakítást, kiigazítást, korszerűsítést végeztek a gőzösön.
A háborús évekből viszonylag kevés bejegyzés született, ezek is ceruzával, szinte olvashatatlan – ám szabályos – kézírással. Mintha csak magának jegyezgette volna fel valaki a hajón történteket.
Az utolsó érdemi bejegyzés 1955. november 10-i keltezésű... Ezt követően többet már nem írtak a keményfedeles könyvbe, a hajón végzett javításokat vélhetően az üzembentartó vállalatnál jegyezték fel. A Szőke Tisza végső nyughelyére, a tápéi öbölbe 1999-ben került ki. A 2001-es találkozón még volt remény a felújítására...



2012. november 16., péntek

Az év katasztrófavédelmi szóvivője: Tátrai János

Isaszegen találkoztak csütörtökön és pénteken az ország katasztrófavédelmi szóvivői, ahol hagyományteremtő módon átadásra került „Az év katasztrófavédelmi szóvivője” díj is, amelyet az idén a szóvivők Tátrai János tűzoltó alezredesnek ítéltek, aki hosszú időn át szervezte Csongrád megye katasztrófavédelmi kommunikációját.



Az országos találkozó céljairól szólva Petróczi Tímea tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője elmondta: az elmúlt időszakban több helyen új szóvivő látja el ezt a feladatot a megyei igazgatóságokon, így aktuális volt a találkozás, amelyen az új szóvivők megismerhették a velük szemben támasztott elvárásokat, a feladatrendszereket, a jelentési kötelezettségeket és az elvárt külsőségeket mind a személyes megjelenés, mind a kiadott anyagok esetében.

„A csapból is mi folyunk”

„Katasztrófavédelemnél eddig eltöltött szolgálata alatt soha nem sikerült ilyen magas szintű megjelenésszámot elérnie a szervezetnek, mint az elmúlt időszakban” – emelte ki Petróczi Tímea. „A köznyelvi fordulattal, élve szinte már a csapból is mi folyunk. Talán híradó nem múlik el az országban úgy, hogy valamelyik, vagy esetleg több szóvivőnk nyilatkozata ne hangozna el a műsorban. Ez óriási siker.”
Az országos szóvivő azonban rámutatott ennek felelősségére is: fontos, hogy megfelelő szakemberek álljanak ki  szervezettől a kamerák elé. De milyen egy jó szóvivő? Petróczi Tímea szerint empatikus és türelmes, mindig minden információról tud, segítőkész és hiteles.

Az év szóvivője

A szóvivők továbbképzésének hagyományteremtő pillanata volt, amikor átadásra került az „Év szóvivője” elismerés, amelyet az idén Tátrai János tűzoltó alezredesnek ítéltek. Tátrai János Csongrád megyében látta el, és még részben a mai napig is ellátja a szóvivői feladatokat. A döntéshozók egyetértettek abban, hogy az elmúlt két évben az általa nyújtott teljesítmény kimagasló volt mind az írott, mind a rádiós, mind a televíziós interjúk alkalmával is.
„Nem számítottam az elismerésre, ami nagyon jól esett” – mondta a díj átadása után Tátrai János. „A 2006-os árvíz idején kaptam először a megbízatást, hogy a sajtóval tartsam a kapcsolatot, és információkkal lássam el a médiumokat.„
Ezt munkát mindig szívvel-lélekkel végezte, amelyben segítségére volt katasztrófavédelmi szakmai múltja is. Az alezredes 1989 óta tagja a szervezetnek, és sajtószóvivői munkáját polgári védelmi főfelügyelői teendői mellett látta el.
„Az évek alatt végzett szóvivői feladatok között a legizgalmasabb mindig a kárhelyszíni kommunikáció” – emelte ki a díjazott. „Bemutatni a kialakult helyzetet, azt, hogyan érinti az ott élőket, és mit tesznek a Katasztrófavédelem munkatársai, és milyen várható intézkedésekre, vagy eseményekre kerülhet sor. Jósolni szigorúan tilos egy nyilatkozatban. A valóban várható lépésekről viszont tájékoztatni kell – szögezte le az idei év szóvivője. „A legemlékezetesebb esemény számomra mindig a legutóbbi esemény.”



2012. november 13., kedd

Elfogyott a Nap Ausztráliában

Az ausztráliai Cairnsban, helyi idő szerint reggel 5:45-kor (magyar idő szerint 20:45-kor) a Hold belépett a Nap korongja elé, hogy égi útján haladva 6:39 és 6:41 között teljesen eltakarja azt. Összeállításunkban az internetes közvetítés képeit felhasználva felidézzük a ritka égi jelenség hangulatát.




Újabb Munkácsy képek a Móra múzeumban

A Golgota visszatért Debrecenbe

A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt „kistestvérei”, valamint egy frissen felbukkant tájkép érkezik a Móra Ferenc Múzeum Munkácsy-kiállítására.





A monumentális Golgota június óta Szeged vendége volt. A képet és a Munkácsy-tárlatot a nyitás óta több mint negyvenezren tekintették már meg. A kiállítás megnyitása óta számos új alkotással lepte meg Pákh Imre műgyűjtő a szegedi közönséget. Ezúttal a Golgota helyére is új képek kerülnek. A trilógia első két részének redukciója mellett egy újabb, hazánkban eddig még nem bemutatott miniatűr kép veszi át a Golgota helyét a Kultúrpalotában.


Debrecenben újra együtt a trilógia

Vasárnap este „bontották” le Munkácsy Golgotáját a szakemberek, majd hétfőn a reggeli órákban feltekercselve kamionba rakták, hogy ismét elfoglalja helyét Debrecenben. Ezzel a Déri múzeumban ismét teljessé vált a trilógia. A Golgota két évig volt távol: előbb Pécsett, az Európa Kulturális Fővárosa program keretében láthatták az érdeklődők, majd Budapesten, Bécsben és Szegeden állították ki a Munkácsy Alapítvány tulajdonában lévő alkotást.
A debreceni Déri Múzeumban a Golgota 2016-ig, a kanadai Hamilton Galéria tulajdonában lévő Krisztus Pilátus előtt című kép pedig 2014-ig van tartós letétben Az Ecce Homo a város tulajdona, így legalább két évig ismét együtt lesz látható a trilógia Debrecenben – ahogyan az már látható az Index.hu képein.


Virtuálisan Szegeden marad a Golgota

A páratlan alkotást fizikailag utoljára láthatták a szegediek, azonban virtuálisan továbbra is megtekinthető lesz. A korábbi virtuális Csontváry-kiállításhoz hasonlóan Munkácsy műveinek digitalizálása is elkezdődött. Elsőként természetesen a Golgota került sorra, hogy egy speciális eljárás során a kép óriási felbontású, 660 megapixeles digitális változata készüljön el.

(virtuális túra részlet – katt IDE)

Krisztus redukciók a Móra múzeumban

Munkácsy Mihály monumentális műve, a Golgota hétfőn elhagyta Szegedet, a város azonban nem marad Krisztus-trilógia nélkül: december 15-ig a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota kisebb méretű változatait is láthatják majd a látogatók a Munkácsy-kiállításon.
A két redukció mellett egy újabb friss szerzeményt is megtekinthetnek hamarosan az érdeklődők: a Tájkép című, 1880-as években készült miniatűr műremeket a gyűjtő, Pákh Imre nemrégiben vásárolta meg. Ezekkel a képekkel együtt a nyitás óra összesen hat Munkácsy-alkotással gazdagodott a Móra Ferenc Múzeum kiállítása.

Rekordot döntött a Munkácsy-kiállítás

Soha nem volt még ennyi látogatója időszaki kiállításnak a szegedi Móra Ferenc Múzeumban: a Munkácsy-tárlat november 13-án átlépte a 42 ezres határt. Az intézményben az elmúlt évek során több nagysikerű kiállítást rendeztek, melyek a dél-alföldi régió kiemelt kulturális eseményeivé váltak. Dalít és Csontváryt megelőzve a rekordot a 2006-os Munkácsy-tárlat tartotta 42 ezres látogatottsággal – eddig. November 13-án ugyanis átlépte a 42 001. látogató is a meghosszabbított Munkácsy-kiállítás ajtaját.
A tárlat a megnyitása óta immár hat Munkácsy-festménnyel bővült, az igazi kuriózumnak számító alkotások mellett az érdeklődők a festőóriás ujjlenyomatát is megtekinthetik az egyik frissen érkezett remekművön. A múzeum szakemberei bíznak abban, hogy a látogatottság a december 16-i zárásig jelentősen növekedni fog, ezért további akciókkal és meglepetésekkel készülnek az előttük álló bő egy hónapra.

2012. november 12., hétfő

Napfogyatkozásra ébredhetnek... Ausztráliában

Az év leglátványosabb csillagászati jelenségét, a november 14-i teljes napfogyatkozást csak Ausztráliából lehet megfigyelni – írja a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja –, így magyar észlelők számára nem volt könnyű megszervezni a csodálatos égi színjáték megtekintését.







Mégis két kisebb magyar napfogyatkozás-expedíció indult el a trópusi Észak-Queensland központja, a százezres Cairns felé, köztük több szegedi kötődésű csillagásszal.

ÉLŐ közvetítés a napfogyatkozás helyszínéről

Video streaming by Ustream

Munkával dicsérd a napfogyatkozást!

A társaság két „tudós” tagja, Kiss László – aki azt SZTE-n végzett – és Szabó Róbert már jóval előbb megérkezett Sydney-be, ahol a helyi asztroszeizmológusokkal együttműködésben a Kepler-űrtávcső adatain dolgozva küzdték le a 10 órás időkülönbség által okozott nehézségeket.
Október-november ugyan formálisan már az ausztrál „tavasz” időszaka, Sydney-ben azonban ez még csak annyit jelent, hogy rendkívül változékony az időjárás, egyik nap 30 fokban izzadnak az emberek, másnap pedig viharos széllel és 17 fokkal érkeznek az Antarktisz irányából a sarkvidéki hideg légtömegek. A vegetáció azonban mutatja, hogy kopogtat a nyár a déli féltekén.

Ausztráliából Ausztráliába Japánba kell indulni?

Cairns-be repülőjegyet kapni már hetek óta nem lehetett, ezért a kis csapat sem bízta véletlenre az utazást: a november 8-i érkezéshez márciusban lefoglalták az egyik helyi fapados légitársaságnál a jegyeket, szállásuk helyszíneként pedig kiválasztották a Palm Cove nevű üdülőfalut, Cairns központjától 20 km-re északra. A közlekedési nehézségek áthidalásához autót béreltek, s így reményeik szerint felhőkkel súlyosbított helyzetben akár a derült felé való menekülés is megvalósítható a kritikus reggelen.
A november 8-i induláskor enyhén meglepve vették tudomásul Sydney-ben, hogy tulajdonképpen egy oszakai járatra szól a jegyünk, hiszen a gép valójában Japán felé tartó útján Cairnsben is leszáll. A reptér épületét elhagyva a 30 fokos napsütés, a párás trópusi levegő, illetve a függőleges oszlopoknak a milliméterekben mérhető árnyéka jelezte, hogy végre igazi nyárba érkeztek.



Magyar amatőrcsillagászok a kenguruk földjén

A másik magyar expedíció is megérkezett a teljes napfogyatkozás megfigyelésére Ausztráliába – köztük Brlás Pállal, aki szintén szegedi – a Budapest–London–Szingapúr (tankolás)–Melbourne–Cairns útvonalon jutott el a helyszínre. Mintegy 28 órát töltve három repülőgépen és néhány órát szundikálva fáradtan, de szinte percnyi pontossággal értek a cairns-i szállásukra mellbevágó fülledtségben.
Három észlelési helyszín jön szóba a csapatnak (Cairns, Mt. Carbine, Mt. Mareeba). A napfogyatkozás a tengerparton lesz a leghosszabb Oak Beach-nél, de kiválóan látszik a jelenség majd Cairns és Port Douglas közötti üdülő vonalon. Egész Cairns-ben nincs már bérelhető autó, szállás már márciusban is nehezen akadt. Érkezéskor rémisztő időjárási helyzetkép fogadta a csapatot , de vasárnap reggelre már gyönyörű felhőtlen lett az ég.




Pántlika Pincészet az alsóvárosi boresten

Az alsóvárosi Tájház (Szeged, Nyíl utca 43.) soron következő alsóvárosi borestjére november 15-én, csütörtökön 18 órától kerül sor, ahol ezúttal a dörgicsei Pántlika Pincészet mutatkozik be.



A Pántlika Pincészet boraival a Balaton-felvidékről elsőként kóstolhatunk e körben borokat. A gazdaság kezdetben 15 hektár területtel rendelkezett, jelenleg 40 hektár saját szőlőültetvényt művel Dörgicse és Balatonakali környékén. Mostanra elérték azt, hogy csak saját termésüket dolgozzák fel. Éves termelésük 1000-1200 hektoliter., amelyet új üzemükben elsősorban modern borászati technológiával dolgoznak fel.
A készített borok 70-75%- át teszik ki a fehér fajták: olaszrizling, chardonnay, Sauvignon Blanc, Pinot Blanc, szürkebarát, sárgamuskotály, juhfark, de előállítják a klasszikus vöröseket is, így a zweigelt, a kékfrankos, és a Cabernet Sauvignon is szerepel kínálatukban. Folyamatosan részt vesznek különböző szakmai versenyeken is, jelentős elismerésekkel, még határainkon túl is. A beszélgetőtárs Dlusztus Imre lesz.
A borestre a belépő a helyszínen váltható, 2000 Ft/fő áron. A rendezvényre jelentkezni e-mailben vagy telefonon lehet:
Szabó Magdolna: 30/294-52-22  szabomagdoln@gmail.com
Kulik Melinda: 30/501-28-22      kulik.melinda@gmail.com