Liliomfesztivál a szegedi Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban

Több évszázados hagyományt elevenítenek fel a szegedi Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban: Szent Antal-napi Liliomfesztivált tartanak június 15-én. Ehető virágokkal, gyertyafényes koncerttel, misebor- és gyógylikőrkóstolóval várják az érdeklődőket.

A világ legnépszerűbb szentje, Szent Antal napján tartanak Liliomfesztivált az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban: egy több évszázados, egészen 1950-ig tartó hagyományt hívnak újra életre Szegeden.
Szent Antal, akinek jelképe a fehér liliom, portugál nemesből lett ferences szerzetessé a 13. században: kiváló szónok hírében állt, rengeteg embert térített meg élete során. Ennek kapcsán minden év június 13-án, Szent Antal napján liliomot szenteltek Alsóvároson, majd a növényt gyógyászati céllal használták fel. A virágot gyümölcspálinkába tették: ha valakinek mérges pattanása, furunkulusa volt, akkor egy szirmot kötöttek rá, hogy minél hamarabb meggyógyuljon, gyomorgörcs esetén pedig a pálinkát kockacukorra csöpögtetve fogyasztották. A virágszentelés mellett ezen a napon kenyeret is osztottak a szegények között.

Virtuális túra az Alsóvárosi Ferences Templomban
(kattintson a képre)

A Liliomfesztiválon ezeket a szokásokat kívánják feleleveníteni: a kolostor gyógy- és fűszernövényes kertjében pokrócos pikniket tartanak, emellett virágkötészeti versennyel és ehető virágokkal várják a látogatókat. Este a gyertya- és fáklyafények veszik át a főszerepet: a liliomszentelő mise után Nagy Imre Erik és művésztársainak gyertyafényes koncertjét hallgathatják meg az érdeklődők, majd misebor- és gyógylikőrkóstoló zárja a Liliomfesztivál programjainak sorát.

Kincskeresés a Napsugaras Tájházban

A Szeged-Alsóvárosi Napsugaras Tájházba szeptember 29-én délelőtt 10 órától a régi gyermekvilág hangulatával várják az érdeklődőket.

A Tájházi Kincskereső programsorozatban ezúttal a papírmerítést, a lúdtollal és tintával való írást, valamint a palatáblát próbálhatják ki a modern nebulók a Napsugaras Tájházban (Szeged, Nyíl utca 43).
A foglalkozás ára 300 Ft/gyerek.

Délután egy órától a nagyobbak Csala Ilona segítségével a tarhonyakészítés rejtelmeibe nyerhetnek bepillantást. A hozzávalókat – 1kg rétesliszt, 5db tojás – a résztvevőknek kell hozniuk.
További információ: +36 30 501-2822
szegedalsovarosi.tajhaz@gmail.com
www.napsugarashaz.hu
Facebook

A Tájház

A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
Eredeti állapotában az Alföldre jellemző soros elrendezésű, háromosztatú, alápincézett lakóház. Építésekor szabadkéményes konyhával rendelkezett, a kéményaljában berakott tűzhellyel. Az utcára néző tisztaszobában sárból rakott boglyakemence állt. A ház hosszában az udvar felől nyitott, faoszlopokon nyugvó, fa korlátos, könyöklős ereszaljával rendelkezett.
A fölfelé keskenyedő szabadkéménnyel rendelkező konyhát egy füstfogó szemöldökfal választotta el a pitvar felől. A szabadkémény alatt oldalt kemenceszáj nyílt, innen fűtötték a tisztaszobát. A konyha hátsó falán a régi építésmód szerint középen kiszélesedő párkány középtűzhely volt. Alakjára, külsejére utaló nyomok itt már nem voltak, így az újonnan épített tűzhely nem az eredetit mutatja.
Alsóvároson jellemző módon az 1920-as évek táján kezdték el vékony tapasztott fafödémmel lepadlásolni a kéményalját, egy időben a főzőberendezések korszerűsödésével.

A Napsugaras Tájház weboldala