tag:blogger.com,1999:blog-56326905339436222452024-03-05T12:24:14.496+01:00Szeged PanorámaSzegedről nem csak szegedieknek... történelem, kultúra, vallás, gasztronómiaUnknownnoreply@blogger.comBlogger275125tag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-48446779308516257692023-09-07T19:05:00.003+02:002023-09-07T19:05:41.645+02:00<p></p><h1 style="text-align: left;"><span style="font-size: x-large;"><b><span style="font-family: "Times", serif;">Szárnyon sétálók Szegeden!</span></b></span></h1><h3 style="text-align: left;"><span style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times",serif;">Az ég a bátraké...</span></span></h3><h3 style="text-align: left;"><b><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjN5sGQemi-3e_5ycdc5SrXU2Sh25tkDKjekucbqddoaNgEX8kvld-cI2liP-v8KmGlHCbhEtFIyr0vK9q9TcpbYo_3qVVzmCVRTnYHMMEvX36X-O0z7ODbHJXKvRWpv6kXc1FmdtIWjYR0sTSveO3Q5m1BGf2DdBAMftryABeKfKgzaEFApJ4vOMUCI3s/s1920/SZIA_1_k%C3%A9p_nyit%C3%B3k%C3%A9p.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="1920" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjN5sGQemi-3e_5ycdc5SrXU2Sh25tkDKjekucbqddoaNgEX8kvld-cI2liP-v8KmGlHCbhEtFIyr0vK9q9TcpbYo_3qVVzmCVRTnYHMMEvX36X-O0z7ODbHJXKvRWpv6kXc1FmdtIWjYR0sTSveO3Q5m1BGf2DdBAMftryABeKfKgzaEFApJ4vOMUCI3s/s320/SZIA_1_k%C3%A9p_nyit%C3%B3k%C3%A9p.jpg" width="320" /></a></div>Szegeden, immár nyolcadik </b><span style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times",serif;">alkalommal kerül megrendezésre a Szegedi Nemzetközi
Repülőnap (SZIA) a szegedi Repülőtéren 2023. szeptember 8-9. között </span></span></h3><h3 style="text-align: left;"><span style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times",serif;"></span></span></h3><h3 style="text-align: left;"><span style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times",serif;"></span></span></h3><p><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times",serif; font-size: 16.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;">Öt ok, hogy miért érdemes Szegeden töltened a
hétvégét?</span></b></p><p><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times",serif; font-size: 16.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;"> </span></b>
</p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 5.0pt; text-align: justify;"><b>1. Magyarországon sosem látott produkció <br /></b>Hazánkban
még sosem látott produkcióval érkezik a svájci ex-Breitling csapattag
Danielle Wingwalker, aki egy Boeing Stearman duplafedeles gépet sétál
körbe a levegőben. A művésznő a 20-as évek egyik legnépszerűbb
mutatványával készül, hiszen körbetáncolja a levegőben mutatványozó
repülőt.</p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 5.0pt; text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPPOjCb8qroZ1aGRbSKZTgd3jtG138XXJqriXpCN_sqQCERBjTp8tYB50IDT__nDRVMhyH-pzgL1rSyJs_BLch6-jc2Lc8m3bFUXdg9JZ2prgXq7NV8i53MkvlkMyU8zmKp9vox_xCqyWMtCuGqv3OW5ONbFBRBJ-iCt2ESAzzLxEsDHOtDuVEqQlHaLU/s1920/SZIA_2_k%C3%A9p.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="1920" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPPOjCb8qroZ1aGRbSKZTgd3jtG138XXJqriXpCN_sqQCERBjTp8tYB50IDT__nDRVMhyH-pzgL1rSyJs_BLch6-jc2Lc8m3bFUXdg9JZ2prgXq7NV8i53MkvlkMyU8zmKp9vox_xCqyWMtCuGqv3OW5ONbFBRBJ-iCt2ESAzzLxEsDHOtDuVEqQlHaLU/s320/SZIA_2_k%C3%A9p.jpg" width="320" /></a></div><p>A produkció, Wingwalker szereplésében teljesen új és modern köntösbe kerül és biztosan mindenkit ámulatba ejt majd. <br /><br /> <b>2. Újabb és extrább éjszakai látványshow <br /><br /></b>Az
éjszakai műsor részeként érkezik világhírű produkcióval az AeroSPARX
műrepülő csapata Grob ultralight gépeikkel, ledekkel és tűzijátékkal.
Újdonságként érkezik a szlovák Detonics csapata egyedülálló
pirotechnikai showműsorral. Az estét pedig a tavaly is sikeres drón show
zárja majd. <br /><br /><b>3. Nemzetközi pilóták és világhírű produkciók Szegeden <br /></b>Már
az első nap is lesznek nemzetközi produkciók, érkezik Luca Salvadori
egyedileg épített műrepülő gépével, Silver Chicken névre keresztelve és a
Hawks of Romania 5 gépes kötelék műrepülő csapat is. A programok között
helyet kapott az Ocovski Bacovia Blanix Team 4 oldtimer vitorlázó
géppel is, valamint Marek Choim is elkápráztatja a közönséget EXTRA
330-SC gépével. <br /><br /><b></b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcQATe62a6fTB20XmuHqHAunxd4I7OsobUjK5F6KfPV7e5LWptWsyrglCEPCDYxiyoLs0PeMQyll4qeHy7gZdHeFma3wESCT6YtXUpEExSGqzY5gBfkS-5rjFB1l1TcqFEgZrzVS4AITPllI9Xo1ZvZla-xYjX6x4qPne2Rp3J1y0qxB-mQf-ov2vNVZk/s2048/119438930_3534577486566672_4439616711549952608_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcQATe62a6fTB20XmuHqHAunxd4I7OsobUjK5F6KfPV7e5LWptWsyrglCEPCDYxiyoLs0PeMQyll4qeHy7gZdHeFma3wESCT6YtXUpEExSGqzY5gBfkS-5rjFB1l1TcqFEgZrzVS4AITPllI9Xo1ZvZla-xYjX6x4qPne2Rp3J1y0qxB-mQf-ov2vNVZk/w267-h200/119438930_3534577486566672_4439616711549952608_n.jpg" width="267" /></a></b></div><b>4. Magyar kedvencek a légterében <br /></b>Itt
lesz a Flyby Aero Kft. két YAK-52-se és a többszörös műrepülő bajnok,
Vári Gyula is, aki idén az új YAK-55-ös gépével bemutatózik. Érkezik
Besenyei Péter Corvus Racerével és Urbán Gergő is dinamikus
produkcióval, Ka-26-os helikopterével. <br /> Szombaton a látogatók
többek között láthatják a retró LI-2 gépet, mely a világon egyetlen
ilyen típusú működő gép. Itt lesz a RivAirShow T-28 Trojan amerikai
kiképző repülő is, amelyből csupán egyetlen van Magyarországon. <br /><p></p><p></p><p></p><p></p><p></p><p><br /><b>5. Az égbolt csak a tiétek! <br /></b>A
megnövekedett igények miatt, idén már nem csak a programok közben,
hanem egy teljes napon át sétarepülhetnek a látogatók. Öt különböző
géppel!!!</p><p></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 5.0pt; text-align: justify;"><span style="font-family: "Times",serif;">Kíváncsi vagy a részletes programokra? Irány
a </span><a href="https://www.airportszeged.hu/szia2023"><span style="font-family: "Times",serif;">SZIA weboldala</span></a><span style="font-family: "Times",serif;">!</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 5.0pt; text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/Idtpny0JLEQ" width="557" youtube-src-id="Idtpny0JLEQ"></iframe></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><span style="font-family: "Times",serif;"><br /></span><p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times",serif;"> </span></b></p>
Unknownnoreply@blogger.comSzeged, Szegedi Repülőtér, Bajai út, 6729 Magyarország46.2487046 20.092316117.938470763821158 -15.063933899999999 74.558938436178849 55.248566100000005tag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-23429532194411900662020-01-20T06:00:00.000+01:002020-01-20T20:52:50.590+01:00A szegedi városrészek története: Móraváros<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBy2XbWGY38svdz1sL9wRwh0uPyC3PdOgp4OX-59iH231xPhdvJ7YCbRTFplSEWDC9r3ykC0YJ7E-SehpxFK_9prrhn_1aKJ_nJwTMgzflDLWNx7uSuaowWFRhC3YvjDqcL3hKtr9rBgs/s1600/kalvaria+(9).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="201" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBy2XbWGY38svdz1sL9wRwh0uPyC3PdOgp4OX-59iH231xPhdvJ7YCbRTFplSEWDC9r3ykC0YJ7E-SehpxFK_9prrhn_1aKJ_nJwTMgzflDLWNx7uSuaowWFRhC3YvjDqcL3hKtr9rBgs/s320/kalvaria+(9).jpg" width="320" /></a></div>
<b>Móraváros a 19. század első felében alakult. Nevét a város egykori főbírájáról, Móra Balázsról kapta. 1827-ben kezdték felparcellázni ezt a területet. Ide a város szegényei költöztek. Az itt lakók kubikusok, téglagyári munkások, kendergyári dolgozók és napszámosok voltak. Innen indult ki a szegedi munkásmozgalom.</b><br />
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/02/a-szegedi-varosreszek-tortenete.html" data-layout="button_count" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="300">
</div>
<br />
<br />
<br />
Szeged városának nagyjából a Kálvária sugárút, körtöltés és a Petőfi sugárút által közrefogott részének Móraváros, röviden Móra, az alsóvárosi nép ajkán Újváros a neve. A Móra elnevezés talán még Móra Balázs főbíró idejére (1676) megy vissza, akinek cölöpökkel védett nemesi kúriája itt állott valahol.<br />
<br />
<h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1uXS5oQxe-WbX7RHhEa_rsNN54qA8Q4PcVreJK0_GeuTOvIZIYhv1VmPryVZvfnUK7ziJxOgj4q1hLSP_WiMQM0SxDNFVJfljBSt8VJetqBIfLBQ4CbweVKo-M0dRPthlsp0J-R2MXgM/s1600/m%C3%B3ra+csal%C3%A1d+c%C3%ADmere.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1uXS5oQxe-WbX7RHhEa_rsNN54qA8Q4PcVreJK0_GeuTOvIZIYhv1VmPryVZvfnUK7ziJxOgj4q1hLSP_WiMQM0SxDNFVJfljBSt8VJetqBIfLBQ4CbweVKo-M0dRPthlsp0J-R2MXgM/s320/m%C3%B3ra+csal%C3%A1d+c%C3%ADmere.jpg" width="220" /></a>A Móra család</h3>
A szegedi Móraváros névadója a Móra család. A Móra családról már a 17. századtól van adatunk: 1660-tól 1661-ig Móra Ferenc, 1669-től 1670-ig és 1676-ban Móra Balázs a város főbírája. Az utóbbinak cölöpökkel védett nemesi kúriája valahol itt állott. Az író Móra Ferenc (1879–1934) nem ennek a családnak a leszármazottja.<br />
Móra Ferenc Cheperke Mátéval együtt 1662-ben I. Leopold királytól kapta címeres nemes levelét. Címere a pajzs kék udvarában repülő fehér galamb, lábai pirosak, valamint csőre is, melyben zöld gallyat tart. A pajzs fölötti sisak koronáján fekete sas-szárny lebeg. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös.<br />
<br />
<h3>
Kertek, szőlők</h3>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: x-small;"><i>„Elégh ollyan föld vagyon Alsó Városon lévő Temető mellet,<br />ki másként Mester hegynek is mondatik” <span style="font-size: x-small;">– </span>1750</i></span></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: x-small;"><i>„Aszalló Vőgyben lévő két darab Szöllőm” –<span style="font-size: x-small;"> </span>1746</i></span></span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: x-small;"><i><br /></i></span></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: x-small;"><i>„Aszaló heg” – 1778</i></span></span> </div>
Móraváros vízállásos, mai napig feltörő nádas földje évszázadokon át nyilvánvalóan lakatlan volt. Legföljebb hátságain alakultak ki kertek, szőlők. Ilyen volt a 18. században emlegetett, de a név után föltétlenül még a középkorban telepített Betlehem, a mai Rákóczi utca nyugati részén, továbbá a Mestör-högy, nyilván az alsóvárosi templomtól északnyugatra. Az Aszalóhögy, olykor Aszalóvőgy, röviden Aszaló nagyjából a mai Kálvária sugárút és Korda utca szögében terült el. Az első világháború után Ottovay telep néven épült be.<br />
Ettől délre terült el a ma már szintén beépített Hërnyós kertség. A körtöltéstől, budapesti és szabadkai vasútvonaltól bezárt kis háromszögletű részének viszont Teás a neve. A Cserepes sor a régi fazekasok, népiesen cserepesek hajlékára, illetőleg munkahelyére emlékeztet. Nem véletlen, hogy a Város legnagyobb téglagyára a múlt század folyamán itt bontakozott ki.<br />
<br />
<h3>
Kálvária és temetők</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiq1LdeuollILOMicPcI_U7fAEWvMiHUo749I9loV1qg4AdNNK5gXg-8cjRDde96M0-CUki1l44iOeBYViJiBjLgUsWI08IeXs8kbdEgpNyrA3rO3TSGV5nQLDgrIMdntDrfJ8ZoppX5U0/s1600/terkep_1889_reszlet.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="211" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiq1LdeuollILOMicPcI_U7fAEWvMiHUo749I9loV1qg4AdNNK5gXg-8cjRDde96M0-CUki1l44iOeBYViJiBjLgUsWI08IeXs8kbdEgpNyrA3rO3TSGV5nQLDgrIMdntDrfJ8ZoppX5U0/s320/terkep_1889_reszlet.jpg" width="320" /></a></div>
Hogy a mai Móraváros területe még a 18. században is lakatlan volt, az egykorú térképek mellett az is bizonyítja, hogy a Kálváriát, amelyik mindig a város szélére szokott kerülni, először a mostani Bólyai utca táján szőlők között (inter vineas) állították föl. Itt volt a piaristák kertje is. Tőlük nyugatra volt a katolikus és görögkeleti, később még a zsidó temető. Itt a katolikus temető melletti szántóföldön folyt hosszú időkön át a palánkiak Márk napi (április 25.) búzaszentelése, amelynek emlékezetét a Víz előtt a Búzaszentölő utca (mai semmitmondó neve Zoltán utca) tartotta fönn. A Kilpalánk, tehát nagyjából a mai két körúttól, továbbá a Kossuth Lajos és Petőfi sugárutaktól körülhatárolt terület benépesedésével a Kálváriát és a temetőket mostani helyükre telepítették.<br />
<br />
<h3>
Az új városrész</h3>
Az így felszabaduló területeket és szomszédos szántóföldeket, tanka néven emlegetett vízállásokat, amelyek hajdanában a kihalt Móra család, majd Nagy Ferenc szenátor birtokában voltak – innen az egykorú megjelölés: Nagy Ferenc födje – házhelyekül osztották ki. Az új városrész szabályos utcasorai, arányos telkei már a Víz előtt is mérnöki szemléletről, átgondoltságról tanúskodnak. A házak azonban nem érik el a régebbi városrészek színvonalát, aminek természetesen társadalmi és gazdasági okai vannak.<br />
Bár Balla Antal térképén (1776–1777) már jelölte Móravárost, az csak a 19. század elején kezdett kialakulni. A jelzett időben akkor a helyén még szőlők terültek el. Talán egy előzetes rendezési elgondolás jelent meg Balla térképén. Mindenesetre Móraváros széles, szabályos és rendezett utcáival határozott és magas szinten tervezett, igényes mérnöki munka nyomán alakult ki.<br />
<br />
<h3>
A munkásosztály</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiW2W1WgfiXDoPJ_TQPUpU2WZMXwm2cI3aX-z3yzDZvnPsTbHiUuPlKJ7ByoI0iXsdweDB7vloGtFSaFyY1ROHsq97J6zPsjTdX-xQ0KSNv1RbyaxLZphbhcF5ZE7ZWFBnxFFoU7bmBQZI/s1600/munk%C3%A1sok.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiW2W1WgfiXDoPJ_TQPUpU2WZMXwm2cI3aX-z3yzDZvnPsTbHiUuPlKJ7ByoI0iXsdweDB7vloGtFSaFyY1ROHsq97J6zPsjTdX-xQ0KSNv1RbyaxLZphbhcF5ZE7ZWFBnxFFoU7bmBQZI/s320/munk%C3%A1sok.jpg" width="232" /></a></div>
Móraváros és Újszeged példája mindenesetre azt mutatja, hogy a hatalmasan szaporodó, hagyományos városi életéhez, a városi munkalehetőségekhez ragaszkodó szegényebb népesség kénytelen már olyan vízjárta, peremi területekre is rátelepülni, amelyeket hosszú időkön át iparkodott elkerülni.<br />
Föltétlenül a családi település nyomait őrzik Móraváros utcanevei: Móra, Szekeres, Hajnal (ennek félreértéséből született az árvíz után az ellentétes, a szegedi népnyelvben ismeretlen Alkony), Répás, Farkas, Katona, Csillag, (híres koplalós, azaz fuvaros család), Felhő, Kormányos, Faragó utca. A Vöresács, Nömöstakács utca itt élő iparosok nevét őrizte meg, melyeket a Víz utáni idegen névosztogatók a szegedi fül számára zörejszerűen hangzó, e-ző alakban állandósították. Ők változtatták meg a régebbi Gyöp utca nevét is, az „előkelőbb” Gép utcára.<br />
A munkásság Szegeden főképp Rókuson és Móravárosban lakott apró házakban, továbbá a telepek egy részén, elvegyülve a kispolgári lakossággal. A szakmunkás réteg lakáskörülményei kevésbé különböztek azokétól, főképp a jól képzett szakmunkásoké. A többiek egyszerű szoba-konyhás lakásban éltek, gyakran féltetős udvari lakrészekben, mivel a bérkaszárnyák nem épültek meg a városban egyrészt a bőséges telek lehetőség, másrészt a nagy tömeget foglalkoztató gépipari és textilipari üzemek és gyárak hiánya miatt. A munkásság lakásaiban a személyi életterek nem különültek el, sőt divatja volt az albérletnek és az „ágyrajárásnak”. E családon kívüli személyek általában a konyhában laktak. A gyerekek gyakran a szülők között az ágyban aludtak.<br />
<br />
<h3>
A móravárosiak</h3>
Móravárosban települtek le a város legszegényebb családjai, amelyekből az agrárproletárok, a kubikos, a téglagyári munkás és gyári munkás, a napszámos, a máról-holnapra tengődő rétegek kerültek később ki, akik leghamarabb ébrednek emberi elhagyatottságuk tudatára. Szükségszerű emberi folyamat tehát, hogy a szociáldemokrácia, később a kommunizmus első szegedi hívei leginkább móravárosiak. Megbántottságukat, de reménységeiket is Móraváros költőfia, Lődi Ferenc fejezi ki. Ezt a világot rajzolja bizonyos korlátozottságokkal Jávorka Ferenc (1904–1963). Innen a Vörösács utcából hódítja meg a világot korunk egyik legnagyobb szobrásza, Csáky József.<br />
<br />
<h3>
A móravárosi csizmadiák – gyárak és mesteremberek</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwp8RFQUPTK9nJaEBhj82ick2W55EnaMDHlQV_nG6ffDyfbT46MpxNTTJhWCZDzkIAP7fw2YLQbRgo0-NmcsomMtZDNFTyn5FkCBTnBmTAYv4trDiHIk0tz1c3zkd2v5b_BgZBQv6Gi2A/s1600/kenderfon%C3%B3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="201" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwp8RFQUPTK9nJaEBhj82ick2W55EnaMDHlQV_nG6ffDyfbT46MpxNTTJhWCZDzkIAP7fw2YLQbRgo0-NmcsomMtZDNFTyn5FkCBTnBmTAYv4trDiHIk0tz1c3zkd2v5b_BgZBQv6Gi2A/s320/kenderfon%C3%B3.jpg" width="320" /></a></div>
Szeged városának egyik ipari különlegessége a papucs, amely egyébként – mint ismeretes – a török idők szegedi hagyatéka. Iparművészetté azonban elsősorban móravárosi félproletár csizmadiák avatták a múlt század derekán. Ugyanis Szeged legelső önálló női dolgozói, akik a megváltozott közgazdasági viszonyok, főleg a manufaktúra és kezdődő gyáripar hatására, továbbá a proletár családok pusztuló emberi organizmusa, széteső munkaközössége következtében külső munkára, önálló keresetre (téglagyár, dohánygyár, kendergyár, paprikamunka) szorulnak, legelőször szinte kizárólag Móraváros lányaiból és asszonyaiból kerülnek ki.<br />
E városias életmódból adódó lábbeliszükségletet, továbbá kereső mivoltukból fakadó önálló emberi igényeiket először éppen Móraváros szegény sorsú, pályájuk elején komoly nehézségekkel küszködő fiatal csizmadiái elégítették ki. Ezek mesterségükbe nagyobb tőkét, anyagmennyiséget és választékot nem tudnak befektetni, de éles szemmel, leleményes ösztönnel észreveszik azt a nagy társadalmi és ízlésbeli változást, amelynek szegedi szülőföldje, elindulása éppen Móraváros lesz, és megteremti a pillanatnyi társadalmi helyzetet, anyagi állapotokat, modernebb népi közízlést és divatot egyaránt kifejező, szinte jelképező szegedi lábbelit, a papucsot.<br />
Az első világháború előtt még számos fazekas, szíjjártó, kötélverő kisműhely is virágzott Móravárosban. Egyik kötelesmester, Bakay Nándor alapítása Móraváros és Rókus határán, a helybeli, elsősorban móravárosi kézműves hagyományokból kibontakozó Szegedi Kenderfonó Gyár (1877), amelynek szegedi ajkakon Bakay-gyár, röviden Bakay a neve. A közvetlen környezet ihlette a textilkombinát Móravárosba telepítését is.<br />
<br />
<h3>
Kápolna és plébánia</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQrPHSOCh_5WNDHZKXWStIns4oR7khfPC9VUe5Y-aD6nbynb7TM0uVusE76p5IuKPqqgztwQ-8cPEV1JiCgIAJHWuQfOhFV5vmziR9YzBnpULWPBP99M8IxCNgjWofEwytPqO-aVdKP5Y/s1600/kalvaria+(8).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="199" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQrPHSOCh_5WNDHZKXWStIns4oR7khfPC9VUe5Y-aD6nbynb7TM0uVusE76p5IuKPqqgztwQ-8cPEV1JiCgIAJHWuQfOhFV5vmziR9YzBnpULWPBP99M8IxCNgjWofEwytPqO-aVdKP5Y/s320/kalvaria+(8).jpg" width="320" /></a></div>
Szegeden 1738 és 1741 között hatalmas pestisjárvány pusztított. A túlélők megfogadták, hogy három kápolnát építenek, melyek közül az egyik az 1790-ben átadott volt. Ezt az akkoriban még lakatlan területen, a város szélén állítottak fel. A híveket a Dömötör-templom lelkészei gondozták, a szentmisét a Kálvária-kápolnában mondták. Így jött létre a „Szegedi Kálvária”. Az 1879-es „Nagy Árvíz” a Kálváriát is megsemmisítette, de a szegediek akarata az 1800-as évek végére helyreállította a kápolnát – eredeti helyétől a mai Bólyai utca mellől távolabb –, amely szebb lett, mint elődje volt.<br />
A 2. világháborúban az épület megsérült. A háború után a helyreállítására nem is gondoltak, 1968-ban a stációkat „kiverték”, a kápolnát elbontották, a dombot eltüntették, helyére benzinkút került. A Kálvária téri templom gondnoka mesélte, hogy a teret egy út metszette hosszában ketté és ennek a végén volt a kápolna. Az út mellett 14 stáció volt (a régi képen látszanak is), amelyek most a templom udvarán vannak. A kápolna 1968-as bontásáról azt mondta, hogy először fel akarták robbantani, de csak a tető omlott be. Jött a dózerolás, utána láncokkal akarták a megmaradt falakat kidönteni, ám végül kövenként szedték szét.<br />
A móravárosi plébániát – kiszakadva a belvárosi plébániából – önálló lelkészségként 1931-ben alapították. A mai Szent Kereszt felmagasztalása templomot 1932–33-ban építették. A II. Vatikáni Zsinat (1962–65) után Szegeden itt állítottak először szembemiséző oltárt. Nyolcvan centiméter átmérőjű nagyharangját 1928-ban öntötték a Harangművek Rt. Pesterzsébeti gyárában, orgonáját 1943-ban az Angster gyár építette.<i><b> </b></i><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b><i>Források</i></b><br /><i>Bálint Sándor, Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. 139-140. p.</i><br /><i>Blazovich László: Szeged története, 2005.</i><br /><i>Magyar Katolikus Lexikon</i><br /><i>Péter László: Szeged utcanevei, 1974. 270. p.</i></span></span></div>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-73854238250913829752019-04-01T19:00:00.000+02:002022-04-17T10:28:41.224+02:00Forma 1-es verseny Szegeden...<h3>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Száguldó cirkusz a napfény városában</span></span></h3>
<div style="text-align: center;">
</div>
<b>A Forma-1 új fejezetéhez érkezhet. A versenysorozat – szakítva eddigi szokásaival – új vizekre evezhet. Komoly esély nyílik arra, hogy az új típusú utcai pályák hírnöke épp Szeged lesz, ahol az első Street F1 versenyt láthatjuk majd. Az eddig kiszivárgott információk szerint idén városunkba látogathat Hermann Tilke, több F1-es pálya tervezője, nagy valószínűséggel azért, hogy felmérje, milyen biztonsági feltételeket kell megteremteni ahhoz, hogy Forma-1-es futamot rendezhessünk – derült ki a</b>z <b>SDP – <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_bolondja">Stupido Day Press</a> hírügynökség tudósításából.</b><br />
<div id="fb-root">
</div>
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/04/forma-1-es-verseny-szegeden.html" data-layout="button_count" data-send="true" data-show-faces="false" data-width="300">
</div>
<br />
<br />
Az új típusú verseny célja, hogy az emberekhez közelebb hozva, minél szélesebb körben tekinthessék meg az érdeklődők az autóversenyek királyát. Ennek érdekében létrehoznak több új tribünfajtát. A szegedi F1 Street pálya rajt-cél vonala a tervek szerint a Széchenyi téren lesz, ugyanitt helyezik el a boxutcát is. A közel 7,5 km-es versenypálya szinte minden pontja belátható lesz, köszönhetően a speciálisan kialakítandó lelátóknak. Különlegességként még új típusú, 3D nyomtatással készült fellátokat is építenek majd.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDkUT1Zg7BFgKo__EZuDKI1Zq40Wu-5B64vYg2OgHAlhvlSxkLwx70ot0SDrUtuSz-cu65Rfsqm7dEFWYOjiUl_DDxwtT2IG8oLrckwDyIMWWr27tJm3oFAJ-scyitupoW3gq04aWcCeY/s1600/f1dom_it.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDkUT1Zg7BFgKo__EZuDKI1Zq40Wu-5B64vYg2OgHAlhvlSxkLwx70ot0SDrUtuSz-cu65Rfsqm7dEFWYOjiUl_DDxwtT2IG8oLrckwDyIMWWr27tJm3oFAJ-scyitupoW3gq04aWcCeY/s640/f1dom_it.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
Szeged Tribün a városlakóknak</h3>
Figyelemre méltó lesz a Szeged Tribün, ahonnan a város lakói – az előzetes tervek szerint – mindössze 2022 forintért kaphatnak ülőhelyet, és szinte testközelből élvezhetik majd a lóerők dübörgését. A klinikák előtt, a partfal mellett speciális álló-, sétáló- és fekvőhelyeket alakítanak ki. Innen féláron lehet a versenyt figyelemmel kísérni úgy, hogy szabadon sétálhatunk majd az Árvízi emlékműtől a Belvárosi hídig, illetve a Stefánia felőli mellvédnél a Novotelig. A Huszár Mátyás rakparton kialakítandó Szeged Tribün egyedülálló látványt nyújt majd a rakparton közel 3.14 km-es óránkénti sebességgel száguldó csodagépekről. A Felső Tisza-part teljes hosszában szintén lelátókat építenek, azonban egyedülálló módon a tízemeletes épületekből teljes ingyen lesznek látható a verseny.<br />
<br />
<h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5jh64qKeEjsuUMrg_lECj6XdshS1Y7o0XdyrG1Hr9HYK6zPgnAUkLTMgkAtSZ30L9r7T3esTZtOjLXHAsmK6TYcTBvXmE8Ew9l0mzHMGv5S0nxQFkhnch3AuIayARHMvT5w6O1J5-qsE/s1600/BernieEcclestone_Szeged.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="245" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5jh64qKeEjsuUMrg_lECj6XdshS1Y7o0XdyrG1Hr9HYK6zPgnAUkLTMgkAtSZ30L9r7T3esTZtOjLXHAsmK6TYcTBvXmE8Ew9l0mzHMGv5S0nxQFkhnch3AuIayARHMvT5w6O1J5-qsE/s320/BernieEcclestone_Szeged.jpg" width="320" /></a>
Száguldó lóerők a hidakon</h3>
Mivel a futam gyakorlatilag teljes egészében a Belvárosban zajlik, rengeteg olyan épület lesz, melyek erkélyeiből, ablakaiból szintén élvezetes látványban lehet majd részünk. Különlegessége lesz még a Szeged Street F1 versenynek, hogy három hídon is át kell majd menniük a versenyzőknek, ezért biztonságukra a Tiszán lévő speciális mentőhajók és az MI6 búvárai fognak majd ügyelni. De Szeged főutcáján nem csak a biztonságot szolgáló hajók lesznek, mivel különleges nézőtérként újjáépítik és idevontatják majd a <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/bontjak-millennium-uszohajot.html" target="_blank">Millennium úszóházat</a> is, a Vízügy munkatársaival pedig a szervezők megkezdték a tárgyalásokat a folyó vízszintjének emeléséről, hogy nagyobb yachtok is felúszhassanak a majd a Fekete-tenger–Duna–Tisza útvonalon, megnyitva ezzel a versenyt a tehetősebb hajótulajdonosok számára is.<br />
<br />
<h3>
Free Sector a Partfürdőn </h3>
A Partfürdő területén kialakítandó Free Sectorban azonban már ingyenesen is lehet élvezni a verseny izgalmait. Az Erzsébet liget Temesvári körúti oldalán sem kerül majd egy hely többe öt forintnál, míg a Ligetben hét forintért kaphatunk helyet és fagyit is, ahonnan látható lesz, ahogy a pálya egyik nagy egyenesében az F1-es pilóták húznak majd el. Újdonságként jelenik meg a Dóm téren kialakítandó Mini Forma 1 pálya, ahol valódi F1-es versenygépekkel lehet körözni, a Csongrád-Csanád megyei Egy- és Kétházközség támogatásával, egészen a dóm tornyáig.<br />
A versenysorozat sikere esetén Bernie Ecclestone távol-keleti, arab valamint szíriuszi pénzügyi befektetők segítségével megépíti Szeged immár negyedik hídját, hogy a következő szezonban azon is végigszáguldhassanak a versenyzők.<br />
<br />
<h3>
Kétszázmillió látogatót várnak Szegedre</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhER_zn_T0nvGZWG2eh7mIoO6K_psTFXZwbpNs1RJqD7CWpG6GcXjEXoFpJqm7cscVoWhfMyK3EvekFtZWbQ1-fzTnTWRH1a3pYmEW5Ynw4ffKc6-h2M2jgwFOjKXxwWcxalba0lt-wQ9k/s1600/f1_03.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhER_zn_T0nvGZWG2eh7mIoO6K_psTFXZwbpNs1RJqD7CWpG6GcXjEXoFpJqm7cscVoWhfMyK3EvekFtZWbQ1-fzTnTWRH1a3pYmEW5Ynw4ffKc6-h2M2jgwFOjKXxwWcxalba0lt-wQ9k/s320/f1_03.jpg" width="230" /></a></div><p>
A rengeteg lelátónak és a szabad, illetve a „sétáló” helyeknek köszönhetően a 3,14 naposra tervezett versenyt és betétfutamait - alátétfutamokkal bővítve - közel kétszázmillióan tekinthetik majd meg, nem kis bevételt hozva mind a városnak, mind pedig az országnak.</p><p>Bernie Ecclestone-hoz közeli és távoli informátorunk szerint hasonló koncepcióban kívánják majd megrendezni a bukaresti, a belgrádi, és a zágrábi Street F1-et, kiegészítve a Mórahalom-Sándorfalva-Hódmezővásárhely-Szabadka körfutammal.<br />Itt azonban már csak egy kört mennek a pilóták, a győzelmet a felvezető körben elöl lévő pilóta nyeri el rajt nélküli pol pozícióját megőrizve. Előzési lehetőségeket azonban ez a pálya is kínál majd a Tramtrain vonalában. Így a Galamb utcai nemmegálló, a Rókusi kettős körforgalom tartogathat a nézőknek számos és számtalan izgalmas pillanatot.<br /></p><p>Ezekkel a viadalokkal együtt tervek vannak a Mini Street F1-re is, melyeket a fő versenyekkel együtt, kisebb, 30-40 ezres lélekszámú településeken tartanának meg.</p><p>Szóba került Makó is, ahol a Ford-T model tervezője, Galamb József született. Kiszivárgott és kiszagoltatott hagyma illatú információk alapján valószínű, hogy az alföldi kisvárosban Ecclestone saját Ford-T F1 gyárat is szeretne létesíteni, jó időre megoldva ezzel a térség munkaerő gondjait.<br />
<br />
</p><h3>
Magyarok a szegedi futamon</h3><p>
Bizalmas valamint bizalmatlan értesüléseink szerint az izgalmas vonalvezetésű pályáról Hermann Tilke főtervező elmondta, hogy a sok éles és életlen kanyar, a hosszú egyenesek, valamint a ferdék is próbára teszik majd a pilótákat, pilótanőket és a csapatokat egyaránt.</p><p>A viadalra így teljesen új fejlesztésű játék-autókkal fognak majd nekivágni, melyeket az F1 „boszorkánykonyhájában” már javában tesztelnek. A Ferrarinál máris keresik a helyszínt jól ismerő tesztpilótákat, így szóba került a nagy tapasztalattal rendelkező Baumgartner Zsolt és Palik László neve is.</p><p>De ne feledkezzünk meg a tehetséges szegedi utcai versenyzőinkről sem, akik már évek óta bizonyítanak a Nagykörúton a PPP versenyen, ahol pirostól-pirosig padlógázzal kell legyőzni a rozsdaboglya Bömössel a nagyapó Suzukiját.</p><p>Sikerült megszereznünk a Szeged Street F1 pálya tervezett vonalát valamint a lelátók elhelyezését, melyet most bemutatunk olvasóinknak. Amint új információkat kapunk a versenyről azonnal beszámolunk róla!</p><p>Ennek érdekében különtudósítónk a GólyaAir légitársasággal az Afrikai Nagydíj helyszínére, Mombasszába utazott, ahol Bernie Ecclestone-t keresi fel a forradalmian új típusú F1-es versenysorozattal kapcsolatban, egy homokbucka tövében.<br />
<br />
</p><div style="text-align: center;">
<b><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: large;">A Szeged Street F1 pálya térképe</span></span></b></div>
<div style="text-align: center;">
<i>a tribünök leírásához kattintson a térképre</i></div>
<div style="text-align: center;">
<iframe frameborder="0" height="500" marginheight="0" marginwidth="0" scrolling="no" src="https://maps.google.hu/maps/ms?msa=0&msid=214448161621907960417.000499aa7d027b60de32f&ie=UTF8&t=h&ll=46.25296,20.157054&spn=0.01474,0.019712&output=embed" width="650"></iframe><br /></div>
<div style="text-align: center;">
<small><a href="https://maps.google.hu/maps/ms?msa=0&msid=214448161621907960417.000499aa7d027b60de32f&ie=UTF8&t=h&ll=46.25296,20.157054&spn=0.01474,0.019712&source=embed" style="color: blue; text-align: left;">Formula One Szeged</a> nagyobb térképen való megjelenítése</small><br />
<br />
<div style="text-align: right;">
<small><i><b>Forrás: SDP – <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_bolondja" target="_blank">Stupido Day Press</a></b></i> </small></div>
</div>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-33518027117806092622019-01-07T02:00:00.000+01:002020-01-07T09:11:58.979+01:00A szegedi aviatikustól a MiG-21-esig<h2>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: x-large;">A magyar repülés történetei</span></span></h2>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhV86DSAG2qssZvN2yQVxVgJ3B2ObmMZncFjdrXkBAQQxcCSFw74ny2UWtiq2gcBb3Mgz2GRrQEFASyAe4uWQU9i0mFwJLQ56JzRWIKk56zCq16Yw4EEBbYKEueg1GNF-VS9RAcx_Far7U/s1600/repulestortenet+(1).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="222" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhV86DSAG2qssZvN2yQVxVgJ3B2ObmMZncFjdrXkBAQQxcCSFw74ny2UWtiq2gcBb3Mgz2GRrQEFASyAe4uWQU9i0mFwJLQ56JzRWIKk56zCq16Yw4EEBbYKEueg1GNF-VS9RAcx_Far7U/s320/repulestortenet+(1).jpg" width="320" /></a></div>
<b>A magyar repülésnek voltak dicsőséges és felemelő évtizedei, amikor Szeged is kiemelkedő szerepet játszott. Louis Blériot francia mérnök, a repülés egyik úttörője, 1909. július 25-én Calais és Dover között átrepülte a La Manche-csatorna közötti 37 km-es távolságot, majd ugyanezen év október 17-én Magyarországon is bemutatót tartott. A szegedi Weimann Jakab ekkor eljegyezte magát a még csak születőben lévő repüléssel.</b><br />
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/01/a-szegedi-aviatikustol-mig-21-esig.html" data-layout="button_count" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="300">
</div>
<br />
<br />
A repülés hajnalán Weinmann Jakab, a méltatlanul elfeledett szegedi fiatalember, a debreceni Horog Jánossal együtt – egyedüli magyarokként – Blériot iskolájában tanulhattak.<br />
<br />
<h3>
Weimann, a szegedi aviátor</h3>
„A szegedi aviátor élete sajnos csak a korabeli újságok hasábjairól ismerhető meg” – mondja Pusztai János repüléskutató. „A vele kapcsolatos helyi adatokat, levelezéseket a kor szokásának megfelelően leselejtezték.”<br />
A későbbi aviatikust 1869. november 29-én jegyezték be a szegedi anyakönyvbe Weimann Móricz cipész második gyermekeként. Jakab életútja a gyógyszerészettől az újságírásig ívelt, amikor Kulinyi Zsigmond, a Szegedi Napló felelős szerkesztőjének ajánlásával Londonba került.<br />
<br />
<h3>
Hangármunkásból a botkormányig</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9ocN_AWkQ4IH-qh99-_Wn017_NMDxBjcjIQnmJMpAnQqfv8Z68UO2z54vwTWHLK24a8muLAwAgbLGpNbJ3CKb500yBvbUdBDh-pWY0sZbE5os6liC8zUK-c6Mkc_Jnu31HfDH6zpXb6s/s1600/budapest-vermezo-bleriot.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="206" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9ocN_AWkQ4IH-qh99-_Wn017_NMDxBjcjIQnmJMpAnQqfv8Z68UO2z54vwTWHLK24a8muLAwAgbLGpNbJ3CKb500yBvbUdBDh-pWY0sZbE5os6liC8zUK-c6Mkc_Jnu31HfDH6zpXb6s/s320/budapest-vermezo-bleriot.jpg" width="320" /></a></div>
Blériot és a repülés ekkor már teljesen magával ragadta, így otthagyva a gyógyszerészeti munkát, egy Londonhoz közeli hangárban vállalt munkát, csak közelebb lehessen a levegő úttörőjéhez. Rendszeresen küldött tudósításokat Szegedre, így az 1912. február 12-i Délmagyarország mint a „világ leghíresebb aviatikusa”-ként cikkezett róla.<br />
Néhány évvel később Weimann az akkori világ leghíresebb és legnagyobb francia repülőiskolájában német, angol és francia katonatisztekkel együtt ismerkedett meg a repüléssel. Bár az iskola szinte minden anyagi lehetőségét kimerítette, mégis rendületlenül tanult tovább. Egy szegedi befolyásos ismerősét kérte csak meg levelében, hogy járjon közbe a városi tanácsnál egy 5000 koronás ösztöndíjért, melyért cserébe visszatérve a városba a repülőbemutatókat és oktatásokat kínált. Ugyan kérvényét a szegedi városvezetés elutasította, ő mégis tovább folytatta tanulmányait. Franciaországban mint angol állampolgár tartózkodott, de mégis büszkén hirdette magyarságát, szegedi születését.<br />
<br />
<h3>
A híres magyar aviatikus</h3>
Barátaival és a magyar újságokba küldött levelezéseiből kiderül, hogy tehetsége hamar feltűnt Blériot-nak olyannyira, hogy maga a mester küldte őt előbb olaszországi, majd amerikai körutakra, ahol a repülősiskolát népszerűsítette.<br />
Weimann ekkor már magassági rekorddal is kísérletezett, melyet a kor kiforratlan technikája és a sötétedés miatt nem sikerült megrepülnie, azonban még így is 1800 méteres magasságba emelkedve kivívta a nemzetközi sajtó figyelmét, ahol már „híres magyar aviatikus”-ként emlegették.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKrqF6EC0auUcJBGRx44lC3FVZRBOmXhhDrL06Xe1ZZIsn_JrX-XRIMHVGuCcBVbLvKuNx4F3fXvk3ZLJUqkAVndRGW6eSfsjZi7KCgK-GTJ5VFKYaU0067wqWFheJ6dWbucy2oYddx6Y/s1600/1909_Bleriot.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="324" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKrqF6EC0auUcJBGRx44lC3FVZRBOmXhhDrL06Xe1ZZIsn_JrX-XRIMHVGuCcBVbLvKuNx4F3fXvk3ZLJUqkAVndRGW6eSfsjZi7KCgK-GTJ5VFKYaU0067wqWFheJ6dWbucy2oYddx6Y/s640/1909_Bleriot.jpg" width="640" /></a></div>
Amerikába érkezve szinte az első bemutató repülésén, New Yorkban, egy technikai probléma miatt lezuhant. Ugyan túlélte a balesetet, mégis ekkor merült fel benne a visszavonulás gondolata. Közben folyamatosan levelezett a szegedi elöljárókkal, kérve a Szeged anyagi segítségét, melyet végül a városi tanács – értesülve a világsajtóból a szegedi repülős híréről – megítélt számára. Weimann személyesen kívánta átvenni az 5000 koronás ösztöndíjat, ezért zsebében egy levéllel – amit Blériot személyesen írt a városi tanácsnak – Párizsból Budapestre indult. Sajnálatos módon azonban sohasem érkezett meg, mert a párizsi gyorsvonaton, 1912. február 12-én, egy zárt kupéban holtan találták. Halálának okaként szívszélhűdést állapítottak meg, ami nagy valószínűséggel az akkor 43 éves aviatikus amerikai balesetének későbbi következménye lehetett.<br />
<br />
<br />
<h3>
A magyar katonai repülés dicsőséges évei</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2mKYdnOhgDNDviTw-4JWZqhr-mbZvd5D-FHAlKvQxvUhUaumwmHXj27o7cgWX5WiGQoDWoHqzJoJrXY77RRmpE13lNlBXOiyI9eO5HMB71265ZO7J91DOBLRPP31JlqH5JfFQPoLtbkA/s1600/szentgyorgyi.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2mKYdnOhgDNDviTw-4JWZqhr-mbZvd5D-FHAlKvQxvUhUaumwmHXj27o7cgWX5WiGQoDWoHqzJoJrXY77RRmpE13lNlBXOiyI9eO5HMB71265ZO7J91DOBLRPP31JlqH5JfFQPoLtbkA/s320/szentgyorgyi.jpg" width="203" /></a></div>
A magyar repüléstörténetben jónéhány évtizedet ugorva érkezünk el Szentgyörgyi Dezsőhöz, akinek ma a Magyar Honvédség 59. kecskeméti repülőbázisa viseli a nevét. Fia – aki maga is pilótaként közel 13 ezer órát töltött a levegőben – édesapjáról emlékezett meg, aki a Magyar Királyi légierő legeredményesebb vadászpilótájaként, szolgálata során 29 igazolt győzelmet ért el.<br />
„Édesapám Lindberg óceánátrepülésének hatására szerelmesedett bele a repülésbe” – kezdte a visszaemlékezést a legendás pilóta fia. „1933-ban, 18 évesen katonai vonult be katonai szolgálatra, s már ekkor repülősnek jelentkezett, de megfelelő iskolai végzettség hiányában először csak repülőgép-szerelőnek vették fel. Mivel a szakiskolát kiváló eredménnyel végezte el, több társával egyetemben lehetőséget kapott arra, hogy pilótaképzésen is részt vehessen.”<br />
Szentgyörgyi Dezső vadászkiképzést kapott és részt vett az 1/2 Lúdas Matyi vadászrepülő-század kötelékében a kárpátaljai hadműveletekben. 1939. március 24-én átesett a tűzkeresztségen, századával az Iglót bombázó gépeket kísérték. 1941 tavaszán Reggiane Re.2000 Falco (magyar nevén Héja) repülőgépre kapott átképzést, majd 1942. nyarán az 1/1 Dongó vadászrepülő századdal együtt került a keleti frontra. Először Re.2000, majd Messerschmitt Bf-109 gépekkel repült. Első légi harca során, 1942. augusztus 7-én tévedésből egy német Heinkel He-111 bombázógépet lőtt le.<br />
A kormányzó legidősebb fiával, vitéz Horthy Istvánnal egy repülőszázadban szolgálva 142 bevetést repült és 6 szovjet gépet lőtt le igazoltan.<br />
<br />
<h3>
A Pumák között</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiawO7jYQuGVcog_dcJlsyzv8-ibaQXVd3sIaayORcEyM8F2ju4yc6CWXeai2hZ0F0Tn-QMu_6djDDnfAURQsBce92aORYgXf-Q6AoQL9frzVD4ehSPYTumED99zVKo_A-zRZOiw-GuiXc/s1600/szentgyorgyi_2.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="176" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiawO7jYQuGVcog_dcJlsyzv8-ibaQXVd3sIaayORcEyM8F2ju4yc6CWXeai2hZ0F0Tn-QMu_6djDDnfAURQsBce92aORYgXf-Q6AoQL9frzVD4ehSPYTumED99zVKo_A-zRZOiw-GuiXc/s320/szentgyorgyi_2.JPG" width="320" /></a></div>
1944. május 1-én megalakult a 101. Puma vadászrepülő osztály. A Szentgyörgyi sikerei a Pumák között is folytatódtak. Első amerikai gépét 1944. június 14-én lőtte le, áldozata egy amerikai Lockheed P-38 Lightning volt. Később hat amerikai gépet lőtt le húsz, más adatok szerint huszonkét bevetésen. Az „amerikai szezon” után újra a vörös csillagos gépek lettek az ellenfelek. A háború végéig még 17 szovjet gépet lőtt le, az utolsót 1945. április 16-án, az osztrák Raffelding körzetében.<br />
Nagy szakmai tekintélyét nem csak légigyőzelmeinek köszönhette, hanem azért is, mert kiválóan repült és sohasem tört pilótahibából gépet. Azon kevés pilóta közé tartozott, akiket soha nem lőttek le, „nem fogta a golyó”. A háborút közel 220 bevetéssel és 29 igazolt légi győzelemmel fejezte be.<br />
<br />
<h3>
A honi légvédelem</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7xk1h4rNjVmb76Q3Zs47mp3hn9rVPwfQaoXKdmxL-o6-BYQDJo0aN14LT3HQTHytleKgqKUyJiNME3OOZbE8xnvGIuBB_QvMznm9ci0kwed7lf6rP1Sywz1c1XpVggzSE0Qso9EMPiRQ/s1600/szentgyorgyi_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="222" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7xk1h4rNjVmb76Q3Zs47mp3hn9rVPwfQaoXKdmxL-o6-BYQDJo0aN14LT3HQTHytleKgqKUyJiNME3OOZbE8xnvGIuBB_QvMznm9ci0kwed7lf6rP1Sywz1c1XpVggzSE0Qso9EMPiRQ/s320/szentgyorgyi_1.jpg" width="320" /></a></div>
A hazai légvédelem 1944-ben – a kor egyik csúcstechnikájának számító Messerschmitt Bf-109-essel repülve – próbálta felvenni a harcot az akkor már harmincszoros túlerővel bíró amerikaiakkal. A levegőben folyó csatákban a pilóták csak a gépekben látták az ellenséget, nem a katonában. Szentgyörgyi Dezső egy alkalommal az általa lelőtt szovjet gépből kiugró pilóta életét azzal védte meg a németek géppuskatüzétől, hogy addig körözött gépével az ejtőernyős körül, míg az biztonságban földet nem ért. Ez a pilóta lett később az oktatója, amikor a Szovjetunióban az Iljusin Il-18-as repülőgépre kapott kiképzés.<br />
<br />
<h3>
A MASZOVLET polgári pilótája</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg74MY5zWMJJkS7T4FUBg_5UnnbfVXk9rCeUw8rPhPdfKWln5PJngwxInQJy7VJB4CSCD7xbZHXUxvkZfQOj1BAF_jjR-bnAUSqaftZ63cYFXHwdzT1DRUAi5yarmp0MZyeYZOh9qyhuaY/s1600/szentgyorgyi_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="227" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg74MY5zWMJJkS7T4FUBg_5UnnbfVXk9rCeUw8rPhPdfKWln5PJngwxInQJy7VJB4CSCD7xbZHXUxvkZfQOj1BAF_jjR-bnAUSqaftZ63cYFXHwdzT1DRUAi5yarmp0MZyeYZOh9qyhuaY/s320/szentgyorgyi_3.jpg" width="320" /></a></div>
Szentgyörgyi a hadifogság után hazajött, ahol 1946-49 között a MASZOVLET pilótájaként szolgált. 1950-ben koholt vádakkal letartóztatták és csak 1956-ban szabadult ki. Később a Malévnál lett pilóta, ahol több mint ötmillió kilométert repült. Legendás szerencséje 1971. augusztus 28-án fogyott el. A Malév koppenhágai járatának katasztrófája során egy Il-18V típusú, repülőgéppel a leszállás közben egy nagy erejű, kis kiterjedtségű leáramló légáramlás a földhöz csapta gépét, melyben ő és társai halálukat lelték.<br />
Szentgyörgyi Dezső minden idők legeredményesebb magyar vadászpilótájaként íródott bele a hazai repülés történetébe. Nevét – több emléktábla mellett – a Magyar Honvédség MH 59. számú kecskeméti repülőbázisa őrzi.<br />
<br />
<h3>
Horthy István, a „kiskormányzó” </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqJe0my0bD1QBeCCHxEAoR5vhphcSw9GJ-hd51sAG_IDfxhVymcu-uBd3HT8YkvuoxTg3CGI9SHMZP_GQ008Sg5itooSZQNkJNOkvrvYg-8UuB7kVB6FFv9RXU5OGrYPbhrfzkzH0cICI/s1600/horthy_istvan_repulos.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="196" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqJe0my0bD1QBeCCHxEAoR5vhphcSw9GJ-hd51sAG_IDfxhVymcu-uBd3HT8YkvuoxTg3CGI9SHMZP_GQ008Sg5itooSZQNkJNOkvrvYg-8UuB7kVB6FFv9RXU5OGrYPbhrfzkzH0cICI/s320/horthy_istvan_repulos.jpg" width="320" /></a></div>
Horthy István 1928-ban szerzett gépészmérnöki diplomát, majd a MÁVAG gyárban kezdett el dolgozni. 1934-től vette át a cég vezetését, majd 1938-tól a vezérigazgatói posztot. A tervezőcsoport, melynek élén dolgozott, sok neves fejlesztésben vett részt, így a legendás 424-es gőzmozdony is a kezük munkáját viseli. 1941 júliusában államtitkárrá, 1942. február 19-én kormányzóhelyettessé nevezték ki.<br />
1927-től vezetett repülőgépet, majd tartalékos tisztként került a frontra, ahol a legendás pilótával, Szentgyörgyi Dezsővel szolgált együtt. 1942. augusztus 20-án búcsúbevetésének szánt repülésekor elvesztette uralmát Héja típusú gépe felett, és lezuhant. Halálát máig is találgatások övezik, de a szakemberek többsége a nehezen vezethető gépben és Horthy István gyakorlatlanságában látja a baleset okát.<br />
A baleset körülményeiről, és a kormányzóhelyettes temetéséről <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/08/horthy-istvan-emlekezete.html">egy korábbi cikkben olvashatnak</a>. <br />
<br />
<h3>
A magyar óceánátrepülés</h3>
1931. július 15-16-án két magyar pilóta, Endresz György és Magyar Sándor repülte át első magyarként az Atlanti óceánt. Repülésük emlékére harminc évvel ezelőtt – 1981. július 19-én – repült Ferihegyre Krug László és Cs. Németh Zsigmond egy Beechraft Bonanza egymotoros géppel. Élményeiről és útjukról mesélt a pilóta, aki akkoriban az USA-ban élt és dolgozott.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUvbH8hAje6qCYaH2E0kRe-a1eksLm5aXNf6G_Bj020xcbvwm_FSwgSBbZ3Ip6CbSuiLZzXifbsvKPLCeBTnbcFR7rN362HAndL0RXi3yxCRj6xLYbk9l0od9Cr9-JrTaB0OLtvvLRPy0/s1600/repulestortenet+(2).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="226" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUvbH8hAje6qCYaH2E0kRe-a1eksLm5aXNf6G_Bj020xcbvwm_FSwgSBbZ3Ip6CbSuiLZzXifbsvKPLCeBTnbcFR7rN362HAndL0RXi3yxCRj6xLYbk9l0od9Cr9-JrTaB0OLtvvLRPy0/s320/repulestortenet+(2).jpg" width="320" /></a></div>
Indulásuk korántsem volt zökkenőmentes. A magyar politika nem látta szívesen a „tengerentúli” rekordrepülőket, így csak hosszas huzavona után kapták meg a kormánytól az engedélyt. Az óceán fölé Új-Fundlandról induló kis gép – hasonlóan a korábbi óceánátrepülésekhez – szinte repülő benzintankként szelte át a kontinensek közti távolságot. A szárnyak alatt elhelyezett két 1100 gallonos tartály mellett, az utastérben egy 60 gallonost is elhelyeztek. A háromezer méteres magasságban haladó kisgép hosszú távú rádiója ugyan elromlott, de ez nem hátráltatta a magyar repülősöket. A 250 mérföldenkénti kötelező bejelentkezést a felettük haladó utasszállító gépek, majd egy Írországból felszálló, és útjukat folyamatosan figyelemmel kísérő amerikai F-16-os vadászgép közvetítésével sikerült megoldaniuk.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhV86DSAG2qssZvN2yQVxVgJ3B2ObmMZncFjdrXkBAQQxcCSFw74ny2UWtiq2gcBb3Mgz2GRrQEFASyAe4uWQU9i0mFwJLQ56JzRWIKk56zCq16Yw4EEBbYKEueg1GNF-VS9RAcx_Far7U/s1600/repulestortenet+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="222" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhV86DSAG2qssZvN2yQVxVgJ3B2ObmMZncFjdrXkBAQQxcCSFw74ny2UWtiq2gcBb3Mgz2GRrQEFASyAe4uWQU9i0mFwJLQ56JzRWIKk56zCq16Yw4EEBbYKEueg1GNF-VS9RAcx_Far7U/s320/repulestortenet+%25281%2529.jpg" width="320" /></a></div>
Az állandóan esős, ködös Anglia ragyogó napsütéssel köszöntötte a rekordereket. A kontinens belsejében azonban már sűrű, zárt felhőtakaró várta a kisgépet. Mivel literre ki volt számolva az üzemanyaguk a német légtérbe érve kérték a légiirányítást, hogy ne kelljen nekik az útirányuktól eltérniük.<br />
A ferihegyi repülőtéren – ugyan két napot késett útjuk – közel 15 ezren várták őket, de köszöntésükre az akkori regnáló politika nem ment el. Rekordjuk a mai napig él, hiszen hasonló egymotoros géppel egyedül a két magyar pilótának sikerült ekkora távolságot leszállás nélkül repülnie, aminek nagy részét az óceán felett repülve tették meg.<br />
<br />
<h3>
Az 50-es évek magyar repülése</h3>
A 82 éves egykori vadászrepülő, Knoll Gyula tagja volt az pilóták azon elit csoportjának, akik a háború után újonnan megalakult honi légvédelemben előbb a légcsavaros, majd később a MiG-15-ös 19-es és 21-es vadászgépekkel repülhettek.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg68NSz8p2O3VCMA68eo-yUNTromtrWFwhM-8VMN-jSFbm_PkmNqfMzo_7wJ41rNyFZMTZNr_-JIqmCFn6RWwY-iKaKuAro9WaO0kwSaec6ch4oaXfsy-voyoL5dOJrmJwdqFOjZOIXwVE/s1600/repulestortenet+(9).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg68NSz8p2O3VCMA68eo-yUNTromtrWFwhM-8VMN-jSFbm_PkmNqfMzo_7wJ41rNyFZMTZNr_-JIqmCFn6RWwY-iKaKuAro9WaO0kwSaec6ch4oaXfsy-voyoL5dOJrmJwdqFOjZOIXwVE/s320/repulestortenet+(9).jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>MiG-15</i></td></tr>
</tbody></table>
A nyugállományú ezredes 10 éves korában fertőződött meg a repülés szenvedélyével, amikor gyermekkorában a közelükbe telepített katonai repülőkkel találkozott. Mezőgazdasági gépszerelőnek tanult, ami későbbi katonai szolgálata alatt szinte egyenes utat kínált a repülés felé. Kitartásával, szorgalmával hamar kivívta parancsnokai elismerését, így egyre magasabb szintű kiképzéseken vehetett részt.<br />
Az országba érkezett MiG-15-ös sugárhajtású gépekkel megalakuló légvédelem egyik meghatározó alakjaként századparancsnoki, majd repülőtér-parancsnoki posztig emelkedett. A kor repüléstechnikai és tervezési hibái miatt számos kényszerleszállást is túlélt.<br />
<br />
<h3>
A hanghatáron túl</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj06A0JOf71cWRcu9i9YR3D8ieczixmwXEvgWC_1Pnpi5bZGN4-xYRvtEMvp8uJP1oJzRswTmwaMcKhU7LsCugtUxmd41BFsJXItX_z3iMlO8FmCsh1YiZu3wmgtrTR97oby9oXuxch75Y/s1600/repulestortenet+(1).jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="243" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj06A0JOf71cWRcu9i9YR3D8ieczixmwXEvgWC_1Pnpi5bZGN4-xYRvtEMvp8uJP1oJzRswTmwaMcKhU7LsCugtUxmd41BFsJXItX_z3iMlO8FmCsh1YiZu3wmgtrTR97oby9oXuxch75Y/s320/repulestortenet+(1).jpeg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>MiG-19</i></td></tr>
</tbody></table>
Az 1950-es évek vége felé az amerikai gépek már nagy sebességgel, széltében, hosszában szelték át büntetlenül Magyarország légterét. A Varsói Szerződésen belül 1959-ben döntöttek arról, hogy huszonöt magyar pilótát átképeznek a MiG-19PM elfogó vadászgépre. Ők voltak a Magyar Légierő legképzettebb pilótái, ászai.<br />
Ekkor Taszárra tizenkét MiG-19-est hoztak a szovjet pilóták. Az átfestést követően kezdődött meg itthoni berepülésük, amihez Knoll Gyula őrnagyot kérték föl parancsnoknak, aki egy bemutatórepülésen hazánkban először lépte át a hangsebességet ezzel a harci repülővel.<br />
<br />
<h3>
Szántóföldről az égbe</h3>
Knoll Gyula nyugállományú ezredes 1930-ban egy kis Tisza-parti településen, Balsán született. 19 évesen vonult be a honvédséghez, majd 1970-ben aranykoszorús, első osztályú mester-pilótaként szerelt le. A taszári ezred parancsnokhelyettese MiG-21-es géppel a hangsebesség kétszeresével is repült. A kor technikai színvonalára jellemző, hogy gyakorlórepülések alkalmával különböző géptípusokkal hét kényszerleszállást élt túl. A repüléstől ugyan eltávolodott, de bajtársaira emlékezve az ország különböző településein eddig 25 emlékművet illetve emléktáblát avattatott föl a hősi halált halt pilóták emlékére.Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-88743719269232816522018-05-25T22:36:00.001+02:002018-05-25T22:36:58.292+02:00Turisztikai applikációt fejleszt az SZTE Kommunikáció Tanszéke<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnDP0VPaZW8Wi_2t6husPzBmRWHg0vj__Fxz305Z4jm6RHuBnepCaEZv1FoA4Vsk7WdGOd-IO9564RzK3Fio8hDvxp9h2BA_aUMOMjDKPeXc3trSzIjqd8Lca2IMb6ZsduTFly2sdWDtw/s1600/Tudom%25C3%25A1nyok+v%25C3%25A1rosa_App.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1131" data-original-width="720" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnDP0VPaZW8Wi_2t6husPzBmRWHg0vj__Fxz305Z4jm6RHuBnepCaEZv1FoA4Vsk7WdGOd-IO9564RzK3Fio8hDvxp9h2BA_aUMOMjDKPeXc3trSzIjqd8Lca2IMb6ZsduTFly2sdWDtw/s320/Tudom%25C3%25A1nyok+v%25C3%25A1rosa_App.png" width="203" /></a></div>
<h3>
Szegedi turisztikai applikációt fejleszt az SZTE Kommunikáció Tanszéke. A fejlesztés célja az, hogy bevonják az egyetemi gyűjteményeket, látogatható emlékeket is a város turisztikai körforgásába.</h3>
<br />
<br />
A projekt alapját jelentő kutatást a Kommunikáció Tanszék készítette el, az applikáció létrehozását Illés Réka egykori kommunikáció szakos hallgató és Rózsa Dániel programozó valósították meg.<br />
Szeged turisztikai vonzerejét erősítheti az az applikáció, melyet a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének kutatása alapján és tanszéki koordinálással fejlesztenek. A mobilalkalmazás lényege, hogy felhívja a figyelmet a különböző értékes egyetemi gyűjteményekre, emlékekre, melyek jelenleg kiesnek a turisztikai körforgásból.<br /> A „Tudományok városa – Szeged” nevű applikáció egy turisztikai kutatás eredményein alapul, melyet a Kommunikáció Tanszék végzett el. Ezután a mobilapp úgynevezett drótvázának részleteire a tanszék mobil és közösségi kommunikációs képzése keretében készültek elképzelések, a munkát meghatározó kreatív ipari szereplők segítették. Mindezek alapján olyan alkalmazás jött létre, mely nem csak az egyénileg érkező turistáknak, hanem az iskolás csoportoknak, egyetemi látogatóknak, sőt, akár a szegedieknek is izgalmas látnivalóként mutatja meg az egyetem gyűjteményeit. <br /> A mobilapplikáció összesen öt városi sétát kínál 40 perctől egészen 8 óra 40 perces időtartamig. A szegediek és az idei érkező turisták részt vehetnek „A tudomány esszenciája”, a „Természet és tudomány”, az „Egyetemi épületek”, az „Állatok és növények” sétán, valamint a „Szent-Györgyi Albert túrán”. A séták során megismerhetik például az Egyetem utcai épületben lévő Őslénytani és Geológiai Gyűjteményt, a Régészeti Gyűjteményt, a Klebelsberg Egyetemi Könyvtár természettudományos érdekességeit és különböző köztéri szobrokat, emléktáblákat is. Emellett olyan népszerű turisztikai attrakciók is szerepelnek a túrák állomásai között, mint a Vadaspark, a Füvészkert, a Tudástár, a Szent-Györgyi Albert Agóra vagy éppen a Móra Ferenc Múzeum. Az applikáció a sétaútvonalak kijelölése mellett mindegyik helyszínről különböző érdekességeket, fontos információkat is bemutat.<br /> Az applikációt Illés Réka, nem régen végzett kommunikáció szakos hallgató és Rózsa Dániel fiatal programozó valósították meg a Kommunikáció Tanszék koordinálása mellett. <a href="https://play.google.com/apps/testing/tourist.rozsa.daniel.hu.szegedscience" target="_blank">Az applikáció első változata</a> már elérhető a Google Play áruházban:<br /><a href="https://play.google.com/apps/testing/tourist.rozsa.daniel.hu.szegedscience"><b>https://play.google.com/apps/testing/tourist.rozsa.daniel.hu.szegedscience</b></a>Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-34634662635856292372017-03-13T05:00:00.000+01:002017-03-13T19:01:59.780+01:00BorABC: Magyarország borvidékei I.<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHjQ-p2q9UjH9Br8tZkt1rLqVrhgabdwUAV48yh-5VqpYWNPghT5EOmBbWRFKQTgwOUXNdG_T4Heo4dE7W5A41GLMJkT32EwMzoEWojgfokE7rF9ml_dFnByx8XFJjhQOUUyseN_dHHyZq/s1600/IMG_8873.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHjQ-p2q9UjH9Br8tZkt1rLqVrhgabdwUAV48yh-5VqpYWNPghT5EOmBbWRFKQTgwOUXNdG_T4Heo4dE7W5A41GLMJkT32EwMzoEWojgfokE7rF9ml_dFnByx8XFJjhQOUUyseN_dHHyZq/s320/IMG_8873.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Bor tér - Szeged</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<b>Magyarország Európa tradicionális bortermelő országai közé tartozik. Gyakorlatilag az ország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kicsiny kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. Ezúttal a Csongrádi, a Hajós-Bajai, a Kunsági, az Ászár-Neszmélyi, a Badacsonyi, a Balatonfüred-Csopaki, és a Balatonfelvidéki borvidékkel ismerkedhetnek meg.</b><br />
<br />
A változatosság a magyar borok egyik legfőbb erénye. Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely a klasszikus borfajták teljes skáláját átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokon át a természetes édes borokkal bezárólag. A szőlőfajtákban is nagy változatosság mutatkozik, a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak a borkészítésben.<br />
Magyarország éghajlata döntően száraz kontinentális, bár néhány helyen érezhető az Atlanti-óceán hatása, Dél-Magyarországon pedig a mediterrán vonások jellemzők. Emiatt a sokszínűség miatt a borvidékek is jelentősen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is. Magyarországon ma 22 borvidéket tartanak számon. Ezek közül három található a Nagy-Alföldön. Ez a három borvidék teszi ki területnagyság szempontjából a bortermelő vidékek 45 százalékát. Tizenöt borvidék van a Dunántúlon, 4 pedig Észak-Magyarországon. Területük nagyságát tekintve a borvidékek nagyon különbözőek. A két legkisebb, Mór és Somló 1000 hektár alatt vannak, míg a legnagyobb, a Kunság, 25.600 hektáron terül el. A legtöbb borvidék nagysága átlagosan 1000-5000 hektár között mozog.<br />
<br />
<h3>
Csongrádi borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpnKsJ7P9Qpf_7R_KQC0ADn423jf3Ax2Cni9Wi5pT3j9FmAOEpvK_-AehjKNqLFc2UcE8xwZqq5x_2OcSSIbVfp79MJoWnbp5qog57Y2lQDO8OtA82tSsYW33C9I1mNG2jSKzHkQru6zT_/s1600/borabc_it+(9).JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpnKsJ7P9Qpf_7R_KQC0ADn423jf3Ax2Cni9Wi5pT3j9FmAOEpvK_-AehjKNqLFc2UcE8xwZqq5x_2OcSSIbVfp79MJoWnbp5qog57Y2lQDO8OtA82tSsYW33C9I1mNG2jSKzHkQru6zT_/s320/borabc_it+(9).JPG" width="213" /></a></div>
A középkori Csongrád határában a Tisza ártéri gazdálkodásának, haszonvételének részeként szőlőtermelés volt, ami félvad, fákra futtatott szőlőt jelentett. A török időkben kezdték termeszteni a középkori görög „Skuteri” városból származó, albán eredetnek is mondott Kadarkát. A jó homokú talajban kedvező termőképességű és jó minőségű borszőlőket termesztenek. A Kadarka igazi „Hungaricum”. A vörösborok között előkelő helyet foglal el. Szép bíborvörös a színe, bársonyos az illata. Könnyű bor, mely halételekhez, sültekhez igen kellemes ital. És alkalmas étkezés utáni borozgatáshoz is. Sajnos termesztése jelentősen visszaesett, így kevés van a piacon e kitűnő borból. A ma termesztett fajták főleg Kékfrankos, Cabernet Frank, Zweigelt. Kitűnő vörösborok mind, melyek megtalálhatók a legtöbb őstermelőnél éppúgy, mint a nagyobb szőlőtermelőknél. A csongrádi borvidéken a vörösborok mellett fehér borokat is találunk, így a Zöld Veltelini, a Csongrádi Rajnai Rizling, Rizling Szilváni. A borok jól példázzák a világhírű szőlőfajták, a meleg napfényes csongrádi borvidék és az alkotó emberek igazi egymásra találását.<br />
<br />
<h3>
Hajós-Bajai borvidék</h3>
A Hajós-Bajai borvidék története a Kunsági és a Csongrádi borvidék történetével egyezik meg, korábban ugyanis e három borvidék együttesen alkotta az Alföldi borvidéket. A szőlőtermesztésre vonatkozó első írásos emlékek 1075-ből származnak. Nagyon sokáig csak fehérbort termesztettek a környéken, a XVI-XVII. századtól azonban a vörösborszőlő fajták termesztése került előtérbe. A XVIII. században német telepesek érkeztek a vidékre. Több neves borosgazda volt közöttük, akik kemény munkával pár éven belül rangot, elismerést és hírnevet szereztek a környéknek. A borvidék 1990-ben Hajós-Vaskúti borvidék néven önállóvá vált. Nem lehet tudni, hogy miért, de 1998-ban a borvidék nevét Hajós-Vaskútiról Hajós-Bajaira változtatták.<br />
A borvidék főbb bortermelő községei: Baja, Császártöltés, Csávoly, Érsekcsanád, Hajós, Vaskút, Nemesnádudvar. A borvidék területe: 1700 ha.<br />
A Csongrádi borvidékhez hasonlóan a szőlőültetvények humuszos homoktalajokon és csernozjom (fekete föld) jellegű homoktalajokon települtek. Napfényben gazdag terület. Csongrád után itt a legmagasabb az éves napsütéses órák száma: 2100 óra. A csapadék éves viszonylatban kevésnek mondható, eloszlása egyenetlen. A nyár forró, a tél enyhe. Aszálykárral csak ritkán, fagykárral viszont gyakran kell számolni.<br />
A szőlőfajtái a következők: Kékfrankos, a Zweigelt, a Cserszegi fűszeres, a Chardonnay, a Cabernet Franc, az Olaszrizling és a Kadarka.<br />
Az itt termelt borok lágyak, extrakt és savtartalmuk alacsonyabb, mint a hegyvidéki boroké.<br />
Borfajták: Bajai Kékfrankos, Hajósi Cabernet Sauvignon, Hajósi Kékfrankos.<br />
<br />
<h3>
Kunsági borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiODVkQn5DqpYCWCzTIEfLeIzMZWbI3R5QJHtxBcZ_5Y3jOlfK8ckTVxd958mPuoWRujoEK0yyTG1lBc1XcaFgcGjZOujh0fso_A6mPH81tA-nPKfqI0eFQ49uJYXEnyc7JkUmSoo29AZUr/s1600/borabc_it+(81).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiODVkQn5DqpYCWCzTIEfLeIzMZWbI3R5QJHtxBcZ_5Y3jOlfK8ckTVxd958mPuoWRujoEK0yyTG1lBc1XcaFgcGjZOujh0fso_A6mPH81tA-nPKfqI0eFQ49uJYXEnyc7JkUmSoo29AZUr/s320/borabc_it+(81).jpg" width="320" /></a></div>
Az alföldi szőlőtermő táj és az ország legnagyobb kiterjedésű és szőlőterületű borvidéke. 68 hegyközségben 32 800 szőlő-és bortermelő hegyközségi tag mintegy 25 000 ha termő szőlőt művel, róla 200 000 tonna körüli szőlőt szüretel és ebből készít bort. A nagy kiterjedés, az egyes területek eltérő adottságai, fajtahasználata, borászati hagyományai és lehetőségei, piaci megjelenési törekvései miatt a borvidék 8 körzetre tagozódik. A körzetek átlagterülete megegyezik az ország borvidékeinek átlagos szőlőterületével. A borvidék jellemző talaja meszes homoktalaj, változó minőségű altalajjal, de jelentős területen található lösz, öntéstalaj és a gödöllői dombság déli nyúlványainak kötött talaja is. Klímájában kedvező, az országos átlagnál nagyobb napfényes óraszám, a könnyen felmelegedő talaj síkvidéki jelleg miatt mind a téli, mind a késő-tavaszi és kora őszi fagyoknak az átlagosnál jobban kitett. A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa a kiskunsági homok. Ekkor települt ide Kecskemétre Mathiász János méltán világhírű szőlőnemesítő is. Ma Kecskemét-Katonatelep és Miklóstelep a hazai szőlészeti és borászati kutatás fontos központja. A borvidéken 64 szőlőfajta található. Ebből 10 fajta adja az összes szőlőterület kétharmadát.<br />
Szőlőfajták: Izsáki sárfehér, Zalagyöngye, Ezerjó, Kékfrankos, Cserszegi fűszeres, Rizlingszilváni, Kövidinka, Kadarka, Kunleány, Olaszrizling. A nagyobbik hányad asztali borok készítésére alkalmas. Az összes szőlőtermés mintegy 20%-ából készíthető vörösbor. A következő 10 évben telepíteni tervezett fajták: Kékfrankos, Cabernet Suvignon, Cabernet Franc, Zweigelt, Olaszrizling, Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Chardonnay. A borvidéken termett szőlőből készült bor kétharmada jelenleg asztali és tájborként kerül forgalomba, nagyobb hányada folyóborként. Egyre több borászat palackozza minőségi borait. Híres a borvidék vermutjairól, törköly-pálinkáiról és borpárlatairól is.<br />
A palackozva forgalomba kerülő fehérborok közül kiváló minőségű az Olaszrizling Chardonnay, Rizlingszilváni, Ezerjó, Muskotály, Cserszegi fűszeres, Rajnai rizling.<br />
Vörösborok közül pedig a Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon borok méltán közkedveltek és a borvidéki, alföldi borversenyeken is rendre aranyérmes helyezést érnek el. A borvidék nagy kiterjedtsége és a termelt borok széles skálája méltán alapozza meg a borvidék szlogenjét: a kunsági bor a mindennapok bora. Megtalálja itt a fogyasztó a napi étkezéshez, baráti beszélgetésekhez nélkülözhetetlen kiváló minőségű asztali és tájborok széles skáláját.<br />
<br />
<h3>
Ászár-Neszmélyi borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgykQS0HExSO1TxkaCsHMqroODExzybK_9hK0ZkeyjvEgjVS62wBXl9Oz-373Io2TZGEpBW_BR62z8i_XoP1ZbyHMZFNP5QtMl8Z_hyphenhyphennTGHzbdUzrk35gNUdaHs4dwbh8XIgctvhKOi5A2R/s1600/borabc_it+(132).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgykQS0HExSO1TxkaCsHMqroODExzybK_9hK0ZkeyjvEgjVS62wBXl9Oz-373Io2TZGEpBW_BR62z8i_XoP1ZbyHMZFNP5QtMl8Z_hyphenhyphennTGHzbdUzrk35gNUdaHs4dwbh8XIgctvhKOi5A2R/s320/borabc_it+(132).jpg" width="320" /></a></div>
A borvidék területe mára elérte a 2200 hektárt, köszönhetően a folyamatos telepítéseknek, a vállalkozó kedvű beruházóknak és a támogatási lehetőségek kihasználásának. A szőlőültetvények a Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis és Visegrádi-hegységet kísérő domboldalakon, lankákon és platószerű területeken, valamint a Kisalföldhöz tartozó Komárom-esztergomi síkság magasabban fekvő részein helyezkednek el. A borvidéket északon a Duna, Nyugaton a Kisalföld határolja, s két körzetre oszlik: az ászári és neszmélyi régióra. Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, a kontinentális éghajlat óceáni mérséklő hatása kedvez a szőlőtermesztésnek. A napsütéses órák száma 2200 óra/év, az évi középhőmérséklet 10°C, a csapadékmennyiség 600 mm körüli. Szőlőterületei többnyire 150-300 m tengerszint feletti magasság között találhatók. A lejtés kitettsége szerint leggyakoribb a DNy-i és déli fekvés. A borvidék sajátossága, hogy a viszonylag alacsony hegyek oldalain és hátain az árnyékolás kismértékű, és valamennyi terület szinte egész nap fürdik a napfényben. A borvidék talajképző kőzetei és talajai változatosak. Uralkodó típusai a löszön kialakult barna erdőtalajok gyakran erodált területei. Az Ászár-Neszmélyi borvidék neves borait adó tradicionális fajták mára jórészt kicserélődtek. Az 1970-es évek második felétől egészen napjainkig jelentős fajtaszerkezet-változás állt be. A borvidék ez idő szerinti legjelentősebb fajtái: a Rizlingszilváni, a Chardonnay, a Zöld Veltelini, az illatos bort adó fajták közül az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, a Tramini és az Ottonel muskotály. Emellett nagyobb területen megtalálható a Sauvignon Blanc, a Rajnai rizling és a Leányka. A vörösbor szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon és a Pinot noir fajtákkal találkozhatunk.<br />
<br />
<h3>
Badacsonyi borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNpaAlDGwYbyAfh4pTaNnhU945ZaQPH0gALyg3RqiidBa9qS9MOYIcxfqlsRMdQ_T3o4gPM-7oaDORHoqA-3FJM5JQ8pD7VYkeSSRHrsiHBCBKFLr7VPPVTnoRarV55IUH9cSXuRg4fjUx/s1600/borabc_it+(90).JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNpaAlDGwYbyAfh4pTaNnhU945ZaQPH0gALyg3RqiidBa9qS9MOYIcxfqlsRMdQ_T3o4gPM-7oaDORHoqA-3FJM5JQ8pD7VYkeSSRHrsiHBCBKFLr7VPPVTnoRarV55IUH9cSXuRg4fjUx/s320/borabc_it+(90).JPG" width="213" /></a></div>
Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok. A honfoglaló magyarok már ismerték a szőlőt, a bort és ennek megfelelően, mint értéket adományozták a későbbiekben. Ennek során a XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került.<br />
A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására. A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a Pinot noir, borát helyi különlegessé emelték. Ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát Szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt aszúsodhatnak is. Ekkor különleges természetes csemegebor készülhet belőle. A másik e termőhelyről elhíresült fajta a Kéknyelű. Ez a fajta tiszta ültetvényben ritkán fordult elő, mert nővirágú, ezért rosszul termékenyül ezért a Budai zöld fajtával ültették vegyesen. A szüretkor nem szedték külön, hanem együtt dolgozták fel bornak, ami a Kéknyelű nevet viselve jelent meg.<br />
Területe 1647 ha, főbb fajtái: Chardonnay, Kéknyelű, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Rajnairizling, Sauvignon Blanc, Szürkebarát, Pinot Blanc.<br />
Kiegészítő fajtái: Furmint, Tramini, Rizlingszilváni, Zenit, Hárslevelű, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Pinot Noir.<br />
Ültetvényes fajtái: Cserszegi fűszeres, Badacsony 31., Badacsony 36., Badacsony 38., Ezerfürtű, Ezerjó, Gyöngyrizling, Jubileum 75., Leányka, Pirosszlanka, Sárga muskotály, Semillon, Zalagyöngye, Zöld Veltelini, Zengő, Zefír, Zeusz, Furmint, Lakhegyi mézes, Kecskemét 3., Göcseji zamatos, Karát, Úrréti, Pintes, Kadarka, Zweigelt, Kékoportó, Nektár, Budai. Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát. Talaja változatos. A vulkanikus hegyek lejtőit pannonagyag, pannonhomok, helyenként lösz takarja, amelyek a hegy csúcsa felé haladva mindinkább bazalt és bazalttufa törmelékkel keverednek.<br />
<br />
<h3>
Balatonfüred-Csopaki borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjgNz4dNdappXXXJgsvdBjHq-9edmogShxvQmu5pHpcObmuIVuHl7RMiKOLlNy-PdhdveUUk_oDFw_VV2eitdaBWO1QcY1lQhDHHg-jGlv84F4OnEji_slVuZwvDTnAbdVniCLIzp4-cn6/s1600/borabc_it+(115).JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjgNz4dNdappXXXJgsvdBjHq-9edmogShxvQmu5pHpcObmuIVuHl7RMiKOLlNy-PdhdveUUk_oDFw_VV2eitdaBWO1QcY1lQhDHHg-jGlv84F4OnEji_slVuZwvDTnAbdVniCLIzp4-cn6/s320/borabc_it+(115).JPG" width="320" /></a></div>
A honfoglalás után Karkász törzse vette tulajdonába a területet, majd 1082-ben kelt birtoklási jegyzék szerint a veszprémi püspökre szállt. 1211-ben Balatonfüred a tihanyi apátság tulajdona lett. A papoknak, szerzeteseknek köszönhetően e vidéken a szőlőművelés, a borászat színvonala évtizedekkel megelőzte más tájak fejlődését. A török idők végvári csatározásai valószínűleg itt is meggyérítették a szőlőművelők számát, s egyidejűleg csökkent a szőlőterület is. A XVIII. században újra fellendült a térség fejlődése, a XIX. Század közepére pedig Balatonfüred már a Balaton „fővárosa” lett, ahol a megyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehér borok társaságában. A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján 6445 ha. Huszonnégy település tartozik a borvidékbe, mely a Balaton északkeleti részén és azzal párhuzamosan húzódó Balatonalmáditól Zánkáig terjedő hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el. Fontosabb községei között említhetjük még Felsőörsöt, Lovast, Paloznakot, Tihanyt, Balatonszőlőst és Szentantalfát. A bortörvény úgynevezett bortermő helynek ismeri el még a Balaton Veszprém megyei partján a Balatonkenese, Balatonfőkajár és Balatonvilágos környéki szőlőket. A terület klímája szélsőségektől mentes, kiegyenlített. A viszonylag enyhe telet korai kitavaszodás követi, a nyár nem túl forró, utána többnyire hosszú, derűs, száraz ősszel. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton víztükréről visszaverődő fény segíti emelni a szőlő minőségét. Talaja rendkívül változatos. Itt előfordulnak a fillitpalán, permi vörös homokkövön, triászmészkövön, dolomiton, bazalton, bazalttufán, pannonhomokon, márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. Jellemző látvány, hogy a föld szokatlanul vörös. A borvidék legértékesebb szőlőfajtája az olaszrizling, melynek bora zöldes-sárga színű, rezeda illatú, ízében a fajtára jellemző keserűmandula utóíz dominál, többéves tárolást követően pedig szilvaillatú, másodlagos bukéval gazdagodik. A balatonfüredi olaszrizling általában lágyabb, simább, míg a csopaki olaszrizling savakban gazdagabb, élénkebb ital – amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált. A vidék olyan remek borfajtáknak is otthona, mint például a Chardonnay, Rajnairizling, Sauvignon Blanc, Juhfark, Pinot Blanc, Zenit, Tramini, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni, Kékfrankos, Merlot és Zweigelt.<br />
Balatonfüred a borvidék központja, amely a Balaton északi partjának egyik legszebb részén található, és 1987 óta a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa. A település régi hagyományokat felelevenítő ünnepe a Borhetek, melyet minden év augusztusában rendeznek meg, néhány kényszerű év kihagyásával 1932 óta. A csodálatos szépségű Tagore sétányon a szőlősgazdák a borvidék legjobb borait kínálják, páratlan szépségű panorámában gyönyörködhet az ide látogató. Népi- és iparművészeti kirakodó vásár, s minden este látványos műsorok szórakoztatják a közönséget.<br />
<br />
<h3>
Balatonfelvidéki borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfBQX-7PYFpA7X-EDD86PTno797pIO41p_EpjENoRnJXwqMvHgJcSN1D5uJ6qDlAU8YN5z7TjKLXuon_ikxPpS8-NhLWm5EYRaoOOGYxa0KJbiVPESpz-wcpmeYIfvis6_yc1vweWY5xht/s1600/borabc_it+(163).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfBQX-7PYFpA7X-EDD86PTno797pIO41p_EpjENoRnJXwqMvHgJcSN1D5uJ6qDlAU8YN5z7TjKLXuon_ikxPpS8-NhLWm5EYRaoOOGYxa0KJbiVPESpz-wcpmeYIfvis6_yc1vweWY5xht/s320/borabc_it+(163).jpg" width="320" /></a></div>
Az egész Balaton környékén nem ritkák a római kor 2000 éves emlékei. Az 1300-as évek elején a veszprémi püspökségnek már kiterjedt szőlőbirtokai voltak itt, de feltehetőleg már a kelták itt is termesztettek szőlőt. Századokon át királyi birtokok és főúri szolok, valamint kisnemesi szőlőbirtokok hirdették ennek a területnek a kiváló borait. Már a középkorban Tirolba és az Alpokon túlra, a dél-német területekre szállítottak erről a területről borokat. Az Esterházy család hercegi és grófi ága a környék legtöbb szőlővel rendelkező birtokosa volt, uradalmaikban rendszeresen készíttettek természetes csemege-borokat. A XVIII. századi dézsmapincéjük még áll Szentbékkállán a templom feletti területen.<br />
A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján 5344 ha. A borvidékhez, mely a Keszthelyi-hegység és a Dél-Bakony lábánál, a hegyek közötti medencék oldalain, köztük a Káli medence lejtőin terül el, 23 település tartozik. Az eltérő földrajzi, ökológiai és egyéb adottságok miatt a borvidék három körzetre tagolódik, melyek a következők: káli körzet 6 településsel, balatonedericsi-lesencei körzet 7 településsel és a cserszegi körzet 10 településsel. A vidék Balatonra néző szőlőterületeinek klíma-adottságai kiegyenlítettek, más területei védett lankákon helyezkednek el, ezért szélsőséges időjárási hatásokkal nem kell számolni. A domborzatilag gazdagon tagolt tájban kedvező mikroklimatikus viszonyok alakultak ki. Talaja a Badacsonyi borvidékhez hasonló, de annál még változatosabb: dolomiton fekvő pannonagyagon, homokkőmálladékon, löszön és pleisztocén homoktakarón, cerithiumos mészkőn, triászmészkövön, márgán, pannonhomokon, agyagon, bazalttufa-keveréken kialakult rendzina, agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok, köves és földes kopárok. Jelenleg mindhárom körzetben telepíthető a fehérborszőlő-fajták közül az Olaszrizling, Chardonnay, Tramini, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Cserszegi fűszeres és az Ottonel muskotály, a vörösborszőlő-fajták közül pedig a Zweigelt. Csak a káli körzetben telepíthető a Furmint és a Sárga muskotály, a balatonedericsi-lesencei körzetben a Pinot blanc, a cserszegi körzetben a Nektár. A borvidék borai finom savtartalmúak, zamatgazdagok, elegánsak. A kedvező adottságú dűlők borai teltek, kerekek és harmonikusak.<br />
<br />
<br class="Apple-interchange-newline" />
A borhoz kapcsolódó szakkifejezésekhez tekintse meg a <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borlexikon-nem-csak-borivoknak.html"><span style="font-size: large;"><b>Borlexikon</b></span></a>ban!<br />
<br />
<b><i>Az előző részben: <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-bor-es-az-egeszseg.html">A bor és az egészség</a></i></b><br />
<b><i>A következő részben: <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-ii.html">Magyarország borvidékei II.</a></i></b>Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-16623261832419325272017-03-13T04:00:00.000+01:002017-03-13T19:03:03.968+01:00BorABC: Magyarország borvidékei II.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWdupTMB-RlVUbemmti_cPtr3wOGbs4xI8RhRE4oNPE07uc3fkWsZu2wpoPcTWt0K21tLtnKK-WygVOKuMEAbvzu4pXxJDdKZpXvWf7o4OqSRZNxrgEr68rradikGJiIBxtvLWZH8TSTb6/s1600/borabc_it+(176).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWdupTMB-RlVUbemmti_cPtr3wOGbs4xI8RhRE4oNPE07uc3fkWsZu2wpoPcTWt0K21tLtnKK-WygVOKuMEAbvzu4pXxJDdKZpXvWf7o4OqSRZNxrgEr68rradikGJiIBxtvLWZH8TSTb6/s320/borabc_it+(176).jpg" width="320" /></a></div>
<b>Gyakorlatilag az ország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kicsiny kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. Ezúttal az Etyek-Budai, a Móri, a Pannonhalma-Sokoróaljai, a Somlói, a Soproni, a Balatonboglári, a Mecsekaljai, és a Szekszárdi borvidékkel ismerkedhetnek meg.</b><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<h3>
Etyek-Budai borvidék</h3>
A terület csak 1990 óta rendelkezik borvidéki ranggal, szőlőtermesztésének évszázados hagyományai vannak. Európa-szerte ismert volt például a Buda-Sashegyi Kadarka, melyet Fekete Kadarkából készítettek. Hasonlóan sok más dunántúli borvidékhez, itt is sok sváb szőlőmunkás telepedett le, kihasználva a Duna nyújtotta szállítási lehetőségeket. A folyópartra épült pincészeteket ekkor még vörösbor töltötte meg, de főleg a filoxéra után, áttértek a fehérbort adó szőlők termesztésére.<br />
Elsősorban pezsgő-alapbort adó vidék. A profilváltást Törley József felismerése hozta, aki kiváló lehetőséget talált a korán szüretelt, magas savtartalmú bogyókban. Pezsgőüzeme világhírűvé tette a borvidéket. A jelenleg Hungarovin Rt. tulajdonában lévő korszerű ültetvényeknek és a rajtuk termett minőségi fajtáknak köszönhetően emelkedett Etyek-Buda borvidéki rangra.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkxLs5YkPCIav8-YMZoRZf1r3BNW5b-HHPJoFqwczh-Lq2kTFixgTsWU80gEB0-6NQZsbhxld20uIUd9rWpsrk07R-CEw9Ikc4NGE9MVIeKwQTu8lzKLj9e0okJ4LZT2Br4e9-UH2751Ys/s1600/borabc_it+(134).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkxLs5YkPCIav8-YMZoRZf1r3BNW5b-HHPJoFqwczh-Lq2kTFixgTsWU80gEB0-6NQZsbhxld20uIUd9rWpsrk07R-CEw9Ikc4NGE9MVIeKwQTu8lzKLj9e0okJ4LZT2Br4e9-UH2751Ys/s320/borabc_it+(134).jpg" width="320" /></a></div>
Az Etyek-Budai borvidék az Észak-Dunántúli szőlőtermelő tájba tartozik. Kiváló pezsgő-alapbort termelő vidék, melynek jelenlegi területe körülbelül 1900 hektár. A korábbi területekhez Pest megye nyugati, jó bortermelő helyeit is hozzá csatolták, így alakítva ki jelenlegi arculatát.<br />
A borvidékre jellemző a kis hőingás és a sokféle domborzati elem következtében kialakult változatos mikroklíma. Az évi középhőmérséklet alacsony, fagykárral pedig, ha elvétve is, de számolni kell. Az éves csapadék mennyisége 550-600 mm, melynek eloszlása kedvező, és egyenletes. Jellemző a borvidékre az állandó légmozgás. Talaját a meszes alapkőzeten kialakult barna erdőtalajok adják.<br />
A térség ökológiailag egyaránt alkalmas a magas minőséget adó, és a pezsgő-alapbort adó szőlő termesztésére is, napjainkban azért még ez utóbbi a jellemző. Legnagyobb területeken a Chardonnay-t, az Olaszrizlinget, és a Zöld Veltelinit termesztik, de szorosan mögöttük állnak a Rajnairizling, Szürkebarát, Zenit, Rizlingszilváni, Pinot Blanc és Zalagyöngye fajták is.<br />
A vörösbort adó szőlőt a Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Zweigelt és Pinot Noir fajták képviselik, igaz elenyésző százalékban.<br />
<br />
<h3>
Móri borvidék</h3>
A Móri borvidék az Észak-Dunántúli szőlőtermelő tájba tartozik. Viszonylag kis borvidék, melyhez mindössze hat település tartozik. Jelenlegi területe 1000 hektár. Ennek a történelmi borvidéknek a mikroklímájára, uralkodó szélirányára, meglehetősen rányomja bélyegét a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok.<br />
Éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. Az éves középhőmérséklet 10°C. A tájat közepes fényviszonyok és 600-650 mm lehullott csapadék jellemzi. A legtöbb eső nyáron, míg a legkevesebb februárban és márciusban esik. Az uralkodó szélirány északnyugati. A már Nagy odafigyelést kíván a növényvédelmi technológiák terén. Talaja többnyire löszön kialakult barna erdőtalaj és oligocén homok.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVEyU-g8wU0ugdBOMT0Nf0RjzK2CVePzkSDjtlnmoLGRGvE7xl10mjuzf05fpEsy-iqcUGZQI-96eaxOBsMK9__Otiq-9DbtG4x9JfLVjfNslZib90qgufH3fM6mVPORrFSVw6BObPW9fW/s1600/borabc_it+(84).JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVEyU-g8wU0ugdBOMT0Nf0RjzK2CVePzkSDjtlnmoLGRGvE7xl10mjuzf05fpEsy-iqcUGZQI-96eaxOBsMK9__Otiq-9DbtG4x9JfLVjfNslZib90qgufH3fM6mVPORrFSVw6BObPW9fW/s320/borabc_it+(84).JPG" width="320" /></a></div>
Az „Ezerjó Hazája”-ként is ismert Móri borvidék nagy múlttal, évszázados hagyományokkal bír. Bizonyított tény, hogy a szőlőtermesztést a rómaiak alapozták meg, így a honfoglaláskor ide telepedő törzsek, itt már virágzó szőlőkultúrát találtak. A borvidék fontosságát bizonyítja, hogy 1080 körül I. László király az egri püspökségnek adományozta a települést, melyet 1327-ben Károly Róbert Csókakő várához csatolt.<br />
Az 1960-as évekre, az ültetvények több mint 90%-át, a fejművelésű Ezerjó adta. Termesztése, illetve a szőlőtermesztés technológiája, az utóbbi negyven évben nagy változáson esett át. Ma már csak elvétve találkozhatunk a hagyományos gyalogszőlővel. Helyét, a széles soros, magasművelésű, huzalos támrendszeren termesztett, kevésbé rothadás- és fagyérzékeny fajták vették át. A jelenleg érvényben lévő, ajánlott fajtajegyzék a következő: Chardonnay, Ezerjó, Királyleányka, Leányka, Ottonel muskotály, Rajnairizling, Tramini. A Móri borvidéken termesztett borok jellegzetessége a magas alkoholtartalom, a tüzesség és a lassú öregedés. Bár a borok erősen savas jellegűek, a nagy test kiválóan kompenzálja ezt. Mór különálló borvidékké nyilvánítása fontos szerepet játszott abban, hogy a tájhoz mindvégig hűséges Ezerjó, továbbra is betölthesse az őt megillető helyet Magyarország szőlőtermesztésében és borászatában.<br />
<br />
<h3>
Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrenSWMVi28d2LK9CztxeP8MUkLWu4j4-1A7MMwqH3xjjS1FHQeXkrKfU7iSvVdujE5PZE1GtqQrm7U4Z619_FBC6Zz3gMj13cKSquXemC7wiZ5IUdUx2KkPGZIQgu5DoWzYm40caay8yP/s1600/borabc_it+(161).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrenSWMVi28d2LK9CztxeP8MUkLWu4j4-1A7MMwqH3xjjS1FHQeXkrKfU7iSvVdujE5PZE1GtqQrm7U4Z619_FBC6Zz3gMj13cKSquXemC7wiZ5IUdUx2KkPGZIQgu5DoWzYm40caay8yP/s320/borabc_it+(161).jpg" width="213" /></a></div>
A Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék a Pannonhalmi dombság észak észak-nyugat, dél, dél-kelet irányú vonulatának lejtőin terül el. Szent István király pannonhalmi alapító levele az első írásos emlék, ami utal a bortermelésre. A szelíd lankák, a pannonhalmi apátság impozáns, Győrben is látható épületegyüttese a Kisalföld peremének egyik különlegessége. A szőlőtermesztés elterjesztésében nagy szerepe volt az olasz és francia telepeseknek és a szerzetesrendeknek. A három vonulat mentén a községek részben a domboldalakon, részben a völgyek védelmében helyezkednek el. A térségben a telek enyhék, fagykárok ritkán fordulnak elő. A dombvonulatok kedvező fekvésű termőhelyein mérsékelten meleg és száraz és mérsékelten hűvös mikroklimatikus körzetek alakultak ki, amelyek a szőlőtermesztés számára igen kedvezőek. A csapadék eloszlása viszonylag jó, a csapadék nagyobbik fele a szőlő tenyészidejének első felében hullik le. A szőlőterületek döntő többsége agyagbemosódásos barna erdőtalajokon illetve barnaföldeken található. A domborzati és talajtani sajátosságok miatt eróziós károkkal is számolni kell.<br />
A borvidéken jelenleg csak fehér borszőlőfajtákat termesztenek. A fő fajta az Olaszrizling. A telepíthető fajták száma nagy: Chardonnay, Királyleányka, Rajnai rizling, Szürkebarát, Tramini, Cserszegi Fűszeres, Pinot Blanc, Sauvignon Blanc.<br />
Az itt termelt borok illatosak, zamatosak, testesek. Különösen kiemelkedik az Olaszrizling jelleges szép megjelenése, de a többi fajta is minőségi bort ad.<br />
<br />
<h3>
Somlói borvidék</h3>
Az első szőlőket valószínűleg a rómaiak telepítették. A honfoglaláskor a Lél, Szalók, Salamon, Ákus nemzetség telepedett le a környéken. Ők már szőlőt találtak itt. I. István király 1010 körül megalapította Tornán a benedekrendi apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte virágzó szőlőket 1093-ban I. László király korában kelt okirat említi. 1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőt. Valószínűleg ekkor került ide a Furmint. A környék szőlőterületei értékes birtokok voltak. Ezért gyakran cseréltek gazdát. A XV. században a vár tulajdonosváltásai alig követhetők nyomon. A XVI. században olyan nagy becse volt az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőknek, hogy 1511-ből származó hegytörvény kimondta, miszerint vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el. A várat 3 évi török megszállás után visszafoglalják (1566), s ezután tipikus végvár szerepét tölti be. Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlai borral gyógyították. A somlói borról azt tartották, hogy nászéjszakán fogyasztva fiúgyermek születik. Ezért a „nászéjszakák borának” is titulálják. A XIX. században a vár fokozatosan elenyészett, de a szőlők területe tovább bővült. Híres bor a somlói Furmint és a somlói Juhfark is.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQKsPQW8K31_Z_nywrl2a5PBKSw5oGCWihGogEB3_uASQpVeUi_tMEaMB6XMe9SFwd24npySXqaiVVpHm91GwEK-NicGkvYM3NQIXhnpryuHl08a-LPkUseC6xd6fnJMJJf_ilOy4G9bMg/s1600/borabc_it+(112).JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQKsPQW8K31_Z_nywrl2a5PBKSw5oGCWihGogEB3_uASQpVeUi_tMEaMB6XMe9SFwd24npySXqaiVVpHm91GwEK-NicGkvYM3NQIXhnpryuHl08a-LPkUseC6xd6fnJMJJf_ilOy4G9bMg/s320/borabc_it+(112).JPG" width="320" /></a></div>
A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján 1158 ha. A borvidékbe tartozó települések száma kilenc. A Somlói borvidék hazánk legkisebb borvidéke, mivel egyedül a Marcal-medencéből oázisként kimagasló tanúhegy lejtőire korlátozódik.<br />
Éghajlata dunántúlias, kiegyenlített. Viszonylag korán tavaszodik, a nyár mérsékelten meleg, az ősz szintén kellemesen meleg és hosszú. Az évi 650-700 mm csapadék kedvezően oszlik el. A hegy különböző oldalain egymástól jól elkülöníthető mikroklíma alakult ki, és ez lehetővé teszi az északi oldalon való sikeres szőlőtermesztést is. A talajok kialakulásában fontos szerepet játszik a bazalt és a bazalttufa. Ezek málladékain, a rátelepült lösszel együtt, főleg barna erdőtalajokon, Rahmann-féle barnaföldeken folyik a szőlőtermesztés. Helyenként fekete nyiroktalajok és vasas anyagtalajok is előfordulnak.<br />
A borvidéken a filoxéravész előtt mintegy 25-30 fajtát termesztettek: Furmint, Juhfark, Hárslevelű, Sárfehér, Budai zöld stb. A XIX. század második felében jelentek meg más fajták is, mint az Olaszrizling, Rajnai rizling, Szürkebarát, Zöldszilváni stb. Jelenleg minkét körzetben telepíthető a Furmint, Juhfark, Olaszrizling, Hárslevelű, Tramini, Chardonnay, Rajnai rizling, Pinot blanc. Az itt készült borok savban gazdagok, kemény karakterűek, testesek, teltek, diszkrét illatúak. A borok általában lassú fejlődésűek, hosszú ideig érnek és későn öregednek.<br />
A Somlói Borok Házában az érdeklődők megismerkedhetnek a hegy történelmével, a borászati hagyományokkal és az itt termelt borokkal. A táj, a szőlő szeretetét, a hagyományok megbecsülését, a bor hírnevét hivatottak védelmezni a Somlói Borrend tagjai.<br />
<br />
<h3>
Soproni borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNpPwr44C15mO4-MhGhdhpjc8neUDjDxbzJjWO5Rb1dn8Yevze1gSkHFqG8lADwbRebSXgAaNkWzXY1bNzyk9LjQuD8JozBrnaDBkSTAnKTx0ApfV7_kkSP-NMYKPhXuUkyrcndaSjcFG3/s1600/borabc_it+(173).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNpPwr44C15mO4-MhGhdhpjc8neUDjDxbzJjWO5Rb1dn8Yevze1gSkHFqG8lADwbRebSXgAaNkWzXY1bNzyk9LjQuD8JozBrnaDBkSTAnKTx0ApfV7_kkSP-NMYKPhXuUkyrcndaSjcFG3/s320/borabc_it+(173).jpg" width="320" /></a></div>
Régi, több évszázados borvidékünk a soproni. Hasonlóképpen a Balaton közeli borvidékekhez, ide is szívesen települtek emberek már jóval az időszámításunk előtt. Sopron városát még a kelták alapították, akik már foglalkoztak szőlőtermesztéssel. A rómaiak idején fontos kereskedővárossá nőtte ki magát. Az idők során számos rendelettel kedvezményezték az itt termelt, majd exportált bort. Kedvező fekvésének köszönhetően a XV. és a XVIII. század között az európai borkereskedelem központjává vált.<br />
Az észak-dunántúli szőlőtermelő tájba tartozik hazánk legcsapadékosabb borvidéke. Az Alpok lábánál elterülő soproni borvidéknek két körzete van: a soproni és a kőszegi. Jelenlegi összterületük megközelíti az 1900 hektárt.<br />
Klímájára kedvező hatást gyakorol a Fertő-tó, mely nagy vízfelületének köszönhetően egyenletessé, kiegyenlítetté teszi a környék éghajlatát. A tél itt enyhébb, a nyár viszont hűvösebb a magyarországi átlaghoz képest. Ennek az enyhe télnek köszönhetően a szőlőket még takarás nélkül is elkerülik a komolyabb fagyok. Az évi napfénytartam mindössze 1900 óra, mely a sok csapadékkal (650-700 mm) egyetemben hozzájárul a táj kiváló minőségű, egyedi ízvilágú, savban gazdag borainak létrejöttéhez.<br />
A borvidék szőlőültetvényeinek többsége az enyhe lejtésű domboldalakon, a hidegebb levegőt hozó északi szelektől védve terül el. Talajaik általában löszön kialakult barna erdőtalajok, illetve a Fertő-tó melletti homoktalajok.<br />
Napjainkra nemcsak a termesztéstechnológia, hanem a fajtaválaszték is jelentős változáson ment keresztül. A korábban akár aszú minőséget is produkáló Furmint fajta, mára szinte teljesen eltűnt a borvidékről. Helyébe a Zöld Veltelini lépett, melyet a Leányka, Tramini, Sauvignon és Chardonnay ültetvények színesítenek. A soproni borvidéken 75%-ban vörösbort adó fajták teremnek. Kiemelkedik közülük a Kékfrankos, melyet a Zweigelt, Merlot, Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc követ.<br />
<br />
<h3>
Balatonboglári borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNni8tQwH0LK2vlJ9MJntOrcAG1HhZclYtQ3GD8r6y7VWdzyBPd7YVJ-aJzFnsR4nypOCmkbCzOT9JQgJqS1_IbXDCwIU8QFs0VcA1Fvva1IQLMnfQQtJZu1WrNrXYkm_UBea7AGRg9ctT/s1600/borabc_it+(141).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNni8tQwH0LK2vlJ9MJntOrcAG1HhZclYtQ3GD8r6y7VWdzyBPd7YVJ-aJzFnsR4nypOCmkbCzOT9JQgJqS1_IbXDCwIU8QFs0VcA1Fvva1IQLMnfQQtJZu1WrNrXYkm_UBea7AGRg9ctT/s320/borabc_it+(141).jpg" width="320" /></a></div>
A Balaton déli partvidékén, részben a tihanyi bencés uradalmi és az egykori Festetics-birtokon részben pedig a paraszti termesztői hagyományokon a filoxéra vész után virágzó szőlő és borkultúra alakult ki. Az immunis pannonhomok talajokon telepített szőlők a XIX. század végén a bortermelők ezreit mentette meg a koldusbottól. A borvidék igazi felvirágzását azonban a XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés jelentette. Az új szőlőültetvények a gazdagabb lösz- és középkötött vályogtalajokon bőven teremnek, és a céltudatosan megválasztott kedvező fajtaszerkezetnek köszönhetően kiváló borokat adnak. A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján 10391 hektár. Huszonegy település tartozik a borvidékhez. A Balatontól délre elterülő táj klímaviszonyai kiegyenlítettek, a domboldalak szőlőire kedvezően hat a tó közelsége, mely sekélyebb itt, mint az északi parton, így viszonylag gyorsan felmelegszik, s ez kedvező mikroklímát teremt. A szőlőtalajok döntően löszös üledéken képződött különféle erdőtalajok. A szőlők kis része homokon települt. A balatonboglári borvidéken elsősorban a fehérborszőlő-fajták terjedtek el, de vörösborszőlő-termesztésre ugyancsak kiválóan alkalmas a terület. A borvidék borainak fajtaválasztéka igen bőséges. A fehérborok: Olaszrizling, Sárgamuskotály, Irsai Olivér, Királyleányka, Rajnairizling, Chardonnay, Sauvignon Blanc. Borai illatban és zamatban gazdagok, jellegzetesek, savasak. A vörösborok ugyan kisebb mennyiségben készülnek, de minőségben felveszik a versenyt a fehér-borokkal. Jellemzően inkább a „burgundi” jellegű, gyümölcsillatokat, zamatokat adó vörös borok készítésére alkalmas ez a borvidék. Különösen a Balatonboglári Kékfrankos, Cabernet Sauvignon és Merlot kiváló minőségűek. Az utóbbi időben a hazaiak legjobbjaként tartják számon az itt készült pezsgőket.<br />
<br />
<h3>
Mecsekaljai borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5kVXSI1K7gMIbRwXhf4LuZFyY_rmPOLxQaJysXhdDoUQchQj7OEAwzw1MwIQnodsDC-SkVbS_zlUncDBnd_ZpyI3N8AS8BmIvj0divZAIALxKJTfHH7PrrRTdSMQwUEkArtyu1TT2lBKT/s1600/borabc_it+(68).JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5kVXSI1K7gMIbRwXhf4LuZFyY_rmPOLxQaJysXhdDoUQchQj7OEAwzw1MwIQnodsDC-SkVbS_zlUncDBnd_ZpyI3N8AS8BmIvj0divZAIALxKJTfHH7PrrRTdSMQwUEkArtyu1TT2lBKT/s320/borabc_it+(68).JPG" width="320" /></a></div>
Mecsekalja hazánk legkisebb borvidékei közé tartozik. A borvidék szőlőkultúrája a keltákig nyúlik vissza. Pécs már ebben az időben fontos szerepet töltött be. Kereskedelmi útvonalai révén itt került feldolgozásra a Mecsek környéki borok jelentős része. A rómaiak virágzó szőlőkultúrát hoztak létre a környéken, amit a hunok, az avarok, majd a magyarok vittek tovább, s még a török megszállás idején sem hagyták abba a szőlőművelést. Elmondhatjuk, hogy kevés városban van a szőlőművelésnek, a borászatnak olyan hosszú, töretlen múltra visszatekintő és ma is elevenen élő tradíciója, mint Pécsett. A törökök kivonulása után honosodott meg a Kadarka, mely a táj uralkodó szőlőfajtája lett a XIX. század elejéig. Ekkor ugyanis német telepesek érkeztek a vidékre, akik magukkal hoztak Ausztriából egy eddig ismeretlen szőlőfajtát, a Cirfandlit, mely a Kadarkánál is fontosabbá vált. A mai napig kiemelt szerepet tölt be a borvidék életében.<br />
A filoxéra jelentősen visszavetette a környék fejlődését, de pár éven belül sikerült felvirágoztatni a térséget. Az Olaszrizling ekkor jelent meg a borvidéken, egyéb külföldi fajtákkal együtt.<br />
A borvidék három körzetre tagolható: Pécsi, Versendi, Szigetvári. A borvidék legfőbb bortermelő községei: Pécs, Pécsvárad, Mecseknádasd, Kővágószőlős. Cserkút. A borvidék területe: 500 ha.<br />
Talaja rendkívül változatos. A legtöbb helyen vörös homokkő és triász dolomit mészkő borítja a felszínt, míg másutt löszös barnaföld, illetve barna erdőtalaj a jellemző. Klímája szubmediterrán jellegű. A forró és napsütéses nyarat általában enyhe tél követi. Fagykárral csak ritkán, aszálykárral viszont gyakran kell számolni. A napsütéses órák száma megközelíti a 2100 órát. A Mecsek hegység a déli lejtőkön lévő szőlőket megvédi az északi hűvös szelektől.<br />
Érdekesség, hogy Tokaj mellett, itt Mecsekalján fordul még elő, hogy 400 méter tengerszint feletti magasságban is találhatunk szőlőültetvényeket.<br />
Legelterjedtebb szőlőfajtái: Olaszrizling, Furmint, Rajnairizling, Cirfandli, Tramini, Rizlingszilváni és a Chardonnay.<br />
Leghíresebb borfajtái: Pécsi Cirfandli, Mecseki Furmint, Pécsi Olaszrizling, Fehér Burgundi. A borvidék borai általában testesek, lágyak, fűszeresek, és jó minőségűek. Kedvezőbb évjáratokban különleges minőségű borok is készíthetők.<br />
<br />
<h3>
Szekszárdi borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicPu2mviOFzu9Z8mHtcYfLWstGXVj3eaaql-VGEMGcB9lXiF47e7gr6ZcESrlV9ziusBOGy4Azyj0yN75qmNFvgr3j9asL_bnYLI11BKQiB9NzGPIjnvQuuNy28wPRPpV-a4EERdviBJ48/s1600/borabc_it+(164).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicPu2mviOFzu9Z8mHtcYfLWstGXVj3eaaql-VGEMGcB9lXiF47e7gr6ZcESrlV9ziusBOGy4Azyj0yN75qmNFvgr3j9asL_bnYLI11BKQiB9NzGPIjnvQuuNy28wPRPpV-a4EERdviBJ48/s320/borabc_it+(164).jpg" width="320" /></a></div>
Az egyik legrégibb és leghíresebb borvidékünk, szőlőművelésének története a keltákig vezethető vissza. Akkoriban Alisca település állt Szekszárd helyén, s e település maradványai között találtak egy márvány szarkofágot. Ez az emlék utal a szőlőtermesztés korai kezdetére. A rómaiak idején, majd a honfoglaláskor már kiemelt jelentőséggel bírt a borvidék. Vörösbort adó szőlőfajtáit, melyek világszerte ismertté tették a borvidéket, a törökök elől menekülő rácok hozták erre a területre. A törökök kivonulása után német szőlőművelők virágoztatták fel a környéket.<br />
A virágzás azonban nem tartott sokáig, hiszen a filoxéra ide is elért. A vész elmúltával rövid időn belül újra fellendült a szőlőtermesztés, leginkább a francia fajták betelepítésének köszönhetően.<br />
A borvidék az 1960-as évektől jelentős változásokon ment keresztül. Míg korábban Kadarkát termesztettek túlnyomó többségben, addig mára már leginkább Kékoportó, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc, Merlot és Zweigelt fajtákat találunk, vagyis a térség fő profilja a vörösbort adó szőlőfajták termesztése lett.<br />
A borvidék Tolna megye déli részén Baranya megyéig húzódik két nagy tájegységet, a Dunántúli dombságot és az Alföld határait érintve. A borvidék legfontosabb bortermő területei Őcsény, Sióagárd, Zomba, Decs és Szekszárd. A borvidék területe: 2000 ha. A szőlőültetvények nagy részét 200 méter tengerszint feletti magasságú, löszön kialakult barna erdőtalajjal borított domboldalakra telepítették. Mivel a heves esőzések igen gyakoriak ezen a területen, sok helyen találhatunk teraszosított ültetvényeket, megakadályozva ezzel a víz átfolyását a domboldalakon.<br />
Klímája szubmediterrán jellegű. A tél enyhe, a nyár meleg, nem túl forró. Magas a napsütéses órák száma, ami kedvez a szőlőszemek beérésének. Fagyokkal csak nagyon ritkán kell számolni.<br />
Legelterjedtebb kékszőlőfajtái: Kadarka, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, és a Merlot. Legelterjedtebb fehérborszőlő fajtái: Olaszrizling, Chardonnay, Rizlingszilváni.<br />
Fontos még megemlíteni, hogy ezen a területen foglalkoztak elsőként biotermesztéssel, illetve, hogy Eger mellett Szekszárd használhatja még a Bikavér nevet.<br />
Az itt termelt vörösborok testesek, bársonyosak, fűszeres zamatúak, míg a fehérborok lágyak, harmonikusak.<br />
<br />
A borhoz kapcsolódó szakkifejezésekhez tekintse meg a <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borlexikon-nem-csak-borivoknak.html"><span style="font-size: large;"><b>Borlexikon</b></span></a>ban!
<br />
<br />
<b><i>Az előző részben: <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-i.html">Magyarország borvidékei I.</a></i></b><br />
<b><i>A következő részben: <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-iii.html">Magyarország borvidékei III.</a></i></b>Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-33318246314923379482017-03-13T03:00:00.000+01:002017-03-13T19:03:58.634+01:00BorABC: Magyarország borvidékei III.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGkUnVLNMtTn6T2v5MlYZnlQ4-d2peEpMbW7dbXgnyWO8zwhOS_RwgrhZZ7atV99TV2i8T7ae9Zbh_5jhAhs7_sdvaixEAp8ZCyVwAJlGWsEhXYLBjYvo8zNf05PReLDSo4SF4jjLde-uy/s1600/borabc_it+(177).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGkUnVLNMtTn6T2v5MlYZnlQ4-d2peEpMbW7dbXgnyWO8zwhOS_RwgrhZZ7atV99TV2i8T7ae9Zbh_5jhAhs7_sdvaixEAp8ZCyVwAJlGWsEhXYLBjYvo8zNf05PReLDSo4SF4jjLde-uy/s320/borabc_it+(177).jpg" width="320" /></a></div>
<b>Magyarország Európa tradicionális bortermelő országai közé tartozik. Gyakorlatilag az ország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kicsiny kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. Ezúttal a Villányi, a Bükkaljai, a Mátraaljai, az Egri, a Tokaj-Hegyaljai, a Balatonmelléki körzet és a Tolnai borvidékkel ismerkedhetnek meg.</b><br />
<br />
<br />
<h3>
Villányi borvidék</h3>
A Villány-Siklósi borvidék Magyarország elsőrendű vörösbortermő vidéke. Feltehetőleg a rómaiak foglalkoztak először szőlőtermesztéssel a környéken. Ezt bizonyítják azok az ásatások, melyet Nagyharsánynál végeztek: egy római ház és gazdaság maradványaira bukkantak, melynek egykori gazdája oltárt állíttatott házi szentélyében a bor istenének, s a felirat szerint mintegy 40 hektárnyi földön telepített szőlőt fiának, Venatusnak. Külön érdekesség, hogy egy szarkofágban még bort is találtak: Egy hálófonatos üveg őrzi a magyar borok legrégibb elődjének maradványait. A rómaiak után a magyarok folytatták a szőlőművelést. A hagyomány szerint ehhez a vidékhez köthető a magyar borászat kezdete. A török megszállás hosszú ideje alatt a délvidéki falvak nagy része elnéptelenedett, csak Siklós várának környéke menekült meg a pusztítástól.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1GBwkBwJE31GzwLGm2kPba-cvfPPWVxRFww9Qm4GPQM8DT1qMqdd6d2n5lBtjoiMt7PpwMYh-feNQh4tclV-yk1ADQy3YLjuy_a2Z3gFF7MzilxJN46v5K7XO8Tcs27ZB3Jf7Zjyr1HZz/s1600/borabc_it+(70).JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1GBwkBwJE31GzwLGm2kPba-cvfPPWVxRFww9Qm4GPQM8DT1qMqdd6d2n5lBtjoiMt7PpwMYh-feNQh4tclV-yk1ADQy3YLjuy_a2Z3gFF7MzilxJN46v5K7XO8Tcs27ZB3Jf7Zjyr1HZz/s320/borabc_it+(70).JPG" width="320" /></a>A törökök kiűzése után szláv telepesek érkeztek a környékre, akik magukkal hozták az első vörösborszőlő fajtát, a Kadarkát, mely a balkán félszigetről származik. A 18. század elejei kadarkatelepítés után rövid idő elteltével az ország valamennyi borvidékén ismert lett a Kadarka, ahol vörösbort termeltek. A 18. század végén német telepesek érkeztek a borvidékre. Ők honosították meg a Kékoportó fajtát, amit Ausztriából hoztak magukkal. A filoxéra vész után újabb szőlőtelepítésekbe kezdtek. Ekkor derült ki, hogy a talaj és klímaviszonyok a Kékfrankos számára is kiválóan alkalmasak, s így azóta már ezt a szőlőfajtát is egyre nagyobb területen termesztik. Bár a borvidék elsősorban vörösbortermő vidék, jelentős tradíciója van a fehérboroknak is.<br />
A borvidék két körzetre tagolódik. Villányban vörösborszőlő fajtákat, Siklóson pedig fehérborszőlő fajtákat termesztenek. A borvidék legfontosabb bortermő területei Villány, Villánykövesd, Kisharsány, Nagyharsány és Siklós. A borvidék területe: 1600 ha, talaja változatos. A legnagyobb részén vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz borítja a felszínt. Klímája mediterrán jellegű. A nyár forró és száraz, a tél nem túl hideg. A jégesők elég gyakoriak, melyek elég komoly károkat tudnak okozni a szőlőkben. Vörösborszőlő fajták közül: a Kékfrankos, a Merlot, a Bíbor kadarka, a Cabernet Franc és Cabernet Sauvignon, a Kadarka, a Kékoportó és a Zweigelt. Fehérborszőlő fajták közül: az Olaszrizling, az Ottonel muskotály, a Furmint, a Hárslevelű, a Rajnai rizling és a Chardonnay. Villányi Nagyburgundi, Villányi Cabernet, Villányi Kékfrankos, Villányi Kadarka, Villányi Hárslevelű, Siklósi Olaszrizling, Siklósi Chardonnay.<br />
A Villányi vörösborok általában nehezek, testesek, magas alkoholtartalom és különösen magas tannintartalom jellemzi őket, jellegzetes, intenzív bukéjuk miatt könnyen felismerhetők.<br />
<br />
<h3>
Bükkaljai borvidék</h3>
A Bükkaljai borvidék Magyarország egyik legfiatalabb borvidéke. Egy 1313-ból való feljegyzésben tesznek először említést a szőlőről, mert a város egyik fő bevételi forrása volt. A középkorban igen fejlett pincehálózat alakult ki Miskolcon. A miskolci pincék olyan híresek voltak, hogy Európa több városából és több magyarországi borvidékről is – többek között Tokajról – szállítottak ide mustot, hogy azokat itt érleljék borrá, majd később külföldön értékesítsék. Mivel az itt termelt borok igen magas savtartalmúak, a 19. század elejétől pezsgő alapbort adó szőlőtermesztéssel kezdtek el foglalkozni, melyhez Olaszrizlinget és Furmintot használtak illetve használnak a mai napig.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLm5ct31W8V0LL_irrzdtB3Xban9FkT2ZcpiOHfRWDZ-gmK6qaByZAuSTCAeKaUqQIpFkZ42Ixmox7gOvTlh3_0yxC1Ibt06Yk65Z5lrLYmK0oa_fC9p0yli6SyKk5od5mUwjPRe55y6Ti/s1600/borabc_it+(44).JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLm5ct31W8V0LL_irrzdtB3Xban9FkT2ZcpiOHfRWDZ-gmK6qaByZAuSTCAeKaUqQIpFkZ42Ixmox7gOvTlh3_0yxC1Ibt06Yk65Z5lrLYmK0oa_fC9p0yli6SyKk5od5mUwjPRe55y6Ti/s320/borabc_it+(44).JPG" width="320" /></a>Bükkalját csak 1970-ben nyilvánították önálló borvidékké, a kezdetektől fontos szerepet játszott a hazai bortermelésben, s fejlődése a mai napig töretlen. </div>
A borvidék főbb bortermő területei Miskolc, Bükkaranyos, Kács, Tard, Bogács, Cserépváralja. területe: 1100 hektár. Főként rioliton és riolittufán, valamint löszön és nyiroktalajon kialakult barna erdőtalaj borítja a felszínt.<br />
Napfényben gazdag, némileg hűvösebb a déli borvidékeknél, ami sajátos szőlőillatot eredményez, és kedvező hatással van a borok finom savainak alakulására. Az éves csapadékmennyiség 550-600 mm között mozog. Fagykárokkal csak nagyon ritkán kell számolni. A bükk hegység a délkeleti lejtőkön fekvő szőlőültetvényeket védi az északról hideg levegőt hozó szelektől.<br />
Bükkalja elsősorban fehérbortermő vidék, az utóbbi években mégis egyre nagyobb számban jelennek meg a vörösbort adó szőlőfajták. Fehérbort adó szőlőfajták közül: az Olaszrizling, Leányka, Zöld veltelini, Rizlingszilváni, Chardonnay, Zenit, Zengő és a Cserszegi fűszeres. Vörösbort adó szőlőfajták közül: a Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Cabernet Franc és Cabernet Sauvignon. Az itt termelt borok magas savtartalmúak és különleges illatúak. A borvidék területe mára elérte a 2200 hektát, köszönhetően a folyamatos telepítéseknek, a vállalkozó kedvű beruházóknak és a támogatási lehetőségek kihasználásának. A szőlőültetvények a Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis és Visegrádi-hegységet kísérő domboldalakon, lankákon és platószerű területeken, valamint a Kisalföldhöz tartozó Komárom-esztergomi síkság magasabban fekvő részein helyezkednek el. A borvidéket északon a Duna, Nyugaton a Kisalföld határolja, s két körzetre oszlik: az ászári és neszmélyi régióra. Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, a kontinentális éghajlat óceáni mérséklő hatása kedvez a szőlőtermesztésnek. A napsütéses órák száma 2200 óra/év, az évi középhőmérséklet 10°C, a csapadékmennyiség 600 mm körüli. Szőlőterületei többnyire 150-300 m tengerszint feletti magasság között találhatók. A lejtés kitettsége szerint leggyakoribb a DNy-i és déli fekvés. A borvidék sajátossága, hogy a viszonylag alacsony hegyek oldalain és hátain az árnyékolás kismértékű, és valamennyi terület szinte egész nap fürdik a napfényben. A borvidék talajképző kőzetei és talajai változatosak. Uralkodó típusai a löszön kialakult barna erdőtalajok gyakran erodált területei. Az Ászár-Neszmélyi borvidék neves borait adó tradicionális fajták mára jórészt kicserélődtek. Az 1970-es évek második felétől egészen napjainkig jelentős fajtaszerkezet-változás állt be. A borvidék ez idő szerinti legjelentősebb fajtái: a Rizlingszilváni, a Chardonnay, a Zöld Veltelini, az illatos bort adó fajták közül az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, a Tramini és az Ottonel muskotály. Emellett nagyobb területen megtalálható a Sauvignon Blanc, a Rajnairizling és a Leányka. A vörösbor szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon és a Pinot Noir fajtákkal találkozhatunk. Az itt termelt borok magas savtartalmúak és különleges illatúak.<br />
<br />
<h3>
Mátraaljai borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWhmMUhMqdQ9xJ0GyxZxfn21zHx9ae1XxSzpgPuppB7RBzapKp25ux01xe7olG0qKhDb3DVolMHIzIoqujdo1S5RFotwcMAsz0ZbcAqSOPKQRx6XVCZzDOoc-YXOGWlWVCcUaPN1SEv7_F/s1600/borabc_it+(120).JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWhmMUhMqdQ9xJ0GyxZxfn21zHx9ae1XxSzpgPuppB7RBzapKp25ux01xe7olG0qKhDb3DVolMHIzIoqujdo1S5RFotwcMAsz0ZbcAqSOPKQRx6XVCZzDOoc-YXOGWlWVCcUaPN1SEv7_F/s320/borabc_it+(120).JPG" width="320" /></a></div>
A Mátraaljai borvidék hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű, kötött talajú borvidéke. Szőlőtermesztésének története a keltákig vezethető vissza, akik igen fejlett civilizációt hoztak létre a környéken, s minden erejüket és tudásukat belefektetvén megalapozták Mátraalja szőlőtermesztésének történetét. István király uralkodása idején már összefüggő szőlőbirtokok voltak Mátra napfényes lankáin, az István által alapított egyházi szervezetek munkájának köszönhetően. A török megszállás szerencsére nem vetette vissza a termelést és nem okozott nagy károkat. A vidék borai olyan híresek lettek a gyöngyösi kereskedők révén, hogy a török megszállás alatt II. Mátyás külön kiváltságlevélben biztosított vám és adómentességet a Bécsbe szállított gyöngyösi borok számára. A 19. századi filoxéra vész már nem kímélte a szőlőket, nagy pusztítást okozott, de a helyiek akaratának köszönhetően Mátraalja rövid időn belül visszanyerte eredeti állapotát. A borvidék azóta is szépen fejlődik, s évről évre gyarapodik területe. A 20. század első felében a Károlyi uradalom Debrői Hárslevelűje világhírnévre tett szert, 2002-ben pedig a nagyrédei Szőlőkert Borászati Rt.-t választották az „Év Pincészetévé”.<br />
A borvidék főbb bortermő községei Gyöngyös, Visonta, Gyöngyöstarján, Domoszló, területe 6000 hektár. Talaja változatos. Leginkább meszes barna erdőtalajokkal találkozhatunk, illetve pár helyen köves víztalajok, humuszos homoktalajok borítják a felszínt. Klímája kiegyenlített. A nyár meleg, a tél enyhe. Az északi borvidékekhez képest napfényben gazdagabb terület, mely elősegíti a szőlőszemek beérését. Az éves csapadék mennyisége 600 mm körül alakul, melynek többsége a nyár elején esik.<br />
Borai az Olaszrizling, a Hárslevelű, a Leányka, a Chardonnay, a Tramini, az Ottonel muskotály, a Rizlingszilváni, a Zweigelt és a Kékfrankos, Abasári Rizling, Gyöngyösi Tramini, Kompolti Muskotály, Verpeléti Leányka, Visontai Olaszrizling, Gyöngyösi Merlot, Debrői Hárslevelű.<br />
Az itt termelt borok aromában és illatban gazdagok, magas sav és alkoholtartalmúak.<br />
<br />
<h3>
Egri borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHk4jK9R_gmzbUX_iAHNffBjC6AZIZRkBS-NLFz1c-uiuL1dhGavjRoruzSCf45AfvcJjpE0P05XoPl-dDe_NI9Z9yaIFjvDVSQdJuBdTyrekke5aBxx3nsdxEgLM0CgW2aFGcXgaR6L7e/s1600/borabc_it+(90).JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHk4jK9R_gmzbUX_iAHNffBjC6AZIZRkBS-NLFz1c-uiuL1dhGavjRoruzSCf45AfvcJjpE0P05XoPl-dDe_NI9Z9yaIFjvDVSQdJuBdTyrekke5aBxx3nsdxEgLM0CgW2aFGcXgaR6L7e/s320/borabc_it+(90).JPG" width="213" /></a></div>
Régi, híres borvidékeink egyike Eger, mely már elég korán, a 10. századtól lakott volt. Eger az István kori államalapítás és egyházszervezés óta püspöki székhely. A várost övező szőlők nagy része az egri püspökök tulajdonában volt, de jelentős szőlőültetvényeik voltak a különféle szerzetesrendeknek is. A francia eredetű ciszterciták magukkal hozták a hazájukban híres szőlőfajtákat, s így rövid időn belül jelentős szőlő és bortermelés bontakozott ki a városban. Ekkortájt építették meg a középkor leghosszabb, 140 km hosszú pincerendszerét, melyet kizárólag bor tárolására használtak. A borvidékre a törökök elől menekülő rácok hozták az első vörösbort adó szőlőfajtát, a Kadarkát, mely sokáig a táj vezető szőlőfajtája volt. A 19. századi filoxéra hatalmas pusztítást okozott, a szőlőültetvények 99%-a elpusztult. A vész elmúltával a fajtaválasztékot leszabályozták, sokáig csak néhány fajta telepítését engedélyezték. Új fajták jelentek meg, s a korábban „népszerű” Kadarka helyét a Kékfrankos vette át. A borvidék világviszonylatban is ismert, márkás bora az Egri Bikavér, mely Magyarország eredetvédett borai közül az első Cuvée bor, azaz több bor házasításával készül. A hegyközség 1997-ben megalkotta a „Bikavér kódex”-et. A Bikavérnél nagyon fontos, hogy legalább három, a hegyközség által kibocsátott listában szereplő borból kell állnia, mely kizárólag száraz lehet. A Bikavér készítéséhez Kékfrankost Kékoportót és Cabernet fajtákat használnak. Nevének eredetét nagyon sokféleképpen magyarázzák. A legelterjedtebb és legismertebb a „Bikavér sztori”, mely ma már szinte legendának számít.<br />
A legenda szerint a kitartó és egyre hevesebb török támadások hatására a magyar végvári vitézek utolsó erőtartalékaikat is felélték és a várfalon egyre több török katona jelent meg, győzelmüket hirdető kiáltások közepette. Dobó István várparancsnok felmérve a veszélyt, megnyittatta a város alatt lévő pincéket, és a hordókból bort vitetett a hősies, de egyre kimerültebb katonáinak. A jófajta vörösbortól a daliás legények újult erővel verték vissza az ostromló törököket, akik látván a magyaros bajszokon, szakállakon lefolyó vörösbort, pánikszerű menekülésbe kezdtek. Mint később kiderült, a vallásuk által tiltott borról azt hitték, hogy bikából csapolt vér. Úgy vélték, hogy egy, a bikának vérét ivó magyar olyan misztikus erőre tesz szert, mellyel tíz török katonát is képes legyőzni.<br />
Az Egri borvidéket adottságai és szőlőkultúrája két körzetre osztja: az Egrire és a Debrőire. A borvidék fő bortermő községei Eger mellett Somolya, Maklár, Ostoros, Demjén, Egerszalók, Novaj.<br />
A borvidék területe 5000 hektár. Az Egri körzetben agyagbemosódásos és csernozjom barna erdőtalaj található, míg a Debrői körzetben humuszos homoktalajok és barna erdőtalajok fordulnak elő.<br />
Eger hazánk egyik legszárazabb és leghűvösebb borvidéke. Fényellátottsága nem túl jó, de szerencsére a Bükk és a Mátra közelsége miatt elegendő napfény éri a szőlőtőkéket. Az aszályos időszakok gyakoriak, a Debrői körzetben jégveszélytől is gyakran tartani kell.<br />
Fehérborszőlő fajták közül: az Olaszrizling, a Hárslevelű, a Leányka, a Chardonnay és az Ottonel muskotály. Vörösborszőlő fajták közül: a Kékfrankos, a Kékoportó, a Merlot, a Cabernet franc, a Cabernet sauvignon és a Blauburger fajták. Egri Bikavér, Egri Leányka, Debrői Hárslevelű, Egri Muskotály, Egri Medoc Noir.<br />
Az Egri Bikavérben a korábban említett szőlőfajták bora tökéletes harmóniával olvad össze, ezáltal válik sötét, gránit piros vagy rubintvörös színűvé, intenzív illatúvá, sajátos ízű és zamatú testes, kiváló, tüzes, száraz minőségi vagy különleges minőségű borrá.<br />
<br />
<h3>
Tokaj-Hegyaljai borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghWf4TB6PqlWplZR7p6QEZ1-cellWbU7MLjxbTTA9oFhkKlcC_xZG-Neu49ZuHY8BUUjShZw5L_0ToWo-ubM5MssIRmEQNLHWHaFlB-SCwWy8UTmUgGBe2fvxlG_dL6Mlay5N8ifsQuNlU/s1600/borabc_it+(88).JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghWf4TB6PqlWplZR7p6QEZ1-cellWbU7MLjxbTTA9oFhkKlcC_xZG-Neu49ZuHY8BUUjShZw5L_0ToWo-ubM5MssIRmEQNLHWHaFlB-SCwWy8UTmUgGBe2fvxlG_dL6Mlay5N8ifsQuNlU/s320/borabc_it+(88).JPG" width="320" /></a></div>
A Tokaj-Hegyaljai borvidék Magyarország legnevezetesebb és leghíresebb borvidéke. A szőlő művelésének története a keltákig nyúlik vissza. A honfoglalás idején az ide érkező magyarok, majd a 11. század közepén betelepülő francia telepesek nagy szerepet játszottak a vidék fejlődésében. A 13. században a tatárjárás után IV. Béla olasz telepeseket hívott hegyaljára, akik több új szőlőfajtát hoztak hazánkba, többek között a furmintot, mely a mai napig a borvidék leghíresebb szőlőfajtája. A 16. században azonban jelentős fordulat következett be. 1650-ben Sepsi Laczkó Máté protestáns lelkész, Lórántffy Zsuzsanna udvari papja a Tokajt fenyegető harci események miatt novemberre halasztotta a szüretet, melynek következtében a szőlőkben nemes rothadás lépett fel, a szőlőszemek összeaszalódtak, megtöppedtek. Így alakult ki az aszú.<br />
Tokaj fejlődéséhez és hagyományaihoz az ekkor tájt dúló harcok is hozzájárultak. A katonák rengeteg bort igényeltek, ezért a szőlősgazdák nem tarthatták kényelmes pincéikben boraikat, rejtegetniük kellett előlük. Ekkor alakultak ki azok a hegyoldalba vájt, rejtekszerű pincék, úgynevezett „kőlyukak”, melyek nemcsak a bor elrejtésére, hanem tárolására is igen megfeleltek. Ezek – melyek a mai napig megtekinthetők – olyan alacsonyak, hogy csak meghajolva lehetett bejutni a hordócskákhoz. Innen terjedt el az a mondás, miszerint „a tokaji bor előtt meg kell hajolni”. A kis pincékben csak kis hordók fértek be. Így alakult ki a 136 literes gönczi hordó. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc aszúval ajándékozta meg XIV. Lajos francia királyt – ismertebb nevén a Napkirályt –, aki a következő szavakkal fejezte ki csodálatát a hegyaljai borok iránt: „Vinium regum, rex vinorum” (A királyok bora, a borok királya).<br />
Így indult el a tokaji bor hódító útjára egész Európában, és vált Nagy Péter, Katalin cárnő, II. Frigyes, Voltaire, Goethe, és Schubert kedvelt italává. Időközben felfedezték az aszú gyógyító, regeneráló hatását is, így „Vinium tokajense passum” néven felkerült a gyógyszertárak polcára is. A 18. században Mária Terézia külön vámjai jelentősen visszavetették a magyar borok versenyképességét külföldön, kivéve a Tokaj-Hegyaljai borokét – a térség bortermelőinek adókedvezményeket nyújtott –, mivel a királynő felettébb szerette az aszú borokat. A 19. században filoxéra pusztított, melynek következtében a tokaji szőlővidék szinte teljesen megsemmisült. A tokaji szőlősgazdák kemény munkával pár éven belül újra felvirágoztatták a környéket. Azóta is töretlen a fejlődés és minőség.<br />
A Tokaj-Hegyaljai szőlőültetvények az abaújszántói Sátor-hegy, a tokaji Kopasz-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy által behatárolt területen található. A borvidék főbb bortermelő települései: Tarcal, Tállya, Rátka, Mád, Bodrogolaszi, Bodrogkeresztúr, Tolcsva, Sárospatak és Tokaj.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLZgFWLWh8PHesEoBKk7VJBdRWqJcYXwV0kQA8Vyl-YTZ6kpNYs0sKHuT8GZoT2zOQHgoSpN1ewoMmttn5D0eFyG0RYSqbDIn1ODNJtaFRgk6nnlWGfDJTvaxSIZ10tXzuyQZdfc4LYgow/s1600/borabc_it+(103).JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLZgFWLWh8PHesEoBKk7VJBdRWqJcYXwV0kQA8Vyl-YTZ6kpNYs0sKHuT8GZoT2zOQHgoSpN1ewoMmttn5D0eFyG0RYSqbDIn1ODNJtaFRgk6nnlWGfDJTvaxSIZ10tXzuyQZdfc4LYgow/s320/borabc_it+(103).JPG" width="320" /></a></div>
A borvidék területe 5600 hektár, talaja változatos. Vulkáni alapkőzeten és tufán kialakult, lösszel humusszal keveredett, kötött talaj borítja a felszínt. A talaj jó hőelnyelő képességének fontos szerepe van a tokaji bor jellegének kialakulásában. A meleg talaj adja ugyanis a bor tüzét és zamatát. Napfényben gazdag terület. Hazánkban itt a legoptimálisabb a napfénytartalom eloszlása, amely elősegíti a szőlőszemek magas cukortartalmának kialakulását. A nyár meleg, a tél igen hideg, gyakran orkánszerű északi szelekkel is számolni kell. A hűvös őszi reggelek hozzájárulnak a szőlőszemek héjának elvékonyodásához, a meleg napfényes nappalok pedig elősegítik a szemek töppedését. Az aszúsodást az őszi esőzések is elősegítik, melyek megindítják a szőlő nemesrothadását. A három meghonosodott, a tokaji szőlősgazdák által „nagy bor”-nak nevezett, az aszúsodásra kiválóan alkalmas fajta, a furmint, a hárslevelű, és a sárga muskotály, amelyek közül az első kettő teszi ki a hegyaljai szőlő 99%-át. Vörösbort adó szőlőfajtákat nem termesztenek a borvidéken.<br />
Borai a Tokaji aszú, a Szamorodni és a Tokaji aszúeszencia. A Tokaji Aszú esetében a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész a cladosporium cellare tevékenysége révén alakult ki az aszúbor sajátos, a friss kenyérre emlékeztető íze, illata, zamata, sötétaranysárga színe és viszonylag magas, általában 14 térfogatszázalék körüli alkoholtartalom.<br />
A Szamorodni aranysárga színű, tükrös tisztaságú, harmonikus ízű és zamatú, legalább 13 térfogatszázalék alkoholtartamú borfajta.<br />
Az Aszúeszencia olyan aszú bor, amelyben a kimagaslóan jó tulajdonságok együttesen megtalálhatók. Minőségi értékét a puttony számmal már nem lehet kifejezésre juttatni, így annak feltüntetése nélkül kerül forgalomba.<br />
<br />
<h3>
Balatonmelléki körzet</h3>
1998. január 1-től lett újra külön borvidék. A Pogány dűlő neve és az ott talált leletek alapján valószínűleg már időszámításunk kezdetén is foglalkoztak itt szőlőtermesztéssel. Az első írásos emlék a Kőszeg grófok 1279-es osztálylevele, ahol már szőlőhegyeket említenek. A Királyvölgy szőlői a királyi tulajdonban levő kőszegi vár uradalmához tartoztak. A termelt bort a vár pincéiben tárolták. A hagyomány szerint 1532-ben Szolimán fővezérével, Ibrahimmal együtt a király-szőlők feletti térségről szemlélte katonái rohamát. A függetlenségi harcok idején a kóbor katonák gyakran letarolták a termést, kivágták a szőlőket és dézsmálták a pincék borait. A Rákóczi szabadságharc leverése után elkezdődött a német telepesek beözönlése, így a város hamar talpra állt. Az 1746-ban a szőlőterület 800 katasztrális hold volt. A városi lakosság polgári jellege ellenére tekintélyes volt az őstermelők, szőlőművesek száma.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixq5hMzWdvoaQ7y318BZMhiMo3SoaPtow9nEeXhX0e4h61iIZpgmg8Psli2JL8tVdPzeBbI925tNn4Nd5i56Kr2ThOQDEw7ZR6s05_Dm6j4AzvCpfVK5Ry8JhHw7v1Z7Kq2TdIeEA6RrFy/s1600/borabc_it+(65).JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixq5hMzWdvoaQ7y318BZMhiMo3SoaPtow9nEeXhX0e4h61iIZpgmg8Psli2JL8tVdPzeBbI925tNn4Nd5i56Kr2ThOQDEw7ZR6s05_Dm6j4AzvCpfVK5Ry8JhHw7v1Z7Kq2TdIeEA6RrFy/s320/borabc_it+(65).JPG" width="320" /></a>A szőlők zöme a gazdag városi polgárok, jómódú kispolgárok tulajdonában voltak, bérmunkások dolgoztak rajta. A jobbágyok robottal, dézsmával adóztak a városnak. 1891-ben a filoxéra a szőlők nagy részét kipusztította. A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján 6383 ha. A borvidékbe tartozó települések száma 26, két körzetben. A balatonmelléki körzet (18 település) részben a Zala-folyó kanyarulatában, részben a Keszthelyi-hegységhez tartozó Vindornyalaki-medencében terül el, valamint a Zalaapáti-hát lankáin húzódik. A Mura-vidéki körzet (8 település) Szlovéniával és Horvátországgal határos területeken, a Mura völgyében található. Éghajlata kiegyenlített különösebb szélsőségektől mentes. Hazánk legcsapadékosabb borvidéke (évi 7-800 mm csapadék). Az aszálykár ezen a vidéken szinte ismeretlen. A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos, agyagos üledékei építik fel. Erre vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, amelyen agyagbemosódásos, barna erdőtalajok vagy barna földek képződtek.<br />
Fő fajtája az Olaszrizling (50%), amit területi aránya alapján a Rizlingszilváni, a Zöld Veltelini, a Chardonnay, és a Zalagyöngye követ. Az illatos bort adó fajták közül említésre méltó a Cserszegi fűszeres, az Ottonel muskotály az Irsai Olivér és a Tramini, a vörösbort adó fajták közül pedig a Kékfrankos, a Zweigelt és az Oportó. A borvidék borai illatosak, aromaanyagokban igen gazdagok, élénk savtartalmúak.<br />
Boronapincék sora bizonyítja, hogy több mint 100 éves borászati hagyományokra tekintenek vissza a zalai dombok. A népi építészet e jellegzetes képviselőivel ma már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A boronapincéket szálfákból ácsolták össze, kívül-belül agyaggal tapasztották. Ma már csak mutatóban áll közülük néhány, az elmúlás különös hangulatát árasztva. A terület 1998-as borvidékké válásával ismét remény van arra, hogy az itt található értékek, méltó kezekbe kerülve megőrződjenek.<br />
<br />
<h3>
Tolnai borvidék</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCTAbdnMTvdOGHVcPBN84CvAZKyW2AOu9PHrcQ3lg7glXGGyf2VGIoEC71MsF5vRLyejDhFNQe6BzH5PEnKa72aRr9RcCHzSKFAumK4SmQG1AWtVsW-sHZ-luT2Sxr0HUsPwOr7HO5fMCD/s1600/borabc_it+(46).JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCTAbdnMTvdOGHVcPBN84CvAZKyW2AOu9PHrcQ3lg7glXGGyf2VGIoEC71MsF5vRLyejDhFNQe6BzH5PEnKa72aRr9RcCHzSKFAumK4SmQG1AWtVsW-sHZ-luT2Sxr0HUsPwOr7HO5fMCD/s320/borabc_it+(46).JPG" width="320" /></a></div>
A Tolnai borvidék területét 1997-ben jelölték ki a Szekszárdi borvidék korábbi Völgységi körzeteiből, kiegészítve a Tolnai dombság és a Mezőföld néhány további jó bortermő helyével. A két borvidék története tehát nagyon hasonló. A szőlőművelést a rómaiak kezdték el ezen a területen. Nagyon sokáig a fehérbort adó szőlőfajták uralták a tájat. A török hódoltság idején a törökök elől menekülő rácok honosították meg a Kadarkát, mely hosszú időn át a térség legfőbb vörösborszőlő fajtája volt. A törökök kiűzése után német telepesek érkeztek a borvidékre, akiknek a keze alatt ismét fellendült a térség szőlő és bortermelése. A borvidéket 1998-ban önálló borvidéki rangra emelték.<br />
Jelenleg három nagy körzetre tagolódik: Tolnai, Tamási, Völgységi körzet, jelentős bortermelő települései Bonyhád, Mőcsény és Hőgyész. A borvidék területe: 2200 hektár, talaja változatos. A miocén korú Pannon-tó agyagos, homokos üledékeit negyedidőszaki vastag löszréteg borítja, mely a Völgységi körzetekben vékonyabb, Hőgyésznél azonban ez a lösztakaró elérheti a 70 cm-t is. A lankás dombokon többnyire löszön kialakult barna erdőtalaj borítja a felszínt. A Völgység Szekszárdhoz viszonyítva némileg hűvösebb, míg a Mezőföld déli része melegebb, szárazabb, kontinentális jellegű. A tél általában enyhe, a fagykárok nagyon ritkák. A nyár meleg, a napsütéses órák száma 2000-2100 óra között mozog évente. A csapadék mennyisége az egyes körzeteken belül eltérően alakul. Hol több, hol kevesebb csapadék esik.<br />
Fehérbort adó szőlőfajták közül: Chardonnay, Olaszrizling, Zöld Veltelini, Rizlingszilváni, Királyleányka és a Rajnairizling. Vörösbort adó szőlőfajták közül: Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Cabernet Sauvignon, Kékoportó és a Kadarka.<br />
Borfajtái a Mőcsényi Zöld veltelini, a Mőcsényi Chardonnay, és a Paksi Merlot. Az itt termelt borok finom savtartalmúak, aromában és zamatanyagban gazdagok.<br />
<br />
<b>Borvidékek</b><br />
<br />
<ol><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTPOf8a_7izBBL62N2ZHkYz2DWz8bVshUbFbLBNnb5d1qxn0hpJJnS8WqtXonz2VBMPumMxjNSN4TxYnKHYJiPOey58gyAW-xYbEyneKeHLD3Pk-_VDRRQwHNw90WfEuxr-OX8k5Vticxi/s1600/borabc_it+(85).JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTPOf8a_7izBBL62N2ZHkYz2DWz8bVshUbFbLBNnb5d1qxn0hpJJnS8WqtXonz2VBMPumMxjNSN4TxYnKHYJiPOey58gyAW-xYbEyneKeHLD3Pk-_VDRRQwHNw90WfEuxr-OX8k5Vticxi/s320/borabc_it+(85).JPG" width="320" /></a>
<li style="text-align: left;"><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-i.html">Csongrádi</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-i.html">Hajós-Bajai</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-i.html">Kunsági</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-i.html">Ászár-Neszmélyi</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-i.html">Badacsonyi</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-i.html">Balatonfüred-Csopaki</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-i.html">Balatonfelvidéki</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-ii.html">Etyek-Budai</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-ii.html">Móri</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-ii.html">Pannonhalmai</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-ii.html">Somlói</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-ii.html">Soproni</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-ii.html">Balatonboglári</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-ii.html">Mecsekaljai</a></li>
<li><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-ii.html">Szekszárdi</a></li>
<li>Villányi</li>
<li>Bükkaljai</li>
<li>Egri</li>
<li>Mátraaljai</li>
<li>Tokajhegyaljai</li>
<li>Balatonmelléke</li>
<li>Tolnai</li>
</ol>
<br />
A borhoz kapcsolódó szakkifejezésekhez tekintse meg a <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borlexikon-nem-csak-borivoknak.html"><span style="font-size: large;"><b>Borlexikon</b></span></a>ban!<br />
<br />
<b><i>Az előző részben: <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/borabc-magyarorszag-borvidekei-ii.html">Magyarország borvidékei II.</a></i></b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: right;">
<span style="text-align: start;"><span style="font-family: "trebuchet ms" , sans-serif;"><b>A BorABC elkészítéséhez felhasznált források:</b></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: right;">
<span style="text-align: start;"><span style="font-family: "trebuchet ms" , sans-serif;"><b><a href="http://users.atw.hu/iboksz" target="_blank">users.atw.hu/iboksz</a>, <a href="http://www.bor.specia.hu/" target="_blank">www.bor.specia.hu</a>,</b></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: right;">
<span style="text-align: start;"><span style="font-family: "trebuchet ms" , sans-serif;"><b><a href="http://www.borocska.hu/" target="_blank">www.borocska.hu</a>, <a href="http://bor.wyw.hu/" target="_blank">bor.wyw.hu</a></b></span></span></div>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-65941194803990685322017-03-13T02:00:00.000+01:002017-03-13T19:05:05.710+01:00BorABC: Borlexikon - nem csak borivóknak<h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPemd0dDTsRjDEtDq8QiK_YckPgPTjQs_a7V2ksELW0vLmJhmeicrBkabv24RsfqlIa5vhMuh1ZmhcxTVep_gEKhlo-mO0zv91wKejsGeHlmuDcuhQhjmq2FMP_VzWDQEysHpyo8lZ6ESo/s1600/borabc_it+(44).JPG" imageanchor="1" style="clear: left; display: inline !important; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPemd0dDTsRjDEtDq8QiK_YckPgPTjQs_a7V2ksELW0vLmJhmeicrBkabv24RsfqlIa5vhMuh1ZmhcxTVep_gEKhlo-mO0zv91wKejsGeHlmuDcuhQhjmq2FMP_VzWDQEysHpyo8lZ6ESo/s320/borabc_it+(44).JPG" width="320" /></a></h3>
<b>Összeállításunkban a legfontosabb kifejezéseket gyűjtöttük össze, melyek a bor világában történő eligazodást segítik.</b><br />
<br />
<h3>
<b>Animális illat</b></h3>
Főleg vörösborokban felfedezhető nehéz illatjelleg, amely az idősebb borok sajátja. Emlékeztethet élő és feldolgozott bőrre, szőrmeárura, tejtermékekre és más állati eredetű anyagra. Ide sorolható a fokhagymára emlékeztető illat is.<br />
<br />
<h3>
<b>Aroma</b></h3>
Főleg a szőlőfajtából származó illat, amelyet a bor szaglásakor, vagy kóstoláskor érezhetünk. Illékony anyagokból tevődik össze.<br />
<br />
<h3>
<b>Aromatika</b></h3>
A bor ízvilágában mindannak az összefoglaló neve, amely kívül esik a sav/édesség viszonyban emlegetett tényezők csoportján. Az aromatika része a gyümölcsösség, talaj íz, kesernyésség is. Egyszóval mindaz, ami a bor dekorációját adja, de nem befolyásolja az alapvető értékmérők rendszerét, az íz egyensúlyt. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy itt az aroma szó – eredeti jelentésével – csak átvitt értelemben mutat rokonságot.<br />
<br />
<h3>
<b>Aszú</b></h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEix53MUiNiKgEZ6PSUWAQtAYxRqxLzFxSIbYgOol-Lla1-VkXAuOEd95ANYfxW8WPNJssiVE14Wuv1rmGqbfAPl6TjKU2TkoWuZUzBlJz4GOqwCrxbtxJhZuiGTxtVNrMi_XZVJB8_gP841/s1600/borabc_it+(86).JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEix53MUiNiKgEZ6PSUWAQtAYxRqxLzFxSIbYgOol-Lla1-VkXAuOEd95ANYfxW8WPNJssiVE14Wuv1rmGqbfAPl6TjKU2TkoWuZUzBlJz4GOqwCrxbtxJhZuiGTxtVNrMi_XZVJB8_gP841/s320/borabc_it+(86).JPG" width="320" /></a></div>
A világ egyik legjobb adottságokkal rendelkező nemes édes bora. A tőkén aszúsodott (nemespenésztől – botrytis cinerea) a szüretkor külön szedett szőlőszemekből tésztaszerű masszát készítenek, amelyet musttal öntenek föl. A meglévő törvények szerint cukor és a cukormentes vonadékanyag alapján 3-6-ig terjedő puttonyszámos aszúként hozhatják forgalomba.<br />
<br />
<h3>
<b>Aszúeszencia</b></h3>
Az aszúk között a legmagasabb minőségi borkategória. Minimum 6 puttonyos aszúnak felel meg beltartalmi értékei, de általában jóval magasabbak.<br />
<br />
<h3>
<b>Aszútészta</b></h3>
Tésztaszerű, péppé feldolgozott aszúsodott szőlő, amelyet az aszúkészítés folyamán mustba vagy borba áztatnak.<br />
<br />
<h3>
<b>Avinálás</b></h3>
Borpárlat, vagy szesz hozzáadásával a bor alkoholtartalmának növelése.<br />
<br />
<h3>
<b>Bacchus</b></h3>
A római kultúrában a termékenység és a bor istene.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg09NbPRtyLFZBo7WBkGcc80F-MpvR7Y-BCped5E54UZBPB_y5WnjYxW7qZgGTh8uf9S-1BXVC1Kok3fI9gKJ_jcEYJpaiH3RSMRK-ajDEIeOisSVvpAzumfY-PhyUbtMM279-HFBTfdhep/s1600/borabc_it+(164).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg09NbPRtyLFZBo7WBkGcc80F-MpvR7Y-BCped5E54UZBPB_y5WnjYxW7qZgGTh8uf9S-1BXVC1Kok3fI9gKJ_jcEYJpaiH3RSMRK-ajDEIeOisSVvpAzumfY-PhyUbtMM279-HFBTfdhep/s320/borabc_it+(164).jpg" width="320" /></a></div>
<h3>
<b>Barrique</b></h3>
Franciaországból elterjedt szivar formájú tölgyfahordó, melynek mérete 225 liter.<br />
<br />
<h3>
<b>Barrique-érlelés</b></h3>
A magyar nyelvben az új, kis hordókban történő érlelés a megfelelője. Ilyenkor a bor érlelése (esetleg már erjesztése is) új, vagy legfeljebb egyszer-kétszer töltött, kb. 225 literes tölgyfa hordókban történik. A boron érződik a fának, valamint a hordó kiégetésének íze. Csak zamatgazdag, testes borok alkalmasak újhordós érlelésre.<br />
<br />
<h3>
<b>Biológiai savbomlás</b></h3>
Almasav bomlása, baktérium hatására. A bor ízének szelídüléséhez vezet, amely sok esetben kívánatos folyamat. Elsősorban a vörösborok esetében ajánlatos, de bizonyos fehér boroknál is előnyös.<br />
<br />
<h3>
<b>Borbetegség</b></h3>
A bor olyan káros elváltozása, melyet többnyire mikroorganizmusok okoznak.<br />
<br />
<h3>
<b>Borbírálat</b></h3>
A borok színének, illatának és ízének vizsgálata érzékszerveink segítségével.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq-hstHkQX2CfkFvAPUaa8cEd4ae4drRTuD7g_Fki0uj9XxOYCHs9PLrLqYrmiXzlqhy-JlD_xDQqkdPwbbOvhyphenhyphenDRJhySrhDQ9JorpJwGHwd72o1mOnmZrI-q9nxHDZjN3zflXxfi6UOVX/s1600/borabc_it+(52).JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq-hstHkQX2CfkFvAPUaa8cEd4ae4drRTuD7g_Fki0uj9XxOYCHs9PLrLqYrmiXzlqhy-JlD_xDQqkdPwbbOvhyphenhyphenDRJhySrhDQ9JorpJwGHwd72o1mOnmZrI-q9nxHDZjN3zflXxfi6UOVX/s320/borabc_it+(52).JPG" width="320" /></a></div>
<h3>
<b>Borbíráló</b></h3>
Az a személy, aki a borok érzékszervi (szenzorikus) vizsgálatát végzi.<br />
<br />
<h3>
<b>Borhiba</b></h3>
A bor olyan káros elváltozása, amely kémiai és fizikai hatások miatt jön létre.<br />
<br />
<h3>
<b>Borkő</b></h3>
Általában színtelen, vagy fehér kristályok, melyek a must erjedése során a borkősavból válnak ki. Jelenléte nem hiba a borban, inkább a minőség jele.<br />
<br />
<h3>
<b>Borpárlat</b></h3>
A bor lepárlásakor nyert magas alkoholtartalmú ital.<br />
<br />
<h3>
<b>Buké</b></h3>
A borok illatának és zamatának összhangját illetjük ezzel a kifejezéssel.<br />
<br />
<h3>
<b>Cefre</b></h3>
Zúzott, esetleg erjedő vagy erjesztésre előkészített szőlő vagy más gyümölcs.<br />
<br />
<h3>
<b>Cserzőanyag</b></h3>
A vörösborok fontos alkotóeleme. Fő fajtája a tannin. A száj teljes felületén az összehúzás érzetét kelti. Ízként fanyarnak, túl sok tannin esetén keserűnek jellemezhetjük. Hatásának idegen szóval adstrigencia a neve.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_TBpBkhOk_aCDHmeNvCGAzReoWVOHVu2jsHD66DMzbofo1oPnCs1TCZrvT2snvs3Esedh-eXhCe82u6WRmbRMjsO_XN_a-3fTT3YSRp8C63cvR8rHSrwI_7s2QjBfIntQMNnwUatGU-Gs/s1600/borabc_it+(114).JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_TBpBkhOk_aCDHmeNvCGAzReoWVOHVu2jsHD66DMzbofo1oPnCs1TCZrvT2snvs3Esedh-eXhCe82u6WRmbRMjsO_XN_a-3fTT3YSRp8C63cvR8rHSrwI_7s2QjBfIntQMNnwUatGU-Gs/s320/borabc_it+(114).JPG" width="320" /></a></div>
<h3>
<b>Csúcs (fejlődési csúcs)</b></h3>
Az az állapot, amelyben a bor már teljesen érett a fogyasztásra és minden lehetséges érzékszervi értékét élvezhetjük. A csúcs magassága is fontos – ez volna a bor értékmérője, csak hát nincs mértékegysége. Szoktak viszont a csúcsidőszak alakjáról beszélni. A sokáig élvezetes bor értékeit egy grafikonon ábrázolva a csúcs egy vízszintes vonalszakasszá, platóvá alakul. A gyakorlatban ez (nagy vörösboroknál) éveket is jelenthet. A csúcs után a bor lassú vagy gyors hanyatlásnak indul, elsősorban frissességét veszti el és egészében nem olyan élvezetes már. Legvégül a bor ízeiben szétesik.<br />
<br />
<h3>
<b>Cukorfok</b></h3>
A szőlő cukortartalmának mérésére használt mérték. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a cukorfok, annál magasabb a bor minősége.<br />
<br />
<h3>
<b>Cuvée (küvé)</b></h3>
Különböző szőlőfajták, düllok, évjáratok mustjainak vagy borainak házasítása egy jobb minőség érdekében.<br />
<br />
<h3>
<b>Dekantálás</b></h3>
Magyarul nem mást, mint áttöltést jelent. Az idősebb boroknál a palack alján keletkezett üledék eltávolítására használjuk. A fiatalabb vörös és fehér (ritkán) borok esetében levegőztetés céljából használjuk, így több oxigénhez jut a bor, és jobban „kinyílik” a fogyasztó felé.<br />
<br />
<h3>
<b>Dugó íz</b></h3>
Kellemetlen szagú és ízű borhiba, ilyen esetben azt szoktuk mondani a borra, hogy „dugós”, egyes felmérések szerint minden tizedik bor dugós. A dugó legkülönbözőbb hibái okozhatják.<br />
<br />
<h3>
<b>Dűlő válogatás (dűlő-szelektált bor)</b></h3>
Csak egy meghatározott fekvésből, egyetlen dűlőből származó bor. Egy dűlő nagysága változhat 1 hektártól akár 100 hektárig.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsod1ssVKXwFqJDYQBpLQVE38FI4GRJQ8865CStBj_8SyjntYVfwqu8w4KOWSm9qgdToPwUrpiUgh0y667UPYC96rCJOJvy4Z9mjx6g_wufSw7vYHk0_MzRiqaYHcoMozCUVi6rhKcszfp/s1600/borabc_it+(88).JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsod1ssVKXwFqJDYQBpLQVE38FI4GRJQ8865CStBj_8SyjntYVfwqu8w4KOWSm9qgdToPwUrpiUgh0y667UPYC96rCJOJvy4Z9mjx6g_wufSw7vYHk0_MzRiqaYHcoMozCUVi6rhKcszfp/s320/borabc_it+(88).JPG" width="320" /></a></div>
<h3>
<b>Édes</b></h3>
A magyar bortörvény szerint az a bor, melyben a maradék cukortartalom 45 gramm/liternél magasabb.<br />
<br />
<h3>
<b>Édesség</b></h3>
A bornak csak szimbolikusan értelmezhető tulajdonsága. Ugyanis, ha a borok ízegyensúlyát vizsgáljuk, még a teljesen száraz borban is (amikor a must minden cukrát elforrta) felfedezhetünk úgynevezett extraktédességet. A cukor, az alkohol és az említett extraktanyagokból származó édesség képezi a savak ellenpólusát az ízegyensúlyban. A cukorédesség érzete a szájban nem olyan tartós, mint az extraktanyagok kiváltotta édesérzet. Az alkohol 13 térfogatszázalék feletti szinten már szintén édes érzetet kelt, vagy azt fokozza. Egyben ellensúlyozza is a savas ízhatást. Néhány érték: 10% alatt gyenge az alkoholtartalom. 11,5% tekinthető átlagosnak – elsősorban fehér borokra vonatkozóan – vörös boroknál magasabb az átlagérték. 12,5% felett magas alkoholtartalomról beszélünk. 14% körül van az alkohol felső határa, amelyet csak különleges feltételek mellett lehet (természetes erjedésnél) meghaladni.<br />
<br />
<h3>
<b>Egyensúly</b></h3>
A fehér borokban a savak és az édes érzetet adó ízkomponensek (cukor, alkohol, glicerin), valamint vörös borokban még a harmadik tényező, a tannin jó arányait értjük. A kiegyensúlyozott bort nem pontos, de általánosan használt kifejezéssel harmonikusnak nevezzük. A harmónia azonban valójában az ízek harmóniája, az egyensúly pedig a sav-édesség-tannin megfelelő aránya. Ez utóbbi hármat ki kell ragadni az ízek közül és egymáshoz való viszonyukat külön kell tárgyalni.<br />
<br />
<h3>
<b>Érzet</b></h3>
Az ízek – édes-sós-keserű-savanyú – mellett érezhető a hőfok, a fanyarság, a csípősség stb., melyeket érzetnek nevezünk.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5-GJ2KMZyYMTECvRgUVkTwfKGD8NxYzl5AzU_FGwr8JxG4_TVQ2PZTdAE2FEzIaYfrts25TeL5TCo-hqMA5820Ec6twcCi7Eemv1CEgaPB1nXAqHorTcCLGTu6jOUPfco1A7vI3pCPqrC/s1600/borabc_it+(15).JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5-GJ2KMZyYMTECvRgUVkTwfKGD8NxYzl5AzU_FGwr8JxG4_TVQ2PZTdAE2FEzIaYfrts25TeL5TCo-hqMA5820Ec6twcCi7Eemv1CEgaPB1nXAqHorTcCLGTu6jOUPfco1A7vI3pCPqrC/s320/borabc_it+(15).JPG" width="320" /></a></div>
<h3>
<b>Etikett</b></h3>
A borospalackon lévő címke.<br />
<br />
<h3>
<b>Extrakt (vonadékanyag)</b></h3>
A bor szárazanyag-tartalma, mely mérhető cukorral vagy cukor nélkül. Íz tekintetében ez a bor fontos jellemzője. A magas extrakttartalmú borokat többnyire testesség, teltség és ízgazdagság jellemzi. Természetesen találkozhatunk olyan borral, melynek például 30 gramm/liter (magasnak mondható) az extraktja, de ez ízlelésnél nem feltétlenül tűnik fel.<br />
<br />
<br />
<br />
<h3>
<b>Fajtaíz</b></h3>
A bort adó szőlőfajtára jellemző, többnyire növényi, ritkábban ásványi jellegű íz.<br />
<br />
<h3>
<b>Félédes</b></h3>
A magyar bortörvény szerint az a bor, melyben a maradék cukortartalom 12,1 és 45 gramm/liter között van.<br />
<br />
<h3>
<b>Félszáraz</b></h3>
A magyar bortörvény szerint az a bor, melyben a maradék cukortartalom 4 és 12 gramm/liter között van.<br />
<br />
<h3>
<b>Folyóbor</b></h3>
A hordókból vagy tartályokból palackozás nélkül forgalomba kerülő, gyors fogyasztásra szánt bor.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgV_KWEe2WeylvICM2HHDXiIhPlixH5F51wUF_Jp2p9klA1urMZcPaC6MD1lRpFgq4GTIy9haBka8LyCcajjruBVJLDOHsbpyWR9NZCYr0f4eOOPIuP-ghm6fNUchBVuo6LMP9r4d3PwLAe/s1600/borabc_it+(180).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgV_KWEe2WeylvICM2HHDXiIhPlixH5F51wUF_Jp2p9klA1urMZcPaC6MD1lRpFgq4GTIy9haBka8LyCcajjruBVJLDOHsbpyWR9NZCYr0f4eOOPIuP-ghm6fNUchBVuo6LMP9r4d3PwLAe/s320/borabc_it+(180).jpg" width="320" /></a></div>
<h3>
<b>Filoxéra</b></h3>
Másnéven szőlőgyökér tetű. A XIX. század végén a filoxéra óriási pusztítást okozott egész Európában, így hazánkban is.<br />
<br />
<h3>
<b>Gönci hordó</b></h3>
Tokaj-hegyalján évszázadok óta használt 136 literes tölgyfából készült hordó.<br />
<br />
<h3>
<b>Házasítás</b></h3>
Két vagy több bor kiválasztása, majd összekeverése a jobb minőség elérése céljából. A házasítás akkor eredményes, ha a borok kedvező tulajdonságai összegződnek, a hátrányosak pedig csökkennek.<br />
<br />
<h3>
<b>Hektár</b></h3>
Földterület mérésére használt mérték. 1 hektár = 10.000 m2<br />
<br />
<h3>
<b>Illat</b></h3>
A bor szaglás után megismerhető jellemzője (mely gyakran felfedi az esetleges borhibákat is). Egészséges, jól kezelt borok esetén az illat kifejezhető valamilyen hasonlattal (például hársfavirág). A megnevezett anyaghoz azonban a bor nem hasonlít, csak emlékeztet rá.<br />
<br />
<h3>
<b>Iskolázás</b></h3>
A borok kezelése a szőlőfeldolgozástól a fogyasztásig – különös tekintettel az érlelési módra.<br />
<br />
<h3>
<b>Ízek</b></h3>
A borok ízleléssel vizsgált tulajdonságai. Vannak friss, üde, gyümölcsös ízek, vagy nehéz, érett ízek (például aszaltgyümölcs). A bor íze és annak változásai főképp a bor korával, érésével és hanyatlásával függenek össze. A fehér borok ízkomponensei fehér húsú gyümölcsök (körte, őszibarack, banán), a vörös borok a piros bogyós gyümölcsök (cseresznye, málna) idézik.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfALEtGjVP-o25IDb_7458TTUxKVU-Rfo8JG_L7X1jDJA0mvMV_n09GBe1uck8kbtMjWmBeh7EEBU_8p9tB9jOeACcO4hiiZP3TGv7K98ROdH3Pl3tFC0V5rDFucsZ8zjBykkKQ5WpUxGI/s1600/borabc_it+(30).JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfALEtGjVP-o25IDb_7458TTUxKVU-Rfo8JG_L7X1jDJA0mvMV_n09GBe1uck8kbtMjWmBeh7EEBU_8p9tB9jOeACcO4hiiZP3TGv7K98ROdH3Pl3tFC0V5rDFucsZ8zjBykkKQ5WpUxGI/s320/borabc_it+(30).JPG" width="320" /></a></div>
<h3>
<b>Ízharmónia</b></h3>
A bornak a sav-édesség-tannin egyensúlyi viszonyain túlmutató érzékszervi tulajdonsága. Pontos meghatározása igen nehéz. Viszont negatív példával jól érzékeltethető, milyen a nem harmonikus bor. Például az illata többet ígér, mint amennyit ízben nyújtani tud. Vagy hanyatló óborok (többnyire vörös óborok) megmentésére alkalmazott eljárás: a borhoz fiatalabb évjáratú bor keverése. Ilyenkor egyszerre vannak jelen a fiatalos és az érett ízjegyek – ettől a bor ízharmóniája elvész.<br />
<br />
<h3>
<b>Jánosáldás</b></h3>
A búcsúzás előtt elfogyasztott utolsó pohár bor.<br />
<br />
<h3>
<b>Kapszula</b></h3>
Az üveg nyakát beborító ón, alumínium vagy műanyag védőfólia.<br />
<br />
<h3>
<b>Karaffa</b></h3>
Hasas áttetsző színű, üveg korsó, amelybe egyes borok dekantálásra kerülnek.<br />
<br />
<h3>
<b>Karamellizált ízek (pörkölés jellegű ízek)</b></h3>
Ilyen gyakran előfordul a borokban. Érzékeny kóstolók fehér borokban is észreveszik őket, vörös borokban viszont gyakoribbak és feltűnőbbek. Leginkább a szemes kávé illatát vagy a nyers, de pörkölt kávészem ízét idézik. Ez származhat a barrique (esetleg nagyobb) hordók készítésekor szokásos belső felületi égetéstől, származhat a cefreáztatás vagy a palackérlelés folyamatából. Német megfelelője a „Röstaromen”. A fogalom magyarba nehezen ültethető át, de nélküle képtelenség bizonyos borokat leírni (például egyes aszúk).<br />
<br />
<h3>
<b>Kerek</b></h3>
Az a bor, amely a szájban kellemes, sima érzetet ad, fogyasztásra ösztönző, ízképe harmonikus.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3xauc8oTh55sj5JsTMsv6mnj7NPZoWi2tU1LZArncUKqSCpvJeiAfOi9Clp-Coa3bYXLkjWgUkegfofnXDFO8LJ0_t-dX2NKJ9Q6MABWBcbD0jmhNxu1D_EU5K9NrBFka1050HWzXF2Tv/s1600/borabc_it+(76).JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3xauc8oTh55sj5JsTMsv6mnj7NPZoWi2tU1LZArncUKqSCpvJeiAfOi9Clp-Coa3bYXLkjWgUkegfofnXDFO8LJ0_t-dX2NKJ9Q6MABWBcbD0jmhNxu1D_EU5K9NrBFka1050HWzXF2Tv/s320/borabc_it+(76).JPG" width="320" /></a></div>
<h3>
<b>Lecsengés</b></h3>
A korty lenyelése idején szánkban tapasztalható, lassan halványuló benyomások (ízek és érzetek) összessége. Ennek keretein belül ismerjük meg a bor struktúráját és utóízét. Az utóbbinál fontos annak intenzitása és hossza.<br />
<br />
<h3>
<b>Magnum</b></h3>
A szabvány méret (0,75 liter) duplája, tehát 1,5 liter űrtartalmú borospalack. Ezekben a palackokban lassabban érik a bor, ezért általában jó évjáratoknál használják.<br />
<br />
<h3>
<b>Must</b></h3>
A szőlő friss, még erjedés előtti leve.<br />
<br />
<h3>
<b>Mineralitás</b></h3>
Ásványi jelleg. Az őskőzeten (például kristályos pala), illetve vulkáni talajon termett borok sajátsága. A bor mind illatban, mind ízben mattnak tűnik. Ezt a szokatlan hasonlatot a gipszhez, krétához, meszeléshez, vakolathoz, sárhoz fűződő emlékeink, illetve gondolattársításaink segítenek megérteni. Sokszor tűnik az ilyen bor sósnak – de itt ne a konyhasóra gondoljunk, hanem a valamikor véletlenül a szánkba került homoknak, zeolitos gyógyszereknek, sós fogkrémnek az ízére.<br />
<br />
<h3>
<b>NLH (Noble Late Harvest)</b></h3>
A késői szüretelésű, nemespenészes édes bor. Nemzetközi megjelölés. Hegyalján egyre jobban terjed az ilyen borok készítése. A nemzetközi piacon keresettek, azonban kevesen tudják, hogy Tokaj-Hegyalja e tekintetben is rendkívüli minőséget kínál.<br />
<br />
<h3>
<b>Növényi (vegetális) illat</b></h3>
virágra, gyümölcsre nem emlékeztető, de növényi eredetű illat (például levél, szár, fű).<br />
<br />
<h3>
<b>Oxidatív bor</b></h3>
A levegő jelenlétében érlelt bor (például az aszú és a sherry). A levegő vagy a hordó fájának pórusain vagy a szándékosan nyitva hagyott dugónyíláson át hatol be. E bortípusban kevesebb eredeti gyümölcsösséget találunk, mint a reduktív borokban. Élettartalmuk általában hosszabb, mint a reduktív boroké.<br />
<br />
<h3>
<b>Palackbuké</b></h3>
A palackba töltött bor érlelése során kialakult összetett illat.<br />
<br />
<h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjm-hNBxh-xsAYJMFqVmAAg693q1Tcb7exHqkWy7rDlig2uBIetgCif-gzYdRfOGEyQ5uJ7UB-Ugji-lfvJOsib-tRCeJvip-xU4kj1EACai4nmgB5-3niMQPYaa5japSw02yNCHy3F4QJt/s1600/borabc_it+(79).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjm-hNBxh-xsAYJMFqVmAAg693q1Tcb7exHqkWy7rDlig2uBIetgCif-gzYdRfOGEyQ5uJ7UB-Ugji-lfvJOsib-tRCeJvip-xU4kj1EACai4nmgB5-3niMQPYaa5japSw02yNCHy3F4QJt/s320/borabc_it+(79).jpg" width="320" /></a><b>Potenciál</b></h3>
A bor fejlődési képessége. Ez abban az értelemben jelent értéket a bor számára, hogy egy (nehezen definiálható) minőségi szinten felszálló vagy leszálló ágban van jelen. A potenciál egyik jó indikátora a levegőállóság.<br />
<br />
<h3>
Reduktív bor</h3>
A levegő kizárásával érlelt bor. Ilyenek a szőlő gyors (hűtött) feldolgozásával készített, üdeséget és a gyümölcs illatát, ízét megtartó borok. Ezek legjobban légmentesen záródó acéltartályokban készíthetők.<br />
<br />
<br />
<br />
<h3>
Savérzet</h3>
A borok savai mennyiségük és minőségük szerint hatnak az ízlelőszerveinkre. Például az almasav éles, húzós, a tejsav lágy érzetet kelt.<br />
<br />
<h3>
Savhangsúly, savtúlsúly</h3>
A bor egyensúlyában a savasság irányába történő eltérésnek kisebb, illetve nagyobb mértékének jelölésére használatos.<br />
<br />
<h3>
Savtartalom</h3>
Alacsony savtartalomról beszélünk, ha a literenként (titrálható) savtartalom 5 gramm alatt van, átlagosnak mondható fehér boroknál a 6 gramm körüli érték, a 7 gramm literenként már magas savtartalomnak számít. A vörös borok átlag 10%-kal kevesebb savat tartalmaznak, mint a fehérek. Jó tudni, hogy a tokaji aszúk 9-12 gramm körüli savtartalma sem kellemetlen.<br />
<br />
<h3>
Seprő</h3>
A borok üledéke, amely általában élesztőt és borkövet tartalmaz.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhE3Nby95S69D7sKk9PsZIuwnkAYYAwDndvrHXbwUtNAn3z4HoKiNIcw74gfnEshlxI55OUjIYGaEGE5yOn6V9JqNN2ciTQI6sJR8LdqevffpJKp1Jmv2FSM9R9vWr3NeeOSrMZpDx8IUsI/s1600/borabc_it+(99).JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhE3Nby95S69D7sKk9PsZIuwnkAYYAwDndvrHXbwUtNAn3z4HoKiNIcw74gfnEshlxI55OUjIYGaEGE5yOn6V9JqNN2ciTQI6sJR8LdqevffpJKp1Jmv2FSM9R9vWr3NeeOSrMZpDx8IUsI/s320/borabc_it+(99).JPG" width="320" /></a></div>
<h3>
Sommelier</h3>
A borpincér francia neve. Szerepe a vendégek szakmai informálása, bor ajánlása és felszolgálása. Ezen kívül a borválaszték összeállítása és annak szakszerű tárolása.<br />
<br />
<h3>
Struktúra</h3>
A bornak a szájban „tapintással” érezhető tulajdonságairól adott összefoglaló vélemény. Beszélünk bársonyos, selymes, sima, érdes és durva struktúráról.<br />
<br />
<h3>
Száraz</h3>
A magyar bortörvény szerint az a bor, melyben a maradék cukortartalom 4 gramm/liter alatt van.<br />
<br />
<h3>
Színárnyalat</h3>
A bor színének a színképben meghatározható helye, a gyakorlatban egy hasonlat, mely értelmezi a színt. Például a sárga lehet szalmasárga, aranysárga, borostyánsárga stb.<br />
<br />
<h3>
Színintenzitás</h3>
Az árnyalattal megadott szín erősségét jelzi (halvány, sötét stb.).<br />
<br />
<h3>
Talajíz (sok esetben mineralitás)</h3>
Egy adott táj minden borában meglevő jellegzetes íz, mely a termőtalaj sajátos ásványianyag-tartalmától függ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaS5YUrOSoMg3gbe5GIQHtUIyyYbHQKXtPOm2jcVv6_LT3Q9BBDqRlNnCQW6t7nJd3FXtJ6osV0UFNy0ueCe8kI9DBxUsS1MO5kqNjB-nfCp5V7OOOpjDBkYCLNRURrGvl7Mn9OwndmYMR/s1600/borabc_it+(54).JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaS5YUrOSoMg3gbe5GIQHtUIyyYbHQKXtPOm2jcVv6_LT3Q9BBDqRlNnCQW6t7nJd3FXtJ6osV0UFNy0ueCe8kI9DBxUsS1MO5kqNjB-nfCp5V7OOOpjDBkYCLNRURrGvl7Mn9OwndmYMR/s320/borabc_it+(54).JPG" width="320" /></a></div>
<h3>
Tannin</h3>
A borban előforduló cserzőanyagok legfontosabbja. Számottevő mennyiségben a vörös borokban található. A száj teljes felületén kelti az összehúzottság érzetét. Ez különbözteti meg a savérzettől, mely csak a nyelvszélekre korlátozva jelentkezik. Enyhe esetben fanyarságként, extrém esetben keserű íznek ismerjük fel. A vörösbor kiegyensúlyozottságában a tannin mennyisége játszik szerepet, az ízharmóniában pedig érettsége.<br />
<br />
<h3>
Templomablak jelenség</h3>
A bor „koronája”. A pohárban megmozgatott bor először vékony rétegben a pohár falához tapad, majd vékony csíkokban, íveket képezve lecsorog. Többek szerint gótikus ablaksorokra emlékeztető nyomot hagy.<br />
<br />
<h3>
Törköly</h3>
A szőlőfürtök vagy bogyók kipréselése után visszamaradt szilárd szár, héj és mag részek. A vizes törköly lepárlásával nyert pálinkát nevezzük törkölypálinkának. Olaszországban Grappa névre hallgat.<br />
<br />
<h3>
Utóíz</h3>
A lecsengés része, annak során tapasztalhatjuk. Ez a bor lenyelése után a szájban megmaradó íz, melyet egy „késői” illatérzés is kísérhet. Tartóssága fontos értékmérő.<br />
<br />
<h3>
Üledék</h3>
A borospalack alján leülepedett részecskék összessége. Ez általában nem jelenti a bor hibáját.<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><b>Forrás</b></span></div>
<div style="text-align: right;">
<a href="http://users.atw.hu/iboksz"><span style="font-size: x-small;"><b>users.atw.hu/iboksz</b></span></a></div>
<div style="text-align: right;">
<a href="http://www.bor.specia.hu/"><span style="font-size: x-small;"><b>www.bor.specia.hu</b></span></a></div>
<div style="text-align: right;">
<a href="http://www.borocska.hu/"><span style="font-size: x-small;"><b>www.borocska.hu</b></span></a></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><a href="http://bor.wyw.hu/"><b>bor.wyw.hu</b></a></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-bD-pGG1_1YcM0pLspgxncZYQcgT-gYyDTKL9zvy5vGVD1cHSKEcNj1Emll6QUia4cq2dx7c-wHGyWPaDKp0RMROPoH7NV1npPfoXH8goRs7auIrMZ-foOEFo5IAAmPbgv8PdBoDieFjf/s1600/borabc_it+(70).JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-bD-pGG1_1YcM0pLspgxncZYQcgT-gYyDTKL9zvy5vGVD1cHSKEcNj1Emll6QUia4cq2dx7c-wHGyWPaDKp0RMROPoH7NV1npPfoXH8goRs7auIrMZ-foOEFo5IAAmPbgv8PdBoDieFjf/s640/borabc_it+(70).JPG" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-51791314728811621982017-03-04T11:00:00.000+01:002017-03-05T13:24:32.307+01:00A szegedi partfal<b><span style="font-family: "trebuchet ms" , sans-serif; font-size: large;"><span style="font-family: "trebuchet ms" , sans-serif;">Befejeződtek </span>a szegedi partfal rekonstrukciós munkálatai. De hogyan és miért született ez a védmű, mely arra hivatott, hogy a Tisza egyre nagyobb árvizeitől megvédje a várost? Tekintsük át a szegedi partfal történetét, jelentőségét, és megújulásának terveit.</span></b><br />
<span style="font-family: inherit;"><br /></span>
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/08/a-szegedi-partfal.html" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<h2>
<span style="font-family: "trebuchet ms" , sans-serif; font-size: x-large;">Nagyárvíztől nagyárvízig<br />(1879–1970)</span></h2>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDkhLPfFfJoIGKz0BLszHIGhF_K_SlHLjDVvJ9K1nHft6vH41Bf1FmueO5qfunBF3D9qT2d5G1hLysc74CylQ6sDeom2x_4FXGq1LGwr_fuS9RccL7idR2DaQh1TroH7JocDUwa9gC9QKv/s1600/partfal_1880.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDkhLPfFfJoIGKz0BLszHIGhF_K_SlHLjDVvJ9K1nHft6vH41Bf1FmueO5qfunBF3D9qT2d5G1hLysc74CylQ6sDeom2x_4FXGq1LGwr_fuS9RccL7idR2DaQh1TroH7JocDUwa9gC9QKv/s400/partfal_1880.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A partfal 1880-ban</i></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: inherit;"><b>Szeged árvízvédelmi biztonságának fenntartásában kitüntetett szerepet tölt be a Tisza jobb partján lévő partfal. Kiépítésére 1880-ban került sor, majd az 1970-es árvizet követően 1974-79 között építették át. A 2006-os rekord árvíz tapasztalatai megmutatták, hogy a vízzárás hiánya, a vízbetörések az árvízi kockázat megnövekedését okozzák, ezért a szakemberek védmű teljes rekonstrukcióját látják szükségesnek. A sajtóhírek és a közvélemény előtt azonban szinte csak az alumínium mobilgát „szelleme” lebeg, sőt sokan óva intenek bármiféle módosítástól, hiszen – véleményük szerint – ezzel Szegedet veszélyeztetnék.</b></span><br />
<span style="font-family: inherit;"><b><br /></b></span>
<br />
A város alatti (Boszorkány-szigettől az országhatárig) szakasz szabályozása a Tisza új medrének kialakításával 1855-ben kezdődött. Az 1879-es árvíz idejére az építési munka jelentősen előrehaladt, a szabályozáshoz kapcsolódó árvízvédelmi töltések fejlesztése azonban lemaradt. Ezért a folyamatban levő töltésépítési munkák meggyorsítását határozták el.<br />
A folyómeder szegedi szűkülete miatt a városi szakasz átépítése a legsürgetőbb feladatok közé tartozott. Ezért a kormánybiztos és a város vezetői állami hitelt kértek a közvetlenül a mederszélre telepített töltés áthelyezésére.<br />
<br />
<h3>
A partfal tervezése</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiL34ErtAtuhlAvZ29B7QvMPgC_Q9AnEmNKE0UrZlmRQ-NnEbt87MJB5LGC3BFoU8l6nNP1LVb9cgcyhY-4uVtS9um8jS4EtxfvY9tujwZeT_36CoWGXoq8Y-24JlmFt25VlhHvb1aFVfRW/s1600/partfal_1879.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiL34ErtAtuhlAvZ29B7QvMPgC_Q9AnEmNKE0UrZlmRQ-NnEbt87MJB5LGC3BFoU8l6nNP1LVb9cgcyhY-4uVtS9um8jS4EtxfvY9tujwZeT_36CoWGXoq8Y-24JlmFt25VlhHvb1aFVfRW/s320/partfal_1879.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Az 1879-es tervek</i></td></tr>
</tbody></table>
A munka, a folyamatos töltéserősítés azt eredményezte, hogy a minden addigit felülmúló 1895. évi árvizet a most már megfékezett Tisza szinte veszély nélkül vezette le. Lényegében ezzel a több mint félévszázados harc a félelmet hordozó folyó hullámai ellen eldőlt.<br />
A rendkívüli nehézségeket feltáró viszonyok előre vetítették egy igen erős mű létesítésének a szükségességét a Tisza jobb partján. Feltételezték, hogy a partsüllyedések oka részben az, hogy a talajvíz alacsony vízálláskor a meder felé áramlik, gondoskodni kellett arról, hogy a talajvizek lejussanak a Tiszába, ezért szivárgók létesítését is tervbe vették. Az alsó rakpart szintjét +6 méter magasságra tervezték, mert a rendelkezésre álló feljegyzések alapján, az évi vízállások csak rövid ideig haladták meg ezt.<br />
<br />
<iframe allowfullscreen="allowfullscreen" frameborder="0" height="503" src="http://www.youtube.com/embed/6k_Pe-eHksA?rel=0" width="670"></iframe><br />
<br />
<h3>
A partfal építése</h3>
A közvetlenül Szegedet védő partfalat Lechner Lajos és Wein Aurél irányítása mellett a szegedi királyi biztosság műszaki osztálya tervezte és a művekre mintegy 1,2 millió forintot irányoztak elő. A tervezett 2 és fél év alatt, kb. 30 ezer m3 betont, 10 ezer m3 téglafalazatot, 13 ezer db cölöpöt, 31 ezer db faragott követ, 30 ezer m3 kőszórást, 35 ezer m2 útkövezést, kellett volna beépíteni, mintegy 250 ezer m3 föld megmozgatásával, az 1,5 km hosszú partfalszakaszba.<br />
Mint utólag kiderült, ezek bizony elhibázott, naiv becslések voltak. Az idő múlásával az elvégzendő munkák egyre növekedtek és úgy nézett ki, hogy a Tisza ezen a szakaszon a műszaki és anyagi erők befektetése ellenére mindent elsüllyeszt.<br />
Az 1881. évi árvíz magassága azonban arra sarkallta a mérnököket, hogy az árvízvédelmi műveket a „0” víz felett +10m-re emeljék. A magas árvíz, a rendkívüli nehézségek, továbbá a talajszerkezet változása miatt a terveket már 1881-ben módosítani kellett.<br />
Az építkezés egészen 1884. szeptemberig állt. A kényszerpihenő alatt az alsó partfal még nagyobb mértékben tovább mozgott, ez a körülmény pedig feltétlenül szükségessé tette, hogy a csúszás okainak megállapítására részletes felülvizsgálat készüljön.<br />
Elkészültek az új tervek, a kivitelezésre pedig újból előirányoztak közel 1 millió forintot. A munkálatok Wein Aurél vezetésével 1884. szeptemberétől 1886. végéig folytak, és végül – 7 évi küzdelem árán – a partfal elkészült, a ráfordított pénzösszeg, pedig elérte a 2,067 millió forintot.<br />
<br />
<h3>
Problémák a partfallal</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg700SVvj2rDsWJp2SZZUyBDGxR4_G6n9IUUt0JpBWVHz-iXAVZp-Gn75fhymc5kA6jiCc6JJ0efpBwKv50mTTKiEfKZBBrZBlVozRAIFtaPOojhVeJkkFOTvGvJo20H4ggv9u9GczbtoxP/s1600/partfal_1910.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg700SVvj2rDsWJp2SZZUyBDGxR4_G6n9IUUt0JpBWVHz-iXAVZp-Gn75fhymc5kA6jiCc6JJ0efpBwKv50mTTKiEfKZBBrZBlVozRAIFtaPOojhVeJkkFOTvGvJo20H4ggv9u9GczbtoxP/s320/partfal_1910.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Problémák 1910-ben</i></td></tr>
</tbody></table>
Az 1886-ban befejezett és a városnak átadott rakparton alig hogy megindulhatott a kereskedelmet fellendítő kikötőforgalom, máris az első nagyobb árvíz levonulása után a nagy költséggel megépített partfal egyes szakaszainak tönkremenetelétől kellett tartani. 1888-ban, addig nem észlelt nagyságú árhullám vonult le a Tiszán. A 847 cm-es tetőzés után a közúti híd alatti partfal szakaszon a rongálódás jelei mutatkoztak, repedések formájában.<br />
Így az árvízi biztonság növelése érdekében szükségessé vált a felső partfal megmagasítása, amit a bizottság is előírt. Úgy tervezték, hogy a támfal fedkő teteje kerüljön az 1888. évi vízszint fölé egy méterre, és a 95 cm magas parapetfal pedig e fölé.<br />
<br />
<br />
<br />
<h3>
Városi belvíz</h3>
Eredetileg a felszíni víz a városrészek dombjait elválasztó völgyekben folyt le a Tiszába. Árvizek esetén a Tisza vize befolyt a völgyekbe és idővel azokat feliszapolta. Később a vár vizes árkait összekötötték a Tiszával. Az egyik bekötés a közúti híd közelében, míg a másik az 1917-es csúszás környékén volt. A kiépített védtöltések és a körgát akadályozták a felszíni és talajvizek Tiszába történő természetes befolyását. Szeged belterületén folyamatosan figyelték a talajvízállást különböző tiszai vízállások mellett és megállapították, ahol az alsó partfal kiépült és akadályozza a víz befolyását a Tiszába, állandóan magas maradt a talajvízszint, míg máshol ez elhanyagolható mértékű volt.<br />
<br />
<h3>
Folyamatos mozgások</h3>
A partfalon az 1920-as évektől kezdve több, kisebb-nagyobb javítást végeztek, mivel különböző helyeken állandó mozgást, csúszásokat tapasztaltak. 1940–42 körül az útburkolat mintegy 200 m hosszon 10–12 cm-re megsüllyedt. Ez volt az első jele a további mozgások beindulásának. Az akkori háborús viszonyok miatt a mozgások nagyságrendjének figyelemmel kísérése elmaradt. 1946. szeptemberében a támfal elmozdulása elérte a függőlegesen 105 centiméteres, és a vízszintes értelemben vett 73 centiméteres elmozdulást. A partfal csuszását valószínűleg a közelben történő bombázás is elősegítette, ám inkább a talajvíznyomást nevezték meg „főbűnösnek”.<br />
<br />
<h3>
Partfaljavítás a háború után</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi215X8dpugmi3BHjMHxqfKze_vqIO-Jvq828uXX9qG6G17KZJiMWkTZ2ETdZjzW5uc3IH9AZCXfMn2KVJjWoKzKD6p6iNOS0Ncf6imCfcL9dp4fAgiVupx9HMWhyphenhyphendiIDea4nSACzFHgjpR/s1600/partfal_1959.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi215X8dpugmi3BHjMHxqfKze_vqIO-Jvq828uXX9qG6G17KZJiMWkTZ2ETdZjzW5uc3IH9AZCXfMn2KVJjWoKzKD6p6iNOS0Ncf6imCfcL9dp4fAgiVupx9HMWhyphenhyphendiIDea4nSACzFHgjpR/s320/partfal_1959.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Javítások az 50-es években</i></td></tr>
</tbody></table>
1953-ban a Városi Tanács megbízást adott a rakparti süllyedés okainak megállapítását célzó talajfúrások végrehajtására. Az alsó támfal mögött rekedt talajvíz az agyag, és iszapos-agyag talajrétegeket eláztatta, csúszóssá tette, ezen az agyag felszínen csúszott a két támfal közti laza földtömeg a Tisza felé, miközben az alsó támfalat tolta maga előtt. 1956-tól tovább folytak a mérési munkák, egészen 1959-ig, amikor a nagyméretű partfalcsúszás intézkedésre hívta fel a figyelmet.<br />
1959. áprilisában szakértői bizottság tartott helyszíni szemlét az alsó és felső Tisza-part mozgásának megakadályozására teendő intézkedések ügyében. A bizottság véleménye szerint a mozgások megakadályozása „a kőpartfal lényeges mértékben való lebontásával és a jelenlegi meredek parti rézsű, enyhébb rézsűben való kialakításával lenne megoldható”.<br />
A megvalósítás azonban, fedezethiány, és az 1970. évi nagy árvíz miatt elmaradt.<br />
<br />
<h3 style="text-align: center;">
A Tisza partja a századfordulón</h3>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<embed flashvars="host=picasaweb.google.com&hl=hu&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=https%3A%2F%2Fpicasaweb.google.com%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2F109079825558919402007%2Falbumid%2F5782460113242849185%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26hl%3Dhu" height="400" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" src="https://picasaweb.google.com/s/c/bin/slideshow.swf" type="application/x-shockwave-flash" width="600"></embed>
</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<h2>
<span style="font-family: "trebuchet ms" , sans-serif; font-size: x-large;"><br /></span></h2>
<h2>
<span style="font-family: "trebuchet ms" , sans-serif; font-size: x-large;">A Nagyárvíztől a még nagyobb árvízig<br />(1970–2006)</span></h2>
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBe43bJ7oBJoUfzeO8r-6zeYZW84eWYHV3L451bkpm-vYkCuKWFdMEZ0ix-u_mVcePRmnvUo5EW1JCPPZDfNJGcrBTApiLlCQDCNX6mfgG8EFRhk8G71Uucib9i-U028zeiYxMRkJDU0_E/s1600/partfal_1970.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBe43bJ7oBJoUfzeO8r-6zeYZW84eWYHV3L451bkpm-vYkCuKWFdMEZ0ix-u_mVcePRmnvUo5EW1JCPPZDfNJGcrBTApiLlCQDCNX6mfgG8EFRhk8G71Uucib9i-U028zeiYxMRkJDU0_E/s320/partfal_1970.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Homokzsákok az 1970-es árvíznél a szegedi oldalon</i></td></tr>
</tbody></table>
<b>1970-ben szinte valamennyi Tisza-völgyi folyó rekordot javított, árvízszintjük meghaladta az 1932. évit. A Tisza szegedi szűkületében kialakult árhullám az 1932-ben bekövetkezett 923 cm-es vízállás maximumot 1970. június 2-án 37 cm-rel (960 cm) haladta meg. Az előrejelzések alapján 1000 cm-es vízállás kivédésére kellett felkészülni szeles, viharos idő kialakulására is számítva 1050 cm magasságú nyúlgát kiépítésére látszott szükségesnek.</b><br />
<br />
<h3>
A város védelme</h3>
A közel 5 km hosszú szakasz három részből állt: a partfal, valamint az ettől le- és felfelé húzódó töltésrész, melynek a legkritikusabb szakaszának a mellvédfalas részt tekintették. A korábbi árvízi tapasztalatokat figyelembe véve számolni kellett azzal, hogy a várható 1000 cm-es vízálláshoz tartozó hullámok esetleg átcsaphatnak a partfalon. A mellvédfal ki- és beborulási veszélye is fennállt, és a szerkezeti meghibásodások miatt szivárgás, átfolyás alakulhatott ki. A Tisza gyors apadását követően a partfal egyes szakaszai elcsúszásától, lesüllyedésétől is tartani kellett.<br />
Az első intézkedésként a mellvédfal vonalában a lejárónyílásokat lefalazták. Ezzel párhuzamosan a partfal repedéseit és a mögötte levő járdaszegély nyílásait cementhabarccsal kitöltötték, elvégezték a mellvédfal homokzsákos megtámasztását is.<br />
<br />
<h3>
A partfal rekonstrukciója 1970 után</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0n5Fb8Ftk0qTX0hruaXBXg2PABh5wtjs-B0lBTq5ddwW-2cf7h2ahotLMgq4RDLaNcl0UZI8OgoT8EvxLiF7Ezha8m_QhQg9XeUCid8d4Ga7Hux6TrVA7GA507t-HIndkjhilMbjgWX0Y/s1600/partfal_1971.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0n5Fb8Ftk0qTX0hruaXBXg2PABh5wtjs-B0lBTq5ddwW-2cf7h2ahotLMgq4RDLaNcl0UZI8OgoT8EvxLiF7Ezha8m_QhQg9XeUCid8d4Ga7Hux6TrVA7GA507t-HIndkjhilMbjgWX0Y/s320/partfal_1971.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Rekonstrukció 1971-ben</i></td></tr>
</tbody></table>
Az ATIVIZIG és Szeged város vezetői 1970-ben a partfal biztonságának növelését, esztétikusabb megjelenítését határozták el. A kivitelezést a Tisza vízjárása határozta meg, így a felső partfal csak olyan időszakban volt megbontható, amikor a hat méter feletti vízállás gyakorlati valószínűsége nulla, tehát augusztus l. és november 15. között.<br />
A tulajdonképpeni partfalépítést 1974. év nyarán a támfallal kezdték meg. A legnagyobb problémát az esztétikai igények maradéktalan megvalósítása jelentette. A szögtámfal függőleges felületei 8 cm vastag bordákkal merevített panelokkal készültek, melyek felületképzése megegyezett a házgyári elemek felületével. A felső lezárást előregyártott fedkő szolgálta. Ugyanilyen elemekkel burkolták a megmaradó téglatámfalat is, így a partfal teljes hosszában a megjelenő felületek a kor építészeti stílusának megfelelő egyenletes kialakítást kaptak. Végül, kis csúszással, 1979-ben került sor az „új” partfal átadására.<br />
<br />
<h3>
Új partfal a Tisza ellen</h3>
A belvárosi védekezési munkálatok központjában a partfal mentén végrehajtott beavatkozások álltak. A partfal szerkezetileg vasbeton anyagú szögtámfal, melyet a folyó felé történő átjárás biztosítása érdekében ún. kulisszanyílásokkal szakítottak meg. A legmélyebben fekvő kulisszanyílásokat 960 cm-es tiszai vízszintre építették ki. A partfalba két helyen az alsó-rakpartról felvezetett közúti útpálya csatlakozik. A kulisszanyílásoknál, illetve az útpálya-csatlakozásoknál a vasbeton támfalat megszakították, és azon keresztül vezették át a lejárólépcsők és az útpálya homokos kavics ágyazatát. Az útpálya csatlakozások szintjét is 960 cm-es vízszintre építették ki. Az 1974-ben befejezett rekonstrukció óta eltelt idő alatt csak egy alkalommal, 2000-ben haladta meg a vízszint a 900 cm-t, így akkor került sor első alakalommal az ún. kulisszanyílások elzárására.<br />
Az elzárások hatékonyságát nagymértékben rontotta, hogy a kulisszanyílásokon átvezetett lépcsők alatti réteg jelentősen elősegítette az elzárások alatti szivárgást, aminek következtében az elzárásokat a mentett oldalon ellennyomó medencékkel kellett körbevenni.<br />
<br />
<h3>
„Rálátni a Tiszára” – problémák 2006-ban</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7VfFISxQ8lWrUJiWAbfNZQJCy-gSuWHOxJwG2WJ-lR0bPuqHiTO3mgA_JHCY3f_nsVN8zpKR6OROKwc37uEz_8tt2hTQ2vUS24pFNyztOuJ2rwz5otwJ2Wvsq9G_EtQyW8w9NP144s-e-/s1600/partfal_2006_dilatacio.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7VfFISxQ8lWrUJiWAbfNZQJCy-gSuWHOxJwG2WJ-lR0bPuqHiTO3mgA_JHCY3f_nsVN8zpKR6OROKwc37uEz_8tt2hTQ2vUS24pFNyztOuJ2rwz5otwJ2Wvsq9G_EtQyW8w9NP144s-e-/s320/partfal_2006_dilatacio.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Problémás pont 2006-ban: hibás dilatáció</i></td></tr>
</tbody></table>
A vasbeton szögtámfal 70-es évekbeli tervezési követelményei során tekintettel kellett lenni arra a – városi vezetők által megfogalmazott – elvárásra, hogy ne zárja el a kilátást az új partfal. Ezen megfontolásból a belvárosi Tisza partot legmélyebb pontjaihoz (960 cm) igazodva 1050 cm-es tetőszinttel alakították ki, holott a kérdéses szakaszon az előírásokhoz igazodó kiépítési szint mintegy 1120 cm lett volna.<br />
A 2006-os felkészülés során megvizsgálták a vasbeton szögtámfal magasításának lehetőségeit is. Megállapították, hogy a fal közvetlen megmagasítása esetén fennáll a kiborulás veszélye, így a fal magasításához szükséges kiegészítő homokzsáksorok építését kezdték meg.<br />
<br />
<h3>
Szivárgó partfal, hibás dilatációk</h3>
A fal teljes hosszában a dilatációs hézagok állapotáról elmondható, hogy több esetben semmilyen akadályt sem képeztek az átszivárgó víz számára. A hézagokba beépített szigetelő lemezek sok helyen megsérültek, illetve néhány helyen a kivitelezési hanyagság miatt nem építették be őket!!! Az ilyen helyeken az átszivárgás csökkentésére ellennyomó medencéket építettek ki, és akadt olyan is, amelynél a vízszint megegyezett az áradó Tisza szintjével, így ezeken a helyeken a dilatáció – gyakorlatilag – vízzárási szempontból működésképtelennek tekintendő.<br />
Az átszivárgó vizek következtében egyrészt a folyó felől a város felé jelentős vízmennyiség áramlott, míg a város felől a folyó irányában érkező vizeket a folyó visszaduzzasztotta, így a folyó menti mély fekvésű területeken elöntések keletkeztek.<br />
<br />
<h3>
Elfeledett csatornák – szabad út a Tiszának</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlgQ1-S9WgmIx5WizQQ_KQacy-9DEUQMlUKoDzTxKG2QSkgPIbWYClJBbc1gMTs4tiXYvqgaVH4IQHb9OepQdnJyY8a5NyVR2_a3LF_d5clyh-mlRBSjGtk_H5Sm6011c2JZ6UzVvpsz2v/s1600/partfal_2006.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlgQ1-S9WgmIx5WizQQ_KQacy-9DEUQMlUKoDzTxKG2QSkgPIbWYClJBbc1gMTs4tiXYvqgaVH4IQHb9OepQdnJyY8a5NyVR2_a3LF_d5clyh-mlRBSjGtk_H5Sm6011c2JZ6UzVvpsz2v/s320/partfal_2006.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Ellennyomó medence, 2006</i></td></tr>
</tbody></table>
A partfal városi szakasza közművekkel sűrűn keresztezett, annak nyomvonalának közelében elektromos-, gáz- és csatornahálózat fekszik párhuzamos és merőleges irányban. A különböző közműszolgáltatók több alkalommal is rekonstrukció alá vették hálózataikat és ezek – sajnálatos módon – után több helyen, a korábbi, kiváltott vezetékszakaszokat sem távolították el. Ennek következtében a partfal környezetében több helyen is szivárgások, csurgások indultak meg.<br />
Már az árvíz alatt valamennyi közműszolgáltatót felkértek a kezelésükbe egykori és jelenleg is lévő hálózat nyomvonalának helyszínen történő kitűzésére. A legjelentősebb mértékű meghibásodás a Roosevelt téren következett be, ahol egy használaton kívüli 200 mm-es csatornán keresztül tört a városra a víz. A város felé továbbvezető csatornaszakaszt egy felfújható ballonnal zárták el, és a csatornaszakasz fölé ellennyomó medencét létesítettek. A Roosevelt téri meghibásodás után a vízmű szakemberei a kamerás csatornavizsgáló berendezésükkel valamennyi, partfal melletti csatornaaknát megvizsgáltak, melynek eredményeként beazonosították a híd jobb parti kamrája alatt egy korábban ismeretlen, a folyó felé mutató irányban lévő, 600 mm átmérőjű csatornaszakaszt. Azonban – szerencsére – ezen nem tört be a víz, de a veszély miatt mintegy 20 köbméter beton felhasználásával azt is beöntötték.<br />
<br />
<h3>
A magasítás és a javítás elengedhetetlen</h3>
A partfal méretezési vízszintjeként az 1970-es árvízszint alapján megállapított 972 cm vízállást határozták meg. A partfalat a Belvedere – múzeum közötti szakaszon egységesen vízszintesen, 1055 cm tetővel alakították ki. A parapetfal lezárására beépített fedőkövek a védmű magasításához nem voltak felhasználhatóak, mert azok nem vízzáróan kapcsolódtak a falhoz. A 2006. évi árvíz során a tetőző értéke 1009 cm volt, így a legmélyebben elhelyezkedő Belvedere mellett a magassági biztonság 46 cm volt.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVS9h9F_BTClkOnvXY-Vwe1l0223OH4jWlziMG8Kmxkyk8yxorV0ClyzjNW_wWP5mjbz_iS8gGHqGuK5xQjwH5hpUrdWLOR39tK9hY9AeW3wzXN7koj2Mmh-zasKtuLa0QzfDQbBWd-rWZ/s1600/partfal_2006_roosevelt_ter.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVS9h9F_BTClkOnvXY-Vwe1l0223OH4jWlziMG8Kmxkyk8yxorV0ClyzjNW_wWP5mjbz_iS8gGHqGuK5xQjwH5hpUrdWLOR39tK9hY9AeW3wzXN7koj2Mmh-zasKtuLa0QzfDQbBWd-rWZ/s320/partfal_2006_roosevelt_ter.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Ellennyomó medence, 2006</i></td></tr>
</tbody></table>
Ha a város védelmében, a megkívánt biztonság miatt magasítani kellett volna, úgy a jelenlegi szerkezet nem lett volna alkalmas, hiszen az oldalfalon az állékonysága így jelentősen lecsökkent. A magasítást csak a homokzsákokból (a meglévő partfal mögé) kiépített védmű magasításával lehetett biztosítani.<br />
Általános hiba, hogy a parapetfal szerkezeti csomópontjai hibásan épültek, a fedés és a kéregpanel vasalásánál betonfedés gyakran nincs, ugyanakkor az építéskor a kötések hanyagul készültek. A vasbeton szögtámfal vízzárás tekintetében is rosszul vizsgázott. A fal teljes hosszán szivárgások, csurgások fordultak elő. Az átfolyt vízmennyiség eláztatta a Felső Tisza-part útburkolat alépítményét, így a további károk megelőzése érdekében, a forgalmat teljes hosszon le kellett zárni. A 2006. évi árvíz tapasztalati alapján megállapítható, hogy a vízzárás hiánya, a vízbetörések az árvízi kockázat indokolatlan megnövekedését okozzák, ezért a védmű teljes rekonstrukciójára van szükség.<br />
<br />
<h3 style="text-align: center;">
<b>A 2006-os árvíz képei</b></h3>
<div style="text-align: center;">
<embed flashvars="host=picasaweb.google.com&hl=hu&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=https%3A%2F%2Fpicasaweb.google.com%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2F109079825558919402007%2Falbumid%2F5782484438962774289%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26hl%3Dhu" height="400" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" src="https://picasaweb.google.com/s/c/bin/slideshow.swf" type="application/x-shockwave-flash" width="600"></embed>
</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<h2>
<span style="font-family: "trebuchet ms" , sans-serif; font-size: x-large;">Új partfal alumínium mobilgáttal</span></h2>
<br />
<b>Az előzőekben bemutattuk, hogyan is teljesítette funkcióját és milyen hiányosságokkal küszködik a szegedi partfal. Szeged árvízvédelmi biztonságának fenntartásában kitüntetett szerepet tölt be a Tisza jobb partján lévő Partfal. Kiépítésére 1880-ban került sor, majd az 1970. évi árvizet követően 1974–79 között építették át. A 2006. évi rekord árvíz tapasztalatai megmutatták, a Partfal sok sebből vérzik. Most pályázati forrásból lehetőség nyílt arra, hogy Szeged egyik legfontosabb árvízi védvonala megújulhasson, biztonságosabb legyen.</b><br />
<br />
<h3>
A város biztonsága</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_J8ltwkTqo0ExqlNiX5gBXekg8Fq7_bAfQVKXZFujyqEo5tvQS3X353cjxD3c7TBaKysLBpV0Dxsjjh7QY4fitwtbAiPVcuPHWWbusqWBpz7i_iA_UeHUmi5M-_R2fKlnELAQm-jofBem/s1600/projekt_01.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_J8ltwkTqo0ExqlNiX5gBXekg8Fq7_bAfQVKXZFujyqEo5tvQS3X353cjxD3c7TBaKysLBpV0Dxsjjh7QY4fitwtbAiPVcuPHWWbusqWBpz7i_iA_UeHUmi5M-_R2fKlnELAQm-jofBem/s320/projekt_01.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Az új résfalak és a szivárgó rendszer</i></td></tr>
</tbody></table>
Elsődleges a város árvízi biztonságának megteremtése, hiszen a Partfal jelenlegi állapotában jelentős árvízi helyreállítási erőfeszítések ellenére sem nyújt megbízható védelmet a város számára. Főleg az 1970-es rekonstrukció során alapként felhasznált régi tégla támfal állapota nem kielégítő, illetve a Partfal közvetlen környezetébe található nagyszámú használaton kívüli közművezeték mentén alakulhatnak ki problémák.<br />
Az altalaj átszivárgás meggátlására, és a kellő árvízvédelmi biztonság megteremtésére a jelenlegi fal mögött vasbeton résfal létesülhetne, mely a folyó felől a város irányában tartó átszivárgó vizektől mentesítené a várost. A város felől érkező felszín alatti vizeket mélyszivárgó rendszer emelné a folyóba. A városfejlesztési tervekkel, és az új esztétikai elvárásokkal összhangban a kellő magassági biztonságot mobil gátrendszer alkalmazásával lehetne megvalósítani, igazodva ezzel számos európai nagyváros (pl. Prága, Köln, Krakkó) gyakorlatához.<br />
<br />
<h3>
A Projekt</h3>
Az mindenképpen szükségesnek látszik, hogy Szeged védelmének vonatkozásában a fennálló magassági hiány teljes mértékben megszüntetésre kerüljön. A partfal belterületi részén jelenleg mintegy 70 centiméterrel alacsonyabb a szükségesnél, hiszen a korábbi rekonstrukciók alkalmával a legmélyebb szakaszokon csak a városképet nem zavaró 1-1,2 méter magasságú vasbeton szögtámfal került megépítésre.<br />
További feladat, hogy a partfal alatti intenzív szivárgások megszűnjenek és a használaton kívüli közműszakaszok is lezárásra kerüljenek. A projekt keretében megépítésre kerül a szivárgásokat lezáró vasbeton résfal, amelyhez kapcsolódóan biztosítani kell a város irányából a folyó irányába szivárgó vizek összegyűjtését és a folyóba juttatását, így a résfallal párhuzamosan szivárgó-rendszer kiépítése szükséges.<br />
A teljes rekonstrukció becsült költsége 1,821 milliárd forint, amely Szeged belterületén az árvízvédelmi fal Bertalan hídtól a Klinikákig terjedő szakaszán valósulna meg. A költségekből – a pályázati források szűkössége miatt – Szeged mintegy 300 millió Forintot vállalt.<br />
Sajnálatos azonban, hogy ugyan a Partfal műszakilag megújul és a város jóval nagyobb biztonságban lesz, látványában és funkciójában a régi képet fogja mutatni. Talán egyszer erre is lesznek megfelelő pénzügyi források!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7FLcBPzvaHEr-r9qp_sEOw0md2Zs4MwYZYkTRDO34ji_1pshq-MFbolYVBcpND9V8uc1MbfN9dpzDqq3PQZMGJ-bAFXOM_dNOAEQgJfHbSJNc_QKh2OJXnZYlSGLbO-AHjgY0f9lK7Ekd/s1600/projekt_02.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="354" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7FLcBPzvaHEr-r9qp_sEOw0md2Zs4MwYZYkTRDO34ji_1pshq-MFbolYVBcpND9V8uc1MbfN9dpzDqq3PQZMGJ-bAFXOM_dNOAEQgJfHbSJNc_QKh2OJXnZYlSGLbO-AHjgY0f9lK7Ekd/s640/projekt_02.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<h3>
Műszaki megoldások</h3>
A magassági hiányok megszüntetésére a kiépítendő védmű magassága a hivatalosan rögzített mértékadó árvízszint értéknek az 1,50 méter árvízi biztonsággal növelt szintje. Ez eddig 11,25 méteres szintet jelent, de a MÁSZ értéket a 2006. árvíznél a víz szintje több mint 30 centiméterrel meghaladta, s az árvizek általánosan észlelhető emelkedő tendenciája alapján a kiépítési szint tervezett értéke 11,30 méter.<br />
A megoldás hagyományos a védművek magasabbra építése lenne, de Szeged belvárosi szakasza ilyen szempontból is sajátos helyzetben van. Már a meglévő mellvédfalas védmű és az azt kísérő járdaszintek a mögöttes területekhez képest magasabb szinten helyezkednek el. A legújabb városépítészeti elképzelések abba az irányba mutatnak, hogy a mellvédfalak semmiképpen se magasodjanak, inkább azokat célszerű lenne egyes szakaszokon részben, máshol teljesen eltávolítani, és utóbbi helyeken az árvízvédelmi biztonsági előírásokat mobilfal alkalmazásával szavatolni.<br />
<br />
<h3>
Szivárgások csökkentése</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjU94endzqqyFHYmn2jKZD5RGX02VBUrBh_Tm2deFvlXazSDAIsa_wR-37_ZY273Epta2NU5eJdU41br0u46-lpx7OP4HTTNMSmezhLFZphg6BcYNZ08_ae38RSbLThO5VINrPAAg-3o4I/s1600/projekt_03.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="234" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjU94endzqqyFHYmn2jKZD5RGX02VBUrBh_Tm2deFvlXazSDAIsa_wR-37_ZY273Epta2NU5eJdU41br0u46-lpx7OP4HTTNMSmezhLFZphg6BcYNZ08_ae38RSbLThO5VINrPAAg-3o4I/s320/projekt_03.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A magasítás célját szolgáló mobilgát</i></td></tr>
</tbody></table>
A szivárgás megszüntetése illetve csökkentése érdekében a meglévő védművek Tisza felőli oldalán vízzáró résfalat kell kialakítani. Az így létrehozott szerkezet vízzáró minőségével biztosítja a szivárgás csökkentését és vízzáró módon lezárja a régi partfalat keresztező, már felhagyott közműveket is.<br />
Két különböző mélységű árokszivárgó kialakítása szükséges, melyekkel a talajon megjelenő vizek összegyűjthetők, szivattyúzással az átszivárgó víz eltávolítható. A rendszer alsó csövének fontosabb szerepe az árvíz levonulása utáni időszakban van, ekkor biztosítja a mentett oldali talajvízszint mielőbbi lesüllyesztését a vizek gravitációs Tiszába való vezetésével, és ugyanígy vezeti el a város felől érkező megemelkedett talajvizet.<br />
<br />
<h3>
Megoldás a problémára</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsXa0jo2NYXv88TWx_mQPsKT4kjST8TuYfGWJrUlMdszdFXDqmAeYs4gyQArwdEEnSawoj-GZbeXTFEQbKwI-K0t6Q0i2ThGIRyxzCAbP6g-S5TtTh5f_U_1MfXw2ibaa9p_SG5ccHxNWM/s1600/projekt_04.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsXa0jo2NYXv88TWx_mQPsKT4kjST8TuYfGWJrUlMdszdFXDqmAeYs4gyQArwdEEnSawoj-GZbeXTFEQbKwI-K0t6Q0i2ThGIRyxzCAbP6g-S5TtTh5f_U_1MfXw2ibaa9p_SG5ccHxNWM/s200/projekt_04.jpg" width="130" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Mobilgát</i></td></tr>
</tbody></table>
Mivel a Partfal a Bertalan hídtól a Boszorkány szigetig sokféle formában került kialakításra, ráadásul más-más magassággal, így minden egyes szakaszon különböző megoldásokat kell alkalmazni. Általánosságban elmondható, hogy mind a Tisza felőli, mind pedig a város felé eső oldalon egy-egy, a szigetelést biztosító, 25 centiméter vastag beton résfal kerül megépítésre, 2,5-3 méteres mélységtől a talajszintekig. A szükséges magassági emelést ezen felül szükség esetén mobilgáttal oldják meg, melyek az eddigi, a lépcsősor megközelítését lehetővé tevő nyílásokat (kulisszákat) is lezárják. A Stefánián, ahol eddigi emelt járdaszintet a jelenlegi fal magasságáig növelik. Árvízmentes időszakokban ezen a partfalszakaszon védőkorlát biztosítja a partfal biztonságos használatát, árvizes előrejelzés alapján a mobil gátrendszer rövid idő alatt kiépíthető a biztonsági korláton belül.<br />
<br />
<h3>
Mi is az az alumínium mobilgát?</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjO0jJQwF5ecS-m4BnrV4bER4TL_2w-qnA6gNX4zCQUlgQQFysBOABKF99GpsSvEWufyGzXa2uXfMHwHH6n-4JP7XM-vdM_SKykhBCVQmMvwhzbqLA-x5KA817luMPgV61m40J5Zd9S_rJa/s1600/projekt_05.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjO0jJQwF5ecS-m4BnrV4bER4TL_2w-qnA6gNX4zCQUlgQQFysBOABKF99GpsSvEWufyGzXa2uXfMHwHH6n-4JP7XM-vdM_SKykhBCVQmMvwhzbqLA-x5KA817luMPgV61m40J5Zd9S_rJa/s200/projekt_05.jpg" width="130" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Mobilgát</i></td></tr>
</tbody></table>
A GOH mbH cég DPS2000 fantázianevű mobilgátja gyakorlatilag egy vízszintes alumínium pallósor, amely biztonságos kapcsolórendszerrel rendelkezik, így képes az uszadékok kártételét kivédeni. Könnyen telepíthető, a csekély súlyú elemek révén, így még daru alkalmazása sem szükséges, mivel egy 1800 x 200 x 100 milliméteres palló súlya alig 7 kilogramm. Egy 100 méter hosszú 2 méter magas védvonalat 5 ember 3 óra alatt készít el, és akár 4 méteres védőmagasság is kivitelezhető. Ugyanilyen szerkezetet alkalmaznak 2000 óta Krakkó városában is. Árvízmentes időkben a mobilgát elemei a partfal mentén kialakított, vízmentes tárolókban vannak, ahonnan valóban igen rövid idő alatt felszerelhetők.<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
<b>Köszönjük az archív képeket az az <a href="http://www.ativizig.hu/" target="_blank">ATIVIZIG</a>-nek!</b><br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
<a href="http://index.hu/video/2012/10/16/akar_holgyek_is_osszerakhatjak_a_mobilgatat/" target="_blank"><b><span style="font-size: large;"><span style="font-family: "trebuchet ms" , sans-serif;">A szentendrei készülő mobilgát az Index.hu videóján</span></span></b></a><b><a href="http://index.hu/video/2012/10/16/akar_holgyek_is_osszerakhatjak_a_mobilgatat/" target="_blank"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: "trebuchet ms" , sans-serif;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: large;"> – </span>K</span>attintson IDE</span></span></a></b></div>
</div>
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><span style="font-family: "trebuchet ms" , sans-serif;">Az 1879-es szegedi Nagyárvíz képekben </span></span> </b></div>
</div>
<br />
<iframe allowfullscreen="allowfullscreen" frameborder="0" height="503" src="http://www.youtube.com/embed/lwgxUjD6gD8?rel=0" width="670"></iframe>
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-action="recommend" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/08/a-szegedi-partfal.html" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<h3 style="text-align: center;">
A szegedi partfal 2010-es állapota</h3>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<embed flashvars="host=picasaweb.google.com&hl=hu&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=https%3A%2F%2Fpicasaweb.google.com%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2F109079825558919402007%2Falbumid%2F5782470276701353793%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26hl%3Dhu" height="400" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" src="https://picasaweb.google.com/s/c/bin/slideshow.swf" type="application/x-shockwave-flash" width="600"></embed>
</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<h3 style="text-align: center;">
A partfal-rekonstrukció szakaszai</h3>
<div style="text-align: center;">
<iframe frameborder="0" height="600" marginheight="0" marginwidth="0" scrolling="no" src="https://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&t=k&msa=0&msid=214448161621907960417.00049513197fbf9089e97&source=embed&ll=46.250238,20.156264&spn=0.017806,0.025706&z=15&output=embed" width="600"></iframe><br /></div>
<div style="text-align: center;">
<small><a href="https://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&t=k&msa=0&msid=214448161621907960417.00049513197fbf9089e97&source=embed&ll=46.250238,20.156264&spn=0.017806,0.025706&z=15" style="color: blue; text-align: left;">Partfal-projekt</a> nagyobb térképen való megjelenítése</small></div>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-885614164209807442017-01-22T19:20:00.000+01:002017-01-22T10:26:16.989+01:00A szegedi városrészek története: a Palánk – vesszőkerítéstől a városmagig<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheJJcXI9OqjSMSWjtGSmDlzIUJY8cqgpFTwQR1qeCnHSelGIAwmF0HBZ1aL6fCnX5IMHb2WLDy5lGhRzymRlZAeYsT01ZLDlgtVS0CfSf5N8AFuWb58XY9tyCbHLRFrvUGnuwp2Ryu7OE/s1600/1150.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheJJcXI9OqjSMSWjtGSmDlzIUJY8cqgpFTwQR1qeCnHSelGIAwmF0HBZ1aL6fCnX5IMHb2WLDy5lGhRzymRlZAeYsT01ZLDlgtVS0CfSf5N8AFuWb58XY9tyCbHLRFrvUGnuwp2Ryu7OE/s320/1150.jpg" width="320" /></a></div>
<b>Sorozatunkban Bálint Sándor írásainak felhasználásával bemutatjuk Szeged néhány nevezetes városrészének történetét. <br />Az újkori Szeged városmagja a Belváros, ősi, halódó nevén Palánk. Ismeretes, hogy Szeged a középkorban több egymástól elkülönült földhátra, szigetre települt, amelyet a Tisza és kiágazásai fogtak közre.<br />
</b><br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/01/a-szegedi-varosreszek-tortenete-palank.html" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<br />
A 18. században emelt királyi vár és a hozzátartozó városrész, a váralja, az egész városnak legkiemelkedőbb szigetén épült. A palánki település alakját, kiterjedését éppen ez a sziget szabta meg és nagyjából a mai Kállai Ödön (Híd), Kelemen, Zrínyi utca, továbbá a püspöki rezidencia–szemklinika vonalán és a Tisza között terült el. Reizner Jánosnak nincs igaza, amikor azt állítja, hogy a Palánk Zsigmond idejében keletkezett. Erre a palánki Dömötör-templom cáfol rá, amelynek alapjait még a 11. században rakták le. Ma is látható toronymaradványa is a 13. századból származik és a hazai gótika egyik legkorábbi emléke. Annyi azonban bizonyos, hogy Zsigmond rendelte el, hogy a szabad királyi városok tartoznak fallal övezni magukat. <br />
<br />
<h3>
A palánk vár körül </h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuLTFhKVm5Z8M8D-6jYyKqPlDnfbHf_sFGtv4qoVDRn6ZksIhXXYzYqHoAXahm-TWKf0UbzDwVmrKuvZip8mxTxd7NmT1rUNso8H0cD22QSNx-coTU4dBv9V08-SWufmbuy2TKZOFS6Bw/s1600/1170.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuLTFhKVm5Z8M8D-6jYyKqPlDnfbHf_sFGtv4qoVDRn6ZksIhXXYzYqHoAXahm-TWKf0UbzDwVmrKuvZip8mxTxd7NmT1rUNso8H0cD22QSNx-coTU4dBv9V08-SWufmbuy2TKZOFS6Bw/s320/1170.jpg" /></a>
A palánk szó a régi magyar nyelvben, de ma is számos tájszólásunkban kerítést, főleg deszkakerítést jelent, ami egyúttal a szegedi Palánk elnevezést is megmagyarázza. Eszerint tehát a szegedi city palánkkal körülvett, megerősített hely és eredeti hivatása szerint a Vár külső erődjéül, elővédjéül szolgált. Cs. Sebestyén Károly szerint, akinek kutatásaiból merítettünk, és aki állításait a régi ábrázolásokra alapítja, a Palánkot körülvevő árokból kiásott föld annak belső oldalán sánccá, vagy gáttá volt halmozva. A gát tetején fatörzsekből faragott cölöpök voltak sűrűn egymás mellé verve, vagy ásva. Ez volt a palánkkerítés, későbbi katonai nyelven pallizád. A törzsek erősen le voltak verve, egy kevéssé ferdén kifelé hajlítva, felül kihegyezve. A földhányásból mintegy másfél méter magasan nyúltak ki. Felső végük alatt 30–40 cm-re sövényfonás tartotta őket össze. Ilyen, sokszor félkör alakban kiöblösödő pallizádsor egyébként a Palánk tiszai oldalán is húzódott. Erre nyilván nemcsak védekezés, hanem árvizek, jégzajlás miatt is szükség volt.<br />
Meg kell még Cs. Sebestyén nyomán azt is jegyeznünk, hogy a földbeásott fatörzsek mögé vízszintesen egymásra helyezett fagerendákból, esetleg vesszőfonadékból álló falazat, boronafal is került. Az így keletkezett közt földdel töltötték ki.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEn88gZxCqUjLzTz1sDC6WU7FXxfN5NxgFCsTlRtmCeCL89GU0GZs8VWvWeGQITzFRuqgfUt4YFGEVYU4F4GxNDyJbnYzq13TYOHu6EuRwiIGIBIGQJRaC8BCLGbhOUkVHGuqGDdT3Slc/s1600/szeged-szeged-vara-1600-1700-3.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEn88gZxCqUjLzTz1sDC6WU7FXxfN5NxgFCsTlRtmCeCL89GU0GZs8VWvWeGQITzFRuqgfUt4YFGEVYU4F4GxNDyJbnYzq13TYOHu6EuRwiIGIBIGQJRaC8BCLGbhOUkVHGuqGDdT3Slc/s640/szeged-szeged-vara-1600-1700-3.jpg" /></a></div>
<br />
A várat és Palánkot övező széles árok vízzel való ellátását állandóan biztosítani tudták. Amikor a Tiszában nagy volt a víz, akkor egyszerűen a Vár északkeleti körtornyánál kezdődő várárokba folyt. Körülfolyta a vár északi, nyugati oldalát és a délnyugati körtoronynál, a mai nagyposta helyén, két ágra szakadt. Az egyik a vár déli oldalánál húzódó várárkot töltötte meg és a mai múzeum s a Tisza közötti tájon, keleti irányban szakadt a Tiszába. A másik ág a Palánk árkában, a mai Kelemen utca és Zrínyi utca vonalán folyt tovább és a püspöki palota táján keletre fordulva torkolt a Tiszába.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBjKbGtNMErNiW5uCWfG2j7Y17FcPupEJ92YNnUmYHWH11tC5wd5uvWsQWkiUlj4CRDjFXTiyX5qzecxhM0_vOjZJ50EcRtEVAosNWQhfhttx-50D2Mf9HVQslqlAs1V-UXiEBvTGmN40/s1600/szeged-szeged-vara-1879.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBjKbGtNMErNiW5uCWfG2j7Y17FcPupEJ92YNnUmYHWH11tC5wd5uvWsQWkiUlj4CRDjFXTiyX5qzecxhM0_vOjZJ50EcRtEVAosNWQhfhttx-50D2Mf9HVQslqlAs1V-UXiEBvTGmN40/s320/szeged-szeged-vara-1879.jpg" /></a>Alacsony tiszai vízállás idején ez az árokrendszer kiszáradt volna. Ezen úgy segítettek, hogy a Palánk legnagyobb része körül egymással párhuzamosan kettős árkot ástak: egy belső, szélesebbet és egy külső, keskenyebbet. A kettőt igen keskeny gát választotta el egymástól. A külső árok volt a nagy víz levezető árka, amelyen a Tisza vize apály idején egyszerűen keresztül folyt. A belső árok viszont nyilván vízszintezve volt, mert alsó vége a Tiszánál el volt zárva. A lezárás még a nagyobb vízállás idején megtörtént. így aztán a belső árkot állóvíz, a külső árkot pedig folyóvíz töltötte meg. Ennek az állóvíznek nyomai még a múlt század elején is megvoltak a régi árok helyén megmaradt pocsolyákban, így a Hatrongyos, vagyis a mai belklinika táján. Azt már nem tudjuk megmondani, hogy ezek az árkok a középkori várépítés idején természetesek voltak-e, vagyis a vár és Palánk alaprajza szükségszerűen alkalmazkodott-e hozzájuk, vagy pedig mesterségesen jöttek létre. Valószínűnek látszik mégis, hogy természetes vízfolyásokat, tiszai mellékágakat használtak föl eredetileg és a szükségletek szerint regulázták, állandósították. Nyilván ez lehetett nagyjából a vár és Palánk középkori képe.<br />
<br />
<h3>
Kereskedelmi központ</h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrob8vDfKYz-l1NlBRdsymZmvHBa1BbnqIkogX4qopW4M9nN-ET5LWNII_U_7pNPZoKZ3hP5EEAu5iTbm3CTieX_gYlY2Q2I8u2DbbN1-YEyW3dhDR240n24r_uTS8YWbsouZ39G468QQ/s1600/1151.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrob8vDfKYz-l1NlBRdsymZmvHBa1BbnqIkogX4qopW4M9nN-ET5LWNII_U_7pNPZoKZ3hP5EEAu5iTbm3CTieX_gYlY2Q2I8u2DbbN1-YEyW3dhDR240n24r_uTS8YWbsouZ39G468QQ/s320/1151.jpg" /></a>A Palánk volt a sókereskedelem középpontja és hosszú időkön át Csongrád megye székhelye. A várnagy többször egyúttal Csongrád megye főispánja is, hiszen az ősi csongrádi várispánság tekintélye a tatárjárás után aláhanyatlott és a vízközi, sószállító Szeged lépett a helyébe. A várat a király olykor el is zálogosítja, ajándékozza. így Albert király Erzsébet királynénak (1439). Amíg Alsó- és Felsőszeged, vagyis a mai Alsó- és Felsőváros a középkor folyamán külön városi kiváltságokat élvezett, addig a várhoz tartozó Palánknak nem volt polgári autonómiája. Ennek ellenére az egész város gazdasági súlypontja már a középkor végén a Latrán, Latorján volt, vagyis a Palánk és vár között elterülő nagy térség, a mostani szegedi hídfő környéke (Roosevelt tér és Mórakert). Itt összpontosult a szárazföldi és víziforgalom évszázadokon át. Később és még a közelmúltban is, a nép Halpiac, Makaipiac néven szokta emlegetni.<br />
Ez utóbbinak megértéséhez tudnunk kell, hogy egészen 1950-ig a szegedi különlegesség számba menő kedd és péntek alkonyati, sőt estébe nyúló, gyertyafénnyel világító kispiacok színhelye volt. A rendes szerdai és szombati hetivásárokra a Tiszán, továbbá a Maroson Makó felől érkező, megrakott bárkák, dereglyék, luntrák, csámeszok ugyanis valamikor már előző nap délután megérkeztek és portékáikat ott helyben mindjárt árusítani kezdték. Ezt természetesen a helybeliek is követték, sőt a helyiérdekű vízifuvarozás elsorvadásával később teljesen kisajátíthatták a maguk számára.<br />
Védettségénél fogva városlakó társadalmi elemek: iparosok, kereskedők, polgárok telepednek itt meg. Erről az 1522. évi tizedlajstrom palánki nevei is tanúskodnak. Egy mozzanatra azonban mégis rámutatunk. A szegedi polgároknak a középkor végén, a Szerémségben szőleik voltak, sőt a szerémi és baranyai borok kereskedelmi értékesítésével is foglalkoztak. Lehetséges, hogy a Roosevelt tér 11. és 12. számú házak alatti hatalmas gótikus jellegű kőpincék még ebben az időben épültek, az Oskola utca 6. számú törökház szintén gótizáló pincéjével egyetemben.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrbxNyalZsxqZjFRBfnNx6QVqjw3qCPGpBeFCkM6D6bTsnynQe7WCOw0mfKvnfS_RYpUX-TBGWDl4qnYwOrcttnMijV0aVbckyLz_iEQ2mfgATt9I1FUEnd4YyQkmH8hUaEWYl1NpzUHg/s1600/szeged-palank-.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrbxNyalZsxqZjFRBfnNx6QVqjw3qCPGpBeFCkM6D6bTsnynQe7WCOw0mfKvnfS_RYpUX-TBGWDl4qnYwOrcttnMijV0aVbckyLz_iEQ2mfgATt9I1FUEnd4YyQkmH8hUaEWYl1NpzUHg/s640/szeged-palank-.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A Palánk bontás előtt</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
A bejárat – át a palánkon</h3>
Egyébként a Palánkból a várba ennek toronnyal erősített déli főkapuján, nagyjából a mai Klauzál-szobor táján lehetett bejutni. Az előtte folyó árkon át felhúzható fahíd vezetett. A körülkerített Palánknak még két kijárata volt.<br />
Az egyik a városrész északnyugati sarkában, nagyjából a mai Kelemen és Hugo Victor utca találkozása táján. Itt is híd vezetett a mai Széchenyi tér helyén tátongó egykori üres térségre, amely – mint majd látni fogjuk – csak a 18. század folyamán kezd a város életében szerepet játszani. Ez volt különben a Palánk 17. században Palánkkapu néven emlegetett fő kapuja. Ezen át lehetett egyrészt a várba, másfelől a tiszai komphoz, átkeléshez (traiectus), majd később az állandóbb hajóhídhoz eljutni.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQKptdeqc9NSwduW9LMty7XGLL4aMNnxorECF4zPLKSHrTfRxQfpyOU8gclbTVCTpqouND1oq1mrLf3iTaKqgFclsJ5D6jmsRX14qKz4GV_uTXFzitjKY2IgNBe2d9F9Y_xIR8bq5RsVA/s1600/szeged-szeged-vara-v%C3%A1rudvar.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQKptdeqc9NSwduW9LMty7XGLL4aMNnxorECF4zPLKSHrTfRxQfpyOU8gclbTVCTpqouND1oq1mrLf3iTaKqgFclsJ5D6jmsRX14qKz4GV_uTXFzitjKY2IgNBe2d9F9Y_xIR8bq5RsVA/s320/szeged-szeged-vara-v%C3%A1rudvar.jpg" /></a>A Palánk másik, Alsóváros felé táruló déli kapuja a Dömötör-templom előtti nagy térségből nyílt. Ide torkollott a városrész két hosszanti főutcája: az egyenes Oskola és az ívszerűen meghajló Piarista (mai töredéke: Révai) utca is. Ezek az elnevezések a 18. századból származnak, azonban nyilván azonosíthatók az 1522-ik évi tizedlajstromban szereplő Plathea S. Demetrii és Plathea Magna utcanevekkel.<br />
A térségből nyílt tehát a déli kapu, valahol a mostani Gellért kapu, Beloiannis-emlékmű, illetőleg Rákóczi-szobor táján. Ennek is volt fahídja, amely az Árkon, vagyis a sánc déli vonulatán át ívelt. Északi partjának egészen az 1879. évi árvízig Árokhát volt a neve és házsor húzódott rajta. Ez volt a vízutáni Árpád utca, mai Rerrich Béla tér, Béke épület vonala.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgH06IGAK0wz6FqoxR8VNI6D5jcZOg4ivGG34U5UnwInxEnpHFAZksyw06p3eIkJFXaYzTwkcsbLLmT_gx5k00u01pVJkk8ZefnGcU1u32aanoPV6B6u_-UyRX1_TReaM7AuT-IZhQM5k/s1600/szegedi_var_helye.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgH06IGAK0wz6FqoxR8VNI6D5jcZOg4ivGG34U5UnwInxEnpHFAZksyw06p3eIkJFXaYzTwkcsbLLmT_gx5k00u01pVJkk8ZefnGcU1u32aanoPV6B6u_-UyRX1_TReaM7AuT-IZhQM5k/s640/szegedi_var_helye.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A szegedi vár elhelyezkedése a mai várostérképen</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
A török hódoltság</h3>
A hódoltság idején Palánk teljesen török városrésszé alakult át, osztozván a vár közvetlen sorsában. Élete eléggé mozgalmas lehetett, mert egykorú török színházi előadásokról is van szűkszavú tudósításunk. Evlia Cselebi szerint 200 bolt, egy medresze (török hittudományi főiskola), két török kolostor, két török iskola is van benne. Török lakossága mellé jelentős számmal szivárognak be már ebben az időben is délszlávok. így a szerbeknek már a hódoltság idején, de nem a mostani helyen, templomuk van a Palánkban.<br />
A Palánk utcahálózatának legrégibb ismert megörökítése 1713-ból való. A térkép De la Croix Paitis császári mérnökkari tiszt gondos és szép munkája, amely nyilván még igen régi települési állapotokat örökít meg. A városrész alaprajza a középkorhoz képest aligha változott lényegesen. Ezt a maradandóságot a török hatóságok keleti egykedvűsége, a változásoktól való rettegése, a bennszülött lakosság megkötött élete is valószínűvé teszi.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAoe_yfOaAAryMj8phQC4xz21an4pOeag5BPtqR5xK8YHlq_PyqCcHgwDOwaFP4UAQUWiFBt-2oyvYZgJIGdCZrekJbXF6h14-PB5DLWCiktveeeepkS2k-daFt_yF7w_nlUFaScsUZuQ/s1600/szeged-szeged-terkepek-_1.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAoe_yfOaAAryMj8phQC4xz21an4pOeag5BPtqR5xK8YHlq_PyqCcHgwDOwaFP4UAQUWiFBt-2oyvYZgJIGdCZrekJbXF6h14-PB5DLWCiktveeeepkS2k-daFt_yF7w_nlUFaScsUZuQ/s640/szeged-szeged-terkepek-_1.jpg" /></a></div>
Térképünkön a Palánk 12 háztömbre és 8 utcára oszlik. Világosan felismerhető a mai, illetőleg jórészt Víz után elnevezett Oskola, Eötvös, Somogyi, Oroszlán, Tömörkény, Bajza és Révai (egykor Piarista) utca, továbbá az egyetemi építkezésekkel megszűnt Szekfű és Ipar utca. Mindezeknek mai irányát tehát eredetinek, nyilván még középkorinak kell tekintenünk. Ez lett egyébként a 18. század folyamán kiépülő barokk városrész váza is. Reizner János gondos és elfogadható számítása szerint itt a Palánkban, ebben az időben 125 háztelek, illetőleg lakóház állhatott, amelynek lakossága jórészt katonákból, továbbá magyar és szerb határőrökből állott. De la Croix Paitis tanúsága szerint a mai Belvárosnak a Palánkon kívül eső része, továbbá a későbbi Rókus, a 18. század elején még teljesen lakatlan. Egyedül egy ék alakjában épült házsorral találkozunk a Klauzál tér táján, ami a mai Kárász, illetőleg Kígyó utca magja.<br />
<br />
<h3>
A vár a szatmári béke után</h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFNa1znySYngACn7T2rBo1FxFf_48JW6x2rI97_dKYAIhxIYE1hyphenhyphenWlszCI2R0V50qCY8g7INwD8MBxel-1vNBkXnrfJicgGo3Ojetib2PpdXF347PcYhPpr4OiHC8UAakgLqguHTJ5UcE/s1600/szeged-szeged-vara-1713.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFNa1znySYngACn7T2rBo1FxFf_48JW6x2rI97_dKYAIhxIYE1hyphenhyphenWlszCI2R0V50qCY8g7INwD8MBxel-1vNBkXnrfJicgGo3Ojetib2PpdXF347PcYhPpr4OiHC8UAakgLqguHTJ5UcE/s320/szeged-szeged-vara-1713.jpg" /></a>A szegedi vár a 18. század elején – egészen 1718-ig, amíg a Temesköz a török kezén volt – elsőrangú katonai erősségnek számított. Újjáépítésének, nagyszabású kibővítésének gondolatával ezért állandóan foglalkoztak. Erre azonban csak a szatmári békekötés után kerülhetett sor. De la Croix Paitis hatalmas, csillag alakú erődítési tervet készített, amely a városnak általában a mai kiskörúton belüli részét is magában foglalta volna. A terv leegyszerűsítve, földsánc formájában került csak Gosseau mérnökkari ezredes irányításával megvalósításra és Savoyai Jenő neve után Eugenius árka, a régi szegedi nép nyelvén csillagsánc, mélysánc néven volt ismeretes. Egészen a 18. század végéig fönnáll, csak a fokozatos betelepülés következtében kezd elenyészni. A 19 méter széles, vízzel telt mély árok a Tiszából táplálkozott, de attól szükség szerint mégis el volt zárva. Az árkon belül mintegy 6 méter szélességű, magas földbástya, ezen pedig erős cölöpkerítés, palánk emelkedett. Mint látjuk, Eugenius árka a régi Palánk erődítési hagyományait és tanulságait feltűnő módon érvényesítette, ami a környezet adottságaiból, illetőleg kötöttségeiből is következett.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8jZF7bA5cqehDA6Lf8we-QqWBHcWMNX8q53fSygzchvTHPnEBtsks-GkZt8FsFx59wfy4DRWJP9TjeEXyQzKX43sv9rd8YUVVECUN8N3vLi0EG5KdkFle4D5h6eULiVhj3bVkqWM6AA8/s1600/szeged-szeged-vara-1857.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8jZF7bA5cqehDA6Lf8we-QqWBHcWMNX8q53fSygzchvTHPnEBtsks-GkZt8FsFx59wfy4DRWJP9TjeEXyQzKX43sv9rd8YUVVECUN8N3vLi0EG5KdkFle4D5h6eULiVhj3bVkqWM6AA8/s640/szeged-szeged-vara-1857.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A szegedi vár 1857-ben</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
Az új Palánk</h3>
Ebbe az új Palánkba három nagy kapun lehetett bejutni. A Pétörváradi, másként Szabadkai kapu a mai Kárász és Kölcsey utca; a Budai, másként Kecskeméti kapu a Kossuth Lajos sugárút és Vadász utca; a Csongorádi, vagy Erdélyi kapu a Fodor és Szent Mihály utca keresztezése táján volt. Az átjárásra felvonóhidak szolgáltak. A gyalogközlekedést három kiskapu is megkönnyítette. Az Eugenius árka sokszor szolgált árvízvédelemre is, funkciójában tehát megelőzte a körtöltést.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGqnXzdlLuQbK0gF9qDu0MymledUwxGbnAXEfOwSJZjjWAH0vzOwLyq-nq8YQ5fmCS8q5Aa3R1ZEL3h-rN9UODibIfGWi7r72NZUVjyrMSkUNrdRhbldh7BQZh16rkBjUqch9y684VZoU/s1600/szeged-palank-_2.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGqnXzdlLuQbK0gF9qDu0MymledUwxGbnAXEfOwSJZjjWAH0vzOwLyq-nq8YQ5fmCS8q5Aa3R1ZEL3h-rN9UODibIfGWi7r72NZUVjyrMSkUNrdRhbldh7BQZh16rkBjUqch9y684VZoU/s640/szeged-palank-_2.jpg" /></a></div>
A királyi kiváltságlevél (1719) nyomán, vagyis Szeged szabad királyi várossá nyilvánításával, illetőleg e jognak felújításával a palánki városkép kibővül. Miután az ősi Palánk a bevándorló német, szerb, örmény, görög, bunyevác, nemkülönben a visszamaradt és hamarosan elmagyarosodott török népesség gyarapodásával zsúfolttá lett, adva volt az Eugenius árkán belüli új védett terület betelepítése. A tanácsháza eddig Alsóvároson állott, most a várral szemben újat építenek (1728), amely egyúttal az újjászülető polgárváros önérzetét is hatásos kifejezésre juttatta.<br />
Mint már említettük, az Eugenius árkának megépítése a Palánk területét nyugat felé, éppen a tanácsháza körül jelentékeny mértékben kiterjesztette. Az ütemesen szaporodó, főleg bevándorló német, később zsidó lakosság is ide telepedik le. Egy 1739-ből való bécsi tervrajzon a régi Palánknak Raitzenstadt, Rácváros, míg a frissen megszállott területeknek Deutsche Stadt, későbbi magyar nevén Külpalánk, másként Kilpalánk a neve. Ezek az elnevezések természetesen csak hozzávetőlegesen tüntetik fel a valóságos helyzetet, hiszen a Palánkban németek, a Külpalánkban pedig magyarok is szép számmal laktak.<br />
Az Eugenius árkával körülhatárolt terület a régi Palánkot négyszeres nagyságúvá növelte és így igen sok értékes, biztonságos beltelek képződött. Kaltschmidt Ábrahám térképén (1747) már kialakult a mai Klauzál tér déli vonala, bontakozik a Kárász, Kígyó, Háromkorona (ma Hajnóczy) és Feketesas (ma Bajcsy-Zsilinszky) utca.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhneITqeXTsxBNysrMgOp31SYN3qLrlzWW1LbamZFT4vpIJVw_nbjLw4xYO11Mo9HqMvZ-3OW9BUJ6FGy7d8oUO7pxPZDoRnCytRTKnO0OHrybhr7yMQX9B3ngfsHlXqGsNCaY6V7919u4/s1600/szeged-palank-_1.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhneITqeXTsxBNysrMgOp31SYN3qLrlzWW1LbamZFT4vpIJVw_nbjLw4xYO11Mo9HqMvZ-3OW9BUJ6FGy7d8oUO7pxPZDoRnCytRTKnO0OHrybhr7yMQX9B3ngfsHlXqGsNCaY6V7919u4/s640/szeged-palank-_1.jpg" /></a></div>
<br />
Ami tehát a települési képet illeti, a Palánk nyugat felé jelentős mértékben megnőtt. A mai Dugonics tér helyén, az Eugenius árkán kívül foglal helyet a hatalmas kiterjedésű, szabálytalan alaprajzú Búzapiac, amelyet keleten a Sáncpart (ma Zrínyi utca) határol. A tér északon nagyjából, de cikcakkokban a mai Kelemen és Kölcsey utca vonalához igazodik. A Kölcsey és Kárász utca kereszteződése táján volt a Péterváradi kapu, mellette az Eugenius árkán átívelő híd. Ezen lehetett a vár és tanácsháza felől a Búzapiacra kijutni, amely nyugaton nagyjából a Dani utcáig, délen pedig a Dugonics tér, illetőleg Jókai utca déli vonaláig terjedt.<br />
Úgy látszik, hogy a Búzapiac vizes esztendőkben egyúttal a rókusi lapályokon fölgyülemlő vadvizek közvetítésére, Tiszába vezetésére is szolgált. A Búzapiac ugyanis északnyugaton, a mai zsidótemplom és Mars tér táján elterülő lacus stagnans (állóvíz) területével is, nagyjából a mai Gogol utca vonalán szintén összefüggött. A víz a Jókai utca és Vértanúk tere táján ömölhetett tovább a mai Hősök kapuja, továbbá a szülészeti és gyermekklinika helyén álló tankákba, tiszai ártérre.A már említett Búzapiac, a mai Dugonics tér újabb gazdasági súlypontot jelent.<br />
<br />
<h3>
Piachelyek</h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYqsDt3FQNyOMUe5rMycnjy1l7RAfQKUIeS97WYbtLj3v84sAqNyoZXtBLgceTDW6OI-U8LTJEEOSjFrtObpHmmEbpQ8tWX0Do4Kw_JTo_IYHyfU5gfIrOfSKxv5W1kUQkEX-hstUPZqY/s1600/szeged-palank-_3.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYqsDt3FQNyOMUe5rMycnjy1l7RAfQKUIeS97WYbtLj3v84sAqNyoZXtBLgceTDW6OI-U8LTJEEOSjFrtObpHmmEbpQ8tWX0Do4Kw_JTo_IYHyfU5gfIrOfSKxv5W1kUQkEX-hstUPZqY/s320/szeged-palank-_3.jpg" /></a>
Szeged – a gabonatermelés fokozatos fejlődése miatt – a szemtermelő Délvidék életében is egyre nagyobb jelentőségűvé vált. Árvíz előtti források és ábrázolások összefüggő, organikus házegységekről számolnak be ebben a térségben, amelyek azonban a feltöltés, illetőleg a modern, leginkább szecessziós bérházépítések következtében bomlottak fel. Hírmondóul azonban máig találkozunk néhány kúriaszerű, későbarokk, illetőleg klasszicizáló lakóházzal (Árpád tér 5-6., Dugonics tér 9., Dáni utca 7., Jókai utca 9.). Közülük több olyan is akadt, amely délvidéki földbirtokosok téli szállása és gabonaraktára, ügynöksége volt egyszerre.E piachelyek kibontakozása, összekötése magyarázza Szeged mai főutcájának, a Horgoson birtokos Kárász család városi kúriájáról elnevezett Kárász utcának, de a vele párhuzamos Feketesas utcának, továbbá a mai Klauzál tér, vagyis az akkori nagypiac déli részének lassú kiépülését, nemkülönben a Tisza-parthoz vezető Köröszt (ma Somogyi) utcának fontosságát.<br />
<h3>
<br />
Polgári paloták és a török kor hangulata</h3>
A múlt század első felének palánki városképe már a reformkorszak szellemét is tükrözi. A negyvenes években megkezdődik az utcakövezés és csatornázás. Kezdenek a városesztétikai követelmények is jelentkezni.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjuG-rM6UfAQv2fT5n-5X8a56jWYAL3Y5OC-M3ZmbfXlScWciLBnPpk5Qw0C-BwAHlIl91vIaxg9pkyWsyYo5dNYa4WFNnuJE3zUxPRmznNJw75hfSlsULWJ7HHBnC7aiNP-9FmMdJMoE/s1600/0497.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjuG-rM6UfAQv2fT5n-5X8a56jWYAL3Y5OC-M3ZmbfXlScWciLBnPpk5Qw0C-BwAHlIl91vIaxg9pkyWsyYo5dNYa4WFNnuJE3zUxPRmznNJw75hfSlsULWJ7HHBnC7aiNP-9FmMdJMoE/s320/0497.jpg" /></a>
Nem tudjuk, hogy mikor alakult, de 1834-ben már működött a Szépítő Küldöttség, későbbi nevén Szépítő Bizottmány, amelynek szűkszavú jegyzőkönyvei nem egészen hiánytalanul állnak rendelkezésünkre. A városkép gondozása érdekében a Bizottmány 1861-ben indítványozza, hogy megadott övezetben, nagyjából a Tükör utca, Ferencpiac, Zsótér-ház, Feketesas utca, Búzapiac, Sáncpart és Árokhát, végül a Tisza, illetőleg a vár közötti területen csak emeletes új házakat lehessen építeni. Ez a rendelkezés igen hasznosnak bizonyult, hiszen ekkor épült többek közt a Kárász és Oskola utca számos olyan háza, amely a mai városképnek is jelentős művészi eleme.<br />
A 19. század folyamán különben a Palánkban jelentős súlyponti eltolódás következett, ami igen jellemző az akkori Szeged gazdasági és társadalmi életére. Eddig ugyanis a város szíve a Palánkban, az Oskola utcában volt. Öreg házai még most is elárulnak valamit az egykori életstílusból: műhely és raktár az udvaron, a család az emeleten, a bolt pedig a földszinten. Itt még a céhesség tisztes, családias, de lassanként mégis korszerűtlenné váló világát érezzük. Részben már elmúlt romantikáját egyik őslakója, Tömörkény István így örökítette meg:<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">„Holdvilágos éjeken e sok, minden szabály nélkül egymáshoz ragasztott fecskefészkek között kódorogva, szinte várni lehetne, hogy valamely ház kapujából kilép az emberséges bascsausz, a tekintetes szubasa, vagy a nagyságos bimbasi, sőt esetleg maga a vitézlő és kegyelmes Hóbiárt basa, szandzsák-főispán és vilajetkormányzó, aki már nem is igen tudott törökül, ellenben igen szerette a menyecskéket, minélfogva alkalomadtán a halászok agyon is verték. Isten nyugtassa szegényt, mert Hóbiárt valóban a szép kedvtelésében lelte halálát.</span></i><br />
<i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">E tájon még ma is van olyan ház, amelyiknek nincsen kapuja. Aminthogy van olyan szűk utca, hogy ha két kocsi egymásnak szemközt kerül bele, soha onnan a világnak a tökéletes végezetéig ki nem jutnak. A kaputlan házak története valószínűleg ott keresendő, hogy annak idején az emberséges török vagy görög kereskedő két házat épített egyszerre egymás mellé, s úgy gondolkozott, hogy elég lesz a két háznak egy kapu is, nem vesznek össze rajt azok, akik a házban laknak. Lám, azóta mennyi idő elmúlt, s a ház most is csak el van kapu nélkül, amikor már bizonyára nem egy család lakja mind a kettőt.”</span></i></blockquote>
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcKZK0fuZsIs-k6r_sfdhjqXDoC9UPOiuJV9yonyl8paSq1a4SH5kKlyNK2ygUf6Z_vgAizjHk2sLgQDC8Cjwv6rUMr5-GjZmK9ssJrcZoV-dxrzpPgy0h41W-vNl26Lruzn4E09Y_bt8/s1600/0533.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcKZK0fuZsIs-k6r_sfdhjqXDoC9UPOiuJV9yonyl8paSq1a4SH5kKlyNK2ygUf6Z_vgAizjHk2sLgQDC8Cjwv6rUMr5-GjZmK9ssJrcZoV-dxrzpPgy0h41W-vNl26Lruzn4E09Y_bt8/s320/0533.jpg" /></a>
Itt az ősi Palánkban nyílik meg a múlt század ötvenes éveiben Szeged első igazi modern könyvkereskedése a Béró-házban (Oskola u. 13., Burger Zsigmond). Ugyanitt van első jelentős újságának – Szegedi Híradó, megindult 1859-ben – a szerkesztősége. Itt születik meg a Bába-házban (1878) a Szegedi Napló, amely egy ideig Mikszáth Kálmánnak is nemcsak munkahelye, hanem szállása is volt.<br />
A modern gazdasági élet fokozódó követelményeivel azonban az őspalánk már nem tud lépést tartani. Társadalmi és gazdasági funkcióját a Széchenyi tér, Kárász utca és a Búzapiac tájéka veszi át. Itt vannak a gabonaszállító cégek irodái, itt nyílnak meg a Széchenyi téri nagypiac körül azok az üzletek, amelyek már nem saját készítményeiket, hanem a korai gyáripar, bontakozó hazai kapitalizmus, illetőleg cseh gyáripar áruit juttatják el a mindinkább növekvő fogyasztói tábornak. Ennek a virágzó, lüktető gazdasági életnek eredménye a Kárász utca, Klauzál tér, Dugonics, tér romantikus szellemben fogant, később eklektikus elemekkel is átszőtt utcaképe, amelynek szerencsére még számos szép alkotása maradt korunkra.<br />
<br />
<h3>
Palánk a „víz után”</h3>
<br />
Az árvíz utáni városrendezés is ezt a részt ismeri el Szeged szívének, modern súlypontjának. A 20. század városfejlődése visszatér az ősi Palánkba. Itt épül ki a város modern szellemi középpontja (egyetem, szabadtéri játékok).<br />
A gazdasági élet fokozatos fejlődését mutatja, hogy a vár és városi tanácsház közötti hatalmas területen, a mai Széchenyi téren a nagypiac foglal helyet. Körülötte alakul aztán ki a modern Szeged közigazgatási és közgazdasági centruma.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgC20MezxEnQRJUvH8h62FmTwMFsLaMrCsfnSBeHH17cQvLb5h61hqDt-6-YJQ1cvoesYVBkP5ZBEsli3SIBL_3tzY_8UYAbQq7_Wf7ShqyYBhyphenhyphend1yp9wvxfIoNIymcO4DjIe-SXOAaB1E/s1600/szechenyi_ter_10.GIF"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgC20MezxEnQRJUvH8h62FmTwMFsLaMrCsfnSBeHH17cQvLb5h61hqDt-6-YJQ1cvoesYVBkP5ZBEsli3SIBL_3tzY_8UYAbQq7_Wf7ShqyYBhyphenhyphend1yp9wvxfIoNIymcO4DjIe-SXOAaB1E/s640/szechenyi_ter_10.GIF" /></a><br />
A tanácsház mellett a mai Bérház helyén állott egészen az 1860-as évekig az árkádos rendszerű, hatalmas négyzetalakú, földszintes lacikonyha, amely még a török-kor levantei hagyományait, mediterrán mozgalmasságát őrizte meg két évszázadon keresztül. Mészárszékek, serbetkocsmák, vendéglők, garkukl néven emlegetett kóser kifőzések, duttyánok, simindzsiák, azaz finom süteményeket készítő pékségek foglaltak benne helyet. Az udvaron lepény-, gesztönye- és töksütögető kufák. Természetesen léhűtők, lacibetyárok, piaci legyek és könnyűvérű fehérnépek is mindig lézengtek körülötte. Itt várakoztak a kétkezi munkások, koplalósok (fuvarosok) is, hogy megfogadják őket.<br />
A tanácsháza előtt egyébként kút, pellengér, délebbre a mai, (volt) déli szovjet emlékmű táján egy Szentháromság-szobor, amelyet 1724-ben Kárász Miklós horgosi földesúr fogadalomból állított. Ezen a téren, szerdán és szombaton a piacosok, vasárnap pedig a férfiak és fiatalok gyűltek össze, hogy a heti elfoglaltság után egymással találkozzanak, munkát keressenek, vagy elszegődjenek, továbbá hogy a lacikonyha, tanácsháza és vendégfogadók szomszédságában idegenekkel, utasokkal beszéljenek, híreket és tanácsi hirdetéseket halljanak. Innen az öregek körében máig élő szólás: mindön újság mögteröm a Szentháromság tüvibe. Hasonló régi szólás: Mögteröm mindön a Szentháromság lapossán, mai nyelven: a flaszteron mindön mögteröm, azaz a piacon minden kapható, még rossz termés idején is. Ennek az ősi szegedi társadalmi hagyománynak sokáig élő nyoma volt, amikor a férfiak vasárnap délelőttönként a Bérház előtt a külső városrészekből beszélgetésre jöttek össze.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRFgRMq8Zh38i6pMW8qy26kjOX37CfbQRMHC4OIMi0PqoUlbnkcKd6atgYKczZXQ82AjIyuBco-gkfnocfwnT6gPYPltg0_D4d6ePxqfARXfh_5H8SjGFFNtBhOf4uudEFih52VD0wfaA/s1600/0041.jpg"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRFgRMq8Zh38i6pMW8qy26kjOX37CfbQRMHC4OIMi0PqoUlbnkcKd6atgYKczZXQ82AjIyuBco-gkfnocfwnT6gPYPltg0_D4d6ePxqfARXfh_5H8SjGFFNtBhOf4uudEFih52VD0wfaA/s640/0041.jpg" /></a><br />
<br />
<br />
<h3>
A korzó</h3>
<br />
Az ősi közösségi tradíció másik elevenebb megnyilatkozása, hogy itt a tér hatalmas fái és virágai között van a korzó. Jellemző a régebbi idők feudális szellemére, a katonai parancsnokság kötekedő magatartására, hogy hosszú évtizedeken át a legénységi állományhoz tartozó katonáknak csak a korzó nyugati oldalán, tehát a városháza felőli, polgári részen volt szabad csak sétálni. Innen a tréfás bakakorzó elnevezés.<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrMpv0UH0n_wsLO84xS1dHYyetJRHcJYl1IAQmPy3oIjzUqQqdCJdn01BNGywVHgJTkiruXiL-Y6vVHdnLGwqRxiRnrz-VRREab3aHcH2NMPzEAwZ6fzxOtuVR-FSbyWoDrBgKJ8OQeXY/s1600/0025.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrMpv0UH0n_wsLO84xS1dHYyetJRHcJYl1IAQmPy3oIjzUqQqdCJdn01BNGywVHgJTkiruXiL-Y6vVHdnLGwqRxiRnrz-VRREab3aHcH2NMPzEAwZ6fzxOtuVR-FSbyWoDrBgKJ8OQeXY/s320/0025.jpg" /></a><br />
A Széchenyi tér hosszú ideig, 1870 tájáig, a mostani Klauzál tér déli házsoráig nyúlt. Ezért van e házak között itt máig több régi alkotás. így a Kárász-ház, a barokk jellegeket is őrző Wagner-ház, amely azelőtt a Zseravicza, majd a Felmayer családé volt és a Kelemen utca sarkán a már lebontott Klauzál-ház. A Klauzál téri kinyer- és tejpiac jellegzetes, kávéduttyán néven emlegetett kávézó sátraival az 1920-asévekben szűnt meg. Ez a piac voltaképpen utóda volt annak a nagypiacot a halpiaccal összekötő kisebb térségnek, amely a mostani Kállai Ödön, Kelemen, Victor Hugo és Deák Ferenc utca közötti háztömbön terült el és ahol a Bauernfeind-ház erkélyéről 1848. október 11-én Kossuth Lajos életének egyik legnagyobb beszédét mondotta el, amely így kezdődött: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa.” A tér neve már a szabadságharc idején Szabadság tér lett; 1879 után beépítették.<br />
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/01/a-szegedi-varosreszek-tortenete-palank.html" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<br />
<i><b>A következő részben: <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/01/a-szegedi-varosreszek-tortenete-palank_19.html">A Palánk – Utcák, kocsmák, cégérek</a></b></i>Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-69570290159697663202017-01-21T15:20:00.000+01:002017-01-22T10:25:44.752+01:00A szegedi városrészek története: a Palánk – utcák, kocsmák, cégérek<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbCSGGo7mAa7tpL-UWZFYvTHi1iEe70biWSm-spRBNJZjjZwB7QO9pFGrArBr9ml8KvpgOTLST6cN6b0OJpiz9tzCOS__sZxkSPzCYZ9XqYb5OtFQ1Z2Jq9s7-Hq8r6AMTX0d07DHUZAc/s1600/szeged-palank-_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="187" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbCSGGo7mAa7tpL-UWZFYvTHi1iEe70biWSm-spRBNJZjjZwB7QO9pFGrArBr9ml8KvpgOTLST6cN6b0OJpiz9tzCOS__sZxkSPzCYZ9XqYb5OtFQ1Z2Jq9s7-Hq8r6AMTX0d07DHUZAc/s320/szeged-palank-_1.jpg" width="320" /></a></div>
<b>Sorozatunkban Bálint Sándor írásainak felhasználásával bemutatjuk Szeged néhány nevezetes városrészének történetét.</b><br />
<b>Az újkori Szeged városmagja a Belváros, ősi, halódó nevén Palánk. Szeged, illetőleg a Palánk vendégfogadóiról a 18. századot megelőző
időkből nincsenek adataink. Lehetséges, hogy az ideérkező idegenek addig
a kolostorok, vendégszeretetét élvezték. Egy 17. századi adat szerint
raguzai kereskedők az alsóvárosi kolostorban találtak szállásra. A 18. században Szeged katonai garnizonná, jelentős kereskedővárossá, fontos tiszai átkelőhellyé válik.</b><br />
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/01/a-szegedi-varosreszek-tortenete-palank_19.html" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<br />
A számos átutazó hivatalnoknak, katonatisztnek, kereskedőnek vendégfogadók állnak rendelkezésére, amelyek a tanácsháza és a nagypiac szomszédságában nyílnak meg. Szép sorjában következnek az egyik fogadóról elnevezett Feketesas utcában.<br />
<br />
<h3>
Cégérek</h3>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbllGyDnJ4fb0lbKAnXdGSY6T8qUiXQW8P5VSIpZdDKVqYZUDxg3AZp0PRvx_vCMOfkEXOrEWa6KYqXDCVYH4HJLPo2ewspIcyIkAaqfshuXwKXiduoaAiq6W5vOfpb5R593AMV_PQkUs/s1600/0030.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="207" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbllGyDnJ4fb0lbKAnXdGSY6T8qUiXQW8P5VSIpZdDKVqYZUDxg3AZp0PRvx_vCMOfkEXOrEWa6KYqXDCVYH4HJLPo2ewspIcyIkAaqfshuXwKXiduoaAiq6W5vOfpb5R593AMV_PQkUs/s320/0030.jpg" width="320" /></a></div>
Ismeretes, hogy a régi idők írástudatlan embere számára a boltokat, fogadókat, cégérükről nevezték el. Idézzük itt fel főleg Beck Pista visszaemlékezései nyomán a régi szegedi cégéreket, amelyeket olykor még mai öregek is emlegetnek.<br />
A boltcégérek között legrégibb volt Rókuson, a budai országúton a Három kereskedőhöz címzett vegyeskereskedés. A cégtábláján magyar, német és török kereskedők voltak ábrázolva, amint egymással cukor, kávé és törökpipa fölött alkudoznak. Ez a kereskedés már a 18. század végén fönnállott.<br />
Régi és érdekes boltcégér volt a Szentháromság utcai Molnár-féle házban A kengyelfutóhoz címzett szatócsbolté. Ennek táblája egy jó távlattal festett utcát ábrázolt, amelyen a kengyelfutó szűk trikóban, kezében lovaglóvesszővel, az utcagyerekektől kísérve fut. Ezt a cégtáblát Nagy Ferenc festőművész festette az 1840-es években. Ugyancsak Nagy Ferenc festő festette Weinglein Ferenc fűszerkereskedőnek a cégtábláját, amely A polgárhoz volt címezve és az 1840. évben újjáalakult szegedi lovas polgárőrség egyik tipikus alakját, egy rókusi disznóvágót ábrázolt.<br />
Művészi kivitelű boltcégér volt a Vitkovszky rajztanár által festett és az Oskola utcai Egressy-féle házban, egészen az árvízig fennállott Zum Soldaten nevezetű pálinkás bolt cégtáblája, amely egy szegedi háziezredhez tartozó, 46-os bakát ábrázolt csákósan, fehér Waffenrockban és fehér vállszíjon lógó panganéttal. Ezt a képet, valamint Nagy Ferencet, későbbi átfestésekkel tönkretették.<br />
Érdekes cégtáblát festett Bloch akadémiai festő apjának szatócsboltjára. Ez ugyanis III. Napóleont ábrázolta a vegyeskereskedés tárgyaiból összeállított arcképben, melyben az orrot egy vörös cseréppipa jelképezte. Szegedi egyenruhás polgárok alakjait korhű öltözetben festették meg Aradi József és Gera szabók cégtábláján.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4gjwPWbQdeauzjPF_Re4Qf9zGEiwdvrCf7AgVT6i65Y4w5xAeSGOfF5IKxmxRDKYULxcuKU5uPa2s0B8j87rsPuN6v5XKKRvOGlHIKQm-DAMi4vZ0VQEXOb8whIlyNcXOv2Py35Qs-8w/s1600/0007.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="203" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4gjwPWbQdeauzjPF_Re4Qf9zGEiwdvrCf7AgVT6i65Y4w5xAeSGOfF5IKxmxRDKYULxcuKU5uPa2s0B8j87rsPuN6v5XKKRvOGlHIKQm-DAMi4vZ0VQEXOb8whIlyNcXOv2Py35Qs-8w/s320/0007.jpg" width="320" /></a></div>
Érdekes hármas tagozatú tilalomtábla volt a szegedi hajóhídnál is, amelyet Joó Ferkó szegedi piktor, Dankó Pista apósa festett. E tilalomtáblán az első kép: egy pörgekalapos, kislajbis, bőszájú inges-gatyás parasztember hosszú bottal, kezében vörös pipával, nagy füstöt eregetve kilép. Oda is van írva: Tilos a dohányzás. Alatta a második kép. Ugyanolyan parasztember kocsin ülve, a futó lovak közé vág. Aláírás: Tilos a sebes hajtás. A legalsó harmadik kép: az ábrázolt személyt deresen, egy nagybajuszú, kékdolmányos, tarkazsinóros hajdú mogyorópálcával üti. Ezen nem volt írás, de mindenki világosan megértette belőle, hogy a hídon való dohányzásért, sebes hajtásért bot jár. Ez a feudális időket idéző tábla is elpusztult.<br />
A szegedi vendégfogadókat is cégérükről lehetett fölismerni. Talán a Feketesas volt köztük a legrégibb. Épülete, hatalmas beszálló udvarával, ma is áll. Tömörkény István, akinek édesapja itt fogadós volt, gyermekkori emlékeit így örökíti meg:<br />
<blockquote>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>„Az öreg Feketesasban mindig volt néhány sas egy ketrecben, a pincében pedig láncon rókafiak lakoztak. Az udvaron szabadon sétált a gólyapár, meg a gödény, ellenben a sündisznók az istállóban tartózkodtak. A padlás tele volt galambbal, a folyosókon kalitkában fülemülék és beszédes mátyásmadarak éltek, amik kedélyesen lebetyározták az érkező vendéget. Nagy kutyák egészítették ki a társaságot, amelyek a nagy macskákkal állottak kitartó háborúban. A tetőket nagy fényes farkukkal büszke pávák söpörték és csúnyán kiabáltak. És öreg vendégfogadósok jártak-keltek az utasok, kocsisok és mindenféle állatok között és szép kasamadinereket mondtak, és ha olyan olcsó volt is a fogadójuk, hogy ráfizettek, hát akkor is csak csinálták tovább ezt az életet. Főnöki jelvény gyanánt aranybojtos házisapka volt a fejükön, a zsebükben pedig hosszú, ezüst tubákos szelence, abból kínálták reggeltől estig az arra alkalmatos embereket.”</i></span></blockquote>
<br />
<h3>
Vendégfogadók és kocsmák </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijCYSyiX2lbyReFiBxCvyHUrj6wDCULLyC8hGkE-pkkw7XIdtSjOtG2vtnhlLbRO6Ipd_dAFctGRHvDhN5B8KL0s7mPdZ9tbSfkcbIP897t8TQZUjw0-d8sJTWG7KwtisqS9ra9yeSlBM/s1600/0026.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="206" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijCYSyiX2lbyReFiBxCvyHUrj6wDCULLyC8hGkE-pkkw7XIdtSjOtG2vtnhlLbRO6Ipd_dAFctGRHvDhN5B8KL0s7mPdZ9tbSfkcbIP897t8TQZUjw0-d8sJTWG7KwtisqS9ra9yeSlBM/s320/0026.jpg" width="320" /></a></div>
A Feketesassal átellenben, a Feketesas és Károlyi utca sarkán ma is áll a régi Hételektor, másként Hétválasztó épülete. Ezt a vendéglőt, illetőleg kávéházat főleg bennszülöttek látogatták: Erdélybe, a régi „Oláhországba”, Szerbiába is fuvarozgató nagykocsisok, disznóvágók, mészárosok, hajósgazdák, superok, cincárok, azaz juhvágók, szappanfőzők, különféle kupecek, mesteremberek, akik itt szerezték a világról való értesüléseiket. Ugyanis a Pest–Szeged–Temesvár között közlekedő gyorsparaszt, vagyis gyorskocsi vállalat fogata a Hétválasztó előtt szokott megállani. Ilyenkor a vendégfogadó kis házi harangját meghúzták, mire a lacikonyhából, nagypiacról, környékbeli boltokból összesereglettek a kíváncsiak, hogy híreket halljanak az utasoktól, főleg a kocsistól, aki régi ismerősük volt.<br />
A Hétválasztó mellett volt már a 18. században is virágzó Arany sas és Arany páva fogadó, hatalmas beszálló udvarral, főleg a nép fiai, így a tanyaiak számára. Az Aranypávában volt a pávaparlament, ahol az első világháború előtt a 48-as képviselők és korteseik a tanyai néppel hetipiacos napokon találkoztak. A valamikor igen jómódú juhászok is itt tartották gyapjúeladás, illetőleg vásározás után hangos dáridóikat. Az Aranypáva régi gazdájáról egyébként régi öregek azt beszélik, hogy Rózsa Sándornak, betyároknak és pusztai embereknek a legjelesebb orgazdája volt.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSp9x_vwdZ8q1WyFxPO9KvEOlnCmbXy7tg1ybHlo1LSxYM1ogmhhig0S7Mf29tlVhPhcMluAHNfQci9URGeYG067x07Ha8PlRWafj5cKqLQhKi7NQHouN9cdPqeTTpiihoDY3HrkZNvwg/s1600/0028_somogyi.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="203" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSp9x_vwdZ8q1WyFxPO9KvEOlnCmbXy7tg1ybHlo1LSxYM1ogmhhig0S7Mf29tlVhPhcMluAHNfQci9URGeYG067x07Ha8PlRWafj5cKqLQhKi7NQHouN9cdPqeTTpiihoDY3HrkZNvwg/s320/0028_somogyi.jpg" width="320" /></a>Itt, a Feketesas utcában, a mai Vasúti Üzletigazgatóság (ma MÁV székháza) helyén elterülő, Ferencpiac néven emlegetett szénapiacon volt a hetelőkocsma, vagyis a hetelőre rendelt parasztok várakozóhelye. „1848-ig – írja a szögedi magyar néven is emlegetett Beck Pista, akinek alakját többek között Móra Ferenc is megörökítette – a szabad királyi városok polgári előfogatot nem tartoztak kiszolgáltatni, azért a vármegyei jobbágyok rendeltettek be Szegedre, hogy az itt keresztülutazó katonatiszteket, hivatalnokokat innét a legközelebbi állomásig elfuvarozzák. Ezek az előfogatos parasztok ... a hetelő kocsma udvarán, az állás alatt dángubáztak (ácsorogva várakoztak), várva az érkező vendégeket, akik a városházánál jelentkezvén, a városi kvártélymester által vezettettek a hetelő kocsmába.” A név onnan származik, hogy ez a jobbágyi szolgálat hetenként váltakozott a környékbeli faluk között.<br />
A Palánk régi vendégfogadói közül ismeretes még az <span style="font-size: x-small;">Ö</span>tpacsirta a mai Oroszlán utcában, a Fehérköröszt a Somogyi utcában, a romantika Rousseau kultuszára utaló Vadembör a Dugonics téren, a Háromkirály a mai Klauzál téren, a Háromkorona a zsidótemplom táján. Ez utóbbi két név a napkeleti Háromkirályokra, a vendégfogadósok és utasok ősi, középkori védőszentjeire utal. Róluk kapta nevét a Háromkorona, a víz után Korona (napjainkban pedig a Hajnóczy) utca.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDAWZq0fjnRtU5LKKlBb7VUGilMaNdIZbFnLnQy9Mq7LtC8uKGS_3_4Ri8mEVOV41_Dg8m1nlQtams66bh2eBJErmwLT9Ao_blvSpjhaleaJyPhRa_1p7l9aEpSBponr4FFmfaP7tfEJM/s1600/aranyoroszl%C3%A1n+kecske+trafik.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDAWZq0fjnRtU5LKKlBb7VUGilMaNdIZbFnLnQy9Mq7LtC8uKGS_3_4Ri8mEVOV41_Dg8m1nlQtams66bh2eBJErmwLT9Ao_blvSpjhaleaJyPhRa_1p7l9aEpSBponr4FFmfaP7tfEJM/s320/aranyoroszl%C3%A1n+kecske+trafik.jpg" width="268" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>„Kecske-trafik” (Oskola és Tömörkény u. sarok)</i></td></tr>
</tbody></table>
A kávéházak közül a következők híre maradt fönn: Unikornis (egyszarvú), Palatínus, amelynek emlékezetét a mai Nádor utca őrzi, az elnevezés pedig a reformkorra, József nádor idejére emlékeztet. Az egykori Templom téren álló Zrínyi kávéház nevét az abszolutizmus hazafias borongásai ihlették. Különösen híres volt az Aranyoroszlán, az Oskola és Oroszlán utca sarkán. Itt darvadozott Petőfi Zoltán, majd Mikszáth Kálmán. A házat feltűnővé teszi a sarkán álló kőből faragott hajóorr is, amely régebben jellegzetessége volt a városnak: a Tisza után élő emberek hajléka előtt állott. A századforduló táján a kecsketrafik költözött bele. Nevét cégéréről, egy két lábon álló, szivarozó kecskéről kapta. A nevet szellemes öngúny szülte, gazdája ugyanis valamikor szabómester, tréfásan csúfoló szegedi szóval kecske volt. A Hungária az Oskola utca déli végén, a régi Hungária szálló épületében, az örökvilágosság a Feketesas, a Tigris-kávéház pedig a Szentháromság utcában állt.<br />
A palánki, főleg Tisza menti kiskocsmák, vendéglők közül a cégérről kapta a nevét az Aranypotyka, Durbincs, Háromfejsze, Kékgolyó, gazdáiról emlegették Onozóné és Kis Julcsa kis kocsmáját. Különösen Onozóné szegedi nevezetesség volt, amelyet Tömörkény számos elbeszélésében, Juhász Gyula pedig egyik versében (Tömörkény asztalánál) is megörökít.<br />
Említsük meg itt is a simindzsia néven ismert szerb édességboltokat is, amelyek az egykori Templom, másként Egyház téren, a régi gimnázium körül álltak.<br />
<br />
<h3>
Utcák a Palánkban</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZudHk0mjPrN4J2o_MoFE2dDwr3w3FAC3IlzQ0Ts94qGfeBf-wt-OA7Kh_-joxMef_uEYfXNEs9ELw0rkbPvK4XEBVDsIZfYaxn9Sw22A-UCr8wECx8ygN41ukeT5b3eJ5OupaVhorZw8/s1600/oskola_utca+(1).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZudHk0mjPrN4J2o_MoFE2dDwr3w3FAC3IlzQ0Ts94qGfeBf-wt-OA7Kh_-joxMef_uEYfXNEs9ELw0rkbPvK4XEBVDsIZfYaxn9Sw22A-UCr8wECx8ygN41ukeT5b3eJ5OupaVhorZw8/s320/oskola_utca+(1).jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Oskola-Oroszlán utca sarok</i></td></tr>
</tbody></table>
A Palánk múltja, emberi világa egykori utcaneveiben is visszatükröződik. Árvíz előtti főutcája az Oskola utca, amely a déli részén, a mai modern árkádsoros tér északi felében fekvő, Dömötör templomhoz támaszkodó régi piarista gimnázium épületétől kapta a nevét, öreg alsóvárosi- parasztemberek Palánki utca néven is emlegették. Nyilván vele azonos az 1522. évi tizedlajstromban említett Plathea Magna is.<br />
Az Oskola utcától keletre, vele majdnem párhuzamosan haladt az ívszerűen meggörbülő Piarista utca, amelynek a Dömötör templom keleti oldalához épült piarista rendház volt a névadója. Az árvíz után a híres piarista nyelvtudósról a Révai utca nevet kapta (Révai Miklós szegedi diák volt). Az utcának egy kis töredéke máig megmaradt. Lehetséges, hogy ez volt az 1522. évi jegyzékben szereplő Plathea Sancti Demetrii. <br />
A Piarista utca és a Tisza-part között, párhuzamosan a mai klinikakerten végighúzódó, sikátorszerű utcának eredetileg Szivek, majd Szív utca. volt a neve. Az elnevezés nyilván a piarista rend régi címerében szereplő és a rendház homlokzatán látható, egymásba fonódó két szív szemléletéből származott.<br />
A Szív utca délen a Szekfű utcába torkollott, amely a Piarista utcát kötötte össze a mai idegklinika épülete táján a Tisza-parttal. A Szekfű utca nevének eredete ismeretlen. Vagy egy ott lakó család neve, vagy pedig valami szegfűszerű házdísz után kapta a nevét. A 18. század végén mindenesetre dolgozik Szegeden egy Szegfű nevű lakatos. Itt volt a 2. számú házban Gárdonyi Gézának egyik szegedi lakása.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTayJN8I7HPsUyMftA_qtOLynCZyR62JWc3oU5aIqlffdv_sbT1DTJkV6La_luaKBd0Z7U1xjLLdkyFZ4NjweQPrO8fVHhbcGFrJWvNmwUt5pig6kZSymHTDkzMsOauCeWau-YR0nbEbQ/s1600/oskola_utca+(2).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTayJN8I7HPsUyMftA_qtOLynCZyR62JWc3oU5aIqlffdv_sbT1DTJkV6La_luaKBd0Z7U1xjLLdkyFZ4NjweQPrO8fVHhbcGFrJWvNmwUt5pig6kZSymHTDkzMsOauCeWau-YR0nbEbQ/s320/oskola_utca+(2).jpg" width="273" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Oskola utca</i></td></tr>
</tbody></table>
Délebbre, szintén Ny–K-i irányban halad, de már a Templom, régebbi térképeken Egyház térről, vagyis a Dömötör templom előtti térről kiindulva a Sörház utca, amely nagyjából a mai szemklinika helyén elterülő városi sörfőző házhoz vezetett. A Sörházból a múlt század második felében kaszárnya lett, amelynek a lakosság nyelvén sörházkaszárnya, illetőleg a sörfőzők védőszentjének, Szent Flóriánnak az épület homlokzatán látható szobra után flóriánkaszárnya volt a neve. Szintén a szemklinika helyén állott az egykori Stifthaus (hadapródiskola) is, amelyet Czímer Károly szerint Vedres István épített.<br />
A Sörház utca az árvíz után az Ipar utca nevet kapta, mert 1860 táján Mása Miklós gazdag tanyai polgár, aki Dugonicsot lovasszoborral akarta megtisztelni, két utcára szolgáló emeletes házat építtetett a Templom térre. Itt volt eleinte a Zrínyi kávéház, majd az ipartestület székháza, vendéglővel. A szép romantikus házat az 1920-as évek végén bontották le, amikor a nagy egyetemi építkezések elkezdődtek. Mint ismeretes, az Ipar utcában (13. sz.) volt Káló Antal gombkötőmester lakóháza, egyben Petőfi Zoltánkának szállása, majd a Káló unokának, Juhász Gyulának szülőháza és otthona. Lebontása a költőt nagyon megindítja:<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSKxSqNTYm8hCw0_vQHbaettCtJ7bPDRrs9S_rWzhx0DEe7mB0J22XewNuB2G0_Hjs9T6honXeos0vbDlb54wO3_HeNX5-xMdPH7Jnf07tAYKp54ALSzTV7dtdp-vlCF2XTnWHxO0SnyI/s1600/0013.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="210" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSKxSqNTYm8hCw0_vQHbaettCtJ7bPDRrs9S_rWzhx0DEe7mB0J22XewNuB2G0_Hjs9T6honXeos0vbDlb54wO3_HeNX5-xMdPH7Jnf07tAYKp54ALSzTV7dtdp-vlCF2XTnWHxO0SnyI/s320/0013.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Kárász utca 15.</i></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>Eltűnik egy ház. Alacsony tetővel</i></span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>Nem ostromolta gőggel az eget,</i></span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>Míg állt, nem tűnt fel senkinek e tájon,</i></span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>öreg anyó volt, élt már eleget,</i></span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>De nekem a szívembe vág a csákány,</i></span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>Mely falait lebontja, mert nekem</i></span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>E ház volt gyermekségem, ifjúságom,</i></span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>E szürke ház volt színdús életem...<br /><br />Itt virrasztottam álmaim fölött én,<br />Mint kapitány a süllyedő hajón,<br />A földet kémlelőn, mely ott dereng már<br />Egy új hajnalban. És majd hallgatom,<br />Hogy cseng a csákány, görnyed a gerenda,<br />Hogy dolgozik, ront, bont a faltörő,<br />Hogy épül álmon, harcon és kudarcon,<br />Egy élet romjain túl a jövő!<br /> (Egy ház) </i></span><br />
<br />
Az ipartestület déli szárnya mentén húzódott a már középkorban is előforduló Árokhát (1522. Plathea Arokhath), későbbi nevén Árokpart, sőt ragozva Árkon, vagyis a Palánkot övező sáncnak déli, belső partja. Egy kétes hitelességű adat szerint az Árokpartot a bevándorló balkáni népelemekről a múlt század elején Bunyevácszél néven is emlegették.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjA8e9RWWfGU8OYhOPs6P4dlOyab7jvoWYVtcWpXMSOh_n0fb1SbJzHSxqdqs6dpEDcP6ne6zMXb7b4PkfupDY84TQy-VoCtiJp4moaV0sOwb_9NYL5YWwE1O1n4zFtH3pdEUia8IQaP4s/s1600/somogyi_1872.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="458" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjA8e9RWWfGU8OYhOPs6P4dlOyab7jvoWYVtcWpXMSOh_n0fb1SbJzHSxqdqs6dpEDcP6ne6zMXb7b4PkfupDY84TQy-VoCtiJp4moaV0sOwb_9NYL5YWwE1O1n4zFtH3pdEUia8IQaP4s/s640/somogyi_1872.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A legrégebbi kép a Somogyi utcáról – 1872</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
Az Árokpart nyugati vége a Templom térre szolgált. Itt állott a 18. század nagy pestisjárványaira emlékeztető, régi Rozália-kápolna (1739). Ezt a barokk kápolnát a tiszai árvíz romba döntötte. Másik épült a helyén, amelyet a nagy egyetemi építkezések idején a Lechner térre telepítettek át.<br />
Az Árokpartot „a Víz után” feltöltötték és az Árpád utca keletkezett a helyén. Ennek utolsó nyomai a Béke-épület emelésével tűntek el. Az Árokhát házsora már ősidők óta lakott volt, déli része azonban csak „a Víz után” épült be. Ide került a piarista gimnázium és vízműtelep.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjk5vaYxE7scgUl9SngvniLvz6gztL9ooeHsyez6d6Ufi7JnooZuMLjlbXx3Kja3d74Jni-FGEutpW8AEBfu5EJCDAz806_KiBz2tb2bjL1zdCMZHHihRTyB4zEX9SX55wNDAzrQOo7fGg/s1600/0035.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="203" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjk5vaYxE7scgUl9SngvniLvz6gztL9ooeHsyez6d6Ufi7JnooZuMLjlbXx3Kja3d74Jni-FGEutpW8AEBfu5EJCDAz806_KiBz2tb2bjL1zdCMZHHihRTyB4zEX9SX55wNDAzrQOo7fGg/s320/0035.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Fekete ház</i></td></tr>
</tbody></table>
Az ősi Palánkot nyugaton egészen a Vár délnyugati sarokbástyájáig a Sáncpart védelmezte, amelynek a Feketeház tájáig terjedő szakaszát, tehát a mai Kelemen utcát, már régebben betöltötték. Déli szakasza, a mostani Zrínyi utca, csak a Víz után tűnt el. ,,Szép neve van – írja Tömörkény István – a Zrínyi utcának, de az öreg polgárok ma is csak Sáncpartnak nevezik, aminthogy csakugyan az is volt ezeknek előtte.”<br />
A Sáncpart keleti szélén barokk és klasszicizáló földszintes házak épültek, amelyek csak 1928 táján kerültek lebontásra, hogy a püspöki palotát építsék helyükre. A Sáncpart vizének a Palánk ipari életében is volt jelentősége, mert több kékfestő, így az Auer és Wiedermann család háza, illetőleg telepe állott itt.<br />
A mai Hősök Kapuja táján állott a 18. században egy Mária-kápolna, amelyet a bevándorolt német polgárság épített és Mariahilf-Kapelle néven emlegetett. A kápolnától származik a Boldogasszony sugárút vízelőtti neve: Segítő Boldogasszony út. Érthető, hogy e közeli régi patika titulusa is Segítő Boldogasszony volt.<br />
A mai Vitéz utcának a Segítő Boldogasszony úttól nyugatra eső része Nagyfestő utca néven volt ismeretes, mert Nagy Ferenc érdemes festőművész lakott itt a múlt század derekán. A keleti rész a Háromfejsze utca nevet viselte, a már említett és három fejszét ábrázoló kocsma cégére után. Ide vízenjárók, főleg superok, hajóácsok jártak darvadozni, akiknek superplacc néven emlegetett egyik hajóépítő telepük itt volt a mai gyermekklinika tájékán.<br />
A mai Somogyi utca Oskola utcától keletre eső részének Köröszt utca volt a neve, ami világosan útkereszteződésre utal. A Dugonics tér és Oskola utca közötti rész viszont az itt lakó jómódú, hasonló nevű család után a Mészáros utca nevet viselte. A Mészáros utcából északra két ősi, szűk utca nyílt, amelyeknek töredékei máig megvannak. A mai Bajza utcának régebbi neve Bába utca volt, amely nyilván családnévi eredetű. Többek között ez volt a neve a múlt század egyik híres szegedi nyomdászfamíliájának, amely Tömörkény első könyvét (Szegedi parasztok és egyéb urak), de Palotás Fausztin, Békefi Antal, Pósa Lajos, Kálmány Lajos számos művét is kiadta. A név különben már az 1522. évi tizedlajstromban is előfordul. A másik, Nádor utcának vízelőtti neve Palatinos utca volt, egy már említett kávéház után.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_A9yNO7gn9iQoNAOqcAXiEwCdHm5qCehU88wVKn1K_avxJao4_uJvVnb5_EikyOV_bb0A5QP21QPJWBMsTgKGEr3WZnLZAriXe-kjjdoI1E0-77eLD4iMHGqz8F0VE8WIem2F64kZijI/s1600/0037.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="201" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_A9yNO7gn9iQoNAOqcAXiEwCdHm5qCehU88wVKn1K_avxJao4_uJvVnb5_EikyOV_bb0A5QP21QPJWBMsTgKGEr3WZnLZAriXe-kjjdoI1E0-77eLD4iMHGqz8F0VE8WIem2F64kZijI/s320/0037.jpg" width="320" /></a>Az Oroszlán utca Klauzál tér felől eső és nagyjából a mai Deák Ferenc utcáig terjedő kis részének az egykori vendéglő cégére után Ötpacsirta utca volt a neve és a mai zálogház épületének tájékán kis térbe öblösödött. Egy 1811-ből való tervrajz szerint még két kis zsákutca is ágazott ki belőle. Könnyen lehetséges, hogy a terecskén valami szobor is állott. Az utca folytatásának egészen a Tisza-partig egy oroszlános pékcégér, esetleg az Aranyoroszlán kávéház után Oroszlán utca lett a neve. Az Oskola utca és Tisza-part közötti rész az itt lakó Tömörkény István után később a Tömörkény utca nevet kapta. Tömörkény háza egyébként azelőtt Ferenczi János néptanítóé, a szegedi népnyelv régi derék kutatójáé volt.<br />
A Tömörkény utcából északra nyíló kis Béla utcának vízelőtti neve Kéménysöprő utca volt, mert itt lakott a déltiroli eredetű Kontraszti kéményseprőmester, öregek jól emlékeznek rá, hogy a Piarista utca szerbtemplom körüli részén, továbbá a mai Tömörkény utcában élt az árvíz előtt a szegedi szerb polgárság és értelmiség javarésze. A városnak ez a társadalmi rétege már sok évtizeddel ezelőtt eltűnt: vagy beolvadt a magyarságba, vagy pedig az 1878-ban függetlenné vált Szerbiába vándorolt.<br />
A mai Victor Hugo (azelőtt Aradi) utca táján volt a kanyargós Kígyó utca. Az itt elterülő régi Szabadság térről, Kossuth beszédéről már megemlékeztünk.<br />
<br />
<h3>
Utcák a Külpalánkban</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3YNNhdE2ILZpobV45u08bEM4SbzQ7eUtXwRet0DfDvjBcZIRCL1ls4lUEFUa-8riLl5LIbz0PeGjWrHw-pEeSVmi2rFNU2qlxQqhmpbN7zPoGHHzS64OOXKUY5cgl2_d-6Kx_1sy4B4o/s1600/0498.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="194" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3YNNhdE2ILZpobV45u08bEM4SbzQ7eUtXwRet0DfDvjBcZIRCL1ls4lUEFUa-8riLl5LIbz0PeGjWrHw-pEeSVmi2rFNU2qlxQqhmpbN7zPoGHHzS64OOXKUY5cgl2_d-6Kx_1sy4B4o/s320/0498.jpg" width="320" /></a></div>
Eddig az ősi Palánk régi utcáiról volt szó. Most nézzünk szét a Külpalánkban, tehát az Eugenius árkától övezett területen, amely a 18. században kezd benépesedni.<br />
Először a Kárász utca bontakozik, amely a Kárász családnak máig álló, a múlt század első felében (1845) teljesen újjáépített, kúriaszerű lakóháza után kapta a nevét. A gyönyörű épület tervezőművészét sajnos nem ismerjük. Iparművészeti munkáit azonban szegedi mesterek végezték. 1849 nyarán Kossuth Lajos kormányzó lakása s a minisztertanácsok színhelye volt. Erkélyéről hangzott el Kossuth utolsó hazai beszéde. 1857-ben pedig Ferenc József és Erzsébet szállott itt meg. 1918. november 1-én a forradalmat innen jelentette be Móra Ferenc Szeged népének.<br />
A mai Kölcsey utca helyén a Könyök utca, amelynek szögben elhajlott az alakja és magában foglalta a mai Kelemen utca Kölcsey és Somogyi utca közé eső részét is. A mostani Kárász, Kölcsey, Kelemen, Somogyi, Nádor, Oroszlán utcától és Klauzál tértől közrezárt terület ugyanis az árvíz előtt egységes telektömböt alkotott. A Könyök utca keleti végén épült 1857-ben a Feketeház, amely ezt a népies elnevezését külső vakolatszíne után kapta. Mellette állott a régi színház, amelynek emlékét tábla őrzi. A Könyök utca nyugaton a Feketesas utcába torkollott, amely nevét a 18. században itt álló Feketesas vendégfogadótól kapta.<br />
Említettük már, hogy a mai Kígyó utcának és folytatásának, a Hajnóczy (Korona) utcának régi együttes neve Háromkorona utca volt. A mai Gutenberg utca vonala az árvíz előtt még igen görbe és vízállásos volt: belső részének Mély árok utca, a külsőnek pedig Ördögluk utca volt a neve. A Nagy Jenő és Attila utca közös neve Némöt utca volt, mert itt a 18. század folyamán sok német mesterember épített magának házat. A Püspök tér és Rákóczi tér táján álló nagykaszárnya és kiskaszárnya ihlette a Nagykaszárnya (ma Tábor) és Kiskaszárnya (ma a Tisza Lajos körút egy része), továbbá s régi törökverő generálisokról elnevezett Eugên (ma Püspök) és Laudon (ma Mikszáth Kálmán) utcaneveket.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNWi6KkMWCDlB1ag44rKWz8DB7MRcB0Qkc_Gxv8hrboKlIK0YcF98cPdPyX4FXZKQuAK8rLGntcGJ0gcMEEDgc4uZn6AvN65R2sEW8hb7au5paMLUfkLtIl-MwVMCE5JpFiJyvK39kB1M/s1600/0178.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="206" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNWi6KkMWCDlB1ag44rKWz8DB7MRcB0Qkc_Gxv8hrboKlIK0YcF98cPdPyX4FXZKQuAK8rLGntcGJ0gcMEEDgc4uZn6AvN65R2sEW8hb7au5paMLUfkLtIl-MwVMCE5JpFiJyvK39kB1M/s320/0178.jpg" width="320" /></a></div>
A mai Jósika utcának az árvíz előtt Kocsonnyás utca volt a neve. Az elnevezés onnan származik, hogy a múlt század első felében itt volt egy Kovács nevű embernek a Zöldág kocsmája, ahol mindig igen jóízű kocsonyát lehetett kapni. A Kovács családnak ez az ága innen kapta aztán a Kocsonnyás Kovács melléknevet is. Ennek sarjadéka Kovács István, régi érdemes építőmesterünk is, aki többek között a lebontott vár faragott köveit az utókor számára megmentette.<br />
A Kocsonnyás utca északi folytatásának Törökfej utca volt az eredeti neve, egy kőből faragott, turbános török fej után, amely eredetileg nyilván kocsmacégér volt és később az említett Kovács Istvánnak a múlt század hatvanas éveiben épült házára (ma Kossuth Lajos sugárút 27, az utca északi torkolatában) került. Az utca jellegzetes szép nevét az árvíz után Török utcára szürkítették. Ebben az utcában született (1870. március 3.) és nevelkedett (a 6. számú házban) Maróczy Géza világhírű sakkmesterünk, egyébként egy ezermester rókusi lakatos fia. Ő fúrta a Mars téren az első szegedi artézi kutat.<br />
A Palánk északi részének jellegzetes utcanevei a Városistálló (ma Szilágyi) utca. Itt volt a város fogatainak istállója, továbbá a bitang, azaz gazdátlan jószágnak őrzőhelye. A mai Madách utcának mély fekvése miatt Vőgy utca volt a neve. Az Arany János utca árvíz előtti neve Tükör utca volt, egy régebben itt lakó Spiegel nevű pékmester után. A Takaréktár utcát Élésház utca néven ismerték, mert itt, nagyjából a mai fürdőépület helyén állott a katonai élelmiszerraktár, amelyet a nép Prófontház néven is emlegetett. A mai Szent Mihály utcának Szent Mihály köz, a Kazinczy utcának pedig a vár közelsége miatt Sánc utca volt az árvíz előtti neve.<br />
<br />
<h3>
Piacok, fiákerek, bérkocsik</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiLhSJ78KlojkN0eDIdDRcxZhnVB3vyzhrWgLI_FbSRdnMrJgrLuST0TVVT4VJeLOt9mQLw1gNu6HZQT9XWD7NzlmI0GCtLa8actrTDwqTl-A178VVbHj6bW0jJapp_ZM5J1gv4ikrS-8/s1600/Roosevelt+t%C3%A9ri+r%C3%A9gi+hal%C3%A1szcs%C3%A1rda.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiLhSJ78KlojkN0eDIdDRcxZhnVB3vyzhrWgLI_FbSRdnMrJgrLuST0TVVT4VJeLOt9mQLw1gNu6HZQT9XWD7NzlmI0GCtLa8actrTDwqTl-A178VVbHj6bW0jJapp_ZM5J1gv4ikrS-8/s320/Roosevelt+t%C3%A9ri+r%C3%A9gi+hal%C3%A1szcs%C3%A1rda.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Roosevelt téri régi halászcsárda</i></td></tr>
</tbody></table>
A Palánk régi terei, piacai közül már szóba került a Halpiac, vagy Makaipiac (Roosevelt tér), középkori nevén Latrán. A mai Dugonics tér régi neve Búzapiac, a Széchenyi téré Nagypiac. Ennek északkeleti, Horváth Mihály és Vörösmarty utca közötti, akkor még beépítetlen részén állott a Szénapiac. A mai MÁV Igazgatóság palotája helyén a már említett Ferencpiac terült el.<br />
A régi Palánk közlekedésének meggyorsítására szolgáltak a fiákerok. Először 1846-ban egy Burger nevezetű bognár állított ki a városház elé két ódivatú, bőr rugók között himbálódzó fiákért, de senki sem mert beleülni, mert szégyellt volna a városban kocsikázni. A vállalat ekkor megbukott. Amikor azonban 1854-ben megnyílt a Pest és Szeged közötti vasútvonal, amelynek állomása egy ideig a mai rendező, öreg szegediek ajkán randzsér volt, szükség volt fiákerközlekedésre. Szegeden a legtöbb fiákerba szürke ló volt fogva, hogy szerencsét hozzon hajtójára, s utasára egyaránt.<br />
Meg kell még említenünk, hogy a múlt század derekán voltak csörgős bérszánkók is. Ezekbe azonban akkoriban inkább csak vidám fiatalurak és szömélyök ültek. Hogy a figyelmet magukra irányítsák, ezek a könnyűvérű fehérnépek kikötötték, hogy a hajtók ügyes fölfordulást rendezzenek velük.<br />
A mai villamosközlekedés őse 1883–1908 között a Nagyállomás és a Rókusi állomás között a lóvonat volt. Tömörkénytől tudjuk, hogy a hordárok régebben arra is vállalkoztak, hogy a színházból, bálákból hazatérő asszonynép előtt lámpával világítsanak a macskaköves, sáros utcákon.<br />
<div style="text-align: right;">
<i><b>Bálint Sándor</b></i><br />
<div style="text-align: left;">
<i><b>Az előző részben: <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/01/a-szegedi-varosreszek-tortenete-palank.html">A Palánk – vesszőkerítéstől a városmagig</a> </b></i></div>
</div>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/01/a-szegedi-varosreszek-tortenete-palank_19.html" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>FORRÁSOK ÉS IRODALOM</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>BAINVILLE JÓZSEF: Sz. Kir. Szeged városának helyzetterve. 1850.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>BÁLINT SÁNDOR: Szegedi utcanevek. Délmagyarország, 1943, 98, 127. szám.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>BÁLINT SÁNDOR: Szegedi Szótár I–II. Budapest, 1957.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>BÁLINT SÁNDOR: Szeged városa. Budapest, 1959.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>BALLÁ ANTONIUS: Mappa ichnögraphica Liberae Regiaeque Civitatis Szegediensis... 1777</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>BECK PISTA: A szegedi régi laci-konyháról. Szegedi Napló, 1905, 131. sz.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>BECK PISTA: Régi szegedi cégérekről. Szegedi Napló, 1905, 266. sz.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>CSERZY MIHÁLY: Öreg Szeged. Szeged, 1922.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>Cs. SEBESTYÉN KÁROLY: Szegedi utcák. Szeged, 1928.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>Cs. SEBESTYÉN KÁROLY: A szegedi Palánk. Szeged, 1933.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>Cs. SEBESTYÉN KÁROLY: Szeged régebbi városképének kialakulása. Szeged, 1933.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>JENŐFI ÉVA: Adatok a szegedi német telepesek és céheik történetéhez. Budapest, 1932.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>KOVÁCS JÁNOS: Szegedi emlékek. Szeged, 1895.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>KOVÁCS JÁNOS: Szeged és népe. Szeged, 1901.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>KOVÁTS ISTVÁN: Egy szegény pórfiú önéletrajza. Szeged, 1885., Kézirat.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>KRÓL OSZVALD: Szeged sz. kir. város térképe. 1931.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>PATTERSON, J. ARTHUR: The Magyars Their Country and Institutions. London, 1897.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>REIZNER JÁNOS: Szeged története I–IV. Szeged, 1900.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>SZIGETHY VILMOS: A régi Szegedből az újba. Szeged, é. n.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>TÖMÖRKÉNY ISTVÁN: Az arany pávához. Szegedi Napló, 1914, 81. sz.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>egykor.hu</b></i></span></div>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-18474898727985198372016-12-21T06:00:00.000+01:002016-12-22T11:43:56.283+01:00Halászlé... a titok a halban van<h2>
<span style="font-family: "trebuchet ms" , sans-serif;"><span style="font-size: large;"><b>Hogyan főzzünk halászlevet?</b></span></span></h2>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiknQY9xhTubVuPCmmvjgfkS-rIo8FjR0YgUw6h7pch9obLtfMhOxRg7L0CTBBbSg2UhyphenhyphenNKhcdkQ1IZBTKa3OGJ78pn_HTJ2NIEHzcTxCK9bHveS4zVtMh0wmoRDwgoS35tl2mCNvcCK0Q/s1600/IMG_2037.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiknQY9xhTubVuPCmmvjgfkS-rIo8FjR0YgUw6h7pch9obLtfMhOxRg7L0CTBBbSg2UhyphenhyphenNKhcdkQ1IZBTKa3OGJ78pn_HTJ2NIEHzcTxCK9bHveS4zVtMh0wmoRDwgoS35tl2mCNvcCK0Q/s320/IMG_2037.JPG" width="320" /></a><b>Nem is olyan egyszerű jó halászlevet, vagy épp halpaprikást, hallevet főzni. Ezek is paprikás ételek, ezeket is bográcsban főzik, mégis külön fejezet illeti őket. Azért is, mert a hal másféle hús, mint a szárnyasoké vagy a négylábúaké, s azért is, mert a halászlé és a halpaprikás főzése is, fogyasztása is külön nemzeti ügy, amiben országrészek, csárdák és halfőzőmesterek vetélkednek egymással.</b><br />
<br />
<br />
Irodalma és legendái vannak a halászléknek és a halpaprikásoknak, s ezekből sok érdekeset meg lehet tudni e nevezetes halételekről, csak éppen eligazodni nehéz bennük. Lássuk egy csokrot ezekből az irodalmi adatokból. Egy kis segítség kezdőknek és mestereknek a halászlé, hallé, halpaprikás, a tiszai-dunai, a tésztás változatok közti eligazodáshoz.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"></td></tr>
</tbody></table>
<h3>
Halászléirodalom</h3>
Az első történeti adatokat Solymos Ede történettudós, a bajai múzeum igazgatója közli a következőképpen:<br />
<blockquote class="tr_bq">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-5pDdcwgps5jmbGSTWo2N_C1pF2KFJxq1WZVKcKHn0XqxCH1rbPAByLdKQRgUJky703jJ5kAYslbO_ObMl6LNySVpzUdvD6JxFQQ23lNNQ6Sh5VYsqVa8Iz0ytpQfmEJQp1Cn9cD1ijg/s1600/IMG_4642.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-5pDdcwgps5jmbGSTWo2N_C1pF2KFJxq1WZVKcKHn0XqxCH1rbPAByLdKQRgUJky703jJ5kAYslbO_ObMl6LNySVpzUdvD6JxFQQ23lNNQ6Sh5VYsqVa8Iz0ytpQfmEJQp1Cn9cD1ijg/s200/IMG_4642.JPG" width="200" /></a><i>„Első ismert adatunk 1800-ból származik. Egy német nyelvű útleírásban a tolnai halebédről olvashatjuk: Az első fogás pontyból készült, melyet borsos lében főztek, az itt élők „Halászly”-nek (így a német szövegben) nevezik ezt, s a halrészek fűszerezésére a török borsot (paprikát) használják.”</i></blockquote>
<i>A halszeletek kitűnően ízlettek nekem, de ilyen égető paprikaleveshez az én ínyemnek nem volt kellő fogékonysága </i>– írja Brezetzky Sámuel.<br />
1808-ban egy Eissl nevű karinthiai gazdasági tanácsos járt a Balatonon, és úti élményeit 1813-ban megjelentette.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjn4lMZfKzLOLJd2rCPOhjLHZ4IGM1qb2q1w5IHZ5TEjq6nxc0dwVZVWb7gFh29QgyFa_b_fnAhElmjaSlH0LG8nCAjYnw2s7-n5nzfJYEcosQtZZKR2W0UUP7iZVMDCC169ZvEqzGd7-M/s1600/halaszle_01.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjn4lMZfKzLOLJd2rCPOhjLHZ4IGM1qb2q1w5IHZ5TEjq6nxc0dwVZVWb7gFh29QgyFa_b_fnAhElmjaSlH0LG8nCAjYnw2s7-n5nzfJYEcosQtZZKR2W0UUP7iZVMDCC169ZvEqzGd7-M/s200/halaszle_01.jpg" width="200" /></a></div>
Elmondja, hogy. Fenékpusztáról délre fölkeresték a Kis-Balatonban lévő „halász-szigetet” is, ott a halászok „nádgunyhó”-ban éltek és a „halacli”-t paprikával fűszerezték. Jó étel lehetett ez már akkor is, mert egy 1822-ből származó halászati szerződésben a keszthelyi uradalom kiköti, hogy a halászok – ha az uraság úgy kívánja – „halászlevet” tartoznak készíteni jóféle halakból.<br />
A balatoni halászlét Vörösmarty is dicséri, az 1864-ben megjelent Czuczor-Fogarasi Szótár pedig éppen a Fenéki-halászlét említi.<br />
Prónay: Vázlatok Magyarhon népéletéből című könyvében 1855-ben igen kedveltnek jellemzi a „halász lev”-et, amely – mint írja – leginkább a Tisza mellékén szokott készíttetni.<br />
<blockquote class="tr_bq">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuMw4zd0uEAHAPBFCkyKjcJtr_sBp1XMs5kOvhhaSW93-xWEGHy9Soqd9bh6j2n20wvhqGgVdr565CH9NueChRugKMChrrRKAADlriCOPWrw56RLwmkKvmnNrupbQzBRVrdyElnD8j748/s1600/IMG_4850.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuMw4zd0uEAHAPBFCkyKjcJtr_sBp1XMs5kOvhhaSW93-xWEGHy9Soqd9bh6j2n20wvhqGgVdr565CH9NueChRugKMChrrRKAADlriCOPWrw56RLwmkKvmnNrupbQzBRVrdyElnD8j748/s200/IMG_4850.JPG" width="200" /></a></div>
<i>„Több nemű halból készül ezen ízletes eledel, ún. pontyból, csukából, angolnából(!), de főképpen kecsegéből, melyeket apró darabokra vagdalnak, megsóznak, megpaprikáznak s hagymával meg egy kevés babérlevéllel keverve magok leviben megfőznek.”</i></blockquote>
A Vasárnapi Újság 1863-ban Rév-Komáromról írva szintén beszámol a halebédről, amelynek fő-fő kelléke a „halászlé”. Ponty, harcsa, kecsege, vöröshagyma, só és paprika kell hozzá. A polgárok többnyire a halásztanyákon fogyasztják, de ritka, ki maga is nem tudná készíteni. Azért is nevezetes – írja a lap –, mert készítésmódja egyedül Komáromban és Szegeden otthonos.<br />
<br />
<h3>
Halászlé a szakácskönyvben </h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_uujQGity1tniblU0MfKs6uK6Gc8WCUvus3RkgsM5qejBsD9kSSqSvptyHx0riEF382HTvbwZyl6sjbKviBeh2iXvxFcoSv7J6edrpjPVxM7TCFCbppE3hCp3FNDB15SLSamvc27ht7Q/s1600/IMG_5065.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_uujQGity1tniblU0MfKs6uK6Gc8WCUvus3RkgsM5qejBsD9kSSqSvptyHx0riEF382HTvbwZyl6sjbKviBeh2iXvxFcoSv7J6edrpjPVxM7TCFCbppE3hCp3FNDB15SLSamvc27ht7Q/s200/IMG_5065.JPG" width="200" /></a>Az is érdekes, hogy a magyar szakácskönyvek sokáig nem szólnak a halászléről. Szintén Solymos írja a következőket:<br />
<blockquote class="tr_bq">
<blockquote class="tr_bq">
<i>„Tudjuk, hogy a paprika, mint fűszer csak a 18. század második felében terjedt el. Tehát a halászlét sem kereshetjük korábban. A meglepő az, hogy sokkal később sem találjuk.”</i></blockquote>
</blockquote>
Czifrai István szakácsmester 1829-ben jelentette meg a szakácskönyvét, és ennek 1888-ban már a nyolcadik kiadása került a közönség elé. Ez egymagában is a könyv nagy népszerűségét bizonyítja. Az átdolgozott, bővített kiadásokból azonban, noha száznál több halreceptet találunk bennük, a halászlé mégis hiányzik. Van ugyan egy „halász-hal” című recept, de az sárgás rántást, zöldpetrezselymet, kakukkfüvet, citromhéjat ír elő az egyéb kellékek között. „Erzsi néni” 1894-ben megjelent szakácskönyvében 178 féle halkészítési mód között sem találjuk a halászlét.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7__C3r5W5R-wiExWPWA0qtaviJ-_pdh5msiqf0MWwYZDUf2I4Ybw65aitIDBKr5jJjG-I_p6eFQW3hnR4FVWLoDoTPb7spN61pdbx1HnKLinTfGShWc-nsjHjwuqfOcP0YrtAcKwUqhQ/s1600/IMG_4852.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7__C3r5W5R-wiExWPWA0qtaviJ-_pdh5msiqf0MWwYZDUf2I4Ybw65aitIDBKr5jJjG-I_p6eFQW3hnR4FVWLoDoTPb7spN61pdbx1HnKLinTfGShWc-nsjHjwuqfOcP0YrtAcKwUqhQ/s640/IMG_4852.JPG" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
Rézi-néni halászleve </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcPDZ_HT6dZUeYVfvYDx7eEJY0MpklYjzDYV5Q6BNZMHmeHW5Fvc-rStaeLCLPHMTmKtllq0ZAk3f66U01JjdwW_hIe0OOGcnZAA2e0I96RkMRRqNceuXenzNfK-d4LAbRI2IsD54s4RU/s1600/IMG_6645.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcPDZ_HT6dZUeYVfvYDx7eEJY0MpklYjzDYV5Q6BNZMHmeHW5Fvc-rStaeLCLPHMTmKtllq0ZAk3f66U01JjdwW_hIe0OOGcnZAA2e0I96RkMRRqNceuXenzNfK-d4LAbRI2IsD54s4RU/s200/IMG_6645.JPG" width="133" /></a></div>
„Rézi néni” 1871-es Szegedi szakácskönyve az első, amely „halpaprikás halászosan” cím alatt közli a halászlé elkészítésének módját. Csak újabban javasolják, hogy előbb keszegből főzzünk levet, azt passzírozzuk, és ebbe főzzük a pontyszeleteket. Ilyen ételt lehet készíteni otthon vagy vendéglői konyhában, de vízparti halászok a maguk részére nem csinálják.<br />
Érdekes, hogy 1882-ben negyvenkét szegedi halász közös beadványban kérte a várostól a halpiac rendezését és az „ős Szeged halászcsárdájának” kialakítását, ahol a helybeli közönség és a városba látogató idegenek a szegedi híres halászlevet itt eredetileg készítve kaphatnák.<br />
<br />
<br />
<h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivetDj4gNBpTxXJ_hAFGOKuH9CUknADvrpQaMhyaVdjFfnZWkgDUaFCnlp-9ymY1yXzxYrFp7-KxpWvUBxMcs0fkPI3oW8dDMW0l1BMBu8-jZyWE-zpVan7ND7vi1mzgZckk1iwToaRBo/s1600/_MG_3240.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivetDj4gNBpTxXJ_hAFGOKuH9CUknADvrpQaMhyaVdjFfnZWkgDUaFCnlp-9ymY1yXzxYrFp7-KxpWvUBxMcs0fkPI3oW8dDMW0l1BMBu8-jZyWE-zpVan7ND7vi1mzgZckk1iwToaRBo/s200/_MG_3240.jpg" width="133" /></a>
Receptdömping </h3>
<div style="text-align: right;">
</div>
Újabban azonban bőségesen ajánlanak halászlérecepteket szakácskönyveink. A nagy ínyesmester, Magyar Elek is leír egy bizonyos halászléfőzési módszert, ami el is tér a dunai-tiszai népi főzési eljárásoktól, de sokban meg is egyezik velük.<br />
Bálint Sándor, a szegedi népélet tudora, pontosan leírja a szegedi halfőzés módját, s ebből a legérdekesebb az, hogy a népnyelv régebben egyszerűen a „paprikás hal” és a „halpaprikás” kifejezéseket használta, akkor is, ha hosszabb vagy rövidebb levű volt a bográcsban főzött hal. A főzés technológiájáról pedig olyan sokféle változatot közöl, amiben a mai szegedi halászléfőzésnek is, a mai dunai eljárásnak is több eleme felismerhető.<br />
<br />
<h3>
Írók és legendák – a szegedi halászlé</h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-P62d00009RAkG8uPNpWbwAFX-00oxRccwO3DNJE_u2UfnzUmLxi0m5JKgHNcTnR1pxtLq-K4gD-pCEk4U1BXJOGLVlLa0o2Dy8ivRefw1ocGSPbaykgUdpZCka036j5shsWLIIlszgs/s1600/IMG_1875.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="100" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-P62d00009RAkG8uPNpWbwAFX-00oxRccwO3DNJE_u2UfnzUmLxi0m5JKgHNcTnR1pxtLq-K4gD-pCEk4U1BXJOGLVlLa0o2Dy8ivRefw1ocGSPbaykgUdpZCka036j5shsWLIIlszgs/s200/IMG_1875.JPG" width="200" /></a>Az írók legendái még inkább bonyodalmassá teszik a helyzetet. Gárdonyi Géza; Mikszáth Kálmán, de különösen Tömörkény István és Móra Ferenc írtak szépeket és érdekeseket a szegedi halászléről, de ezek inkább költői képek voltak e nevezetes ételről, mintsem pontosan meghatározott adalékok. A halvérről, a tiszai vízről, a halszeletek gondos bográcsba helyezéséről és a paprika minéműségéről szóltak dicsőítően ezek az írások, de ez alapon a főzési technológia lényege nem ismerhető fel.<br />
A legendák és a szubjektív vélemények zűrzavara uralkodik tehát a halászlé és a halpaprikás körül, s szinte reménytelennek tűnik, hogy ebben értelmes rendet teremthessünk. Még hozzá a különféle fogyasztói ízlések és a lokálpatrióta szenvedélyek is nehezítik a dolgot. Mégis el lehet itt igazodni, ha kellő körültekintéssel és szolid módszerességgel közelítünk e jeles nemzeti ételünkhöz.<br />
<br />
<h3>
Halászléföldrajz </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1S9TfIZR950LsPX_zMRTm5uDS1yEaGZF031NXUMGcUwjw57SyKUWvg0Wvow4Y1rxeU2yI24jOBsgkWfrf-5ZE3XG966vcttmCBTwUCW5glZavmQae_vCslIUdGECuIxSrZTz2KU5uxoY/s1600/4Bp.+%2528IV.%2529+%25C3%259Ajpest+Illik+Cs%25C3%25A1rda+-+Hal%25C3%25A1szl%25C3%25A9+f%25C5%2591z%25C3%25A9s.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="127" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1S9TfIZR950LsPX_zMRTm5uDS1yEaGZF031NXUMGcUwjw57SyKUWvg0Wvow4Y1rxeU2yI24jOBsgkWfrf-5ZE3XG966vcttmCBTwUCW5glZavmQae_vCslIUdGECuIxSrZTz2KU5uxoY/s200/4Bp.+%2528IV.%2529+%25C3%259Ajpest+Illik+Cs%25C3%25A1rda+-+Hal%25C3%25A1szl%25C3%25A9+f%25C5%2591z%25C3%25A9s.jpg" width="200" /></a></div>
Nézzük először történetileg és földrajzilag a dolgot. Semmi csodálatos nincs abban, sőt éppenséggel magától értetődő, hogy másképpen főzték a halat a múlt században, mint mostanában, a Tisza, a Duna és a Balaton mellett egyaránt. Más divat, más helyi szokás honosodott meg időről időre. Ezt a történeti változatosságot még tovább növelte, hogy a társadalmi-üzemi feltételek eltéréseihez képest másképpen alakult a főzési technológia a halászok szabadtéri főzésében, a háziasszonyi konyhában és a vendéglátóiparban. Nincs tehát „egy igaz halfőzés” a történeti időszaktól és a főzés társadalmi körülményeitől függetlenül.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjb_-rGdj8i91EMrZvnMKJLQ0YQM9VoKS5tpgDezupBVMXhsDgnf4BJFkvu8El3L_r6bFFTAgYGR_bmj2jgCmbq8dyiev1-VlJ6zy0fc9ZieS3C8VA0o2YUo4-1ls3bb3So8fa11BKL8aQ/s1600/balatonihal3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjb_-rGdj8i91EMrZvnMKJLQ0YQM9VoKS5tpgDezupBVMXhsDgnf4BJFkvu8El3L_r6bFFTAgYGR_bmj2jgCmbq8dyiev1-VlJ6zy0fc9ZieS3C8VA0o2YUo4-1ls3bb3So8fa11BKL8aQ/s200/balatonihal3.jpg" width="167" /></a></div>
De ugyanilyen nagy a változatosság földrajzilag is, és ezt is tényként kell elfogadnunk. Más a tiszai, a balatoni és a dunai stílus, sőt ezen belül is a Duna szakaszain is más és más az ízlés. A klasszikus dunai halászlé – amit ma annak ítélhetünk – Budapesttől a Vaskapuig (pontosabban Dunaföldvártól Belgrádig, Apatin központtal) honos, s ez Pakson, Baján vagy Apatinban ugyanaz, viszont Komáromban vagy a Duna deltájában már egészen más (az utóbbi szakaszon ma is szokásos a babérlevél és egyéb olyan ízesítés, ami már Baján kiment a divatból).<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCBc_ueR_k0i0ZH6nV5IXPRdz2Uro0InG_45iUz0pDZUF1JKXToZjATN9ri0khlp1Ls6igKooewRPHiKUMCgUBl9rAcFAwxmjCKze-nIQF7Mbdp7RS6RPL-lf4blx4DsrafN4BxTKytZ0/s1600/IMG_6347.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCBc_ueR_k0i0ZH6nV5IXPRdz2Uro0InG_45iUz0pDZUF1JKXToZjATN9ri0khlp1Ls6igKooewRPHiKUMCgUBl9rAcFAwxmjCKze-nIQF7Mbdp7RS6RPL-lf4blx4DsrafN4BxTKytZ0/s200/IMG_6347.jpg" width="133" /></a>
„Melyk dicsőbb, melyk nagyobb...”</h3>
Ezt szubjektív alapon nem lehet eldönteni. Teljesen értelmetlen lenne a bajai halfőzőknek és halevőknek azt bizonygatni, hogy jobb az, amit Szegeden művelnek és fordítva.<br />
Van azonban objektív szabály is: lehet találni olyan objektív ismérveket, amelyek szerint ítélni lehet a különféle főzési technológiák között, s a különféleképpen főzött halak fogyasztási értéke is összehasonlítható. S végül is ez a döntő akkor, amikor népi hagyományokat elevenítünk fel a mai városi, illetőleg városból kimenekülő ember számára.<br />
<br />
<br />
<h3>
Halászlécsaládfa </h3>
Az eligazodásban itt is a Tarjányi-féle családfa segít. A paprikás-család mindhárom ágába be lehet sorolni a halat. A „halpörkölt” azonban különleges valami, bár egyaránt helye van a vendéglátóipari-csárdai és a néprajzi ínyesmesterségben. Én mégis csak a paprikáshal kétféle változatával foglalkozom, mert a halpörköltről nincs tapasztalatom. Amiről szólni tudok, abban az első dolog, hogy a kettőt világosan, következetesen és egyértelműen megkülönböztessük.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibyORAk4oUAQX8NqWgIBoNzVbuSuTh1FUDe6Il7qhwC3FAwAt_5_jGXQ1tCnjY15-mAORdeC_je9IMCbcCKHQ73J9A7HntNh9y8wH_nFn3KOivd8MGxwp5FeHzNKjJCPMy2EncbLqL74c/s1600/halpaprikas_450.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="120" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibyORAk4oUAQX8NqWgIBoNzVbuSuTh1FUDe6Il7qhwC3FAwAt_5_jGXQ1tCnjY15-mAORdeC_je9IMCbcCKHQ73J9A7HntNh9y8wH_nFn3KOivd8MGxwp5FeHzNKjJCPMy2EncbLqL74c/s200/halpaprikas_450.jpg" width="200" /></a><i><b>Halpaprikás</b></i> <br />
Van halpaprikás, ami a borjú-, csirke- vagy marhapaprikással egy családba tartozik, s ezt, mint ilyet kell elfogadnunk és megítélnünk. Ennek lényegét a zsírban fonnyasztott hagyma, a rövidebb lé és a lassúbb-hosszabb főzés adja. Ez teljesen önálló műfaj, s ily módon a halhús finom ízei sajátságosan érvényesülnek. Az így főzött hal – ha nem méregerős – méltó versenytársa a borjúpaprikásnak vagy a paprikás csirkének. Vagy a halászlének is, de azzal nem szabad összekeverni, sőt egy kalap alá venni sem.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghJRnQV2zJ-jWw5Nt9_L4uY_3XV59fBHnFL3jm8tFEmgZqkOJFkaWX3OFncmJLKX1-p9Z4piYy-Uy99qNA7tYH4sV-xwS8AVzhFev6xY711DoeHwvuCSj6_Mki3CL21Ii2MKkVasPKmCs/s1600/IMG_6438.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghJRnQV2zJ-jWw5Nt9_L4uY_3XV59fBHnFL3jm8tFEmgZqkOJFkaWX3OFncmJLKX1-p9Z4piYy-Uy99qNA7tYH4sV-xwS8AVzhFev6xY711DoeHwvuCSj6_Mki3CL21Ii2MKkVasPKmCs/s200/IMG_6438.jpg" width="133" /></a></div>
<b>Halászlé </b><br />
Egészen másvalami a halászlé. Ez a se nem paprikás, se nem pörkölt ágazatba tartozik; testvére a gulyásnak, azaz a gulyás módra főzött marhának, a juhászosan főzött birkának és a disznótoros sertésnek. Lényege ennek is a zsír nélkül, nyersen hozzátett hagymával való főzés. És itt elintézhetjük azt is, hogy a „halászlé" nem kifogásolható szóképzés, mert akár azt is mondhatnánk, hogy „gulyáslé" vagy „juhászlé”. Nyelvünk szabályai és a történeti szóhasználat szerint ez teljesen rendben van, s nem azt jelenti, hogy a „halász vagy a gulyás levéről” lenne szó, hanem azt, hogy az általuk főzött léről.<br />
Ha így szétválasztottuk a halpaprikást és a halászlét, akkor már könnyebb a helyzet, s a halpaprikásról nincs is sok mondanivaló. Éppen úgy kell főzni, mint bármelyik más paprikást: zsírban pirított hagymán, rövid lével, lassú tűzön mintegy órányi ideig. Így főzve a halhús nagyon ízes lesz: a paprikás-hagymás aromát is fölveszi, és a hal íz is diszkréten érvényesül. Pompás paprikás étel, s minden magyar bor nagyon jól illeszkedik hozzá.<br />
<br />
<h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZV1fJQOUYLkSrLL2K6tVHJXi_5UId17Gwqu48idStChlCubJelqCZ1__cHZJjP4cuz9BUR_wlcOlz0XYnJfwgiOaWM7CpHDpfmR1BCOrV2PJCLBrMGb5y1jjObFeYoYtgZU3pJVz5WIA/s1600/_MG_3059.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZV1fJQOUYLkSrLL2K6tVHJXi_5UId17Gwqu48idStChlCubJelqCZ1__cHZJjP4cuz9BUR_wlcOlz0XYnJfwgiOaWM7CpHDpfmR1BCOrV2PJCLBrMGb5y1jjObFeYoYtgZU3pJVz5WIA/s200/_MG_3059.jpg" width="200" /></a>
A halászlét főzni nem egyszerű </h3>
A tudós múzeumigazgató, Solymos Ede ezt mondja:<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>„Egyszerűen készíthető a halászlé: víz, hal, só, paprika, hagyma és egy bogrács az összes kellék, ezzel pedig minden kint háló vízen járó rendelkezik.”</i></blockquote>
Pontosan erről van szó. Ez a szabadtéri bográcsban főzés alaptörvénye: egyetlen edényben, a legegyszerűbb technológia szerint készüljön az étel. Ennek a paprikás-család mindhárom ága lényegében megfelel. De ezen belül a legeslegegyszerűbb főzési technológia, amikor minden kelléket előre beletesznek a bográcsba, s azután már csak a főzés és a fűszerek hozzáadása marad hátra. Így főznek azok, akiknek a munkájuk mellett nincs ráérésük semmiféle pepecselésre. Ezért tartozik a paprikás ételek családjának ebbe az ágába a gulyásos, juhászos, halászos és, disznótoros paprikás húsétel. Sok jel mutat arra, hogy régen általában így főzték a halat a Duna és a Tisza mellett éppen úgy, mint a Balaton partján.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGa0jOVHaduakIsfClYHSrR0n6dcPed0uX1mqF2zM6VxvAzRYoUteP35aB5uwnRMfuMnOeDBIrJzWGi-yVf7nRMW-AkZNzPK7Eui0u-sWzzUHozKAxQi-vqbb7nWhDnqyBusoYsM7eE7A/s1600/IMG_5277.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGa0jOVHaduakIsfClYHSrR0n6dcPed0uX1mqF2zM6VxvAzRYoUteP35aB5uwnRMfuMnOeDBIrJzWGi-yVf7nRMW-AkZNzPK7Eui0u-sWzzUHozKAxQi-vqbb7nWhDnqyBusoYsM7eE7A/s640/IMG_5277.JPG" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
A halászos főzés – kolloid jelleg</h3>
Az ilyen legegyszerűbb technológiával főtt halászlének az a nevezetes tulajdonsága, hogy a lé sajátos kolloid jelleget ölt. Nem különül el benne a halzsír, nem lesz üledéke, hanem tejsűrű lévé áll össze a halhús kocsonyaanyaga és zsiradéka, valamint a paprika és a hal ízanyagai. Ez a hallé kocsonyává dermed, ha kihűl, tehát pontosan úgy viselkedik, mint a vér. Ugyanakkor „sűrű ez a lé”, de elsősorban nem azáltal, hogy sok üledékanyag lebeg benne, hanem azáltal, hogy maga a lé ölt „sűrűbb” jelleget.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsG_T09ruyNE9r0XluueB96FIGUOVjn-dKkfPIfBl5iAUMBKNpErPOevwBSfarwXxWMhb7ODKkIam_DlZvgS-_2-zNlZNACrPvkDV_P2DtZm2vatJcLx0ylq7XU1AnCxWozFEGyxTC-_o/s1600/bajai-halaszlefozo-fesztival-640x480.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsG_T09ruyNE9r0XluueB96FIGUOVjn-dKkfPIfBl5iAUMBKNpErPOevwBSfarwXxWMhb7ODKkIam_DlZvgS-_2-zNlZNACrPvkDV_P2DtZm2vatJcLx0ylq7XU1AnCxWozFEGyxTC-_o/s200/bajai-halaszlefozo-fesztival-640x480.jpg" width="200" /></a></div>
Kémiai nyelven szólva: olyan kolloid állapotú folyadék, amelyben az „emulzió” és a „szuszpenzió” jelleg harmonikusan keveredik. A másik tulajdonság ebből folyik: a hal, a hagyma és a paprika tökéletes ízharmóniában egyesül benne, mégpedig olyan üdeséggel, ami csak a rövid ideig való egyszeri összefőzés útján érhető el: minden alkatrész csak a legrövidebb ideig fő, tehát nem kap állott vagy fáradt ízt, hanem teljes frissességével egyesül a többivel.<br />
A halászos főzés eme lényegbevágó követelményeit bizonyára felfogták mindenütt, ahol így főzték a halat. Később mégis szétvált az ízlés, és eltérő irányba fejlődött a halászléfőzés technológiája a Duna és a Tisza mellett, továbbá a Balaton partjain.<br />
<br />
<h3>
Duna, Tisza, Balaton </h3>
<ul>
<li>A Duna középső szakaszán – Budapesttől a Vaskapuig – a lé fentebb leírt tartalmassága lett a fő követelmény, úgyannyira, hogy a halhúst alárendelték a lének, s a kellő tartalmasságú halászlé lett a főétel, metélt tésztával fogyasztva.</li>
<li>Az Al-Duna mellett viszont a lé fűszerezése került előtérbe – babérlevéllel és ciberelével való savanyítással – ami a halhússal együtt fogyasztva különlegesen pikáns valami.</li>
<li>A Balaton mellett pedig a levesszerűség kívánalma vált uralkodóvá. Tehát a szelídebb ízek, inkább a sűrűség, mint a színesség, szóval az európai hallevesek egyikévé vált a balatoni halászlé.</li>
<li>Végül a Tisza mellett – hasonlóan a Körösök és a Maros partján is – nem a hallé, hanem benne a halhús szilárd állapota lépett elő fő követelménynek. Ennek a szolgálatában kialakult az alaplé-főzés gyakorlata (apró halból és hagymából), s ebben főzik a halszeleteket, amelyek így nem főnek szét, s a fő alkatrészét képezik a feltálalt halászlének.</li>
</ul>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdx3_dba2qQzdNkFLyoK6XpGtBIcQYs7YOmZT6CcSlcPcIyzYQ0iarCf47_AHW8tO0m9h9-BRhLq9xH1Bf8uP11W4is8HSAfObZ9FPJ38SiAx8yNqRki_hIG3hyphenhyphenO6U2WvQ0nhR2BkOiE8/s1600/IMG_6280.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdx3_dba2qQzdNkFLyoK6XpGtBIcQYs7YOmZT6CcSlcPcIyzYQ0iarCf47_AHW8tO0m9h9-BRhLq9xH1Bf8uP11W4is8HSAfObZ9FPJ38SiAx8yNqRki_hIG3hyphenhyphenO6U2WvQ0nhR2BkOiE8/s640/IMG_6280.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Figyelmen kívül hagyva most a pikáns halleves jellegű aldunai és balatoni halászlét, a hazai értelmezésű halászlének tehát két fő iránya van: a tiszai és a dunai. Ez a kettő annyira eltérő típusú, hogy Kecskeméten – éppen középtájon a két folyó között – igényesebb vendéglátóhelyen fel is tüntetik az étlapon, hogy tiszai, vagy dunai halászléről van szó. Mi a fő különbség a kettő között? Halászlé mind a kettő, tehát nem halpaprikás, de a főzési technológiája is, a főzési termék is lényegesen eltér egymástól.<br />
<br />
<h3>
A tiszai halászlé </h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLTyM3Rl_Am3sr4LIE1LY57QJVt2uU0FBtWfdqU1Qen7dkCBuSNsOQXDBz8wPwMc-VirzYYZMejYZ-dTy1ej-_hzVFaXIiit6YmwNcpCXtbbEcMmhGKHDj6qrfLUUWfM2R3ErEOcQXS6k/s1600/IMG_6241.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLTyM3Rl_Am3sr4LIE1LY57QJVt2uU0FBtWfdqU1Qen7dkCBuSNsOQXDBz8wPwMc-VirzYYZMejYZ-dTy1ej-_hzVFaXIiit6YmwNcpCXtbbEcMmhGKHDj6qrfLUUWfM2R3ErEOcQXS6k/s200/IMG_6241.jpg" width="200" /></a>A tiszai halászlé a mai gyakorlat szerint „alaplé” főzéssel kezdődik. Fűszer nélkül kevés vízben puhára főzik a megvágott hagymát, hasonlóképpen megfőzik a halfejet-farkat (esetleg apróhallal együtt), az utóbbit átpasszírozzák, ezt a sűrű „alaplevet” a bográcsba teszik, felhígítják a kívánt mértékben, s ebben főzik meg lassú tűzön: a halszeleteket.<br />
Az így főtt halászlében a fő dolog a nem szétfőtt, épen maradt ízes halszelet, amit hígabb-sűrűbb lé von körül. Ez a lé azonban nem üde jellegű, hanem mártás ízű. Az előre főzött hagyma fáradt, tompa ízt kap, s a lében úszó húsmorzsalékok hal íze is elhalványul. A benne főzött hal szelet viszont friss és töményen hal ízű marad, s nem is veszi fel teljesen a lé hagyma-paprika ízeit. Pompás étel ez, de pontosabban szólva: ez tulajdonképpen „halszelet ízes lében”, amit bonyolult főzési eljárás útján lehet előállítani. Tehát nem annyira a szabadtéri főzés stílusa ez, mint inkább a konyhai és a halászcsárdai mesterség technológiája.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4fBKsIdEqZSFdskS4r3OqpQ5yplBAe8WsgwLaROsRp1EPrgiw7GMJF6oF-Et2q22TxE7GjTeqTs4LYhIHlxZFbPIXFR8Ftn4SlkAqN9I14qrYtPTKdrxpVJs_bbySkQTNOQrG7dU7Uo8/s1600/IMG_4914.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="298" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4fBKsIdEqZSFdskS4r3OqpQ5yplBAe8WsgwLaROsRp1EPrgiw7GMJF6oF-Et2q22TxE7GjTeqTs4LYhIHlxZFbPIXFR8Ftn4SlkAqN9I14qrYtPTKdrxpVJs_bbySkQTNOQrG7dU7Uo8/s640/IMG_4914.JPG" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<h3>
A dunai halászlé </h3>
A dunai halászlé viszont megőrizte a legegyszerűbb ősi technológiát, s abban fejlődött tovább, arra irányultak az összes újabb fogások, hogy a lé minél tartalmasabb legyen. Úgyannyira, hogy a lé vált a fő céllá, aminek alárendelik a halhúst vagy éppen fel is áldozzák. Itt tehát a fő dolog a kellő kolloid állapotú, tartalmas, kocsonyásodó lé, amit főtt metélt tésztával esznek, s külön fogyasztják a levetlen halhúst, aminél az sem baj, ha a kelleténél jobban szétfőtt.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy5fI72nDRMByqcmyiTNQKYa695Uv7x-utRRdmTQxOxslgFucDo7AZBxu7p_iuq8LSTJIIjOAKB9CrhVF269nx5xDlpgGpHjqyeCLSeVAy50Asoh8xUDBinCSGl559mPRvs6a_BwDWjCw/s1600/dunai.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy5fI72nDRMByqcmyiTNQKYa695Uv7x-utRRdmTQxOxslgFucDo7AZBxu7p_iuq8LSTJIIjOAKB9CrhVF269nx5xDlpgGpHjqyeCLSeVAy50Asoh8xUDBinCSGl559mPRvs6a_BwDWjCw/s200/dunai.JPG" width="200" /></a></div>
Ennek megfelelően a dunai technológia az elképzelhető legegyszerűbb, és pontosan megfelel a mezei-vízparti bográcsban főzés törvényeinek: az apróra vágott hagymát és hússzeleteket (alul a fejet és farkát) egyszerre be kell tenni a bográcsba, s felönteni hideg vízzel úgy, hogy jól ellepje (1 kg halra 1,0-1,2 liter vizet), s azután fel kell tenni a tűzre, lobogó forrással főzni 30-35 percig, és kész.<br />
A paprikának a felét (1 kg halra 1 púpozott evőkanállal) forráskor tenni hozzá, a másik felét pedig a főzés vége felé. A tejet, ikrát a főzés félidejében kell beletenni.<br />
<br />
<h3>
„Két út van előttem, melyiket válasszam”?</h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDQdOhho-Hs64WABOmKRtjygMBupje8J9rMzV-mGFtAwxPzsQ_RCuuQhSPMxIi0lTbcokg3WVTMtRs0oSiAlkqmFHTSDYOHP2P_2AWS08PxboMpO5Nyg4zXsxpQ_Qgxb0ldCkJEuSZPJI/s1600/_MG_3076.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDQdOhho-Hs64WABOmKRtjygMBupje8J9rMzV-mGFtAwxPzsQ_RCuuQhSPMxIi0lTbcokg3WVTMtRs0oSiAlkqmFHTSDYOHP2P_2AWS08PxboMpO5Nyg4zXsxpQ_Qgxb0ldCkJEuSZPJI/s320/_MG_3076.jpg" width="213" /></a>A városi amatőr halfőző számára egyértelműen a dunai stílusú halászléfőzés ajánlható. Legfőképpen azért, mert ez a legegyszerűbb, ez felel meg a bográcsban való főzés néprajzi szabályainak. A szegedi stílusú főzés túlságosan bonyolult: több edény kell hozzá, és sokkal több idő is.<br />
De az eredmény oldaláról nézve is a dunai technológia más: a halászlé utolérhetetlen íz- és illatharmóniája így érhető el a legjobban. És nem okvetlenül kell tésztával enni a dunai hallét, nagyon jó az hússzeletekkel együtt is (bár a főtt metélt tésztával kivételesen jó... annyira, hogy aki ezt megízlelte; az ritkán mond le róla).<br />
És van még egy ok, amiért a dunai halászlét ajánlható a városból kivonult amatőr főzőknek: ez nemcsak a legegyszerűbb néprajzi stílus, hanem a legsportszerűbb küzdőtér is. Mert amilyen egyszerű ez a technológia, annyira kockázatos is. Minden alkatrésze és minden főzési mozzanata kritikus: minden ponton el lehet rontani.<br />
A másik oldalról nézve pedig minden ponton vannak fogások, amik révén elő lehet segíteni, hogy tökéletes legyen a hallé, s a halszeletek se főjenek szét élvezhetetlenné. De egyik fogás sem ad garanciát az eredményre. Ez teszi olyan izgalmassá és kockázatossá a dunai típusú halászléfőzést. A vigasztaló csak az, hogy a selejtnek kevés a valószínűsége. A 100%-os tökélyt azonban csak kivételesen lehet elérni.<br />
A dunai stílusú halászléfőzés olyan, mint a sakkjáték. Az elemi szabályokat – azt; hogy milyen a lóugrás és hogy léphet a gyalog vagy a futár – néhány lecke során meg lehet tanulni. De hogy valaki mester legyen, ahhoz holtig kell tanulni, s még akkor is követ el „hibát”.<br />
<br />
<h3>
Hal, hal, hal...</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiH9SrZyVCdNwTQTAhPYw_BrMieUoCs9XNEiF-TLSfvC-aW3NKu1Bp6boL4ALB0OwyAosHaA8kTOEh5P6kxOALgJQ9QG8h-k6ovhdVKcozCQzxJCkhDyk2-yi_wVEo_MP7k5nnMQzoKH4M/s1600/IMG_4773.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiH9SrZyVCdNwTQTAhPYw_BrMieUoCs9XNEiF-TLSfvC-aW3NKu1Bp6boL4ALB0OwyAosHaA8kTOEh5P6kxOALgJQ9QG8h-k6ovhdVKcozCQzxJCkhDyk2-yi_wVEo_MP7k5nnMQzoKH4M/s200/IMG_4773.JPG" width="200" /></a></div>
Az alapkövetelmény, hogy a ponty legyen a fő alkatrész. Hozzá a harcsa a következő tartozék, de tiszta pontyból is tökéletes hallé főzhető. Persze legjobb, ha folyami, de semmi esetre se legyen fenolos ízű, mert akkor vége. Lehet tavi is, de akkor viszont ne legyen nagyon kövér – inkább kilós, mint másfél kilós –, és semmi esetre se legyen pocsolya ízű, mert akkor ismét vége a dalnak. A szeged-fehértavi szikes tavakból valók biztosan nem pocsolya ízűek.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZ2DKEhhEjqXOYzYD4e35_47XzFxB8icbgQF4bz9cymF10pO0UUD_a2JqnjBwPJSbg-5iFdSVgl1Raq4mLKZNoVJ9vzGzNGfk8lt6zqjYbDX9-VjffGzAoMn8afkl7M2-5LLtB1qlI_b8/s1600/IMG_4837.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZ2DKEhhEjqXOYzYD4e35_47XzFxB8icbgQF4bz9cymF10pO0UUD_a2JqnjBwPJSbg-5iFdSVgl1Raq4mLKZNoVJ9vzGzNGfk8lt6zqjYbDX9-VjffGzAoMn8afkl7M2-5LLtB1qlI_b8/s200/IMG_4837.JPG" width="200" /></a>Az összes többi halféle csak ráadás lehet, de jó itt is tudni egyet-mást. A törpeharcsa nagyon jól gazdagítja a halászlé ízeit, de mint hal-hús az apróhalak közé sorolandó. A fehér ragadozó halakat – akár süllő, akár márna – kár a halászlébe tenni: szétfoszlanak, az ízt nem gazdagítják, ezeket sütni kell, mert úgy viszont fejedelmiek. Egészen külön rang illeti meg a kecsegét. Ez ízben is „feldobja” a halászlét, és húsa is utolérhetetlenül finom. Csakhogy nagyon ritka ez már, és sátoros ünnep a halfőzőnek, ha hozzájut.<br />
A régi dunai halászok, szerették a csukát is a halászlében, mert így „vadasabb”, „halízűbb” a lé. Igaz, de mai ízlésünk szerint ez már sok a hal ízből. S aki mégis ezt szereti, az a csukából főzött más halételekkel kárpótolhatja magát.<br />
<br />
<h3>
Haldarabolás </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6AKRsYMKWmQq3llhfj3RtQ6AOgaLelOCYnQqV7BtmxQvXDSAY3f2hb5NbRiqoR5RXyYNZhWQP8WzKVLeu-grug03OqnVFIHSRz2XbSXB2610bM0rO3THiG7k2FpNDKnV1URuukR51s_Q/s1600/IMG_4623.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6AKRsYMKWmQq3llhfj3RtQ6AOgaLelOCYnQqV7BtmxQvXDSAY3f2hb5NbRiqoR5RXyYNZhWQP8WzKVLeu-grug03OqnVFIHSRz2XbSXB2610bM0rO3THiG7k2FpNDKnV1URuukR51s_Q/s200/IMG_4623.JPG" width="200" /></a></div>
Nagyon sok múlik a hal feldarabolásán is. A halászlének lobogó forrással mintegy félóra alatt kell megfőni. Ezért nem szabad vékony szeleteket vágni, mert az szétfő. Legjobb a kétujjnyi széles szelet, ami átlagosan 3 cm-t jelent. A pontyot viszont feldarabolás előtt jó „beirdalni”. Ez azt jelenti, hogy a halszálkák átvágásával keresztbe, nagyon éles késsel 1-2 mm-nyi sűrűségben átvágjuk a bőrt és a halszálkát. Ezt bemetszéskor lehet érezni, mert enyhén recseg. Ennek két értelme is van: egyik, hogy a szálkák szétfőnek és javítják a lé kocsonyásságát, a másik, hagy nem marad sok szálka a halszeletben.<br />
Az így feldarabolt halszeleteket jó előre besózni, mintegy 3-4 órával a főzés előtt. Ezáltal ugyan kissé sötétebb színt kap a halhús, azonban keményebb lesz, és kevésbé fő szét.<br />
<br />
<br />
<h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixoOnPLy64wJdLxThLUcIolK4rlla_5-BXL7sgZdubeIsyOZlfoR2X-4aCVgRq1tOKfFUuTS48Ef5nZ-6DXdCXiPvUTsE-MpC7Snm4yk7HOZM3F_oUwiqqG9BKrjpyXoFWqnMwnZV2WWQ/s1600/IMG_4804.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixoOnPLy64wJdLxThLUcIolK4rlla_5-BXL7sgZdubeIsyOZlfoR2X-4aCVgRq1tOKfFUuTS48Ef5nZ-6DXdCXiPvUTsE-MpC7Snm4yk7HOZM3F_oUwiqqG9BKrjpyXoFWqnMwnZV2WWQ/s200/IMG_4804.JPG" width="200" /></a></div>
A hagyma </h3>
A hagymát nagyon apróra meg kell vágni, hogy a hal főzési ideje alatt minél jobban szétfőjön. Ez a halászlé legkritikusabb eleme, viszont a szabályok is nagyon szigorúak. Nem lehet reszelni a hagymát. Fémreszelőn azért nem, mert akkor fém ízt vesz föl, üvegreszelőn pedig azért nem, mert akkor szétroncsolódik, s ettől „megtört” savanykás ízt kap. Előre főzni pedig különösen nem lehet, mert akkor „fáradt”, „állott”, „avult” ízt kap. Nem lehet konzervhagymát sem használni, mert a szárítmánynak „pörkölt”, „konzerv” íze lesz, a paszta pedig „üres”, sem az ízanyagok frissességét, sem a lé sűrítését nem adja kellően.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1KzuOCkEQLtWze6mkhEhpe0TH_RYHcG6oEA1hWPDrk3_KNaaJuj9abTBVsgKiaCwizwDxVeHSUIHgkHPNphtcoU9Zeg_dwoXeOWlEGMN_TjcS0-2ATCIKyPoqOKlEs3Orr6ij3IaulLs/s1600/hagyma.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="109" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1KzuOCkEQLtWze6mkhEhpe0TH_RYHcG6oEA1hWPDrk3_KNaaJuj9abTBVsgKiaCwizwDxVeHSUIHgkHPNphtcoU9Zeg_dwoXeOWlEGMN_TjcS0-2ATCIKyPoqOKlEs3Orr6ij3IaulLs/s200/hagyma.jpg" width="200" /></a></div>
Nincs tehát más út, mint a friss hagymának végtelen türelemmel a lehető legapróbbra való vágása. De az sem mindegy, hogy milyen a hagyma. A makói a legjobb, mert a szárazanyag-tartalma a legnagyobb, s az íze is a legkarakteresebb. Ha lehet válogatni, jobb az egyéves (a dughagyma nagyja), mert ez könnyen szétfő. Nem jó a még éretlen „zöld” hagyma, mert ez rostosabb és nem fő szét, ezért az igényes halfőző a tavalyi hagymából tartalékol a nyári és a kora őszi hónapokra.<br />
Hogy a friss hagyma íz milyen lényegbevágó eleme a dunai halászlének, azt a régi ottani halászszokás is mutatja: öreg halászok friss hagymát vágtak a tányérjukba, arra szedték a forró hallevét.<br />
<br />
<h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirDyCose51_PNbDVDhbMfUsSLNDj0ZMzaAEquZj9tsiK3av_gsmCpEFDZn1SmUhs9INlTeQiOzv8k-gfGKLvpQPqny5Vjr_ZXMIjQgwLKMSxuFd8B7WLr420_ePKq_hNDmdMu2FZ8XgXs/s1600/_MG_3084.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirDyCose51_PNbDVDhbMfUsSLNDj0ZMzaAEquZj9tsiK3av_gsmCpEFDZn1SmUhs9INlTeQiOzv8k-gfGKLvpQPqny5Vjr_ZXMIjQgwLKMSxuFd8B7WLr420_ePKq_hNDmdMu2FZ8XgXs/s200/_MG_3084.jpg" width="200" /></a></div>
A bogrács </h3>
A bogrács milyen legyen? Bármilyen. A dunai halfőzők esküsznek a lapos fenekű balkáni rézbográcsra, mert abban fővés közben és után laposan maradnak a halszeletek. Igaz, de ez a bogrács nem a legjobban hasznosítja a lángot – eredetileg parázsra készült –, megforrósodik a füle, és nem eléggé látni a fövés menetét, a lé színét. Ezért a széles tetejű, alföldi bogrács is legalább olyan jó a halászléfőzéshez, mint az „eredeti” balkáni. A legjobb a széles tetejű, tág nyílású és lapos fenekű vörösrézbogrács, de ez ritkaság.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUNRtfarUAPRw9BgatXs8lM33NchQunMZmp_HlRIbLT-MiFYsIeX8BmbbPh03hpbu50fSZTwqFQxXMNieJ2yhM8W-8ZyQJ6VR2HqItsa5zA2WOKHGkJsEZIVcwfExf6eDur08vDodUYK0/s1600/IMG_4621.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUNRtfarUAPRw9BgatXs8lM33NchQunMZmp_HlRIbLT-MiFYsIeX8BmbbPh03hpbu50fSZTwqFQxXMNieJ2yhM8W-8ZyQJ6VR2HqItsa5zA2WOKHGkJsEZIVcwfExf6eDur08vDodUYK0/s200/IMG_4621.JPG" width="200" /></a></div>
A bográcsba való berakásnak is vannak fogásai. A legelterjedtebb gyakorlat az, hogy egy sor hal és egy sor hagyma, s fölül mindenesetre hal. De úgy is jó, ha az összes hagymát a bogrács fenekére teszik. A haldaraboknak viszont sorrendje van: alul a fej és a farok, s ha van, kishal, s fölül a szabályszerű szeletek, ezek között is a harcsa kövesse a pontyot, s ha van kecsege, az kerüljön legfölül. Az így berakott bográcsba feltétlenül hideg vizet kell önteni, s ha tisztításkor a halvért is összegyűjtötték, azt is bele kell tenni. Szigorú szabály, hogy bontás után már nem szabad mosni a halat, tehát a halszeletek a rátapadt vérrel együtt kerüljenek a bográcsba.<br />
<br />
<h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDU5-iAt5Z4FyNigiGkrH5DkNS9wwssqUwtHiCVRlUhOH53_RaTjJV_M5Y3RNIhgeR51n-MeoA987bARwxRSYJYV2wW8L9kmEFECmnSwlR2BDfpVa8xOpng4_D3XS8E8-UKpwye2o_fP8/s1600/_MG_3123.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDU5-iAt5Z4FyNigiGkrH5DkNS9wwssqUwtHiCVRlUhOH53_RaTjJV_M5Y3RNIhgeR51n-MeoA987bARwxRSYJYV2wW8L9kmEFECmnSwlR2BDfpVa8xOpng4_D3XS8E8-UKpwye2o_fP8/s200/_MG_3123.jpg" width="200" /></a>
A főzés </h3>
Maga a főzés döntő tényezője a sikernek. Alapkövetelmény, hogy kezdettől végig erős tűzön, lobogva forrjon. Csak így lesz tartalmas lé, így fő ki a halhús íze és kocsonyaanyaga, így fő el a hagyma, s a paprika is – a fele paprikaőrlemény és a csöves piros paprika – így adja át a maga ízét. Ez úgy érhető el, hogy száraz, vékony fa legyen előkészítve, s a tűz legkisebb lankadása esetén gyorsan felszítható legyen a láng. Hogy a hidegen föltett bogrács alá gyújtanak-e, vagy már lobogó tűzre teszik a bográcsot, az árnyalati eltérés. Jeles mesterek esküsznek az előbbire.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZYTEJh-nO7U91oEt0_hR7M-WNkwB_PpBXbKxgqLOlHj0NwNlAfl0aJmTzPwhZQuYnxWmLtPzqBR6uXTDVcMfZHzBIoDbh7YJ49GVzpX_0Y1x3h7SAfNMZJiMEtNeeLbwyBVvVdpr08qY/s1600/_MG_3259.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZYTEJh-nO7U91oEt0_hR7M-WNkwB_PpBXbKxgqLOlHj0NwNlAfl0aJmTzPwhZQuYnxWmLtPzqBR6uXTDVcMfZHzBIoDbh7YJ49GVzpX_0Y1x3h7SAfNMZJiMEtNeeLbwyBVvVdpr08qY/s200/_MG_3259.jpg" width="133" /></a><br />
<h3>
A paprika </h3>
Halon, hagymán és paprikán kívül mit lehet még tenni a halászlébe? Paprikát mindenesetre bőségesen, őrleményt és csöveset is, de semmi esetre sem méregerőset. A durva csípősség gyilkosa a finom halászlének, a pikáns csípősség viszont elengedhetetlen tartozéka. A hagymával óvatosan kell bánni, mert „édes” lesz a lé. Ezenkívül paradicsomot is lehet beletenni – akár frisset, akár pürét – de csak leheletnyit, nehogy savanykás, lecsó ízű legyen. Mértékkel adva gazdagítja a lé ízét. Zöldpaprika nem való a halászlébe.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic9Y1jXCZBubQDad3gN4f2A5aX2ScWvXs2KCyvLBXBhZsPNCBSWBZUp33H3aYlnHKtZfpyDCYUnBbl8i7aRCyv-SPtSzaAxXr3U5jRsJcpux1qtxHWHogHLLKCEatILvf3acWyZgs28zg/s1600/IMG_6230.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="228" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic9Y1jXCZBubQDad3gN4f2A5aX2ScWvXs2KCyvLBXBhZsPNCBSWBZUp33H3aYlnHKtZfpyDCYUnBbl8i7aRCyv-SPtSzaAxXr3U5jRsJcpux1qtxHWHogHLLKCEatILvf3acWyZgs28zg/s640/IMG_6230.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
Tálaljunk! </h3>
A szertartás utolsó lépcsője a bográcsból való kiszedés. Ennek törvénye, hogy a főzőmester adagolja, mert ha a vendégek beleturkálnak, akkor vége az egésznek. De van néhány további fogás is. A legjobb, ha a bográcsból először kimerik a lét megfelelő levesestálba, akár tésztával eszik, akár halszeletekkel. Először azért, mert így megszűrődik a lé, a szét nem főtt hagyma és a szétfőtt húsrészek ott maradnak a bogrács fenekén.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjM57kZwaJJvsq9gSAk4l2FcsYJRxPkvD0sea8tOdntyOSxrbgFrEFLadbn_izK_B98e0PmZ2JPScwlmKTnjBb3NW6tw_NivJiU3Tu05ntCTmfPMIDtH-SD8UM-BP9s-C0CXLxR-FXeSZA/s1600/hal%25C3%25A1szl%25C3%25A9+bogr%25C3%25A1csokban.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjM57kZwaJJvsq9gSAk4l2FcsYJRxPkvD0sea8tOdntyOSxrbgFrEFLadbn_izK_B98e0PmZ2JPScwlmKTnjBb3NW6tw_NivJiU3Tu05ntCTmfPMIDtH-SD8UM-BP9s-C0CXLxR-FXeSZA/s200/hal%25C3%25A1szl%25C3%25A9+bogr%25C3%25A1csokban.jpg" width="200" /></a></div>
Másodszor azért, mert így a lé pompásan érvényesül az asztalon: olyan lesz, mint a kieresztett vér, tehát tejszerűen egységes emulziószerű, aminek nincs se felszíne, se üledéke. Még szebb, ha a csöves paprikát is tálba szedi a főzőmester. Így a tálból a fogyasztók szabadon merhetnek maguknak levet. Harmadszor, mert a szárazon maradt halszeletekből könnyen lehet válogatni a megfelelő darabokat a vendégek tányérjába. Nagyon jó, ha ehhez lapos szerszámok, kiszedő lapátkák vannak.<br />
<br />
<h3>
A tészta </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirEBf9FUx0RtwFsi9fsD3mxFHxMoQf52NZ53Nae7aH__n6FDmGqgUiddzdTTHVWOWpAMavjIoNQk82NY8jO9nMveJfgia9j8VcX0INNHVxKZ17M_8CXnCy7C7nLe2p-Oc0lblhbkorm2Q/s1600/halaszl%25C3%25A9+t%25C3%25A9szta.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="188" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirEBf9FUx0RtwFsi9fsD3mxFHxMoQf52NZ53Nae7aH__n6FDmGqgUiddzdTTHVWOWpAMavjIoNQk82NY8jO9nMveJfgia9j8VcX0INNHVxKZ17M_8CXnCy7C7nLe2p-Oc0lblhbkorm2Q/s200/halaszl%25C3%25A9+t%25C3%25A9szta.JPG" width="200" /></a></div>
Külön kérdés a tészta a halászléhez. A tiszai halászléhez ez szóba sem jöhet; egyszerűen érthetetlen dolog. Ott a halszelet a fő, a lé csak hozzá tartozó valami, s a tészta utána jöhet túrós csusza formájában. A Duna mellett azonban elengedhetetlen tartozéka a halászlének. És ez nem is véletlen. Aki egyszer megkóstolta, az igazi dunai halászlevet a hozzá méltó szinten elkészített metélt tésztával, az mindig kívánni fogja ezt. A varázs titka az, hogy a csodálatosan ízes, illatos, rózsaszínű és tejszerű halmazállapotú lé egy közömbös anyag társaságában érvényesül a legjobban. A halászlé halszelettel annyi, mint valami ugyanazzal, csak más halmazállapotban. Halászlé metélt tésztával pedig annyi, mint valami a frappáns kontraszthatásával együtt.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9_aXQut8VBBsIUB1-S-NiaGXhsTHDY9DeVTWeCtEaDqMbIFfX9RLYxg1pQGepzxI6SoHEKSF59SHg3mLKmf68J7UTDoADPj0w6Sg4EpFzzF2iXaFYahxrFiUzeFEKnIEKQWtWkagJQAQ/s1600/IMG_5130.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9_aXQut8VBBsIUB1-S-NiaGXhsTHDY9DeVTWeCtEaDqMbIFfX9RLYxg1pQGepzxI6SoHEKSF59SHg3mLKmf68J7UTDoADPj0w6Sg4EpFzzF2iXaFYahxrFiUzeFEKnIEKQWtWkagJQAQ/s200/IMG_5130.JPG" width="133" /></a>A tésztafőzés azonban teljesen külön művelet, amit asszonyok végeznek a konyhában. A kettő csak az asztalon találkozhat egymás mellé tett tálban, ezért az időt kell összeegyeztetni, hogy a kettő egyszerre készüljön el, s ki-ki tetszése szerinti arányban szedhessen a kettőből. A metélt követelményei tiszta tojásos tészta, viszonylag vastag nyújtott tésztából keskenyre vágva, hogy a keresztmetszete ne lapos téglalap, hanem négyzet legyen, s kifőzés után nem kell zsírba tenni, hanem „azon szárazon” tenni az asztalra halászlé mellé.<br />
Érdekes monda van arról, hogy ez a tésztával való halléevés hogyan keletkezett. Mondják úgy, hogy az apatini sváb vízimolnár-gazdák kötelesek voltak naponta egy tál meleg ételt adni molnárlegényeiknek. Igen, de a fukar munkaadók csak egy szűkös tál halászlét adtak, ami kevés volt a legényeknek. Ezért kitalálták hozzá a tésztát, amihez ott volt a saját malmuk lisztje.<br />
<br />
<h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-PULuhOfGrpYOaLI_O9Bx4PULcuuovtvNJ3GdQTOuc0QlGn4cfhb77AhJxs3ID0_2InhVq0svgvJqr2QTfs9rw5ykFVVQWGAgYYaZzepKGjAHpEfXtkO-lVVx5aygO1U_MtBmOTIO2ts/s1600/_MG_3339.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-PULuhOfGrpYOaLI_O9Bx4PULcuuovtvNJ3GdQTOuc0QlGn4cfhb77AhJxs3ID0_2InhVq0svgvJqr2QTfs9rw5ykFVVQWGAgYYaZzepKGjAHpEfXtkO-lVVx5aygO1U_MtBmOTIO2ts/s200/_MG_3339.jpg" width="133" /></a></div>
A halászléfőzés szertartása – a titok a halban van</h3>
Ennyit a halászléfőzés mesterségbeli fogásairól. De nem lenne teljes a kép, ha nem emlékeznénk meg a főzés szertartásáról. Halászlét főzni ugyanis nemcsak alkalmi mesterkedés egy-egy hétvégi kirándulás alkalmával, hanem népi szertartás; aminek hagyományai, megszentelt törvényei vannak, s az ilyen alkalom a hétköznapok fölé emelkedő ünnepi esemény. Törzsi szertartás, törzsként akár családi, akár munkahelyi, akár baráti kollektívákat értve. Ilyen részt venni Szegeden, Baján, Érsekcsanádon, Bátaszéken és Mohácson, és bizton állítható, hogy mindenütt feledhetetlen.<br />
<div style="text-align: right;">
<i><b><span style="font-size: x-small;">forrás:</span></b></i></div>
<div style="text-align: right;">
<i><b><span style="font-size: x-small;">Erdei Ferenc: Néprajzi ínyesmesterség<br />Budapest, Minerva, 1971 </span></b></i><br />
<i><b><span style="font-size: x-small;"> </span></b></i></div>
Unknownnoreply@blogger.comSzeged, Huszár Mátyás rakpart, 6720 Magyarország46.2507125 20.15216950000001446.239732499999995 20.131999500000013 46.2616925 20.172339500000014tag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-11194257740777199242016-09-11T08:00:00.000+02:002016-09-11T15:38:04.144+02:00A szegedi vár végnapjai – 1850-1883<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ0TjOh7WvSNAI8bndVYc8sf8s2_Ehi9Rz548FiWYa1CEHulbb3NB3o2KDFArme1l6wvisjED71TlZn1EX69YjvOHMNc66WY33GhT3Uq_nCx0WvgOx87NBCRc7cjUfUCFEndY3LWt3Udk/s1600/12_szeged-szeged-vara-1830.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="160" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ0TjOh7WvSNAI8bndVYc8sf8s2_Ehi9Rz548FiWYa1CEHulbb3NB3o2KDFArme1l6wvisjED71TlZn1EX69YjvOHMNc66WY33GhT3Uq_nCx0WvgOx87NBCRc7cjUfUCFEndY3LWt3Udk/s320/12_szeged-szeged-vara-1830.jpg" width="320" /></a></div>
<b>Ma már csak apró részletét láthatjuk annak a hajdani várnak, mely több évszázadon keresztül védte, óvta Szeged lakosságát, és pusztulásában is a város fejlődését szolgálta. Veress D. <span style="font-size: x-small;"></span>Csaba 1986-ban megjelent műve nyomán megismerhetjük a szegedi vár végnapjait.</b><br />
<br />
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/01/a-szegedi-var-vegnapjai-1850-1883.html" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<br />
A szabadságharcot követő években – 1849 és 1857 között – a szegedi vár újra laktanyává alakult. Az 1850. évben – Bainville Józsefvárosi főmérnök által – készített várostérkép szerint a régi vár még hajdani formájában állott. A vár északi és nyugati oldalán még a mély vizesárkok is megvoltak, sőt még álltak a nyugati kaput védő pajzsgátak többszögletű sáncai is. Megvolt még a Palánk városrész nyugati szélén, a „Sáncpart” utca hosszában (a mai Zrínyi utca vonalán) a régi vizesárok maradványa is. A vár környéke – a kilövés biztosítására – még ekkor is beépítetlen. A vártól északnyugatra a Széna-piac, a vártól nyugatra a Fő-piac, a vártól délre pedig a Sétatér széles területei voltak.<br />
<br />
<h3>
Külső vár és a kaszárnyák </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrhWsAvdTjNfSEuojniFp-uJhs8nIHKSa66JomNJyGlZI3Uvj1Eyf30e02Gz46ouHb_Z2WAFIZMZGJXfqYF0NLU43c9YHg0jwLOBk1LZi0G_uyXYOOcibbTNTjUR4vNtU19RhAuMhfW1c/s1600/2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="146" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrhWsAvdTjNfSEuojniFp-uJhs8nIHKSa66JomNJyGlZI3Uvj1Eyf30e02Gz46ouHb_Z2WAFIZMZGJXfqYF0NLU43c9YHg0jwLOBk1LZi0G_uyXYOOcibbTNTjUR4vNtU19RhAuMhfW1c/s320/2.jpg" width="320" /></a></div>
Még a nagy külső vár, az Eugeniusz-árok sáncárkai is jól felismerhetőek a várostérképen, mint vízzel teli hatalmas árkok. A hajdani ötszögű földbástyák vonalát is jól mutatták a nagy vizesárkok a város házai között. Különösen nagyméretű volt még a várostól nyugatra elterülő sánc; a Török Fő utcától (később Valéria, ma Bartók Béla tér) a Búzapiacon át (Dugonics tér) a Kölcsey utcáig (akkor Könyök utca) húzódó sáncárkot a szegedi nép 1850-ben még „Ördög Luk Az Mély Árkon” névvel illette. A régi sáncárok vízállásos területei még kivehetők voltak a mai református templom és a Szent István tér körzetében is. A legnagyobb vízállás, a hatalmas méretű „Csöpörke Tó” a mai Mars tér északkeleti felében terült el.<br />
Szeged az abszolutizmus korában (1849- 1867) is jelentős katonai központ maradt. Miután 1853-ban feloszlatták az erdélyi román és székely határőrezredeket, a 16. határőr gyalogezredből felállították a cs. kir. 46. Sachs-Meiningen (későbbi nevén „Fejérváry”) sorgyalogezredet, melyet Szegedre vezényeltek. A világoszöld hajtókájú (és ezért „levelibékáknak” csúfolt) gyalogezred a temesvári hadtestnek volt alárendelve, s 1918-ig Szeged háziezrede maradt. A katonaság a régi várban, illetve a 20. sz. elején lebontott (és a mai Rákóczi téren álló) „nagykaszárnyában” volt elhelyezve. Ezenkívül a Palánkban is volt egy laktanya, a régi sörházból átalakított „sörházkaszárnya” vagy „flóriánkaszárnya”. Ugyancsak a Palánkban működött a 46. gyalogezred katonai nevelőintézete, a „stifthaus”, A várban elsősorban katonai raktárak voltak.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiO-HvZguPRUU35FxWV2BxOzMFtxhyuz9GPi_GorKqCEex3h_9nxCroMSMyqpX55aBi7FX3DKngth4pzshMC3u_O1jPcyW6MGje9kPVDf2vEbHC1qEIfUvMpxpzJQI767yU3EQyFLrwix0/s1600/8_1170.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="324" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiO-HvZguPRUU35FxWV2BxOzMFtxhyuz9GPi_GorKqCEex3h_9nxCroMSMyqpX55aBi7FX3DKngth4pzshMC3u_O1jPcyW6MGje9kPVDf2vEbHC1qEIfUvMpxpzJQI767yU3EQyFLrwix0/s640/8_1170.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
A katonaság </h3>
<div class="" style="clear: both; text-align: left;">
A városban és a várban állomásozó katonaság hasznos és közérdekű munkálatokat is végzett: 1858-ban a várban állomásozó olasz legénységű 8. vadászzászlóalj parancsnoka, Wilhelm Reitzenstein ezredes elrendelte, hogy a katonaság alakítson ki sétáló ligetet az új- szegedi hídfővel szembeni – árkokkal és gödrökkel felszabdalt (volt hídfősáncok maradványai) – ősvadonban. A 46. gyalogezrednek csak a hadfogadó központja, valamint két sor- és egy tartalék zászlóalja állomásozott Szegeden. Az ezredet a katonai események során gyakran vezényelték a Habsburg-birodalom különböző részeibe. Így voltak Lombardiában, Velencében, Veronában, Laibachban, s részt vettek az 1866. évi porosz és az 1878. évi boszniai háborúban. A szegedi hadköteles fiatalságot azonban nemcsak a 46. gyalogezredbe sorozták, hanem a nagyszebeni császári és királyi 4. huszárezredbe is.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
</div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfNq1DnT9bW5Q34XqA3CsLd2kNOSO9tF6kli0xKEfjGUm5RWEP4gdEF2epHEMRVeeEnn8C3wQZuvZXnyg7nFqLo8TBPPTMakI7kswsTsAC7u031IACReLjAX3T5WeQgY-bse0898W6NbI/s1600/ferenc_jozsef_szegeden.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="245" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfNq1DnT9bW5Q34XqA3CsLd2kNOSO9tF6kli0xKEfjGUm5RWEP4gdEF2epHEMRVeeEnn8C3wQZuvZXnyg7nFqLo8TBPPTMakI7kswsTsAC7u031IACReLjAX3T5WeQgY-bse0898W6NbI/s320/ferenc_jozsef_szegeden.jpg" width="320" /></a>1857. május 24-én I. Ferenc József császár és felesége – országjáró körútja alkalmából – Szegedre is ellátogatott. Tudhatott arról, hogy mi a város régi kívánsága, mert – hogy megnyerje a városi hatóságok és a lakosság szimpátiáját – megszüntette a vár erődítmény jellegét. Ettől kezdve a régi vár már csak mint „k. k. Kasteir – azaz „császári-királyi váracs” szerepelt.<br />
Ezzel egyidejűleg megengedte, hogy a vár körüli óriási üres térségeken, a vár tüzérségének kilövését biztosító „glacis”-okon építkezhessenek. A császár felajánlotta a városi tanácsnak, hogy az a várat le is bontathatja, ha a városban állomásozó katonaságnak megfelelő laktanyákat és raktárakat építtetnek.<br />
<br />
<h3>
A vár helyett építessék kaszárnya!</h3>
A vegyes bizottsági tárgyalásokon megállapították, hogy a várban állomásozó két sor- és egy tartalék zászlóalj elhelyezésére építendő kaszárnya a városnak 862.940 forintjába kerülne. Ugyanakkor a lebontandó vár anyagából és annak telkeiből csak 225 ezer forint bevétel várható. A városi tanács és a katonai parancsnokság tárgyalásai során végül is kölcsönös engedmények születtek. A hadsereg megelégedett egy sor- és egy tartalék zászlóalj befogadására alkalmas kaszárnya felépítésével. A katonai parancsnokság abba is beleegyezett, hogy a kaszárnyát a régi katonai kórház telkén építtethetik fel. Természetesen ebben az esetben a városnak egy új katonai kórház építéséről is gondoskodni kellett. Ilyen formában a kaszárnya 429.546 forintba, az új katonai kórház pedig 122.553 forintba került volna. Összesen tehát 552.099 forintra csökkent volna a költség, ami az eredeti összeghez képest 310.841 forint megtakarítást jelentett.<br />
A vármegváltási tárgyalásokat azonban félbeszakította az 1859. évi olaszországi háború. Ennek ellenére, kisebb jelentőségű bontások már megkezdődtek. Ekkor bontották le a vár déli oldalán, a középkori „palota” épületének kiugró részét.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUrAt41PRCJ6h_yxstQ2Kp_a9AZSQpuvwT718RhxLtYQ7WTLg8KAOQYfH6kDnHSMDkOVvLPFT_JY4ykRaS2Ixrzkz__lCgRZRynjzqrm2NwlkNqBchY_y71Pt8_aUr_XY9FbU8w_VTnno/s1600/vedres+istv%C3%A1n+terve+a+v%C3%A1r+rakt%C3%A1rr%C3%A1+t%C3%B6rt%C3%A9n%C5%91+%C3%A1talak%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1r%C3%B3l.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="446" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUrAt41PRCJ6h_yxstQ2Kp_a9AZSQpuvwT718RhxLtYQ7WTLg8KAOQYfH6kDnHSMDkOVvLPFT_JY4ykRaS2Ixrzkz__lCgRZRynjzqrm2NwlkNqBchY_y71Pt8_aUr_XY9FbU8w_VTnno/s640/vedres+istv%C3%A1n+terve+a+v%C3%A1r+rakt%C3%A1rr%C3%A1+t%C3%B6rt%C3%A9n%C5%91+%C3%A1talak%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1r%C3%B3l.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Vedres István terve a vár raktárrá történő átalakításáról</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
Rendzavarás </h3>
Az olaszországi osztrák katonai vereség hatására – országszerte és – Szegeden is forradalmi zavargások törtek ki. 1859 novemberében az utcákon hatalmas tömegek vonultak fel a Rákóczi-, a Klapka- és a Kossuth-indulók hangjai mellett. Beverték a megyefőnök ablakait és mindenütt leszaggatták a kétfejű sassal díszített hivatali táblákat. A karhatalom nem mert az eseményekbe beavatkozni. Ezért a várbeli katonákat riasztották, akik fegyveres erővel verték szét a tüntető tömeget. A „rendzavaró” fiatalság és polgári lakosság közül sok embert kísértek be szuronyok között a vár tömlöceibe.<br />
A forradalmi hangulat ettől kezdve újra és újra fellángolt. 1863. december 18-án a reggeli órákban falragaszok jelentek meg a város házfalain: „A nemzet legyen jó reménységekkel eltelten, mert várakozásai teljesülni fognak!” A felhívás különösen a diákság körében váltott ki nagy izgalmat. Az iskolákban leállt a tanítás, és a diákság az utcákra özönlött. A várbeli „vasasnémetek” számos diákot fogtak el és hurcoltak a várba. A várparancsnok terjedelmes jelentést küldött Bécsbe, azzal a céllal, hogy a „király őfelségét” lebeszéljék a „bűnös néphez” való közeledésről, arról, hogy egy újabb látogatást tegyen az országban. 1866-ban újabb zavargások törtek ki; az Alsóvárosban a nép még a várból kirendelt katonasággal is szembeszegült. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTFXeXWeTfuPzpzF-dgQFNVWB3_HFQu7RoT4HZnvQTf3OkwguEXrG4Y71hx7FZQoBbGz8X_5xRMKaCN1XhNnz_QYN6V2FWqJlunBxrhHHGfh7o7olsfwEUuwlTij_am2rUmd4rZh842Sc/s1600/1850_d%C3%A9lnyugati+rondella.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="252" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTFXeXWeTfuPzpzF-dgQFNVWB3_HFQu7RoT4HZnvQTf3OkwguEXrG4Y71hx7FZQoBbGz8X_5xRMKaCN1XhNnz_QYN6V2FWqJlunBxrhHHGfh7o7olsfwEUuwlTij_am2rUmd4rZh842Sc/s640/1850_d%C3%A9lnyugati+rondella.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>1850 – a délnyugati rondella</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
A magyar honvédség </h3>
Az 1867. évi kiegyezést követően, az 1868. évi XL., XLI. és XLII. törvénycikkek elrendelték – a császári és királyi hadsereg (az ún. „közös hadsereg”) mellett – a magyar királyi honvédség felállítását is. A megalakuló hét honvédkerületi parancsnokság közül a II. honvédkerületi parancsnokság 1871-ben Szegedre került. Első parancsnoka (1872-1876 között) Assermann Vendrei Ferenc szabadságharcos honvéd ezredes volt.<br />
A szegedi II. magyar királyi honvédkerületi parancsnokságnak volt alárendelve az ugyancsak 1871-ben szervezett 5. és 6. honvéd gyalogdandár, melyek 1876-tól szerepeltek új hadrendi számmal, mint 45. honvéd gyalogdandár (Szeged) és 46. honvéd gyalogdandár (Lúgos), valamint 1. honvéd lovasdandár. A szegedi 45. honvéd gyalogosdandárnak volt alárendelve (1874 és 1885 között) az 5. honvéd féldandár, amely 1886-tól az 5. honvéd gyalogezred nevet viselte.<br />
A Habsburg-birodalom hadkiegészítési és mozgósítási rendszere alapján a szegedi és Szeged környéki hadköteles lakosságnak csak egy részét hívták be a honvédezredekbe. Az újoncok zöme a város háziezredébe, a 46. császári és királyi gyalogezredbe, illetve a nagyszebeni császári és királyi 4. huszárezredbe vonult be. Ezek a közös ezredek továbbra is a temesvári hadtestparancsnokságnak voltak alárendelve.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEWRouHAyNJRHCLgZcoFefhoGsbcIAYolvDpZ3h1Q9JI81tVC0ad-dje9QY_yo-KUvzh2xHRlP1ECPtFoqWZV8Ehwf3C2v0-b05lOIY9RXGN1PLTtqPNDCHhdnTuzavktqqdYjzZ20aS8/s1600/1880_kelet.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="206" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEWRouHAyNJRHCLgZcoFefhoGsbcIAYolvDpZ3h1Q9JI81tVC0ad-dje9QY_yo-KUvzh2xHRlP1ECPtFoqWZV8Ehwf3C2v0-b05lOIY9RXGN1PLTtqPNDCHhdnTuzavktqqdYjzZ20aS8/s640/1880_kelet.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>1880 – a vár keleti oldala</i></td></tr>
</tbody></table>
<h3>
Várbörtön </h3>
Míg a szegedi vár nagyobbik része (1879 augusztusáig) katonai objektum volt (kaszárnya, raktárak), a vár északkeleti negyede, a hírhedt „Zwinger” továbbra is börtön maradt az 1860-70-es években is. Sőt mind az önkényuralom alatt, mind a kiegyezést követő években nőtt a börtönrészleg jelentősége. Ugyanis az önkényuralom éveiben (1849-1867) – és azt követően is – ijesztően elszaporodtak Szeged környékén az útonállások, rablások, gyilkosságok. Babáj Gyurka, Macsvánszky Maxim és Rózsa Sándor bandái elképesztő rémtetteket hajtottak végre. A temesvári 9. sz. zsandárezred Szegedre rendelt egységei valóságos „kisháborút” vívtak elsősorban Rózsa Sándor bandájával. Hosszas és véres hajsza után, 1854-ben Rózsa Sándort elfogták és bíróság elé állították. A halálos ítéletet a császári kegyelem életfogytiglani börtönre változtatta, melyet a kufsteini börtönben kellett eltöltenie. A hírhedt betyár a börtönben olyan jó magatartást tanúsított, hogy 1869-ben kegyelemből szabadon engedték. Azonban amint hazatért Szegedre, bandája újra összeverődött, és megint elkezdődtek a fegyveres rablótámadások.<br />
<br />
<br />
Az új független magyar belügyminisztérium 1869. január 4-én – a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetőjét – gróf Ráday Gedeont küldte kormánybiztosi megbízatással Szegedre, „az Alsó-Tisza-vidéken megzavart közbiztonság helyreállítására”. A kormánybiztosság – székhelye a szegedi vár – mellé karhatalmul egy galíciai lovasszázadot rendeltek. Az itt működő statáriális bíróság halálos ítéleteit azonnal végrehajtották. A szükséges – de néha túl kegyetlen – szigornak voltak ártatlan áldozatai is. Egy alkalommal kilenc csongrádi parasztot is a várba hurcoltak, mert együtt mulattak néhány körözött betyárral. Valamennyiüket halálra ítélték, s a vár sáncában főbe lőtték.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEju7HPFHpaJPRAMqGEEt5L_wccSYg0MvkZ-9gfWbFFpwVT0zVlFA8Mu7Cbiy79x9rcd-EGTb3Oy0EUXE8AgbU0ik6Zyt-KUDdmGBHRUdA9QOdEwvjydgCHBR7gIzTygsgmKvLqVWoTmQuk/s1600/szeged-szeged-vara-kazamata_bont%C3%A1s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="358" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEju7HPFHpaJPRAMqGEEt5L_wccSYg0MvkZ-9gfWbFFpwVT0zVlFA8Mu7Cbiy79x9rcd-EGTb3Oy0EUXE8AgbU0ik6Zyt-KUDdmGBHRUdA9QOdEwvjydgCHBR7gIzTygsgmKvLqVWoTmQuk/s640/szeged-szeged-vara-kazamata_bont%C3%A1s.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A vár kazamatái bontás közben</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
Rózsa Sándor a falak mögött </h3>
A kormánybiztosság működése alatt kétezer betyárt, rablót és orgazdát zártak el a szegedi várban. A vallatások olyan kíméletlenek voltak, hogy a városi közgyűlés jegyzőkönyvbe vétette, hogy a vár közelében lakóknak se éjjelük, se nappaluk a várból kihallatszó vérfagyasztó ordítások, üvöltések miatt. A Jókai Mór által szerkesztett Hon című újság 1869. március 6-i számában egy névtelen szegedi levélíró is panaszt tett a szegedi várba behurcolt gyanúsítottakkal szembeni „barbár vallatási modor” miatt. Ráday valóban kíméletlen volt; kegyetlenül letörte a dél-alföldi bűnözést. Magát a szegedi főügyészt és a csendbiztosokat is törvény elé állította, mert kiderült, hogy azok összejátszottak a betyárokkal. A kecskeméti városkapitányt is lefogatta, és a szegedi várba vitette, ahol az öngyilkos lett.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiz3wdJkace5Jsy2LrND3AfxQPrgtHcaoacxKPxZ8ihpyrBDJlYQ63GrASwFaF4SM6mVr1SiIcSEXyKFXRvRQqM7wcubuaGPnDZSa4k_PVZZ0Wn9fUrIHYIrGVoZr1AYpZMFG5rzBygWGg/s1600/rozsa_sandor.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiz3wdJkace5Jsy2LrND3AfxQPrgtHcaoacxKPxZ8ihpyrBDJlYQ63GrASwFaF4SM6mVr1SiIcSEXyKFXRvRQqM7wcubuaGPnDZSa4k_PVZZ0Wn9fUrIHYIrGVoZr1AYpZMFG5rzBygWGg/s320/rozsa_sandor.jpg" width="273" /></a></div>
A kormánybiztosság egyik legkiemelkedőbb tette: Rózsa Sándor ismételt elfogatása volt. Somogyi József szegedi csendbiztos 1869. január 25-én csellel – egyes vélemények szerint azzal, hogy régi puskáját adja vissza, más verzió szerint azzal, hogy csendbiztosi kinevezését veheti át a várban gróf Ráday Gedeontól – becsalta Rózsa Sándort a szegedi várba. Ott azonnal lefogták, vasra verték és az egyik kazamatába zárták. Rózsa napokon át tombolt és üvöltözött a börtönben, pedig egy ujjal sem nyúlt hozzá senki. Csak akkor hagyta abba a veszekedett üvöltözést, amikor gróf Ráday megparancsolta egy Gazdik nevű prófosznak (börtönőrnek), hogy szedje le Rózsáról a vasbilincseket. Rózsa közel három évig raboskodott a szegedi várban, mire lefolytatták az ellene indított nyomozást. Még javában folyt a nyomozás, mikor – 1872. október 31-én – a sok támadás és feljelentés miatt gróf Ráday Gedeont felmentették kormánybiztosi hivatalából.<br />
Távozásakor kijelentette, hogy még a felét sem végezte el a rábízott feladatoknak. Munkatársai – elsősorban Laucsik Máté – azonban tovább maradtak, és befejezték a bűnüldözési feladatokat.<br />
Rózsa Sándor pere 1872. december 8-án kezdődött a szegedi várban, s december 25-én mondták ki az ítéletet. Az ítélet elsőfokon életfogytiglani börtön volt, melyet azonban a felsőtábla halálbüntetésre változtatott. Újabb közel kétévi huzavona után, 1874. november 7-én újra I. Ferenc József adott kegyelmet a híres alföldi betyárnak. Rózsa Sándort az ítélet módosítása után a szegedi várból a szamosújvári börtönbe szállították, ahol 1878. november 22-én – 65 éves korában – meghalt.<br />
<br />
<h3>
A vár megváltása </h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirYtJ6250vlfYy5kVqQq1r2OcbnpW759Xr8mz5Z5i5UBQ-spgWHAF0h3IlwhBRKuqjcGrEVUbpfwZ_9J64oee0952tG1Xs30OGbbdQh29G_oNUfE6_Mh9ZjIZfs7XM-At8tNiZ7mB0J1o/s1600/15_szeged-szeged-vara-v%25C3%25A1rudvar.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="172" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirYtJ6250vlfYy5kVqQq1r2OcbnpW759Xr8mz5Z5i5UBQ-spgWHAF0h3IlwhBRKuqjcGrEVUbpfwZ_9J64oee0952tG1Xs30OGbbdQh29G_oNUfE6_Mh9ZjIZfs7XM-At8tNiZ7mB0J1o/s320/15_szeged-szeged-vara-v%25C3%25A1rudvar.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A várudvar</i></td></tr>
</tbody></table>
A szegedi kormánybiztosság Ráday Gedeon távozása után még egy évig működött, s a kormány csak 1873-ban szüntette meg. A radikális intézkedések folytán a Szeged vidéki betyár világ örökre megszűnt.<br />
Még működött a szegedi kormánybiztosság, mikor újra felvetődött a szegedi vár megváltásának és lerombolásának ügye. Erre lehetőséget az adott, hogy 1872. május 9-én I. Ferenc József, valamint Lónyay Menyhért miniszterelnök Szegedre látogatott. A városi törvényhatóság tisztelgő látogatása alkalmával a városi tanács vezetői újra szóba hozták, hogy folytassák a vegyes bizottsági tárgyalásokat a vár megváltása és lebontása ügyében. Mivel a hadsereg által – a vár helyébe, a Kálvária mellett – igényelt új laktanya és más épületek költségvetése másfél millió forintot igényelt volna, a tárgyalások ebben az esetben is megszakadtak.<br />
A várnak katonai jelentősége már alig volt, a hadsereg is hozzájárult ahhoz, hogy a régi szegedi vár feleslegessé vált erődítményeinek egyes részeit fokozatosan megszüntessék és elrendeljék azoknak részenkénti lebontását.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTYtGx5Owl_XgfXWFAZ4ByokYzNKNWeY1GLUeIKaST7UNbefmLJGkT6f34BA2qa2T5glNHl9yrWzQ9D73-s5ZiLc7UMYrbEST3wdFWRXiFr-6On2n5M6zWJT3sHxFvLv5KbGbAwCPx7ZE/s1600/4.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="272" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTYtGx5Owl_XgfXWFAZ4ByokYzNKNWeY1GLUeIKaST7UNbefmLJGkT6f34BA2qa2T5glNHl9yrWzQ9D73-s5ZiLc7UMYrbEST3wdFWRXiFr-6On2n5M6zWJT3sHxFvLv5KbGbAwCPx7ZE/s320/4.jpg" width="320" /></a></div>
1875-ben a vár nyugati sáncárkait is feltöltötték, helyére fásított sétányt telepítettek (a mai Széchenyi téri sétány elődjét). Az 1876 márciusában megáradt Tisza a várossal egy időben a várat is elöntötte. A keleti kazamaták víz alatt álltak. A vár udvarát csak úgy lehetett megmenteni, hogy ott egy töltést építettek. A víz alá került kazamatákat ki kellett üríteni; az itt bezárt rabokat ideiglenesen Kiskunfélegyházára szállították.<br />
Az 1877. évben a város újabb tárgyalásokat kezdeményezett a hadsereggel. Felajánlották, hogy ingyen adnak a katonai kórház kibővítésére telket, ha a kincstár megengedi, hogy a várkapu és a délkeleti saroktorony, a „vízitorony” közti várfalszakaszt lebontsák, hogy a város a hídfő és a sóházak (a mai új Tisza Hotel körzete) közötti partszakaszon árvízvédelmi töltést tudjon építtetni. Ez a töltés egyébként a várat is megvédte az új árvíz ellen. A hadsereg engedélyezte a kérést, sőt a keleti várfal és a part közti földsávot – 25-50 méter szélességben – a városnak át adta. 1876-1877 telén megkezdődött az említett várfal lebontása. Ennek befejezése után, a délkeleti saroktorony még 5-6 évig teljesen külön állt a vár többi építményétől, mikor aztán ezekre az öreg falakra is csákányt emeltek. A lebontott tégla várfalból hatalmas erősítő tölgygerendák kerültek elő, s a fal alapjait 6-7 méter mélységben találták meg. A lebontott fal törmelékével kiegészítve, még ezen a télen megépült a töltés a vár keleti falával párhuzamosan. A töltés tetején út vezetett végig, amely így megrövidítette az utat a Palánk és a Felsőváros között; nem kellett többé a terjedelmes várat megkerülni.<br />
<br />
<h3>
A „nagy víz” </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6hB1E5ItTk1L4NgsC6oYpK5MR-qmAkIX5UHv_k1nfKqJC0jq1yD5-rjVqKrlsGa1YRtOvBbVNtSb1IP6GbnpDRJDr4PBekANpAcp5U0yOvqXtLY2QikFFoBJF7fkJmxabZI0-LJavHpc/s1600/14_szeged-szeged-vara-1879.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="218" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6hB1E5ItTk1L4NgsC6oYpK5MR-qmAkIX5UHv_k1nfKqJC0jq1yD5-rjVqKrlsGa1YRtOvBbVNtSb1IP6GbnpDRJDr4PBekANpAcp5U0yOvqXtLY2QikFFoBJF7fkJmxabZI0-LJavHpc/s320/14_szeged-szeged-vara-1879.jpg" width="320" /></a></div>
A nagy múltú szegedi vár utolsó történelmi szereplése a rettenetes emlékű – de a város fejlődését kétségtelenül pozitív irányba fordító – 1879 márciusi árvíz, a „nagy víz” idején volt.<br />
A várost annyiszor elpusztító Tisza már 1878 decemberében ijesztő méretekben kezdett áradni. A következő év februárjában elrendelték a legszigorúbb védelmi készültséget. Mivel a város képtelen volt saját magát megvédeni a rettenetes veszedelemtől, a hadseregnek is közbe kellett lépnie. Március első napjaiban a temesvári hadtest parancsnoka, Pulcz Lajos altábornagy – a császári és királyi hadsereg egyetlen utászezredének (amely öt zászlóaljból állott) – temesvári utászzászlóalját helyezte készenlétbe. Az első lépcsőben 86 utászkatonát és 46 pontont vezényelt Szegedre. Ezt követően – több lépcsőben – szinte az egész utászezred felvonult Szegedre. A katonaság elsősorban a várban szállásolt el. A várat előkészítették a menekülők befogadására. A várbörtönben őrzött rabokat elszállították. A vizsgálati foglyokat szabadon eresztették, az elítélteket pedig Kecskemétre és Kiskunfélegyházára vitték.<br />
A közbiztonság megóvására a városban állomásozó 46. gyalogezred katonái őrjáratoztak. A városba irányított huszáregységek pedig a várost és határt járták, s mindazokat munkára kényszerítették, akik a városi hatóság felhívására nem mentek dolgozni a védőgátakra.<br />
Az utászok több menekülésre alkalmas helyet készítettek elő – bár az 59 ezer főnyi lakosságból 36 ezer embert már elszállítottak a városból) –, a jelenlegi Tisza pályaudvarnál húzódó vasúti töltéseket, a vasúti hidat, de mindenekelőtt a várat. A várfalak tetején katonai sátrak sorát állították fel, s a falakra gerendákból és deszkákból menekülő-feljárókat ácsoltak.<br />
<br />
<h3>
„Jön az árvíz! Jön az árvíz! hangzék...” </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLl_9lgZoavZl8MuaRmn6dtDyBpwG3OclZ9KhSjyWwnYHZ2xnX9fy-su7ptJpKF4rSNhTnR1E-3qrcjqHX8lFKjeFskeIrMcTwVZNYXOaaSVbh5nZG87FJuUwsSEPdLBnnhn5zpgTt8YM/s1600/1143.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="217" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLl_9lgZoavZl8MuaRmn6dtDyBpwG3OclZ9KhSjyWwnYHZ2xnX9fy-su7ptJpKF4rSNhTnR1E-3qrcjqHX8lFKjeFskeIrMcTwVZNYXOaaSVbh5nZG87FJuUwsSEPdLBnnhn5zpgTt8YM/s320/1143.jpg" width="320" /></a></div>
Március 6-án reggel 6 órakor a vár falain eldördültek a vészt jelző ágyúlövések. Ugyanis az előző nap este Szegedtől északra, Petresnél átszakadt a Tisza gátja. A több kilométeres szélességben hömpölygő áradat a sövényházi töltést is átszakította. Március 7-én hajnalra az áradat már a Fehér-tótól északra és keletre húzódó töltésnél, illetve a Szegedről Algyő felé vezető vasútvonal töltésénél állt.<br />
Március 6-7-én Szegedre újabb 500 katonát szállítottak az árvízvédelmi munkálatokra, mert a lakosság pánikba esett, s használhatatlan volt a munkálatoknál. Március 7-én hajnalban a Fehér-tótól keletre is átszakadt a töltés, illetve Algyőtől délnyugatra áttört a víz a vasúti töltésen. Még ezen a reggelen víz alá került a Szeged északi szomszédságában fekvő Tápé község. Március 8-9-én az áradat végigzúdult az Algyő és Szeged közti vasúti töltés nyugati térségében. Az árvíz átszakította a Szeged és Budapest közti vasútvonal töltését is, és elárasztotta Dorozsmát. Március 9-11. között Szegedet már csak a Felsőváros északi szélén épített töltés, valamint a várostól nyugatra húzódó Algyő–Szeged közti vasútvonal töltése védte.<br />
Március 12-én hajnali fél kettőkor a rókusi vasútállomástól északra, a Makkos-erdőtől délnyugatra mintegy százméteres szakaszon átszakadt a vasúti töltés, s a szakadás egy órán belül kilométernyire szélesült ki. A zűrzavart fokozta, hogy március 11-én éjszaka 23 órától orkánszerű szél dühöngött Szeged felett. A kétségbeesett munkások ekkor már tömegesen hagyták ott az omladozó töltéseket, s indultak meg Újszeged felé. A várnál meg a hajó- hídnál azonban katonák állták el az útjukat, és szuronyos puskával kényszerítették őket vissza a munkára.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiXqtVA2W_Wfw6JwvilyIMoUub6coKYl28pv24AVzHbBtsz7w62tOZQLt3h2CZMiXisDSlyCMS-f_CSxNhXNiJVDgtDjRt_mxnWKeOXWeaaZ1WAHfA3C-6HPfM49YhMtg1NFFDbysm1QA/s1600/1169.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="396" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiXqtVA2W_Wfw6JwvilyIMoUub6coKYl28pv24AVzHbBtsz7w62tOZQLt3h2CZMiXisDSlyCMS-f_CSxNhXNiJVDgtDjRt_mxnWKeOXWeaaZ1WAHfA3C-6HPfM49YhMtg1NFFDbysm1QA/s640/1169.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
Vársziget </h3>
Március 12-én hajnalra a vár, mint egy sziget magasodott ki a Nagypiac teret és a környező utcákat ellepő szennyes áradatból. Taschler főkapitány a várban összpontosította a vízi járműveket, melyeket a hidászkatonákkal és önkéntes mentőkkel innét indított el a város különböző pontjaira, a veszélybe került emberi életek megmentésére. Ettől kezdve a várfalakra vezető hidak és a vár egész környéke olyan volt, mint egy kikötő a legnagyobb forgalom idején.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYSKLrV-Q2KtPvYfOaJFt9X5Oi9WUzm4h66gKn3ag4xVJRWQQ3zmGoDNSAaVfnhgSz8ITPnFhitz9QACLBAt1kdEoqQyETRKvMHLO0xFXCGjbdUyGNBvDSJIwQLBrjbfKzwyH1KRJyHBo/s1600/0440.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="208" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYSKLrV-Q2KtPvYfOaJFt9X5Oi9WUzm4h66gKn3ag4xVJRWQQ3zmGoDNSAaVfnhgSz8ITPnFhitz9QACLBAt1kdEoqQyETRKvMHLO0xFXCGjbdUyGNBvDSJIwQLBrjbfKzwyH1KRJyHBo/s320/0440.jpg" width="320" /></a></div>
Április 15-én Szegedre érkezett I. Ferenc József. E látogatás pontot tett a régi szegedi vár történetére is. Az uralkodó – miután a budapesti királyi ítélőtábla és a királyi kúria már elismerte (a Helytartótanács 1786. január 10-i, 1284. sz. alatt kelt leiratára hivatkozva) Szeged város telektulajdonos jogát a várra vonatkozólag – a várat minden építményével együtt, ingyenesen a városnak adományozta. Viszont a város vállalta, hogy a cs. k. 46. gyalogezred részére laktanyát építtet a Mars téren. A város az építkezés céljára 24 ezer négyzetméternyi területet adott át a hadseregnek.<br />
Közben a város romjai hónapokon át 3-4 méteres víz alatt állottak. Élet csak a Palánk egy részében – az Oskola, az Oroszlán és Kereszt utcák találkozásánál – volt. Itt ugyanis szárazon maradt az utcák kövezete. Jellemző, hogy ugyanakkor néhány száz méterrel odébb, a városháza mély vízben állt: a városháza kapuja alá csónakon is csak úgy lehetett bemenni, ha az utasok lefeküdtek a csónak fenekén!<br />
Mivel a város területéről a víz leszivattyúzása csak június 8-án indult meg, a vár kazamatasorát (összesen 62 kazamatahelyiséget), valamint a várban álló hét-nyolc épületet továbbra is a város hajléktalan lakosainak rendezték be. Azonban a vár erre kevésnek bizonyult, így egy barakktábort is felállítottak. A várban elhelyezett hajléktalan családok a várnagy felügyelete alatt éltek. A várnagy volt a felelős a házi rendszabályok pontos betartására. Ezek meghatározták a beköltözést és a távozás formáit; a várkapu nyitásának és zárásának időpontjait; a szobák, a közös helyiségek (konyhák, mosókonyhák, tűzhelyek) használatának rendjét, s a kényszerű együttélés szabályait. A várban a szegényebbek ingyen, a módosabbak lakbér fejében tartózkodhattak.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhY5v9Be2NZnpCZoSm0OWApNDcqRZfTfZEyiCXprikr9uI5AOyqZriHAKG5SwlBnCoKyJyYV4lTlQA5Gq756PeMiNZG0z-LB_xB_bqGrRamDWiEMES_Y103N0dxjdtq_NeiWRMADcwE3es/s1600/B2020471.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="448" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhY5v9Be2NZnpCZoSm0OWApNDcqRZfTfZEyiCXprikr9uI5AOyqZriHAKG5SwlBnCoKyJyYV4lTlQA5Gq756PeMiNZG0z-LB_xB_bqGrRamDWiEMES_Y103N0dxjdtq_NeiWRMADcwE3es/s640/B2020471.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
Tisza Lajos, a kormánybiztos </h3>
A kormány 1879. június 4-én Tisza Lajost nevezte ki kormánybiztosnak Szegedre (ezen hivatalát 1884-ig látta el). A kormánybiztosi hivatal a mai Virág cukrászda helyén volt. Előtte a 46. gyalogezred bakái adták az állandó díszőrséget.<br />
Június 8-ától augusztus 25-éig százhúsz szivattyú dolgozott éjjel-nappal, s 33 millió köbméter vizet szivattyúztak le a város területéről. Közben – az áprilisi királyi határozat alapján – 1879. augusztus 29-re a vegyes bizottsági ülésen befejeződött a vár átadása a város számára.<br />
A vár bontási munkálatainak előkészítő tárgyalása azonban csak 1880. november 24-én kezdődött meg a királyi biztosság hivatalos helyiségében. Miután ünnepélyes formában a város átvette a várat, megalakult a kisajátítási bizottság. Ez december 25-én értesítette a városi tanácsot, hogy a telekkisajátítási tárgyalásokat 1881. január 6-tól meg kell kezdeni. Ekkor valóban meg is kezdődtek, s eldöntötték, hogy a vár telkeinek kisajátítási ára négyszögölenként 6 forint lesz. Mivel a telkek területe összesen 9 hold és 125 négyszögöl volt, a kisajátítási összeg 143.465 forint 70 krajcárt tett ki. A tárgyalások során nem történt döntés a vár lebontásából származó épületanyagról. 1881. január 17-én Nóvák József városi főügyész javasolta, hogy a város szerezze meg a temesvári katonai parancsnokságtól a várra vonatkozó régi térképeket és tervrajzokat.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg58g8JeGoE-pA9Qiw7KgZhYNBu9pctnBacFvVLY2EGKQ_kxumaH127vZTVcWQ8PmyNDuTyPGyb6fhmMRJOQU1Cz3URuMedogEuo2BUsDr7Grx-NL7udmePg8vBGfTzL_iawNQhKK6P_Zo/s1600/3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="402" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg58g8JeGoE-pA9Qiw7KgZhYNBu9pctnBacFvVLY2EGKQ_kxumaH127vZTVcWQ8PmyNDuTyPGyb6fhmMRJOQU1Cz3URuMedogEuo2BUsDr7Grx-NL7udmePg8vBGfTzL_iawNQhKK6P_Zo/s640/3.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<h3>
Versenytárgyalás a bontásra </h3>
A város köztörvényhatósága 1881. február 22-én a helyi és országos lapokban versenyajánlatot hirdetett meg a szegedi „váracs” lebontási munkálataira. A városnak ugyanis nagy mennyiségű építőanyagra volt szüksége, elsősorban a belváros újjáépítésére. Erre viszont kiválóan alkalmas volt a vár kitűnő minőségű téglaanyaga.<br />
A tervek szerint a vár bontását a délnyugati sarok erődítményeinek lerombolásával kellett elkezdeni. Le kellett bontani a – hajdani (de már a 18. század végén ledőlt) déli kaputorony helyén épült – kaput, amely a mai múzeum előtti szökőkút helyén magasodott. Továbbá az ettől nyugatra – a mai Stefánia és Vár utca sarkán – részben még álló középkori palotaépület maradványait, valamint a Deák Ferenc utca és Vár utca kereszteződésének helyén álló délnyugati rondellát. A délnyugati rondella bontásával egyidejűleg meg kellett kezdeni a – rondellától keletre és északra húzódó – kazamatasorokat is, egészen a 4. sz. kazamatáig.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyiEyet5DGD8YhHbC5x4W1XIp-8uT0swdeISFKOqqsMxDC6To7NVho4rpGMYOXUW7coIDkj8E1lEN17GDHkxz2ja4NlUKsCN9lSWRaDeEm3aOr-WpQEYEG47qJPXevg88Y8M4jySzk9h8/s1600/szeged-szeged-vara-bont%C3%A1s_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="178" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyiEyet5DGD8YhHbC5x4W1XIp-8uT0swdeISFKOqqsMxDC6To7NVho4rpGMYOXUW7coIDkj8E1lEN17GDHkxz2ja4NlUKsCN9lSWRaDeEm3aOr-WpQEYEG47qJPXevg88Y8M4jySzk9h8/s320/szeged-szeged-vara-bont%C3%A1s_1.jpg" width="320" /></a></div>
A központi rendelkezések értelmében a vár délnyugati negyedének bontási munkálatait 1881 márciusában el kellett kezdeni, és májusig be kellett fejezni. A határozat szerint a bontási anyagot a legkedvezőbb ajánlatot tevőnek fogják áruba bocsátani. A bontás következtében nyitva levő várudvart ideiglenesen fenyődeszka-kerítéssel kellett elzárni az illetéktelenek elől. Az elvégzendő munkák megközelítőleg az alábbiak voltak: a kazamatákat fedő 1094 köbméter föld leásása, lehordása, annak legalább 50 méteres távolságra való elszállítása és halomba rakása; 5246 köbméter fal lebontása; a fal helyére 120 méter hosszú és 2 méter magas deszkakerítés felállítása úgy, hogy a deszkák egymástól két méterre álló fenyőfaoszlopokhoz kapcsolódjanak. A bontásnál előkerülő föld és a faltörmelék a királyi biztosság tulajdonában maradt. A szerződés szerint a bontásból származó minden tégla, kő és faanyag, beleértve az ajtókat, ablakokat és azok zárszerkezeteit, a munkát elnyert vállalkozót illették. Az előkerült műemlékeket vagy más történelmi értékű tárgyakat a vállalkozónak ingyen be kellett szolgáltatni a királyi bizottság műszaki osztályának.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi45ctm_Xlr3ijnugyV6OJYufa31kX962YR6D9wfsfMbhMQjDk-pjrEjDSiRJwSqjpbuRWqKA0RWeWp0HpbO6ZMzNT6OWfwzqQnGa9JBOntVJKc4tfiFS2FRY14Tt9mTt5J6UtigDCEleQ/s1600/B2135571.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi45ctm_Xlr3ijnugyV6OJYufa31kX962YR6D9wfsfMbhMQjDk-pjrEjDSiRJwSqjpbuRWqKA0RWeWp0HpbO6ZMzNT6OWfwzqQnGa9JBOntVJKc4tfiFS2FRY14Tt9mTt5J6UtigDCEleQ/s640/B2135571.jpg" width="640" /></a></div>
A bontási munkákra jelentkező pályázóknak – 1881. március 1-én délelőtt 10 óráig – a szegedi királyi bizottság műszaki osztályának titkári hivatalában óvadékot kellett letenni vagy 800 forint készpénzben, vagy ugyanolyan értékű osztrák-magyar állampapírokban. A megjelölt határidő után jelentkezéseket nem fogadtak el. Az ajánlatot lepecsételt borítékban és 50 koronás bélyeggel ellátva kellett letenni. A beérkező ajánlatokat még aznap délelőtt 11 órakor – az ajánlattevők jelenlétében – bontották fel. Az ajánlattevőnek felelősséget kellett vállalni az esetleges robbantási munkákból eredő károkért is. A tervezett robbantásokat – közbiztonsági okokból – a vállalkozónak minden esetben előre be kellett jelenteni a királyi biztosság műszak osztályán, hogy az a biztonsági intézkedéseket időben megtudja tenni. Mivel a bontási munkákat 1881. május 15-én meg kellett kezdeni, április 14-én a polgármester felhívta a kormánybiztost, hogy tegyen intézkedéseket a katonai tartalékparancsnokságnak, a katonai raktáraknak és a tűzoltóságnak a várból való azonnali kitelepítésére és azoknak másutt való elhelyezésére.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj549Mc1-ol10zPedMuw3tckV3-NTxLgg9xipZQmikgYuTugpFaYYLzJPZd6kvijKsgyp2FIkran4oQTOQpGdC3EEG2xZDhuXGRLGtNM2MiU2Bv0VmgdY2OlUHdkds8ENWiWUTJBT90p2M/s1600/szeged-szeged-vara-bont%C3%A1s_2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="346" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj549Mc1-ol10zPedMuw3tckV3-NTxLgg9xipZQmikgYuTugpFaYYLzJPZd6kvijKsgyp2FIkran4oQTOQpGdC3EEG2xZDhuXGRLGtNM2MiU2Bv0VmgdY2OlUHdkds8ENWiWUTJBT90p2M/s640/szeged-szeged-vara-bont%C3%A1s_2.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<h3>
Megkezdődik a bontás – a megmentett kövek </h3>
1881. május 12-én – a bontást megelőző napokban – Tisza Lajos, a szegedi királyi biztos elrendelte, hogy a királyi biztosság tulajdonában maradó bontási földet és törmeléket a vár helyén létesítendő utcák, illetve a belváros utcáinak feltöltésére kell felhasználni, átlagosan félméternyi vastagságban. A várbontási törmelékből az alábbi utcák kaptak, a zárójelben megjelölt mennyiségben: Vár utca (930 m3), Wesselényi utca (907 m3), Deák Ferenc utca (2617 m3), Rudolf tér (8737 m3), Bástya utca (600 m3) stb. A leirat szerint csak a feltöltés után válhat lehetővé a „váracs telkeinek mielőbbi beépítése”.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitooyWGDV8kXWRf9iRRlDG2tZS-ePHG8_KDMcJsm56p4zrjDamrItmcHBiahaWlEuJktvxcx7_0qukEaVReD8F9aTCyx3cqL7nOcXhKhabCeCrb8trleTpS1xjP_vcL7iIHshNiQ8aIcQ/s1600/X_0324+(1).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="205" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitooyWGDV8kXWRf9iRRlDG2tZS-ePHG8_KDMcJsm56p4zrjDamrItmcHBiahaWlEuJktvxcx7_0qukEaVReD8F9aTCyx3cqL7nOcXhKhabCeCrb8trleTpS1xjP_vcL7iIHshNiQ8aIcQ/s320/X_0324+(1).jpg" width="320" /></a></div>
A vár bontása 1881 májusának közepétől 1883 októberéig tartott. A munkálatoknál Kovács István építőmester felügyelt, s minden műtörténeti vagy történeti értéket igyekezett megmenteni. Összegyűjtött 300 db (hatvan féle) téglát, 1700 db faragott követ, amelyek zöme gótikus stílusban készült. Kovács István javasolta, hogy ezekből a kövekből és téglákból építsenek egy emlékkápolnát a Stefánia-sétány keleti felében. Elképzelése az volt, „hogy így egy csoportban meg lenne örökítve a hajdani Szeged az újabb nemzedékeknek, kik hálából bizonyosan meg fogják őrizni a legvégső utódoknak. A kutató történészeknek pedig nagy szolgálatot fog tenni”. Kovács István a kápolna köré sétányt tervezett „néhány csemete bokorral”, melyek között a húsz legnagyobb méretű régi faragott követ helyeztette volna el.<br />
Kovács István ezt az előterjesztését 1884. május 26-án adta be a városi tanácsnak. A város július 26-án adott válasza méltányolta ugyan Kovács István tervét, de közölték, hogy „a kegyelet legnagyobb mérvű szemmel tartása dacára sem építhetők” fel a tervekben foglaltak. Mint mondták, a város „nincs azon helyzetben, hogy ezen régiségekre tetemes összeget áldozzon”. A városi tanács javasolta, hogy tekintettel a „régiségek becses voltára”, az összegyűjtött kövek a Stefánia-sétány északi részén „gúla alakú tömbbe rakassanak alkalmas módon össze, mely munka a fuvarozási költséggel együtt mintegy 120 forintot” vehet csak igénybe.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhzPB1xRcP7Sdc_2r0c1UwqcEPG9fywjJ3RIWPbV_15Eu2byiqKvDorYmLGx_yhWmHfTQnsYeHKjo72sZJYuy7hZ8G9m8nTd6YIeBvaa3BTWGVjClfRT3ILAuEJnRX16-uFdySdMpA4Dqc/s1600/X_0324+(2).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="202" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhzPB1xRcP7Sdc_2r0c1UwqcEPG9fywjJ3RIWPbV_15Eu2byiqKvDorYmLGx_yhWmHfTQnsYeHKjo72sZJYuy7hZ8G9m8nTd6YIeBvaa3BTWGVjClfRT3ILAuEJnRX16-uFdySdMpA4Dqc/s320/X_0324+(2).jpg" width="320" /></a></div>
Reizner János könyvtárigazgató elutasította ezt a tervet, mert ezáltal az „emlékek lassanként váló teljes elenyészése következett volna be”. Ezért a kőemlékek zárt és födött helyen való elhelyezését javasolta, olyan módon, hogy a köveket bármikor tüzetes vizsgálat alá lehessen venni. Erre a célra a Somogyi könyvtár egyik folyosóját és udvarát javasolta, ahol a kőfaragványok mellett a Lechner Lajos miniszteri tanácsos által egybegyűjtött más régiségek is elhelyezhetők lennének. A tervezések és levélváltások után közel négy évre, 1888. december 5-én a kőemlékeket – Kovács István udvaráról – a könyvtár és múzeum termeibe és folyosóira szállították a városi fogattal, amely mellé két kőművest és két napszámost fogadott fel a város.<br />
<br />
<h3>
Falak a föld mélyén</h3>
A vár bontásánál, illetve a város újjáépítésénél több helyen akadtak rá a régi vár cölöpök közé rakott két méter széles alapfalaira, így például a Klauzál tér sarkán a Zsótér-ház építésénél és a Mayer-ház építésénél. Az Egressy- és Kresztics-házak alapozásánál pedig 5 méter mélységben akadtak a régi alapfalakra.<br />
A várbontási munkák még javában folytak, mikor 1883. október 14-én – dr. Kelemen Móric tollából – ünnepi emléklap jelent meg A feltámadt Szeged címmel. Az írás valóságos nekrológja a hajdani és most egyik évről a másikra teljesen eltűnt régi szegedi várnak:<br />
<blockquote class="tr_bq">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkgmegKBxRAMYz2yfwuj1GPOXWHcy93hBU_vLyR7TQU2ZsrNLL1QttJqRGgD5inr_Qspvhzzp4rfqiek8arfUPBmLZCPiVRcCV4cowcLU0UbMGRTsDM9WyqxIogkTba7xOOkL5YKrmQ4Q/s1600/X_0324+(3).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="202" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkgmegKBxRAMYz2yfwuj1GPOXWHcy93hBU_vLyR7TQU2ZsrNLL1QttJqRGgD5inr_Qspvhzzp4rfqiek8arfUPBmLZCPiVRcCV4cowcLU0UbMGRTsDM9WyqxIogkTba7xOOkL5YKrmQ4Q/s320/X_0324+(3).jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>„Maholnap már csak hagyományból és a történelemből lesz ismeretes a hajdani híres szegedi vár, mely még alig három év előtt, bemohosodott, komor falaival és ódon épületeivel büszkén hirdette a múlt és régmúlt időknek szomorú krónikáját, s oly tekintéllyel nézett alá a rombadőlt város siralmas képére, mintha azt is hirdette volna, hogy ő még századokig fog fennállni, s dacolni idővel, elemekkel és emberekkel...<br />Ma nyoma sincs többé! Erős falai egy legfelsőbb parancsszóra azonnal meghódoltak, minden katonai ellenségnél nagyobb és hatalmasabb ellenségnek: az időnek és abban a kor szellemének, nem a háború, hanem a békés helyzet kényszerének! Csak egy pici részét hagyta fenn emlékül a város újjáalkotójának kegyeletteljes műérzéke, s azt is gyöngéd figyelemmel befolyatta zöld folyondárral, hogy e romok sebei ne látsszanak. Többi része törmelékké, porrá lőn; de még ez a kőtörmelék, de még ez a por is mélyen eltemettetett új épületek alapzataiba, új utcák kövezete alá, hogy még a szél is alig juthat e porokhoz... A váracs sötét falai és korhadt épületei helyén rövid három év alatt díszes hajléka Themisnek s még ékesebb csarnoka Tháliának emelkedett. Oly magas tornyos paloták épültek, melyekre még a Tiszának olykor ádáz hullámai is csak szokatlanul és félve tekintenek. További paloták egymás után oly gyorsasággal emelkednek, mintha csak egy varázsütésre, a föld méhéből nőnének ki. Kies ligetes sétány élénken zöld pázsitja borítja a helyet, hol nemrég még a Zwinger sötét kamrái álltak és rabláncok bús csörgése helyett vidám zenének hangjai szólnak...<br />Minő változás, minő ellentét ily rövid idő alatt; mintha legalábbis egy egész hosszú századnak romboló és építő kezei működtek volna itt!...”</i></span></blockquote>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>Forrás</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>Veress D. Csaba: A szegedi vár 177–186.</b></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>Zrínyi kiadó – Budapest, 1986.</b></i></span></div>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/01/a-szegedi-var-vegnapjai-1850-1883.html" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<br />Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-85652130744538898542016-04-04T01:00:00.000+02:002016-04-05T23:06:34.627+02:00Porta Heroum – A Hősök kapuja<h3>
<b><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Haladás Útja Dicső Múltból Diadalmas Jövőbe Vezet</span> </b></h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQ4mOmAdQrJnUd3XfpioqlBmGaXWXfpeGxQaLC4r7dmqkAudoVGAMMhLbj7EZrV1YN75KB3XOzN6XUO7zA_ndSJ_GF1efytcr2Gh-pgqnxE7eYeYvljL3LkPgoEo30JmqFJAKFTPXpukQ/s1600/0797.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="189" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQ4mOmAdQrJnUd3XfpioqlBmGaXWXfpeGxQaLC4r7dmqkAudoVGAMMhLbj7EZrV1YN75KB3XOzN6XUO7zA_ndSJ_GF1efytcr2Gh-pgqnxE7eYeYvljL3LkPgoEo30JmqFJAKFTPXpukQ/s320/0797.jpg" width="320" /></a></div>
<b>Az első világháborút követően Szeged városa országosan is kiemelkedő emlékművel kívánt tisztelegni a háború hőseinek. Ennek szellemében született meg neves budapesti tervező munkájának eredményeként a sugárút indulása fölött átívelő, hatalmas kapuépítmény, a Hősök kapuja.</b><br />
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/01/porta-heroum-hosok-kapuja.html" data-layout="button_count" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="300">
</div>
<br />
<br />
<br />
A Hősök kapuját, 12.000 szegedi hősi halott emlékművét, 1937. május
30-án a kormányzó jelenlétében avatták föl. Klebelsberg elgondolása
volt, hogy az épülő Fogadalmi templommal és a Dóm téri épületekkel
összhangban a tér előterét, a Gizella teret, a mai Aradi vértanúk terét
is ki kell alakítani.<br />
Terve szerint a térről kiinduló Boldogasszony
sugárút két első épületét, az újonnan fölépült tanítói internátust (ma
Ságvári Endre gimnázium) és az egykori DEMKE-palotát, a későbbi Horthy
(ma József Attila és Irinyi János) kollégiumot hatalmas, hármas nyílású
kapuval össze kell kötni. Az évekig tartó tervezgetés során
városkapunak, palotakapunak nevezték. Végül Pálfy József polgármester
1936 tavaszán javasolta, hogy Hősök kapuja legyen, és az összes szegedi
hősi halott emlékét hirdesse. A további munkát e gondolat irányította.<br />
A Kapu megépítése és az 1. szám alatt újonnan épült, háromemeletes tanítói internátusa, a 2–4. szám alatt a DMKE-palota – a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület épülete – homlokzatainak a kapu eszméjéhez szükséges átalakításának kivitelezése az Erdélyi András és Fiai cég, valamint Ottavay István nevéhez fűződik. Az 1936-ban épült kapu Pogány Móric munkája.<br />
<br />
<h3>
Városkapu Klebelsbergtől </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcqlaMD5uFwytEgPc54HKFXObgYkEwNqZuORCjgqUfg_YJ_PHLUpdcVrsMo71PfIptpKXLtxJiW-MehtQzX5uH__R3vfdYFhzFzVZpLNnjD2KoWScDXtk2dTJJdnRsHqoW5CyZavL3-9s/s1600/0800.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcqlaMD5uFwytEgPc54HKFXObgYkEwNqZuORCjgqUfg_YJ_PHLUpdcVrsMo71PfIptpKXLtxJiW-MehtQzX5uH__R3vfdYFhzFzVZpLNnjD2KoWScDXtk2dTJJdnRsHqoW5CyZavL3-9s/s320/0800.jpg" width="218" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: right;">
<blockquote class="tr_bq">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>„Nem palotakaput akarok építeni, hanem városkaput, amely lezárja a Gizella (ma Aradi vértanúk) tér nyugtalanságát […] Kicsiny pénzzel, szűkös eszközökkel kell most szép dolgokat alkotni. Ezt a kaput úgy kell megcsinálnunk, hogy szimbóluma legyen a városnak, akár belülről az itthoniaknak, akár kívülről, a vasúton jövő idegenek számára.”<br />gr. Klebelsberg Kúnó</i></span></blockquote>
</div>
A kapupillérekre helyezett kőtáblákra került volna a 30–35 ezer hősi halott neve. Némi vita támadt arról, melyik városrész, tanyai kerület melyik táblára kerüljön. A végül megoldhatatlanná váló gondot a nevek bevésési költségének előteremtése jelentette, majd kézen-közön a fáradságos munkával összeállított névsorok is eltűntek.<br />
A boltívek belső felületeinek megfestésére kiírt pályázat eredményeként Aba Novák Vilmos készítette el az ország akkoriban egyik legnagyobb freskóját. A leleplezési ünnepséget díszvendégként maga Horthy Miklós kormányzó tisztelte meg. A falképeket a második világháborút követően levakolták. A freskón 1945-ben előbb csak Horthy alakját fedték be, majd 1949-ben az
egészet bevakolták cementes vakolattal és lemeszelték, mivel a volt a
kommunista rendszer nem tűrte. A képek szinte teljesen elpusztultak,
mert a cement tönkretette a freskók felső festékrétegét, s emiatt
60-70%-ban újra kellett festeni a restaurátoroknak. Feltárásuk a 80-as évek második felében kezdődött meg néhány kutató mező nyitásával, majd 1995-ben hozzáláttak a végleges helyreállításnak.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWLwx0fIF_VEdTI-ZtdzzMzM062fW9AWRskBeIYTtvh5UrUBfl0I7D6xUTvd5C8Fc9vDiMFPxTGxl50RkkRc_rLEJgxOzwDiSZ-BReWOqOF4hdhmZx1mkv64rj2S-7ZZUvGYwF2TWKQqQ/s1600/hosok_3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="374" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWLwx0fIF_VEdTI-ZtdzzMzM062fW9AWRskBeIYTtvh5UrUBfl0I7D6xUTvd5C8Fc9vDiMFPxTGxl50RkkRc_rLEJgxOzwDiSZ-BReWOqOF4hdhmZx1mkv64rj2S-7ZZUvGYwF2TWKQqQ/s640/hosok_3.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
A kapu </h3>
A Boldogasszony sugárút fölött átívelő, négy pillérre támaszkodó, három ívnyílásos kapuépítmény. A középső ív fölött a félköríves záródású franciaerkélyek mellvédjeit kardokból képezték ki. A középső ajtó előtt tömör mellvédű, díszbeszédre szolgáló erkély, alatta széles szalagon „Porta Heroum” felirat és „1914–1918” látható, koszorúba fogva. A sugárút felől a középső ívet felirat szegélyezte: „Haladás Útja Dicső Múltból Diadalmas Jövőbe Vezet”.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfiUeH_5MX3YGnqvzNn9mdMbtRD9AlyB5nDefxuYzJboL9cpINJkXFu1g7KeY4nY_RbIxZro-CZR4vPGwsxxwvT1hPMi8XysbwenycvLmnCzeKcZFXXf829Zo5SNEOkFagihg_WoubVEo/s1600/hosok_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfiUeH_5MX3YGnqvzNn9mdMbtRD9AlyB5nDefxuYzJboL9cpINJkXFu1g7KeY4nY_RbIxZro-CZR4vPGwsxxwvT1hPMi8XysbwenycvLmnCzeKcZFXXf829Zo5SNEOkFagihg_WoubVEo/s320/hosok_2.jpg" width="248" /></a></div>
A pillérekre konzolokra állított, monumentális zászlótartók kerültek. A tér felől hasonló helyzetű konzolokon a kapu művészi értékét Lőte Éva élő és halott katonát ábrázoló kőszobrai emelik. Ezeknek és a díszítő kőlapoknak a mészkőanyaga Auer Sándor süttői bányájából származik. A lapos tetős kapuépítmény tetejét szintén zászlótartó koronázza. A bolthajtások alatt eredetileg hatalmas méretű, artisztikus, bronz örökmécsesek szolgálták az emlékezést.<br />
A teljesen sima, puritán, az ablakai körül diszkréten keretezett kapunak a világháborút idéző hatása a jelenleg újra még éppen csak látható Aba Novák freskókban nyilvánult meg. A három fő- és négy melléktémára osztott falfestményen hitoldal, tettoldal, ítélkező Krisztus, revans, Doberdo voltak elkülöníthetők. A képek a Trianont nemrégiben elszenvedett ország természetes reakcióján túl a mindenki számára csak borzalmat és rettenetet hozó háborút jelenítették meg; a tekintetekből sugárzó halálfélelmet, a szögesdrótban összegabalyodó lábakat, a szegedi huszárok temetőjét beárnyékoló montelloi fát.<br />
<br />
<h3>
A tér és környéke</h3>
Szegeden jelentős szerepe volt az egykori Gizella tér, a mai Aradi vértanúk terének. Története során ez lett a város történelmi emlékhelye. Itt zajlanak nemzeti ünnepeinken, történelmünk emlékezetes évfordulóin a városi megemlékezések, főhajtások, koszorúzások. A tér maga több mint kétszáz éve a város legfontosabb emlékműveinek a helye, nevét pedig az 1849-ben Aradon kivégzett hősökről kapta. Itt állt a Rozália kápolna, melyet a 18. században építettek a pestis áldozatainak emlékére, később 1896-ban itt emelt a város emlékoszlopot az 1848-49-es szabadságharc szőregi csatájának tiszteletére. Az első világháború után egy másik emlékoszlopot emeltek a térre az elesett 46. gyalogezred szegedi áldozataira emlékezve. Itt látható a kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának másolata és ide került Melocco Miklós 1997-ben leleplezett 1956-os emlékműve. A történelmi emlékhelyek e különös láncolata tette még inkább indokolttá a Hősök kapuja helyének kijelölését.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWSSa_bCaavgh7XYYPnmx0nu8eSdOkDGaJOW10zPT89BHrcKpWo6AGGgyqFSSkvOYAJMHa-HieLMl8uB0xSEbOerzP03IVnsIKIrtovSszbtxPrVI-gfWWlQi-l1HvqjgPxsvW0B-oeWg/s1600/0793.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="368" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWSSa_bCaavgh7XYYPnmx0nu8eSdOkDGaJOW10zPT89BHrcKpWo6AGGgyqFSSkvOYAJMHa-HieLMl8uB0xSEbOerzP03IVnsIKIrtovSszbtxPrVI-gfWWlQi-l1HvqjgPxsvW0B-oeWg/s640/0793.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<h3>
Aba-Novák freskója</h3>
Akkoriban ez volt az ország legnagyobb freskója; a sajtóhírek szerint a világon sem volt nagyobb. A művész – segítője Stefán Henrik volt – három témát jelenített meg: a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és Horthy Miklós elindulását Szegedről. Középen, fejjel a tér felé az ítélkező Krisztus mintegy 8 méteres alakját ábrázolta, lábainál a harsonás, ítélkező angyalok csoportjával. Jobbja felől a „Hit” allegóriáját festette meg, a szalagot tartó főangyalok hatalmas alakjaival, lejjebb az elesettekért gyertyát égető barátok csoportját, mellettük fiaikat sirató anyákat, akiknek fülébe örökké konduló lélekharang jajgat. Lejjebb katonasírok kerültek, és az ismeretlen hőst jelképező rohamsisakos mementó. A másik oldalon özvegyek és árvák csoportját az eskütevőkkel ábrázolta a művész. A dongaboltozat város felőli oldalának témája a „Tett” allegóriája, két főangyallal, a kormányzó lovas alakjával és a parancsra rohamra induló katonák zárt csoportjával.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkcV44ErZJYfkgpFGwDSjqkyUdp-1j0QsTHNowGcluPzOtD55S1_Fzk_XhYp5YHFt2f_bEUDjzfV5OON4BXq5ZrhRiEIUvmxkMhWFbJj6PZBgNuH4nUST8lG5lBeTcWLCyAVMqXiRv_xE/s1600/hosok_12.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkcV44ErZJYfkgpFGwDSjqkyUdp-1j0QsTHNowGcluPzOtD55S1_Fzk_XhYp5YHFt2f_bEUDjzfV5OON4BXq5ZrhRiEIUvmxkMhWFbJj6PZBgNuH4nUST8lG5lBeTcWLCyAVMqXiRv_xE/s320/hosok_12.jpg" width="320" /></a></div>
Erre az oldalra került, a keresztboltozaton a „montellói fa” képe, a tövében rémülten összebújó katonákkal. A háborúban híressé vált ez a fatörzs, mert kiszáradt a több száz
fölfogott golyótól, védve a szegedi bakákat. Hazahozták és a városi
múzeumnak ajándékozták. Vele szemben üveges szemű, halott katonák zárt rendben menetelnek a fakeresztes sírok felé. A Hit oldalán levő keresztboltozaton a „huszárroham” jelenete és a háború keresztjét vivő katonák megrázó víziója kapott helyet.<br />
1936 februárjában Hóman Bálint kultuszminiszter erkölcsi, és anyagi
támogatásáról biztosította a kezdeményezést, amely ekkorra már túlnőtt a
város keretein, és országos jelentőségű üggyé vált. A kései világháborús emlékművek jellege a
korább állítottakétól abban nagyon különbözik, hogy ezek már nem
elsősorban a hősi áldozatra emlékeztettek, sokkal inkább a
katonaerényekre, a hősi helytállásra, az emlékművek inkább háborús
revansra buzdítottak, s ily módon beletartoztak már az irredenta
politika eszköztárába. Nem volt véletlen tehát, hogy a freskó
tematikáját így határozták meg: <i>A freskóknak három témát kell
megjeleníteniük, a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és
Horthy Miklós szegedi elindulását.</i><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRML5b3MKeJONk-aCydEJ-QBvhfSq5PW6q64p0xyQx_XBfr_0KYymrk8QhOxHKLgrEezWYuhJDOtecilPAuirjAp135sl-jZL9TpDQKgaK55y6NFxnbKx5RMD__tXwNEkIteBYKJzvU4E/s1600/hosok_11.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRML5b3MKeJONk-aCydEJ-QBvhfSq5PW6q64p0xyQx_XBfr_0KYymrk8QhOxHKLgrEezWYuhJDOtecilPAuirjAp135sl-jZL9TpDQKgaK55y6NFxnbKx5RMD__tXwNEkIteBYKJzvU4E/s640/hosok_11.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
A pályázat</h3>
Ahogyan a szobrokéra, úgy az épület boltíveire szánt falképek terveinek elkészítésére is pályázatot írtak ki. A város polgárainak határozott kívánsága ellenére nem szegedi illetőségű művészeket bízták meg a vázlatok elkészítésével, ezért az Irodalmi és Művészeti tanácsot kérték fel a művek zsűrizésére és a döntés meghozatalára. A bizottság tagjai mások mellett rangos művészek voltak: Iványi Grünvald Béla, Szőnyi István, Pásztor János például. A bizottság döntése alapján Aba-Novák Vilmos festőművész nyerte el a megbízást. A festő 1936. június 24-én hozta Szegedre terveit ismertette freskója koncepcióját és a korabeli híradások szerint megnyerte elképzeléseinek a város vezetőit.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimTOD5L_4-2teOQ8Tjafe64oaDchesYfH_nJTiIcgI4ioBKXO3xxhoEb2xuN0Z6FSB-sQSAqMktsF9eKibvEhrCH6E91XrjpeWCNd0CF8X5oFOeuH6JAFH3kgjuWSmNvIi-xuopbD2-Yc/s1600/0799.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimTOD5L_4-2teOQ8Tjafe64oaDchesYfH_nJTiIcgI4ioBKXO3xxhoEb2xuN0Z6FSB-sQSAqMktsF9eKibvEhrCH6E91XrjpeWCNd0CF8X5oFOeuH6JAFH3kgjuWSmNvIi-xuopbD2-Yc/s320/0799.jpg" width="212" /></a></div>
Miként vélekedtek a kortársak, a zsűri tagjai a két pályázó műveiről és főleg Aba-Novák freskóiról? Idézzük a zsűri szakvéleményét:<br />
<blockquote class="tr_bq">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>„.... A pályázati felhívás szerint... a falfelület olymódon volt festészetileg díszítendő, hogy az ábrázolt falfestmény speciális hangulat keretében kifejezője legyen a szegedi hősök emlékének, másrészt Magyarország főméltóságú kormányzójának Szegedről való diadalmas elindulását megörökítse. A Tanács megállapította, hogy ezen feladatot Aba-Novák Vilmos festőművész elgondolása teljes mértékben megoldotta, míg Márton Ferenc festőművész pályaterve kevésbé kifejezője a fent előírt speciális hangulatnak. A Tanácsnak fenti értelemben kellett határozni arra való tekintettel is, mert Aba-Novák Vilmos festőművész alkotása művészi megoldásában is teljes értékű és művészi alkotás a Hősök Kapuja díszítésére...”</i></span></blockquote>
Az eredeti méretű kartonok 1936 júliusára készültek el, a július 27-i újabb műbírálat után augusztus elején a helyszíni munkát is megkezdte a mester. A hivatalos megbízás a középső boltozatra vonatkozott, ezzel szeptemberre készen lett. E munkán is együtt dolgozott Stefán Henrikkel. Részt vettek még a munkában Patay Mihály és Rozs János. Az oldalsó kisívekben található falképek valószínűleg egyéb közpénzekből készültek, mert ezekre a hivatalos bizottsági vélemény nem tér ki. Október elejére, összesen hat hét alatt Aba-Novák elkészült az egész freskóval, Közép-Európa akkoriban legnagyobb szabad téren látható falképével. Október végére Lőte Éva katonaszobrai is a helyükön voltak.<br />
<br />
<h3>
Az avatás és az emlékmű üzenete</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyzDDtFgSmQioRXCcwYjxP4fpt4ZnBBM3jJ8XLfJq7yfWmddsWSZVCg9Tzw0LzsDEoeNc4BvClOFKfGYE9vn4CDd8WnYTmDHHRwIyBSnMePyYnsiYP2SaoeMMevAEIb7ATFWGxsbPi2pc/s1600/0794.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="186" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyzDDtFgSmQioRXCcwYjxP4fpt4ZnBBM3jJ8XLfJq7yfWmddsWSZVCg9Tzw0LzsDEoeNc4BvClOFKfGYE9vn4CDd8WnYTmDHHRwIyBSnMePyYnsiYP2SaoeMMevAEIb7ATFWGxsbPi2pc/s320/0794.jpg" width="320" /></a></div>
A Hősök kapuja avatását decemberre tervezték, de különféle megfontolásokból alkalmasabb időpontra, 1937. május utolsó vasárnapjára, a hősök emléknapjára halasztották. Pálfy József polgármester mondott köszöntőt, utána Hóman Bálint kultuszminiszter tartott avatóbeszédet. Eközben hullottak le a szobrokat fedő piros drapériák. Horthy jelenlétében történt az avatás, aki pálmakoszorút helyezett el, majd Aba-Novák Vilmos bemutatta művét a kormányzónak.<br />
A Hősök kapuja az első világháborús emlékművek sorában megkülönböztetett figyelmet érdemel. Fontos körülmény, hogy a Hősök kapuja felavatására majd két évtizeddel a háború befejezése után került csak sor. Szegedi jellegzetesség lenne? Aligha, ugyanis a hasonlóan reprezentatív rendeltetésű világháborús emlékműveket Hódmezővásárhelyen (Pásztor János emlékművét) 1938-ban, a makóit 1929-ben, a pécsit 1932-ben, a debrecenit is 1938-ban avatták. A nagyvárosokban a jelentős emlékmű-tervekhez idő, pénz, bölcs megfontolás is kellett. Mire a megfelelő emlékállításra sor került, addigra már nem elsősorban a gyászra, a hősi áldozatra való emlékeztetés volt a legfontosabb szempont, hanem – az irredentizmus állampolitikai rangra emelkedésével összhangban – inkább a háborús leveretés feletti igazságtétel kifejezése, a harcra buzdításra.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoPSLgygzrec6aanRy7pO9ekBYgoWhtN6q_ZvNgAHFLxPKRJCgZ9neq58JEYeXmYcLJumv3ODnwre6n3e4K-LOv_ra-phs_BTiKsNSNTucmCWsfjXcmKQ0-bnPnANm1Jy5GKzSBCItbZs/s1600/1117.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoPSLgygzrec6aanRy7pO9ekBYgoWhtN6q_ZvNgAHFLxPKRJCgZ9neq58JEYeXmYcLJumv3ODnwre6n3e4K-LOv_ra-phs_BTiKsNSNTucmCWsfjXcmKQ0-bnPnANm1Jy5GKzSBCItbZs/s320/1117.jpg" width="232" /></a></div>
A szegedi Hősök kapuja az emlékmű állítás tipikus példája. Nem kíván különösebb magyarázatot a mű tematikájában rejlő agitatív szándék. Ezt nemcsak az emlékmű feliratai igazoljál – ideértve a freskók feliratszalagjait is –, hanem az 1937. május 30-án tartott avatóünnepség szónokainak beszédrészletei is.<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">„Az emlékmű helyéül azért nem választottuk megközelíthetetlen térségek temetői nyugalmát, mert az emlékezésből élet és erő sugárzik felénk, és nem a halál, hanem az élet kapuját akartuk szimbolizálni, amelyen keresztül a Vezér, itt a szeri puszta közelségéből új honfoglalás útjára vezeti a hont.”</span></i><br />
<div style="text-align: right;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Pálfy József polgármester</span></i> </div>
</blockquote>
Hóman Bálint kultuszminiszter avatóbeszédének egy részlete is pontosan megvilágítja a freskókkal a köznek szánt üzenet lényegét:<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">„Hálánkat rójuk le azok iránt, akik egykor a magyar vitézség és kötelességtudás, a magyar tehetség és áldozatkészség erényével felfegyverkezve indultak el innen Szegedről a nagy küzdelembe, és helyüket mindig magyarán megállva, ifjú életüket adták a magyar eszményekért. (...) A szegedi térről kivezető utat beboltozó kapu – a Hősök kapuja – pedig legyen örök szimbóluma az élet kapujának, amelyen át egy új, tisztultabb élet felé vezet az út Horthy Miklós nyomában.”</span></i></blockquote>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisD4oNg-bu_WwUZwZUZwM1P0Ff1bStiCUaovm0KFgrg3kmrvGphISl2GxRShpiUa9us8juXxvcc5xuLUjX2iRf_QvPBx6TRZyVdg4_sKUKIETLzsFIpvvH2VJodbSp60XFYxXdsK1iXS8/s1600/0795.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="189" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisD4oNg-bu_WwUZwZUZwM1P0Ff1bStiCUaovm0KFgrg3kmrvGphISl2GxRShpiUa9us8juXxvcc5xuLUjX2iRf_QvPBx6TRZyVdg4_sKUKIETLzsFIpvvH2VJodbSp60XFYxXdsK1iXS8/s320/0795.jpg" width="320" /></a></div>
Nos, mindezeket összevetve azzal, hogy a kormányzó jelen volt, hogy életében a freskón megörökítve örökléttel tisztelték meg, Aba-Novák tényleg papírhuszárosan festette rohamcsapata élére Horthyt tengerész uniformisban. Akkor még senki sem sejtette, hogy ez a korabeli túlzó lelkesültség majd tragikus fejlemények elindítója lesz a freskóval kapcsolatos későbbi történésekben.<br />
Az emlékhelyet nemcsak mérete, sajátos kialakítása, politikai szerepköre emeli ki a kétezernél több hazai világháborús emlékmű sokaságából, hanem az is, hogy ezúttal ritka művészi érték minősíti: Aba-Novák Vilmos hatalmas freskó-víziója. Az első világháborús emlékművek kényszerű emblematikus jelképhasználata jobbára csak szimbólum-közhelyek szobrászi vagy építészi megjelenítését tette lehetővé. Aba-Novák élni tudott a nagyszerű lehetőséggel, teljes értékű képzőművészeti alkotásban tette közkinccsé festői tudását, ihletett vízióját a háború apokalipsziséről. Tehette, mert magyar katonaként végigszenvedte az első világégés harctéri borzalmait. A freskó művészi értékelésére végre közvetlen tapasztalatok szerzésével nyílhat mód.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<object classid="clsid:d27cdb6e-ae6d-11cf-96b8-444553540000" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=10,0,0,0" height="400" id="StrobeMediaPlayback" name="StrobeMediaPlayback" type="application/x-shockwave-flash" width="430"><param name='movie' value='http://filmhiradokonline.hu/smp/StrobeMediaPlayback.swf' /><param name='quality' value='high' /><param name='bgcolor' value='#000000' /><param name='allowfullscreen' value='true' /><param name='flashvars' value= '&src=rtmp://filmhiradokonline.hu/vod/mp4:/fo/mvh-0698&clipStartTime=163&clipEndTime=213&autoHideControlBar=true&streamType=vod&autoPlay=false&poster=http://filmhiradokonline.hu/keyframe/fo/mvh-0698-04.jpg'/><embed src='http://filmhiradokonline.hu/smp/StrobeMediaPlayback.swf' width='430' height='400' id='StrobeMediaPlayback' quality='high' bgcolor='#000000' name='StrobeMediaPlayback' allowfullscreen='true' pluginspage='http://www.adobe.com/go/getflashplayer' flashvars='&src=rtmp://filmhiradokonline.hu/vod/mp4:/fo/mvh-0698&clipStartTime=163&clipEndTime=213&autoHideControlBar=true&streamType=vod&autoPlay=false&poster=http://filmhiradokonline.hu/keyframe/fo/mvh-0698-04.jpg' type='application/x-shockwave-flash'> </embed></object>
</div>
<h3>
A Hősök kapuja utóélete</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqTKZgZI-wT76kMe35WLfvT9fFIeAdMk4sJ6tYoR_-3Azt0BdC4bPVpWnVfN5vraeVtQwynq9a39RHhZo0S1HfKhMFcSFB7-Uns1Ivpvju_uH6zBxSV_WLmM_Uxc534v-gCH8YUtQgFGQ/s1600/hosok_4.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqTKZgZI-wT76kMe35WLfvT9fFIeAdMk4sJ6tYoR_-3Azt0BdC4bPVpWnVfN5vraeVtQwynq9a39RHhZo0S1HfKhMFcSFB7-Uns1Ivpvju_uH6zBxSV_WLmM_Uxc534v-gCH8YUtQgFGQ/s320/hosok_4.jpg" width="213" /></a></div>
A falkép megfestése óta egy egész emberöltő telt már el. A levéltári kutatások újabb adatokat pontosítottak a Hősök Kapuja történetének egyes részleteiről, de még ma is sok a bizonytalan részlet. Az egyik kritikus pont a freskó bevakolásának miértje és a falkép eltüntetésének pontos kronológiája. A miértre a kor politikai viszonyaiból következtethető a válasz.<br />
A török hódoltság óta először az 1945-öt követő években esett meg történelmünkben, hogy a fennálló hatalom igyekezett minden olyat eltakarítani köztereinkről, ami nézetrendszerével ellentétes volt. A második világháborút lezáró békekötéseket követően megváltozott Magyarországon az államforma, megszűnt a korábbi állami-politikai berendezkedés, és ennek következményeként országszerte eltűnnek köztereinkről az előző rendszer köztéri jelvénytárát jellemző revíziós szimbólumok, s maradtak sok esetben az emlékművek építészeti részei vagy azok sem. A Horthy-korszak emlékműveinek eltávolítása állami akaratra történt.<br />
1946-ban a 179-481/1946.sz. belügyminiszteri körrendelet intézkedett <i>„...a királyt ábrázoló, vagy a volt királysági államformára utaló”</i> művek eltávolításáról. Ezt 1948. január 3-án újabb BM-körrendelet követte (648.420/1948.III.I-2.) arról, hogy <i>„...fontos állami és önkormányzati hatóságok épületeiben... még mindig találkozunk oly szobrokkal, arcképekkel, feliratokkal, ...amelyek a múlt rendszer rosszemlékű, népellenes beállítottságú és működésű vezetőit és köztisztviselőit örökítik meg, vagy a velünk most baráti együttműködésben álló szomszéd államokkal szemben uszítást tartalmaznak... Ezeknek a fenntartása nagymértékben ellenkezik népi demokratikus fejlődésünkkel és közfelfogásunkkal, s ugyanakkor akaratlan segítséget szolgáltat dolgozó országunk azon ellenségeinek, akik a földbirtokosok, nagytőkések, háborús gyújtogatók és népnyúzók múlt rendszerét szeretnék visszaállítani.”</i><br />
Az emlékmű eltávolítások indítékai ebből világosan kiolvasható. Az is, hogy kiknek áll érdekében. A 86.843/1947 VKM sz. rendelet tételesen felsorolja, hogy milyen tematikájú képek, szemléltető eszközök távolítandók el az iskolákból. Nagyjából ezt a mintát alkalmazták az emlékművek esetében is: <i>„...eltávolítandók: 1. az irredenta célzatú képek és térképek, 2. az ellenforradalmi vonatkozású képek, 3. a múlt politikusainak, vezető tisztviselőinek képei, szobrai, 4. a háborús uszító képek, 5. a megszüntetett intézményekre (királyság, csendőrség stb.) emlékeztető képek, 6. a Habsburg-magyar közösséget illusztráló képek, 7. az ellenforradalom külpolitikáját népszerűsítő képek.”</i><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSapm8OmCrXe64hd6tUFnygF342wkx0uCLTBBOS5i08qcxps0QFkm8hBf8lYcOdphVAsjV-liDy0N3MToXNuxDqkeXOZipPydHETPCxxdjU8Nj8Te9D95wiGHCSUrNr8qV8HIGSpskKAk/s1600/hosok_10.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSapm8OmCrXe64hd6tUFnygF342wkx0uCLTBBOS5i08qcxps0QFkm8hBf8lYcOdphVAsjV-liDy0N3MToXNuxDqkeXOZipPydHETPCxxdjU8Nj8Te9D95wiGHCSUrNr8qV8HIGSpskKAk/s640/hosok_10.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<h3>
Emlékműbontás Szegeden</h3>
Az emlékműbontások elérték városunkat is. Szeged a Horthy-érában az emlékművek tekintetében – a Délvidék védbástyájaként, határ menti létre kárhoztatott szellemi erődítményként kitüntetett szerepet kapott. Nem véletlen, hogy a korszak politikáját reprezentáló emlékművek, jelképek 1946 tavaszától rövid idő alatt eltűntek a város köztereiről, középületeiből. A városkép hangsúlyos és kitüntetett eleme volt a Hősök kapuja a freskókkal. A politika megváltozását és az emlékművek sorsába történő direkt beavatkozást hűen illusztrálja, hogy 1946 februárjában Aba-Novák Vilmos Hősök kapuja freskóján előbb csak Horthy alakját meszelték le, majd 1946-ban az egész felületet.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuPRdK3YSJ-V9-hLbfqj4DRsgz70gFhxHB3Bb3EsavMJUZL01VhGZugRNVuthljpDGYfEAlxFGHAVK-tYUIzqb0p7wqK0yAxvdJd-FZlDU3DyYQwiisIFKYIgMv1eD_iB1nkbVPI2bbgE/s1600/hosok_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuPRdK3YSJ-V9-hLbfqj4DRsgz70gFhxHB3Bb3EsavMJUZL01VhGZugRNVuthljpDGYfEAlxFGHAVK-tYUIzqb0p7wqK0yAxvdJd-FZlDU3DyYQwiisIFKYIgMv1eD_iB1nkbVPI2bbgE/s320/hosok_5.jpg" width="320" /></a></div>
Nyilván nem kelthették a meszelést elrendelők „jó hírét” az árulkodó fehér mészfelületek, ezért végleges megoldáshoz folyamodott a hatalom. Állítólag egy restaurátor szakszerű irányításával szürke, cementes vakolattal fedték be. Az emlékművet megfosztották felirataitól és díszítményeitől is. Mindössze a „Porta Heroum” felirat és a két katonafigura maradtak eredeti helyükön.<br />
A restaurátor részvételét a kutatások – úgy tűnik – nem igazolják. Szelesi Zoltán Szeged képzőművészetéről írt könyvének egyik lábjegyzetéből eddig úgy tudtuk, hogy a levakolásban közreműködött Devich Sándor restaurátor, aki ebben az időben Szegeden dolgozott. Pontos szerepét ez ügyben nem sikerült kideríteni, de feltehetően neki köszönhető, hogy az Aba-Novák portré szinte teljes épségben megmaradt. Devich Sándor özvegye visszaemlékezése közreadásával módosította az eddig legendaként elterjedt történet igazságtartalmát.<br />
Férje 1945 után már nem élt Szegeden – ahol korábban rajztanárként dolgozott –, így a falképek levakolásában nem vett részt. Később – az ötvenes évek elején – a Szépművészeti Múzeum restaurátoraként, több kollégájával együtt utazott Szegedre a falképek vizsgálatára. Szomorúan állapították meg a festmények teljes levakolását, elpusztítását. A Szépművészeti Múzeum irattárában végzett kutatás írásos dokumentumokkal nem támasztotta alá az elmondottakat, de a múzeum dolgozói közül is volt, aki emlékezett az esetre.<br />
<br />
<object classid="clsid:D27CDB6E-AE6D-11cf-96B8-444553540000" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=9,0,28,0" height="450" id="_360_krpano_id_262352" name="_360_krpano_name_262352" width="670"><param name="movie" value="http://www.360cities.net/javascripts/krpano/krpano.swf"/><param name="quality" value="autohigh"/><param name="allowScriptAccess" value="always"/><param name="flashvars" value="pano=http://www.360cities.net/krpano/external_embed/heroes-gate-aba-novak-vilmos-world-war-fresco-szeged.xml&epd=http://www.360cities.net/data/embed/plugin_data/heroes-gate-aba-novak-vilmos-world-war-fresco-szeged"/><param name="allowFullScreen" value="true"/><embed src="http://www.360cities.net/javascripts/krpano/krpano.swf" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" width="670" height="450" allowFullScreen="true" allowScriptAccess="always" quality="autohigh" flashvars="pano=http://www.360cities.net/krpano/external_embed/heroes-gate-aba-novak-vilmos-world-war-fresco-szeged.xml&epd=http://www.360cities.net/data/embed/plugin_data/heroes-gate-aba-novak-vilmos-world-war-fresco-szeged"></embed></object><br />
<div style="text-align: center;">
<a href="http://www.360cities.net/image/heroes-gate-aba-novak-vilmos-world-war-fresco-szeged" title="panorama photos of Hősök kapuja - Aba-Novák freskó on 360cities.net">Hősök kapuja - Aba-Novák freskó</a> – <a href="http://www.360cities.net/area/szeged" title="panoramic images from Szeged">Szeged</a>
</div>
<h3>
A levakolt freskó </h3>
A Hősök kapuja a levakolással meggyalázva, rendeltetésétől, szerepétől megfosztva felerősödő gyászos szürkeségével komor hangulatú mementóként nehezedett rá a későbbi évtizedek szegedi városképére. Az emlékezetében az idő múlásával halványult a freskók emlékképe. Fogyatkoztak a szemtanúk, alig maradt hiteles és jól hasznosítható fénykép a freskókról, színes pedig egyáltalán nem. Ha nincs Vinkler László érzékletes leírásokkal, megjelenítő erővel teljes láttató tanulmánya Aba-Novák remekéről, akkor aligha lettek volna elegendő számban érvek a freskó kibontására. A freskók és a Hősök kapuja történetének ez már a legújabb kori fejezetébe tartozik.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilVmf7AIub7BwmQZE31gFUEd6B1x7uAw9ubwGA_02tW4XsVI73fdzRUxZm7Xs1bpgKJqiVu9XuzZWe1twGXh7MLQYjF4pTULuO1238WWHlj6ddQJzjcvIeYZ5jfPE3rIIh_xDZo7C8MVE/s1600/hosok_7.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilVmf7AIub7BwmQZE31gFUEd6B1x7uAw9ubwGA_02tW4XsVI73fdzRUxZm7Xs1bpgKJqiVu9XuzZWe1twGXh7MLQYjF4pTULuO1238WWHlj6ddQJzjcvIeYZ5jfPE3rIIh_xDZo7C8MVE/s320/hosok_7.jpg" width="320" /></a></div>
Az emlékmű csonkán is az maradt, aminek rendelték: az első háborús áldozatok emlékhelye. A kommunista hatalom évtizedeiben voltak elvetélt kísérletek arra, hogy az emlékhely végleg megfosztassék eredeti rendeltetésétől. Volt elképzelés arra, hogy eltávolítsák a katonaszobrokat, és a rendszer ideológiáját kifejezőkkel cseréljék le. Egy másik terv szerint az ünnepi játékok főkapujává alakították volna át az épületet. Ebből csak az valósult meg, hogy évekig lengett az épület tetején a nyári játékok zászlaja. Arra konkrét tervek is születtek, hogy felszabadulási emlékművé „lényegüljön át” az egész épület. Néhány szegedi művészt megkörnyékeztek a feladattal. Becsületükre válik, hogy rendesen elszabotálták a felkérést.<br />
A történeti igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a hetvenes évek végétől már a városháza akkori vezetőinek körében is megfogalmazódott a Hősök kapuja rehabilitációja, az, hogy milyen felelőssége lehet a szakembereknek egy ilyen kérdésben, arra csak egyetlen, de nagyon fontos momentumot vonatkozik. Supka Magdolna 1986-os – Délmagyarországban megjelent – nyilatkozatát, amelyben a freskó értékei mellett tört lándzsát és a Horthyt érintő freskórészletről pedig valós szerepének megfelelő ítéletet fogalmazott meg. A szakértő műítészre hivatkozva mi, szegediek ezt a hiteles véleményt citálhattuk a freskó kibontása érdekében. Mint ma már mindenki tudja: nem hiába.<br />
A szegedi Hősök kapuja valóban több annál, mint városképi jellegzetesség. Léte, története nélkül nincs szegedi múlt és nem lenne jövő sem. Azt nem a szegedi ember elfogultsága mondatja velem, hogy nincs magyar kultúrtörténet sem.<br />
<div style="text-align: right;">
<i><span style="font-size: x-small;"><b>Forrás: Szeged, 2000. 10., 18-22.oldal</b></span></i></div>
<div style="text-align: right;">
<i><span style="font-size: x-small;"><b>Tóth Attila: Egy új, tisztultabb élet felé</b></span></i></div>
<div style="text-align: right;">
<i><span style="font-size: x-small;"><b>A Hősök kapuja építészeti és helytörténeti jelentősége</b></span></i></div>
<br />
<h3>
Az Aba-Novák Alapítvány </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVULlM7QEeaGmTiGNrOOdO-IzG9h3O2liHXG12KhgQG-Rw0cDjS0TEtWzLWdLRCX03JNK_l3LD8hG8d2wXv7uwpQCWd7h0MTDDEAqVEsFJjZohLJOazbEl2dZ6RUHckg7p6xPa6OiqoWU/s1600/hosok_13.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="237" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVULlM7QEeaGmTiGNrOOdO-IzG9h3O2liHXG12KhgQG-Rw0cDjS0TEtWzLWdLRCX03JNK_l3LD8hG8d2wXv7uwpQCWd7h0MTDDEAqVEsFJjZohLJOazbEl2dZ6RUHckg7p6xPa6OiqoWU/s320/hosok_13.jpg" width="320" /></a></div>
Az 1990-es években
Aba-Novák Judit, a művész lánya és Kováts Kristóf, a művész unokája több
mint 20 millió forintos adományával létrejött az Aba-Novák alapítvány,
amely más adományokat és támogatásokat is összegyűjtve lépésről lépésre
felújíttatta a freskó együttest. Forrai Kornélia restaurátor az első
feltárásokat még 1986-ban végezte a Tisza felőli kisboltíven, majd
1989-ben újabb részleteket vizsgált meg. Az Aba-Novák alapítványtól
1995-ben kapott megbízást az egyik kisboltív képeinek restaurálására. Az
1996-ban elkészült munka folytatását jelentette a nagy ív restaurálása,
amelyre 1999–2000-ben került sor. A millenniumi pályázatok évében ehhez
az összeghez adott 15 milliót a Millennium Kormánybiztos Hivatal és
további jelentős támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.
Nem sokáig maradt vakolat alatt a város felőli kis ív freskója sem, a
már elkezdett munka az NKÖM újabb ötmillió forintos támogatásával
folytatódott. A freskó újra régi pompájában született újjá kényszerű
vakolatkoporsójából. A helyreállításban kiemelkedő szerepe volt Berekné
Petri Ildikónak, az Aba-Novák Alapítvány kuratóriumi elnökének és Forrai
Kornélia restaurátornak.<br />
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/01/porta-heroum-hosok-kapuja.html" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><b><i>Felhasznált irodalom:</i></b></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><b><i>Péter László 1986/a 62., Bátyai Jenő 1986., H. K. 1989.,
Magyarka Ferenc 1991., Kristó Gyula 1992. 95.,<br />Szabó Tibor–Zallár Andor:
Saxa loquuntur, azaz akiről a kövek beszélnek.<br />Klebelsberg Kunó:
Népművelés és magas kultúra, Szeged 24–27.</i></b></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><b><i>Apró Ferenc: Az első világháború hősi emlékei Szegeden, 1985. Szeged</i></b></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><b><i>Csongrád megye építészeti emlékei (Szerkesztette: Tóth Ferenc dr.), Szeged, 2000</i></b></span></div>
<br />
<object classid="clsid:D27CDB6E-AE6D-11cf-96B8-444553540000" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=9,0,28,0" height="450" id="_360_krpano_id_1023" name="_360_krpano_name_1023" width="670"><param name="movie" value="http://www.360cities.net/javascripts/krpano/krpano.swf"/><param name="quality" value="autohigh"/><param name="allowScriptAccess" value="always"/><param name="flashvars" value="pano=http://www.360cities.net/krpano/external_embed/heroes-gate-aba-novak-vilmos-fresco-south.xml&epd=http://www.360cities.net/data/embed/plugin_data/heroes-gate-aba-novak-vilmos-fresco-south"/><param name="allowFullScreen" value="true"/><embed src="http://www.360cities.net/javascripts/krpano/krpano.swf" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" width="670" height="450" allowFullScreen="true" allowScriptAccess="always" quality="autohigh" flashvars="pano=http://www.360cities.net/krpano/external_embed/heroes-gate-aba-novak-vilmos-fresco-south.xml&epd=http://www.360cities.net/data/embed/plugin_data/heroes-gate-aba-novak-vilmos-fresco-south"></embed></object><br />
<div style="text-align: center;">
<a href="http://www.360cities.net/image/heroes-gate-aba-novak-vilmos-fresco-south" title="panorama photos of Hősök kapuja - Aba-Novák Vilmos freskója on 360cities.net">Hősök kapuja - Aba-Novák Vilmos freskója</a> – <a href="http://www.360cities.net/area/szeged" title="panoramic images from Szeged">Szeged</a>
</div>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-37363912890791650412016-01-11T02:00:00.000+01:002016-01-14T09:04:51.214+01:00A transzbalkáni vasút – Híd a Tisza folyón<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmOu8EVXpXMMafuOLizE7gJLHXMPUf3yILxkG9Rr7gcPmwSmRB_TrjnSjv-MNojptFkUpS-a8clul6lOR644Ku5BBX-HoeKC-lNH4CEk5-LEYXMBrU6lq11ulwUYZluWalexXIKSj0aw4/s1600/cimkep.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="195" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmOu8EVXpXMMafuOLizE7gJLHXMPUf3yILxkG9Rr7gcPmwSmRB_TrjnSjv-MNojptFkUpS-a8clul6lOR644Ku5BBX-HoeKC-lNH4CEk5-LEYXMBrU6lq11ulwUYZluWalexXIKSj0aw4/s320/cimkep.jpg" width="320" /></a></div>
<b>Magyarország vasúti közlekedésének fejlesztését jelenleg szinte kizárólag csak a – vidéki, helyi jelentőségű központokat az országos központtal összekötő – sugárirányú hálózati elemek fejlesztése határozza meg. Ezt a szemléletet erősíti az Európai Unió közlekedéspolitikáját megalapozó úgynevezett közlekedési folyosókba tartozó, transzkontinentális hálózati elemek fejlesztése, ami az egyes tagállamok nemzeti hálózatában természetszerűleg a nemzetközi átmenő forgalom számára fenntartott fővonali elemek korszerűsítésére koncentrál.<br />Sorozatunkban dr. Balogh Tamás segítségével felidézzük a régi szegedi vasúti híd történetét és a közlekedési szakíró tanulmányának bemutatásával megpróbáljuk bemutatni, milyen tágabb összefüggések csomópontja Szeged, valamint a Tisza.</b><br />
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/05/a-transzbalkani-vasut-hid-tisza-folyon.html" data-send="true" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<br />
<br />
A vidéki központokat egymással összekötő (a fővárost nem érintő), transzverzális – különösen fővonali – hálózati elemek fejlesztése vagy kialakítása jelenleg az országos vasúthálózat-fejlesztési koncepciókban nem jelenik meg, ilyen kezdeményezések felvetése csaknem elképzelhetetlen.<br />
<br />
<h3>
A Rijeka (Fiume) – Constanţa transzbalkáni vasút</h3>
A magyar Dél-Alföld, illetve a szomszédos román és szerb határtérség határon át nyúló együttműködésében ilyen tartósan jelen lévő probléma a transzverzális vasúti kapcsolatok hiánya, melynek gyökerei a második világháborúban, illetve a szegedi vasúti híd elpusztításában és helyreállításának elmaradásában keresendők.<br />
A szűkebb térségi kapcsolatok megszakítása a kontinens egésze számára hátrányos helyzethez vezetett: Európa közepén – az Adriától a Fekete-tengerig, Rijekától (Fiumétól) Constanţáig – ma nem lehetséges vasúton eljutni Budapest és Belgrád megelőző érintése nélkül (a Helsinki IV., V/B és X. számú vasúti folyosók ugyanis csak Budapesten vagy Belgrádon keresztül biztosítják az elérést). Ez indokolatlanul meghosszabbítja az elérési útvonalat és időt, növeli a szállítás idejét és költségét, vagyis csökkenő versenyképességet okoz.<br />
A két főváros között ráadásul kialakult egy kb. 400 kilométer széles – a vasúti közlekedés szempontjából üres – zóna, ahol nem lehetséges a nyugat–kelet irányú személyszállítás és árufuvarozás.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjC6c9hUZJwCGsV3S-D9_v08TjXOZrsRvdst1R-Wkc1vEm0EIC4lGWvi_opj_hnLMGJGsif1YLxQ0qXKtNyHg3qOOmi1kvEcrPEuVOqFPlkWjrKbImX89gCPXOklvYbQ_F7mYEvap9_vyI/s1600/transzbalkani+vasut.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="282" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjC6c9hUZJwCGsV3S-D9_v08TjXOZrsRvdst1R-Wkc1vEm0EIC4lGWvi_opj_hnLMGJGsif1YLxQ0qXKtNyHg3qOOmi1kvEcrPEuVOqFPlkWjrKbImX89gCPXOklvYbQ_F7mYEvap9_vyI/s640/transzbalkani+vasut.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A transzbalkáni vasút forgalma</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
„Varratmentes Európa”</h3>
Milyen lehetőségek vannak ma egy transzeurópai alternatív vasúti főirány kialakítására? Ahhoz, hogy az európai térségi együttműködés, az egymás felé forduló és elszigeteltségüket közös programokkal feloldó határrégiók ideája, a „varratmentes Európa” ne csak ábránd maradjon, a konkrét problémák azonosítása és a megoldásukra alkalmas projektek kellenek, amelyek a szűkebb térség érdekei mellett lehetőség szerint az egész Unió számára is kézzelfogható értéket, előnyt képviselnek.<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<blockquote class="tr_bq">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSrRkgqE3vUF7FqgtiDhvxLvlLhHle5fKWh0L1EERETjWVKYM1yzKb6wBbutFZXO13ct4ylET25FY-LfhnMzw3mZNTQqNt-vvk59gBZp0wp4B7FZe3CvlRH4WNC9M71MqhDM3xeoquhhU/s1600/balogh_tamas.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSrRkgqE3vUF7FqgtiDhvxLvlLhHle5fKWh0L1EERETjWVKYM1yzKb6wBbutFZXO13ct4ylET25FY-LfhnMzw3mZNTQqNt-vvk59gBZp0wp4B7FZe3CvlRH4WNC9M71MqhDM3xeoquhhU/s200/balogh_tamas.jpg" width="185" /></a><i><span style="font-size: x-small;">Dr. Balogh Tamás felsőfokú tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karán végezte, ahol 1999-ben jogi diplomát és európai szakjogász minősítést, 2003-ban pedig társadalombiztosítási szakjogász minősítést szerzett. 2003-ban elvégezte az Európai Közigazgatási Intézet (European Institute of Public Administration), 2004-ben pedig a Tempus Köz alapítvány Strukturális Alapok Képző Központjának tanfolyamait, melyek eredményeként további elméleti ismeretekkel egészítette ki az Európai Bizottságban és az Európai Unió Strukturális Alapjainak felhasználására vonatkozó pályázatok írásában szerzett gyakorlati tapasztalatait. Munkájáért 2003-ban Szent Kristóf-érmet kapott, 2004-ben – hazánk uniós csatlakozásáért végzett munkája elismeréséül –, 2011-ben pedig a honvédelem ügye érdekében végzett munkájáért miniszteri kitüntetésben részesült. Több, a vasúttal és a hajózással kapcsolatos közlekedési, közlekedéstudományi munka szerzője, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesületének elnöke. Publikációi a transzeurópai vasúti kapcsolatok fejlesztése, az osztrák–magyar haditengerészet története, a nemzetközi közjog, az európai regionális politika (határon átnyúló együttműködések), a honvédelem és az alkotmányosság témakörében jelentek meg.</span></i></blockquote>
</div>
<br />
<b><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: x-large;">A szegedi vasúti híd 1858-1944</span></span></b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_SrC4tHcrn6T2fA5Ftxiy4nz-62lW2BP-u6fCD78e13-c1xqqZ2N4Zmu023VP1UP83PTgbzUlPkdMmMVDPFlh9nGTlb4k5778cIrdw1NdpW-agegzzEWhaIz42vckPJOJmFL9HNjZaVQ/s1600/vasuti_hid_00.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="203" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_SrC4tHcrn6T2fA5Ftxiy4nz-62lW2BP-u6fCD78e13-c1xqqZ2N4Zmu023VP1UP83PTgbzUlPkdMmMVDPFlh9nGTlb4k5778cIrdw1NdpW-agegzzEWhaIz42vckPJOJmFL9HNjZaVQ/s320/vasuti_hid_00.jpg" width="320" /></a></div>
A szegedi vasúti Tisza-híd korának világviszonylatban is legjelentősebb műszaki alkotásai közé tartozott.<br />
A francia tervek szerint, jórészt külföldön gyártott, öntött és kavart vasból 1858-ban elkészült vasúti Tisza-híd ugyanis több tekintetben is úttörő volt a hídépítés hazai és egyetemes történetében. Felépítésével Budapest után Szegeden épült az egész országban másodikként állandó folyami híd. Építésénél alkalmaztak először az országban keszonalapozást – a kontinensen akkor a legelsők között alkalmazták ezt a módszert a hídépítésben. A nyolcnyílású felsőpályás ívtartók elsőként készültek rácsos szerkezetként. A mintegy 440 m hosszúságú vasúti híd Európában (egyes források szerint az egész világon) az első olyan vasúti híd volt, amelyet már eleve kétvágányú vasúti forgalomra terveztek. Hídépítésünk kiemelkedő emléke lenne ma is, ha 1944 őszén nem vált volna a szövetséges bombázás, majd a német csapatok visszavonulását kísérő rombolás áldozatává.<br />
Megsemmisítésével megszűnt a vasúti kapcsolat az ország középső területei és a Szegedtől délkeletre fekvő Tiszántúli vidékek között. A híd helyreállítására ezért számtalan terv és ötlet született, ám a Tiszán Szegednél még ma sem kelhetnek át a vonatok. Ez a helyzet nem maradhat így, különben az Alpok déli térségéből kelet felé irányuló egyre intenzívebb nemzetközi vasúti forgalom más utakat keres, és végleg elkerüli majd Szegedet és a dél-magyarországi régiót. Célunk ezért, hogy ezzel a rendhagyó munkával hívjuk fel az érintettek figyelmét a híd hiányában rejlő veszélyekre, egyszersmind emléket állítsunk a hídépítés eme nagyszerű alkotásának: a szegedi vasúti hídnak. Idén lenne 155 éves.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7izbq-oT21yfdrOBbvsdSOioa2sCNThhy8CiMDP1YjDdqiuk9acmIyknlqgDF1jDXXW_xfnoPzyPBjzuFygF_jeCwdZif8tnlhHBqmj6JhTRk50VfdKiKMegCQyPC2pYFlZe7_W-7yGU/s1600/vasuti_hid_1859+m%C3%A1rcius+15.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="116" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7izbq-oT21yfdrOBbvsdSOioa2sCNThhy8CiMDP1YjDdqiuk9acmIyknlqgDF1jDXXW_xfnoPzyPBjzuFygF_jeCwdZif8tnlhHBqmj6JhTRk50VfdKiKMegCQyPC2pYFlZe7_W-7yGU/s640/vasuti_hid_1859+m%C3%A1rcius+15.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A vasúti híd 1859. március 15-én</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
Vasút magántőkéből </h3>
Az 1854-es orosz-török háború, és a nyomában kibontakozó európai fegyveres konfliktus, az ún. „krimi háború” a Habsburg Birodalmat is érintette. A román fejedelemségeknek az 1854. októberi mozgósítást követő megszállásával Ausztria megakadályozta, hogy az orosz haderő északról, a Balkánon át, fenyegesse Konstantinápolyt. A monarchia erődemonstrációja azonban – túl azon, hogy végleg megmérgezte az addig baráti orosz-osztrák viszonyt óriási pénzösszegeket is felemésztett. A kormány kénytelen volt olyan források után nézni, amivel a háború következtében megcsappant anyagi tartalékait pótolhatja. Döntés született tehát, hogy különböző állami javak, bányák, huták és – az addigi államvasúti elvek feladásával – az állami tulajdonban lévő vasútvonalak, eladásával kell a kongó kincstárat feltölteni. Ezzel párhuzamosan ismét engedélyezték vasútvonalak építését magántőke felhasználásával, sőt ennek támogatására bevezették a kamatgarancia-rendszert is.<br />
Az állami vaspályákon és egyéb javakon két nagy érdekcsoport osztozott: a Rothschildok és a velük versengő francia és osztrák nagytőkések. Utóbbi csoport, a III. Napóleon pénzügyi szakértői, a Pereire fivérek (Emile és Isaac) által vezetett Credit Mobiliére túlnyomó részesedésével 1854. szeptember 14-én vállalatot alapított Császári Királyi Szabadalmazott Osztrák Államvasúttársaság (K.K. Privilegierte Osterreichische Staats-Eisenbahngesellschaft, vagy StEG) néven. A vállalat pénzügyeit a Boden-Kreditanstalt nevű nagybank kezelte, amelyet a Credit Mobiliére mellett Sina György, és a Schöller, Haber, Chotek, Schnapper és Springer családok alapítottak.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBoVI0VyaAJIVPu7FDdtSBVBADj2OCM7gopp68WgQfZhIzKctjuVePvQGIs1iTF-i0VZ8cOiZ6TV7FSBJZXFd3H7ESTLNLoMli05YwliqyGwMmktMVDk-g1Ud0E0mrLTlqCihg-0lxaes/s1600/Siegelmarke_%C3%96sterreich-ungarische_Staatseisenbahn.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBoVI0VyaAJIVPu7FDdtSBVBADj2OCM7gopp68WgQfZhIzKctjuVePvQGIs1iTF-i0VZ8cOiZ6TV7FSBJZXFd3H7ESTLNLoMli05YwliqyGwMmktMVDk-g1Ud0E0mrLTlqCihg-0lxaes/s1600/Siegelmarke_%C3%96sterreich-ungarische_Staatseisenbahn.jpg" /></a></div>
A vasúttársaságot eredetileg csak francia és német nyelven nevezték meg. Ám az alapszabályzatot a társaság 1881. május 30-i rendkívüli közgyűlésén módosították és „cs. kir. szab. Osztrák Államvaspálya-Társulat” néven magyarul is rögzítették a vállalat nevét. 1882. december 21-én, ismét egy rendkívüli közgyűlés keretében újra módosult az alapszabály és a cég megnevezését „szabadalmaztatott Osztrák-Magyar Államvasúttársaság”-ra (OMÁV) módosították. 1883-tól 1891-ig ezen a néven ismerték a társaságot, amikor is a magán-vasútvonalak államosításáról rendelkező 1891. évi XXV. tc. és az államosított OMÁV-vonalak MÁV általi átvételéről rendelkező 1891. évi XXXVIII. tc. a társaság magyarországi vonalait megszüntette.<br />
<br />
<h3>
Az osztrák nagytőke legnagyobb beruházása</h3>
Az 1855. január 1-i keltezésű, és 1855. január 12-én szentesített okirat alapján a társaság 170 millió frank (65,5 millió pengő forint) kárpótlás ellenében 1858. január 1-én megkapta a „cs. kir. Északi Allamvasútból” és a „Magyar Középponti Vasútból” létrejött „cs. kir. Délkeleti Államvasút” Bodenbach-Brünn, ill. -Olmütz és Marchegg-Pest-Szolnok, ill. -Szeged közötti vonalait és megvásárolta a kincstár 133.168 hektáros bánsági birtokát. Ez a beruházás volt a magyar történelemben az osztrák nagytőke első és egyben legnagyobb vállalkozása. Hiszen a kiterjedt vasútvonal mellett az OÁVT birtokain jött létre a korabeli Magyarország legnagyobb és legfejlettebb egybefüggő nehézipari komplexuma. Itt állították üzembe az első Martin-kohót és az első Bessemer-típusú acélkemencét. Ugyancsak itt gyártották az első gőzmozdonyt a Magyar Királyság területén (1872). Nem véletlen hát, hogy 1856 novemberében a vállalat az alapító tőkéscsoport francia érdekeltségeit használta fel, amikor szerződést kötött a párizsi M. M. Ernest vállalattal vasúti híd kivitelezésére Szeged térségében.<br />
<br />
<h3>
Bővülő áruszállítás és a Birodalmi Posta </h3>
Akkoriban a vasút az interregionális közlekedés eszköze: A tervezés során kizárólag makro-léptékben gondolkodtak, a cél Pest-Buda összeköttetése a piacközpontokkal és a tengeri kikötővel. A vasutak elsődleges célja az áruszállítás, nem pedig az igazgatási székhelyek közötti vasúti kapcsolatok megteremtése. Ez utóbbi szempont csak később, a kiegyezés után jelenik meg a hazai vasúthálózat fejlesztésében.<br />
Az első magyarországi vasútvonal megnyitásával (1846) elkezdődik a 19. század legnagyobb hatású infrastrukturális hálózatának kiépítése. 1867 elejéig 2153 km hosszú pálya épül, túlnyomó részben magántőkéből. Három jelentős vasúttársaság működik az országban: a Déli Vasút, az Osztrák Államvasút és a Tiszavidéki Vasút. Magyarország és Európa közötti legfejlettebb közlekedési folyosó Bécsen keresztül vezet. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKp3xYCcn3Je7cm5PePZb4bIA7VevFxvbIMna56B_ls80UwV-64f0y5bPvV01pXzc5BWay5zF-Z-1DQm1OzcrPCu446FfslIxfHR6h2FvZP8RJzzPx1TGeqg6fmhjfz2qwu2BYATKNGR0/s1600/postakocsi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="314" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKp3xYCcn3Je7cm5PePZb4bIA7VevFxvbIMna56B_ls80UwV-64f0y5bPvV01pXzc5BWay5zF-Z-1DQm1OzcrPCu446FfslIxfHR6h2FvZP8RJzzPx1TGeqg6fmhjfz2qwu2BYATKNGR0/s640/postakocsi.jpg" width="640" /></a></div>
Menetrend szerinti postakocsi-közlekedés már 1750-től létezett Buda és Bécs között, 1833-ban pedig a menetrend szerinti gőzhajózás is megkezdődött. A két város vasúti összeköttetésre az első gyorsvonatot 1851-ben indították el. Ezután a hálózatfejlesztés fő iránya Délkelet-Európa és a Balkán. A támogatandó 13 vasúti főirányt meghatározó 1836. évi XXV. törvénycikk alapján Pestről kiindulva előbb Ceglédre (1847), majd Félegyházára (1853), végül Szegedre (1854) ér a vasút, s megkezdődnek a továbbépítés előkészületei Temesvár és a déli országhatár felé.<br />
A fejlesztést két körülmény siettette: a bővülő áruszállítás és a Birodalmi Posta. A török időkben még a szegedi mészárosok hordták a török urak leveleit Budára, Egerbe, Temesvárra, Belgrádba. Ők voltak a futárok és a seregek kalauzai is. 1717-ben azonban megindult a rendszeres postajárat Bécs-Buda-Szeged-Arad-Nagyszeben, illetve Szeged-Temesvár-Craiova között. Váltott lovakkal, fizetett alkalmazottakkal dolgozott. Postaállomásai hosszú ideig vendégfogadókban, csárdákban nyertek elhelyezést. Az utazásnak ez a formája a következő jó évszázadban is változatlan maradt. A postakocsival még 1840-ben is Budáról Szegedre 41 óráig, Temesvárra 3 napig tartott az út. A legégetőbb szükség volt tehát a vasút továbbépítésére.<br />
<br />
<h3>
Híd épüljön a Tiszán </h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyN6-si0FAq2esp6NSisypQlg5c8SbGlIns5rPbKDTOqhGDo5GvMzMt-vizR_uRwAqbJthrNuVUfRTbo5gyg3R8LJz_yH2AUkBMiFzNQLjVH2W_4NRgLYSfgMOJ3FCYQjyBeydNbdMkc4/s1600/hajohid_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="270" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyN6-si0FAq2esp6NSisypQlg5c8SbGlIns5rPbKDTOqhGDo5GvMzMt-vizR_uRwAqbJthrNuVUfRTbo5gyg3R8LJz_yH2AUkBMiFzNQLjVH2W_4NRgLYSfgMOJ3FCYQjyBeydNbdMkc4/s640/hajohid_1.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A szegedi hajóhíd 1782-ben már létezett és 1883-ig fennállt.<br />Télire szétbontották és csak a jég elvonulása után állították ismét össze. A hajózás érdekében a hidat gyakran felnyitották némi fizetség ellenében (1855-ben 2228 hajó haladt át). A fából készült alkotás védelmére Joó Ferenc rajzos figyelmeztető táblákat készített a hídra – nemcsak szöveggel, hanem rajzzal – melyek a pipázás és a sebes hajtás tilalmára figyelmeztettek. Kár, hogy egy sem maradt ránk. A fenti kép bal szélén már a kész vasúti híd is látható</i></td></tr>
</tbody></table>
Az alföldi hálózat kiépítését addig végző Déli Államvasút vonalai azonban 1855-ben az OÁVT tulajdonába kerültek. Az állam és az Osztrák Államvasút pedig csak két évvel később tudott megállapodni a Szeged-Temesvár közötti vasútvonal kiépítésének feltételeiről. A késlekedés nem véletlen. A megegyezést olyan súlyos kérdések hátráltatták, mint a Tisza áthidalása és Szeged árvízvédelme.<br />
1850-ben a cs. kir. Dunagőzhajózási Társaság állandó gőzhajóforgalmat akart létesíteni Szeged és Arad között a Maroson, ami a Maros hajózhatóvá tételét és vízhozamának szabályozását igényelte, beleértve a torkolat szabályozását is Szegednél. Az eredeti tervek a várostól délre terelték volna a Marost, ez viszont a vasúti áthidalás szempontjából azt jelentette volna, hogy a vasút számára két hidat kell építeni: egyet a Tiszán és egyet a Maroson. 1852. július 15-én Szeged városa írásban kért megoldást a Helytartótanácstól, amely elrendelte, hogy a két ügyet együtt kell megoldani, a Tisza vasúti áthidalását és az árvédelmi kérdéseket is érintő Marosszabályozást nem szabad elválasztani egymástól.<br />
Az utóbbi kérdésben már 1853-ban megegyezés született, amikor a vasút érdekeit szem előtt tartva a Tiszaszabályozási Központi Bizottság úgy döntött, hogy a Maros torkolatát a jelenlegi helyén kell hagyni (ennek nem kis szerepe volt abban, hogy 1879-ben a Tisza és a Maros árhulláma Szeged felett egyesült és a Nagyárvíz elsodorta a várost). A tiszai vasúti áthidalás kérdése azonban továbbra is megoldatlan maradt.<br />
Már a híd pontos helyének kijelölése is sok problémát okozott. Szeged városa – a folyamszabályozással járó magas költségek elkerülése érdekében – ragaszkodott hozzá, hogy a Maros-torkolatot csak minimális mértékben változtassák meg, s a várható árvizeket a mai Új-Szeged lapos és sík területén, mint a város árterén vezessék el dél felé. Ehhez olyan vasúti hídra volt szükség, amely nemcsak a Tisza folyó, de az ártér feletti áthidalást is biztosítja. Ezzel a tervezett híd hossza csaknem a kétszeresére nőtt.<br />
<br />
<h3>
De hol legyen a híd?</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXEemKkLxvxMn8o0-hhlOqDZX2XOK0lDOhd5mwWXULD7x5IXv_o-4bCAEF_RL63TqzaopsvlqzutRnk12nAKpFjbFChE8xHamf0g5Gc8OwfRauhBsViEVeD5nMFO9iu6L51gYBPolN60I/s1600/hajohid_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="227" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXEemKkLxvxMn8o0-hhlOqDZX2XOK0lDOhd5mwWXULD7x5IXv_o-4bCAEF_RL63TqzaopsvlqzutRnk12nAKpFjbFChE8xHamf0g5Gc8OwfRauhBsViEVeD5nMFO9iu6L51gYBPolN60I/s320/hajohid_3.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A hajóhíd</i></td></tr>
</tbody></table>
Herrich Károly főmérnök ugyan jelezte, hogy Új-Szeged a város fejlődésének természetes iránya, nem maradhat meg ártérnek – s felhívta a figyelmet arra is, hogy, ha a rendszeresen árvízzel fenyegető mederszűkület gondját az új-szegedi part egy részének lemetszésével és a meder kibővítésével orvosolják, akkor az ártéri híd is felesleges – javaslatait a városi küldöttek nem fogadták el és továbbra is ragaszkodtak az ártéri hídhoz. Az ártéri híd építése viszont jelentősen emelte volna a hídépítés költségeit, ami a vasúttársaság érdekeit sértette. Az OÁVT sietett is kijelenteni, hogy ha a város nem tér jobb belátásra, inkább Szegedtől 20 km-rel délebbre, Magyarkanizsa térségében építik fel a hidat.<br />
A várossal más gond is volt: 1847-ben még úgy tűzték ki a híd nyomvonalát, hogy a Félegyháza felől érkező vasútvonal sugárirányban vezetett volna be Szeged belvárosába, és a vár északi oldalán közúti-vasúti vegyes forgalmú híddal keresztezte volna a Tiszát. Ennek a javaslatnak az volt az oka, hogy Szeged addig csak egy fából készült hajóhíddal rendelkezett (a vár körül kisebb gerendahidak is voltak), s az állandó híd felépítését folyamatosan halogatták. Most viszont lehetőség nyílt rá, hogy az állandó hidat anélkül építsék fel, hogy az a városnak egy fillérjébe is kerülne. Bár a lakosság tiltakozása miatt ezt a tervet végül elvetették, a város mégis ragaszkodott hozzá, hogy a híd a városközponthoz minél közelebb épüljön fel. A város és a vasúttársaság is ragaszkodott a maga álláspontjához, s úgy tűnt, Szeged vasúti híd nélkül marad.<br />
<br />
<h3>
Árvíz és megegyezés</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUuJZPB3Tz4GXTabnSDGeW9GEGcwMjo-V1_jDACDccnciJG1Dm4Yx73YZjvFB_82rigZc2enWQDV4eV6lm_b7N6gboN5GkKkSq7TeTk3yxhSlITFdgWFatci9Ai7myyKD-B1M3BX7Jlio/s1600/reszveny.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUuJZPB3Tz4GXTabnSDGeW9GEGcwMjo-V1_jDACDccnciJG1Dm4Yx73YZjvFB_82rigZc2enWQDV4eV6lm_b7N6gboN5GkKkSq7TeTk3yxhSlITFdgWFatci9Ai7myyKD-B1M3BX7Jlio/s320/reszveny.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A társaság által kibocsájtott 500 frankos részvény</i></td></tr>
</tbody></table>
1855-ben azonban a korábbinál is komolyabb árvíz fenyegette a várost. A gátak több helyen átszakadtak és a városkörnyéki földek jelentős része víz alá került. A veszély hírére Albrecht főherceg a helyszínre sietett, hogy személyesen tájékozódjon a helyzetről és a szükséges munkálatokról. Utasítására minden félbeszakadt árvédelmi munkát azonnal folytatni kellett.<br />
A magyarkanizsai töltésszakadás után a vasúti híd helyéről folyó tárgyalások is új lendületet kaptak. Az OÁVT hajlandónak mutatkozott egy szegedi híd felépítésére és már az ártéri híd gondolatától sem zárkózott el. Szakértői szemlét és vegyes bizottsági tárgyalást tartottak, s ekkor a vasúti híd vonalát a Boszorkány-szigettől feljebb, közvetlen a Cegléd-Szeged vasútvonal 1854-ben átadott új állomásépülete után állapították meg. A híd elhelyezésénél hosszadalmas viták után tehát győzött a város: a híd a városközponthoz közel került, bár ezzel a döntéssel Alsóvárost egészen elzárták a Tiszától (mert a hídra felvezető vasúti töltés alatt elegendő és alkalmas átjárókat és alagutakat ekkor még nem terveztek). <br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0QbAutMmQgg4T-62xLS2dBjhBjrdQSRrx_OifPBsTnC3qa0nbfDQvi_x4JRazW9thQ6lBeiCzhWhZ37q_lOFSfFUFkdtXJ3bW6jk8hMnwlT5z4_GRC4MBHe3GEzGhuTDaEd7EmlofQEQ/s1600/reszveny_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="107" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0QbAutMmQgg4T-62xLS2dBjhBjrdQSRrx_OifPBsTnC3qa0nbfDQvi_x4JRazW9thQ6lBeiCzhWhZ37q_lOFSfFUFkdtXJ3bW6jk8hMnwlT5z4_GRC4MBHe3GEzGhuTDaEd7EmlofQEQ/s320/reszveny_2.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A részvényen feltűnik az építendő vasúti híd</i></td></tr>
</tbody></table>
1856. június 18-án végül a híd felépítéséről szóló szerződést is aláírták. A cs. kir. Közlekedésügyi Minisztérium engedélyokmányban az OÁVT számára 186 öl (353 m) állandó vashíd és – ha szakértői vélemény alapján szükségessé válna – további 200 öl (380 m) ártéri híd kiépítését engedélyezte úgy, hogy a hídpálya a Tisza legmagasabb vízállásához képest 20 lábbal magasabb legyen. Továbbá kötelezte a társaságot, hogy a Bainville mérnök által, a város megkerülésével a Tisza jobb partján tervezett, a jövőben létesítendő csatornára tekintettel a Boszorkány-sziget mellett egy-egy kisebb hidat építsen (a mai kis- és nagy kőlyuk).<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwlRNt2KFNZI8FieEKV3sL709d_uPS4xU0pho_joCLqJLMAHDVAA0Ma2c14FuvJGKHGknLTUV3PVyxIcYqflUxJBmtcY-YSsEinEFtKcbwYmTFClkDh-VsKIyVVslfywkSLopp3uGGEEk/s1600/reszveny_1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="454" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwlRNt2KFNZI8FieEKV3sL709d_uPS4xU0pho_joCLqJLMAHDVAA0Ma2c14FuvJGKHGknLTUV3PVyxIcYqflUxJBmtcY-YSsEinEFtKcbwYmTFClkDh-VsKIyVVslfywkSLopp3uGGEEk/s640/reszveny_1.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A részvény hátoldalán a vasút nyomvonala</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
Francia mérnökök</h3>
A vasúti híd helyének kijelölésére vonatkozó megegyezés éppen időben történt, a vasútvonal továbbépítése ugyanis nem sokáig váratott magára: 1857. november 15-én a Császári, Királyi Szabadalmazott Osztrák Államvasút Társaság átadta a forgalomnak a Szeged-Temesvár közötti 112 km hosszú új vasútvonalat. Az állandó Tisza-híd hiánya ettől kezdve egyre kiáltóbbá vált. A Szeged és Temesvár közti árufuvarozás gördülékeny lebonyolítását valahogyan meg kellett oldani, a hajó- és pontonhíd pedig erre nem volt alkalmas.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-3dagUuCnXvQsE0BsE-HleX2mh-3-AeMn606rJpGLynvVJ2entvJpCmiyW2T9KMR6EPW7ZBcwsRon-OT6lGGW7NqeuuwBNf0ar7CC1GikUzwKDi5fk5EqTMz71stpHgygl-C40lwz_ZU/s1600/ernest_guin.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-3dagUuCnXvQsE0BsE-HleX2mh-3-AeMn606rJpGLynvVJ2entvJpCmiyW2T9KMR6EPW7ZBcwsRon-OT6lGGW7NqeuuwBNf0ar7CC1GikUzwKDi5fk5EqTMz71stpHgygl-C40lwz_ZU/s320/ernest_guin.jpg" width="232" /></a></div>
<br />
A várossal kötött szerződés aláírása és a minisztériumi engedély beszerzése után öt hónappal ezért az Osztrák Államvasút szerződést kötött a francia Ernest Gouin és Tsa. vállalattal a vasúti híd kivitelezésére 1856. novemberében. A szerződésben a cég végleges átadási határidőként 1859. július 1-jét vállalta. Az Ernest Gouin és Tsa. Vállalatot 1846-ban alapították a Párizstól északra fekvő Batignolles-ban. Maga a cégalapító az angol acélgyártás fellegvárásban, Manchesterben tanulta a vasút- és hídépítést, s Franciaországba hazatérve a Rothschild bankház támogatásával alapította meg cégét, amely akkorra már számos franciaországi referenciamunkával, és – ami a fő – kiváló mérnökökkel rendelkezett. A magyarországi megrendelés teljesítését M. Cézanne és V. Maniel út- és hídépítő mérnökökre (ingénieur des ponts et chaussées) bízták, akik 1856-ban Szegedre látogattak, s hozzáláttak, hogy a híd előzetesen kitűzött nyomvonalán megkezdjék a szükséges felméréseket. Több mint két éven át, igen részletes megfigyeléseket végeztek a Tisza vízjárásának és mederviszonyaink kiderítésére. Az ekkor szerzett ismeretek később hozzájárultak ahhoz, hogy az építkezés zavartalanul mehetett végbe és a hídon a forgalom végül hét hónappal a szerződésben vállalt határidő előtt megindulhatott.<br />
Gondos tanulmány készült a legalacsonyabb és a legmagasabb vízállás közti vízhozamról, amiből kiderült, hogy az áprilistól júniusig és az októbertől februárig tartó időszak a legmegfelelőbb az építkezéshez, mert ilyenkor a legalacsonyabb a Tisza vízállása. Kiderült ugyanakkor az is, hogy – mivel a Tisza kiterjedt és hegyekkel tagolt vízgyűjtőterülettel rendelkezik, ami miatt akár egy hirtelen csapadék, vagy hóolvadás is drámai változást okozhat a vízszintben – különböző vízállásnál más és más áramlási viszonyok lépnek fel a partok és a pillérek mentén. <br />
A 32 darab 41,42 m hosszú ív alkatrészeit Párizsban készítették, és vámmentesen szállították Szegedre. A vámmentesség egyike volt azoknak az intézkedéseknek, amellyel a kormányzat a vasútvonal megnyitását támogatta.<br />
<br />
<h3>
Szeged-Temesvár vasút a „munkahídon”</h3>
A felmérés és a tervezés ideje alatt a Tiszán egyelőre egy ideiglenes híd épült facölöpökön. Úgy méretezték, hogy elbírja a vasúti forgalmat, így az állandó híd felépítéséig ez biztosította a Szeged-Temesvár vonal forgalomba helyezéséhez szükséges mozdonyok és más járművek átszállítását a Tiszán. A szerelvények áthaladása közti közbenső időben az utasok egyszerűen átgyalogoltak a hídon. Ezzel a Tiszán-túli vonalrész megnyitása még az épülő híd elkészülte előtt lehetővé vált. A hajók közlekedésének biztosítására a híd fémből készült 25 m-es középső része nyitható volt.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSFpw2asAg51unZox_gzOrb5GmV_i-WGYm5nSqpCqotU9DK0xeAQDOZaOAiuy4pfTpnksnQ_b023UiC0szPlGWex6TiC2WZ31plwcG0b-Kn3fOwkg4RQdERwr-IDxCd2HMMiGNOWV3ca4/s1600/munkahid_1857+okt+4+munkah%C3%ADd+szeged+fel%C5%91l.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="478" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSFpw2asAg51unZox_gzOrb5GmV_i-WGYm5nSqpCqotU9DK0xeAQDOZaOAiuy4pfTpnksnQ_b023UiC0szPlGWex6TiC2WZ31plwcG0b-Kn3fOwkg4RQdERwr-IDxCd2HMMiGNOWV3ca4/s640/munkahid_1857+okt+4+munkah%C3%ADd+szeged+fel%C5%91l.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A munkahíd Szeged felől – 1857. október 4.</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
Az ideiglenes híd azonban nemcsak a két partot kötötte össze, hanem később – az állandó híd felépítéséhez szükséges alkatrészek megérkezése után – munkahídként szolgált. A korabeli (úszódaruk és hidraulikus emelők előtti) hídépítészetben ugyanis az egyes pillérek körül olyan munkaállványra volt szükség, amelyeket egymással és a parttal munkahíd kötött össze, amely az építőanyagok szállítását és a munkások közlekedését biztosította.<br />
Míg a forgalom megindult az ideiglenes hídon, Cézanne hozzáfogott a kiviteli tervek elkészítéséhez. Már a város által kiharcolt nyomvonal is elég feladatot adott: a Tisza-parthoz közeli vonalvezetés és a pályaudvar elhelyezkedése miatt a vasútvonal csaknem 100°-os szűk ívvel (280 m-es sugárral) fordult rá a hídra és 9 ezrelékes emelkedővel érte el a hídfőt. Bár ez a helyválasztás rendkívül előnyös volt a személyforgalom számára, később hátrányosnak bizonyult a város további fejlődése szempontjából, mert egy egész városrészt zárt el a folyótól (emiatt a híd áthelyezése a későbbiek során többször is felvetődött).<br />
<br />
<h3>
A híd acélszerkezete</h3>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjo_PqqzyLt4G5HjhzjHMl9OefpoHdQW5EruRNNa4mdzTl9IrN0SOUC63ZxCPvHzUhALGrtvPLs96BkU8xrtN1FScSGI-zdm8KxZs1NgOQwWJ3d3M7obejxwUolSrJhXXy3kHW5FExgHM/s1600/szegecseles.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="452" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjo_PqqzyLt4G5HjhzjHMl9OefpoHdQW5EruRNNa4mdzTl9IrN0SOUC63ZxCPvHzUhALGrtvPLs96BkU8xrtN1FScSGI-zdm8KxZs1NgOQwWJ3d3M7obejxwUolSrJhXXy3kHW5FExgHM/s640/szegecseles.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i> Fent: A szegedi hídfő az eredeti terven (Közlekedési Múzeum)<br />Jobbra:
az ívek felfüggesztési- és a függőleges rudak rögzítési modellje</i></td></tr>
</tbody></table>
A híd ívtartóit, a felső öveket és a függőleges rudakat Párizsban szerelték össze, mégpedig szegecseléssel és – azoknál a csatlakozásoknál, amelyeket a vasúti szállítás miatt szét kellett bontani – csavarozással. A szegecselést géppel végezték, nemcsak a gyártás helyén, hanem a vasúti szállítás után, a végleges összeállításkor Szegeden is. 36.000 szegecs épült be a hídba és ezek közül a legközelebbi fővizsgálat alkalmával – körülbelül 40 évvel később – csupán 19-et kellett lazulás miatt kicserélni.<br />
A szegecsek használata a szegedi híd további újdonságát jelentette, hiszen akkoriban a hidak rögzítéseit jellemzően még csavarozással készítették. Ráadásul a szegedi hídelemek tömegtermeléssel készültek, hiszen annak következtében, hogy mind a nyolc hídnyílás négy egyedi, teljesen szimmetrikus rácsszerkezetből állt, minden alkatrészt legalább hatvannégyszer kellett elkészíteni, de akadt olyan, amelyiket többször is. A szegecseket a helyszínen öntötték és kalapálták. Az öntöttvas elemeket viszont továbbra is csavarozták. A pilléreket alkotó cső-szegmenseket például 48 csavarral rögzítették, amelyek átmérője 50 mm volt. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsPZVSWuT-nrgaC05NMFzLjyN6iov4hmbdp0FX5t6zTB432j36XnuLIhtUn4OfULHuff8_CwDlOhuS5fJg7CzT-v0lwZ94kHfL3tXqeOoQxeY6Ug627V4Ydthaf8tVyrKfA57wlseFh34/s1600/1858+febru%C3%A1r+22+-+%C3%ADves+f%C5%91tart%C3%B3+a+Sina+udvaron.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="262" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsPZVSWuT-nrgaC05NMFzLjyN6iov4hmbdp0FX5t6zTB432j36XnuLIhtUn4OfULHuff8_CwDlOhuS5fJg7CzT-v0lwZ94kHfL3tXqeOoQxeY6Ug627V4Ydthaf8tVyrKfA57wlseFh34/s640/1858+febru%C3%A1r+22+-+%C3%ADves+f%C5%91tart%C3%B3+a+Sina+udvaron.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Íves főtartó a Sina udvaron – 1858. február 22.</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
Európa első kétvágányú hídja</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBAS4Kshyphenhyphenxt_2UNvsf0hlORPdiWRdRyQCT3iJ5i-89pVmcP02kd9gNrYu2Hqry0sM1YgvwnvZZhlqoOthmUuCVMM21zrm3lVvrmAoMalzx7oYltztptOXA93eZDHNPkTgJBj4X-MIsJBw/s1600/vasuti_hid_02.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="201" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBAS4Kshyphenhyphenxt_2UNvsf0hlORPdiWRdRyQCT3iJ5i-89pVmcP02kd9gNrYu2Hqry0sM1YgvwnvZZhlqoOthmUuCVMM21zrm3lVvrmAoMalzx7oYltztptOXA93eZDHNPkTgJBj4X-MIsJBw/s320/vasuti_hid_02.jpg" width="320" /></a></div>
A helyválasztástól eltekintve Cézanne szabadkezet kapott és nagyvonalúan élt is a lehetőséggel: megtervezte Európa (egyes források szerint az egész világ) első kétvágányú vasúti hídját és elhalmozta úttörő jelentőségű műszaki megoldásokkal. A kettős vágányzatot az OÁVT Resicabánya környékén megvásárolt bányászati érdekeltségei indokolták: a vasútvonal kiépítése jövedelmező befektetésnek ígérkezett és a várható nagy forgalom kettős vágányt igényelt., így mind a hidat, mind a hozzávezető vasútvonalat kettős vágányúra tervezték. A hídon áthaladó vonalszakasz és maga a híd is mindjárt az első ütemben kétvágányúra épült.<br />
Cézanne ráadásul acél építőanyagot választott, s ezzel létrehozta egész Magyarország legelső szegecselt acélból készült vasúti hídját (építését megelőzően döntően fa-, kisebb áthidalások esetén pedig öntöttvas- és kőhidakat építettek). A híd vasszerkezete nyolc 41,479 m méretű nyílást hidalt át, két hídfőre és hét kettős csőpillérre támaszkodott. A jobb parti hídfőhöz hétnyílású, téglaboltozatú viadukt kapcsolódott hat 5,6 m nyílású félköríves, és a közút felett egy 8,4 m széles elliptikus boltozattal. Ezzel az igényesen megépített műtárggyal együtt a híd hossza 439,262 m volt.<br />
A nyolcnyílású felsőpályás ívhídon a felszerkezet egy-egy nyílásában négy-négy rácsos ívtartó helyezkedett el (ezek elsőként készültek rácsos szerkezetként), amelyeket keresztkötés és szélrács-rendszer kötött össze egymással. Ettől eltekintve a hídnak sem kereszttartója, sem hossztartója nem volt: kereszttartóként csak a talpfák, hossztartóként pedig maguk a sínek szolgáltak! A sínek 24x36 cm átmérőjű tölgy talpfákon feküdtek, amelyeknek hossza 8,70 m, egymástól vett távolsága 1,027 m volt.<br />
Az ívhidak századokon át fából vagy kőből épültek. 1800 körül azonban a korszerű kohászati eljárások lehetővé tették, hogy több öntött vasat állítsanak elő, mint korábban bármikor, 1820-tól pedig az újszerű kavarási technológiának köszönhetően az öntöttvas nyújthatóvá, könnyebben alakíthatóvá – kovácsoltvassá – vált. Az öntöttvasnál erősebb kovácsoltvasból olyan alkatrészeket, lemezeket lehetett formálni, amelyekből azután hídelemeket készíthettek. Ezeket az elemeket aztán szegecsekkel illesztették össze. <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoaACzNqkvQ-IoxcPpr8LpXdjykLB8ZzP9yG8wDVyDYghcSMsXe1pHtcEH-AcAhOgmDmgcYxZ35lfmQdZQfHtlsd6wcJv8LxwoLDmEtKtESv15sDgwyhuPcRsnHykaHB27TFdC5ZmzlvI/s1600/fa_c%C3%B6l%C3%B6p%C3%B6k_1857+j%C3%BAlius+9.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoaACzNqkvQ-IoxcPpr8LpXdjykLB8ZzP9yG8wDVyDYghcSMsXe1pHtcEH-AcAhOgmDmgcYxZ35lfmQdZQfHtlsd6wcJv8LxwoLDmEtKtESv15sDgwyhuPcRsnHykaHB27TFdC5ZmzlvI/s640/fa_c%C3%B6l%C3%B6p%C3%B6k_1857+j%C3%BAlius+9.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A fa cölöpök</i></td></tr>
</tbody></table>
A hídépítés mai szabályai szerint szinte hihetetlen, de a közel 440 m hosszú hídszerkezet számára dilatációs hézagot sem írtak elő. Az íves főtartók alsó élét a pillérekhez csavarozták és a felső élt is rögzítették. A fa keresztaljakból készült hídpálya és a két vasúti vágány a rácsos főtartók felső élére támaszkodott.<br />
A talpfákat közvetlenül a főtartókhoz csavarozták. E mai szemmel hatalmas fakeresztaljak, amellett hogy kereszttartóként is működtek, a járópallókat, korlátokat is hordozták, amelyekre – közműalagút hiányában – a távíróhuzalokat szerelték. Az igen nagy méretű keresztaljak mind közel 10 m-es hosszuk, mind a ma szokásosnál kétszerte nagyobb keresztmetszetük miatt kivételesnek bizonyultak. Az előállításukhoz szükséges faanyag kitermeléséhez, körülbelül tízholdnyi 50-60 éves tölgyerdőt kellett kiirtani.<br />
<br />
<br />
<h3>
A pillérek – keszon-alapozás Magyarországon először</h3>
A többi egyedi megoldás mellett a híd igazi újdonságát a pillérek jelentették. Alapozásuknál alkalmazták először az úgynevezett túlnyomásos-, vagy keszon-alapozást, amelyet eredetileg csak aknamélyítéshez használtak. Az akkor forradalmi technológia alkalmazását a hídépítést megelőző felmérések indokolták. A földtani tanulmány ugyanis megállapította, hogy a folyamágy rétegekben agyagot tartalmaz, ami rendkívül kedvezőtlen az alapozás szempontjából. Ezért döntöttek úgy, hogy a keszonos alapozási eljárást alkalmazzák, hiszen csak ezzel tudtak elég mélyre ásni ahhoz, hogy elérjék a teherbíró talajt.<br />
Az 1800-as évek derekáig a hidak mederpilléreit jászolgátak segítségével alapozták, vagyis a pillérek helyét szádfallal vették körül, amelynek védelme alatt kiemelték a földet vagy kavicsot és olyan mélyre ástak, hogy az alapot elhelyezhessék a teherbíró talajon, és a pillért felfalazhassák.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisNYerI-V60h8mpz8qeFqa0NRl4aQT3Dp4pQ2X4tbtpS-66jWtXCURhrfRAEwYsVpZ21BQudw2uXVo0h6IvHPnUpm63RNFbijjrJbcTyoIkt6Z5Xygd4U2bu3YwOpz3ZlFVM0kQEOoCUc/s1600/keszon.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="123" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisNYerI-V60h8mpz8qeFqa0NRl4aQT3Dp4pQ2X4tbtpS-66jWtXCURhrfRAEwYsVpZ21BQudw2uXVo0h6IvHPnUpm63RNFbijjrJbcTyoIkt6Z5Xygd4U2bu3YwOpz3ZlFVM0kQEOoCUc/s320/keszon.jpg" width="320" /></a>1841-ben Triger francia mérnök a Loire egyik szigetén olyan módon végezte el az alapozást, hogy nagy átmérőjű, függőleges tengelyű vascsövet süllyesztett a földbe, s ennek belsejéből emelték ki a földet. Minthogy a vascsövet talajvíz vette körül, amely a laza talajban alulról elárasztotta a munkateret, levegő túlnyomást létesítettek a csőben, s ezzel a vizet kiszorították. Ezzel kezdődött a túlnyomásos alapozás, mely napjainkig az egyik leggyakrabban alkalmazott alapozási mód. A módszert Magyarországon a szegedi vasúti Tisza-hídnál alkalmazták először.<br />
Az alapozási munkákat a norvég Gregersen Guilbrand (Strand, Norvégia, 1824. ápr. 17. – Budapest, 1910. dec. 24.) építési vállalkozó végezte. A Münchenben tanult norvég mérnök 1847-ben jött Magyarországra, amikor a Vág feletti hidak építésével bízták meg. Az 1848-49. évi szabadságharcban mint utász vett részt. Utána ismét a Vág feletti hidak építését, majd az Esztergom-Érsekújvár közötti vasútvonal építési munkálatait irányította. 1853-ban a budai indóház és alagút építését, a szolnoki vasúti fahíd felállítását és a szegedi híd alapozási munkálatait végezte.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqtlfQWedv8IDVVMYvwWyhMCP7m1ywtuYTlHmD2_LdIjUY5x1PMUwSHMxf0vYhUssHEtoD_ygYHl6fNP7aNYz2OzBG6PcP3NLCT8UMuo_LBFVGqVH7qbFPQ8RVfcn3W33uDd-hF9zZGPI/s1600/keszon_1857+j%C3%BAlius+11+keszonoz%C3%A1s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="522" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqtlfQWedv8IDVVMYvwWyhMCP7m1ywtuYTlHmD2_LdIjUY5x1PMUwSHMxf0vYhUssHEtoD_ygYHl6fNP7aNYz2OzBG6PcP3NLCT8UMuo_LBFVGqVH7qbFPQ8RVfcn3W33uDd-hF9zZGPI/s640/keszon_1857+j%C3%BAlius+11+keszonoz%C3%A1s.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Pillér-keszon – 1857. július 11.</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<i><b>A következő részben: <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/05/a-transzbalkani-vasut-hajdanvolt.html">Hídavatástól a Nagyárvízen át Trianonig</a></b></i> <br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/05/a-transzbalkani-vasut-hid-tisza-folyon.html" data-send="true" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-65451716672538115122016-01-10T04:30:00.000+01:002016-01-14T09:03:43.566+01:00 A transzbalkáni vasút – Hídavatástól a Nagyárvízen át Trianonig<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfc0cU5atocHdKYlLVsNF4GIZeC7vyibZUb-CqfQkpnLhWY3iLuC5SyX5GVETPZ-0nE6c3_uiAeqSz0aXfMiqX9ETb4k9iivybYzRlJl_6KuCQyvP1JwGFKsWZ8aOBXdRXTvNgnQV0s5o/s1600/vasuti_hid_01.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="194" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfc0cU5atocHdKYlLVsNF4GIZeC7vyibZUb-CqfQkpnLhWY3iLuC5SyX5GVETPZ-0nE6c3_uiAeqSz0aXfMiqX9ETb4k9iivybYzRlJl_6KuCQyvP1JwGFKsWZ8aOBXdRXTvNgnQV0s5o/s320/vasuti_hid_01.jpg" width="320" /></a></div>
<b>Sorozatunkban dr. Balogh
Tamás segítségével felidézzük a régi szegedi vasúti híd történetét és a
közlekedési szakíró tanulmányának bemutatásával megpróbáljuk bemutatni,
milyen tágabb összefüggések csomópontja Szeged, valamint a Tisza.</b><br />
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/05/a-transzbalkani-vasut-hajdanvolt.html" data-layout="button_count" data-send="true" data-show-faces="false" data-width="300">
</div>
<br />
<br />
Az 1858-ban elkészült vasúti Tisza-híd több tekintetben is úttörő volt a hídépítés hazai és egyetemes történetében. Felépítésével Budapest után Szegeden épült az egész országban
másodikként állandó folyami híd. Építésénél alkalmaztak először az
országban keszonalapozást – a kontinensen akkor a legelsők között
alkalmazták ezt a módszert a hídépítésben. A nyolcnyílású felsőpályás
ívtartók elsőként készültek rácsos szerkezetként.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGu1zz1d5Ma84Uuwhl6iDjIAxf77-nXRHJgYszMS8P5jw3DwbtvWI90x90k9PczjriHcuE17IRwXZ3QgRdbvi0A_j0Faii1TS2wRRqUNzfojbCqpSMReKsvasmCOuej7vKkcobXGMBT_8/s1600/clark_terv.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="104" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGu1zz1d5Ma84Uuwhl6iDjIAxf77-nXRHJgYszMS8P5jw3DwbtvWI90x90k9PczjriHcuE17IRwXZ3QgRdbvi0A_j0Faii1TS2wRRqUNzfojbCqpSMReKsvasmCOuej7vKkcobXGMBT_8/s640/clark_terv.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Adam Clark, a Széchenyi Lánchíd építésének felügyelője közreműködött a vasúti Tisza-híd építési munkálatainál is</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9aCn30eze6Nkf11aB8YNkxqrvQIVmPy6H9WCWixf_eA4J1Ewea4Kx0W31tBT2W-UeUA_MHaB6Tp3z9B1wRvY-rZupbDQbwNmeFhyphenhyphenBd6iIzZHneTnXdF4RAP7d0Okw0wEbu2Ze_RfF248/s1600/1858+febru%C3%A1r+20+a+befagyott+tisz%C3%A1r%C3%B3l.jpg" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="226" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9aCn30eze6Nkf11aB8YNkxqrvQIVmPy6H9WCWixf_eA4J1Ewea4Kx0W31tBT2W-UeUA_MHaB6Tp3z9B1wRvY-rZupbDQbwNmeFhyphenhyphenBd6iIzZHneTnXdF4RAP7d0Okw0wEbu2Ze_RfF248/s320/1858+febru%C3%A1r+20+a+befagyott+tisz%C3%A1r%C3%B3l.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>1858. február 20-án a befagyott Tiszáról készített<br />kép a munkahídról. Középen a hajók számára nyitható hídelem,<br />jobbra az egyik épülő pillér keszonja.<br />A háttérben a rondella látszik</i></td></tr>
</tbody></table>
<h3>
Pillérek, keszonok, cölöpök</h3>
A pillérek elemei Glasgowban készültek. Minden pillér egy pár öntöttvas csőből állt, amelyek belső átmérője 3 m, anyagvastagsága 35 mm volt. A csőpillérek 1,815 m magas szegmensekből épültek, amelyeket 4 m középtávolságra helyeztek el egymástól, ami megegyezett a vasúti sínek középtávolságával. Ezzel a megoldással Cézanne elvben hosszában kettéválasztotta a hidat: mindegyik pillér-pár a hídnyílásban felállított négy rácsos ívtartó közül kettőt-kettőt, azaz egy-egy vágányt hordozott.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiteDh6AV7P_Egaj_O2ppyie54wG4BRkSEFVC9wXCqRUpgRs55bDuQwhK1EgY_tQU3CIipKzTBSm59tT7hvnmM2cugsuds4lzKSdETNptKezQ5jRHnZJHpBheMqClay80fGS43tdsdSKdk/s1600/keszon_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiteDh6AV7P_Egaj_O2ppyie54wG4BRkSEFVC9wXCqRUpgRs55bDuQwhK1EgY_tQU3CIipKzTBSm59tT7hvnmM2cugsuds4lzKSdETNptKezQ5jRHnZJHpBheMqClay80fGS43tdsdSKdk/s640/keszon_2.jpg" width="182" /></a></div>
A pilléreket alkotó öntöttvas csöveket a talajba süllyesztették és az építés idejére túlnyomást létesítettek bennük, azaz lényegében a keszon munkahengereként használták őket. Minden munkahenger tetejére légzsilipet szereltek, amelyek búvó-nyílásait kettős ajtóval látták el: a hengert alkotó cső felső részen egy-egy lefelé nyíló ajtó volt, a pillércső belseje felé pedig volt egy függőleges tengely körül forgó oldalsó ajtó. Ez a két ajtó volt a zsilip két elzáró ajtaja, amelyek egyúttal az anyagok és emberek ki- és bezsilipelését is szolgálták.<br />
Méreteik a maiakhoz képest igen szűkek voltak. A mai építkezéseknél ennél sokkal nagyobb és kényelmesebb légzsilipeket használnak a munkások számára. A belső ajtókat csak akkor lehetett kinyitni, amikor mindkét oldalon egyforma volt a légnyomás. A három méter átmérőjű pillércsőben felül lévő padozaton csörlő volt elhelyezve, amellyel az anyagot a zsilip szintjéig fel lehetett vontatni. Ezt használták az emberek le- és felszállítására is. Egyszerre két ember dolgozott odalenn a földkiásásnál és négy a csörlőknél. Ők adogatták ki földdel teli vödröket a légzsilip ajtaján. Kint két ember ürítette ki és adta vissza a vödröket, amikor a légzsilip ajtaja újra kinyílt. A nyitás úgy történt, hogy a külső ajtót becsukták, és a két ajtó közötti térben addig növelték a nyomást, amíg a belső ajtó is nyithatóvá vált. Ezután a vödröket újra leküldték a mélyben ásó emberekhez.<br />
A pillérek alján csak két ember számára volt hely. A munkakörülmények igen mostohák voltak. A pillércsőben létesített túlnyomás nem volt elegendő ahhoz, hogy teljesen kiszorítsa a vizet, ezért az emberek sárban állva dolgoztak. A légnyomásos térben mécses pislákoló fénye mellett dolgoztak és nyeltek a kormot (még húsz évnek kellett eltelnie, hogy Edison megszerkessze az első izzólámpát). A munka napi 24 órát tartott, s az emberek 6 óránként váltották egymást a 3 atmoszféra nyomás alá helyezett csövekben. Amint elegendő földet ástak ki, a csövet mélyebbre süllyesztettek. Amikor elérték a tervezett mélységet, a légzsilipet leszerelték és elkészítették a belső cölöpözést. Erre a célra csövenként 12 db 15 cm átmérőjű fenyőfa cölöpöt vertek le egytonnás verőkossal a viszonylag laza talaj tömörítésére. A kos 6 m magasról sújtott a cölöpökre, Egy cölöpre 50 tonna terhelést számítottak, de a próbákon kiderült, hogy azok 500 tonnát is megbírnak. Amint a cölöpverés befejeződött, a pillérek alján 1 méternyire kiálló cölöpvégek körül elhordták a földet, s a pillércső belsejét a legfelső szegmensig kiöntötték betonnal.<br />
Ezután a pillérek tetején elhelyezték az íveket támasztotó kereszt-tartókat, a pillérek talpát pedig cölöpözéses szádfallal vették körül, amit kőhányás védett. A pillérek 9 méterre, a belső cölöpök még 6 méterrel mélyebbre nyúltak a talajba. Minden pillért tölgyfából épített jégtörő védett. A szomszédos csőpillérek között az uszadék-felhalmozódást vaspántok akadályozták.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR2QKFW17LkaRM9Joz_diU53bMoVFqcxqLZr7zp2mKR2NymDhr2_4nEci-ggVtz3VuWF_Voir24GFYmh6yagaOpEYEBk8IqSqr6gGeUqhT8ZjQfRA5mimw3MijUO_O8Z_fT0ilFkT1Hu4/s1600/tervrajz_01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="504" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR2QKFW17LkaRM9Joz_diU53bMoVFqcxqLZr7zp2mKR2NymDhr2_4nEci-ggVtz3VuWF_Voir24GFYmh6yagaOpEYEBk8IqSqr6gGeUqhT8ZjQfRA5mimw3MijUO_O8Z_fT0ilFkT1Hu4/s640/tervrajz_01.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<h3>
Munka a parton </h3>
Rövidesen mindkét parton is megkezdték a földmunkákat: felépültek a hídfeljárók és a hídra vezető vasúti pályaszakasz töltései. Azonban mindjárt több probléma is jelentkezett. Először is Gertlgruber Alajos ezredes azzal állt elő, hogy Új-Szegeden a hadsereg katonai erődítmények létesítését tervezi, s Új-Szegedet a jövőben katonai gyakorlótérként és táborhelyként kívánja használni, ezért ármentesítést kell végezni és tilos töltésépítés céljából ott gödröket ásni. Ez azt jelentette, hogy a szükséges földet máshonnan kellett az építkezés helyszínére hordani.<br />
Másodszor pedig maga a városi képviselő testület tartott attól, hogy árvíz esetén a város menthetetlenül a vész áldozata lesz, mert az új-szegedi vasúti töltés – amelyre nem terveztek átereszt – visszaduzzasztja az új-szegedi ártérre zúdult áradatot, s az nem folyhat le. A város ezért továbbra is ragaszkodott az ártéri hídhoz. Arra az esetre pedig, ha azt a vasúttársaság mégsem építené fel, azt kérte, hogy az esetleg bekövetkező végszükség idején legalább a vasúti töltést átvághassa, s a víz lefolyását Új-Szeged felé ezzel biztosítsa. A vasúttársaság azonban ártéri híd építését sem vállalta: helyette csak földtöltés készült.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_LOuod5FIXedGglpOWNkjNAlN5UG869b9ruhhqwglB_WwtRQhTRq5jXIN8oOp_aV0DzA5J9OkOlhWZC3QNDEjKm3Zq91We2nZxr6v4i4bs5qVl1S7-Dbsj1xFjbdNxrpRKgyKZ3-xf_s/s1600/1858+j%C3%BAlius+17+%C3%BCveglapos+fot%C3%B3+Anton+Rohrbach.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="348" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_LOuod5FIXedGglpOWNkjNAlN5UG869b9ruhhqwglB_WwtRQhTRq5jXIN8oOp_aV0DzA5J9OkOlhWZC3QNDEjKm3Zq91We2nZxr6v4i4bs5qVl1S7-Dbsj1xFjbdNxrpRKgyKZ3-xf_s/s640/1858+j%C3%BAlius+17+%C3%BCveglapos+fot%C3%B3+Anton+Rohrbach.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>1858. július 17. – Anton Rohrbach üveglapra készített fényképe</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
32 ív – 4 hónap</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgx98_zvYWRLSvVyY2g08o7QFRAuOX1elAh-S9ZMm6VwBizUKp0coNEWg8TgGa2mJZx2WQ3uTgnC8NZaNf-uSz4d-mlDVCtp0y4HhU_Dtn7QLozWD-x13kI-ad15ifRi0wWEogoZnNj0JI/s1600/epites+(5).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="164" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgx98_zvYWRLSvVyY2g08o7QFRAuOX1elAh-S9ZMm6VwBizUKp0coNEWg8TgGa2mJZx2WQ3uTgnC8NZaNf-uSz4d-mlDVCtp0y4HhU_Dtn7QLozWD-x13kI-ad15ifRi0wWEogoZnNj0JI/s320/epites+(5).jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Az elkészült híd, előtérben a munkahíddal</i></td></tr>
</tbody></table>
Az utolsó nyitott kérdés eldöntésével végre kezdetét vette az építkezés befejező munkafázisa. A folyó jobb partján fából egy nagy hangárt építettek. Az íves főtartók alkatrészeit itt gyűjtötték és szegecselték. Amint elkészültek eggyel, egyedi kocsira helyezték, kigördítették a hangárból és az épülő híd mellett a két partot összekötő munkahídon az egyes hídpillérek közé ácsolt segédállványokra tolták őket. Itt egy speciális emelőszerkezettel függőleges helyzetbe hozták, majd függőleges helyzetbe felállítva tolták végleges helyükre az íveket.<br />
Mai felszereléssel, úszódaruval, elektromos csörlőkkel ezek a műveletek nem bonyolultak, de 150 évvel ezelőtt a 42 m hosszú ívek emelése, forgatása, elhelyezése jó szervezést és a munkásoktól kitűnő együttműködést követelt. A nyolc hídnyílásba a 32 ívet négy hónap alatt emelték a helyére. A hídépítés utolsó fázisa a próbaterhelés volt. Az e célra készített külön állványon elhelyezték a műszereket és utána a hidat megterhelték 8000 kg/m egyenletesen megoszló terheléssel (a hídon 15 percig 8 megrakott vasúti kocsiból és egy gőzmozdonyból álló szerelvény tartózkodott).<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEQXS8MOsnjQhUQ8kwRuNaqavpOlN-5oyAPkiDlmuSkT0mGiI94J48YmHxrneVbsV_8UOYSnGd8Vp5RgWgToMUrqzHNpXU8oUltyZveJWVBhcQEEpOy8_0n8uhoVta3glJxmh02o0deWs/s1600/epites+(6).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="159" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEQXS8MOsnjQhUQ8kwRuNaqavpOlN-5oyAPkiDlmuSkT0mGiI94J48YmHxrneVbsV_8UOYSnGd8Vp5RgWgToMUrqzHNpXU8oUltyZveJWVBhcQEEpOy8_0n8uhoVta3glJxmh02o0deWs/s320/epites+(6).jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A próbaterhelés</i></td></tr>
</tbody></table>
A terhelési próbát a jobb parthoz közelebbi két pilléren tartották, mivel a geotechnikai adatok azt mutatták, hogy itt kedvezőtlenebbek a talaj adottságok. A pillérek és a hídelemek terhelés alatti és természetes elhajlásának mértékét rögzítették. A híd az 500 tonnás terhelést is kiállta. A deformáció azonban a külső ívnyílásokban nagyobb mértékű volt, ami jelezte, hogy a hídelemek nincsenek mereven rögzítve a pillérekhez. <br />
<br />
<h3>
Elkészült a híd – a város újra fejlődésnek indult</h3>
A vasúti híd készen állt. A kivitelező vállalat 1856-ban nyerte el a megbízást és azt 1859. július 1-ére kellett teljesítenie, de a híd már több mint fél évvel korábban elkészült. <i>„A hídépítésnél francba mérnökök veretése alatt, kizárólag helybeli munkásokat alkalmaztak, kiknek ügyességét a vehetők nem győzték eléggé magasztalni. Itt alkalmazták nálunk először a caisson rendszert s háromnegyed év rengeteg munkájával a hatalmas 186 öl hosszú mű be volt fejelve. 1858. évi november hó 14-én volt a hídterhelés próbája, mely után a forgalomnak átadatott”</i> – vonta meg az építés mérlegét Reizner János, Szeged jegyzője és történetének krónikása.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxeg099d3iuIXCC3-9RxwZ83EcTpr86f16_l6ztdo2qJ9f7V62EjZ075h2SZ8vlWvWkrYEMBg1BRcvOVZ52AO8elQGtJBpNvxIz0LWP7dPmZojiN2IAdrLrgifQeD7GYYsfba2Bb8CUgI/s1600/vasuti_hid_1859+m%C3%A1rcius+15.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="116" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxeg099d3iuIXCC3-9RxwZ83EcTpr86f16_l6ztdo2qJ9f7V62EjZ075h2SZ8vlWvWkrYEMBg1BRcvOVZ52AO8elQGtJBpNvxIz0LWP7dPmZojiN2IAdrLrgifQeD7GYYsfba2Bb8CUgI/s640/vasuti_hid_1859+m%C3%A1rcius+15.jpg" width="640" /></a></div>
<i>„Albrecht főherceg s országkormányzó átutazáskép a városban tartózkodott; decz 2-án már negyedízben időzött Szegeden, hogy a vasúti hidat, melynek teherpróbája nov. 26-án lett végrehajtva, a közforgalomnak ünnepélyesen átadja.” </i>Amint megnyílt a vasúti forgalom a hídon, rövidesen éreztette is előnyös hatását: <i>„A vashíd építése s a gabonapiacz élénksége is nagy forgalmat teremtett. 1857. évben a kereskedői kar emlékiratot szerkesztett az osztrák nemzeti bankfióknak felállítása iránt. A munkálatot hatósági engedély alapján küldöttség vitte Bécsbe s az eredmény az lett, hogy a következő évben a bankfiók Szegeden megnyílt. [...] Rókuson egy csontlisztgyár keletkezett s 1856-ban a Mikutya korcsma telkén a Jordán-féle, két év múlva pedig a Csiszár telken a „Kiviteli gőzmalom” épült fel, melyek a piacz élénkségét még inkább növelték.”</i><br />
Ezzel a híd felépítésétől fogva Szeged fontosságát a magyar gazdasági életben már nemcsak mezőgazdasági termékei és kereskedelme indokolta, hanem fekvése is, hisz' a város a Dél-Európa felé tartó közlekedés fontos gócává vált. Immár két fontos vasút, az Alföld–Fiume és a Budapest–Temesvár vonalai keresztezték itt egymást.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHGJc7kETQodp39meV-Qhk4xTbai44vdbso53GFQ0iSYyDuo7NawVJEaHShNrOuFvJjR3hqKDwv7lR8cFlnxFRBqPZkkW_It3-wWUdmRkgdgrLTvGFqEx6Ser4QUIxTpjJ-GgfU9_6xGQ/s1600/vasuti_hid_04.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="388" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHGJc7kETQodp39meV-Qhk4xTbai44vdbso53GFQ0iSYyDuo7NawVJEaHShNrOuFvJjR3hqKDwv7lR8cFlnxFRBqPZkkW_It3-wWUdmRkgdgrLTvGFqEx6Ser4QUIxTpjJ-GgfU9_6xGQ/s640/vasuti_hid_04.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A vasúti híd és a város látképe a Tisza bal partjáról<br />A kép jobb szélén a vár és a vízibástya (rondella) látszik</i></td></tr>
</tbody></table>
<h3>
Baljós előjelek a Tiszán </h3>
<br />
Az 1858-ban megépült híd azonban amiatt is fontos volt, hogy a város nem rendelkezett állandó közúti kapcsolattal a folyó másik partjával. így hamarosan a város lakói is birtokba vették hidat, amelyet egyszerűen csak „vashíd”-nak neveztek (hídpénz fizetése ellenében a híd vonatmentes időszakban a gyalogosforgalom számára is nyitva állt). Nem is sejtették, hogy néhány év múltán sokan az életüket köszönhetik majd neki.<br />
A hajózás és a mezőgazdaság érdekeit szolgáló, a központi költségvetésből támogatott folyam<i>-</i>szabályozás a vashíd átadásakor még tartott és az 1870-es évek végére éppen befejeződött. Az átvágásokkal és töltésekkel szűkebb területre korlátozott és gyorsabb folyásúvá tett Tisza vízjárását egyelőre nem sikerült kiismerni: a szabályozás előtti legmagasabb vízállást 1772-ben mérték 630 cm-rel, a szabályozás után viszont minden évben magasabb és magasabb értékeket mértek, 1878 áprilisában már 720 cm-t. Sok helyen a töltések magassága és szélessége éppen csak elérte a szabványt, de senki sem tudta, hogy ez elég-e az új Tisza egyelőre ismeretlen tulajdonságaihoz képest.<br />
Bár a töltések építését az állam finanszírozta, a karbantartás és a bővítés a helyhatóságokat és a helyi árvédelmi társulatokat terhelte. Ezek a költségvetésükhöz képest kisebb vagy nagyobb mértékben tudtak csak eleget tenni a feladataiknak, és sokszor még egymással sem álltak kapcsolatban. Előfordult, hogy egy-egy gátszakasz fenntartási költségeit a felelős társulat képtelen volt fedezni és inkább a közeli városra hárította: ha félnek az ártól hárítsák el maguk. Várható volt, hogy előbb vagy utóbb valahol katasztrófa történik.<br />
Baljós előjel éppen akadt elég. 1878 telén a szokottnál hamarabb, igen magasra emelkedett a Tisza vízállása. Mivel a tél folyamán sok hó esett a vízgyűjtőn, februártól a víz szintje még jobban emelkedett. A Tisza vize 1878 karácsonyán hat és fél méter magasan járt, s a tetejében még be is fagyott. Pár napos enyhülés után zajlás indult, a jég pedig feltorlódott a vasúti híd lábainál. A jégtorlódás elhárítására ekkor megkezdte munkáját a városi Vízvédelmi Bizottság Taschler József főkapitány vezetésével.<br />
<br />
<h3>
<span class="st">„Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték...”</span> </h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgitBXSJW02b3r-K1d-v4m8DVpOcMZy6Omc7L48-CQMXzRIs7PP8zLKZJg9VSoPMRg43XSttZP4bJz-Ud0bO7mMQMDoLvddle5TbG1rQDjKesbpxkwQv9p9EFNc-WqzmjtBQ1_JUc4QM8c/s1600/arviz_terkep.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgitBXSJW02b3r-K1d-v4m8DVpOcMZy6Omc7L48-CQMXzRIs7PP8zLKZJg9VSoPMRg43XSttZP4bJz-Ud0bO7mMQMDoLvddle5TbG1rQDjKesbpxkwQv9p9EFNc-WqzmjtBQ1_JUc4QM8c/s400/arviz_terkep.jpg" width="268" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A tiszai kiöntés területe<br />Szeged környékén 1879. március 12-én</i></td></tr>
</tbody></table>
A következő három hónap védekezéssel telt. Az országos hatóságok csak keveset tettek, a veszélyeztetett települések már többet. Februárban Pultz Lajos, temesvári városparancsnok katonai segítséget biztosított.<br />
1879 március 5-én este 7 órakor Szegedtől északra Petresnél mégis ászakadt a gát. A víz 11-ére körülzárta a várost. Aznap éjjel havazás és erős szél támadt, lehetetlenné téve a sebtében emelt nyúlgátak megerősítését és védelmét.<br />
Az Alföld-Fiume vasút töltését is folyamatosan erősítették, ám éjfél előtt egy órával a szél orkánerejűvé fokozódott, s fél órával később a rókusi állomás utolsó váltójától 150 méterre átszakadt. A százméteres szakadás egy órán belül kilométeresre tágult és egyre mélyült. Két órára a város víz alatt volt. Aki bírt, Új-Szegedre menekült:<br />
<i>„A Tiszaparton a karavánok már nagyobb zaj és jajveszéklés közt bolyongtak. Itt tudakolták egymástól a rokonokat és ismerősöket és amíg azokat fel nem találták, addig tovább nem is mordultak. [...] A hajléktalanok nagyrésze itt várta meg a szomorú virradatot, de azért ezernyi sokaság hömpölygött Új-Szeged felé a hajó- és a vas-hídon keresztül. A hajóhídon katonaság tartotta fenn a rendet és elképzelhetetlen az a szakadatlan özönlés, mi itt az egész éjszakán át történt. De Új-Szeged minden zege-zuga ekkor már tömve volt. A nagy Zsótér magtár, a kincstári dohánybeváltó pajták mind zsúfolva voltak, helyet sehol sem találtak.”</i><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi68U0-9FOE9zML2Gwg940w0Fx17ubKQNZot9HKBLL6jgzeGlmc5ck6UK2SW6uNNS9ootmMVybYMDvqCCZP3nYaFikeXyySGCWdfwzFA9fWeZav5Slkl1XdCE34-jEgbOY3Anvy-rnxkUA/s1600/arviz_menekules.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="242" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi68U0-9FOE9zML2Gwg940w0Fx17ubKQNZot9HKBLL6jgzeGlmc5ck6UK2SW6uNNS9ootmMVybYMDvqCCZP3nYaFikeXyySGCWdfwzFA9fWeZav5Slkl1XdCE34-jEgbOY3Anvy-rnxkUA/s640/arviz_menekules.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Menekülők az államvasút hídján – Petrovits László festménye (Nemzeti Múzeum, Szeged)</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
„Velencei élet” Szegeden </h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhY_s-G_-r3WxW2qWUHOjXkPwZbqTnnfrp0JbE-rd2WtRECltoOm4oFAoaQ7IdaWKPIz0S25IKcLnY0rvsFBPuer6fQyaM3UwilIHiabYiVHnA8fSh9x10W-SvKTizm0ezgfLOspLvHNKY/s1600/arviz_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="229" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhY_s-G_-r3WxW2qWUHOjXkPwZbqTnnfrp0JbE-rd2WtRECltoOm4oFAoaQ7IdaWKPIz0S25IKcLnY0rvsFBPuer6fQyaM3UwilIHiabYiVHnA8fSh9x10W-SvKTizm0ezgfLOspLvHNKY/s320/arviz_1.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A Templom tér (mai Dóm tér) az árvíz után</i></td></tr>
</tbody></table>
A város pusztulásának híre az egész világot megrázta. Március 17-én Szegedre látogatott maga a király, Ferenc József is. Az ár igen lassan húzódott vissza. Ezért a városban valóságos „velencei” élet folyt, csónakokon és deszkákból készített úszó járdákon közlekedtek. Április folyamán Szegedet végre elzárták a víz elől. A városban rekedt óriási mennyiségű áradatot nagyteljesítményű gőz szivattyúkkal kezdték átemelni. Júniustól több mint 120 ilyen gép dolgozott és augusztus végéig mintegy 33 millió köbméter vizet szivattyúztak ki, de az újjáépítés csak 1880 tavaszán indulhatott meg, s egyedülálló eredménnyel járt.<br />
Ferenc József megtartotta, amit ígért: Szeged szebb lett, mint volt. Az újjáépítésben a hídnak is fontos szerepe volt: a közutak és az alacsonyan fekvő városi területek feltöltéséhez vasúti szerelvények szállították a földanyagot. A „vashíd” elindította közlekedési fejlődés is folytatódott.<br />
<span id="goog_1988613856"></span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://gigapan.com/gigapans/33567" target="_blank"><img border="0" height="322" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnk4wSgWUjpOfb0rKxtb3J4mF08MTFhFr6mn2igWMalLedj8q0YS_jH89jQ7f6f9P3Np1cwm2rHJRG3oOm0AsgrJ2A-DTLaCQmWLjRBpTt9EI1gQkqqYLZF1yU1U7ffzcVbzqDqNHv8BM/s640/arviz_ferenc_j%C3%B3zsef.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><a href="http://gigapan.com/gigapans/33567" target="_blank"><i>„Szeged szebb lesz mint volt” – Vágó Pál festménye (Nemzeti Múzeum, Szeged)</i></a><br />
<a href="http://gigapan.com/gigapans/33567" target="_blank"><i>A festmény nagyítható, 90 megapixeles változatához kattintson a képre</i></a></td></tr>
</tbody></table>
<span id="goog_1988613857"></span><br />
<h3>
Az Orient Express </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhq7uEwSypm0hnv2fwnkzxgH94tLeOK4X_gWR1o9XptN25vMUQlhCtOGwTOg5MHvNuBphVXg3eY6-I-0LwP04pVexMAnT5gyJrN_OcBzkVGd1M6sqlbZ-ymbZga9FY6OeQO5yKWq-zWFP8/s1600/orient+express.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhq7uEwSypm0hnv2fwnkzxgH94tLeOK4X_gWR1o9XptN25vMUQlhCtOGwTOg5MHvNuBphVXg3eY6-I-0LwP04pVexMAnT5gyJrN_OcBzkVGd1M6sqlbZ-ymbZga9FY6OeQO5yKWq-zWFP8/s320/orient+express.jpg" width="204" /></a></div>
1883 június 5-én elindult első útjára a híres Orient Express. Elegáns külsővel kiadták az expresszvonat menetrendjét, amely büszkén hirdette, hogy a vonat a Párizs-Strasbourg-Stuttgart-München-Bécs-Pozsony-Budapest-Szeged-Temesvár-Orsova-Bukarest-Ruszcsuk-Várna útvonalon (Várna és Konstantinápoly között 15 órás hajóúttal) 2627 km megtétele után 67 óra és 35 perc alatt ér Konstantinápolyba. Ezzel Szeged a Nyugatot Kelettel összekötő összefüggő vasúti pálya fontos állomásává vált, s ezt a hídnak köszönhette.<br />
Szegedi érkezésekor cigányzenekar köszöntötte a szerelvényt a pályaudvaron. A <i>„Kölnische Zeitung” című kölni újság első útra meghívott tudósítója így emlékezett erre: „Szeged környékén az útközben a vonatra felvett cigányzene ébresztett fel álmunkból s saját módjuk szerint a Temesvárt magunkhoz vett reggeliig játszottak a síró hegedűjükön”.</i><br />
Bár 1888-ban elkészültek a Konstantinápolyba vezető szerb és bolgár vasútvonalak, s ezzel a bukaresti útirány jelentősége csökkent (Belgrádon és Szófián keresztül a 15 órás hajóút és az átszállás kellemetlenségei nélkül lehetett utazni), az „Orient Express” heti egy járatot továbbra is közlekedtetett Bécsen, Budapesten és Szegeden keresztül Bukarestbe.<br />
Ezek az utak egészen az első világháborúig folytatódtak. Fenntartásuk nem lett volna lehetséges a szegedi vasúti híd nélkül. Ezért folyamatosan gondoskodni kellett a híd jó műszaki állapotáról, ami 1891 után (a magánvasutak államosítását követően) a Magyar Államvasutak feladata lett.<br />
<br />
<h3>
Hídvizsgálat </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFPi9-fOEDiRstjTj6tx4WjYL268WVLuTPjnJP7zqwq-VHo34A8c3OiiRzcc6PnCkXWXNMXYiLwYsxSXA_2DniEGFE2kFrsJUzMFX6wnbWhyphenhyphenv8OwAu3-5L-ZsTD7-f2S_u8YCC-7EsXjA/s1600/vasuti_hid_05.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="204" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFPi9-fOEDiRstjTj6tx4WjYL268WVLuTPjnJP7zqwq-VHo34A8c3OiiRzcc6PnCkXWXNMXYiLwYsxSXA_2DniEGFE2kFrsJUzMFX6wnbWhyphenhyphenv8OwAu3-5L-ZsTD7-f2S_u8YCC-7EsXjA/s320/vasuti_hid_05.jpg" width="320" /></a></div>
1904-ben vált esedékessé az első kiterjedt felülvizsgálat. Ezt az ellenőrző vizsgálatot Kossalka János későbbi műegyetemi tanár végezte el, aki a számításmenet kidolgozásával és a számítások végrehajtásával úttörő munkát végzett (munkáját doktori értekezésként is benyújtotta és azzal a budapesti Műegyetem legelső doktorainak egyike lett). Cézanne ugyanis a híd főtartóit kéttámaszú ívként fogta fel és számította, de közben nem törődött a hőtágulás okozta többletfeszültségekkel és feltételezte, hogy a hőhatás egyedül csak az ív kismértékű emelkedésével, illetve süllyedésével fog járni. Ezt a statikai számítást kellett most felülvizsgálni annak megállapítására, hogy a hídszerkezet megfelel-e az időközben megemelt vasúti tengelyterheléseknek, nincs-e szükség erősítésre.<br />
A híd 1858-as terhelési próbájakor észlelt és feljegyzett lehajlások értékeit használta Kossalka János a számításai alapjául. Bár Kossalka a hőhatások további megfigyelése alapján javasolta a híd további rendszeres vizsgálatát, erre mégsem került sor. A vasút forgalomkorlátozást rendelt el, ami abban nyilvánult meg, hogy a hídon egyszerre csak egy vonat haladhatott át. A híd tehát változatlan alakjában szolgálta tovább a vasúti forgalmat, a 20. század első két évtizedében.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgghNIe5vuEXylG7ckHeQ1Vx5Y5mKMoiqUXVZK4N6t3Ue3zFkDbfdHOn-IWeCTV0ZeoazN46Vq6kN30dJ8nHNyj-tef6k6DoddI60OlEFRTNqaQCEy864fzp2JV_ofgYLzf2D7srPsm2zM/s1600/tervrajz_02.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="498" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgghNIe5vuEXylG7ckHeQ1Vx5Y5mKMoiqUXVZK4N6t3Ue3zFkDbfdHOn-IWeCTV0ZeoazN46Vq6kN30dJ8nHNyj-tef6k6DoddI60OlEFRTNqaQCEy864fzp2JV_ofgYLzf2D7srPsm2zM/s640/tervrajz_02.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A híd szegecselési rajza – a szerkezet tartósságához gondos tervezés kellett</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
Trianon és a szegedi vasúti híd </h3>
1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírása a szegedi vasúti híd újabb egyedi vonására irányította rá a figyelmet: vagyis, hogy Szegedtől délre egészen a torkolatig a Tiszán sehol sincs másik vasúti híd. A győztes hatalmak és szövetségeseik szállítási gondjainak megoldására ezért délen a szerbiai demarkációs vonalat a Barcs-Pécs-Baja-Szabadka-Szeged vasútvonal északi oldalán húzták meg. Bár az államhatár végül ettől délebbre került (és a vasútvonalnak „csak” a Csikéria-Szabadka-Horgos-Palics-Röszke közötti szakasza maradt Magyarország új határain kívül), a szerbek mégis egészen addig megszállva tartották Szegedet, amíg – immár szerb területen – elkészült a szegedit helyettesítő zentai vasúti híd.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjveuVuj43E7y65AcX5_kxie1Nt70m8V037C0b9203FQK3Xw7x6byBwtiF7qyQDqw0lEyaaJ_wI0rDAJHbET2gSLvg-q99-G2YbNM-GFaHuV2CNT1_wgXfouIIFsyrK1MDlx1r9b1vuXGQ/s1600/vasuti_hid_06.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="187" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjveuVuj43E7y65AcX5_kxie1Nt70m8V037C0b9203FQK3Xw7x6byBwtiF7qyQDqw0lEyaaJ_wI0rDAJHbET2gSLvg-q99-G2YbNM-GFaHuV2CNT1_wgXfouIIFsyrK1MDlx1r9b1vuXGQ/s320/vasuti_hid_06.jpg" width="320" /></a>A trianoni békediktátum ezen kívül is jelentős változásokat hozott a szegedi vasút életébe. A Magyarország demilitarizálására vonatkozó rendelkezések értelmében a csapatmozgatásra alkalmas kétvágányú vasút egyik vágányát az új országhatártól egészen Kecskemétig vissza kellett bontani, annak érdekében, hogy egy esetleges új háborúban a magyar hadsereg vasúti szállítási igényeinek kiszolgálására alkalmatlanná váljon (sajnos ezzel egyben mindenféle egyéb szállítási igény lebonyolítására is alkalmatlanná vált). Az új országhatár pedig kettévágta a Szegedtől délre vezető vasútvonalakat.<br />
A magyar kormány nevében Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ 1920. június 4-én Versailles-ban, a Párizstól néhány kilométerre lévő Trianon kastélyban írta alá a 14 részből álló békeszerződést. Ennek értelmében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor 20.886.487 főnyi népességből 7,6 millió (36%) került az új államhatárok közé.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3x-IInSAiGTWBSUsenI3s9m3sZQ0l66SotGLwjyscLNsHu26yYgIIAqPp6h2qHPrI-LSZ0a6gRq6WvKLOZ5QFQl7R-d9-ueuTZVxNR79uOSOQKBUO_UTJoYLepltsQh7KANp-xkHcsUQ/s1600/trianon_2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="434" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3x-IInSAiGTWBSUsenI3s9m3sZQ0l66SotGLwjyscLNsHu26yYgIIAqPp6h2qHPrI-LSZ0a6gRq6WvKLOZ5QFQl7R-d9-ueuTZVxNR79uOSOQKBUO_UTJoYLepltsQh7KANp-xkHcsUQ/s640/trianon_2.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
A magyar-jugoszláv határ kérdései és a vasút</h3>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDw2ycBi3DA3L_AxHSw_KHg-AcAhv2Er_yZ-x_BKTBEuAKe7XVbDkZ3Kh5YyocpZ8CTDSGMAb6hld88KhOSRtpyrLWnBsJQ0SvatFe9J89IO-izCTSb1aaM4Y3oifyZFFgwhETJF1KISs/s1600/trianon_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDw2ycBi3DA3L_AxHSw_KHg-AcAhv2Er_yZ-x_BKTBEuAKe7XVbDkZ3Kh5YyocpZ8CTDSGMAb6hld88KhOSRtpyrLWnBsJQ0SvatFe9J89IO-izCTSb1aaM4Y3oifyZFFgwhETJF1KISs/s320/trianon_3.jpg" width="320" /></a></div>
A délszláv állam szerb, horvát és szlovén delegátusai mindegyikének külön elképzelése volt a határok megvonását illetően, és az előhozandó elvek itt is nemegyszer komoly vita tárgyát képezték. Elsőrendű céljuk újonnan létrehozott államuknak – az Egyesült Államokon kívül – a többi nagyhatalommal való elismertetése volt, csak ezután vették számításba a Magyarország déli területein megvalósítható térnyerésüket. Míg a horvát képviselők a nemzeti elvet részesítették előnyben a határok kialakításánál, addig a szerbek legtekintélyesebb vezetője, Nikola Pasic, a szerbek vezető politikusa a stratégiai elvet helyezte előtérbe például a Bánát megszerzése érdekében; mást nem is tudott volna, mivel itt döntően magyarok éltek. A területre egyébiránt a románok is igényt tartottak, és a végérvényesen meghúzott határoknál nekik kedveztek.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
A Jugoszlávia és Magyarország közötti vonal pedig a következőképp alakult: Makótól 9 kilométerre délnyugatra találkozott a román határral, majd kelet felé haladt, s a szabadkai csomópont – és a környékén élő 300.000 magyar – leválasztásával kettészelte a Szegeddel, Bajával és Kiskunhalassal összekötő – a mindennapos kapcsolati szálat jelentő – vasútvonalakat. Az új végállomás a határ menti Csikéria területére került. Szabadka birtoklása azért volt fontos számukra, mert a Zombor-Bród-Szarajevó-Mostar vonal mentén az Adriai-tengerhez vezetett.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyXjfrnw2L5B6l2ulQzXzW4wM4OwPorCs3DKWtPBTeKYC0vGXeciyMvclCriZxn48CTJROrdzWVMadDLXN154msyPisVFRv75weMNQMXaZr0JezMPbCoom8E44ZZ7eg-q2FwZAF_mspF0/s1600/trianon.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyXjfrnw2L5B6l2ulQzXzW4wM4OwPorCs3DKWtPBTeKYC0vGXeciyMvclCriZxn48CTJROrdzWVMadDLXN154msyPisVFRv75weMNQMXaZr0JezMPbCoom8E44ZZ7eg-q2FwZAF_mspF0/s320/trianon.jpg" width="320" /></a></div>
Kezdetben Baranya megyére nem tartottak igényt – az ott csupán kisebbségben lévő délszláv népek miatt –, illetve elegendő volt számukra a természetes határvonalat jelentő Dráva folyó. Tehát délebbre kellett visszahúzódniuk a belgrádi egyezményben kijelölt vonaltól, pedig amint az napvilágot látott, a szerbek nyomban megszállták a kiírt Baja-Pécs-Dráva vonalat.Később a Duna-Dráva „háromszög” Mohács, Villány és Siklós által behatárolt részére, de a szénbányákkal rendelkező Pécsre is igényt tartottak – ennek érdekében nem vetették meg a zsarolás eszközét sem. Végül a Dráva folyó mentén meghúzott végleges határvonal a Pécs környéki szénmedencét nem szeparálta el, de a baranyai térségben elvágott néhány harmadrendű vasútvonalat, ezzel együtt a 20. század elejétől kialakulóban lévő kistérségi áruforgalmat.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEie75kj7ahyphenhyphenVIWP5suYWSSG8-vYZokNw-7JuzlvO6mlgWVUBxKXpwocQW1HKwwAkq7jXheRUi5URjvJlgSHyyLVJan8UYrEHgbBX9mwjE9pveYQbMebEF4NzVq85RAk11m3pASKHQyDBBk/s1600/zenta_hid.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="191" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEie75kj7ahyphenhyphenVIWP5suYWSSG8-vYZokNw-7JuzlvO6mlgWVUBxKXpwocQW1HKwwAkq7jXheRUi5URjvJlgSHyyLVJan8UYrEHgbBX9mwjE9pveYQbMebEF4NzVq85RAk11m3pASKHQyDBBk/s320/zenta_hid.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A zentai híd</i></td></tr>
</tbody></table>
De ami még ennél is lesújtóbb volt, az az, hogy megszakadt a majd' 400 kilométeres Alföld-Fiumei Vasúttársaság folyamatos forgalma Nagyvárad román, valamint Szabadka, Eszék, Zágráb állomásainak jugoszláv határon belülre kerülése által. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az ország közvetlen kapcsolata a fiumei állomással megszűnt és ezzel kikapcsolta a déli régiót valamint az alföldi mezőgazdasági és ipari termékeket a világkereskedelem vérkeringéséből. A jugoszláv államnak azonban szüksége volt erre, a már említett közép-európai vasúthálózat létrehozása miatt: Zenta és Csóka között 1921-re hidat emeltek a Tiszán, és az idevezető vonal megépítése kapcsolatot teremtett a jugoszláv és román hálózat között. Az egyetlen „épen maradt– határszakasz délnyugaton a Dráva, mint természetes határ mentén húzódik. A Barcs-Gyékényes vonal miatt nem lépték át a folyót, ez – valamint a gólai állomás – Magyarországé maradt.<br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><i><b>MÚLT-KOR történelmi portál<br />A vasút mint érv a trianoni tárgyalásokon</b></i></span></span></div>
<br />
<br />
<h3>
Szeged a vesztes hatalmak fejállomása</h3>
Bár a vasút határátmeneti szakaszát ekkor még nem szedték fel, a kétvágányú jelleg megszüntetése és a szigorú határellenőrzés bevezetése a szegedi forgalom visszaeséséhez vezetett, amit a két világháború között az olcsó utazási formák (kedvezményes árú Szeged-Temesvár menetjegyek) bevezetésével próbáltak ellensúlyozni, sikertelenül.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieSg8y5q-ZUayyePmCmAKlSbiAExE7qDVf5p0Jj5CrRs7hcSKW1iQvr0XzqVo_5GONg9RCgS5JNFIwgmQpfX-BCfJCQWa0pMw8Jvj_ex-Clg3JXPv1UO2-vON0Z0RSxpEhAparhc8_au4/s1600/vasuti_hid_07.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="162" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieSg8y5q-ZUayyePmCmAKlSbiAExE7qDVf5p0Jj5CrRs7hcSKW1iQvr0XzqVo_5GONg9RCgS5JNFIwgmQpfX-BCfJCQWa0pMw8Jvj_ex-Clg3JXPv1UO2-vON0Z0RSxpEhAparhc8_au4/s320/vasuti_hid_07.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A „Szeged” és a „Klauzál” gőzösök a hídnál</i></td></tr>
</tbody></table>
A háború után az „Orient Express” is más vonalon kezdett járni.. Az Express-t üzemeltető Nemzetközi Hálókocsi Társaság a háború miatt átmenetileg megszűnt (a belga-francia vállalat járatait Belgium megszállása után a német „Mitropa” cég üzemeltette tovább a háború végéig). A régi „Orient” érdekeltségeit pedig új cég, a „Simplon-”, 1919-től „Simplon-Orient Express” vette át, amely már 1912-től járatokat tartott fenn Calais-tól Párizs–Milánó–Velence útirányon át Triesztig. A továbbhaladást Isztambul és Bukarest felé akkor az „Orient” forgalmát és a belőle származó nyereséget féltő osztrák-magyar és német vasútpolitika nem támogatta, a háború után viszont a győztesek és az utódállamok döntöttek úgy, hogy nem vesznek részt olyan nemzetközi vonat közlekedtetésében, amely Bécsből indul délkelet felé.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfZngoA2R_XzNN9BHK6jqSNgVBqeUze1Otw75QM1__5PM4ai-WqJB1FRXVUjcN4pfgBB11o1lMqX66UegW1G686t4eBfx3WSKMnXAYp5lj6kZ4Iea3BRjNxXb5Dt-YV930NJCF8AY-rpA/s1600/vonat.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfZngoA2R_XzNN9BHK6jqSNgVBqeUze1Otw75QM1__5PM4ai-WqJB1FRXVUjcN4pfgBB11o1lMqX66UegW1G686t4eBfx3WSKMnXAYp5lj6kZ4Iea3BRjNxXb5Dt-YV930NJCF8AY-rpA/s320/vonat.jpg" width="320" /></a></div>
A vesztes hatalmakat szándékosan kikerülő útirány kiépítése ugyanakkor hatalmas anyagi áldozatokkal járt: jugoszláv területen az egykori Steinbrück-től (Zidani Most-tól) Novskán át Brod-ig tartó szakaszt például – amelyen korábban még gyorsvonat sem járt – kétnyomúsítani kellett. Az ezzel kapcsolatos nehézségek hatására 1921-ben átmenetileg a Szeged – Temesvár – Orsova – Pitesti szakaszra tért vissza a Belgrádon át Bukarestbe közlekedő vonatok forgalma, ám a szerbek a szegedi vasúti Tisza-híd kiváltására még abban az évben felépítették a zentai vasúti hidat, hogy a Belgrád–Zimony–Újvidék–Szabadka–Szeged–Temesvár szakaszt Magyarország kizárása érdekében a Belgrád–Zimony–Újvidék–Szabadka–Zenta–Karlova–Nagykikinda–Temesvár szakasszal váltsák fel. Válaszul – amikor az év végéig az újraalapított Nemzetközi Hálókocsi Társaság „Orient Express” néven megkezdte Párizs–München–Bécs–Budapest–Bukarest járatának üzemeltetését, a magyar hatóságok a magyarországi szakasz számára a Budapest–Szolnok–Lőkösháza vonalat jelölték ki, nehogy igénybe kelljen venni a szerb területen húzódó Szeged–Nagykikinda–Temesvár szakaszt és ezzel Jugoszlávia két „Orient Express” forgalmából is részesedjen.<br />
1928-tól a forgalom visszaeséséhez az 1904-ben bevezetett korlátozás is hozzájárult. Eleinte két vasúti pálya futott a hídon, de a húszas évek végén a híd szerkezetének megóvása céljából felszámolták a két pályát, és középre helyeztek egyet. Így kiküszöbölték az aszimmetrikus terhelések okozta lehetséges pillérkárosodást. Aszimmetrikus terhelésre azt követően kellett számítani, hogy az 1904-es felülvizsgálat után egyszerre csak egy vonat áthaladását engedélyezték.<br />
<br />
<b><i><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/05/a-transzbalkani-vasut-hid-tisza-folyon.html">Az előző részben: Híd a Tisza folyón</a></span></i></b><br />
<b><i><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/07/a-transzbalkani-vasut-hajdanvolt.html">A következő részben: Híd állott ott, most... és a jövőben?</a> </span></i></b><br />
<h3>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/05/a-transzbalkani-vasut-hajdanvolt.html" data-layout="button_count" data-send="true" data-show-faces="false" data-width="300">
</div>
</h3>
<h3>
</h3>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-81504857137082844502016-01-09T04:00:00.000+01:002016-01-14T09:03:06.959+01:00A transzbalkáni vasút – Híd állott ott, most... és a jövőben?<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmlMhYpM3k4yU6pR7CKiPDqJbMTM5nQszUNVA3V5YG7ECCAunsYXWZBaW05hDWx3nncDv2ikE5iSu2TKKxSh8XORa2rI2ItgicjF28L9bq3FvOE6ly8SnX8qnnopRt5em_dgJb5FcrRwE/s1600/bombazas_4.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="189" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmlMhYpM3k4yU6pR7CKiPDqJbMTM5nQszUNVA3V5YG7ECCAunsYXWZBaW05hDWx3nncDv2ikE5iSu2TKKxSh8XORa2rI2ItgicjF28L9bq3FvOE6ly8SnX8qnnopRt5em_dgJb5FcrRwE/s320/bombazas_4.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr align="left"><td class="tr-caption"><i>Az augusztus végi támadás eredménye: a szegedi oldal<br />második nyílásának felszerkezete a Tiszába zuhant<br />és magával rántotta a pillért is</i></td></tr>
</tbody></table>
<b>1945-ben véget ért a második világháború, amely még az előzőnél is több kár okozott. A vasúti híd felrobbantásával a maradék átmenő-forgalom is megszűnt, s a háború után nemcsak, hogy a hidat nem állították helyre, de még a megmaradt vasút határátmeneti szakaszát is megszüntették. Ezzel a Szeged-Temesvár közötti összeköttetés megszakadt, s Szeged a nemzetközi forgalom átmenő állomása helyett a magyar belföldi forgalom fej-állomásává vált.</b><br />
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/07/a-transzbalkani-vasut-hajdanvolt.html" data-send="true" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeonbsfDjfIkvZIkSiNsIgVm2yW_w-gevWu0YPtkzCq7neexw6Eb-81kQUGrx5HI8rp6tzeG-MPNZlm0OOCrboyqV-JJ06UUCWILhfI2mUe4rCXgsNVTZgo7B9dIfKxPxe8O0_N3qpBgk/s1600/bombazas_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="188" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeonbsfDjfIkvZIkSiNsIgVm2yW_w-gevWu0YPtkzCq7neexw6Eb-81kQUGrx5HI8rp6tzeG-MPNZlm0OOCrboyqV-JJ06UUCWILhfI2mUe4rCXgsNVTZgo7B9dIfKxPxe8O0_N3qpBgk/s320/bombazas_5.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Dél felé irányuló forgalmát a Budapest-Kelebia-Belgrád-, kelet felé irányuló forgalmát pedig a Budapest-Lőkösháza-Arad vasútvonal vette át. A két világ-háborút követő gazdasági-politikai átalakítások nyomán tehát Szeged minden nemzetközi vasúti fővonali kapcsolatát elvesztette. A vonalakat megszakították és a kapcsolatokat a mai napig nem állították helyre. A korábbi fővonalakról a forgalom átterelődött más vonalakra, s a korábbi vonalak jelentősége jelentősen visszaesett vagy éppen teljesen megszűnt. Nemzetközi piaci pozícióit és szállítási kapacitásait Szeged azóta sem tudta visszaszerezni.<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
</div>
<h3>
„Figyelem, figyelem! Légiriadó! – Achtung, achtung! Fliege Alarm!”</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtWJ0xl7Za6xnLn9RK7J52BlnW0nQrHe22RAw4xZFguUAYqbXS-9u3i2HNwGdB_fUxc2VKU4oTBQdbk8j9Ewy7VvvIPp4yRgOCu0k5YCHABxVA26f6VTB1gs-cR5Fdk2oDU5wE8bOsfi8/s1600/bombazas_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="190" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtWJ0xl7Za6xnLn9RK7J52BlnW0nQrHe22RAw4xZFguUAYqbXS-9u3i2HNwGdB_fUxc2VKU4oTBQdbk8j9Ewy7VvvIPp4yRgOCu0k5YCHABxVA26f6VTB1gs-cR5Fdk2oDU5wE8bOsfi8/s320/bombazas_3.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr align="left"><td class="tr-caption"><i>Az első amerikai légitámadás még nem okozott<br />helyrehozhatatlan károkat. Csak a téglaboltozatos viadukt<br />sérült meg, de a vasúti forgalmat nem kellet korlátozni</i></td></tr>
</tbody></table>
A második világháború alatt hetvenkét légiriadót, s hat nagy angolszász bombázást élt át Szeged. Az Amerikai Légierő (American Air Force – AAF) 304. szárnyának az olaszországi Foggia környéki repterekről felszálló gépei (38 db B-24 „Liberator” nehézbombázó) első alkalommal június 2-án, Miskolc bombázásából hazatérőben megmaradt bombáikat kioldva bombázták a pályaudvart, június 3-án azonban már az első híd elleni támadásra is sor került.<br />
A sikertelen támadást augusztus 24-én egy újabb követte. A támadásban az amerikai légierő négy repülőgépet vesztett. 29-én újra bombázzák a vasútállomást és a Tisza-hidat. A bombák a pályaudvaron egy sorozatvetővel teli vonatot is eltalálnak (a bombatölcsérek a mai napig megtalálhatók a Boszorkány-sziget ártéri erdeiben).<br />
<br />
<h3>
Liberatorok az égen </h3>
<blockquote class="tr_bq">
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><i>Célpont: Rendező pályaudvar<br />Szeged, Magyarország, 1944. Augusztus 29.</i></span></div>
<span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><i>Donovan műveleti csapattiszt, őrmesteri előléptetése után első ízben vezetve a köteléket, a huszadik, egyben a hónap utolsó bevetését kiváló eredménnyel fejezte be, amikor bombái 49,5 százalékát az előre kijelölt területre dobta a szegedi rendező pályaudvar térségében Magyarországon. Miután az alakzat elkezdte kioldani a bombáit, szerkezeti hibát észleltek a vezérgép bombavetőjében. Emiatt a kötelék 360 fokos fordulókban körözni kényszerült, amíg a helyettes vezérgép a kötelék élére állt. Hat repülőgép nem körözött tovább, hanem kivált az alakzatból és az elsődleges alternatív célpont, a szabadkai rendező pályaudvar bombázására indult. Így összegezte az amerikai jelentés a bombázást. Az első támadások csak kisebb rongálódásokat okoztak, a híd forgalmát fenn lehetett tartani. Szeptember 3-án azonban a hatodik amerikai légitámadásban a vasúti híd nyolc bombatalálatot kapott. Az acél ívszerkezet egy része a folyóba zuhant.</i></span></blockquote>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhomtiFlpUWnFfu9a7QCsK3S0DYXadFKik1a9EVSGj08UoJNb1oCdx_JKdLFWKxnpgXj0fFi-45RlYN9R0_iQgpSmD-lxw5h1MtxxDDAWbBqWTZ9xrksKH8QHoP3hiTjt6nJZnYnmhu_nU/s1600/bombazas_1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="382" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhomtiFlpUWnFfu9a7QCsK3S0DYXadFKik1a9EVSGj08UoJNb1oCdx_JKdLFWKxnpgXj0fFi-45RlYN9R0_iQgpSmD-lxw5h1MtxxDDAWbBqWTZ9xrksKH8QHoP3hiTjt6nJZnYnmhu_nU/s640/bombazas_1.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A vasúti híd közelében, a rendező pályaudvar térségében robbanó bombák a bombázógép megfigyelőállásából nézve<br />A híd éppen lemaradt a kép alsó széléről, a bal alsó sarokban viszont jól látszik a temesvári vasút,<br />jobbra pedig a szegedi Alsóváros</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
Helyreállítás... bombázás... robbantás</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhz98IT2rvL9IyPZ83nJTMR0rs1Bo1jqUZq0QTqOwobn2SaRduA3MipO3BkZcfQ6yGidQu-A56wdMeihoPGmX7SqRZJJXxnnExsoH56MaP32vLikGg-xB4xiTz0CQwnmHZIoBRftugiXCo/s1600/bombazas_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="191" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhz98IT2rvL9IyPZ83nJTMR0rs1Bo1jqUZq0QTqOwobn2SaRduA3MipO3BkZcfQ6yGidQu-A56wdMeihoPGmX7SqRZJJXxnnExsoH56MaP32vLikGg-xB4xiTz0CQwnmHZIoBRftugiXCo/s320/bombazas_2.jpg" width="320" /></a></div>
A helyreállításhoz felkészült egy vasútépítő század, de munkájukat kilátástalanná tette az újabb légitámadás, melynek során amerikai repülők 130 bombát dobtak a hídra, szinte teljes mértékben tönkretéve a hidat. A megmaradt részeket a visszavonuló német csapatok robbantották föl a közúti híddal egyetemben október 9-én.<br />
Amint a német hadsereg elvonulása után elcsendesedtek a fegyverek, Szegeden ismét megindult az élet. A vasúti híd roncsai mellett, attól 20 m-re észak felé, Cserzy János vasútigazgató tervei szerint a szovjet hidászok cölöpjármos, acéltartós provizóriumot építettek és 1944. november 12-én helyreállították a vasúti összeköttetést Szeged és Újszeged között. A híd legnagyobb nyílása csupán 22 méter volt, ami óhatatlanul mederszűkületet, következésképpen kimosásokat és mederelfajulásokat okozott.<br />
<br />
<h3>
Ideiglenes vasúti forgalom – a provizórikus Tisza-híd</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikKEgvMXjhjNbaq6xOD3owHtJj155AriwxoB2Jwh7-VC5aVmZ7Fj8sZwwQzUJiKBeo8SF-WCN6Cq-6FmeQhSyj6EWmTSo5PvP3LtkZDDvyz5JVu8gqIPbiIapbqGC7U52Oddn33O52pII/s1600/Ideiglenes+vas%C3%BAti+h%C3%ADd+%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikKEgvMXjhjNbaq6xOD3owHtJj155AriwxoB2Jwh7-VC5aVmZ7Fj8sZwwQzUJiKBeo8SF-WCN6Cq-6FmeQhSyj6EWmTSo5PvP3LtkZDDvyz5JVu8gqIPbiIapbqGC7U52Oddn33O52pII/s320/Ideiglenes+vas%C3%BAti+h%C3%ADd+%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Épül az ideiglenes vasúti híd, a provizórium</i></td></tr>
</tbody></table>
A vasúti forgalom már november 12-én megindult, majd a közúti forgalom számára is alkalmassá tették a provizóriumot. Az egyik járom süllyedése miatt azonban a híd fokozatosan oldalra dőlt, ezért 1946. decemberében a vasúti forgalmat leállították, s bár rendkívül fontos volt ez az ideiglenes híd a közúti forgalom számára is, egyeztetések után a hidat a forgalom elől elzárták és 1947 elején elbontották.<br />
E rendkívül rövid, száraz leírás nem érzékelteti azt az erőfeszítést, melyet a szegediek és az illetékes személyek a híd érdekében tettek. Szeged számára ezután csak kompok, majd a közúti Tisza-híd mellett felépített gyalogos pontonhíd állt rendelkezésre. A szegedi provizórikus Tisza-híd egyedülálló nemcsak azért, mert két évig ez volt Szeged állandó átkelési lehetősége, hanem azért is, mert a vasúti híd, melyet pótolt, nem épült újjá. A szegedi vasúti híd roncsait és pilléreit több éven át tartó munkával elbontották. Hatalmas feladat volt a háborús pusztítások után a roncskiemelés, érdekes, hogy Szegeden a híd roncsait véglegesen csak 1964-re távolították el.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuRuAL-mK5qYoE0UpgF_lj0ClZBLG-c_gfN-7eY1QXA0gvJp6m7RyUj0FN58Hp5aVRnbB9YCOAdB4aCQsc6IPlE9_HErvVTYaBTYwmW3JEPRsm7Kg1Hof6UVhDWqV91Bo2tWvLplaRGhA/s1600/A+vas%C3%BAti+h%C3%ADd+maradv%C3%A1nyainak+elt%C3%A1vol%C3%ADt%C3%A1sa.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="412" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuRuAL-mK5qYoE0UpgF_lj0ClZBLG-c_gfN-7eY1QXA0gvJp6m7RyUj0FN58Hp5aVRnbB9YCOAdB4aCQsc6IPlE9_HErvVTYaBTYwmW3JEPRsm7Kg1Hof6UVhDWqV91Bo2tWvLplaRGhA/s640/A+vas%C3%BAti+h%C3%ADd+maradv%C3%A1nyainak+elt%C3%A1vol%C3%ADt%C3%A1sa.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A vasúti híd maradványainak eltávolítása</i></td></tr>
</tbody></table>
<h3>
A maradványok</h3>
Ezzel ezt a jellegzetesen szép, patinás építményt végleg eltüntették a föld színéről. Nyomai a várostérképet szemügyre véve azonban máig fellelhetők. 1956-ban még öntöttvas oszlopfők árulkodtak a híd valamikori nyomvonaláról, ezeket azonban ellopták. 1988-ban az új-szegedi hídfőmaradványon emléktáblát helyeztek el a szeged-temesvári vasút szegedi Tisza-hídjának emlékére. 2000-ben még meg volt a szegedi oldal hídfője is, a Nagyállomásra bevezető vasúti töltés falazott földtámaszával együtt, amelyben még a Tiszáig vezető hat parti kőív közül az első bolthajtásának és vele egy vonalban a Tisza-parton az ív pilléréjének maradványai is láthatók voltak.<br />
A töltés tetején látható volt a vasúti őrház és egy korabeli telefonkábel-tartó oszlop, de az új patológia épülete miatt ezt is lebontották. A Nagyállomás felőli oldalon azóta semmi sem utal a néhai hídra, legfeljebb a hajók horgonyzási tilalmát jelző tábla figyelmeztet még „valamire”.<br />
Jelenleg a hídfő egy része és az ártéren álló első betonpillér-pár maradványai láthatók Újszegeden. A pillérsorból megmaradt bal part felőli utolsó pillércsonk két egymás melletti betonhengere fogalmat nyújt arról, hogy milyen lehetett a pillérsor, melyhez hasonlót Magyarországon azóta is hiába keresnénk. <br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP0yxRq20_8_7cpLulXcZjIURz-mHkAfHmcAZ9iShe5LSNByJ9_M72iDSTk6XbdPZoo4BSPLT1ucTAm7G8ZO315SZb2QYv33JAJaRpz7jP_mFo7LgAe_l9S9-FzW1L7rpElBTYUwdBnsA/s1600/terkep_2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="270" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP0yxRq20_8_7cpLulXcZjIURz-mHkAfHmcAZ9iShe5LSNByJ9_M72iDSTk6XbdPZoo4BSPLT1ucTAm7G8ZO315SZb2QYv33JAJaRpz7jP_mFo7LgAe_l9S9-FzW1L7rpElBTYUwdBnsA/s640/terkep_2.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A híd megmaradt elemei légifelvételen</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
A bontás évtizedei</h3>
A híd csak fokozatosan tűnt el a városból (bár légifelvételen még ma is tisztán kivehető egykori nyomvonala). Megmaradt elemei a következők:<br />
<br />
<i><b>A szegedi oldalon 1944-től a 1970-es évekig</b></i><br />
<br />
<ul>
<li>vasúti töltés a Nagyállomástól a Tisza-partig (1. kép) </li>
<li>téglafalazással megerősített földtámasz a vasúti töltés végén műhellyel és vasúti őrházzal, a felrobbantott kőív maradványával (2. kép) </li>
<li>az első kőív pillérének alapja a Tisza-parton (3. kép) </li>
<li>sínek, villany- és telefonvezeték oszlopok a vasúti töltésen (4. kép)</li>
</ul>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfiFq3jEmXkdN5yFrUZlxYMshKDiAI8m4dbKv8FC-lFROqwHzzFrRv0rrlVtLroey-W2aT1UPwVN4PM_JrvjgTc6Fqfg8HetG4C1tqbSAE4x7kyOLTxQNz6iVx0VAdW_ItTyQFEtntH0s/s1600/kepek_1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="434" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfiFq3jEmXkdN5yFrUZlxYMshKDiAI8m4dbKv8FC-lFROqwHzzFrRv0rrlVtLroey-W2aT1UPwVN4PM_JrvjgTc6Fqfg8HetG4C1tqbSAE4x7kyOLTxQNz6iVx0VAdW_ItTyQFEtntH0s/s640/kepek_1.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<i><b>Az újszegedi oldalon 1944-től a 1970-es évekig:</b></i><br />
<br />
<ul>
<li>vasúti töltés az új szegedi megállótól a Tisza-partig </li>
<li>téglafalazással megerősített földtámasz a vasúti töltés végén (5. kép) </li>
<li>a felrobbantott első acél ív pillérének maradványai az ártéren (6. kép)</li>
</ul>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHz4PzwxS-q9wMUTuB67fWnh6SUAa0os89LwUj5JGD1N9Grbw1wDGPTih1yfoWd7IOVI_N2ZM5CNTCUM-7cBXJiK3osYRBuOE5p7eHBjLTTabWctx0I3mnBwQTLDMdNVEcm0WCROAwj14/s1600/kepek_2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="434" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHz4PzwxS-q9wMUTuB67fWnh6SUAa0os89LwUj5JGD1N9Grbw1wDGPTih1yfoWd7IOVI_N2ZM5CNTCUM-7cBXJiK3osYRBuOE5p7eHBjLTTabWctx0I3mnBwQTLDMdNVEcm0WCROAwj14/s640/kepek_2.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<i><b>A megmaradt hídelemek fokozatosan eltűntek a városképből:</b></i><br />
<br />
<ul>
<li>az 1970-es években az újszegedi vízátemelő telephelyének felépítésekor elbontották az újszegedi megállóhelytől a hídfőig vezető töltésszakaszt, a telep az egykori nyomvonalra épül (7. kép) </li>
<li>ezzel egy időben a szegedi oldalon megkezdődött a Bánomkert sor rendezése, ekkor elbontották a Nagyállomástól a szegedi hídfőig vezető töltésszakaszt és a helyén – a Bánomkert sor déli oldalán – négy oktatási- és raktárépület felépítését engedélyezik – 1985-ben az új klinikai tömb felépítésével a Bánomkert sor északi oldalán fekvő, az egykori vasúti töltésig tartó, korábban beépítetlen terület (az úgynevezett „Libalegelő”) egészen a Bánomkert sorig beépítésre kerül, az épület délkeleti sarka a Bánomkert sor északi oldaláig nyúlik </li>
<li>1994-ben a Városi Önkormányzat Közgyűlése az új klinikai tömb parkolási lehetőségeinek bővítése érdekében engedélyezi a Bánomkert sor beépítését </li>
<li>2000-ben elbontják a szegedi hídfőt és a helyén felépítik a Patológiai Intézet új épületét, ezzel – egy alig észrevehető alaptöredéket kivéve – a vasúti híd utolsó látható nyoma is eltűnik a város szegedi oldalán A beépítés is megváltozott: a vízátemelő, a Patológia és az Új Klinika parkolója a nyomvonalon van, az Új Klinika, az Egyetemi Nyomda és egy raktár pedig túl közel. Bontás nélkül vasutat vezetni itt már nem lehet.</li>
</ul>
<br />
<br />
<h3>
Legyen újra vasúti híd? – ellenérvek</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3XbakyjpSQMsphIGonLILe0AoagSAFWR9cIbxe4ioj2NBEgCcsv4WM2htYE3KhQFEbeBDSK7NysaClE8sRY9o9J-PHDjJOfXGYulnQonDWjj0C9oXtTlh99nnfZfhEPMpkG4B7qngQkQ/s1600/terkep_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3XbakyjpSQMsphIGonLILe0AoagSAFWR9cIbxe4ioj2NBEgCcsv4WM2htYE3KhQFEbeBDSK7NysaClE8sRY9o9J-PHDjJOfXGYulnQonDWjj0C9oXtTlh99nnfZfhEPMpkG4B7qngQkQ/s320/terkep_3.jpg" width="288" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Az eredeti nyomvonal és a tervezett déli körút</i></td></tr>
</tbody></table>
Ma egészen bizonytalan a szegedi vasúti áthidalás jövője. Mindenki szerint szükség van rá, tervek is szép számmal születtek, de ez azóta így van, hogy a híd gyönyörű ívei a Tiszába roskadtak. Szinte minden emberöltőben új tervek születtek a szegedi vasúti híd helyreállítására, de minden próbálkozás eredménytelen maradt.<br />
<i><b>A hídépítés ellen három érvet hoznak fel:</b></i><br />
1. a kényszerű ívekkel, ellenívekkel, kerülőkkel tagolt vonalvezetés kedvezőtlen <br />
2. a híd felé irányuló, magas vasúti töltések területfoglalása gátolja a városfejlődést, akadályozza a déli körútból hiányzó rész megépítését <br />
3. nagyon visszaesett az a forgalom, ami a hídépítését indokolná. A Trianon óta csökkenő jelentőségű vonalon a személyforgalom autóbusszal is ellátható, a teherforgalom más vonalakra, közútra terelhető<br />
<br />
Ezekre az érvekre tekintettel a magyar vasútfejlesztés (pontosabban csak a közlekedési kormányzat) hosszú ideig nem számolt a szegedi vonal helyreállításával és a nemzetközi vasúti közlekedési rendszerbe történő visszaillesztésével (pedig azt a nemzetközi TlNA-program már javasolta Magyarországnak). A fejlesztés fő irányai a szegedi vonal visszafejlesztésével párhuzamosan növekvő jelentőségűvé vált Budapest-Kelebia-Belgrád, illetve Budapest-Lőkösháza-Arad szakaszok.<br />
<br />
<h3>
Legyen újra vasúti híd! </h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk38gHK3R53NZpJaj8YbnPauED5ip7phxFqof8FrRoH2shnY1JpWP0AiiwHkbLozkWnnB0C6YiENURIjhL662ucB0Z_uvRgIz644bvYFrvRoHXp6Kv1ILJBJ5MW8Y83XtBClWSkh6RuOU/s1600/terkep_4.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk38gHK3R53NZpJaj8YbnPauED5ip7phxFqof8FrRoH2shnY1JpWP0AiiwHkbLozkWnnB0C6YiENURIjhL662ucB0Z_uvRgIz644bvYFrvRoHXp6Kv1ILJBJ5MW8Y83XtBClWSkh6RuOU/s320/terkep_4.jpg" width="288" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Az 1990-es nyomvonal-terv önálló vasúti híddal</i></td></tr>
</tbody></table>
Pedig a hídépítést ellenzők valamennyi érve cáfolható!<br />
A forgalom növelhető, hiszen a Budapest-Szeged vonal mind a dél, mind a délkelet felé irányuló forgalom kiszolgálására alkalmas lenne: A dél felé irányuló forgalom Szeged után Szabadkán át közlekedhetne tovább Belgrád felé, míg a délkeletre tartó szerelvények Szeged után Temesváron keresztül juthatnának el Constantába.<br />
A Budapest-Szeged szakasz fejlesztése tehát kettős előnnyel járna. Gyakorlatilag az országhatárig ugyanazon a vonalon lehetne vezetni a dél és a délkelet felé tartó nemzetközi forgalmat is, ez pedig közvetlenül hozzájárul a korszerűsítési, fenntartási és üzemeltetési kiadások alacsony szinten tartásához: két vasútvonal (Budapest-Kelebia és Budapest-Lőkösháza) helyett elegendő lenne ugyanis csak egyet (Budapest-Szeged) fejleszteni.<br />
A magyar vasútfejlesztés jelenlegi beruházásait azonban ennek a nyilvánvaló előnynek a teljes figyelmen kívül hagyásával határozták meg pusztán az egyes vonalszakaszok forgalmi adatai alapján abból kiindulva, hogy a Budapest-Kelebia és a Budapest-Lőkösháza szakaszokon jelenleg nagyobb forgalom bonyolódik. A fejlesztések elmaradását az alacsony forgalmi adatokkal magyarázó szemlélet azonban nincs tekintettel arra, hogy a forgalom növekedése csakis a szegedi fejlesztések megvalósításától várható. Szegeden keresztül jelenleg azért nem bonyolódik nagy volumenű nemzetközi átmenőfogalom, mert ennek az összes feltételét – vagyis a kétvágányú vasutat, a szegedi vasúti hidat és a határátmenetekben folyamatos vasúti összeköttetést is – megszüntették.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgERexu2Omoe9QrW_XQqNe0es3tj8TacrMntufiNOqdCHcmHyWDO1uwdZAEtpJNX1naK-RX0tgaUI64vVFOcGS6ttv1mCKG2_98OZseC-eY3IJHlOzNLozemtSpF9rXvcgA32zskBCpFpI/s1600/terkep_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgERexu2Omoe9QrW_XQqNe0es3tj8TacrMntufiNOqdCHcmHyWDO1uwdZAEtpJNX1naK-RX0tgaUI64vVFOcGS6ttv1mCKG2_98OZseC-eY3IJHlOzNLozemtSpF9rXvcgA32zskBCpFpI/s320/terkep_5.jpg" width="288" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A 2006-os nyomvonalterv<br />kombinált közúti-vasúti híddal</i></td></tr>
</tbody></table>
A szegedi vasút csakis ezeknek az eszközöknek az ismételt rendelkezésre bocsátásával válhat újra alkalmassá arra, hogy nagy volumenű nemzeti-, nemzetközi- és transzkontinentális forgalmat bonyolítson le. Kedvező változás, hogy – többek között épp a jelen tanulmány szerzőjének huzamos aktív közbenjárására – a közlekedési kormányzat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területrendezési Terv 2006-os felülvizsgálata során (legalább az Európai nagysebességű vasút magyarországi szakasza számára) a a déli főirány számára a Budapest-Szeged szakaszt jelölte ki és a tervekbe beépítette a szegedi vasúti Tisza-áthidalás megoldását.<br />
<br />
<h3>
A fejlesztési alapfeltételei</h3>
A délkeleti közlekedési főirányban a közlekedési kapcsolatok eredeti nyomvonalon történő helyreállításához (a Budapest-Szeged-Temesvár szakasz fejlesztése során) alapfeltétel a szegedi vasúti híd és a Trianoni országhatár miatt a határátmenetnél (Újszentiván-Oroszlámos között) felszedett vágányszakasz helyreállítása, a délnyugati közlekedési főirányban (a Nagyvárad-Szeged-Szabadka-Fiume szakasz fejlesztése során) pedig a Szabadka és Csikéria között felszedett szakasz helyreállítása.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOhRraPY2IGuqpTxeXYAP4bhkWph8rTuFsO28ygJ4AnGsQSyie9HuuTmo8Lahldl3kkp9o8u8SzWqR409HoE2dHtDrYr73ZhdAnWOyRUmVSo25X7qLhWFHJf0R9aleOepl7wpfw789Z4Q/s1600/terkep_6.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOhRraPY2IGuqpTxeXYAP4bhkWph8rTuFsO28ygJ4AnGsQSyie9HuuTmo8Lahldl3kkp9o8u8SzWqR409HoE2dHtDrYr73ZhdAnWOyRUmVSo25X7qLhWFHJf0R9aleOepl7wpfw789Z4Q/s320/terkep_6.jpg" width="288" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>És amihez híd sem kell:<br />térszín alatti vasút és pályaudvar</i></td></tr>
</tbody></table>
A déli közlekedési főirányban (Szeged és Szabadka között) a forgalom jelenleg is üzemel, a vágányszakasz folyamatos, a Belgrád felé tartó forgalom számára most is nyitva áll. Ez a szakasz jelenleg már csupán a Kecskemét-Szeged közötti – eredetileg is kétnyomú – szakasz ismételt kétnyomúvá tételével is jelentősen fejleszthető lenne, újra nemzetközi jelentőségűvé válhatna.<br />
<br />
<h3>
Új híd, új helyen? – délen vasúti vagy a városban kombinált híd?</h3>
A másik két ellenérv – a kedvezőtlen vonalvezetés és a déli körút befejezését akadályozó pálya – is könnyen cáfolható. Hiszen a kedvezőtlen vonalvezetés csak akkor jelent problémát, ha a híd az eredeti helyén épül fel. Ezzel a lehetősséggel azonban a ma ismert egyik terv sem számol.<br />
Az egyik a várostól délre, a mai rendező-pályaudvar folytatásában, a medencés kikötő mellett jelöli ki a vasúti Tisza-híd helyét a 169,87 fkm szelvényben. A másik – szintén részben épp a jelen tanulmány szerzőjének kezdeményezésére – a város sugaras-gyűrűs szerkezetét kiteljesítő, a Bécsi körút és a Temesvári Körút között hiányzó körút-szakaszon, a 172,35 fkm szelvényben felépítendő közúti Tisza-híd nyomvonala mellett, vagy a közúti híddal közösen építené fel (közös pilléren elhelyezett külön közúti és külön vasúti pályalemezzel épített közös közúti-vasúti hídként). Ezek nem új keletű tervek, hiszen a vasúti híd helye és az állomásokhoz vezető vasutak vonalvezetése egy évszázados problémája a MÁV-nak és a városnak.<br />
<br />
<h3>
A régi híd se volt túl jó helyen – a városfejlődés korlátai</h3>
Már 1910-ben elismerték, hogy az eredeti vasúti hídnak a város által kierőszakolt város-közeli, a személypályaudvar folytatásában beszorított helyzete akadályozza a vasúthálózat korszerűsítését. Ezen kívül a városnak állandó panasza volt, hogy a vasútvonalak, amelyek részben az árvédelmi körtöltésen haladtak, akadályozzák a város terjeszkedését. A nehézségek feloldására ezért több átalakítási terv is készült, amelyben az állomások és a híd elhelyezésére, a vonalak bevezetésére számos megoldást javasoltak.<br />
Fejlesztési tervet készített Máté Károly tervező 1910-ben, Koren Emil, a MÁV Szegedi Üzletvezetőség akkori II. osztályfőnöke 1934-ben, de Szeged város 1942., 1947., 1964., évi rendezési terve is foglalkozott az állomások elhelyezésével.<br />
Több fejlesztési tervet készített a MÁV Tervezőintézet is. Az egyiket a dél-alföldi olajmezők feltárása idején, amely nemcsak a vasútvonalak és a szegedi állomások korszerűsítését, hanem olajrakodó vasúti állomás és tiszai olajkikötő építését is tartalmazta. Szintén a MÁVTI készített tervet 1990-ben, majd 2000-ben, amikor a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió programjába bekerült a Szeged–Temesvár vasútvonal visszaállítása.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgX2qu-ZW0wLDtmqHxTcVgO9JPbdkgaDzVaU-FvlQRL7KwcZbfIk58jXsWUeh8g2y23_jLCwEc-YiQvFvoS_KZO8N7UWSJ24G26dB7l_5RCc1NiqaLYpMs4p0p6AaFNJNW9_1cuvjijkpA/s1600/terkep_7.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="452" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgX2qu-ZW0wLDtmqHxTcVgO9JPbdkgaDzVaU-FvlQRL7KwcZbfIk58jXsWUeh8g2y23_jLCwEc-YiQvFvoS_KZO8N7UWSJ24G26dB7l_5RCc1NiqaLYpMs4p0p6AaFNJNW9_1cuvjijkpA/s640/terkep_7.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
Tervek... tervek... tervek...</h3>
A tervekben sok közös és eltérő megoldás található. Volt olyan terv, amelyik meghagyta a két különálló állomást, (Szeged Személyt és Szeged Rókust), de a Pest felől jövő fővonalat Dorozsma előtt elágaztatta és Szeged Rókus állomás keleti végébe kapcsolta be. Volt olyan javaslat, amelyik megszüntette mind a két állomást és a mai Szeged Rendező helyén új központi személypályaudvar létesítését javasolta. A legtöbb terv a rendező és a teherpályaudvar kihelyezését javasolta Dorozsmára. A rendező helyén műszaki-, Szeged Tisza teherpályaudvar helyén pedig konténerrakodó pályaudvart javasoltak.<br />
De a legfontosabb: a vasúti hidat csak az első, 1910-es terv hagyta a helyén, az összes többi a rendező pályaudvar folytatásában javasolta elhelyezni! Az európai gyorsvasút számára mindenképpen ez a hely az ideális, mert a nagy sebességű haladás számára ennek a vonalvezetése a személypályaudvar folytatásában elhelyezett, a körutat bezáró déli közúti-vasúti hídra felvezető vonal pályageometriájánál kedvezőbb.<br />
<br />
<h3>
Szeged nem várhat!</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW3hLVdNzhbi9Z6C9mizqrRXA9O5rz6k8Jem4_U2Wr4yW14Z82viVCb9r8LV2eaETCtyUtfKxb50XMuQCq9kbbgRFgW5KhReWjjwkioqOgO-tsg2c8N7kKLANWNTGOU0_QET7yVrYAqho/s500/120928_delitiszahid.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="160" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW3hLVdNzhbi9Z6C9mizqrRXA9O5rz6k8Jem4_U2Wr4yW14Z82viVCb9r8LV2eaETCtyUtfKxb50XMuQCq9kbbgRFgW5KhReWjjwkioqOgO-tsg2c8N7kKLANWNTGOU0_QET7yVrYAqho/s320/120928_delitiszahid.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Egy elképzelt déli híd (Pont-Terv)</i></td></tr>
</tbody></table>
Szeged azonban nem várhat addig, amíg az európai gyorsvasút Szegedre ér. Elsősorban azért, mert Európában a meghatározó áruáramlati irányok és személyforgalmi folyamatok egy része az Alpok déli előterében húzódik nyugatról keletre, Spanyolországból és Franciaországból Olaszországon keresztül Közép- és Délkelet-Európa felé, s ez a forgalom ma utat keres magának. Ám hiába igyekszik a Fekete-tengeri kikötők (Constanta, Várna) irányába, mégis budapesti vagy belgrádi kerülőre kényszerül, mert Közép-Európa déli és a Balkán északi részén nincs olyan rövidebb vasút, amely képes lenne célba juttatni. Ezen segíthetne, ha a szegedi vasúti híd újra felépülne és, ha a Szeged-Temesvár, illetve a Szeged-Baja vasúti kapcsolat helyreállna. Ezzel folyamatos vasúti összeköttetést lehetne teremteni az Európai Unió közlekedéspolitikájában kijelölt IV. és V. számú transzkontinentális főirány (korridor) között, egyúttal útvonal nyílna (állna helyre) Fiume és Constanta közt Szegeden át.<br />
<br />
<h3>
Az eredeti nyomvonal korlátai</h3>
A tervek megvalósítására a közelmúltban három híd-terv is készült. Az elsőt még 1990-ben készítette a Magyar Scetauroute, a másodikat a Pont-Terv Kft. 2000-ben, a harmadikat pedig a Közlekedés-Pro Urbe-Vplan-Uvaterv-Unitef Konzorcium 2012-ben. Az első terv a várostól délre, a medencés kikötőnél létesítendő vasúti áthidalás számára készült, a második és a harmadik pedig a kombinált közúti vasúti híd terveit tartalmazza. Az alábbiakban áttekintjük a tervek részleteit.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheERLVS8BQlulwlYxrugnx6gHOMkiPl1zLM6KffOpImdYqJ9Lx0l-2fn6uOIl5xCsL63OTGVvm_vnrxTqSbIFPdMp8gJzxTy8iJqgP1VOHNZSYVrKsSQlCGTvkRtjg8YbcbuLzb4E2CDA/s1600/terkep_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheERLVS8BQlulwlYxrugnx6gHOMkiPl1zLM6KffOpImdYqJ9Lx0l-2fn6uOIl5xCsL63OTGVvm_vnrxTqSbIFPdMp8gJzxTy8iJqgP1VOHNZSYVrKsSQlCGTvkRtjg8YbcbuLzb4E2CDA/s320/terkep_3.jpg" width="288" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Az eredeti nyomvonal</i></td></tr>
</tbody></table>
Először azonban tisztázni kell, hogy a vasúti Tisza-híd rekonstrukciója az eredeti nyomvonalon nem lehetséges! A nyolcnyílású, felsőpályás acélszerkezetű ívhíd eredetileg a 172,75 fkm szelvényben állt. A vasúti pálya Szeged személypályaudvar és a Tisza-híd között 280 méter sugarú ívvel fordult rá a hídra. Az engedélyezési sebesség itt 60 km/óra volt.<br />
Az 1970-es évektől tartó városrendezési folyamatok következtében az egykori vasúti híd eredeti nyomvonalon történő helyreállítása kizárólag csak jelentős kisajátítási és bontási munkák után kezdődhetne meg. Az újszegedi oldalon a víztisztító telep létesítményeinek megszűntetése és más helyszínen történő felépítése, a szegedi oldalon pedig a Bánomkert sorra épült oktatási- és raktárépületek, valamint az új klinikai tömbhöz csatlakozó parkoló és a patológiai épület bontása szükséges. Mindez a beruházás összes költségéhez képest aránytalanul magas kiadással járna. A kisajátítást követően kerülhet sor a hídra felvezető vasúti pálya és alépítményei, illetve a híd helyreállítására. A kivitelezés során további gondot jelent, hogy az eredeti nyomvonalon helyreállított vasútvonal vasúti hídra felvezető szakasza a szegedi oldalon mindössze 20 méter távolságban halad az Új Klinikai tömb délkeleti sarkától. A hatályos építéshatósági előírások szerint (a fellépő rezgés- és zajártalom miatt) ebben az űrszelvényben vasútvonalat vezetni nem lehet.<br />
<br />
<h3>
Új tervek, új helyre</h3>
A felmerülő költségekre és a városszerkezet változására tekintettel Szeged Város Általános Rendezési Terve nem is számol a vasúti híd eredeti nyomvonalon történő helyreállításával. Sőt, az Általános Rendezési Terv az eredeti nyomvonaltól 400 méterre délre a Bécsi körutat és a Temesvári körutat összekötő körút-szegmentum kiépítésével és (a jelenlegi Oldal utca és Kertész utca tengelyében) a körút forgalmát elvezető új közúti Tisza-híd felépítésével számolt (ezt módosították – mások mellett a jelen tanulmány szerzőjének aktív közreműködésének hatására – 2006-ban kombinált közúti-vasúti hídra).<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfC_UVl9I7f6mcemQ0DKXPzIUrzbn9QmWYxUkAi7DkAB8oFYsBwvxZ9UVgFABVII8B3RZbo2vfvMsEnAzYb_1fZUFR_Lx6HtZMn_nxpzuhf-FYGPz7XIyuwLsbI4yc8XYQEV_hUlpzKr4/s1600/szeged_tervek_2001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="452" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfC_UVl9I7f6mcemQ0DKXPzIUrzbn9QmWYxUkAi7DkAB8oFYsBwvxZ9UVgFABVII8B3RZbo2vfvMsEnAzYb_1fZUFR_Lx6HtZMn_nxpzuhf-FYGPz7XIyuwLsbI4yc8XYQEV_hUlpzKr4/s640/szeged_tervek_2001.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Egy 2001-es koncepció</i></td></tr>
</tbody></table>
A Rendezési Terv a hídfők körüli és a kiépülő körút által bezárt területen városi fejlesztési területet jelöl ki a szegedi oldalon meglévő klinikai kapacitásokra, illetve az újszegedi oldalon meglévő Gabonatermesztési Kutatóintézet kapacitásaira alapozva Biopolisz Szeged Innovációs Kht. néven Egészségipari- és Bioinnovációs Park létesítésével. A vasúti híd eredeti nyomvonalon történő helyreállítása a tervezett közúti híd felépítése esetén azt jelentené, hogy a vasút csak az új körútszakasz fölötti áthidalással közelíthetné meg a vasúti hidat. Ezen kívül a nyomvonal a szegedi Biopolisz területén haladna, megakadályozva a városrész Egészségipari Park és Bioinnovációs Park céljára történő rekultivációját. A körút bezárása és a közúti híd felépítése esetén tehát egy ilyen – a város értékes belső területeit elfoglaló – vasúti létesítmény csak jelentős környezeti terhelést jelentene és a belváros hasznosítását akadályozná. Az Általános Rendezési Terv ezért úgy tekinti, hogy Szeged város fejlődése és a városszerkezet átalakulása miatt az eredeti helyén a vasúti Tisza-híd nem építhető meg. Erről a MÁV Rt. is lemondott.<br />
<br />
<h3>
Rendezési Terv – „lenn délen...”</h3>
Szeged Város Általános Rendezési Terve 2006-ig a vasúti Tisza-híd helyét a várostól délre jelölte ki, a 169,87 fkm szelvényben. A négynyílású híd egyvágányú, acélszerkezetű, alsópályás, rácsos tartós híd. Az acélszerkezet hossza 451 méter, magassága 10 méter, ami villamosvontatás kialakítását is lehetővé teszi. A hídfők és a pillérek vasbeton fúrt-cölöpalapozásra kerülnének.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNY2ki-WPj2sRbuPr2BWMr2VmwXFlBIZXDp3PsXafdyzqHw4zBnoMFzKk_bcouOMgIx9lEZlVqGEXjfbZN9DXsiVPdTw2NhkoR63j8Z_rUAAKQetbqWdlp-qojGEf0b2-7QUEFkHFdAUY/s1600/terv_1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="572" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNY2ki-WPj2sRbuPr2BWMr2VmwXFlBIZXDp3PsXafdyzqHw4zBnoMFzKk_bcouOMgIx9lEZlVqGEXjfbZN9DXsiVPdTw2NhkoR63j8Z_rUAAKQetbqWdlp-qojGEf0b2-7QUEFkHFdAUY/s640/terv_1.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
A vasúti híd megközelítése két vonalon történne: Szeged személypályaudvar felől a pálya Szeged Rendező pályaudvar 416. számú kitérőjénél ágazik el és 300 méteres sugarú ívvel fordulna rá a tervezett hídra. A vonalszakaszon a maximális emelkedő hat ezrelék, a tervezési sebesség 60 km/óra. A forgalom biztosításához részben át kell alakítani a rendező pályaudvar vágányhálózatát. A rendező pályaudvar Kiskundorozsmára kerül, a jelenlegi rendező műszaki pályaudvarként működne tovább. A vasúti híd megközelítése az új műszaki pályaudvar felől is biztosított lenne: annak keleti végén a 439. számú kitérőnél újabb, a hídra vezető egyenes vágányszakasz épülne.<br />
A személypályaudvar helyben maradna, Újszeged (a kendergyári iparvágánnyal együtt) és Szőreg állomások megszüntetésre kerülnének. Szőreg állomástól délre új – Szőreg-Újszentiván – állomás kialakítása lenne szükséges. A vasúti pálya a híd után az új szegedi oldalon 1000 méter sugarú ellenívvel az új Szőreg állomás előtt csatlakozna a jelenlegi nyomvonalhoz. A tervezési sebesség itt 120 km/óra, a maximális emelkedő 3 ezrelék lenne.<br />
<br />
<h3>
Közút-vasút egy hídon</h3>
A kombinált közúti-vasúti Tisza-híd a második körút nyomvonalán készülne el, mivel a Szeged Város Általános Rendezési Tervében 2006-ig szerepelt javaslat nem oldotta meg a Szeged személypályaudvar fejállomási helyzetéből eredő problémákat (a szegedi vasúti híd felrobbantásával Szeged lett az ország egyetlen olyan pályaudvara, amely átmenő alakú felvételi épülettel rendelkező fejállomás). A 2006-ig hatályos terv szerint a pályaudvarra érkező szerelvények a híd felé csak azután tudnának továbbhaladni, hogy a szerelvényt továbbító mozdonyt átállították a szerelvény másik végére. Ez a szerelvények tartózkodását jelentősen meghosszabbítja, a várakozást és a menetidőt növeli. Az átmenő pályaudvari jelleg helyreállítása érdekében ezért alternatív javaslat készült. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilDzmDVu5OqK7Uc78EuiyEprfNGvFbmRSUmniVLdCmFOU0wDz56kWVP0E8JEwvRuMu3y7jCtWYXpFE4B-qxBLkk-V1MkP_WDAy1M1o8gSnEwt5QUovEIM0b86oiv0q6TNCRRQSQlaXm34/s1600/terv_2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="458" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilDzmDVu5OqK7Uc78EuiyEprfNGvFbmRSUmniVLdCmFOU0wDz56kWVP0E8JEwvRuMu3y7jCtWYXpFE4B-qxBLkk-V1MkP_WDAy1M1o8gSnEwt5QUovEIM0b86oiv0q6TNCRRQSQlaXm34/s640/terv_2.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
A Pont Terv Kft 2000-res tervei szerint a vasúti híd Szeged Város Általános Rendezési Tervében a város sugaras-gyűrűs szerkezetét kiteljesítő, a Bécsi körút és a Temesvári körút között hiányzó körútszakaszon felépítendő közúti Tisza-híd nyomvonala mellett, vagy a közúti híddal közösen épülne fel. Utóbbi esetben a híd közös pilléren elhelyezett külön közúti és külön vasúti pályalemezzel épülne. A közúti híd külső kábellel feszített vasbeton gerendahíd 2x2 forgalmi sávval, kétoldali biztonsági sávval, kerékpárpályával és gyalogos járdával. A vasúti híd egyvágányú, acélszerkezetű, felsőpályás, rácsos tartós híd. A közúti és a vasúti pályalemez hossz-szelvénye a Tisza keresztezési szelvényében azonos. A hídfők és a pillérek vasbeton fúrt cölöpalapozásra kerülnek. A pillérek szélessége lehetővé teszi a vasúti pálya későbbi bővítését. A híd előtt és után a közút pályaszerkezetét támfal támasztja, a vasút „lábakon” vezetve köt be a jelenlegi nyomvonalba. A javaslanak megfelelően a híd nyomvonala a 172,35 fkm szelvényben halad.Ezt a tervjavaslatot fejlesztette tovább a <a href="http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/tervezik_a_mako-szeged_villamosvonalat/2333559/">2012-eskonzorciumi terv</a>. <br />
<br />
<h3>
Teljes átalakítás – minden a maga helyén</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjp34sIt0CuGgRn4_dRWN1XMOODK6DGofM3QhVd7SkuPU8H14duDt3cZtiJ8FWXagb0XZYO-s54wp90qCQYp7n3yd7c9x9qNMWwILn1ADM1ZfdLOGY7fEanbCxgNa1RC0lmDcddxda1BtM/s500/tisza_pu.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjp34sIt0CuGgRn4_dRWN1XMOODK6DGofM3QhVd7SkuPU8H14duDt3cZtiJ8FWXagb0XZYO-s54wp90qCQYp7n3yd7c9x9qNMWwILn1ADM1ZfdLOGY7fEanbCxgNa1RC0lmDcddxda1BtM/s320/tisza_pu.jpg" width="320" /></a></div>
Erre tekintettel Szeged személypályaudvar és a Tisza-pályaudvar vágányhálózatát át kell alakítani. A személypályaudvaron két átmenő, két fogadó-indító, három kihúzó és egy rakodó vágány kerül kialakításra Szeged rendező pályaudvar felé három, az állomás másik végén Szőreg irányába két vágánnyal. A IV. és V. vágány átmenő vágányként funkcionál; az 1178-as szelvényben (a felvételi épület végén) kialakított 200 és 300 méter sugarú ívvel fordulnak rá a tervezett hídra.<br />
A tervezett nyomvonal miatt a Tisza-pályaudvar hosszát 400 méterrel csökkenteni kell. A pályaudvaron a teljes teherpályaudvari funkciókat fel kell adni, csak iparvágány-kiszolgálás marad. Az újszegedi oldalon Újszeged állomást meg kell szüntetni.<br />
<i><b>A vasúti pálya a híd után az újszegedi oldalon két lehetséges nyomvonalon köthető be a jelenlegi nyomvonalba:</b></i><br />
<br />
<ol>
<li>A Kertész utca mentén halad az UTC Sporttelep – Füvészkert sarokig, ahonnan 300 méter sugarú ellenívvel a 4597. szelvénynél a jelenlegi nyomvonalba való bekötéssel éri el Szőreg állomást </li>
<li>A Kertész utca mentén egyenesen halad az 4601. szelvényig, ahol 1100 méter sugarú ívvel csatlakozik a jelenlegi nyomvonalba. Az 1. megoldás rövidtávon előnyös, mert nem igényli lakóingatlanok kisajátítását, hosszú távon azonban hátrányos, mert a vasútvonal túlságosan közel marad Szeged városhoz, akadályozva annak ingatlanhasznosítását, belterületének fejlesztését. Kisajátítással kapcsolatos problémák viszont kizárólag csak az UTC Sporttelep és a Füvészkert vonatkozásában merülhetnek fel.</li>
</ol>
A 2. megoldásnál ehhez képest a Kertész utca teljes hosszában jelentős kisajátításra van szükség az alépítmény elkészítése (a vasúti töltés alapozása) érdekében. A megoldás révén viszont a vasút elég távol marad a várostól ahhoz, hogy ne akadályozza a fejlődésben.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuhNEW2jsOs5TAc7GkmCFoJYD5VGJT0huJocmQUz1uvpG8_Y6daFnCnsp841QM47QEFPwh255K3P_Pz7sH5-BPudWQe8Vgzho-KDZ_tN1K3niAn8TFx2auCMktTRZmrsNNG_NFy3_8UlY/s1273/kert%C3%A9sz+utca.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="324" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuhNEW2jsOs5TAc7GkmCFoJYD5VGJT0huJocmQUz1uvpG8_Y6daFnCnsp841QM47QEFPwh255K3P_Pz7sH5-BPudWQe8Vgzho-KDZ_tN1K3niAn8TFx2auCMktTRZmrsNNG_NFy3_8UlY/s640/kert%C3%A9sz+utca.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Újszeged a Kertész utcával</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
Kombinált híd – minden szempontnak megfelel, de a szépség harmadrangú</h3>
Bár a kombinált híd kényszer-szülte ötletnek tűnik, mégis szükséges. A szegedi vasúti áthidalás mielőbbi megteremtése nélkül ugyanis reális az a veszély, hogy Szeged soha többé nem tud bekapcsolódni a nemzetközi vasúti árufuvarozásba, s gazdasági lemaradása tartós és végleges lesz. Ezt mindenképpen el kell kerülni, ezért kell hamarosan dönteni.<br />
Figyelemre méltó, hogy az áthidalás terv-változatai közül lényegében egyik sem törődik túlságosan az esztétikai, városépítészeti szempontokkal, pedig mindkét változat elég közel épülne a városhoz. Sőt, tulajdonképpen egyik híd sem különbözik semmiben az ország bármely pontján – akár külterületen – épült hasonló típushidaktól. Nélkülöznek minden egyediséget, egyáltalán bármit, amitől igazán „szegediek” lennének. Egyik híd sem illeszkedik semmiben a klasszicista-eklektikus városképhez. Egyik híd sem tükröz alföldi sajátosságokat. Ahhoz képest, hogy az eredeti vasúti híd az építése idején egyedülálló volt a világon, az aktuális híd-tervek nem jelentenek újdonságot semmiben.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDPKP615AExXa3Lvvboo0t6uVYtvobhQfyPjFxAJuT9-T4r9rxDPwyiZXcWAC7FTb8caT5_EQmnrCqublCOCyX3JBxd6INlhGkRD3-OpOM215lL7j2Mguf2xqVfkB-74cqD_VTIh-VGkM/s1024/h%C3%ADd_k%C3%A9pzelt_1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="346" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDPKP615AExXa3Lvvboo0t6uVYtvobhQfyPjFxAJuT9-T4r9rxDPwyiZXcWAC7FTb8caT5_EQmnrCqublCOCyX3JBxd6INlhGkRD3-OpOM215lL7j2Mguf2xqVfkB-74cqD_VTIh-VGkM/s640/h%C3%ADd_k%C3%A9pzelt_1.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Célszerű, de ronda (egy rácsos szerkezetű vasúti híd)</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
Ebből a szempontból a kábelhíd talán még kedvezőbb, mert a kábelkötegek látványa alapján a szemlélő legalább a szegedi parasztházak klasszikus napsugaras oromzatára asszociálhat. A robosztus kábeltartó pilonok azonban elnyomják a kedvező hatást. Nem beszélve arról, hogy csak a közúti híd épülne kábelhídként, a vasúti csak rácsos tartós híd lenne (a 2012-es tervekben még a Langer-tartós belvárosi hídra hasonlító, „kosárfülű” ívhíd ötlete is felmerült). <br />
<br />
<h3>
Külcsín és belbecs – milyen is legyen egy Szegedhez méltó híd?</h3>
Célszerűbb volna megfontolni, hogy a rácsos tartók helyett a vasúti pálya is olyan pályalemezre kerüljön, amelyet külső kábelek feszítenek. Erre kedvező lehetőséget kínál, hogy a közúti és a vasúti pályalemez hossz-szelvénye a Tisza keresztezési szelvényében azonos.<br />
Persze Szeged jelenlegi hídjaival kapcsolatban is felmerülhetnek városképi aggályok, ezért bárki jogosan kérdezhetné, miért legyen épp a vasúti híd másmilyen. A Belvárosi – vagy a szegedi köznyelvben „Régi” – híd nem más, mint egy Langer-tartós alsópályás ívhíd. <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/12/a-szegedi-belvarosi-hid-epitoje.html">Feketeházy János és Schickedanz Albert rendkívül karcsú</a>, csipkeszerű, igényes részletekkel díszített felsőpályás ívhídját váltotta fel, amikor az a második világháborúban megsérült. A németek felrobbantották a Szeged felőli első ívet, mire a támasz nélkül maradt második ív oldalnyomása eltolta a mederpillért, majd ez az ív is a folyóba roskadt. A helyreállításhoz teljesen új mederpillért kellett készíteni, azt azonban nem tudni, hogy az új pillérre miért nem a régi, vagy a régivel legalább a formájában azonos felszerkezet került.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtqKhg2n0YxTKcSAuQ_p6VKA1nEvFXeCkidu0I-YZSj-JcAssI1P_L8Vfe9KzJvUMVndx7jCkQ1u04XBumbFrKrUu960zcnWHUsS2UGEabI49sR1r-2TkNQTa9poOqT6o22vdx4j5fpdo/s500/pont_terv_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtqKhg2n0YxTKcSAuQ_p6VKA1nEvFXeCkidu0I-YZSj-JcAssI1P_L8Vfe9KzJvUMVndx7jCkQ1u04XBumbFrKrUu960zcnWHUsS2UGEabI49sR1r-2TkNQTa9poOqT6o22vdx4j5fpdo/s320/pont_terv_1.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A Pont-Terv hídtervei (nem Szegedre készültek)</i></td></tr>
</tbody></table>
Akadnak persze, akik kedvelik az új Belvárosi híd formáját és a Sydney Kikötői Hídhoz, a híres „Vállfához” hasonlítják. Érdekesség, hogy ez a forma már az eredeti híd tervezésekor is megjelent: a Feketeházy-féle tervek alapján a hidat végül felépítő Gustave Eiffel annak idején maga is részt vett a városi tervpályázaton és egy olyan híd-tervet adott be, amely nagyon hasonlít a Belvárosi híd mai formájára. Nem tudni, hogy a jelenlegi híd alkotója, dr. Haviár Győző ismerte-e ezeket, amikor elkészítette a saját terveit. Mindenesetre az 1948-ban megépült híd korrekt műszaki alkotás és – bár esztétikai kialakítása alapvetően eltér a 65 évvel korábbi elődjétől – a híd még ebben a formában is mintegy jelképévé vált Szegednek: már az építés alatt megörökítették, s azóta is kedvelt témának tekintik a művészek.<br />
<br />
<h3>
Csak Szegedhez méltóan</h3>
Szeged másik hídja, a Bertalan híd (vagy „Új” híd), ehhez képest egy felsőpályás, gerinclemezes acélhíd, az ország leghosszabb medernyílású és legszélesebb városi hídja. Formavilágában sokkal jobban illeszkedik az alföldi város jellegzetességeihez, a szélesen elterülő és hosszan belátható terekhez. Enyhe ívű pályaszerkezete a világháború előtti szegedi hidak kecses formavilágát idézi. Célszerű volna az új vasúti híd felépítése során is ilyen megoldásokat alkalmazni, amelyek esztétikája összhangban áll a város hagyományaival és formáival.<br />
A végleges tervpályázatot erre tekintettel nemzetközi pályázatként kell kiírni, amelyen a legnevesebb hídépítők is részt vehetnek. A feltételeknek támpontot kell adni a medernyílás méretére, a híd magassági elhelyezésére, szélességére, esetlegesen a híd anyagára, a kivitelezés költségére és az átadás határidejére, valamint az alkalmazandó esztétikai követelményekre. Amennyiben sikerül ezeket a paramétereket körültekintően meghatározni, amennyiben kellő számú és felkészültségű tervező ad be pályaművet, és amennyiben azokat szakértő és tekintélyes tervelbírálók minősítik, talán újra feltámad és új lendületet ad a városnak a vasúti híd Szegeden.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfsY_8tPrXUunG_Cg0l1AILrmGR6iCTVYusw5OfHodNo9fqJ-L2kjOZdAYvC-03Lu3R6cRgCWbFsQvQ3X4pOYdaKxGD1o3d89hy-Ys9ig-RHIfA3Hq7JfOu725PjPjweU1URVMsVEzmPU/s800/vasuti_hid_02.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="402" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfsY_8tPrXUunG_Cg0l1AILrmGR6iCTVYusw5OfHodNo9fqJ-L2kjOZdAYvC-03Lu3R6cRgCWbFsQvQ3X4pOYdaKxGD1o3d89hy-Ys9ig-RHIfA3Hq7JfOu725PjPjweU1URVMsVEzmPU/s640/vasuti_hid_02.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A dicső múlt – de mit hoz a jövő?</i></td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr>
</tbody></table>
<a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/05/a-transzbalkani-vasut-hajdanvolt.html"><b><i><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Az előző részben: Hídavatástól a Nagyárvízen át Trianonig</span></i></b></a>
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/07/a-transzbalkani-vasut-hajdanvolt.html" data-send="true" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<br />
<i><b>A sorozatot összeállította: dr. Balogh Tamás</b></i><br />
<div style="text-align: justify;">
<blockquote class="tr_bq">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSrRkgqE3vUF7FqgtiDhvxLvlLhHle5fKWh0L1EERETjWVKYM1yzKb6wBbutFZXO13ct4ylET25FY-LfhnMzw3mZNTQqNt-vvk59gBZp0wp4B7FZe3CvlRH4WNC9M71MqhDM3xeoquhhU/s1600/balogh_tamas.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSrRkgqE3vUF7FqgtiDhvxLvlLhHle5fKWh0L1EERETjWVKYM1yzKb6wBbutFZXO13ct4ylET25FY-LfhnMzw3mZNTQqNt-vvk59gBZp0wp4B7FZe3CvlRH4WNC9M71MqhDM3xeoquhhU/s200/balogh_tamas.jpg" width="185" /></a><i><span style="font-size: x-small;">Dr.
Balogh Tamás felsőfokú tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Jogi
Karán végezte, ahol 1999-ben jogi diplomát és európai szakjogász
minősítést, 2003-ban pedig társadalombiztosítási szakjogász minősítést
szerzett. 2003-ban elvégezte az Európai Közigazgatási Intézet (European
Institute of Public Administration), 2004-ben pedig a Tempus Köz
alapítvány Strukturális Alapok Képző Központjának tanfolyamait, melyek
eredményeként további elméleti ismeretekkel egészítette ki az Európai
Bizottságban és az Európai Unió Strukturális Alapjainak felhasználására
vonatkozó pályázatok írásában szerzett gyakorlati tapasztalatait.
Munkájáért 2003-ban Szent Kristóf-érmet kapott, 2004-ben – hazánk uniós
csatlakozásáért végzett munkája elismeréséül –, 2011-ben pedig a
honvédelem ügye érdekében végzett munkájáért miniszteri kitüntetésben
részesült. Több, a vasúttal és a hajózással kapcsolatos közlekedési,
közlekedéstudományi munka szerzője, a Tudományos Ismeretterjesztő
Társulat Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesületének
elnöke. Publikációi a transzeurópai vasúti kapcsolatok fejlesztése, az
osztrák–magyar haditengerészet története, a nemzetközi közjog, az
európai regionális politika (határon átnyúló együttműködések), a
honvédelem és az alkotmányosság témakörében jelentek meg.</span></i></blockquote>
</div>
<h3>
<i><b>Irodalomjegyzék</b></i></h3>
<i><b>Az egykori vasúti híd történetéhez</b></i> <br />
<ul>
<li><b><i>Bakacsi Norbert: </i></b>Az egykori vasúti Tisza-híd, Szakdolgozat 2002. kézirat Somogyi könyvtár.</li>
<li><i><b>Engi József: </b></i>Emlékképek a szegedi hidakról, Városi Közlekedés, 1979. 1.</li>
<li><i><b>dr. Gáli Imre:</b></i> A szegedi vasúti Tisza-híd története, Közlekedéstudományi Szemle (KSz), 1992. 6.</li>
<li><i><b>dr. Horváth Ferenc:</b></i> A magyar vasút veszteségei a második világháborúban és a rombolások helyreállítása, Vasúthistória Évkönyv, 1995. Újra gurulnak a vonatok (Lovas Gyula), MAVRt. 1996.</li>
<li><i><b>Keller László:</b></i> Légitámadások a hazai vasúthálózat ellen 1941-45, Vasúthistória Évkönyv, KÖZDOK, 1944. </li>
<li><i><b>Kollega Tarsoly István (szerk.):</b></i> Magyarország a XX. Században, IV. KÖTET Tudomány 1. Műszaki és természettudományok, Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000. Lovas Görgy, Tóth Sándor: Az Orient Express, Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 1991.</li>
<li><i><b>dr. Nemeskéri-Kiss Géza:</b></i> Az egykori szegedi vasúti Tiszahíd, Vasúthistória Évkönyv, 1988.</li>
<li><i><b>dr. Nemeskéri-Kiss Géza:</b></i> A lerombolt vasúti hidak helyreállítása, Sínek Világa 1985. 1. sz.</li>
<li><i><b>dr. Ruzitska Lajos:</b></i> A szegedi vasúti Tisza-híd története, MSz., 1957. 5-6. sz. </li>
</ul>
<br />
<i><b>Szeged történetéhez</b></i><br />
<ul>
<li><i><b>dr. Blazovich László:</b></i> Szeged rövid története, Szeged, 2007. Reizner János: Szeged története, Szeged, 1899-1900.</li>
</ul>
<br />
<i><b>A tervezett új vasúti híd terveihez</b></i><br />
<ul>
<li><i><b>Bajmócy Péter:</b></i> A tervezett szegedi vasúti híd előzetes esettanulmánya, Szeged, 2003.</li>
<li><i><b>Dr. Balogh Tamás:</b></i> A Fiume (Rijeka)-Constanta vasúti kapcsolat fejlesztése, Transz-balkáni vasútvonal kialakítása, Egyszerűsített megvalósíthatósági tanulmány, Szeged, 2005.</li>
<li><i><b>BME: </b></i>Szeged Rendező Pályaudvar és Szeged Tiszai pályaudvar átalakításának megvalósíthatósági tanulmányterve, BME Út- és Vasútépítési Tanszék, Budapest, 2006.</li>
<li><i><b>BME: </b></i>A Szeged-Szőreg vasútvonal fejlesztésének megvalósíthatósági tanulmányterve, BME Út- és Vasútépítési Tanszék, Budapest, 2006. </li>
<li><i><b>MAVTI:</b></i> A Szeged-Temesvár vasútvonal helyreállításának megvalósíthatósági tanulmányterve, MAVTI, Budapest 2000.</li>
</ul>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-53059567466473754252016-01-06T10:23:00.000+01:002016-01-06T11:20:20.737+01:00Ortodox karácsony – január 7.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLvCCpNMe_iyL5Pp6_geN_RLp06403dwB4HmQKCi5FB690YoCLvA81hb9MQ5GqsF7oKxJKOQ6sUs4p2vifccQNYKCKwWZFlQcwmA0WQuOt5DHyE25-4qSiBAmxbuB6yAqEVbI8rTaJ8Rc/s1600/_MG_8678.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLvCCpNMe_iyL5Pp6_geN_RLp06403dwB4HmQKCi5FB690YoCLvA81hb9MQ5GqsF7oKxJKOQ6sUs4p2vifccQNYKCKwWZFlQcwmA0WQuOt5DHyE25-4qSiBAmxbuB6yAqEVbI8rTaJ8Rc/s320/_MG_8678.jpg" width="320" /></a></div>
<b>A Julián naptár szerint az ortodox egyház hívei január 7-én ünneplik a karácsonyt. Az ünnepet számukra egy hónapos böjt előzi meg, szenteste napján az emberek főtt gabonát ehetnek egészen az első csillag megjelenéséig.</b><br />
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/01/ortodox-karacsony-januar-7.html" data-layout="button_count" data-send="false" data-show-faces="true" data-width="300">
</div>
<br />
<br />
Az ortodox hívők számára a karácsony kizárólag vallási ünnep, ezért a december 24-i katolikus karácsony számukra nem létezik. Oroszországban az ajándékozás, a díszes karácsonyfa állítása és a Télapó a sztálini idők óta a szilveszter tartozéka. Ezután következik az ortodox karácsony, amely a Julianus-naptár szerint január 7-én következik be. Az ortodox újév – orosz elnevezéssel „a régi újév” – január 13-ra esik, így ezt is sokan megünneplik, nem csak a vallásos emberek.<br />
Felmérések szerint az oroszok mintegy kétharmada emlékezik meg valamilyen módon a karácsonyról, s a lakosság mintegy harmada nézte tévén a főtemplomból közvetített istentiszteletet. Oroszországban egyébként egészen kiváló a kapcsolat állam és egyház között. Nem csupán az állami vezetők vesznek részt az egyházi, illetve a pátriárka az állami ünnepségeken, hanem gyakran találkoznak is a vezetők egymással.<br />
<br />
<h3>
Megáll az ország</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghfFUoNiDvfFXMBeoX3znZ62t3GKkp_eLpFaVL54XMQ97lM9ctMjU5thCfiNm5vz2vEmMTtvtGtUCRsFVZ3Gt8DQjHN_UvvrZKKlirsJ_i9z7q5WmFjJRI1Q9kPyyoJ_QOSkeIQnr7B6Y/s1600/ortodox_it+(2).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghfFUoNiDvfFXMBeoX3znZ62t3GKkp_eLpFaVL54XMQ97lM9ctMjU5thCfiNm5vz2vEmMTtvtGtUCRsFVZ3Gt8DQjHN_UvvrZKKlirsJ_i9z7q5WmFjJRI1Q9kPyyoJ_QOSkeIQnr7B6Y/s320/ortodox_it+(2).jpg" width="320" /></a></div>
Az ortodox karácsonyt a hívők számára böjt előzi meg. Az ünnep előtti utolsó hétvégéken van az anyák, illetve az apák napja, amikor korábban a gyerekek Krisztus születésének legendáját felidézve nagy csillaggal járták a házakat, s adományt kérve egyházi énekeket adtak elő. A következő napokat a hívők a családban, illetve a rokonok, barátok felkeresésével töltik, megajándékozzák egymást. Oroszországban jól megfér egymás mellett a katolikus karácsony szokásvilága, a sztálini időkben szilveszterre „áthelyezett” Télapó és az ortodox ünnep. Ezért aztán nem meglepő, hogy az újév előtti napoktól az ortodox karácsony végéig, vagyis január 9-ig a hivatalos Oroszország nem működik, lapok sem jelennek meg.<br />
<br />
<object classid="clsid:D27CDB6E-AE6D-11cf-96B8-444553540000" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=9,0,28,0" height="450" id="_360_krpano_id_612823" name="_360_krpano_name_612823" width="670"><param name="movie" value="http://www.360cities.net/javascripts/krpano/krpano.swf"/><param name="quality" value="autohigh"/><param name="allowScriptAccess" value="always"/><param name="flashvars" value="pano=http://www.360cities.net/krpano/external_embed/serbian-orthodox-church-church-nave-szeged.xml&epd=http://www.360cities.net/data/embed/plugin_data/serbian-orthodox-church-church-nave-szeged"/><param name="allowFullScreen" value="true"/><embed src="http://www.360cities.net/javascripts/krpano/krpano.swf" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" width="670" height="450" allowFullScreen="true" allowScriptAccess="always" quality="autohigh" flashvars="pano=http://www.360cities.net/krpano/external_embed/serbian-orthodox-church-church-nave-szeged.xml&epd=http://www.360cities.net/data/embed/plugin_data/serbian-orthodox-church-church-nave-szeged"></embed></object><br />
<div style="text-align: center;">
<a href="http://www.360cities.net/image/serbian-orthodox-church-church-nave-szeged" title="panorama photos of Szerb ortodox templom - ikonosztáz on 360cities.net">Szerb ortodox templom - ikonosztáz</a> – <a href="http://www.360cities.net/area/szeged" title="panoramic images from Szeged">Szeged</a></div>
<br />
<h3>
Szegedi szerb ortodoxok – a szeretet melege</h3>
A szerbek téli ünnepekhez kötődő hagyományai különlegesen gazdagok és szépek. A karácsonyestet a gregorián naptár szerint január 6-án ünneplik. Az ünnepi istentiszteletet a szegedi szerb ortodox parochus celebrálja, majd a hívők ünnepi körmenetben megkerülik a templomot. Szertartásosan a templomkertben felállított badnjak – a tölgyfa hasábokból rakott lobogó tűz – köré gyülekeznek, és énekelve idézik fel az ünnep bensőséges pillanatait, a Megváltó születését.<br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="480" src="https://www.youtube.com/embed/Qq_8XbWwiRI" width="600"></iframe>
</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkMR0FH3GY7HWT7m_ZLJ5LkkQNyRM7fX7ogy7VUjsEt4VL1Z5hE7okEfo8eQSrTmqCBkCnvaINbTYXns3RmyGm-mQnLJXCJDdZU0Z2pYoHMh48kZPxdOJqJWBavkauFxJV7VN3FDmX0Ic/s1600/_MG_8662.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkMR0FH3GY7HWT7m_ZLJ5LkkQNyRM7fX7ogy7VUjsEt4VL1Z5hE7okEfo8eQSrTmqCBkCnvaINbTYXns3RmyGm-mQnLJXCJDdZU0Z2pYoHMh48kZPxdOJqJWBavkauFxJV7VN3FDmX0Ic/s320/_MG_8662.jpg" width="213" /></a>A badnjak elégetése Krisztus szeretetének a melegét jelképezi. Úgy tartják, hogy a fadarab elégetésekor felcsapó szikrák száma jelzi a házbeliek számára, hogy milyen gazdagságban lesz részük az elkövetkező évben. Régen a badnjakkal fűtöttek be, és ezen főtt meg a karácsony esti vacsora is. Szalmát hoztak be a házba, szétszórták a földön, ez jelképezte a betlehemi jászlat, és apró ajándékokat rejtettek el benne.<br />
A gyerekek karácsony éjjelén a szalmán aludtak, amely három napig maradt a házban, aztán kivitték az állatok alá. A szobában, emlékeztetőül, csak egy kosár szalma maradt. A karácsony első vendége férfi kell legyen, akire búzát kell szórni, és a vendég össze kell szedje a házigazda által a szoba padlójára dobott diókat.A tűz köré összegyűlt hívők jelképes ajándékot kaptak: kis tölgyfaágból és szalmából készült csokrot, hogy mindenki hazavihesse és a saját karácsonyi asztalára tehesse a megszentelt csokrot.<br />
A szertartás végén az egyházközösség termében – mivel tart még a böjt – forralt borral és pogácsával vendégelték meg a hívőket. A karácsony szentestéje virrasztással ér véget.<br />
<div style="text-align: right;">
<br /></div>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/01/ortodox-karacsony-januar-7.html" data-send="false" data-show-faces="true" data-width="450">
</div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: large;">A 2009-es moszkvai ortodox karácsonyi mise</span></span></div>
<br />
<iframe allowfullscreen="allowfullscreen" frameborder="0" height="503" src="http://www.youtube.com/embed/VP7n0KTyWpc?rel=0" width="670"></iframe>Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-1821915717676947042015-12-18T12:00:00.000+01:002015-12-18T14:01:46.944+01:00A betlehemi csillag rejtélye, avagy mikor születhetett Jézus?<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQLboSlxba0Ea9WMoKbfuW8fHDDJqDmFiNSmZnz9fqn3J37Ccmju3CpgWTVZv8E1Q4wE5Vr2d3HxV0U6wo-xZRSZZTOFn9Tyciy24xJpvj4pI9Ot-a0YQ_USbaADisxbAotFUBsi6mF_8/s1600/jesus-birth.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQLboSlxba0Ea9WMoKbfuW8fHDDJqDmFiNSmZnz9fqn3J37Ccmju3CpgWTVZv8E1Q4wE5Vr2d3HxV0U6wo-xZRSZZTOFn9Tyciy24xJpvj4pI9Ot-a0YQ_USbaADisxbAotFUBsi6mF_8/s320/jesus-birth.jpg" width="320" /></a></div>
<b>Karácsony közeledte a betlehemi csillagot, Jézus születését, a napkeleti bölcseket juttatja az ember eszébe. De mi is lehetett valójában ez a hírhozó „csillag”, mikor születhetett Jézus, miért pont december 24-re esik a keresztény világ egyik legszentebb ünnepe?</b><br />
<b></b><br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/12/a-betlehemi-csillag-rejtelye-avagy.html" data-layout="button_count" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="300">
</div>
<br />
<br />
Számos egyházi, vallásos ábrázoláson jól látható, amint az újszülött Jézus fölé hajoló bölcsek felett az égbolton egy fényesen üstökös mutatja: megérkezett a Megváltó. Az astro-archeológia – csillagászati régészet – azonban bebizonyította, hogy ez az ábrázolás alapjaiban téves, sőt Jézus – amennyiben valóban élő alak volt – hét évvel korábban születhetett. Ezt az időpontot tartja egyébként a legvalószínűbbnek XVI. Benedek pápa nemrégiben megjelent könyve is. De akkor mi lehetett ez az égi jelenség, és mikor születhetett valójában Jézus?<br />
<br />
<h3>
Jézus csak a Bibliában </h3>
Az nagyon különösnek tűnik, hogy ugyan a Biblia újszövetségi része szinte teljes egészében – sőt az ószövetségi próféciák egy része is – Krisztusról szól, viszont nagyon kevés egyéb, megbízhatónak látszó adat maradt ránk róla. A korabeli történetírók alig tesznek említést róla, így a zsidók történetét leíró Josephus Flavius meg sem említi, Tacitus és Suetonius római történetírók könyveiben pedig csak egy-egy mondatot olvashatunk róla, ráadásul ezek is valószínűleg utólag kerültek be a szövegbe. Az evangéliumokat pedig sok évtizeddel Krisztus halála után írták, így tehát ha azt feltételezzük, hogy íróik közül néhányan valóban tanúi voltak a leírt eseményeknek, emlékezetükben már nem bízhatunk meg teljesen.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxB6ZP7fTUyHd6hQw_mWy1OVYTNe5_6XetBnBQEsb6w-GmSlbRbbXlU1HgmJf4DrBKfg8RmUmjfeDflLOyoQXxP3XZBCyK6qjU9sCyBLxlw5nOj7jv7BmRBjJj5e6ZdH5g2qYmdSFtKn8/s1600/star-of-bethlehem.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="358" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxB6ZP7fTUyHd6hQw_mWy1OVYTNe5_6XetBnBQEsb6w-GmSlbRbbXlU1HgmJf4DrBKfg8RmUmjfeDflLOyoQXxP3XZBCyK6qjU9sCyBLxlw5nOj7jv7BmRBjJj5e6ZdH5g2qYmdSFtKn8/s640/star-of-bethlehem.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<h3>
Üstökös, szupernóva, meteor, bolygóegyüttállás?</h3>
<br />
Az üstökös elmélet „rajongóit” sajnos el kell keserítsük! Az antik világban – de egészen a középkor kései évszázadaiban is – az üstökösöket mindig a rossz, a betegség, a háború, a természeti katasztrófák hírnökeinek tartották. Ezért egy ilyen felemelő, magasztos eseményt nem társítottak volna a Megváltó megszületéséhez, ráadásul a kérdéses időszakban egyetlen kométát sem jegyeztek fel az ismert világ tudósai, és asztrológusai, ideértve a csillagászatban igen nagy jártasságot szerzett kínaiak sem.<br />
<br />
De nem lehetett meteor sem, mert ez a jelenség csak másodpercekig figyelhető meg. A Föld mellett mellett elhaladó kisbolygó sem lehetett, mert ez általában szabad szemmel nem látható. Ha mégis látható, akkor is csak órákig, ráadásul igen gyorsan mozog az égen, a Biblia szerint viszont a betlehemi csillag hosszú ideig, napokig vagy hetekig látszódott úgy, hogy a csillagok között egy helyben állt.<br />
Ez sem egyértelmű azonban. A bibliai leírásból – <i>„a csillag, melyet napkeleten láttak, előttük haladt, amíg végül meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt”</i> – az tűnik ki, mintha ez a különleges jelenség független lett volna az égitestek mozgásától, azok keltétől-nyugtától, ami valódi égitestek esetén nem lehetséges. Ez viszont a legendák természetének is betudható, mivel nem várható el tőlük egy természeti jelenség pontos leírása, hiszen inkább a az eseményre, így a Messiás eljövetelére koncentráltak.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRPBkB86AkHJ6LYFpMBz2pw5ZLmcR2rRgkPhJ9P9-9ql4Dswt8okWsel6CVgwZYMxBjfRS_Q06lXOzcuho-A21Guk5TC-U33z0RUeLDRFIpPCKYfilVnbXwHqLd5t6XKhie6HUFDfDCq8/s1600/Giotto-comet-Halley-alt-1016x1024.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRPBkB86AkHJ6LYFpMBz2pw5ZLmcR2rRgkPhJ9P9-9ql4Dswt8okWsel6CVgwZYMxBjfRS_Q06lXOzcuho-A21Guk5TC-U33z0RUeLDRFIpPCKYfilVnbXwHqLd5t6XKhie6HUFDfDCq8/s320/Giotto-comet-Halley-alt-1016x1024.jpg" width="317" /></a>A csillagászati kronológia segítségével ma biztosan állíthatjuk, hogy a kiemelkedő égi látványosság a Jupiter és a Szaturnusz bolygók háromszori együttállása lehetett. A rendkívül ritka jelenség a Halak csillagképben következett be, mégpedig – a mai naptárunkat használva –, időszámításunk előtt 7-ben!<br />
<br />
<h3>
A Jupiter, a Szaturnusz és a Halak</h3>
A Jupiter a héber mitológiában királyi csillagként, míg a Szaturnusz a zsidóság legfőbb csillagaként szerepelt, a Halak csillagkép pedig a születés és a Messiás csillagképe volt. Ezért jelenthette a Halakban a két fő „csillag” háromszori együttállása az égi jelet, a messiásvárás beteljesülését. Legalább is ezt hihették a „napkeleti bölcsek” – papcsillagászok –, akik talán Babilóniából elindulva és Jeruzsálembe, majd Betlehembe megérkezve tiszteletüket kívánták tenni a zsidók újszülött királya előtt... az ezt követő eseményekről pedig már a Biblia számol be.<br />
<br />
<h3>
Időszámításunk kezdete? De mikor született Jézus?</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfqcpxkPVr9TixTMALdYW1bDYv0ZcW7R_P82GiQ070_9YGa7y7TG1iExO1Wwq-PBlBXLqqykBdOlsGaHqXiWj7QTCIbhchX5qYxTgytkhrRoy1WvXed2QKTTnVEh546y9z3tdXLxKd2SI/s1600/Johannes_Kepler_1610.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfqcpxkPVr9TixTMALdYW1bDYv0ZcW7R_P82GiQ070_9YGa7y7TG1iExO1Wwq-PBlBXLqqykBdOlsGaHqXiWj7QTCIbhchX5qYxTgytkhrRoy1WvXed2QKTTnVEh546y9z3tdXLxKd2SI/s320/Johannes_Kepler_1610.jpg" width="233" /></a></div>
Johannes Kepler 1604-ben figyelte meg azt, hogy az égen feltűnt egy fényes csillag ott, ahol korábban semmi sem látszott. Azt még nem tudhatta, hogy egy csillag pusztulását figyelte meg, amit ma szupernóvaként ismerhetünk. A jelenség nagyon megdöbbentette a csillagászt, mert addig – Arisztotelész tanításai alapján – úgy hitték, a csillagok között semmiféle változás nem történhet.<br />
Azt viszont már korábban feljegyezte, hogy nem sokkal korábban – a későbbi szupernóva helyéhez közel – a Jupiter és a Szaturnusz egészen közel volt egymáshoz. Ráadásul majdnem egyszerre „fordultak vissza” és írtak le egy-egy hurkot. A Földről nézve ugyanis a bolygók mozgása így látható, persze valójában a bolygó nem „forgolódnak”. A két bolygó akkor háromszor került egymás közelébe. Kepler úgy gondolta, hogy az „új csillag” feltűnését, azaz a szupernóvát, ez az együttállás válthatta ki. Eszébe jutott, hogy talán hasonló jelenség lehetett a betlehemi csillag. Számolgatni kezdett, és azt kapta eredményül, hogy i.e. 7-ben is bekövetkezett a Jupiter és a Szaturnusz háromszoros együttállása, ráadásul mindez a Halak csillagképben történt.<br />
Persze hasonló bolygóegyüttállás egyáltalán nem idézhet elő szupernóvarobbanást, így Kepler elmélete ebben a tekintetben helytelennek bizonyult. Azonban egy ilyen, úgynevezett „legnagyobb együttállás” – ráadásul épp a két legjelentősebb bolygó esetében – a keleti asztrológiában egyértelműen a zsidók királyának megszületését jelentette.<br />
Hasonló, viszont csak egyszeres együttállás – konjunkció – viszont 120 évvel korábban is történt, és ezt a jelenséget is a Messiás eljövetelének előjeleként értelmezték. Így tehát bármilyen furcsa, de Krisztus születése Krisztus születése előtt 7-ben történt!<br />
<br />
<h3>
Az elszúrt időszámítás – születés, de nem decemberben</h3>
Az i.e. 7-ben bekövetkezett nevezetes bolygóegyüttállás alapján a a Gergely-naptárnak ma hét évvel többet kellene mutatnia. Ráadásul Jézus születésének ünnepét csak a 4. század második felében tette december 24-re a keresztény egyház, mégpedig azért, mert a régi római naptárban ekkor volt a téli napforduló időpontja. Ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-én következik be.<br />
A téli napfordulót a napistenek születésének időpontjaként tisztelték, sőt ezt a napot három és fél évszázaddal Jézus születése után is megünnepelték. Ilyenkor az emberek máglyát gyújtottak, hogy elűzzék a sötétséget – ma ezt a szerepet a gyertya tölti be –, az északi népek pedig az életet jelképező örökzöld fenyővel díszítették házukat.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkO_IwttDJ3inG5fD5dtU7yotx6BilJpHn0kKvlVQKD9i3yhbSoyuBcLJ6JcMZaMR602RWF2ONdPGuRr2tN1mRDSHaSOp3iEys_5d6e0zNwKcLKaTZareaUVY4kiir5p9ev7ebEG3Jq_8/s1600/Jaszol.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="222" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkO_IwttDJ3inG5fD5dtU7yotx6BilJpHn0kKvlVQKD9i3yhbSoyuBcLJ6JcMZaMR602RWF2ONdPGuRr2tN1mRDSHaSOp3iEys_5d6e0zNwKcLKaTZareaUVY4kiir5p9ev7ebEG3Jq_8/s320/Jaszol.jpg" width="320" /></a></div>
Lukács evangéliuma szerint az újszülött köré a jászolhoz pásztorok gyűltek, akik nyájaikat Betlehem környékén a szabadban legeltették, márpedig decemberben Betlehem vidékén túl zord az időjárás ehhez. A korai kereszténység idején ez semmi gondot nem okozott, mivel a mai bibliai hagyomány, és Krisztus december 24-i megszületése akkor még egyáltalán nem volt közkeletű. A Biblia mai szövegét – bár a különböző keresztény egyházak és szekták még ma sem egészen értenek egyet abban, hogy mely könyvek tartoznak hozzá – a 4. században véglegesítették. Az ókeresztény hagyomány pedig egy tavaszi napot adott meg Jézus születése napjául: március 25., 28., április 19. vagy május 29-ét.<br />
A napistenek, elsősorban Mithras tisztelete a keresztényekben is élt, így a téli napfordulókor a szabadba kivonulva ünnepelték a megújult Napot. Az egyház a napimádás visszaszorításának érdekében új, vallásos tartalommal akarta helyettesíteni a régi ünnep jelentését. Ezért helyezték Jézus születését előbb január 6-ra, majd 354 körül a pogány napkultusz ünnepének idejére, január 6-a pedig a vízkereszt, azaz Jézus megkeresztelésének napja maradt. Azóta esik december végére a karácsony.<br />
<br />
<br />
<h3>
Már a rómaiak is elszúrták </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwsiUElCSaFFnr1gqk9I4_Qy6Z3BDMuz4FQtE4XXvwHCzO3IeHGebVTgd7RUeDk3wkySLH5oWH-KBhqFk-LDhsC5T2ss0d7ndjwIXmRTm9gbt7YHU4J5jQ8zawjtJ9y6KUQX70AqPEbtk/s1600/diocletianus.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwsiUElCSaFFnr1gqk9I4_Qy6Z3BDMuz4FQtE4XXvwHCzO3IeHGebVTgd7RUeDk3wkySLH5oWH-KBhqFk-LDhsC5T2ss0d7ndjwIXmRTm9gbt7YHU4J5jQ8zawjtJ9y6KUQX70AqPEbtk/s320/diocletianus.jpg" width="320" /></a></div>
A rómaiak az éveket Diocletianus császár trónra lépésétől számították. Krisztus születését pedig Dionysius Exiguus római apát tette meg jelenlegi időszámításunk kezdőpontjául a 6. században. Számításaihoz azt vette alapul , hogy a hagyomány szerint Krisztus fogantatása és halála egyaránt március 25-én történt. Mivel az apát járatos volt a húsvétszámításban, keresett egy évet Tiberius császár uralkodásának 15. évéhez közel, amikor a húsvét március 25-re esett, mert Lukács evangéliuma szerint Jézus megkeresztelése Tiberius császár uralkodása 15. évében történt, amikor Júdea helytartója Poncius Pilátus volt. Exiguus apát tehát ekkorra tette Krisztus halálát, ebből visszaszámolt 31 évet, mert Jézus 30 évesen kezdte az egy évig tartó tevékenységét. Így kapta eredményül Augustus császár uralkodása 28. évét, de számításaiba több hiba is csúszott.<br />
Nem vette figyelembe azt, hogy Augustus már Octavianus néven négy éve uralkodott, mielőtt felvette az Augustus nevet, de arra sem figyelt, hogy az időszámításban nincs 0. év, hanem az i. e. 1-et azonnal az i. sz. 1. év követi. A Biblia szövege szerint annyi bizonyos, amikor Jézus megszületett, Heródes király – aki i. e. 4-ben hunyt el – még élt. Ebből is látszik, hogy Dionysius Exiguus nem használta fel az összes történeti adatot.<br />
<br />
<h3>
Magyar karácsony</h3>
Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). December 24-én hagyományosan a családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEivxNGus1sDY12NZWsscn0cw33JG41ybgM-2YXet4TFQv_cEWOY2Dv1U9n1K6USkVeKAG9z4J7arynDRCi6d85c5DIfjDrlww330ZiN-Bo9JmBc8PHDYRrkH2uGstKCs_HOAWvZTb0hE/s1600/_MG_8364.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEivxNGus1sDY12NZWsscn0cw33JG41ybgM-2YXet4TFQv_cEWOY2Dv1U9n1K6USkVeKAG9z4J7arynDRCi6d85c5DIfjDrlww330ZiN-Bo9JmBc8PHDYRrkH2uGstKCs_HOAWvZTb0hE/s320/_MG_8364.jpg" width="320" /></a></div>
A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. Az asztal díszítésének és az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Régebben a karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták és abból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen. A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve. A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek.<br />
December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a bensőséges családi együttlét általában 24-e estéje (szenteste), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e.<br />
A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket. Az üzletek és áruházak a szentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és reklámdömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor pusztán fogyasztási lázzá torzítva az ünnep hagyományos és valódi lényegét.<br />
Régebben a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, amely egy több szereplős dramatizált játék volt és az egész országban ismertek, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt. A dramatizált játék fő eleme a Kisjézust imádó három pásztorról szóló bibliai történetre, köztük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszédére épült. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. A pásztorjáték szereplői voltak a kistemplomot vivő két angyal, a három pásztor, illetve a szatmári országrészben őket kiegészítette a huszár és a betyár alakja.<br />
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-action="recommend" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/12/a-betlehemi-csillag-rejtelye-avagy.html" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZOGEAdAJBPSaFeTCLt0tsVE_SgIdls_1HJHwPUkdVMmt8r8ESOp81GZpxe1nUWU02wHWTti9EVvl0fd_Fme-J-_abv_miS6WJE1YweBHhZ9hLbSoxmUNrEXenf9mVbGd4q19WJMnab-g/s1600/Worms_Dom_st_peter_tympanum_003.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZOGEAdAJBPSaFeTCLt0tsVE_SgIdls_1HJHwPUkdVMmt8r8ESOp81GZpxe1nUWU02wHWTti9EVvl0fd_Fme-J-_abv_miS6WJE1YweBHhZ9hLbSoxmUNrEXenf9mVbGd4q19WJMnab-g/s640/Worms_Dom_st_peter_tympanum_003.JPG" width="640" /></a></div>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-8839999327599096092015-12-16T00:30:00.000+01:002015-12-16T19:12:20.818+01:00A Kárpátok Géniusza – A Ceausescu-rezsim és bukása<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYmII5yoRtjhZW9bSGYOe9Ksq0TScb_K38fPpRmqk5iYXsZ3QOVWM5SolthYNln-XfyzLiew4fyFyqiEImtURiKLvB1DzFUdGPDucNfcwmMglfdRPwcCEBO-7rHFFICuBRhJmhUJ9Y7KA/s1600/01.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYmII5yoRtjhZW9bSGYOe9Ksq0TScb_K38fPpRmqk5iYXsZ3QOVWM5SolthYNln-XfyzLiew4fyFyqiEImtURiKLvB1DzFUdGPDucNfcwmMglfdRPwcCEBO-7rHFFICuBRhJmhUJ9Y7KA/s320/01.jpg" width="320" /></a></div>
<b>1989. december 22-én ezrek gyűltek össze Bukarest főterén, és amikor Ceaușescu az elnöki palota erkélyéről szólni próbált, beléfojtották a szót és kifütyülték. A diktátor ezután helikopteren elmenekült, de elfogták. Rendszere megbukott, a kormány lemondott. Romániából ezt megelőzően tízezrek menekültek külföldre, Magyarországra és Szegedre. Az ő életük, sorsuk szorosan összefonódott a miénkkel. De ki is volt valójában a „Kárpátok Géniusza”, Nicolae Ceaușescu?</b><br />
<b><span style="color: red;">FIGYELEM! A cikk megrázó képeket és videókat tartalmaz, 16 éven aluliaknak nem ajánlott!!!</span></b><br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/12/a-karpatok-geniusza-ceausescu-rezsim-es.html" data-layout="button_count" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="300">
</div>
<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b><i>... a semmiből jöttél..., s a Semmivé lettél ! ...</i></b></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b><i>... ai venit de nicăieri , şi au evaporat !...</i></b></span></div>
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNL1PVtezN1428CZFTmLw6Xsl4ucCfJbP_OwmXpT8kT4AI0o8U3-yVYC-A6fK9o1Ua0o5DeKq_zWnim90sVewj3F8qUeadQUbZ-FaTAlsVQ5gwBZutBBJNp6zOsg8cTaA7_RGc_x77kFg/s1600/02.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNL1PVtezN1428CZFTmLw6Xsl4ucCfJbP_OwmXpT8kT4AI0o8U3-yVYC-A6fK9o1Ua0o5DeKq_zWnim90sVewj3F8qUeadQUbZ-FaTAlsVQ5gwBZutBBJNp6zOsg8cTaA7_RGc_x77kFg/s200/02.jpg" width="142" /></a>A diktátor eredetileg egy, a Római Köztársaság alatt bevezetett tisztség volt. Viselőjét a szenátus ruházhatta fel teljhatalommal, kizárólag katonai vészhelyzet esetén. A történelem egyik legemlékezetesebb diktátora Camillus volt, a leghírhedtebb a fél arisztokráciát legyilkoltató Sulla, s talán a legnagyobb Julius Caesar. Ők még büszkén viselték ezt a címet, ám az újkori diktátorok szívesebben hívták magukat államfőnek, elnöknek, netán pártjuk főtitkárának.<br />
<br />
<h3>
Út a hatalomba</h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvkKUBRlh2OlrkWirhH47_Gcjp3OAAjuNXADM68kBTYZhIJBVjtbVjdZiCJL1josHHpkqv7V2Hd5nsVNEYPk9WSxhU46BX5CxoJ2hqBSyyaVVKGcVcQk4Lb5PDzD2HZgJsdhyC04rgEHw/s1600/02a.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvkKUBRlh2OlrkWirhH47_Gcjp3OAAjuNXADM68kBTYZhIJBVjtbVjdZiCJL1josHHpkqv7V2Hd5nsVNEYPk9WSxhU46BX5CxoJ2hqBSyyaVVKGcVcQk4Lb5PDzD2HZgJsdhyC04rgEHw/s200/02a.jpg" width="129" /></a>„Ceau” 1918-ban született egy Isten háta mögötti kis Olt megyei faluban Scorniceștiben, egy részeges pásztor és egy egyszerű parasztlány gyermekeként. Apja, Andruță Ceaușescu (1886-1969), Polovragiból (Vrancea megye) származó pásztor volt. Elég gyakran megverte a feleségét és a gyerekeit] Miután Scorniceștibe költözött, egy szerény házban élt családjával. Támogatta a Nemzeti Parasztpárt színeiben politizáló Ion Mihalachet, aki egy ideig Scornicești polgármestere volt.<br />
Nicolae alig végzett el néhány elemit, azt is csak bukdácsolva, majd 11 éves korában Bukarestbe ment, és cipészinasként vállalt munkát. 1932-ben belépett a Román Kommunista Pártba, mely akkoriban illegális szervezetnek számított. Részt vett az Antonescu-rezsim elleni harcban. Többször is letartóztatták kommunista eszmék terjesztéséért. 1936-ban bezárták a Doftána börtönbe. Szabadulása után nem sokkal, 1940-ben ismét letartóztatták és bebörtönözték. 1943-ban átszállították a zsilvásárhelyi börtönbe, ahol Gheorghe Gheorghiu-Dej cellatársa és védence volt.<br />
<br />
<h3>
Elena a diktátor-hitves</h3>
A II. világháború alatt már az Ifjú Kommunista Szövetség vezetőjévé választják, és a háború végén veszi feleségül a később szinte nála is hírhedtebbé vált Elena Petrescu-t, akivel 1939-ben ismerkedett meg. Három gyerekük született, Valentin Ceaușescu (1948–), Zoe (Zoia) Ceaușescu (1949–2006) és Nicu Ceaușescu (1951–1996).<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFR83Y5dESfPiDDZ9ZkIXmi6wrc4G6AK38tjI1gyeG24NdHQvxeqd09ohL1F3dqCs-BNHhIr7VIWhjosAA0P2p343ZBNlT0Zznd1s0BnDH-yWZMxc__RRNY5__xaGYPAcpKGhEEqFbkEs/s1600/03.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFR83Y5dESfPiDDZ9ZkIXmi6wrc4G6AK38tjI1gyeG24NdHQvxeqd09ohL1F3dqCs-BNHhIr7VIWhjosAA0P2p343ZBNlT0Zznd1s0BnDH-yWZMxc__RRNY5__xaGYPAcpKGhEEqFbkEs/s320/03.jpg" width="210" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i><span style="font-size: x-small;">Elen<span style="font-size: x-small;">a, a diktátor-hitves</span></span></i></td></tr>
</tbody></table>
Ceaușescu a béke első éveiben többféle, egyre magasabb funkciót kap. Kétszer is volt miniszterhelyettes, majd Ghiorghiu-Dej alatt már az ország második embere lett. Dej halála után 1965-ben hamar főtitkárrá választják, és innentől kezdve évtizedeken át minden magán viseli „keze nyomát”. Hamar megmutatja, hogy független „Nagy Romániát” akar, képes kivonni magát a Varsói szerződés alól, és azzal vágódik be a nyugatnál, hogy elítéli Csehszlovákia 1968-as megszállását. Azt pedig, hogy őt „jó kommunistának” tartsák a fejlett országok, azzal sikerült végképp elérnie, hogy visszafizette Románia teljes államadósságát, és nem érdekelte az sem, hogy ezzel a teljes csődbe taszította az országot. Sokáig szállóige volt az országban a „diktátorné”, Elena kijelentése, amely szerint akkor is megfizetik a tartozást, „ha a nép füvet eszik.”<br />
És a nép valóban kis híján füvet evett, a jegyre adott jelentéktelen fejadagokon kívül semmit nem lehetett kapni az országban. Románok és magyarok együtt éheztek-fáztak, a közös szenvedést csak a szisztematikusan felszított magyargyűlölet törte meg.<br />
<br />
<h3>
Börtönből a csúcsra</h3>
1944-ben megszökött a börtönből, majd a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkára lett. 1947-ben mezőgazdasági, 1950-54 közt honvédelmi miniszterhelyettes, Gheorghiu-Dej alatt a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára volt, majd a párthierarchia második embere lett. 1965-ben, Gheorghiu-Dej halála után, követte őt a kommunista párt élén, mint titkár, majd főtitkár. 1967-től az Államtanács elnökévé, államfővé is megválasztották. Független, nacionalista politikájával nagy népszerűséget szerzett. 1958-ban elérte a szovjet csapatok Romániából való kivonását, az 1960-as években pedig gyakorlatilag megszüntette a román részvételt a Varsói Szerződés katonai szövetségében.<br />
Elítélte az 1968-as csehszlovákiai bevonulást és az 1979-es afganisztáni szovjet beavatkozást. 1974-ben a köztársasági elnöki hivatal létrehozásával tovább növelte centralizált, diktatórikus hatalmát. Korlátozta a szólás- és sajtószabadságot, elnyomta az ellenzéket, ellenfeleit a hatalomból kiszorította. Gazdaságpolitikai céljaként az ország hatalmas külföldi adósságainak visszafizetését tűzte ki. A cél megvalósítása drasztikus élelmiszer-, üzemanyag-, energia- és gyógyszerhiányhoz vezetett, az ország az éhínség közelébe, a gazdaság az összeomlás szélére került.<br />
<br />
<h3>
A személyi kultusz</h3>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAmRJZdM2m1i9Ut9GIgmVKvcuXhtsI7x7orQGV5sOfAE8Hb5iLOXOj5H-2VmdcKGAeoqvlHJ9PPi2Drw1sGULGQppUHG61K1XdteD7KCHbsj7e96d93geH3wf9TbFiLkBBqvnBEsWgV6Y/s1600/04.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAmRJZdM2m1i9Ut9GIgmVKvcuXhtsI7x7orQGV5sOfAE8Hb5iLOXOj5H-2VmdcKGAeoqvlHJ9PPi2Drw1sGULGQppUHG61K1XdteD7KCHbsj7e96d93geH3wf9TbFiLkBBqvnBEsWgV6Y/s320/04.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;"><i><span style="font-size: x-small;">Nixon és Ceaușescu</span></i></span></td></tr>
</tbody></table>
Az 1970-es években meghirdetett homogenizálási programja a nemzetiségek asszimilációját, a teljes elrománosítást célozta. Település-szisztematizálási programja is részben a magyar nemzetiségű lakosság gyökereinek felszámolására irányult. Széles körű személyi kultuszt épített ki, Conducatornak (Vezérnek), a Kárpátok Géniuszának neveztette magát, feleségét, Elenát miniszterelnök-helyettessé tette meg, s 400 rokonukat helyezték magas párt- és állami tisztségekbe.<br />
Ceaușescu, miközben „páholynak játszott” nyugat felé, Nixonnal parádézott, és tüntetően küldöttséget menesztett a Szovjetunió által bojkottált 1984-es Los Angeles-i Olimpiára, gyilkos indulattal romboltatta a főleg magyarlakta falvakat, igyekezett az erdélyi magyarságot és történelmüket is eltüntetni. Jaj volt annak, aki csak egy szóval is panaszkodott ez ellen, a nép körében rengeteg mendemonda terjengett a Securitate által titkos kamrákban, bunkerekben halálra vert áldozatokról, akiknek minden bűne az volt, hogy szidni merte a Vezért. Ebben nem tett különbséget népe és az általa oly erősen gyűlölt magyarság között, egyformán hurcoltatta el, gyilkoltatta meg az ellene szót emelőket.<br />
Feleségével, az ország tudományos életét irányító Elena Ceaușescu együtt számos nyugati egyetem díszdoktorává avatták, Elenát például jeles vegyésznek kiáltották ki, ám köztudott, hogy semmilyen felsőfokú tanintézményt nem végzett el. Számtalan könyv, vers, film, festmény készült a mindenható diktátor és felesége magasztalására, sőt még az iskolai tankönyvekben is szerepelnie kellett a képének. Ezek ellenére saját népe körében leírhatatlan gyűlölet övezte, amit még a sokszor a sztálini mintát is túlszárnyaló személyi kultusz sem tudott minden esetben palástolni.<br />
Személyes kezdeményezése volt a „Megéneklünk, Románia” (Cîntarea României) fesztiválok szervezése. Abból a célból, hogy a román népet ismét naggyá tegye, megtiltotta a fogamzásgátlók használatát. Ennek eredményeképp nyomorúságos árvaházak teltek meg a nem kívánt gyermekekkel, illetve sok gyermek megfertőződött az AIDS-szel. A 80-as években már olyan törvényt hoztak, hogy a hetvenévesnél idősebb betegek nem részesülhettek kórházi vagy háziorvosi kezelésben.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinOsnGlzgQUHcPfolVx3K9zViliBr5vdGK6O96NROEK1pGD7BuShwdC2AReUQRZ9MtHzoOB9OMtDpAzXSXsQS3T-Gs40udzVL4GDtSD-RijbNSC3hjOyV1XwArFQ7jEzpulQ95IPi0ipo/s1600/05.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinOsnGlzgQUHcPfolVx3K9zViliBr5vdGK6O96NROEK1pGD7BuShwdC2AReUQRZ9MtHzoOB9OMtDpAzXSXsQS3T-Gs40udzVL4GDtSD-RijbNSC3hjOyV1XwArFQ7jEzpulQ95IPi0ipo/s640/05.jpeg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
Minden hivatalos román újság, rádióadó, televízió nap mint nap megemlítette és dicsérte az ő és felesége nevét. Minden román könyvesboltban, de még kisebb könyveket is árusító standokon ott voltak a művei. A neki tulajdonított életmű több száz különféle terjedelmű könyvből, esszéből, iratból és egyéb más írásokból állt, amelyekben „igazolni” próbálták mindenki előtt, hogy mély erkölcsiséggel bír, humanista, emberszerető, tudása egekbe törő, hihetetlen a realitásérzéke, bölcs és tévedhetetlen. Valószínűtlen azonban, hogy ennyi könyvet képes lett volna ő vagy akár felesége megírni. Odáig mentek mindezzel, hogy a könyveket programszerűen több nyelvre lefordíttatták és külföldön is terjesztették, hogy a külső közvéleményt is igyekezzenek megtéveszteni.<br />
A Ceaușescu házaspár a saját születésnapjából nemzeti ünnepet csinált, amely más diktátoroknál is jellemző volt. Ilyenkor pompázatos lakomákat tartottak, hatalmas vendégsereggel, miközben emberek tömegei éheztek, mert a mezőgazdasági termékeket az államadósság csökkentése érdekében mind külföldre vitték, holott a havasalföldi terület Európában is egyedülállóan termékeny talajjal rendelkezik.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMCvX6FXX3l9U-arplRpnf0Kq4wG-KxXX3yYI-stUdfyw65GJkmZokL8IS3qYrAGZQd1CgRPb8AkVH2zXCBr2FcI_H91xtvtsOXM53-x8hLLzemGLWlXM9Q-rg-C63TqGI-XR5qrbhBP4/s1600/06.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="476" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMCvX6FXX3l9U-arplRpnf0Kq4wG-KxXX3yYI-stUdfyw65GJkmZokL8IS3qYrAGZQd1CgRPb8AkVH2zXCBr2FcI_H91xtvtsOXM53-x8hLLzemGLWlXM9Q-rg-C63TqGI-XR5qrbhBP4/s640/06.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A Ceaușescu-házaspár és az angol királyi család</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
Diktátori pompa és a nép</h3>
„Ceau” és családja a nép számára mesebeli, felfoghatatlan pompában élt. Nem csak környezetében pazarolt esztelenül – rezidenciájában még a wc is aranyból volt ”, de az országot is tékozlásba taszította. Miközben népe éhezett, addig „hőn szeretett vezére” grandiózus, ugyanakkor hihetetlenül giccses és ízléstelen építkezéseket rendelt el országszerte, kiváltképp a fővárosban, Bukarestben. Komolyan gondolta, hogy nagy, meghatározó országgá teszi Romániát, semmilyen ellenérvet nem hallott meg. Tervei között szerepelt az is, hogy bankot alapít arab tőkével a harmadik világ számára, de egyik napról a másikra azt is kitalálta, hogy az egész főváros napi élelmezését megoldja egyetlen hatalmas menzával. Az épület el is készült, de hasznosításába már közbeszólt a forradalom.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhR_rWurt7iYziWz3d17ATbhVZaH-n87N_XNVIaaMnrCQfNJiVAS5yOBWgVkjBw7r3k5fyD48KNg9wJ1Ny-xb2miIv-fm2Gw0j9XgKiwo5t-mZPEKtcEywBfgUO_zO8t86HqbOdv3-sIPI/s1600/07.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhR_rWurt7iYziWz3d17ATbhVZaH-n87N_XNVIaaMnrCQfNJiVAS5yOBWgVkjBw7r3k5fyD48KNg9wJ1Ny-xb2miIv-fm2Gw0j9XgKiwo5t-mZPEKtcEywBfgUO_zO8t86HqbOdv3-sIPI/s640/07.JPG" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Ceaușescu palotája – ma a román parlament épülete</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
A hetvenes években külön luxusvonatot készíttetett magának és feleségének, az akkori teljes komforttal és kényelemmel, valamint teljes felszereltséggel. Maga a vonat szerkezete csak sejteti, mekkora anyagi erőfeszítéseket öltek mindebbe bele, amikor az országban már elmélyülőben volt a nyomor. A diktátor paranoiáját tükrözi vissza, hogy milyen pontos, aprólékos biztonsági felszerelésekkel látták el a vonatot, amelyben soha nem látott méretű volt a luxus. A többi politikusnak és az újságíróknak ugyan nem tartottak fenn ilyen részleget, ám a nekik készült kocsik is megfeleltek az egyszerűbb luxusvonatoknak, amelyek Nyugaton közlekedtek.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipmHvBKQXwYksFZyL6NMUO0CLbmlK3tk1IkVeCP3saM_viFJsR-VsFmKetKoWw4o6CxnxbAq9cdxAlwBqkG8Zsz9wzLFPS9Ymq_3NRF_CQv55db3tK_I6mWS26tZUel3syCf4D9Y4B4MI/s1600/geniusz.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipmHvBKQXwYksFZyL6NMUO0CLbmlK3tk1IkVeCP3saM_viFJsR-VsFmKetKoWw4o6CxnxbAq9cdxAlwBqkG8Zsz9wzLFPS9Ymq_3NRF_CQv55db3tK_I6mWS26tZUel3syCf4D9Y4B4MI/s320/geniusz.jpg" width="212" /></a></div>
<h3>
„A Kárpátok Géniusza”</h3>
Nicolae Ceaușescu minden vitán felül életében a leggyűlöltebb, ma már – érthetetlen módon – ismét az egyik legnépszerűbb román politikus. Uralma rendkívül hosszan tartott, és mára szinte hihetetlen módon folyt, legendákkal és mendemondáktól övezve. Igaz, ugyanakkor maga a való is leginkább rémmesébe illő volt „az utolsó román király” idejében.<br />
Ceaușescu személyi kultusza túltett mindenen, már a paródiánál is több volt: tragédia. Az írni-olvasni is alig tudó, egy-két elemi osztályt elvégző házaspárt szinte naponta tüntették ki valamilyen címmel, ilyen-olyan fokozattal. Elena Ceaușescu, aki környezete szerint nem csak gonoszságban, de műveletlenségben is felülmúlta férjét, számlálatlanul kapta a tudományos címeket, kitüntetéseket, míg élete párja megelégedett a „Kárpátok Géniusza” elnevezéssel. Hőstetteiről és személyéről se szeri, se száma ódáknak, verseknek, még opera is szólt a nagy Ceaușescu házaspárhoz. Példaértékű volt „Megéneklünk, Románia” címet viselő fesztiválsorozata is, amelynek lényege a román népzene és a román néptudat volt nevetségesen giccses keretek között. Nagy Románia eszményének a népesség növelése is része volt, így betiltotta a fogamzásgátlókat és az abortuszt is, ezzel dugig tömve az ország árvaházait.<br />
<br />
<h3>
Az állami- és pártvezetésben</h3>
Miután Romániában a kommunisták hatalomra kerültek, 1947-ben először mezőgazdasági, majd 1950–54 közt honvédelmi miniszterhelyettes lett, Gheorghiu-Dej alatt a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára volt, majd a párthierarchia második embere lett.<br />
1965-ben, Gheorghiu-Dej halála után követte őt a kommunista párt élén, mint titkár, majd főtitkár. 1967-től az Államtanács elnökévé, államfővé is megválasztották. Független, nacionalista politikájával nagy népszerűséget szerzett. Az 1960-as években gyakorlatilag megszüntette a román részvételt a Varsói Szerződés katonai szövetségében.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIbIBdP3cbeiA9vuaQisMDShnRW4pfLnGbh57FYPX-7lQfsyUGRBAaXooy8_PmH4S9uo12BC33h3ctFYjtmxGMTI0tWn0XrBcp3Cp9uEOmpUBmgUWIkzr9NoFI-e0vjD-Ss_nzPET0QCw/s1600/08.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="284" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIbIBdP3cbeiA9vuaQisMDShnRW4pfLnGbh57FYPX-7lQfsyUGRBAaXooy8_PmH4S9uo12BC33h3ctFYjtmxGMTI0tWn0XrBcp3Cp9uEOmpUBmgUWIkzr9NoFI-e0vjD-Ss_nzPET0QCw/s320/08.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Ceaușescu és Gorbacsov</i></td></tr>
</tbody></table>
Legnagyobb népszerűségét akkor érte el, amikor a keleti tömb országai közül egyedüliként elítélte Csehszlovákia 1968-as megszállását. Augusztus 21-én Bukarestben százezres népgyűlésen bírálta a bevonulást, a belügyekbe való beavatkozást, ugyanakkor hitet tett amellett, hogy a szocialista országok tárgyalások útján fogják rendezni a helyzetet. Ezzel a gesztusával elnyerte a nyugati országok szimpátiáját.<br />
A román diktátor egyike volt a keleti blokk azon kevés politikusainak, akiket nyugaton a „jó kommunisták” közé soroltak. Külföldi népszerűségét egyrészt az ország államadóssága visszatörlesztésének (amivel végképp nyomorba taszította országát, mert minden elképzelhető megtermelt dolgot a visszafizetésre fordítottak, és ez alapvető cikkek megvonását jelentette a lakosságtól), másrészt pedig annak köszönhette, hogy a szocialista országok közül Jugoszlávia és Kína mellett Románia is küldött sportolókat a Szovjetunió által bojkottált 1984-es Los Angeles-i olimpiára.<br />
<br />
<h3>
Magyarellenesség, falurombolás</h3>
1988. április 29-én Ceaușescu bejelentette, hogy az ezredfordulóig végrehajtják a település-szisztemalizálási tervet. Ez a „szisztemalizálás” nemcsak a falvakat, hanem az erdélyi városokat és a magyarlakta falvakat is érintette. Június 27-én Budapesten 40-50 ezren tiltakoznak a Hősök terén a tervezett falurombolás ellen. Másnap válaszként Bukarest – egyoldalú döntésként – bezárta a kolozsvári magyar konzulátust. Végül augusztus 28-án Aradon találkozott Grósz Károly és Ceaușescu, de a több mint 8 órás megbeszélés nem hozott eredményt.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOtPXa-273OPP9JoBAvGJR7tqZQvK8EUBW71YMojTTaof5Ptnce7W5gRQvjdH4LHW4QckxvZCo72lFYZms5ayV1pZskBhxOq4mwnqqIKfxpqul5iNdUyotptGKFcR1O9fbuHVkdnza-6c/s1600/09a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOtPXa-273OPP9JoBAvGJR7tqZQvK8EUBW71YMojTTaof5Ptnce7W5gRQvjdH4LHW4QckxvZCo72lFYZms5ayV1pZskBhxOq4mwnqqIKfxpqul5iNdUyotptGKFcR1O9fbuHVkdnza-6c/s640/09a.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<h3>
Nagyszabású építkezések – az adósság nélküli ország</h3>
Ceaușescu országa kilátástalan gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyva, nagyszabású építkezésekbe kezdett a fővárosban, hogy saját megalomán ízlése szerint formálja át: a város központjában egész kerületeket dózeroltatott el, hogy helyükbe a diktatúrának kedves szocialista-realista stílusú épületeket emeljen. Miközben az ország népe éhezett, Ceaușescu egy mesterséges dombon márványpalotát építtetett magának, melyet a párizsi Champs-Élyséesnél pár méterrel szélesebb sugárút köt össze a városközponttal. Hasonló stílusban építtette felesége számára a Tudományos Akadémiát és a Nemzeti Könyvtárat is, bár az utóbbi átadását már elsöpörte az 1989-es forradalom. A román fővárosra mind a mai napig rányomja bélyegét a diktátor építészeti stílusa, bár az utóbbi években komoly beruházások indultak a város korszerűsítésére.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXjxU2PFGpYoMcVjXbRyPiqv4Zvxbc1irNypypg5FIziWEzmAewG4-_WR-9ytI0EyAafAHVGvf5EX2cq4rFZj_VlE_O-NjuHgGUEdexCVMnOnJElZRTFcWeTj1Q-67znNbyEbai-l9JgA/s1600/10.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="214" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXjxU2PFGpYoMcVjXbRyPiqv4Zvxbc1irNypypg5FIziWEzmAewG4-_WR-9ytI0EyAafAHVGvf5EX2cq4rFZj_VlE_O-NjuHgGUEdexCVMnOnJElZRTFcWeTj1Q-67znNbyEbai-l9JgA/s320/10.jpg" width="320" /></a></div>
Ceaușescu tervei között szerepelt, hogy a város lakóinak napi élelmezését központilag, a Nagy Bukaresti Menzán bonyolítsa le. Ez sem valósulhatott meg, de a 20 emeletes szerkezetkész Menzát csak a közelmúltban bontották le.<br />
Miután Románia 1989 tavaszán teljes mértékben visszafizette a külföldi adósságát, a diktátor azt tervezte, hogy bankot alapít a harmadik világ országainak, főleg arab tőke felhasználásával, megkerülve így a kizsákmányolónak tartott nemzetközi pénzügyi intézményeket. Erről a tervéről a diktátor testvérének, Marinnak (aki a bécsi kereskedelmi képviseletet vezette 17 éven át) a lánya számolt be egy interjúban.<br />
Paradox módon utódai vívták ki számára népe szeretetét. Mára Románia sokat felejtett, sokan tartják ma is jó vezetőnek, nagy politikusnak. A vállalatok is hasznot húznak belőle, reklámoztak már arcával édességet, mobiltelefont, sőt gumióvszert is.<br />
<br />
<h3>
A forradalom</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPrTcLyR9x8TuQer9ebfnVPKN8yRBFv5uRUae_pmu19dJl3RnrxgL7E3GIbIkK_5A-9AXNAEVsAL8CSnWek8XjUmne-U05baAZ0rFtRx6Xij2lHo2N5B5TTPXDzu3qjdlXn3lu7ZdHFvw/s1600/11a.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="238" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPrTcLyR9x8TuQer9ebfnVPKN8yRBFv5uRUae_pmu19dJl3RnrxgL7E3GIbIkK_5A-9AXNAEVsAL8CSnWek8XjUmne-U05baAZ0rFtRx6Xij2lHo2N5B5TTPXDzu3qjdlXn3lu7ZdHFvw/s320/11a.jpg" width="320" /></a></div>
Az 1980-as évek második felében tömegbázisát, külső és belső támogatását egyaránt elvesztette, hatalmát csak a Securitate, a biztonsági szolgálat rémuralma tartotta fenn. 1989. december 16-án Temesvárott a lakosság megakadályozta Tőkés László ellenzéki református lelkész letartóztatását. A következő napokban ezrek tüntettek, követelve Nicolae Ceaușescu állampárti vezető lemondását. A tüntetések átterjedtek Bukarestre és az ország többi vidékére is.<br />
A megmozdulásokból pár nap alatt felkelés lett, majd az események forradalommá szélesedtek. December 22-én ezrek gyűltek össze a fővárosban, s amikor Ceaușescu az elnöki palota erkélyéről szólni próbált, beléfojtották a szót és kifütyülték. A tömeg elfoglalta a televíziót, a kivezényelt katonaság átállt az oldalukra, és ezután több városban tűzharcot vívtak a Securitate-val. A diktátor ezután helikopteren elmenekült, de elfogták. Rendszere megbukott, a kormány lemondott, s a volt pártmunkás, Ion Iliescu vezetésével megalakult a Nemzeti Megmentési Front.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQgLL7KpiUB14vHaH928xx6YC0ZN5MUn9LRxjCZQ7Ix8TkDb5p9gxtQlX2GftE2kskq4Yaw2a0IJmxoSJslWjsqpklcIIciCk_Ei2ZhXi7gOgyEtLaTcRGBfGKhR5BFWr9_MAxc1VyQmk/s1600/11.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="420" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQgLL7KpiUB14vHaH928xx6YC0ZN5MUn9LRxjCZQ7Ix8TkDb5p9gxtQlX2GftE2kskq4Yaw2a0IJmxoSJslWjsqpklcIIciCk_Ei2ZhXi7gOgyEtLaTcRGBfGKhR5BFWr9_MAxc1VyQmk/s640/11.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
A bíróság</h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCjWRCwyIIbXBQbgWGHVAqbqBIfjyf94x9ePZefd1Z72Pv5DKUEhBGZrpRJe0IW0qsXteAQUjkusqWt4B9Y6YhDaaG9MrpgEgJ6AqdvrX1ssOtnw2gPcKS0y2ehsqq6R3-r62171DhSZE/s1600/13.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCjWRCwyIIbXBQbgWGHVAqbqBIfjyf94x9ePZefd1Z72Pv5DKUEhBGZrpRJe0IW0qsXteAQUjkusqWt4B9Y6YhDaaG9MrpgEgJ6AqdvrX1ssOtnw2gPcKS0y2ehsqq6R3-r62171DhSZE/s200/13.jpg" width="136" /></a>A korábban mindenható diktátor hatalma órák alatt semmivé foszlott és feleségével együtt helikopteren menekült el Bukarestből. A forradalom oldalára átállt hadsereg légi irányítása azonban légtérzárat rendelt el, ezért le kellett szállniuk. Gyalog indultak a közeli Târgoviște városába, ahol egy kutatóállomáshoz nyitottak be. A vállalat emberei értesítették a rendőrséget, akik elfogták és a helyi laktanyába szállították őket.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFKIdkomQpfXwhFBL075hWkLMDfOU61p-2wi4zA3B6DPSAR4x6VACPTBt9-pvDub05u2qLAMG3RFcPRzeq8yo-Wacta47s4s2FktAu-7iGOnkgrCtZ0m2BOEpKzSzwzPcKLqnZvf_sdWc/s1600/12.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="125" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFKIdkomQpfXwhFBL075hWkLMDfOU61p-2wi4zA3B6DPSAR4x6VACPTBt9-pvDub05u2qLAMG3RFcPRzeq8yo-Wacta47s4s2FktAu-7iGOnkgrCtZ0m2BOEpKzSzwzPcKLqnZvf_sdWc/s200/12.jpg" width="200" /></a>Ion Iliescu, a Bukarestben hatalomra került Nemzeti Megmentési Front elnöke december 24-én rendeletet adott ki egy rögtönítélő katonai bíróság felállításáról, melynek feladata a Ceaușescu-pár perének lefolytatása volt. A sebtében felállított rögtönítélő bíróság december 25-én a párt a román nép ellen elkövetett bűneiért és a nemzetgazdaság tönkretételéért halálra ítélte, és azonnal ki is végezte őket az épület udvarán. A pert a pár nappal korábban öngyilkosságot elkövetett Vasile Milea helyére maga Ceaușescu által kinevezett, de a forradalom pártjára állt honvédelmi miniszter, Victor Atanasie Stănculescu tábornok részvételével folytatták le. A bíróság tagja volt még Gelu Voican-Voiculescu (aki a Nemzeti Megmentési Front alelnöke lett), Virgil Măgureanu (aki az 1990. márciusi marosvásárhelyi események után újjáalakuló titkosszolgálat főnöke lett), és mások.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgws36Gc9qynN86fSeoZMIP9hsAExWVE-B0hrGv12hyphenhyphenh1aQXlsY_l2GKvYo9MrmZacb_lhQX5sC1hEFxHAifnb9zvVungBNGFCGA9Ccbhs6lhGsV2HSf268W5BUMRLYAEWJkEK6ZCOd8H0/s1600/kivegzes.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="193" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgws36Gc9qynN86fSeoZMIP9hsAExWVE-B0hrGv12hyphenhyphenh1aQXlsY_l2GKvYo9MrmZacb_lhQX5sC1hEFxHAifnb9zvVungBNGFCGA9Ccbhs6lhGsV2HSf268W5BUMRLYAEWJkEK6ZCOd8H0/s320/kivegzes.jpg" width="320" /></a></div>
<h3>
A kivégzés</h3>
A kivégzés olyan gyorsított menetben történt, hogy a tárgyalás egészét rögzítő tévéstábnak nem maradt ideje áramellátást biztosítani a külső helyszínen. Bár egy kamerával így is rögzítették a kivégzés pillanatait, az utóbb nyilvánosságra került felvételekről mintegy öt perc, maga a kivégzés és az utána következő percek hiányoztak – e körülmény utóbb mindenféle spekulációkat és legendákat szült. A kivégzés után másfél évvel a hiányzó részlet ugyancsak nyilvánosságra került.<br />
A holttesteket álnéven temették el egy bukaresti temetőben, nehogy meggyalázzák őket; ma azonban már valódi nevük szerepel a sírkövön.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">A kivégzés (16 éven aluliaknak nem ajánlott!)</span></b></div>
<br />
<iframe class="indavideo-player" frameborder="0" height="503" id="player-7047cbc72e" scrolling="no" src="http://embed.indavideo.hu/player/video/7047cbc72e" title="indavideo video player" type="text/html" width="670"></iframe><br />
<br />
<br />
<h3>
Ceaușescu után</h3>
A Ceaușescu névből több romániai párt próbált politikai tőkét faragni. A Ceaușescu-házaspár gyerekeit, Zoet és Valentint többször felkérték, hogy a nevük miatt csatlakozzanak valamelyik párthoz. Emellett több reklámügynökség is felhasználta képét: „reklámozott” már mobiltelefon-társaságot, rumos csokoládét, gumiabroncsot, állatvédő egyesületet, sőt, óvszert is.<br />
A forradalom óta eltelt több mint 20 év után a Ceaușescu-kultusz újra hódít Romániában. A romániai Soros Alapítvány 2007-es felmérése szerint a román állampolgárok egynegyede Nicolae Ceaușescut tartja az eddigi legjobb román politikusnak. Egy 2009-es CURS-felmérés szerint a románok 83%-a úgy tartja, hogy Ceaușescu nem volt rossz vezető. Az egykori államelnök, diktátor tehát jó eséllyel indulna a romániai elnökválasztáson.<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i><b> </b></i></span>2010 júliusában gyermekeik kérésére kihantolták a Ceaușescu-házaspár feltételezett sírját, hogy DNS-vizsgálattal azonosítsák a maradványokat.<br />
<br />
<h3>
A klozett-elmélet</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNmwQ2xYgPXVgoHsqThTTIMiGXqXOTsyC4qmylVI4MkWvPSLuKawfN5TK7LMQR_Ib9IKDAkI3qKBmUgb1jTPnMyaZ2ByeoQ2ae2qcLPIxhkfgwPGMmYC97Rf6qv_bJ3YvZrG_S4I67Zqg/s1600/14.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNmwQ2xYgPXVgoHsqThTTIMiGXqXOTsyC4qmylVI4MkWvPSLuKawfN5TK7LMQR_Ib9IKDAkI3qKBmUgb1jTPnMyaZ2ByeoQ2ae2qcLPIxhkfgwPGMmYC97Rf6qv_bJ3YvZrG_S4I67Zqg/s320/14.jpg" style="cursor: move;" width="320" /></a></div>
A mai napig nem tudható biztosan, mikor, ki és hogyan döntött Ceauşescuék kivégzéséről. Az egyik szemtanú Mihai Montanu, aki a Nemzeti Megmentési Front kötelékében tűnt fel 1989-1990 fordulóján, állítja: már a diktátor-házaspár pere előtt eldőlt, hogy Ceauşescuéknak meg kell halniuk.<br />
A döntés nem akárhol született: az 1989. december 22-én, szintén máig tisztázatlan körülmények között elhunyt honvédelmi miniszter, Vasile Milea irodája mögött: a wc-ben. Montanu azt állítja, hogy a kivégzésről itt egyeztetett Gelu Voican Voiculescu, Silviu Brucan, Ion Iliescu, Victor Stănculescu és Virgil Măgureanu.<br />
A fülkébe kettesével vonultak el a tanú visszaemlékezései szerint az érintettek, és az egyeztetés alatt végig hangosan zubogva folyt a víz. A wc-ítélet körülményeit megerősíti Gelu Voican Voiculescu:<br />
<i>„December 24-e volt a döntő pillanat. Kettesével léptünk be Milea fürdőjébe, suttogva vitatkoztunk a vízcsobogás hangjai mögé bújva. Én azt javasoltam, csendben és gyorsan végezzük ki Ceauşescuékat, és hantoljuk is el úgy, mint Zelea Codreanut”</i> – idézi a résztvevő szavait Grigore Cartianu a Sfârşitul Ceauşeştilor (Ceauşescuék vége) című munkájában, amely a December 89 bizottság jegyzőkönyveit is tartalmazza.<br />
<br />
<h3>
A törvényes látszat fenntartása</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBGbpfRg93nSAKnG8zjkKKby7cffHhdGunT-ylHgdY8xHYR8l1p7HQPeraYw_cJJxhyphenhyphenIy5Q1fq_5Ci2IiTT2hy9get7WaC654h9lax7DitZ_9sD2SZwrvM7rxcQ7zwWVSWDWqhU264f2U/s1600/16.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="196" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBGbpfRg93nSAKnG8zjkKKby7cffHhdGunT-ylHgdY8xHYR8l1p7HQPeraYw_cJJxhyphenhyphenIy5Q1fq_5Ci2IiTT2hy9get7WaC654h9lax7DitZ_9sD2SZwrvM7rxcQ7zwWVSWDWqhU264f2U/s320/16.jpg" width="320" /></a></div>
Gelu Voican Voiculescu gyors eljárásra vonatkozó javaslatát a döntéshozók végül csak részben fogadták el, a törvényes látszat fenntartását fontosnak tartották. Ezért december 24-ről 25-re virradóan az ítélethozó testület toborzásával telt az éjszaka. December 25-e reggelén egy teljes bírói testület összeállt, védőügyvédekkel egyetemben, a sebtében összeterelt emberek Târgoviştere indulnak: itt tartották őrizetben Nicolae és Elena Ceauşescut.<br />
Öt óra telik el, mire a per elkezdődhet, 13 órakor helikopter szállítja a törvényszék tagjait a tetthelyre. A tárgyalás előtt 13 óra 10 perckor orvosi vizsgálaton esnek át Ceauşescuék, az ellenőrzést szintén a Stănculescu által verbuvált szakértők végzik. A látlelet gyorsan elkészül, 13 óra 20 perckor kezdetét veszi, majd 14 óra 30 perckor véget is ér a tárgyalás.<br />
Az ítélet szintén rekordidő alatt születik: 14 óra 40 perckor már ismertetik is a halálos ítéletet, majd újabb tíz perc múlva megtörténik a kivégzés. 15 órakor egy helikopter fedélzetén indítják útra a holttesteket Bukarest felé, a jármű a Steaua stadionhoz tartozó területen száll le, de 25-én délután még senki sem tudja, mi lesz a sorsa a házaspár holttestének.<br />
<br />
<h3>
Kivégzés egyenes adásban?</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUJJjRMEJh8FGNuj3jvWpzKKBB2kghlN8EGGSkhhZYK3MRlFLOvb84O35ebXhapGoIGn2zjp4lFFxN3bofD1Rf2DCPRAQcVCOfoXtxQaeaCsiZ3fCbLzc4ZVjAj8Up2zZWu0aNP1k86Dc/s1600/17.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUJJjRMEJh8FGNuj3jvWpzKKBB2kghlN8EGGSkhhZYK3MRlFLOvb84O35ebXhapGoIGn2zjp4lFFxN3bofD1Rf2DCPRAQcVCOfoXtxQaeaCsiZ3fCbLzc4ZVjAj8Up2zZWu0aNP1k86Dc/s320/17.jpg" width="320" /></a></div>
A legnagyobb kérdés – amelyre egy 2010-ben elkezdődött nyomozás adhat választ –, arra vonatkozik, mitől is halt meg tulajdonképpen Nicolae és Elena Ceauşescu. Bár a kivégzésről szóló film bejárta a világot, annak első perceit nem rögzítette a kamera. A Stănculescu által megbízott katona-operatőr Ion Baiu arra hivatkozott, hogy a felvevőgép akkumulátorai lemerültek, fel kellett ezeket tölteni, ezért kezdődik a dokumentum a döntő pillanatok nélkül.<br />
A másik magyarázat a csonkított felvételre az, hogy Sergiu Nicolaescu filmrendező azét vágta meg a filmet ily módon, hogy ne lehessen felismerni az ítélethozatalban és kivégzésben résztvevőket. A vágott és a teljes verzió is fennmaradt, ám az utóbbi csonkolva, ez az egy, a kivégzés kezdetét rögzítő momentum sosem került elő.<br />
A hogyan kérdés azért sem mellékes, mert a korábban említett honvédelmi miniszter Vasile Milea „öngyilkosságával” kapcsolatban is felmerült: tulajdonképpen gyilkosság áldozata lett a magas rangú tisztségviselő. 2005-ben exhumálták a Milea testét, de a hosszas kórboncnoki vizsgálat nem tudott választ adni a miértekre és hogyanokra, a szakértői jelentés szerint a csontváz annyira rossz állapotban került elő, hogy nem lehet egyértelműen kideríteni a halál okát.<br />
Milea „rituális” halálával kapcsoltban az is érdekes, hogy teste mellett ott volt külön üvegben eltemetve, elvileg preparálva a szíve, de mire a 2005-ös exhumálásra sor került, a tároló üveg összetört, így ez a szerv is megsemmisült.<br />
<br />
<h3>
Temetetlen diktátorok</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqqkw548JMe3yS_fJGzdKuZtFAHj4gpktBzvLDOxdjw7hQ55U4EirjlwQRgdAwPxLLPDZ8jjjIOiI9l4QPHycxBBvAkNXOe4XHcabgenqDlg2kpMQ3wJeSCbVg-XP4yUNxfOBOPDIiVbk/s1600/18.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="244" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqqkw548JMe3yS_fJGzdKuZtFAHj4gpktBzvLDOxdjw7hQ55U4EirjlwQRgdAwPxLLPDZ8jjjIOiI9l4QPHycxBBvAkNXOe4XHcabgenqDlg2kpMQ3wJeSCbVg-XP4yUNxfOBOPDIiVbk/s320/18.jpg" width="320" /></a></div>
A holttestek hosszas hányódásának történetét sem sikerült még teljes egészében rekonstruálni. A szállítással megbízott katonák egyike, Octavian Gheorghiu arról számolt be, hogy Bukarestben tanácstalanul várták a sötétedést, hogy a helikopterből a hullákat zavartalanul kiemelhessék. A sátorlapba csomagolt testek teljesen kivéreztek, az is gondot okozott a szállítóknak hogyan fogják meg és emeljék le a vértől átázott, sátorlapba csomagolt hullákat, amelyeket végül egy homokbucka mögé gurítottak, majd két katona őrzésére bíztak.<br />
<br />
Mindez kapkodva, fejetlenül történhetett, mert a hullák mellé állított százados és a főtörzsőrmester megijedt a feladattól, és egyszerűen kereket oldott. A két test, amelyen évtizedeken át az ország sorsa múlott, egyszerűen elkallódott a sportpályán, és csak másnap virradatkor találtak rájuk a keresésükre induló Stănculescuék.<br />
A biztonság kedvéért 26-án kisebb tehergépkocsival szállították át a holttesteket a bukaresti katonakórházba, ahol a négy nappal korábban elhunyt Milea mellett találtak számukra helyet. A temetésről azonban még mindig nem gondoskodott senki, a halálos ítélet meghozatalában és a kivégzésben résztvevők ugyanis éppen kormányt alakítottak.<br />
Végül Gelu Voican Voiculescu, a Petre Roman-kormány miniszterelnök-helyettese látta el ezt a feladatot. Az érintett a temetés körülményeire így emlékszik vissza:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgU9ozHEv68EmGZAs1W8xV9VDW3s1wqjJeIYdSB-ACWiEVM_0YgAEvLIlTxWzqsmzOtCnB88S8ZhrtSK1s3J2frQ6xl1CzU84buDT1J-9qGTh1_KPMThES13-bHbR9PHEP8fOnLCUjli1Q/s1600/19.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="211" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgU9ozHEv68EmGZAs1W8xV9VDW3s1wqjJeIYdSB-ACWiEVM_0YgAEvLIlTxWzqsmzOtCnB88S8ZhrtSK1s3J2frQ6xl1CzU84buDT1J-9qGTh1_KPMThES13-bHbR9PHEP8fOnLCUjli1Q/s320/19.jpg" width="320" /></a></div>
<i>„December 28-án találkoztunk a kormány tagjaival, ekkor dőlt el, hogy Petre Roman legyen a miniszterelnök. December 29-én kérdeztem rá, hogy akkor most mi legyen a hullákkal? Roman csak annyit válaszolt: old meg valahogy! Végül 30-án telefonáltam rá Stănculescura, hogy most már aztán tennünk kell valamit. Csakhogy a temetéshez hivatalos papírokra volt szükség, és ilyeneknek nem voltam birtokában.”</i><br />
Végül Stănculescu fordult az Igazságügyi Orvostani Intézethez, hogy „intézkedjen”. Gondot a személyi adatok rögzítése jelentett: nem tudták például, mi Ceauşescu anyjának a neve. Végül 30-án, 15 óra körül szállították el a holttesteket a bukaresti Katonai Kórházból, ahol a két holttest fiktív néven volt tárolva.<br />
A temetést az az operatőr filmezte, aki a kivégzést is, a sírt azonnal betonba öntötték, bevallottan azzal a céllal, hogy ne lehessen azonosítani. A fejfákra először szintén fiktív nevek kerültek: Enache ezredes szerepelt Nicolae Ceauşescu fejfáján, és Petrescu alezredes Elena fejfáján. Helyhiány miatt nem is egymás mellé temették a házaspárt. A két sírt harminc méter választotta el egymástól.<br />
<br />
<h3>
Az exhumálás</h3>
Zoe Ceauşescu, a diktátor-házaspár lánya, az elmúlt két évtizedben nagyon sokszor adott hangot kételyének, hogy tényleg a szüleit rejtik-e a sírhantok. A történet szempontjából érdekes adalék, hogy a temetésről hanyagul rendelkező Petre Roman volt Zoe Ceauşescu egyik első udvarlója, a kapcsolatot azonban a szülők élesen ellenezték.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjLedZSqnloehsVBtP9ONMG4dRs9J8r_ClREzaEL5my3Z433uImhlh7aRYBx9ArUhKCdDTHlyTegvgdaxPW5Yl4xIQQcv_piuVatZSJ4GFF3g1EVrDHjiAumbdWJNIrbpT9u2qTU8m_a0/s1600/sir.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjLedZSqnloehsVBtP9ONMG4dRs9J8r_ClREzaEL5my3Z433uImhlh7aRYBx9ArUhKCdDTHlyTegvgdaxPW5Yl4xIQQcv_piuVatZSJ4GFF3g1EVrDHjiAumbdWJNIrbpT9u2qTU8m_a0/s320/sir.jpg" width="320" /></a>Zoe Ceauşescu többször kérte a kihantolást, 2005 áprilisában ki akarta váltani szülei sírhelyét, de a temetőgondnokság ezt elutasította arra hivatkozva, hogy semmilyen dokumentum nem bizonyítja, hogy valóban szüleit temették oda. Ugyanerre hivatkozva a bíróság is elutasította a kérést, de kötelezte a védelmi minisztériumot, hogy bizonyítsa be: valóban a kivégzett diktátor és felesége nyugszik ott.<br />
Az elmúlt években nem történt előrelépés az ügyben. Zoe Ceauşescu halálát követően férje, illetve Valentin, a házaspár kisebbik fia érte el, hogy kihantolhassák a maradványokat. A hozzátartozók azzal fenyegetnek, hogy ha kiderül, nem a házaspár nyugszik a sírhelyen, akkor pert indítanak az állam ellen.<br />
A fiktív néven eltemetett Ceauşescu házaspár sírhelye a titkolózás ellenére kultikus hellyé vált. 1990-ben még az is felmerült, hogy a két holttestet a bukaresti Ghencea temetőből – ismét titokban – átszállítják a Domneşti temetőbe, ezt azonban Voiculescu tagadja.<br />
A holttestek hollétét valószínűleg a december végi kapkodás miatt nem sikerült titokban tartani, már 1990 elején mindenki tudta, a Ghencea temetőben hol nyugszanak Ceauşescuék. A sírokról többen is gondoskodtak, de Zoe Ceauşescu sosem látogatott ki ide, élete végéig tagadta, hogy oda lennének elhantolva a szülei.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP7SA10orVLnAbRM1mRELb-qy9xNqKeGAttslmZ-Ra-HH_mFh_8AoyH8y2wP1KhUS0kSbrBTW9rsW4RPw-81mmE_2A67szw7XvNOD95Za7agPoZWaeMsF5J-J7dReIpnpK7kwAJPKirGc/s1600/15.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP7SA10orVLnAbRM1mRELb-qy9xNqKeGAttslmZ-Ra-HH_mFh_8AoyH8y2wP1KhUS0kSbrBTW9rsW4RPw-81mmE_2A67szw7XvNOD95Za7agPoZWaeMsF5J-J7dReIpnpK7kwAJPKirGc/s320/15.jpg" width="320" /></a></div>
A diktátor lányát letartóztatták 1989 végén és csak 1990 augusztusában szabadult, ekkor nézte végig a szülei kivégzését dokumentáló filmet is. Az ítélethozatal, a kivégzés, valamint a temetés körülményeit megismerve kezdett majdnem két évtizedes harcába, hogy tisztázza mi is történt a szüleivel.<br />
Ceauşescu sírjára három, saját nevét tartalmazó kereszt is került az elmúlt évek során, az egyiket az RKP utódszervezete állította. Évről évre nosztalgikus megemlékezések színhelyévé vált a síremlék. Nicolae Ceauşescu földi maradványai viszonylag jó állapotban kerültek elő, golyók lyuggatta nadrágja is felismerhetően került felszínre. Elena Ceauşescu maradványai azonban, akit egy fa tövébe, meglehetősen nedves helyre temettek, alig rekonstruálhatóak.<br />
Az azonosítást a DNS minták összevetése révén végezték el: Valentin Ceauşescu, és Ioan Ceauşescu – Nicolae Ceauşescu 78 éves öccse – genetikai állományát használják referenciaként.<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
<i><b>Forrás: manno.ro, Wikipédia</b></i></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: large;">A tárgyalás és a kivégzés magyar szinkronnal – MTV1, Panoráma 1990</span></span></b></div>
<div style="text-align: center;">
<i>(16 éven aluliaknak nem ajánlott!)</i></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0;">
<td style="border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b>1. rész</b></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b>2. rész</b></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b>3. rész</b></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 1;">
<td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<a href="http://youtu.be/4kF5olULIPw">http://youtu.be/4kF5olULIPw</a></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<a href="http://youtu.be/2abWshRMYGM">http://youtu.be/2abWshRMYGM</a></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<a href="http://youtu.be/RGthSnUG0Ms">http://youtu.be/RGthSnUG0Ms</a></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 2;">
<td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b>4. rész</b></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b>5. rész</b></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b>6. rész</b></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 3;">
<td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<a href="http://youtu.be/7DfBlLEj98c">http://youtu.be/7DfBlLEj98c</a></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<a href="http://youtu.be/dNsMI-uqdqE">http://youtu.be/dNsMI-uqdqE</a></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<a href="http://youtu.be/I1Nzyszsd3g">http://youtu.be/I1Nzyszsd3g</a></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 4;">
<td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b>7. rész</b></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b>8. rész</b></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b>9. rész</b></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 5; mso-yfti-lastrow: yes;">
<td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<a href="http://youtu.be/ridJ8MueaCA">http://youtu.be/ridJ8MueaCA</a></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<a href="http://youtu.be/kd0NWFEC_6E">http://youtu.be/kd0NWFEC_6E</a></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<a href="http://youtu.be/GU5AxBEK2rw">http://youtu.be/GU5AxBEK2rw</a></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/12/a-karpatok-geniusza-ceausescu-rezsim-es.html" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-30341707144172742562015-09-06T02:00:00.000+02:002015-09-06T16:26:02.848+02:00A szegedi vízimalmok – Hajómalmok a Tiszán<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiT68zq9XceYDPeP2ahkVM43FiCw1lfqfmR8wETPMSwWi3tuEvMi4C3rE-iu47zWX6KSb0_yyYq5SkdwY4JefdtMf5YrASwdVU3UR0Bjv9In1HybI9qXULRyE6XBb0vytBJBJHgN4sIhU4/s1600/vizimalom_06.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="227" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiT68zq9XceYDPeP2ahkVM43FiCw1lfqfmR8wETPMSwWi3tuEvMi4C3rE-iu47zWX6KSb0_yyYq5SkdwY4JefdtMf5YrASwdVU3UR0Bjv9In1HybI9qXULRyE6XBb0vytBJBJHgN4sIhU4/s320/vizimalom_06.jpg" width="320" /></a></div>
<b>A Tiszán és a Maroson sok fát is szállítottak az erdélyi és máramarosi tölgy- és fenyőerdőkből, ami kiváló nyersanyag volt a vízimalomépítéshez, így válhatott ez a foglalatosság Szeged népének egyik hagyományos iparává. Juhász Antal írása nyomán (Szegedi Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1958-1959. 127-141. p.) megismerhetjük a vízimalmokat, és a molnárok életét.</b><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">„...Tápé alatt halkan forog a malom</span></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">körülötte csönd van, csönd és nyugalom ...”</span></i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Juhász Gyula: Vízimalom</span></i></span></div>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/02/a-szegedi-vizimalmok-hajomalmok-tiszan.html" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
Szeged történeti fejlődésében döntő jelentőségű, hogy a város folyó mellett települt. Az itt letelepült lakosság elsősorban olyan foglalkozásokat választott magának, amilyeneket a kedvező földrajzi helyzet lehetővé tett. A halászat mellett már az Árpád-házi királyok korában jelentős méreteket öltött a hajózás és ezzel összefüggően valószínűleg a hajóépítés is. <br />
<br />
<h3>
A víz ereje </h3>
Miután 1222-ben II. András Szegedet országos sótárrá tette, az erdélyi só szállítása révén megnövekedett Szeged vízi forgalma. A hajózást élénkítette a gazdag szegedi polgárok szerémségi borainak szállítása is. A munkamegosztás kialakulása után, amikor már nem maga a termelő őrölte meg kezdetleges kis őrlőkövén a megtermelt gabonát, hanem a gabonaőrlés külön mesterséggé vált, e mesterség munkaeszközeit a folyóvíz energiájának felhasználására építették.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyEJf9qpKQsc4gRVX8ak8HhtpQ7p1n2iusRA-6VMg2Nq1oMaHYQWI36kU4ligXUorHQuFehHTfFmdVOG1nwMcVPIhhRX-M__Ce5swQkP0XfBPxr2pPHthbdzeAyJcGPFsdLLxAVH_4ReU/s1600/vizimalom_13.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="203" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyEJf9qpKQsc4gRVX8ak8HhtpQ7p1n2iusRA-6VMg2Nq1oMaHYQWI36kU4ligXUorHQuFehHTfFmdVOG1nwMcVPIhhRX-M__Ce5swQkP0XfBPxr2pPHthbdzeAyJcGPFsdLLxAVH_4ReU/s320/vizimalom_13.jpg" width="320" /></a></div>
Szegeden a ló erejét hasznosító szárazmalmokon kívül a Tisza vízierejének kihasználása volt a legcélszerűbb eljárás, amit évszázadokkal ezelőtt, az akkori őrlési technika mellett alkalmazhattak.<br />
Az első szegedi vízimalom megjelenésének időpontját ma már nagyon nehéz kideríteni. Annyi azonban bizonyos, hogy a molnárság régi foglalkozás lehetett, mert az 1522. évi egyházi tizedlajstromban hét „Mónár” nevű adózóra bukkanunk. Ebből persze nem következik, hogy az 1500-as évek elején csak ennyi molnár volt a városban, hiszen a családnevek nem mindig a foglalkozás emlékét őrizték meg. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy abban az időben még elterjedt lehetett a gabona házi őrlése is.<br />
<br />
<h3>
A török uralom</h3>
A török uralom általában visszavetette a régi mesterségek fejlődését. A lakosság egy része elmenekült, vagy a környékbeli erdőkben, nádasokban bujdosott, így a szükséglet csökkent, bár az ittlakók élelmezéséhez továbbra is szükség volt néhány malom működésére. Az 1550-es török defter szerint Szegeden 24 kerék után adóztak, és a kincstár malomjövedelme 1200 akcséra rúgott. Sajnos nem tudjuk, mennyi volt ezek közül a vízi- és szárazmalom. A vízimalomépítés és a vízimolnárság a hódoltság után vehetett nagyobb lendületet, amikor az elmenekült lakosság visszatért, és megkezdte a földművelő munkát.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9ONG-_u4lZWAPvrjRiQA2fzovEvM8Q3j64Unr57kbeoKnWR-d6l1BL1gqQrKGBXS1ZdBga94Ee6w9k1CYbBMljDF0dqan62Qs9XRomd453XsZNqq-X-N_SqV6cE6zUiuIIUpsRWN8g9o/s1600/vizimalom_11.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="220" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9ONG-_u4lZWAPvrjRiQA2fzovEvM8Q3j64Unr57kbeoKnWR-d6l1BL1gqQrKGBXS1ZdBga94Ee6w9k1CYbBMljDF0dqan62Qs9XRomd453XsZNqq-X-N_SqV6cE6zUiuIIUpsRWN8g9o/s640/vizimalom_11.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
Vízimolnárok és a malomépítés</h3>
A hódoltság utáni 1719-es adóösszeírás már 93 malmot talált Szegeden, azonban még itt sem tudjuk a vízimalmok és a szárazmalmok számarányát. A vízimalmokra vonatkozóan az első biztos adat a molnárok 1721. évi eskümintája, amelynek a szövegéből kiderül, hogy azok csak vízimolnárok lehettek. A tanácsi jegyzőkönyv szerint 14 gazda vízimolnárja tett esküt, ami arra vall, hogy ekkor ennyi vízimalom őrölt a Tiszán. Ettől kezdve csaknem évről évre pontos adataink vannak a szegedi vízimalmokról a korabeli conscriptiokból és népességi összeírásokból. Lássunk néhány kiragadott adatot:<br />
<br />
1750-51 ....... 22 (Alsóváros 8, Felsőváros 11, Palánk 3)<br />
1768-63 ....... 36 (Alsóváros 15, Felsőváros 14, Palánk 7)<br />
1777-78 ....... 47 (Alsóváros 20, Felsőváros 15, Palánk 12)<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGjhXXVGyFcdFwfbTGAeEJaUjSrIliUygTXUIWuCKj67d7VPhlBhA4EnIyyL4JQe7ZZbgePHHPf7jiKyFWvhoqaYDUhILKLTjnFqD_1Zadm8l7Xcq3j76gzAp0MIOMtL56sJJUlKkjKac/s1600/vizimalom_08.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGjhXXVGyFcdFwfbTGAeEJaUjSrIliUygTXUIWuCKj67d7VPhlBhA4EnIyyL4JQe7ZZbgePHHPf7jiKyFWvhoqaYDUhILKLTjnFqD_1Zadm8l7Xcq3j76gzAp0MIOMtL56sJJUlKkjKac/s320/vizimalom_08.jpg" width="320" /></a>Az adatok tehát a vízimalomipar egyenletes fejlődését bizonyítják, amit a lakosság állandó szaporodásával növekvő lisztszükséglet is szükségessé tett.<br />
A szegedi vízimalmokat kezdetben maguk a molnárok készítették, és ők végezték a malomjavítást is. A régi iratok szerint ugyanis a molnárok<i> „első és fő foglalkozása a malomépítés volt”</i>, sőt mivel ügyes faragómesterek voltak, bármiféle ácsmunkát elvégeztek. A 18. század második felében azután elkülönült a molnár- és malomépítő mesterség. A két mesterség teljes különválása ezen a területen abban az időben történhetett, amikor a napóleoni háborúk alatti gabonakonjunktúra fellendítette a búzakivitelt, ami egyre több szállítóhajó építését tette szükségessé. Szegeden valóságos hajóépítő manufaktúra alakult ki, amely a fahajózás korában az ország egyik leghíresebb hajóépítő műhelye volt. A hajóépítő superok elégítették ki a helyi és vidéki vízimalomszükségletet is. A 19. század elején ez a céhen kívül álló, népi iparág még tovább fejlődött: egy 1812-es összeírás már megkülönbözteti a hajóépítőket és a malomépítőket, az előbbiek száma 192, a malomépítőké 37.<br />
<br />
<h3>
Malmok a Tiszán</h3>
<div style="text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJB_g443r-ZiaPdleyZya4ehHYTHoExt3NZxBUg4xO-ttE386gNNOzIQFRxbWZ7LeV3XDsRYKbCtJy6G_smvfUgM7zCrOwRGvG3uQ-rqjnp4w2MEx6mIoP3RyFmEIusPzAWp0-wiStwCY/s1600/vizimalom_24.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="214" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJB_g443r-ZiaPdleyZya4ehHYTHoExt3NZxBUg4xO-ttE386gNNOzIQFRxbWZ7LeV3XDsRYKbCtJy6G_smvfUgM7zCrOwRGvG3uQ-rqjnp4w2MEx6mIoP3RyFmEIusPzAWp0-wiStwCY/s320/vizimalom_24.jpg" width="320" /></a><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: x-small;"><i>„A Tiszán liszt-őrlő malom jár hetven-egy</i></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: x-small;"><i>Szárazon pediglen vagyon tsak huszon-egy”</i></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: x-small;"><i> Vedres<span style="font-size: x-small;"> István</span></i></span></span></div>
<div style="text-align: right;">
</div>
A malomgyártás olyan gyorsan fejlődött, hogy a 18. század végén már 71 vízimalom őrölt a szegedi Tiszán.<b> </b>Ezt az adatot Vedres István, a város neves földmérő mérnöke a szegedi vízimalmokat felülvizsgáló bizottság 1798-as német nyelvű jelentéséből merítette. Az 1808-as és 1809-es adóösszeírásból csak a palánki vízimalmok számát tudjuk: itt 12 vízimalom horgonyzott, tulajdonosaik többnyire gazdag szerb és német kereskedők voltak. Két vízimalma volt Arzenovits Tamás kereskedőnek és Hódy Imre szenátornak. A superok közül Tseh Józsefnek volt két és Börcsök János faragónak egy vízimalma. Feltűnő, hogy míg az alsóvárosi és felsővárosi malomgazdák többnyire csak felét, egynegyedét bírták egy vízimalomnak, addig a gazdagabb palánki polgárok egy, néha két vízimalom tulajdonosai voltak.<br />
A 19. század első negyedében nem szaporodott a szegedi vízimalmok száma. Ennek két fő oka lehetett. A város történetírói feljegyzik, hogy a század elején Szegedet gyakran pusztították árvizek, amik bizonyára sokáig akadályozták a malomépítést és elsüllyesztették, vagy megrongálták a védtelen helyen horgonyzó malmokat. Másrészt a régi tanácsi iratokból kiderült, hogy a vízimalmok ekkor már akadályozták a hajózást. 1828-ban 68 vízimalom őrölt a szegedi Tiszán, és a városban ugyanekkor 36 szárazmalom működött. Tehát míg a szárazmalmok száma az utolsó három évtizedben nőtt, a vízimalmok közül jónéhány elpusztult az előző századvégi állományhoz képest. Ugyanekkor 76 molnár volt a városban. A vízimalomtulajdonosok a legritkább esetben voltak egyúttal molnárok, a malomgazdák rendszerint módos kereskedők vagy iparosok, míg a molnárok a szegényebb néposztályhoz tartoztak.<br />
<br />
<h3>
Szegedi vízimalmok az országban</h3>
A múlt század elején a szegedi malomépítők már az ország más vidékeire is készítettek vízimalmokat. Szegedről vittek malmokat a felső- és alsó-Tisza, a Duna, Dráva, Száva és a Maros mentén fekvő városokba. A Maros Csanád megyei részén 1919-ben 12 vízimalom őrölt. A szegedi malomépítő ipar folyamatos termelésére és a szükségletek növekedésére utal, hogy néhány évvel később, 1828-ban már 16 vízimalom őrölt ezen a folyószakaszon.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuEyGYGCeOtAp5orgEfGtXNU0Yg5BaqCf5_iWKtZQFXRc7wFbfJePhRk_vuVZzcm1F1HcP5GYndM5hI97vemAtoZhEpqkBj0ngXVKbroYKxL4t9_HgibIuCPWm_GpUiKQLuH4y8r7kjfs/s1600/Moh%C3%A1cs+Komp+%C3%A9s+haj%C3%B3malmok+1890+k%C3%B6r%C3%BCl+(4).jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="386" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuEyGYGCeOtAp5orgEfGtXNU0Yg5BaqCf5_iWKtZQFXRc7wFbfJePhRk_vuVZzcm1F1HcP5GYndM5hI97vemAtoZhEpqkBj0ngXVKbroYKxL4t9_HgibIuCPWm_GpUiKQLuH4y8r7kjfs/s640/Moh%C3%A1cs+Komp+%C3%A9s+haj%C3%B3malmok+1890+k%C3%B6r%C3%BCl+(4).jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Mohácsi hajómalmok 1890 körül</i></td></tr>
</tbody></table>
A szegedi malomépítők országos hírnevét az magyarázza, hogy ők építették a legszebb vízimalmokat. Az alsó- és felsővárosi „superplacc”-okon épült vízimalmok nemcsak pontos szerkezetükkel, építési szilárdságukkal tűntek ki, hanem csinos, mutatós külsejükkel is. Kovács János szerint <i>„a tetszetős, szép és igazi formát 1830-tól kezdődően találjuk meg a szegedi vízimalmokon”</i>, éppúgy, mint a hajókon. Ettől kezdve faragják ki a hajón a bőgős orrtőkét, a hajókat keskenyre építik, ezzel víz ellenében is jól tudják úsztatni. A bőgős orrtőke megjelenik a vízimalmokon is, a hajóház szép magyaros házat mintáz, a belső alkatrészeket, gerendákat fafaragványok díszítik. A szépen díszített, amellett erős, szilárd szerkezetű szegedi vízimalmok tehát kapósak voltak szerte az országban.<br />
<br />
<h3>
A vízimalmok fénykora és hanyatlása</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDub4e3Tm1bd9FJAMT1JakGW6IZeIUCxLXuwUNfRjs-JXbeyq8NxU_CtbId_g-uKyhW-QHlU_X3TSw_uVA9jHHSKFjyJmHt2LYZHMVwLUTmahL_Esyp-atn1RPppFB1O2qSEqJCaTXY04/s1600/vizimalom_14.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="204" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDub4e3Tm1bd9FJAMT1JakGW6IZeIUCxLXuwUNfRjs-JXbeyq8NxU_CtbId_g-uKyhW-QHlU_X3TSw_uVA9jHHSKFjyJmHt2LYZHMVwLUTmahL_Esyp-atn1RPppFB1O2qSEqJCaTXY04/s320/vizimalom_14.jpg" width="320" /></a></div>
Közben a helyi szükségletek is növekedtek. 1845-ben 79 vízimalom őrölt Szegednél a Tiszán, a század közepén Fényes Elek 80-at említ, 1859-ben pedig már 90-re emelkedett a számuk. A 19. század közepe volt a szegedi vízimalmok fénykora. Később az 50-es években alakuló, majd a kiegyezés után rohamosan fejlődő gőzmalmok versenye kiszorította a termelésből a régi technikával és lassabban őrlő vízimalmokat. A város és a környékbeli faluk lakossága a maga szükségletére egy ideig még vízimalomban őrletett, de a kivitelre kerülő lisztet már gőzmalmok őrölték. Később a fiatalok inkább gőzmalomba vitték búzájukat, mert ott gyorsabban őröltek, és a lisztet a korpától különválasztották. Egyre kevesebb lett a vízimalmok munkája, így a század harmadik negyedében újat már nem építettek, a meglevő régi malmok pedig rongálódtak, minden évben elpusztult jónéhány. Az alsóvárosi vízimalmok, ahogy a gabonaőrlésből kiszorultak, áttértek a paprikaőrlésre. A gőzmalmok versenye azonban hamarosan ott is fenyegette a vízimolnárokat. 1876-ban Dobóczky Mihály szűcsmester felépítette az első gőzerővel hajtott paprikamalmot Szegeden. Az irigy vízimolnárok bosszút is álltak rajta: háromszor gyújtották fel a malmát.<br />
A gőzmalmok versenye miatt az 1860-as évektől kezdve folytonosan csökkent a Tiszán működő vízimalmok száma. 1876-ban már csak 76 malom őrölt. 1889-ben a koratavaszi áradáskor a zajló jég a vasúti hídnál megtorlódott, a Maroson úszó jégtáblák a jégtorlasz miatt visszaszorultak a Tiszába Tápé és Algyő felé, és ott összetörték a telelő vízimalmokat. Az öregek emlékezete szerint 13 korábban a felsővárosi és a tápai parton működő vízimalom pusztult el ekkor, összeroncsolt maradványaikat szétverték és feltüzelték. A megrongálódott vízimalmok közül hármat építettek újrai kettő a Nagyiván-testvéreké volt, egy pedig az öreg Pécskayé.<br />
Ez a nagy pusztulás a feljegyzett számadatokban is tükröződik. A század végén, 1895. júliusában már csak 14 vízimalom működött: öt Felsővárosnál, kilenc Alsóvárosnál, de az utóbbiak közül öt nem lisztet, hanem paprikát őrölt. A századfordulóra ezekből is csupán tíz maradt: hét az alsóvárosi, három a felsővárosi Tisza-parton.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-AobuJf4Icl7K1_9RQ10umaTpyT7HMLk01jCqpDzL-BzzhqY5RFPYD-W7FQcZtBjfunX4nI20TcIUAa-l2rRvkdk484Huezq2xw7k3RKbCN8jXzosCmITUoanIvw_UcW2UGWk-K8HL14/s1600/vizimalom_19.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="270" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-AobuJf4Icl7K1_9RQ10umaTpyT7HMLk01jCqpDzL-BzzhqY5RFPYD-W7FQcZtBjfunX4nI20TcIUAa-l2rRvkdk484Huezq2xw7k3RKbCN8jXzosCmITUoanIvw_UcW2UGWk-K8HL14/s640/vizimalom_19.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<h3>
Az utolsó vízimalmok</h3>
A 20. század első évtizedében – egy idős molnár emlékezete szerint 1908-ban – egy hatalmas vihar ismét megtizedelte a vízimalmokat az alsóvárosi részen. A régebben épített malmok nem bírták az időjárás viszontagságait és elsüllyedtek. Az utolsó írásos megemlékezés még működő szegedi vízimalmokról tudomásunk szerint 1914-ból való: számuk a statisztika szerint ekkor kilenc volt. Legtöbbjükben ekkor már nem gabonát őröltek, hanem Alsóvároson, a Boszorkány szigetnél levő malmokban paprikát, a felsővárosi és tápai malmokban pedig kukoricát. Idős falusi emberek, akik ragaszkodtak a megszokott korpás liszthez, búzájukat még ekkor is vízimalomban őrlették, de ilyenek egyre kevesebben maradtak. Az utolsó időkben, amikor már nem volt állandóan őrölnivaló, Iván Pista bácsi, a Lippai fatelepnél horgonyzó vízimalom molnárja borsot és cimetet őrölt a szegedi nagykereskedőknek. A vállalkozás azt mutatja, hogy az utolsó vízimolnárok minden lehető módon megpróbálták fenntartani malmukat, amíg csak tudták, pedig a vízimolnárság akkoriban már eléggé szűkös kenyeret nyújthatott.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdX-7I-vN7QSDv2-Ds5dnnvb8aqx56LnubaEwNmFBxNqfUr0lKnQu5TShAvpdBUmyGEQ6ItDC7bUOugWS3nhGOzth7Bt9FRY9iHaWIPNNKH0fj2hJLYeuRP9i616G9aF5DvhcCQo8cqp4/s1600/vizimalom_21_ap%C3%A1tfalva.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="215" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdX-7I-vN7QSDv2-Ds5dnnvb8aqx56LnubaEwNmFBxNqfUr0lKnQu5TShAvpdBUmyGEQ6ItDC7bUOugWS3nhGOzth7Bt9FRY9iHaWIPNNKH0fj2hJLYeuRP9i616G9aF5DvhcCQo8cqp4/s320/vizimalom_21_ap%C3%A1tfalva.jpg" width="320" /></a></div>
A 19. század végén nyolc malom őrölt a Boszorkányszigetnél, hat a felsővárosi Tisza-parton és kettő Tápé alatt. Később, az 1900-as években a Boszorkány szigetnél már csak három malom őrölt, ugyancsak három Felsővárosnál és egy Tápén. Az egyik alsóvárosi vízimalomnak Csonka Bukusza Tanács Ignác, a híres bőrdudás volt a molnárja, akinek az emlékét Juhász Gyula szép költeményben tette örökéletűvé.<br />
A Bukusza-családban éppúgy, mint másutt is, öröklődött a molnármesterség, és így testvére, Csonka Vince és annak a fia is vízimolnár lett. Egy másik malom Dóczi Józsefé volt. Ezeket a malmokat a paprikaőrlés tartotta fenn egészen az első világháború idejéig. Bár ebben az időben Alsóvároson már működött több gőzerővel hajtott paprikamalom, a paprikaőrlést részben még a vízimalmokban végezték. Az alsóvárosi paprikakufák azért kedvelték jobban a vízimalmi őrlést, mert a vízimolnárok finomabbra meg tudták őrni a paprikát, és az nem vesztette el zsírtartalmát. A vízimalomban őrölt paprikát őrlés után megszitálták, ezt rendszerint a paprikakikészítő lánya csinálta.<br />
<br />
<h3>
A felsővárosi malmok </h3>
A felsővárosi vízimalmok két helyen horgonyoztak: a régi sóházak előtt, és a volt Lippai fateleptől 50 méterre levő „rámpánál”. A 19. század végén – amikor itt még hat vízimalom kereke forgott – három volt a sóházaknál és három a Lippainál. A sóházak előtt őrölt egy Talpay nevezetű molnár, aki aratás után rendszerint elvitte a vízimalmát Tápéra, a tápaiak búzáját őrölni.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVfw8oYohQtDLZQQG5_hTo9uaIbiIvjE4M5up0kzmB_y6Eow92DgQm0j1NInRtvROBjfw2hS7w-XZQ_KQq9EAQtjjR7g-yNI9_Z4nKZWHeDYGqPvstDnC_cD0teSiSF4Am8ZjUqg6CEwg/s1600/vizimalom_01.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="270" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVfw8oYohQtDLZQQG5_hTo9uaIbiIvjE4M5up0kzmB_y6Eow92DgQm0j1NInRtvROBjfw2hS7w-XZQ_KQq9EAQtjjR7g-yNI9_Z4nKZWHeDYGqPvstDnC_cD0teSiSF4Am8ZjUqg6CEwg/s320/vizimalom_01.jpg" width="320" /></a></div>
A volt Lippai fatelepnél – ma a Tisza-palota áll a helyén – ma is megvan a töltésről a Tisza árterén keresztül a nyári mederhez vezető lejáró, amit a nép „mónárjáró”-nak nevezett. De hívták „Eszös rampá”-nak is hívták, mert régebben egy Eszes nevezetű molnár dolgozott az egyik malomban. A Nagyiván-testvéreknek (Iván néven emlegetik őket), Sárosi Péternek és Pécskaynak volt itt vízimalma.<br />
A tulajdonviszonyokat nehéz pontosan megállapítani, mert rendszerint többnek, legalább kettőnek volt egy malma (egyik a gazda, másik a molnár), ugyanakkor a tulajdonjog gyakran cserélődött. Az Iván-testvérek négyen voltak vízimolnárok: Pista, Pali, Jóska és Miska, kettő-kettőjüknek volt egy-egy malma. Sárosi Péternek az 1889-es áradás előtt Lippai Imrével volt közös vízimalma. Ezt a zajló jég tönkretette, az öreg Sárosi azonban nem hagyott fel a vízi-molnárkodással, hanem épített magának egy új malmot, amin tovább folytatta a mesterségét.<br />
A felsővárosi vízimalmok közül legtovább az Iván Pista malma működött. Az első világháború idején még megvolt, sőt egy felsővárosi ember úgy emlékszik: <i>„Tizennyócba még hozott apám kukoricát őrőni az Iván Pista malmába.”</i> Az öregek tanúvallomása szerint ez volt az utolsó vízimalom a szegedi Tiszán. Úgy pusztult el, hogy a jégzajlás elől partrahúzták, és amikor tavasszal rohamosan kezdett apadni a víz, belezuhant egy parti gödörbe és összetört. Hasonló sorsra jutott Sárosiék vízimalma is. Voltak olyan felsővárosi vízimalmok, amiket – miután nem volt mit őrölniük – leengedték az alsóvárosi partra paprikát őrölni. Ott működtek egy ideig, de azután lassan a paprikaőrlésből is kiszorultak a gőz- és villanyerővel hajtott malmok egyeduralma miatt.<br />
<br />
<h3>
A tápai vízimalmok</h3>
Tápénál a legidősebb emberek emlékezete szerint három vízimalom őrölt, de ezek közül csak kettő horgonyzott mindig a tápai parton, a harmadik, Sárosi Péteré, csupán időnként járt a tápaiak búzáját őrölni. Két kikötőhelyük volt: az egyik az egykori Iskolaköznél, a másik a töltésnek azon a részén, amit „Sárgá”-nak neveznek. Az Iskolaköznél volt régen a „merigető”, ahova vízért jártak a Tiszára. Az árterület ma nyárfákkal van beültetve, lenn a Tisza partján, egymástól nagyjából 10 méterre két vastag nyárfa áll. Ezek között volt a molnárjáró, és itt horgonyzott Csehók József és ökrös István vízimalma. Nyáron, amikor lassúbb a Tisza folyása, lementek a Sárgára, a Maros-torkolat közelébe, ahol nagyobb a víz sodra. Legutóbb már csak egy vízimalom őrölt a tápai parton, ökrös Istváné. Az első világháború alatt még Tápénál forgatta kerekét a Tisza sodra; a háború után adta el a gazdája Szerbiába, ahol a technikai fejlődés akkor még nem vette ki a kenyeret a vízimolnárok szájából.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRpHsczZ6AOHvJeLAdmJsRAVzFc4_dIQmGGQ91nQmYdR8pdAXgo3e0yajpCRHv2MgJJwS16BDizAJWdIJeR12kIXvb0WHdZZzShcBV80P52cwKCf9t_XnqxrIw2mis7UN_7ex6UkNxpik/s1600/vizimalom_32.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="372" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRpHsczZ6AOHvJeLAdmJsRAVzFc4_dIQmGGQ91nQmYdR8pdAXgo3e0yajpCRHv2MgJJwS16BDizAJWdIJeR12kIXvb0WHdZZzShcBV80P52cwKCf9t_XnqxrIw2mis7UN_7ex6UkNxpik/s640/vizimalom_32.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
Vízimolnárok a gőzmalomban</h3>
A vízimalmok elpusztulásával az egyik leghíresebb szegedi népi mesterség fölött kondult meg a halálharang. A vízimolnárok nagyobb része ekkorra megöregedett, úgyhogy új vállalkozásba már nem kezdhettek. A fiatalabbak gőzmalmokba mentek, ahol hasznosítani tudták széles és alapos szakmai ismereteiket. Ilyen módon ez a gyökerében népi iparág jelentős szerepet játszott a tőkés jellegű malomipari vállalkozások működésében is. A vízimolnárok fiatalabb nemzedéke nemcsak átvitte gazdag szakmai tudását a gőzmalmokba, hanem néhányan vállalkozók is lettek. Így például Peregi Mihály vízimolnár, aki egy ideig Dobóczky szűcsmester gőzmalmában volt főmolnár, később Alsóvároson, a Pásztor utcában gőzmalmot alapított. Gőzmalma volt Fodor József korábbi vízi malom tulajdonosnak is. Voltak azután olyan vízimolnárok, akik nem a technikailag fejlettebb gőzmalmokba mentek, hanem szélmalomban folytatták mesterségüket. Ilyen volt Szabó Kalmár Ferenc, akinek a Maroson volt vízimalma az 1890-es években és miután azt eladta, szélmolnár lett. A vízimalmokban felnőtt nemzedék később olyan híressé tette a szegedi molnármesterséget, hogy messze vidékről szegedi molnárokat hívtak a paprikamalmokba.<br />
<br />
<h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqbPWG6kecTOuyAuVetyoHFqUdQTKSi2Ikkc9Flp-Sp8kivPYLUdRULg4GU6yEHOe-7W2zDXV5517RGZwAGSGrRdkMQoZTTxkhHq0YDqKyRfj9BTQAf0dhSEdVJHlrjzWRKqtpPva9Qgs/s1600/vizimalom_09.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="222" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqbPWG6kecTOuyAuVetyoHFqUdQTKSi2Ikkc9Flp-Sp8kivPYLUdRULg4GU6yEHOe-7W2zDXV5517RGZwAGSGrRdkMQoZTTxkhHq0YDqKyRfj9BTQAf0dhSEdVJHlrjzWRKqtpPva9Qgs/s320/vizimalom_09.jpg" width="320" /></a>
Malmok a Maroson</h3>
Ha a szegedi vízimalmokról beszélünk, röviden meg kell emlékeznünk a közeli Maros folyóban működő malmokról is, hiszen azokat szintén a szegedi superplaccokon készítették. A marosi vízimalmok tovább állták a gőzmalmok versenyét, mint a szegediek. A Maros magyarországi szakaszán Szegedtől Nagylakig még 1924-ben is három vízimalom őrölt: egy Bökény alatt, kettő pedig Apátfalván, A bökényit később eladták Romániába, az egyik apátfalvit 1925 telén elpusztította a zajló jég, a harmadikat azonban – amely a Marczika-család tulajdonában volt – még 1931-ben is látták őrölni, bár ekkor már igen rozoga állapotban volt.<br />
<br />
<h3>
A vízimalmok szerkezete</h3>
A régi tiszai vízimalmok sajnos nyomtalanul eltűntek. A vízimolnárság kihalása után a megrongálódott malmokat feltüzelték vagy szigetelőnek használták fel, a jó állapotban levő malmokat pedig leúsztatták a Tiszán akkor még elmaradottabb vidékekre, ahol tovább tartott a vízimalmi őrlés. A régi szegedi vízimalmok szerkezetéről és őrlési technikájáról a szegedi Móra Ferenc Múzeumban levő kis vízimalom-modell bizonykodik, amelyet 1863-ban Kocsis Imre szegedi műmolnár készített. A modell ma már nem teljes, egyes alkatrészei hiányoznak, de még mindig alkalmas arra, hogy Kovács János leírása és a régi öregek elbeszélései alapján rekonstruálni tudjuk teljes berendezését és őrlési technikáját.<br />
A Szegedi Híradó 1863-ban beszámolt arról, milyen nagy sikert aratott az említett szegedi malom-minta egy országos kiállításon, és ebből az alkalomból a legapróbb részletekig közölte a modell adatait. A szegedi vízimalmok szerkezetéről és belső díszítéséről Kovács János leírásából szerzett eddigi ismereteinket néhány kiegészítéssel mi is bővíthetjük.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrEv6rkHIP0IGoFe6L03Sr_aWtuu9T_EXdotlNSL0bPf6j4eqNTX0Ct6Mz78a3PYDja5QY1yVmDebYh_DcCRvniHTelUUGrJ4LuLFpZXlz3eofbox6CShbpR6Ttf08ZfWgtn2vcBzjRx4/s1600/vizimalom_02.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="392" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrEv6rkHIP0IGoFe6L03Sr_aWtuu9T_EXdotlNSL0bPf6j4eqNTX0Ct6Mz78a3PYDja5QY1yVmDebYh_DcCRvniHTelUUGrJ4LuLFpZXlz3eofbox6CShbpR6Ttf08ZfWgtn2vcBzjRx4/s640/vizimalom_02.jpg" width="640" /></a></div>
A vízimalom két hajótestből, a hajóházból és a tárhajóból állott. Ezeken nyugodott a vízimalomkerék (szegedi tájszóval: késség) tengelye. Amim a méretekből is kitűnik, a hajóház nagyobb, hosszabb és szélesebb volt a tárhajónál. A szegedi superok a vízimalmokat kívülről-belülről kidíszítették a szegedi táj népi művészetére jellemző faragványokkal: a két hajótestre bőgős orrtőkét faragtak, a hajóházra szép zsindelytetős faházat építettek, amit különféle fafaragványok tettek szemre is tetszetőssé, A vízimalmok belső díszítésében is megjelent a jellegzetes szegedi napsugárdísz-ornamentika, aminek a néphit szerint oltalmazó szerepe volt.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1pVF5h2_hgnJLInNY7Df1iNirF7nl0x_TfTVapWrU_BtEb2vSkTEngYtSPgG_Tl53BYVOjqxP4YYgLXjXVCVhTu-Ak7hBKwKPlML3NZulmdPieqM7m_uGX8UOKa7SzIFTX72deJsRMLc/s1600/vizimalom_03.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="206" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1pVF5h2_hgnJLInNY7Df1iNirF7nl0x_TfTVapWrU_BtEb2vSkTEngYtSPgG_Tl53BYVOjqxP4YYgLXjXVCVhTu-Ak7hBKwKPlML3NZulmdPieqM7m_uGX8UOKa7SzIFTX72deJsRMLc/s320/vizimalom_03.jpg" width="320" /></a></div>
A hajóházban volt a vízimalom őrlő készüléke. Maga az őrlő készülék egyszerű fogaskerék-áttétellel működött. A készség tengelyének (ezt a vízimolnárok göröndő-nek nevezték) a meghosszabbítása volt a nagykerék tengelye. Amikor a víz forgatta az alulcsapott vízikerék lapátjait, ugyanolyan ütemben forgásba jött a nagy fogaskerék is. Ennek a fogai beilleszkedtek a kis fogaskerék tengelyének recézett oldalába, ezzel gyors forgásba jött a kiskerék is. A kiskerék forgatta az úgynevezett szilvasat, ami a felső malomkő tengelye volt. A malomkövek a kőpadon helyezkedtek el, amit a kőpadágas tartott; ezt rendszerint ékes faragványok díszítették. A kőpad több mint 2 m magasan volt, úgyhogy ide 4-5 lépcsőfokon jutott fel a molnár. Lippai Imre szerint egyébként az egész vízimalmot kipadozták – ami azt jelenti, hogy nagyjából a nagykerék csapágyának magasságában újabb padlódeszkázatot csináltak. Erre azért volt szükség, mert a kőpad és különösen a garagy igen magasan volt.<br />
Őrlés idején, tavasztól a tél beálltáig a vízimolnárok állandóan kinn tartózkodtak a vízimalmon, ezért a hajóház elejét rendszerint elrekesztették deszkafallal alvóhelyiségnek. Igénytelen berendezése egy-két priccsből és egy kis vaskályhából állott. A tárhajót (más néven völgyhajó) régebben egy fatörzsből kivájt vaskos csónak, a tombác helyettesítette. Erről az ilyen malmokat tombácos malomnak nevezték.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMCl0rtJzXLxotoGYOpfxZZx6vSH7KMiT88M9GIwRQJgiKtSM58Tfxbr2Aaw66UFk7-ORplatKtD2kcDuNjtlo6hR7qH4mmqogpDsTLr6COTmf-XmR6hKtPDN7iByYb3g9L0HL-dr99pA/s1600/vizimalom_04.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="222" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMCl0rtJzXLxotoGYOpfxZZx6vSH7KMiT88M9GIwRQJgiKtSM58Tfxbr2Aaw66UFk7-ORplatKtD2kcDuNjtlo6hR7qH4mmqogpDsTLr6COTmf-XmR6hKtPDN7iByYb3g9L0HL-dr99pA/s320/vizimalom_04.jpg" width="320" /></a></div>
A szegedi vízimalmok minden alkatrésze fából készült. A malomépítésre – éppúgy, mint a hajóépítésre – a tölgyfa volt a legalkalmasabb, mert nálunk ez a legkeményebb fafajta. Később csináltak vízimalmot fenyőfából, de ezek már nem voltak olyan szilárdak. A legutóbbi időkben pedig, amikor a vízimalomnak egy-egy eltört vagy megrongálódott alkatrészét már nem tudták tölgyfából kifaragni, a tölgyfát akácfával helyettesítették. Eredetileg azonban vízimalomépítésre csak tölgyfát használtak, csupán a fogaskerekek fogait faragták gyertyánfából, ami szintén igen kemény fafajta.<br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i>Képek: internet, <a href="http://www.bajaihajomalom.hu/" target="_blank">Bajai Hajómalom Egyesület</a></i></span><a href="http://www.bajaihajomalom.hu/" target="_blank"> </a></div>
<span style="font-size: small;"><i><b>A következő részben: <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/02/a-szegedi-vizimalmok-horgonyok-es.html"><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Horgonyok és malomkövek</span></a></b></i></span><br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/02/a-szegedi-vizimalmok-hajomalmok-tiszan.html" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-85089621084422602812015-09-06T00:30:00.000+02:002015-09-06T16:25:23.146+02:00A szegedi vízimalmok – Horgonyok és malomkövek<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7bHw2fdL7nT0ziW3kcSAz1GNh-pJCyX01otY6jt7N9J7ms24t7GGcqOThZ2zzUeHadLwbDlXMeSg4-CpWz8YXF7Qf6QIYkVXzf1cLTvMPK3bq83A0fOdawYLC9LgdfK6GSQzSglD_5dI/s1600/vizimalom_32.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="186" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7bHw2fdL7nT0ziW3kcSAz1GNh-pJCyX01otY6jt7N9J7ms24t7GGcqOThZ2zzUeHadLwbDlXMeSg4-CpWz8YXF7Qf6QIYkVXzf1cLTvMPK3bq83A0fOdawYLC9LgdfK6GSQzSglD_5dI/s320/vizimalom_32.jpg" width="320" /></a></div>
<b><a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/02/a-szegedi-vizimalmok-hajomalmok-tiszan.html">Az előző részben</a> megismerkedhettünk a hajómalmok Szeged életében betöltött jelentős szerepével, fénykorukkal és hanyatlásukkal. De hogyan is folyt a munka, miképp őrölték a gabonát és a paprikát a molnárok, hogy működött egy igazi szegedi vízimalom?</b><br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/02/a-szegedi-vizimalmok-horgonyok-es.html" data-layout="button_count" data-send="false" data-show-faces="false" data-width="300">
</div>
<br />
<br />
<br />
A vízimalmok vasmacskával horgonyoztak a Tiszában. A malmot tartó vaslánc két helyen volt rögzítve a készség elejéhez, azaz a hajóházat, és a tárhajót elöl összetartó gerendázáthoz. A vízimolnároknak a horgonyzáshoz egészen különleges láncuk volt. A kovácsok erre a célra nagyszemű – 28-30 cm-es szemnagyságú –, vasláncot készítettek, ami akkor is megtartotta a szilárdan megépített malmot, ha erős volt a víz sodra. Ilyen erős, nagyszemű láncra volt szükség a „macskázás”-hoz is. A régi molnárok a malom helyének változtatását hívták macskázásnak, ami a vasmacska felszedésével és újbóli kivetésével járt. Ezt a Tisza vízállásának sokszor naponkénti változása tette szükségessé.<br />
<br />
<h3>
Horgonyzás a Tiszán, a macskázás </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
A macskázáskor vízimolnárok egy külön erre a célra épített úgynevezett macskaszödő csónakba ültek. Ez egyfából kivájt, hatalmas, 6-8 m hosszú csónak volt, aminek a farát nem faragták ki, hanem tompának hagyták (tompafarú csónaknak is nevezték). A molnárok a macskázásnál segítettek egymásnak, négyen-öten is csinálták egyszerre, mert nehéz művelet volt. A macskaszödő csónakkal ügyesen odafaroltak a malmot tartó lánc alá, itt egyikük egy vastag dorongot beledugott a láncszembe, és a dorongot nekifeszítette a csónak tompa végének, a másik a következő láncszembe dugta a dorongot és ez így haladt addig, amíg a vasmacska fölszakadt a folyó fenekéről. A vasmacskát ott vetették ki újból, ahol a hely alkalmasabbnak bizonyult. A malomrévben horgonyzó első malomnak két macskája volt, ezt macskázás közben megtartotta másik vasmacska.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3c2JW2Nnr5jolooVoTn1_eKj5gdpOv1wsnBoYjSnly9US13riQ-Vo2Fvfc1bHGo0-0LXzptUpUukCXQomYlPFL1d4lThHt52JzyDtB-s9LsqS288_1Fp_iNq-DkvbqRNVslSrm1GgsL4/s1600/Moh%25C3%25A1cs+Komp+%25C3%25A9s+haj%25C3%25B3malmok+1890+k%25C3%25B6r%25C3%25BCl+%25283%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="203" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3c2JW2Nnr5jolooVoTn1_eKj5gdpOv1wsnBoYjSnly9US13riQ-Vo2Fvfc1bHGo0-0LXzptUpUukCXQomYlPFL1d4lThHt52JzyDtB-s9LsqS288_1Fp_iNq-DkvbqRNVslSrm1GgsL4/s320/Moh%25C3%25A1cs+Komp+%25C3%25A9s+haj%25C3%25B3malmok+1890+k%25C3%25B6r%25C3%25BCl+%25283%2529.jpg" width="320" /></a></div>
Amelyik malom viszont egy macskával horgonyzott, azt macskázásnál kikötötték a parthoz, nehogy elvigye a víz. Sárosi Péter szerint: <i>„A macskázással vót a legtöbb baj. Apámnak vót egy mércéje – meséli –, azzal mindég mérni köllött a vizet. Ha áradt vagy apadt, apám mán tudta, hogy macskázni köll, hogy mög ne feneköljön a malom, vagy ë ne vigye a víz.”</i> Mivel sűrűn kellett macskázni, a macskaszödő csónak mindig ott ringott a malom mellett a vizén. Ezen kívül a part felőli oldalon még egy-két kijáró csónak volt a malomhoz kötve. Ezek is mind egyfából faragott csónakok voltak, de kisebbek, mint a macskaszödő csónak.<br />
<br />
<h3>
Az őrlés – csónyikok és csúvárok</h3>
Az őrölni való gabonát legtöbbször maguk a lakosok vitték ki a vízimalomhoz. A töltésről a búzát hozó ember jó hangosan bekiáltott a molnárnak: <i>„Pista bácsi, gy’ék kend ki a darabért!”</i> – Mindig annak a molnárnak a nevét kiáltották, akinél őröltetni szoktak. Ha a malom működött, a malomkövek forgása, a fogaskerekek csikorgása, és a készségről lecsorgó víz csöpögése elég nagy zajt csapott, úgyhogy a hajóházban foglalatoskodó molnár nem mindig hallotta meg elsőre a kiáltást. Ilyenkor az őröltető elismételte még hangosabban a hívást. A vízimolnárok általában elég lassan mozdultak. A kiabálást meghallva a molnár először kinézett a hajóház elején vagy oldalán levő ablakon, jól megnézte, hogy ki kiabál, majd nagysokára megjelent az ajtóban. „Csónyik”-ba ült és lassan kievezett a partra. Átvette a „darab”-ot (nem telizsák gabona), megmondta, mikor jöhetnek érte, azután csónyikba tette és bevitte a malomba. Ha nagyobb mennyiséget vittek, az őröltető is segített behordani a gabonát. Benn a malomban a molnár bejegyezte a malomkönyvbe az őrlető nevét és a gabona mennyiségét.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgb3M6l2dBmWctitsVeJrBVtKk7SAMuFQWX0D2WiHqdg1oOjJnHrsJoFwG415BafW3YZQ1bUaPA6oSGy5_ThRdhDFBVyLZ14tSFGpErgNUC4semTx7uD5tLNtxi0gvqJ4P3VUsZ7fN1jMc/s1600/vizimalom_23.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgb3M6l2dBmWctitsVeJrBVtKk7SAMuFQWX0D2WiHqdg1oOjJnHrsJoFwG415BafW3YZQ1bUaPA6oSGy5_ThRdhDFBVyLZ14tSFGpErgNUC4semTx7uD5tLNtxi0gvqJ4P3VUsZ7fN1jMc/s320/vizimalom_23.jpg" width="320" /></a></div>
Szokás volt azonban, hogy úgynevezett csúvárok járták várost, akik összegyűjtötték az őrölnivaló gabonát és elszállították a molnárjáróhoz. Mivel a molnároknak nem igen volt sem kocsijuk, sem lovuk, rendszerint csúvárt fogadtak maguknak. A csúvárok csöngős kocsival jártak, s azokba a házakba, ahol rendszeresen volt őrölnivaló, maguktól is betértek. Őrlés után a lisztet hazaszállították. A csúvárkodás természetesen hasznos volt a vízimolnároknak, mert biztosította a malom folyamatos működését, és így az állandó keresetet. Amikor még több malom volt a molnár járóknál, verseny is volt a csúvárok között. A 19. század végén és a századforduló táján Felsővároson Lakatos György és Fulmán István volt a csúvár. Csúvárkodott még egy ideig Doktor István, de ő csak mellékfoglalkozásként, mert kásahántolója volt. A felsővárosi csúvárok gyakran kijártak Tápéra is, különösen, amikor a malmok nem mentek fel a tápai partra őrölni.<br />
A századforduló után a vízimolnároknak már nem volt pénzük arra, hogy csúvárt fogadjanak. Az ügyes, élelmes molnár akkor úgy segített magán, hogy maga ment el csúvárkodni. Az öreg Sárosi Péter például az egyik szomszédjától kért kocsit, lovat, maga mellé ültette a fiát, és így csúvárkodott Tápén és Felsővároson. Volt a molnároknak zsákhordó fájuk, azon vitték a gabonás zsákokat a kocsira, a kocsiról pedig a csónakba. Ha az őrletők telizsák gabonát adtak, a molnár kért még egy zsákot, mert a liszt nem fért el egy zsákban.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8q3P-bPBoErAKyxDD6tCs1k-zlZS1ukyGQhYH5GDIVK5zp9xC1VSAYbonK4YzVV61ckvlJxu6Jr89IevpA6gLSy_fu8zBilO8jvnSUx8agR7aOZUDy6szKTHC1157eFwYhtAKMW2F1FQ/s1600/vizimalom_35.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="244" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8q3P-bPBoErAKyxDD6tCs1k-zlZS1ukyGQhYH5GDIVK5zp9xC1VSAYbonK4YzVV61ckvlJxu6Jr89IevpA6gLSy_fu8zBilO8jvnSUx8agR7aOZUDy6szKTHC1157eFwYhtAKMW2F1FQ/s640/vizimalom_35.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
Rostálás – mögszentöléstől a garagyig</h3>
Őrlés előtt a gabonát a konkolytól és más odakerült szemektől meg kellett rostálni. A rostálást rendszerint maguk az őrletők végezték otthon, de szükség esetén a molnár is megcsinálta. Ezután következett a gabona mögszentölése. A molnár a gabonát nagy, egyfából kivájt teknőbe öntötte, egy kis vízzel meghintette, majd összekavarta. A gabona megvizezése két okból volt célszerű: egyrészt így lehámlott a szem külső rétege és könnyebben különvált a korpa, másrészt csökkent annak a lehetősége, hogy a malomkő a lisztet megégeti. A mögszentölés után a gabonát kis ideig a teknőben hagyták, majd következett az őrlés: <i>„mikor a nyirkosságot mögkapta a búza, azután őrölték”</i>.<br />
A molnár megmerítette a fölöntőt a megnedvesített gabonában, és egy vékányit felöntött a garagy-ra. Említettük, hogy a kőpadhoz 4-5 lépcsőfok vezetett fel. A felső malomkő fölött elhelyezkedő, négyszögletes fatölcsérhez hasonlító garagy még magasabban volt: egészen a zsindelytető alatt. A nagygaragyban volt a kisgaragy, amely a felöntött gabona egyenletes adagolását biztosította. Míg a nagygaragy mozdulatlanul állott, a kisgaragy állandóan mozgott a rázófa segítségével. A kisgaragyból a gabona a felsőkő nyílásán keresztül a kűmejj-be jutott, ahonnan egyenletesen szétoszlott a malomkövek közé. Az alsókő mozdulatlanul állt, így a függőleges szálvason, forgó felsőkő forgása biztosította a gabona megőrlését. Mind a két malomkő faburkolattal volt körülvéve, hogy a kövek közül ne szóródjék szét a szem.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifrNCzNsVFc4YqyqyYOQLNtiCEMBezCUkaPMLeQKMUn7kkx8poHBVyuTVSAfk17-_Imk2_vUmiYD5mGLkLiCeTUZ9wnWMGp416d_diOfxH8X9KnyXZx8tOdz4ZJGL09qnQvhPkmELTDH0/s1600/vizimalom_04.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="222" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifrNCzNsVFc4YqyqyYOQLNtiCEMBezCUkaPMLeQKMUn7kkx8poHBVyuTVSAfk17-_Imk2_vUmiYD5mGLkLiCeTUZ9wnWMGp416d_diOfxH8X9KnyXZx8tOdz4ZJGL09qnQvhPkmELTDH0/s320/vizimalom_04.jpg" width="320" /></a></div>
A molnár szabályozni tudta a malomkövek egymástól való távolságát. Ez igen fontos volt, mert ettől függött a liszt finomsága. A malomkövek szabályozására több különféle eszköz szolgált. Legtöbb vízimalomban a kőpad mellett volt egy függőleges rúd, erre erősítettek egy vízszintes rudat, ami az alsókő alatt feküdt. Ha a malomköveket összébb szorították, az alsókövet ezzel a vízszintes rúddal megemelték, és így finomabb lisztet tudtak őrölni. A liszt a lefolyókán jutott a malomkövek közül a kőpad melletti lisztládába, vagy egyenesen a zsákba. Ha a garagyból elfogyott a gabona, megszólalt a garagy aljához erősített csengő és figyelmeztette a molnárt, hogy ismét fel kell önteni.<br />
<br />
<h3>
A szitálás</h3>
A vízimalmok a gabonát „egy tallóra őrték mög”, azaz nem választották külön a lisztet a korpától. Ezért a vízimalomban őrölt lisztet kenyérsütés előtt meg kellett szitálni. A szitálás már otthoni munka volt és az asszonyok végezték. Az egyfából kifaragott teknőn két rudat fektettek keresztül, ezekre rátették a szitát, és a korpás lisztet mind átszitálták. A liszt áthullott a szitán, a korpa fennmaradt. Ha kalácsot sütöttek, a lisztet egészen sűrű sejömszitán szitálták meg. A legutóbbi időkben mar voltak olyan vízimalmok, ahol a megőrölt lisztet rögtön meg is szitálták. A leleményesebb, újításra fogékonyabb vízimolnárok a szitát a lefolyóka alá tették, úgyhogy a kövek közül kijutó liszt mindjárt átszitálódott.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhc9ZpMhPUrOcNZYoMP-LuaUPs8_XsB880mgsxlg2C_g8OHcBcyjCFr0m5cnMebfE8_7qSpL0W50FQlHtG5fQnRwubKxe6Un_Lj8UFjnauGl4zC-jqBjYkZXcg1N6H2UmPguTRPJETd02E/s1600/vizimalom_14.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="204" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhc9ZpMhPUrOcNZYoMP-LuaUPs8_XsB880mgsxlg2C_g8OHcBcyjCFr0m5cnMebfE8_7qSpL0W50FQlHtG5fQnRwubKxe6Un_Lj8UFjnauGl4zC-jqBjYkZXcg1N6H2UmPguTRPJETd02E/s320/vizimalom_14.jpg" width="320" /></a></div>
A szitát ferde síkban helyezték el, így a fennmaradó korpa lefolyt az aljára, és minden mozgatás nélkül folyamatosan átszűrődött a lefolyókán lehulló liszt. A vízimalmokban használt finom selyemszitát pitliszitának is nevezték. Érdekes, hogy a legtöbb vízimolnár még az 1900-as években sem vezette be a szitálást, pedig mindenképpen hasznos lett volna, mert pótolta a fejlettebb technikai eljárást. Az újítástól való idegenkedés talán azzal magyarázható, hogy a szitálást nem a saját feladatuknak tekintették, hanem a régi szokáshoz híven elsősorban házi munkának. Másrészt az öregek elbeszéléséből kivehető az is, hogy az őrletők legtöbbje nem igényelte a korpás liszt megszitálását, mert megszokta és szerette a korpás lisztből sütött kenyeret. Az öregektől tudjuk, hogy a vízimalmok nagyon jó lisztet őröltek. <i>„Olyan magos, púpos kenyeret sütöttek abbul a lisztbül, hogy olyat nem övött azúta se a nép...”</i> – mondták az idősebb asszonyok. Általában az öregek között gyakori volt az a vélemény, hogy a vízimalmok jobb lisztet őröltek, mint a gőz- vagy szélmalmok, mert malomköveik lassabban forogtak, mint amazoké, és így soha nem égették meg a lisztet. Az a kis korpa, ami a szitálás után benne maradt a lisztben, véleményük szerint nem ártott a kenyérnek, sőt úgy még jobbízű volt.<br />
<br />
<h3>
A malomkövek</h3>
A szegedi vízimalmok a múlt század végén két pár kővel őröltek, de gyakran előfordult, hogy a Tisza lassú sodra miatt csak az egyik kőpár működött. A múzeum malom-modellje egy pár kővel őrlő vízimalmot ábrázol; a másik kőpárt a nagykerék ellenkező oldalán kell elképzelnünk. A Tiszánál gyorsabb folyású Marosban a múlt században három kőpárral őrlő vízimalom is működött. A Tiszán azonban a harmadik kőpárnak áradás idején sem vették volna hasznát.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFgwRUroiQR_Oqiy_hZIofgzmj86YWeWw8RP0SDWRwiGNp1-s5oVVlet0gmyfe5l1dOw4WXqDO_CBjjd_NPFh_vcMjg4Gitnlsu0sf8Ba7WXrG3_btY4LXDoQi5CzVArvPkJ6py5KL6Xs/s1600/vizimalom_30.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="152" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFgwRUroiQR_Oqiy_hZIofgzmj86YWeWw8RP0SDWRwiGNp1-s5oVVlet0gmyfe5l1dOw4WXqDO_CBjjd_NPFh_vcMjg4Gitnlsu0sf8Ba7WXrG3_btY4LXDoQi5CzVArvPkJ6py5KL6Xs/s320/vizimalom_30.jpg" width="320" /></a></div>
A vízimolnárok munkája volt még a kő megvágása, amihez kűvágó csákányt használtak. A két őrlőkő súrlódási felületén vájatokat, levegőcsatornákat (népiesen: rémis vagy rémös) vágtak. Ezeket a csatornákat, ahogy a kő kopott, időnként meg kellett újítani. A malomköveket Sárospatak vidékéről hozták tutajokon és helyben maguk a molnárok állították össze. A tetején néhány üregbe szükség esetén ólmot öntöttek, hogy a kő nyomását egyenletessé tegyék. A malomkő rossz, kopott részeit timsóval pótolták.<br />
A vízimalmok napi termelőképességére egy Kulinyi Zsigmond által közölt statisztikából következtethetünk. Eszerint az 1890-es években 15 vízimalom 30 járattal 179 mázsa napi termelést ért el. Egy két malomkőpárral működő vízimalom tehát naponta körülbelül 11 mázsa gabonát tudott megőrölni. A 19. század végén a szárazmalmok ennél többet termeltek, a szélmalmok viszont kevesebbet. A későbbi időkben hengerszékre átalakított vízimalmok persze nagyobb termelőképességet értek el és finomabbra is őrölték meg a lisztet. Hangsúlyoznunk kell, hogy tudomásunk szerint Szegeden ilyen átalakítás nem történt. A Duna mellékén, ahol a jobb állapotban levő vízimalmokat már a század elején korszerűbb szerkezettel látták el, még a legutóbbi időkben is őröltek vízimalmok. 1951-ben Mohácsnál, Meszesnél, Úszódon, Ordasnál, Pakson, Madocsán és Vácott egy-egy, Iváncsa-Ráckevén három vízimalom őrölt. Az átalakítás után a küves malmokat csak darálásra, főleg paprikadarálásra használták. A Tisza egyik kis mellékfolyóján, a Túron, Túristvándinál működő utolsó vízimalom is két hengerszékkel és csak egy pár darálókővel működött.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHi2SpDnYnoTYK40EznYLVOA12HD3QwO4UHdDCKavdVc7GdQ0z4JrSbZjwJ3xHP0FW-k2GF2QkIzVrzVrtS2mrwYjj7nyIp-qJuke9WCvQfyJP1DrqQYIwX66ZlgBgqhUmhpX-CvwdX4M/s1600/vizimalom_19.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="270" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHi2SpDnYnoTYK40EznYLVOA12HD3QwO4UHdDCKavdVc7GdQ0z4JrSbZjwJ3xHP0FW-k2GF2QkIzVrzVrtS2mrwYjj7nyIp-qJuke9WCvQfyJP1DrqQYIwX66ZlgBgqhUmhpX-CvwdX4M/s640/vizimalom_19.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
A fizetség – a malompor</h3>
A vízimolnárok vámért őröltek. A vámot a búzából vették: kétvékás zsákból 2-3 köpőcével. Mai mértékegységben: 1 mázsa búzából nagyjából 8 kg vámot vettek, árpából és kukoricából kevesebbet, körülbelül 6 kg-ot. A molnároknak ez volt a keresetük. Abban az időben, amikor a molnárok többnyire még csak alkalmazottak voltak a malmon, a jövedelemnek 1/3 része jutott nekik és az úgynevezett malompor. Viszont akkor több volt az őrölnivaló, mert még nem működtek a gőzmalmok. A vízimolnárkodás tehát Szegeden mindig szerény, de biztos megélhetést nyújtott.<br />
Voltak olyan vízimalmok, amelyekben ketten dolgoztak. Ilyenkor 24 óránként váltották egymást, tudniillik a molnárok az éjszakát is a malmon töltötték. A vasúti híd megépítése óta (1850-es évek) a vízimalmok a híd kűlábjainál teleltek, mert ott védve voltak az úszó jégtábláktól, és a folyónak ez a szakasza rendszerint nem fagyott be.<br />
<br />
<h3>
Kinyérsütögetők, paprikaőrlés</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxO6Sk1XGgxHqmKd6qWVnh5VlOcXpYOoBbCgxGPu8kcPWDvL53AQG4MAG39qi35QrfhbE9aJbt5vnsCX8M_ZyQQBGFW_fnjdBgCcPZIKW-jQSG2Yu_JwMBkk1u7IqATBZFc2DeUy4Bask/s1600/vizimalom_26.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="185" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxO6Sk1XGgxHqmKd6qWVnh5VlOcXpYOoBbCgxGPu8kcPWDvL53AQG4MAG39qi35QrfhbE9aJbt5vnsCX8M_ZyQQBGFW_fnjdBgCcPZIKW-jQSG2Yu_JwMBkk1u7IqATBZFc2DeUy4Bask/s320/vizimalom_26.jpg" width="320" /></a></div>
A vízimolnárság, mint céhen kívül álló, gyökerében népi foglalkozás, összefüggött a régi Szeged sok más népi iparágával. A hajó- és malomépítéssel való kapcsolatára már rámutattunk. A vízimolnársággal fonódott össze a kenyérsütés is, amely a 19. században Szegeden külön háziiparrá fejlődött. Különösen Felsővároson, ahol egyes vízimalmok csak a kinyérsütögető asszonyoknak őröltek. A vízimolnárok a kinyérsütögetők megbízásából megvették a búzát, megőrölték és a lisztet eljuttatták hozzájuk. Leggyakrabban azonban a kenyérsütéssel a molnárok feleségei foglalkoztak. Ezért azután ez a jellegzetes szegedi foglalkozási ág együtt tűnt el a vízimolnársággal, átadva helyét az akkor természetesen már fejlett pékiparnak. A szegedi vízimalmok – amint már említettük – nemcsak gabonát őröltek. Az alsóvárosiak a 19. század második felétől túlnyomórészt áttértek a paprikaőrlésre. <br />
<br />
<h3>
Molnárok mulatsága</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvUxfFVHPFVv1SgKUu29tMcs-uvSkfqyvUkSlm4fDzemJz1eGPqVMmhHqTI-y4NimHRLQqsHqLDDlVBCjq6NpPJqOHcQYFUgeJqaO48SAYWvmDj4VExDaNUyG-QeoDMoIJfLF_3FGsZ8M/s1600/vizimalom_18.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvUxfFVHPFVv1SgKUu29tMcs-uvSkfqyvUkSlm4fDzemJz1eGPqVMmhHqTI-y4NimHRLQqsHqLDDlVBCjq6NpPJqOHcQYFUgeJqaO48SAYWvmDj4VExDaNUyG-QeoDMoIJfLF_3FGsZ8M/s320/vizimalom_18.jpg" width="320" /></a></div>
Nem hiába volt a vízimolnárság Szegeden hagyományos és nevezetes foglalkozás, jeles szokásanyaga is alakult ki az eltelt évszázadok folyamán. Régi idők óta szokás volt, hogy a vízimolnárok egy Tisza közepén képződött porondon pünkösdkor és István napján nagy mulatságot rendeztek. Az 1860-as években egy hirtelen támadt nyári zivatar elmosta a híres molnár-bálat, úgyhogy ezután a felsőtiszaparti füzesekben tartották meg az istvánnapi molnárünnepet.<br />
A vízimolnárok ügyes dudások voltak, különösen a vízidudát kedvelték régebben. Tömörkény István egy öreg vízimolnár szavaival így írja le a vízidudát:<br />
<blockquote class="tr_bq">
<span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><i>„...Mert az (ti. a víziduda) a vízbe szokott úszni kötélen a malom mellett. Mert tudja, két darab fábul volt az, hosszában való két darab fábul. Vaskarikák tartották össze. Hát, ha az kintvan a napon, összeszárad, szétesik. Azért az a vízben úszott, csak akkor vöttük elő, ha dudálni köllött.”</i></span></blockquote>
Többet tudunk meg a vízidudáról Kovács János feljegyzéseiből. Az ő leírása szerint <i>„a víziduda... mintegy másfél méter hosszú és 8-15 cm átmérőig vastagodó, fűzfahánccsal körülhajtogatott, egybeerősített, két kivájt fűzfaágból készült hangszer- volt.”</i> Leginkább a havasi kürthöz hasonlíthatnánk. Nem hangszer volt, inkább jelzőeszközül használták: amikor a duda szélesebb alsó felét a víz fölé tartva belefújtak, messzire hangzott a csendes Tisza-parton hátborzongató sikongása. A molnárok rendszerint a sót és fát tutajozó románoktól vették cserébe kukoricalisztért.<br />
Ugyancsak jól játszottak a vízimolnárok egy ma már szintén ismeretlen régi hangszeren, a bőrdudán. Híres bőrdudás volt Bukusza Tanács Ignác vízimolnár, aki alsóvárosi parasztlakodalmakba is eljárt dudálni. Az ő háza előtt állott utolsó hírmondóul a tiszai víziemberek hagyományos címere, a fából faragott bőgős orrtőke.<br />
Végezetül említsük meg a vízimolnároknak egy apáról fiúkra öröklődő szokását. Ez fényt vet arra is, milyen szoros, valósággal családi közösségben éltek ennek a népi foglalkozásnak hajdani művelői. A felsővárosi vízimolnárok egy-egy molnártársuk halálakor kikísérték az elhaltat utolsó útjára a temetőbe. Fekete ünneplő ruhában, saját zászlójukkal és fáklyáikkal vonultak fel. A temetésről abba a kocsmába mentek, ahol a zászlót és fáklyáikat tartották, és halotti tort ültek. Mindegyikük előtt gyertya égett az asztalon, úgy iszogattak és énekeltek. A szertartásos torok színhelye a 19. század 70-es, 80-as éveiben a felső tisza-parti Lippai-féle kocsma volt („Masa szülém” kocsmája). Az idősebb vízimolnárok elhalása után a régi szokásokat már nem mindig tartották meg. Számuk egyre fogyott, és e hanyatló népi iparág szokásai szinte előbb tűntek el, mint maga a mesterség.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_2I-UP_Xk1yMgYws2WW00AMuMzlTb1D3BufIYAT8JGMthKX93mJjD9tzJv8rav3RXGdxLsw9TBMj7mDRIN1wo1KR_93RCTkY9u3-4EkF6DPdd0GZ66qwwgHcEJ-1y9nUhcdZL3BYz-9o/s1600/vizimalom_05.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="278" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_2I-UP_Xk1yMgYws2WW00AMuMzlTb1D3BufIYAT8JGMthKX93mJjD9tzJv8rav3RXGdxLsw9TBMj7mDRIN1wo1KR_93RCTkY9u3-4EkF6DPdd0GZ66qwwgHcEJ-1y9nUhcdZL3BYz-9o/s640/vizimalom_05.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
A szegedi vízimalmok jelentősége</h3>
A vízimalomépítés és a vízimolnárság igen jelentős szerepet töltött be a régi Szeged gazdasági életében. Az Árpád-kortól kezdve évszázadokon át meg volt, a török kiűzése után, a 18-19. században pedig döntő, országos jelentőségűvé vált Szegeden ez a két népi iparág. Több évszázados fennállása alatt olyan gazdag szakmai hagyományok fejlődtek ki, különösen a vízimolnárságban, amelyeket a fejlettebb technikával dolgozó gőzmalmok is átvettek. A 20. századba átnövő molnárnemzedék tehát szakmai tudásának hasznát vette a tőkés malomipar uralkodóvá válásakor, sőt több újítás kezdeményezője lett. A technikai eszközök fejlődése következtében szükségszerű volt a vízimalmok eltűnése.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVshuoQiPHY6Z9GK_5y70BjgvZNhE_NMbBoZ1VnILjnreIwmlI9jpzbN76BFwtXuxmE3cAQNO-avBXYsaPWYfAEImknhfZxrv_aUZp1gSfgJ0mxrDWIE98Kj0X0LKOLHloVmDpW5tV3Cw/s1600/vizimalom_34.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="313" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVshuoQiPHY6Z9GK_5y70BjgvZNhE_NMbBoZ1VnILjnreIwmlI9jpzbN76BFwtXuxmE3cAQNO-avBXYsaPWYfAEImknhfZxrv_aUZp1gSfgJ0mxrDWIE98Kj0X0LKOLHloVmDpW5tV3Cw/s320/vizimalom_34.jpg" width="320" /></a></div>
Egy vízügyi szakmunka az alföldi vízimalmok eltűnésének egy másik szükségszerű okáról emlékezik meg. A vízügyi szakértők tapasztalatai szerint a 19. században a folyókon levő vízimalmok elposványosították a folyót, mert az úgynevezett vízduzzasztó malomgátak felfogták az iszapot. Ezért a folyószabályozási munkálatok során a mérnökök feladatuknak tekintették a vízimalmok megszüntetését is. Azonban Szegednél ez nem lehetett döntő oka a vízimalmok csökkenésének, hiszen a Tisza-szabályozás már az 1840-50-es években megindult, s a vízimalmok száma ekkor még szaporodott. A szegedi vízimalmok különben sem gátas malmok voltak, mint a kisebb, nyáron csaknem kiapadó alföldi folyókon őrlő malmok. Itt a malmok nagy apadás idején – hogy a hajózást sem veszélyeztessék – a közeli Marosban őröltek. Mindezekből kiderül, hogy a szegedi vízimalmok eltűnése nem egyetlen, de első és legfontosabb okának a termelő eszközök fejlődését, a gőzmalmok mindent elsöprő versenyét kell tartanunk.<br />
<br />
<span style="font-size: x-small;"><i><b><span style="font-size: small;">Az előző részben: <a href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/02/a-szegedi-vizimalmok-hajomalmok-tiszan.html">Hajómalmok a Tiszán</a></span> </b></i></span><br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/02/a-szegedi-vizimalmok-horgonyok-es.html" data-send="true" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i><b>Forrás:</b> </i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i>Juhász Antal</i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: x-small;"><i>Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1958-1959. 127-141. p.</i></span><br />
<b><span style="font-size: x-small;"><i>Képek:</i></span></b><br />
<span style="font-size: x-small;"><i>internet, <a href="http://www.bajaihajomalom.hu/" target="_blank">Bajai Hajómalom Egyesület</a> </i></span></div>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-79931609589764514212015-08-30T01:00:00.000+02:002015-08-30T12:47:09.784+02:00A dorozsmai kubikusok<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgM3pqxOfxsAeoGK_s5TcvcPIZj3dNxlcfXWHV_mzdergYiIS0vIg2R7_OcbfRatTQURPAic5uDWnAp2xGx1736lA3uOBphX7jAgRfoSJ474_9PSJ3P3mOqLn6koGMDfD6fSCXvsno1Zv1a/s1600/kubik_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="207" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgM3pqxOfxsAeoGK_s5TcvcPIZj3dNxlcfXWHV_mzdergYiIS0vIg2R7_OcbfRatTQURPAic5uDWnAp2xGx1736lA3uOBphX7jAgRfoSJ474_9PSJ3P3mOqLn6koGMDfD6fSCXvsno1Zv1a/s320/kubik_1.jpg" width="320" /></a></div>
<b>Világszerte széles szakirodalom foglalkozik a kubikusokkal, ennek a már-már elfeledett szakmának a leírásával. Kubikosok nem csak Magyarországon léteztek, e munkát, ennek fontosságát nem nálunk találták fel. Részletes, ízekre szedett, e tevékenység lépésről-lépésre való leírása számtalan külföldi, és hazai szerző tollából látott már napvilágot. A <i>Dorozsmai füzetek</i> sorozatában <i>Tóth György</i> mutatta be a dorozsmai kubikusokat, életüket, bepillantást engedve egy szegényparaszti, </b><b><b>embert próbáló </b>foglalatosságba.</b><br />
<br />
<div id="fb-root">
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" scrolling="no" src="http://www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Fszegedpanorama.blogspot.hu%2F2012%2F10%2Fa-dorozsmai-kubikusok.html&layout=standard&show_faces=false&width=450&action=like&colorscheme=light&height=35" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe>
<br />
<div style="text-align: right;">
<i><b>Kubikos, kubikus, kubis megnevezést a német<br />Kubikmeter (köbméter) szó első tagjából eredeztették </b></i></div>
<br />
Hazánk középkori történelmében, mint szerte Európában, a három fő foglalkozási ágat az iparosság, a kereskedők és a mezőgazdaságban dolgozók alkották. A termőföld művelését a korabeli jobbágyság, majd a parasztság látta el, szó sem volt arról, hogy a parasztság rétegeződött volna a mezőgazdasági termelés színvonala szerint. Az emberek vetettek, arattak, betakarítottak a természet rendje alapján. A hegyi emberek a köves, vékony termőrétegű talajokon küszködtek, s jobbára az állattartás, vagy szőlőtermesztés valósult meg a sovány földeken. Az alföldi, pusztai nép osztozott sorsában a sívó, homokos, kötetlen szélfútta talajon, a zsíros feketeföldeken termelő parasztsággal, s előbbiek mindig irigyelték a jóval nagyobb terméshozamokat, nem nézve azt, milyen áron termett.<br />
<br />
<br />
<h3>
A Tisza az úr e tájon </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZPrK0jlOyy0VWhqk2dbQMhN2NUM2IxcUPfClmhd8nSci3u5l_K3thhNU7t4reJSioaq45XdBUUQ_jdkHOv4RUAzNc-DJVp2OBwT2HuYqbYF5w5ZIwuPEYrEC1UjNj-5oJLhLPEP5RzWfq/s1600/kubik_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="232" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZPrK0jlOyy0VWhqk2dbQMhN2NUM2IxcUPfClmhd8nSci3u5l_K3thhNU7t4reJSioaq45XdBUUQ_jdkHOv4RUAzNc-DJVp2OBwT2HuYqbYF5w5ZIwuPEYrEC1UjNj-5oJLhLPEP5RzWfq/s320/kubik_2.jpg" width="320" /></a></div>
A Tisza és mellékfolyói minden tavaszi olvadáskor óriási területeket árasztottak el, tönkre téve a vetéseket, romba döntve falvakat, városokat. Égető szükségszerűséggé vált folyóink – kivált a Tisza – szabályozása, amellyel évszázadokon keresztül senki nem foglalkozott, míg gróf Széchenyi István 1846 előtt nem kezdeményezte azt az országgyűlésen. Az addigi 1419 km hosszú folyó megzabolázása még azon év augusztusában megkezdődött. Az óriási, eladdig nem látott beruházás szabályozási munkáinak megtervezésével Vásárhelyi Pál mérnököt bízták meg.<br />
Vásárhelyi tervei, pontosabban a század első felében, főként Huszár Mátyás vízszabályozási terveinek felhasználásával kezdték meg a feladatok elvégzését. A munka során, közel fél évszázados, többszöri nekirugaszkodás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, létrehoztak 136 km új, épített mederszakaszt, eközben 589 km holtágat vágtak le az élő Tisza testéről. A magyar országgyűlés 1884-ben elfogadta a Tiszáról szóló törvényt, amely összefoglalta a folyó szabályozásával összefüggő teendőket az 1879-1884 közötti periódusban.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnl2zGQwh57LdPPaQRPSkxxyUbjIU9wGlTrsEF8USCZk-eA-DInYTbATn2u1nPIvoEmEmPH0m8lCnqLFu75zRnCWBpf56nHdZQvOUoREZbEazZ2xqVTRgRD59eSAb_LFAqg1i7IdmYtLGt/s1600/ativizig_kubikos.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnl2zGQwh57LdPPaQRPSkxxyUbjIU9wGlTrsEF8USCZk-eA-DInYTbATn2u1nPIvoEmEmPH0m8lCnqLFu75zRnCWBpf56nHdZQvOUoREZbEazZ2xqVTRgRD59eSAb_LFAqg1i7IdmYtLGt/s320/ativizig_kubikos.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>ATIVIZIG vízügyi emlékhely</i></td></tr>
</tbody></table>
E helyen feltétlenül meg kell említeni Gregersen Guilbrand (1824-1910) – Magyarországon letelepedett – norvég építőmester nevét. Amikor 1879 márciusában Szegedet elöntötte az árvíz, az újjáépítési munkálatokban Gregersen cége jelentős részt vállalt. Neve ekkor vált országosan ismertté; Szegeden végzett munkája elismeréséül kapta meg a nemesi címet, s válhatott belőle a Ferenc József-rend kitüntetettje. A mérhetetlenül sok föld megmozgatásához, a védművek kialakításához, megerősítéséhez tudásban, mennyiségben olyan munkáskezek kellettek, melyekhez csak az egyiptomi piramisok építői voltak foghatók. Gregersen fogta össze és irányította Szeged feltöltéséhez, az árvízvédelmi töltések megerősítéséhez szükséges hatalmas földmunka mozzanatait.<br />
Itt születtek meg a magyar kubikosok névtelen ezrei, vagy ahogyan Jókai Mór nevezte őket, „az Isten munkásai”.<br />
<br />
<h3>
Akiket a szükség teremtett</h3>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaigfwtM3rRnIxRn36bLcJQ663omac2IrClmMRRhJ1_QySTUZ8VpYQW_eEDRvKO2pjULtJ7FSc_c2M4wBWXNBxl2umXG9VBaHOB7bhEzjPrYY7uu2PngKfWBF8vqPd0Mcabjvk7tyEqSh8/s1600/kubik_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaigfwtM3rRnIxRn36bLcJQ663omac2IrClmMRRhJ1_QySTUZ8VpYQW_eEDRvKO2pjULtJ7FSc_c2M4wBWXNBxl2umXG9VBaHOB7bhEzjPrYY7uu2PngKfWBF8vqPd0Mcabjvk7tyEqSh8/s320/kubik_3.jpg" width="241" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Az utolsó szegedi talicskakészítő mester<span style="font-size: large;"><b><br /></b></span></i></td></tr>
</tbody></table>
Szeged környéke, de általában a Tisza mente, a folyószabályozás előtt bővelkedett zsombékos, öntéses területekben, s a talaj szerkezete a termőréteg alatt nagy mennyiségű, iparilag is hasznosítható, kiváló minőségű agyagot tartalmazott. A helyben is feldolgozható, nem nagy távolságokból kitermelhető nyersanyag, kivált az 1879-es szegedi Nagyárvíz rombolását követő újjáépítéseknél kurrens árucikké vált. Az addig is működő, de most már rohamosan beinduló téglaipar – bár nagy számban létesültek feldolgozó létesítmények, téglagyárak – a szükségleteket alig bírta kielégíteni. Nem kell feltétlenül klasszikus értelemben vett nagy (Hoffman-féle) égetőkemencés rendszerű gyárakban gondolkodni, igen népszerű és kivált olcsó volt a napon szárított, vagy kis boglyakemencékben égetett téglából történő építkezés is, főleg faluvidéken, vagy az újjáépülő város peremkerületeiben. De az agyagot ki kellett termelni, így is-úgy is, mivel az árvíz miatt tönkrement, ám lassacskán mégis erőre kapó, gyarapodó polgárság még egyszer nem hagyta volna házait egy legközelebbi árvízkor csak úgy a hullámokba olvadni. Erősebb alapon, csengően keményre égetett „vasas” téglából kezdett építkezni.<br />
Az előrelátás a fájdalmas tapasztalatokra alapozott: a szeszélyes Tiszát gátak közé kellett szorítani, s a magas gátrendszer felépítéséhez, valamint a téglagyártáshoz kellő agyagszükséglethez hatalmas munkaerő-igény merült fel. Kiskundorozsma – a Jászsághoz hasonlóan – nem bővelkedett ez irányú tapasztalatokkal rendelkező munkásokkal, de emberanyaggal igen. A Dorozsma-környékbeli szikes, rossz minőségű földek a mezőgazdaságot nem tudták nagyobb haszonnal bíró foglalatossággal lekötni, talán az állattartás jelentett némi fedezetet a mindinkább elszegényedő emberek számára. A zsellér, cselédsorba süllyedő paraszti lakosság nagy keservesen tudott csak megélni ebből, valamint az idényjelleggel adódó olyan munkákból, mint az aratások, a betakarítások, a répaszedés, kukoricatörés.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGX5aUeqbR4FJQ2NgUBxfYOVfjK86gtZrQQiWkX55UkIwHVU6LOBSW-ONgjK5gvMv9Rayxrz6ag_yyjLL_wgZlCCVU5ILRSzClYMSsUaatMLtVUT93cWFdcYCAiRu8sfRanKYkeeavFDdJ/s1600/kubik_10.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="534" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGX5aUeqbR4FJQ2NgUBxfYOVfjK86gtZrQQiWkX55UkIwHVU6LOBSW-ONgjK5gvMv9Rayxrz6ag_yyjLL_wgZlCCVU5ILRSzClYMSsUaatMLtVUT93cWFdcYCAiRu8sfRanKYkeeavFDdJ/s640/kubik_10.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Munkára várva</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
Egy-egy idénymunka között hónapok telhettek el, s a kampányszerűen, gyorsan jelentkező feladatokra nagy tömegekben verbuválódtak az emberek. A birtokosok könnyűszerrel válogatták ki közülük a legerősebbnek, munkabíróbbnak látszókat. A gyorsan, pár heti elvégzett munkából keresett kevéske pénz hamar elfogyott, s a családra ismét ínséges hónapok vártak. Változtatni kellett. A helyi föld nadrágszíj-parcellái nem hozták meg a mindennapi kenyérre valót, az adósságok gyarapodtak, a visszafizetés kényszere a szemléletváltás kényszerét szülte. El kellett gondolkodni a korábban más országrészekből ide települt, paraszti munkát végzőknek, merre találjanak kiutat a nincstelenségből, s csak egy valamihez értettek igazán: a föld műveléséhez. <br />
A keresletet Természet Anyánk szülte. A rettenetes tragédia, az árvíz, ami csak szenvedést hozott addig, vagy a növekvő iparosodás, vasútterjeszkedés soha nem gondolt lehetőséget adott: a kenyérkereset lehetőségét. A hír, a munkáskezek toborzásának híre gyorsan eljutott a dorozsmai tanyákba. S a családok döntöttek. Szegény emberek százai látták meg, hogy az istállóban dolog nélkül heverő kapa, ásó, csákány nem csak a szőlő rigolírozására, a talicska nemcsak a trágya kihordására, a krumpli beszállítására szolgál. <br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>Érdekes látni, (…) mint mennek az országúton egyik a másik után talicskájukkal, melyen minden szükségest magukkal visznek. Van azon gyékény, jó meleg birkabőrös bunda, ásó, bogrács, fejsze, némi fehérruha, útra való élelem és egy-egy nagy kulacs. Mihelyt megérkeztek rendeltetésük helyére, mindenik külön kunyhót épít magának félig a földben, félig a fölött; a tetőt galyakkal és gyeppel rakják ki. Munkába rendszerint páronként állanak, vagyis egy-egy darab töltést ketten vállalnak el. A kubikos csak a saját szerszámjával dolgozik, melyre mindig kiváló gondot fordít; az ásó könnyű, fogantyúval van ellátva és folytonosan élesen tartva, mely czélra reszelőt használnak;„erősebb kötésű” kubikosnak még „kengyel” is van az ásóján, hogy annál mélyebbre taszíthassa bele a földbe. A talicska hasonlólag könnyű, de jó mély és nagy térfogatú s annyira megrakják, hogy az ily munkához hozzá nem szokott két napszámosnak is elég volna fölemelni. A második munkás a talicskázásnál az által segít, hogy azt elől kötéllel húzza, kivált ott, hol a töltésre egyszerre meredeken kell föltolni. E második munkást tréfásan „csikó”-nak is nevezik. S daczára annak, hogy valamennyi munka között az ily földmunka a legnehezebb, mégis kedvvel és víg kedélylyel dolgoznak. Ének, tréfálódzás és ingerkedés között telik el az idő.</i></blockquote>
<div style="text-align: right;">
<i><b>Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár: A Tisza</b></i></div>
<br />
<i><b><span style="font-size: large;"></span></b></i><b><span style="font-size: large;">SZERSZÁMOK<span style="font-size: large;">, ESZKÖZÖK</span></span></b><br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXr_cmtR-LQqAc9yEVbiNcR05FsclxrHtF2liwh_ZOusEO8MzXbu17mIv6kzmrC01B48VPdtHmhT755qH17bVNpyKvYlm-iiQjc7ZSYYbpCW6cegl3TA89GjVGq8Qtk01CJqdm6Zod1OTw/s1600/ativizig_kubikos_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXr_cmtR-LQqAc9yEVbiNcR05FsclxrHtF2liwh_ZOusEO8MzXbu17mIv6kzmrC01B48VPdtHmhT755qH17bVNpyKvYlm-iiQjc7ZSYYbpCW6cegl3TA89GjVGq8Qtk01CJqdm6Zod1OTw/s320/ativizig_kubikos_2.jpg" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>ATIVIZIG vízügyi emlékhely</i></td></tr>
</tbody></table>
A kubikolás lényegében emberi erővel végzett munka: a paraszti eredetű szerszámokat (ásó, csákány és lapát), valamint kézbeli szállítóeszközöket (talicska) a lehető legtökéletesebbre fejlesztették. Itt Dorozsmán a szegedi talicska volt használatos, bár több földet lehetett vele szállítani, de mivel ez jóval súlyosabb volt, később, a XX. századforduló első negyedében áttértek a könnyebb, szentesi talicskatípus használatára. Majd megtörtént annak szabványosítása is.<br />
<br />
<h3>
A talicska</h3>
<i>„Hűséges kenyérkereső szerszám, erős fából való, miként a gazdája. Megszerkesztése külön tudomány, ahhoz bognárok, asztalosok, teknőcsinálók nem értenek, (…) - Nincsen mög hozzá a számítása - vélik az emberek. - Nem olyan könnyű ahhoz érteni. A jó kubikostalicska ritka madár, mint az arasztos szalonna. Hű asszonyt, jó asszonyt, dolgos asszonyt könnyebb találni, mint egy jó kezes talicskát, (…) mert az egyedül csak a talicskakészítőnek tudománya. Ez meg viszont nem ártja bele magát a másféle fafaragásokba, mert az úgy igaz, hogy maradjon meg mindenki a tulajdon ipara mellett. Nem kell egymástól elszedni a kenyeret, hanem jusson belőle mindenkinek. Bolti targoncát ugyan csinálhat más is, a gazdasági udvarba való szemetes talicskát szintén, de már a kubikostalicska készítését csak erre kiválóan alkalmas emberek értik, és az egész életüket ebben a foglalkozásban töltik el. Csakis így gyarapodhatván egyre jobban a mesterség belső ismeretében.”<b> </b></i>– írja Tömörkény István.<br />
A kubikos talicska lexikonokban rögzített leírása szerint: kézi erővel végzett földmunkáknál használt egykerekű szállítóeszköz. Önsúlya kb. 30 kg, rakodótere 1/14-1/16 m3, ez földdel lazán megrakva kb.100-110 kg-os súlyt tesz ki. Kerekének célszerű elhelyezésével súlyelosztása igen kedvező: az összsúly 70%-a jut a kerékre (kb. 100-kg) így csak harmadát kell emelni, 30-35 kg-ot.<br />
A talicskán cipelte a kubikos minden „menázsiját” és munkaeszközét, vagyis a cókmókot. Lássuk csak: ásó, lapát, csákány, suba-szűr, pokróc, ponyva, ing, gatya, kapca, bocskor, csizma, 2-4 kg szalonna, tarhonya, zsír, fűszerek, hagyma, kenyér, kis faládikában fésű, tükör, olló, beretva, tű, cérna, drót, kanál, korsó, bogrács.<br />
<br />
<i><b>A szegedi talicska</b></i> <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWieZT_wgA8AHPbB0v28rgNjtYcjoIVzG_RmDqEyZUzLxg-ZlZYdqPxnxbM0NJKhnTCx_N6RXRGW0Ht4DU0BzEVYiyW7YL0fD2729SCHJCxGpVdvhMa78eHw6Y2guc2tTSA49d2sYlxpU-/s1600/kubik_4.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWieZT_wgA8AHPbB0v28rgNjtYcjoIVzG_RmDqEyZUzLxg-ZlZYdqPxnxbM0NJKhnTCx_N6RXRGW0Ht4DU0BzEVYiyW7YL0fD2729SCHJCxGpVdvhMa78eHw6Y2guc2tTSA49d2sYlxpU-/s320/kubik_4.jpg" width="320" /></a></div>
A szegedi talicska egy korábban, voltaképpen <b>„</b>ládás talicska” néven nevezett alkotmányból lett átalakítva, úgy, hogy a két kéz fogantyús ládára egyik oldalán kereket, másik oldalára, a fogantyút meghosszabbítandó, emelő-toló nyeleket- szarvakat szereltek. E talicskatípust tovább tervezve, elébb a bognárok, később már a hivatásos talicskakészítők a kerék méretét a kubikosok tapasztalatait, ajánlásait figyelembe véve olyan mértékűre növelték, hogy tolás közben a súly legnagyobb része a kerékre, alig valamennyi része a szarvakra nehezedjen, hogy így az könnyebbé, fordulékonnyá váljon. Nem volt mellékes a faanyag kiválasztása. A szerkezetnek (ládának) könnyű, de erős fából kellett készülnie, míg a kerék erősnek, keménynek, szálas anyagúnak kellett, hogy legyen, amely a nagy teherbírást biztosította. A szarvakat is erős, szálas fából készítették, mely mégsem volt azonos a kerék anyagával. <i>„Az oldalak rézsút kialakítását úgy kell figyelembe venni, hogy a belérakott homok, föld a tolás alatti rázkódás közben ki ne pereghessen. A kerék teherhez való távolsága is fontos, de leginkább még a talicska szarváé (nyeleké) mert a terhet nem lefelé kell húzni, hanem felfelé kell tolni. Számításba kell venni azt is, hogy mikor a kubikos izmainak ereje felmondja a szolgálatot, akkor a testi súlyát is segítségül hozza, hogy amikor tolás közben csaknem ráfekszik a talicskára, annak kereke akkor is csak haladjon felfelé a járódeszkán.”</i> – olvasható Tömörkény István részletes leírásában. <br />
<br />
<i><b>A makói talicska</b></i><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRQP3P5pIQg9zeVmFBZViKygi089Fa7-D7E5ZjXHockcO9jvyk-BdoapKS2QNsSJ0CDR49PUEZQ7cG1eqWb-q9vHousrQRzI7WinUFuCwoFLWl8gdvNXNw348zL6xUgpaimOlOgiOFru5h/s1600/kubik_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRQP3P5pIQg9zeVmFBZViKygi089Fa7-D7E5ZjXHockcO9jvyk-BdoapKS2QNsSJ0CDR49PUEZQ7cG1eqWb-q9vHousrQRzI7WinUFuCwoFLWl8gdvNXNw348zL6xUgpaimOlOgiOFru5h/s320/kubik_5.jpg" width="320" /></a></div>
Álljon itt példának egy korabeli leírás a makói talicskáról, amelynek elkészítési módja, részei, nagyon hasonlatosak, mondhatni azonosak akár a szegedi, vagy dorozsmai talicskához: <br />
„A talicska legfontosabb része a kerék. Ez agyból vagy kerékfejből, küllőből, talpból, ráfból, tengőből, és agykarikából áll. A vékony ráfot abrincsnak hívják. A tengelyt a talicskakészítők sokszor csapnak, Szegeden csibának mondják. A (…) talicskakerék négy talpból tevődik össze, egy-egy talpba két-két küllő van beeresztve. Vannak olyan típusú kerekek is, amelynek talpuk nincs, csak ráfjuk. Ilyenkor erős ráfra van szükség, ami egy-egy csavarral van felerősítve a küllőkhöz. Az ilyen kereket csillagos, vagy ráfos keréknek mondják. Az agyon van még négy agykarika, ezek közül kettő a küllők tövén, – ez a „tűkarika” - és az agy szélén, - ez a vég-, vagy „szélëskarika”. A talicska fogóját szarvnak nevezik, amelynek a folytatása a „tajicskaódal”. Az „eeső”, és a „háccsó” vég zárja le a talicskaláda két végét. Az oldalak és a végek alsó részére van szegezve a talicska „feneke”, vagy „ajja”. Ezt tartja a „fenéktartó” (léc) és a „fenékfölkötő” vaspánt. A páca – más néven „kërëszvas” – „bekötővas” szorítja össze a talicskaoldalt a végeknél. Nélküle nagyon”nyagda” lenne a talicska. Az oldal elülső részén van a „jukaskarika”, ebben forog a tengely. A végeken lehet még két-két „kampó”, vagy horog, nagyobb csomag felkötésekor ebbe akasztják bele a kötelet. A talicska végeit erősíti a „végirevaló lemez”, és a „támaszvas”. Ezt azért alkalmazzák az első végnél, nehogy az a tehertől eltörjön. A talicska végeit az oldalhoz kötő lemezt „véglékötőnek”, a szarvain levőt „ódalplatninak”, az oldalak felső élén „tetejirevalónak” hívják. A lábat csavar és vaslemez („sliszni”) erősíti a talicskaoldalhoz.” <br />
A kubikos gyakran élt tréfával, persze, hogy a talicskáról is tréfálkoztak:<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipHK_UKyfrboOsz-ST6Bm9nP9QX6Vha6i2PQkblvASNLsDPt-4MKrWT_kYDjvSdWKG4F86fm0_HeqE0LlbhNuc8zCDlT6lOud_9PgxtaVeyaL5lyhMzob1AlUldsjs8r1UeFy41exJjASD/s1600/kubik_0.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipHK_UKyfrboOsz-ST6Bm9nP9QX6Vha6i2PQkblvASNLsDPt-4MKrWT_kYDjvSdWKG4F86fm0_HeqE0LlbhNuc8zCDlT6lOud_9PgxtaVeyaL5lyhMzob1AlUldsjs8r1UeFy41exJjASD/s320/kubik_0.jpg" width="223" /></a></div>
<i>– Hová mész?</i><br />
<i>– Hát – aszongya – mëgyëk a szőlőbe.</i><br />
<i>– Tajicskával mész?</i><br />
<i>– Avval mék<b>.</b></i><br />
<i><b> </b>– Hozol valamit?</i><br />
<i>– Nem hozok én.</i><br />
<i>– Hát viszël valamit?</i><br />
<i>– Nem viszëk én sëmmit.</i><br />
<i>– Hát akkor mér viszëd a tajicskát?</i><br />
<i>– Viszëm, mer mëgszoktam.</i><br />
<br />
Vagy ezzel:<i> „felétëk hogy híjják a tajicskát? Válasz: „mifelénk nem híjják, hanem tojják”</i>. Jellemző volt. hogy a póruljárt emberre is azt mondták: <i>„na, átesett, mint dorozsmai ember a talicskán”</i>.<br />
<br />
Valóban, az emberek a talicskát csak akkor húzzák, ha olyan nagy teher van felpakolva, csutkaszár vagy szalma, amelytől nem látják az utat. A tolást megkönnyíti a „nyakló”. Ezt a vállra úgy helyezik, hogy első fele előre, a másik hátra essen. Anyaga bőr, vagy gurtni. Utóbbit kötelesnél veszik, előbbit kiöregedett lószerszámból ki-ki maga készíti, ritkán szíjártótól rendelik. A nyakló végére erős zsinórt, vagy szíjat erősítenek, ezt kötözik a talicska szarvára. Hogy a nyakló végéről a zsineg ki ne szakadjon, a gurtnit, vagy a szíjat visszahajlítva levarrják, a varrás alá vaspálcát, vagy keményfa darabot toltak be.<br />
A talicskakészítéshez szil-, kőris-, fűz-, tölgy-, bükk-, fenyő-, nyár-, akácfát használnak fel. Agynak legjobb a szilfa, küllőnek az akác, mert ez jó szálas, de lehet bükk, tölgy, és kőrisfából is. Talpnak szintén a szilfa a legalkalmasabb. A talicskaláda fenyő és nyárfából készül. Ilyenfajta mondások is születtek: „A kubis az éggyetlen barom-állat, akivel nem húzattyák, hanem tolattyák a fődet”.<br />
<br />
<h3>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgze_-2KL2NfrYOD9hCZ6-pJ2AS5rccByPGJB3Qu31KguRwgbCA5PDnLZlPJ9xUy1Gwtitl4h9K-JX38LeAPW-s6jCRBowRgmLf0-yvCQ0IeYOHQ1sNZgRMfufjUy1pXfti5O1A3WEEntlt/s1600/kubik_6.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="260" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgze_-2KL2NfrYOD9hCZ6-pJ2AS5rccByPGJB3Qu31KguRwgbCA5PDnLZlPJ9xUy1Gwtitl4h9K-JX38LeAPW-s6jCRBowRgmLf0-yvCQ0IeYOHQ1sNZgRMfufjUy1pXfti5O1A3WEEntlt/s320/kubik_6.jpg" width="320" /></a>
Az ásó</h3>
Az ásó széles lapú, erős, vastagabb – legalább 3-4 mm – vaslemezből kovácsolt szerszám volt. Nyelét általában erős, szálas fából vonókéssel alakította ki a bognár. Leginkább fehér akácból készítették, ritkán sárga akácból, vagy tölgyből készült, mert az bár nagyon szívós, de nehéz volt. Ez a csákány nyelére is igaz. A bükkfa nem alkalmas, mert könnyen kettőbe törött. A mezőgazdaságban alkalmazott ásótól az különböztette meg, hogy taposót kovácsoltattak rá. Ezt „rúgós ásónak” nevezték. Egy ásónyélre húzható vaskarika oldalához 10-12 cm-es derékszögű vasrudat kovácsoltak, mely az ásófej taposó élére volt szegecselve. Ez evvel a magasítással biztosította az ásófej mélyebbre való lenyomását, az egy leszúrással több föld kiemelését.<br />
<br />
<h3>
A csákány</h3>
Rendesen 90-100 cm hosszú, akác-, vagy tölgyfanyéllel volt ellátva, hogy a feszítést bírja. A csákányfej általában 40-50 cm-es volt, egyik vége hegyes, hogy a köves talaj is jól fellazítható legyen, másik keskeny baltaszerűre lapítottan élesre kovácsolva, hogy a tuskókat, gyökereket el lehessen vele csapkodni.<br />
<br />
<h3>
A kapa, lapát</h3>
Volt rövid, vagy kicsi kapa, mellyel a talicskába ragadt saras földet lehetett kikaparni (bár ehhez kaparófát használtak inkább), de általában hosszú nyelű, szögletes fejű kapát használtak, elsősorban földhúzásra, a kordékról, vagy a leborított föld elplanírozásához. A lapátot elsősorban formázásra és a földnek a szekérre, vagy kordéra való felrakodására alkalmazták. Sokszor kellett lapályos, semlyékes területeket is feltölteni, a máshol kimunkált földet szétteríteni egyes birtokokon, hogy az eladdig vizes, tocsogós, semlyékes, mélyebben fekvő földterületeket be lehessen vonni a termelésbe. (Móricz Zs: Úri muri)<br />
<br />
<h3>
A kordé</h3>
A leírások szerint fából készült, 1 m széles, 1,5 m hosszú, fél m magas oldalú kétkerekes szállító eszköz volt, amivel a kiásott földet elhordták. Ez a méret azonban vidékenként változhatott. A talajviszonyok szerint használtak széles talpú, vagy keskeny ráfos, küllős kereket attól függően, hogy homokos, vagy kötött, illetve köves talajon dolgoztak. A talicska megjelenéséig általánosan alkalmazták, azt követően vegyesen vagy csak nagyritkán. A kordét jó esetben egy ló vontatta, de volt olyan is, hogy a földes gazda béresei, vagy a kubikos családtagok húzták-vonták.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhM-k8elRFxCCNzcKjKmEOGl7m4FBmI3cnJXhplXMpMLwPGCxnVDG45G7DN4sjlppVZa3ycNrxtR-Zqg-YCA4mBO-7jyEy58eS-gFKxDl68PFvT3trR9QkPIzi7Oe7zym6o0Sjd1cpTuaP2/s1600/kubik_7_8.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="224" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhM-k8elRFxCCNzcKjKmEOGl7m4FBmI3cnJXhplXMpMLwPGCxnVDG45G7DN4sjlppVZa3ycNrxtR-Zqg-YCA4mBO-7jyEy58eS-gFKxDl68PFvT3trR9QkPIzi7Oe7zym6o0Sjd1cpTuaP2/s640/kubik_7_8.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
Egyéb eszközök</h3>
A kubikosok eszközeiket ritkán szállították maguk, leginkább az adott munkaterület sajátosságához készítették, készíttették helyben. A gödör fokozatos mélyülésekor azt a parttal körülbelül 30 centi széles fenyőpallókkal (járó) hidalták át. Ezen egyensúlyozva tolta fel a kubikos a megrakott talicskát. Legtöbbször ebben fia (csikó) segítette, a talicska első támlájába rögzített karikába akasztott kötél, vagy gurtni segítségével. A gyerek a pallónál várta apját, ott gyorsan beakasztotta a vállán átvetett gurtnit, négykézlábra görnyedve, a palló szélén kezeivel kapaszkodva vonszolta a talicskát felfelé. Felérve oldalt ugrott, hogy apja a talicska földet kiboríthassa.<br />
Töltés magasításkor, halastó ásáskor (ezt a módszert alkalmazták például Pesten, a Kis földalatti építésénél, a keszonmunkáknál is) a mélyből a földet szakaszosan, egymás fölé kiépített állásokra termelték fel. Ez egy-egy deszkatrepni volt, melyeket szintén pallók kötöttek össze rézsútosan. Néha 2-3 emeletnyi magasságba is vezetett. Itt vagy a pallókon kellett feljebb és feljebb tolni a talicskát a legfelső szintig, vagy az első trepnin kiborították a földet és az ott váró munkás lapáttal a feje fölötti trepnire lapátolta fel tovább. Mert akkoriban felvonókat nem alkalmaztak. <br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFu8BrojpAIOnfJfU22jbjGV8Pa8n3ERZLvwNy66VCFfvonPltzI1aHzH6jLjegh_VYHRJtv3uOfWtt9X_uVKM8L-feIVBqTKKGbdZ8N7RFIcuOUnM5IZSttmANSTC0rj_69i2mFJaYQui/s1600/kubik_9.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFu8BrojpAIOnfJfU22jbjGV8Pa8n3ERZLvwNy66VCFfvonPltzI1aHzH6jLjegh_VYHRJtv3uOfWtt9X_uVKM8L-feIVBqTKKGbdZ8N7RFIcuOUnM5IZSttmANSTC0rj_69i2mFJaYQui/s320/kubik_9.jpg" width="251" /></a>Többször kellett támfal-ácsolatokat is készíteni, hogy a beomlásokat megállítsák, az omladékony földeket biztosítsák, vagy ideiglenes gátfalakat ácsolni a vízbeömlések megakadályozására. Ezek általában előre megszerkesztett – ma panelnek (szádfalnak, szádpallónak) nevezett – modulokat jelentettek. Az egyéb segédeszközök is használatosak voltak: a karóverő sulyok, ami kicsi hordó alakú – mindkét végén vasabronccsal erősített, egymáshoz 2 hevederrel rögzített – keményfából készült, 80-100 cm-es nyéllel ellátott verőszerszám, amelynek súlya 5-7 kg. Vízügyi szolgálatban - a már lassan elfeledett árvízvédelmi rőzseművek építésénél - futó-rőzsesor, rőzseláp, rézsűvédő rőzseterítés rögzítésére használt akácfa karók leverésénél alkalmazták. Ott volt még a hengeres testű fa döngölő, ami keményfából készült, henger alakú test –felső széle vaspánttal erősített- keményfa nyéllel szerelve. Kisebb felületű laza föld kézi tömörítésére szolgáló eszköz, valamint az ék alakú fadöngölő. Ez négyzethasáb, végén ék alakban megfaragott keményfából készült, nyéllel ellátott tömörítő eszköz. Általában keskeny sávú földfelület – műtárgyak fala – melletti laza föld kézi tömörítésénél alkalmazták. A legnagyobb elővigyázatossággal előkészített munkáknál is előfordultak omlások, vízbetörések, beszakadások, melyek sok kubikos halálát okozták. <br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>A gátak egész mentében bizonyos távolságban föl vannak halmozva a védekezésre szolgáló eszközök és anyagok s nagy rendes halmokba rakva és megszámozva feküsznek a karók, nád- és rőzsekötegek, téglák, a szalma s még tartalék-földhalmok is, mert áradás esetén épen száraz földet legnehezebb kellő mennyiségben előkeríteni. A védekezési háború táborhelyei s egyúttal szertárai azonban az őrházak, melyek a gátak belső aljában egymástól nem egészen egy mérföldnyire vannak elhelyezve s igen csinos telepek. Minden ily őrházban van az őr rendes lakószobáján, konyháján, éléskamráján kívül két-három hivatali szoba, melyek védelem esetén mind megannyi hadiszállásul szolgálnak. Az őrházon kívül ott vannak a szertári épületek. Telerakva mindenféle védekezési szerszámmal, „kengyeles” és egyszerű ásókkal, kapákkal, csákányokkal, földhányó lapátokkal, karóverő furkókkal és bakokkal, földhordó taligákkal, kötelekkel, szurok- és petróleumlámpákkal, kézi lámpásokkal, stb., úgy, hogy azokkal bármely pillanatban föl lehet szerelni egy-egy védekező kis hadsereget; míg künn födött színek alatt, vagy csak szabadon különböző nagyságú karók, deszkák, „palincsok”, rőzse-, szalma- és polyva-kazlak állanak.</i></blockquote>
<div style="text-align: right;">
<i><b>Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár: A Tisza</b></i></div>
<br />
<br />
<b><span style="font-size: large;">KUB<span style="font-size: large;">IKOS ÉTELEK</span></span></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg517gT9OTWuGE06ikbBTN80x52qXQSjh44cz38XzIwejq02Zs_90CSjGprOA3Q_Qcmly0lbo8D0WKO8jCS6D-etw4Qv0IgIMZrtJdYmcgWaCPIJ9XjwdgH-j0-WesZMh7wFz52DoyzlXID/s1600/tarhonya_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg517gT9OTWuGE06ikbBTN80x52qXQSjh44cz38XzIwejq02Zs_90CSjGprOA3Q_Qcmly0lbo8D0WKO8jCS6D-etw4Qv0IgIMZrtJdYmcgWaCPIJ9XjwdgH-j0-WesZMh7wFz52DoyzlXID/s320/tarhonya_1.jpg" width="320" /></a></div>
<i><b>Tarhonya</b></i><br />
Kellemes ízű száraztészta, a paraszti étkezés legfontosabb eleme volt az Alföldön. Köretként, levesbetétként, egytálételként egyaránt alkalmas. A szegedi, dorozsmai asszonyok pedig híresek voltak tarhonyakészítő művészetükről. A tarhonya népszerűsége az 1879-es árvíz után ugrott meg rohamosan; az asszonyok maguk készítették és árulták a tarhonyájukat, melyek készítésére leginkább a nyári hónapok voltak legalkalmasabbak. A tarhonya eredetét illetően megoszlik az e téren kutatók véleménye. Egyesek perzsa „tarkhane” (=ez egy savanyú tejből készített daraleves) megfelelőjére asszociálnak, mások pedig egy oszmán-török étel (tejben párolt és fűszerezett gabonapép) megfelelőjét látják benne. A hosszú török befolyás alatt a délszláv népeknél „tarana” néven emlegettek a tarhonyához hasonló ételfélét.<br />
A különböző módon elkészített tarhonya az Alföld népesebb városaiból messzebbre eljáró kubikosok jellegzetes étele volt; e vándor életet élő emberek asszonyai a gulyás, illetve a pörkölt és paprikás csirke mellé csomagolták. Még tréfák is születtek. A más vidékről származó kubikosok ámultan nézték a tarhonyát, s kérdezték, honnan van ez, mi ez? A dorozsmaiak, szegediek azt válaszolták: „Felénk akkora tarhonya fődek vannak, a végit se látni. Őszre beérik, oszt lé lehet aratni”<i><b>.</b></i><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhp1XtHPtjQ0bo26Bhorf-bgq7_vZeln_hL4KJb_khxNZuL8mswn1nTb4bCApd8gqjKha4wi_UphoZLfzRWFQ1hBYhnNkDL-R1ywEBWm2ZoPHhN8LjUEnJHTu4args_QijlETpcmgyaec_H/s1600/lebbencs.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhp1XtHPtjQ0bo26Bhorf-bgq7_vZeln_hL4KJb_khxNZuL8mswn1nTb4bCApd8gqjKha4wi_UphoZLfzRWFQ1hBYhnNkDL-R1ywEBWm2ZoPHhN8LjUEnJHTu4args_QijlETpcmgyaec_H/s320/lebbencs.jpg" width="320" /></a></div>
<i><b>Lebbencs</b></i><br />
Tésztája hasonlít a tarhonyáéhoz. A meggyúrt, pihentetett, elnyújtott tésztát szárítás után féltenyérnyire eltördelve tárolták. A levestésztát, tarhonyát és lebbencset fehér vászonzacskóba kötözték. Minden paraszti réteg kedvelte, a kubikosok felváltva, tésztalevesnek, kevés húst, vagy szalonnát beleaprítva főzték a tarhonyával. Hosszú időre, távoli utakra, hosszú tartózkodásra berendezkedve biztosította a kubikosok mindennapi eledelét. <br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>Hogy az ily roppant erős munkához folyton meg legyen a kellő erő, természetesen jól és rendesen kell táplálkozniok; mit nem is tagadnak meg maguktól. Szalonna, pörkölt és paprikás, melyet szabad tűznél maguk készítenek el bográcsukban és hozzá bor és kenyér a rendes táplálékuk. Vasárnaponként szétnéznek a szomszéd községekben s bárányt, malaczot, kenyeret, bort és pálinkát szereznek be maguknak az egész hétre.</i><br />
<i>Minden nagyobb vállalatnál a fő vállalkozó köteles barakkot is fölállítani, melyben a húst, élelmiszereket, bort és pálinkát előre megszabott áron mérik. A magyar kubikos azonban csak a legszükségesebbet veszi ott, a többit inkább a falukban szerzi be. Mivel a munka kifizetése jobbára csak havonként történik, azért pénz helyett a vállalkozók időközben utalványokkal, apró czédulákkal fizetik a kubikosokat, melyeket elneveztek „Jancsi bankó”-nak; ezeket a barakkos készpénz gyanánt s teljes értékben tartozik elfogadni.</i></blockquote>
<div style="text-align: right;">
<i><b>Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár: A Tisza</b></i></div>
<br />
<br />
<br />
<b><span style="font-size: large;">P<span style="font-size: large;">ARASZTOK, MUNKÁSOK, BÁNYÁSZOK</span>? M<span style="font-size: large;">IFÉLÉK</span>?</span></b><br />
<br />
A lexikális adatok szerint a kubikos átmenetet képez a mezőgazdasági és az ipari munkás között. Egyfajta szakosodott vándormunkás, aki az ármentesítési, folyószabályozási, út-, és vasútépítési, továbbá építkezési földmunkákat végezte. Országunk szinte minden területén szükség volt kubikosmunkára, igaz, leginkább a folyók mentén, de az Alföld sík, mezőgazdasági területein is, feltöltési munkáknál, régi kunhalmok elbontásánál, nagy építkezéseknél egyaránt. De dokumentumaink vannak a magyar kubikosok Európa sok területén végzett munkájáról is, nagy becsülete volt a kemény, erős, nagy földmunkabeli tapasztalatokkal rendelkező alföldi kubikosoknak Franciaországban, Olasz, Németországban, Ausztriában egyaránt. Hazánkban a vállalkozói rendszer elterjedésével és a szakmánybér (köbölenként, majd köbméterben fizetve) általánossá válásával egy-két évtized alatt alakult ki hivatásos kubikosság. Legnagyobb számban ott szakosodtak erre a munkára, ahol a parasztság osztálytagozódása a legélesebb volt, és ahol a legádázabb küzdelem folyt a vizekkel.<br />
Meghatározó tájegységek falvai adták a szakavatott munkásokat, elsősorban azok a vidékek, ahol a szabad vizek rombolása során évente szükség volt az újjáépítésre, az árvízi károk helyreállítására. Legfőképpen Békés megye – a legendás „Viharsarok” –, de a Jászság, Szolnok, Szentes, Csongrád, Vásárhely, Szeged és környéke, így Tápé és Dorozsma is – szolgáltatta a legtöbb kubikost. Dorozsmán akkoriban – a rendelkezésre álló adatok alapján – mintegy 1500 fő körüli, magát kubikosnak mondó ember lakott. Bár a fennmaradt statisztikák a kubikosságot a mezőgazdasági munkások közé sorolják, mivel ezek a munkások nyaranta visszatértek a mezőgazdasági munkákhoz.<br />
Tömörkény István így ír róluk: <i>„… erős, sőt igen erős ember, az izmok meghatalmasodnak benne, de a csontok meg-meggörbülnek. A lábaival semmi baj,(…) a kubikosok bírnak gyalogolni reggeltől napestig, emellett tolják a talicskát (…) hanem a felsőbb csontok nem maradnak meg a maguk valóságában, a vállak megroskadnak, a hát kipúposodik, a nyak meggörbed, és a fej mindig csak a földet nézi. A földet, amelyből él.”</i><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu1tP8J86Mt_Tx1VTWz1GcSj1GQ6ZCnIW9Y5vLEYsia4E6dT20_b1GODzOKUBhUfz8-SiEur-OhHtnTh1hto-k9VxXx86FwU_vktnii3W_TjNgQjdt8QHmh6Fyk8u6RLD41xhXGnx1Jb6V/s1600/kubik_11.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="394" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu1tP8J86Mt_Tx1VTWz1GcSj1GQ6ZCnIW9Y5vLEYsia4E6dT20_b1GODzOKUBhUfz8-SiEur-OhHtnTh1hto-k9VxXx86FwU_vktnii3W_TjNgQjdt8QHmh6Fyk8u6RLD41xhXGnx1Jb6V/s640/kubik_11.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
A vasút építése </h3>
A vasút a 20. század fordulójára erős fejlődésnek indult, az ipari forradalom új vívmányai a technika finomodását, a gépek korszerűsítését hozták, a vasúthálózat kiterjedése soha nem látott méreteket öltött. Ebben az időben mintegy 22.000 km vasúthálózat épült ki a történelmi Magyarországon. Ez 1919-ben érte el csúcspontját, a 22.869 km-t.<br />
Ebben az időszakban azonban nemcsak újabb és újabb vasútvonalak építésére került sor, de létrejött a vasutak építésének rendszere is, vagyis megalakultak a vasutakat építő és fenntartó, illetve üzemeltető szervezetek is. A vasúti nyomvonal, az alappálya elkészítése, a vasúti töltések emelése, tömörítése jelentős és szakszerű földmunka befektetését igényelte, s ehhez a munkához szakképzett kezekre volt szükség. A fejlesztés éveiben ezer és ezer kubikost verbuvált a vasút a pályaépítéshez országszerte.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhh2FFVDc64fLAgUIxyO3Y6fXp2BkbwgX2AvWUE4PlcaVYG_eOpiL59wDscg_6tSwA1QA9HuvsQq1wkwN3Qhvp2Fkb6hQwTXQjwe5urhXdGVdJuSXJlZen8H-wryNp-CwLHfLDWraSeU7Z3/s1600/kubik_12.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="438" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhh2FFVDc64fLAgUIxyO3Y6fXp2BkbwgX2AvWUE4PlcaVYG_eOpiL59wDscg_6tSwA1QA9HuvsQq1wkwN3Qhvp2Fkb6hQwTXQjwe5urhXdGVdJuSXJlZen8H-wryNp-CwLHfLDWraSeU7Z3/s640/kubik_12.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Vasútépítő kubikusok</i></td></tr>
</tbody></table>
<h3>
Folyószabályozások</h3>
A 19. század második felében megkezdődött a Tisza folyó szabályozása, amit gróf Széchenyi István kezdeményezett és Vásárhelyi Pál, a reformkor legkiválóbb vízmérnöke tervezett meg. Második, vagy verítékes honfoglalásnak is nevezik a több mint száz évig tartó gátépítési munkákat, melyben kiváló mérnök elődeink vettek részt.<br />
A folyószabályozások idején az árvízvédelmi töltésekhez szükséges földet egyrészt a töltés tervezett helye mellett ásták ki, így keletkeztek a kubikgödrök. A <i>„</i>keletkezéstörténetből” következik, hogy ma a töltések folyó felőli oldalán sok-sok kilométeren át kubikgödrök sorakoznak.<br />
Ezeknek a gödröknek nagy szerepük lehet a természet gazdagságának megőrzésében. A kubikgödrök áradás után megtelnek vízzel és halivadékkal, majd az árhullám levonulása után egymástól elszigetelt parányi tavakként működnek tovább. Felmelegedő vizében a halivadékok felnövekednek, aztán a legközelebbi áradáskor ismét visszajutnak az élő vízbe.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjs77QdI-CkelCbg4SIfwBwlTAMMnysyO206hCSzsNeg3hzhKwqf94evw4UxgmO9IbKcmEqgZtuK-L38lyCltxgPR27Et1vzYIlCFkEJEjvwIeXiy0YheWMwL9N7_uD0rnJX9RqLRRLPykk/s1600/kubik_14.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="251" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjs77QdI-CkelCbg4SIfwBwlTAMMnysyO206hCSzsNeg3hzhKwqf94evw4UxgmO9IbKcmEqgZtuK-L38lyCltxgPR27Et1vzYIlCFkEJEjvwIeXiy0YheWMwL9N7_uD0rnJX9RqLRRLPykk/s320/kubik_14.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A bubák</i></td></tr>
</tbody></table>
Alföldi kubikosok százezrei kézi erővel folyókanyarulatokat vágtak át, új mederrészeket mélyítettek, árvízvédelmi töltéseket emeltek végig a folyó mentén. A munkások a csekély keresetet néha „kiegészítették”. A tavak, kubikgödrök ásásakor „figurát” hagytak A „,figura” más néven a „,buba” volt. Ez a kiásott gödör (tómeder) közepén az eredeti talajszintig meghagyott föld-oszlop, ennek magassága adta a mérnököknek szintezéshez kiszámolni a kitermelt föld tömegét. Sokszor kis csalással éltek a kubikosok: „nevelték a bubát”. Ez azt jelentette, hogy éjjel dróttal átvágták a buba-oszlop tetejét, földdel alá pakoltak, hogy magasabb legyen, karót vertek bele hogy el ne mozduljon, majd a tetejére óvatosan visszahelyezték a füves tetejű eredeti földet. Így a szintező mérnök ahhoz a magassághoz mérte a volt talajszintet, Az így a kitermelt föld többnek látszott. Ez kis plusz jövedelemhez juttatta a szegény embereket.<br />
Mikor fagyni kezdett a víz, kikeményedett a föveny, hogy szikrát vert a csákány a fagyos földön, nem lehetett tovább a töltéseket javítgatni, más foglalatosság után kellett nézni. Jöttek a partra a vendéglősök, kocsmárosok, megbízták a kubikosokat jégvágással, ami az ételek-italok, disznóvágásokból eltett húsok elvermelésénél kellett hűteni. A télen vágott jégtáblákat szalmásszekereken vitték a városba, szalmával bélelt, földdel letakart fedél alatti mély vermekben akár május végéig is megmaradt a téli jég. Ez némi kereset kiegészítést jelentett azoknak, akik nem tudtak elég pénzt összegyűjteni a kubikos munkákból a hazaküldéshez.<br />
<br />
<h3>
A szegedi Nagyárvíz </h3>
A nagy szegedi árvíz Dorozsmát is elpusztította. A helyreállítást először itt kellett elkezdeni. A Tisza-szabályozásában már nagy szakértelemmel bíró dorozsmai kubikosok soha nem gondolták, hogy korábban szerzett tudásukra saját földjeiken, saját otthonuk mentésénél, újjáépítésénél lesz egyszer szükség. Csongrádról dereglyéken szállították az élelmet és a munkálatokat segítő kubikosokat Dorozsma elöntött területeinek éhező és fedél nélkül maradt lakossága megsegítésére.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHb_M88XCI6OPITwdiqpLvagPArZAgs_LIX09U3-RkdRdVSVFBX8gWLFPRUhnZxoxtQo32TYUf1UDVZtMiSzL-3kQmoJngVcWONXqX9RFMvSj_CDG-FBseGubvpd0oPMkzhLQDiq7TmTzn/s1600/szeged-arviz.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHb_M88XCI6OPITwdiqpLvagPArZAgs_LIX09U3-RkdRdVSVFBX8gWLFPRUhnZxoxtQo32TYUf1UDVZtMiSzL-3kQmoJngVcWONXqX9RFMvSj_CDG-FBseGubvpd0oPMkzhLQDiq7TmTzn/s1600/szeged-arviz.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A víz által elpusztíott Dorozsma</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
Az árvíz levonulása után, 1883 decemberéig Tisza Lajost nevezték ki a város újjáépítése királyi biztosának. A munka 1880 tavaszán indult meg, 1886-ig tartott az árvízvédelmi töltések és a partfalrendszer kiépítése. Szeged új arculatát Lechner Lajos mérnök tervezte meg, nyugati mintára körutas-sugárutas szerkezetű Szegedet álmodva meg.<br />
Első lépés volt a terület rendezése. A romok eltakarítása után az új várost magasabban, a folyó vízszintjénél följebb kellett építeni. A régi, falusias házak helyére nagy bérpaloták kezdtek épülni, amelyeknek óriási alapokat kellett ásni. Az alacsonyan fekvő, lapályos területeket Szeged 20-30 kilométeres környékéről, szekerekkel hordott földdel töltötték fel. A Szegedet körbeívelő Tisza partot meg kellett erősíteni. Körtöltést építettek ki, amely egy következő árvíz esetén nem engedi a vizet a városra zúdulni. Süvegh Mihály (1859-1931) szegedi főkertész irányításával 1884-től építették ki az újjáépülő város közparkjait is. A munkálatokban a segítségül hívott szentesi, csongrádi kubikosokkal vállvetve dolgoztak a dorozsmaiak is. <br />
Az I. Világháború szomorú munkalehetőséget teremtett a munkanélküli kubikosoknak. A bevonultatott embereket szakértelmük alapján osztották be. A kubikosokat értelemszerűen műszaki alakulatokhoz vezényelték. Óriási hasznát vették itt tudásuknak, a tipikusan állóháborúvá szélesedő események az erődítések rendszerének kiépítését igényelték. Ennek megfelelően készült a sok ezernyi kilométer lövészárok, a fedezékek, a bunkerek, sőt egyes harcterületeken, Isonzó mellett a hegyvidéki alagutak fúrásánál, vagy a síkvidéki ellenséges lövészárkok megközelítéséhez földalatti alagutak ásásánál a kubikosokat előszeretettel alkalmazták. Nagyon jól értettek a támfalak, beomlás gátlók ácsolásához is, mivel ismerték a különböző földrétegződések szerkezetét, a vízelvezetés módszerét.<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>MUNKASZERVEZÉS, SZERVEZŐDŐ MUNKÁSOK</b></span><br />
<br />
A kubikosok általában 20-25 fős brigádban, akkori szóhasználat szerint bandában dolgoztak. Vezetőt – bandagazdát – jelöltek ki, akiknél kritérium volt a jó számolás és tárgyalóképesség. Természetesen a munkától sem különült el, fizikai erejével, munkabírásával, vezetői képességével is ki kellett tűnnie társai közül. A munkákról akár újságból, akár kidoboltatott toborzás útján szereztek tudomást. Ekkor a bandagazda saját, vagy a banda által összeadott költségen a munka helyére utazott, és tájékozódott a körülmények és a kereseti lehetőség felől. Tekintetbe kellett vennie a más vidékről megjelenő konkurenciát is. Ezután látott neki a banda összeállításának, amelyben persze saját rokonait, baráti körét részesítette előnyben, közülük válogatta ki az előmunkásokat is.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS8qHD7wd5bvkrTfEYt19EkR_dWJMYCE0SEZjhxQYzgB6EzioGy0e2m9zF5jk7TgW8gkTqKEWsT1XbCt_BSyorjmjybyrfE4pQW2_7c5zc7e-KS6-XtHffkUVR29Maq5J2j25GAyoKSdgs/s1600/kubik_13.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="242" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS8qHD7wd5bvkrTfEYt19EkR_dWJMYCE0SEZjhxQYzgB6EzioGy0e2m9zF5jk7TgW8gkTqKEWsT1XbCt_BSyorjmjybyrfE4pQW2_7c5zc7e-KS6-XtHffkUVR29Maq5J2j25GAyoKSdgs/s320/kubik_13.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A „csikó”</i></td></tr>
</tbody></table>
A kubikosok sík talajon könnyebb és több munkát végezhettek, de erős emelkedőn a földdel megrakott talicska kitolásához már segítség kellett. Ilyen esetben a kubikos 10–14 éves fiát, vagy a rokon gyerekeket („csikó”) fogta a talicska elébe. Ezeket a gyerekeket sokszor nagy távolságban levő munkahelyekre is magukkal vitték. Ezért külön fizetést nem kaptak, de teljesítményük, apjuk keresetében jelentkezett. Ez volt az egyik módja, hogy a gyermekek beletanultak a kubikosmunkába. A sík földön, mintegy 20 m távolságra egy munkás napi 10 köbméter, ha magas helyre kellett hordani, napi 6-7 köbméter földet emelt ki. Nagyon kemény földből, ahol csákányozni kellett, és 80 m-re kellett elhordani, csak napi 3,5 köbmétert tudtak kitermelni, elhordani. Ez természetesen nagyobb egységárat is jelentett. A bandagazda a többiekkel együtt dolgozott, hordta a földet, de ugyanakkor ellenőrizte a mérnökök számolását, hogy be ne csapják őket. Az esetek többségében ezért a munkáért nem kapott és nem is fogadott el többet. A maga és a társai igazáért mindig kiállt, és mindig azok érdekeit képviselte a munkaadóval szemben. Mindez azt mutatja, hogy a jól szervezett és egymással szolidáris munkacsoportjaik már közelebb álltak az ipari, mint a mezőgazdasági munkásokhoz.<br />
<br />
<h3>
Szervezettség, mozgalmak</h3>
Európában csak a Olaszországban, a Pó völgyében volt a magyar kubikosokhoz hasonló munkásréteg (az olasz sterratore vagy bracciante), de ez esetben nem kölcsönhatásról, hanem csak párhuzamos fejlődésről beszélhetünk. A kordés munkát viszont 1879 után olasz hatásra vettük át. Gép híján hasonlóan fejlődtek a munkamódszerek is, főként a gödörgazdák vezetésével dolgozó kubikos bandák tudták bámulatosan fokozni a teljesítményt; a gépesítés előtti fejlődést a kordé bevonása tetőzte be. Takarékosságból és egyszerűsítés kedvéért kialakultak az egy fedél alatt háló kunyhótársaságok és a közösen főző szakács partik. Nehogy arra gondoljanak, hogy partikat rendeztek, hanem kis, személyes közösségben, akkor mondva partiban dolgoztak, főztek.<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2FK3Lm15jMekchKbe9Gthyphenhyphena3mGzMG1kwjv_qDei3LemAfvKkgmUN594rc0vOKjpM3JUOMGC5iOqFH9EEtpSVvw7FyUdTMl6I_oz7AKZC888cPelHjnjPgp0SleVTsPSaDOSoTcRnrVrL_/s1600/kubik_15.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="253" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2FK3Lm15jMekchKbe9Gthyphenhyphena3mGzMG1kwjv_qDei3LemAfvKkgmUN594rc0vOKjpM3JUOMGC5iOqFH9EEtpSVvw7FyUdTMl6I_oz7AKZC888cPelHjnjPgp0SleVTsPSaDOSoTcRnrVrL_/s320/kubik_15.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Kubikusok egy buba mellett</i></td></tr>
</tbody></table>
Minden más ügyet is közösen próbáltak intézni: lehetőség szerint kiiktatták a toborzást végző emberkereskedőket, munkanézők előre küldésével győződtek meg a hirdetett munkafeltételek valódiságáról. Sokszor előfordult, hogy a kupecek, ügynökök jól tartották – etették, itatták – távoli munkára elcsalták a kubikosokat, ahol vagy kavicsos kemény talaj, vagy fakadó víz, vagy más bajok miatt nem dolgozhattak rendesen. A munkások ott minden védelem nélkül, gyakran szerszámaik zálogba adásával tudtak csak hazajönni, s még a hosszú úton is gyalogolniuk kellett, míg mindenből kifogyva hazajutottak.<br />
A kubikos banda önkéntes, homogén összetételű társulás volt, mely sokszor sikeresen vette fel a harcot a vállalkozói túlkapásokkal szemben is. A siker egyik titka a bandagazda szolidaritása és a kubikosság baloldali szervezettsége volt: ők voltak az ipari munkásság leghívebb vidéki szövetségesei, a baloldali munkásmozgalmak, a különféle agrármozgalmak élharcosai. Fokozatosan váltak ők maguk is munkásokká: kiszakadtak a helyi megkötöttségekből, paraszti viseletüket városiasra cserélték; elterjedt körükben az újság- (Népszava) és könyvolvasás, külön is szervezkedtek (1905-től a Földmunkások Országos Szövetségének is kubikosok voltak alapítói, és a tagság zöme is soraikból került ki). A nagy földmunkálatok befejezésével, a munkanélküli időszakok elhúzódásával ők vívták a tőkés hatalommal szemben a legélesebb harcot. A korabeli napilapok szolgáltattak fórumot a követeléseknek:<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>Mit akar, miért küzd a Magyarországi Újjászervező Szocziáldemokrata párt? Hogyan szervezkedjünk?</i><br />
<i>Kiadja: A Magyarországi Újjászervező Szocziáldemokrata Párt<br />Szabad Szó 1903. április 9. száma.<br /><br />A kubikos munkások javára követeljük:</i></blockquote>
<blockquote class="tr_bq">
<i>1. A vállalati rendszer eltörlését. </i><br />
<i>2. Az akkordmunka megszüntetését. </i><br />
<i>3. A legkisebb munkabérnek törvény által való szabályozását és a munkaidőnek megrövidítését.</i><br />
<i>4. A betegségsegélyezési ügy rendezését. </i><br />
<i>5. Úgy a női, mint a 16 éven alóli gyermekek munkájának eltiltását. </i><br />
<i>6. A Truck - rendszer megszüntetését, illetve eltiltását a bérfizetés ama módjának, hogy a kubikosmunkást emelvényekkel /szerszám, ruhával stb./, vagy utalvánnyal /Jancsibankóval/ díjazzák. </i><br />
<i>7. Minden megyében állami munkaközvetítő hivatalt a kubikos munkások által választott tisztviselőkkel.</i><br />
<i>8. A kubikos munkásokat és szerszámjaikat a munka helyére elszállítani és hazájukba visszaszállítani az állam köteles. </i><br />
<i>9. A gunyhó lakások eltörlését és helyettük munkáslakások létesítését. Egészségügyi szempontból ezen lakások szigorúan ellenőrizendők. </i><br />
<i>10. Egészséges vizet tartalmazó megfelelő számú kutak felállítását a kubikos munka színhelyén.</i><br />
<i>11. Teljes vasárnapi munkaszünetet. </i><br />
<i>12. A nyilvános iskolák kötelező látogatását és lehetővé tételét a községtől távol dolgozó kubikos gyermekei részére</i><br />
<i>13. Amíg jelen követelés 1. pontja megvalósul, sürgősen követeljük: olyan munkáknál, amelyeket az állam, megye, hatóság stb. házilag kezeltetni nem akar: a vállalati biztosítást úgy, hogy azt csak munkások vállalhassák el. </i><br />
<i>14. Az 1900.évi kubikos törvény eltörlését. </i><br />
<i>15. Teljes véleményszabadságot, egyesülési - és gyülekezési jogot az ideiglenes tartózkodás alatt is. Követeljük a kubikos –munkás népnek az ipari munkásnéppel való egyenjogúsítását.</i></blockquote>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhw97gP4nM0YJ9X5GH_FU2fXg372oPwXhu4mEKYA6NmC14k7319eruuV_Qn7Jj3WagoHmrYt1vDnlJyze67G3N5_Y3g6pQt5AFddGFxVEguRzmN67ZZubtUHNECYWibFKW0MG_4MW_b1wBM/s1600/kubik_16.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="382" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhw97gP4nM0YJ9X5GH_FU2fXg372oPwXhu4mEKYA6NmC14k7319eruuV_Qn7Jj3WagoHmrYt1vDnlJyze67G3N5_Y3g6pQt5AFddGFxVEguRzmN67ZZubtUHNECYWibFKW0MG_4MW_b1wBM/s640/kubik_16.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Kubikusok egy uszályon a Tiszán</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
Dorozsmai kubikosok lázadása</h3>
Egy helyi hír:<br />
<i>Dorozsmai kubikosok lázadása. „A dorozsmai kubikosok abbahagyták a munkát, mert 10 filléres” órabérért nem vállalják azt. A 200 munkás kétnapos foglalkoztatásáról kiderült: „11 és fél órás munkáért 1 pengő napibért kaptak”. A piactéren, a Szentháromság szobor körül álldogálók azt mondják: „nem embernek való ételt kaptunk a népkonyhán se. Nyolcszáz embernek egy kiló zsírral főztek naponta.” A következményekről Rácz Rudolf községi bíró azt mondja: „a még működésben levő népkonyhát a község bezáratja”. A munkanélküli kubikosok küldöttsége felkeresi a szegedi polgármestert.</i><br />
<div style="text-align: right;">
<i>Délmagyarország 1931. május 7.</i> </div>
<br />
Sehol a világon a kapitalizmus nem nézte jó szemmel a munkások szerveződését. Sokszor szakszervezethez tartozó munkást nem voltak hajlandók felvenni. A munkásköveteléseket vagy karhatalommal, vagy sztrájktörőkkel letörték, vagy látszatintézkedéseket hozva elhallgattatták (Szántó Kovács János-féle mozgalom.)<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>SOK MUNKA, KEVÉS FIZETSÉG</b></span><br />
<br />
Nehéz, kétkezi munkával keresték meg a család számára a kenyeret. A kubikos munkára szoktatás már korán történt. Alig lett nagyobbacska a gyermek, apja kivitte az emberpiacra. Ott fogadta meg a nagygazda kisbojtárnak. Kisbojtárok voltak 18 éves korukig, majd kezükbe adták a talicskát, lapátot, ásót, csákányt és megkezdték sanyarú vándoréletüket. <br />
A munkástoborzás vagy a Munkáskörben vagy az emberpiacon történt. Már hajnal 3 órakor kiálltak a piactérre munka reményében. Akik nem kaptak helyben munkát, azok gyalog indultak el talicskával, szerszámaikkal Budapestre a Teleki-térre. Több hetet töltöttek itt és vállaltak kubikos munkát az építkezéseken. Keresetük egy hónapban 10 pengő volt. Ezt a sovány keresetet úgy kellett beosztania, hogy egy kis kenyér is legyen, de zsír is és tűzrevaló is.<br />
Írásos emlékek bizonyítják, hogy a munkaterületek mellett letelepedett kubikosok és nemritkán magukkal vitt családtagjaik földbe vájt barlangokban, ahol erre nem volt lehetőség, szalmakalyibákban laktak. Nagy szerencse volt, hogy a birtokos, kinek földjén az építkezés, vagy tó-, csatornaásás folyt, megengedte, hogy a kubikosok elhagyott pajtában, vagy az istállóban, birkahodályban a jószágok mellett húzzák meg magukat. Eledelüket maguk főzték hazulról hozott lebbencsből, szalonnából és krumpliból. A kubikosoknak nem volt könnyű életük. A talicskát látástól vakulásig emelték, töltötték és ürítették. 4-5 óránként volt egy-egy pipahuja (pipaszünet).<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikMZuKQ2fMR7PnaS0cEtYazr1Hvp-jcjMUuG-Z4gCH5gJ5pUZgtVlc9H-yd2B1HI0g7QoZGz5ksdUHSR_hH5tZQR3YDTlduBTveyyrkUiDSWw-TJ6FzeUOFAC879zm4gs-Vgb_PrjNjz9v/s1600/kubik_17.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="408" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikMZuKQ2fMR7PnaS0cEtYazr1Hvp-jcjMUuG-Z4gCH5gJ5pUZgtVlc9H-yd2B1HI0g7QoZGz5ksdUHSR_hH5tZQR3YDTlduBTveyyrkUiDSWw-TJ6FzeUOFAC879zm4gs-Vgb_PrjNjz9v/s640/kubik_17.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Dorozsmai kubikusok</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
A két világháború közötti időszakban kevés volt a munka. Ott álltak a kubikosok talicskáikkal a Keleti pályaudvarnál, és várták a jó szerencsét, a munkát, néhány pengő kereset reményében. Még 1962-ben is, a Fővárosi Kertészetben a parképítő munka zömét ugyanúgy kubikosok végezték, több évszázados technikával, ásóval, lapáttal, csákánnyal. Annyi változás volt, hogy már nem a földön aludtak, hanem munkásszállásokon, és lebbencsüket már beszerelt főzőlapokon főzték meg. Nemcsak árokásásnál, a pesti földalatti keszonmunkáinál, halastavak ásásánál, folyószabályozásnál alkalmazták őket, hanem a századelőn egyre inkább széleskörűvé váló régészeti munkáknál is. Maradtak fenn anekdoták ezekről:<br />
<div style="text-align: left;">
<blockquote class="tr_bq">
<i>„Valóságos hunkincs volt a zalkodi lelet. Ennek is csak csekély részét lehetett megmenteni. Egyszerre híre ment, hogy a zalkodi tiszai védgát építésénél dolgozó kubikosok tort ülve dorbézolnak. Az egyébként koldusszegény emberek hordószámra hozatják a bort és sört. Mikor már elteltek vele, kiütik a hordó fenekét: „Sej, haj – hadd igyék a föld is...” De még ez sem elég duhaj kedvüknek: „Hadd jusson a kutyának is... Odacsalogatják a zalkodi bíró arra ténfergő kutyáját, madzagra kötve, a nyakába akasztják a kincsnek egy darabját. Munka közben egész kincsen akadtak meg az ásók. De mire már a Jósa András tudomására jutott, felszippantotta azt a tokaji aranyműves orgazda. Milyen értékű kincs lehetett az, amiért ez a régészeti hiéna is arannyal fizetett?! Fizetett akkora összeget, hogy még a föld, meg a kutya is megkótyagosodott tőle.”</i></blockquote>
<div style="text-align: right;">
<i><b>Jósa Jolán: Kunhalmok </b></i></div>
</div>
<br />
A kubikos munkák során, a halastavak, csatornák kiásásánál is többször ütköztek régészeti leletekbe, ezeket – ha munkafelügyelő volt mellettük – nem tudták elrejteni, sok műkincs ilyen módon került a közeli városok múzeumaiba. Veszélyt is rejtett azonban a föld mélye, így a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének tavában már rengeteg iszap gyülemlett fel, kitakarítását kubikosok végezték. A takarítás során előkerült 20 darab fel nem robbant világháborús akna is a tóból.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlafjRMD6E26sMy0F0Wshj-NzUbepg-18WpxcVOjku3_wrLgGwV8sT5lUckZhAe9zU4rV5HCRqbvVPvGgN0tKisFf07FQIFrkXg_EhECAg0Bes0EDneH2oP3IxF695DMuxbJlqbSq0V3IP/s1600/kubik_18.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="404" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlafjRMD6E26sMy0F0Wshj-NzUbepg-18WpxcVOjku3_wrLgGwV8sT5lUckZhAe9zU4rV5HCRqbvVPvGgN0tKisFf07FQIFrkXg_EhECAg0Bes0EDneH2oP3IxF695DMuxbJlqbSq0V3IP/s640/kubik_18.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Dorozsmai kubikosok 1938-ban a kiszombori halastó kiásásán<br />balról jobbra az első Sziládi (Szilágyi?) István, ötödik Fekete János, középen balról Szatler Sándor,<br />jobbról (elöl karbatett kézzel) Simon Lajos „bandagazda”</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3>
A munka után </h3>
A vasárnap munkájukban szünetet jelentett. Ilyenkor, ha közelben dolgoztak, hazamentek, hogy élelmüket, fehérneműjüket felfrissítsék, és a családdal találkozhassanak, a ház körül valami munkát végezzenek. Ha erre nem volt lehetőség, akkor tisztálkodással, mosással, varrással töltötték a napot, mert a hivatásos kubikosok nehéz helyzetükben is mindig igyekeztek ápolni magukat. Ha település közelében dolgoztak, akkor bementek oda. Körülnéztek, a számukra hasznosítható dolgokat jól megjegyezték, ezért az anyagi és szellemi kultúra elemeinek elterjesztésében fontos szerepet játszottak. <br />
A kubikosoknál ritkábban került sor a mesélésre, inkább szerették a tréfákat, elbeszéléseket, egyéni élményeket. A korabeli népdalokon kívül már jól ismerték a mozgalmi dalokat, indulókat, maguk inkább ezeket és a rigmusokat szaporították. Ezek közül ugyan nem sok került feljegyzésre, de azért a Dél-Alföld kubikos falvaiban még sok ilyenre emlékeznek. Ezek nagyobb része a munka nehézségét, az elemekkel folytatott harcot, a kevés pénzt, a családtól való távolságot és a nehéz, kemény életet panaszolta, mint az alábbi esetben is:<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiiyZzPF1gsuBK4AI7e0tQAY_J85NWVYkUmf6ZGtWEyHfuK7FSZWlpet4EDqlbaXHCLvEyPhXN1S_bfmaFTwTna7_lWjeGlYQHegQXe6s2q3nvyIhxJDbsAHShWS1RYPax7VZWG4o_l-4c/s1600/kubik_22.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiiyZzPF1gsuBK4AI7e0tQAY_J85NWVYkUmf6ZGtWEyHfuK7FSZWlpet4EDqlbaXHCLvEyPhXN1S_bfmaFTwTna7_lWjeGlYQHegQXe6s2q3nvyIhxJDbsAHShWS1RYPax7VZWG4o_l-4c/s320/kubik_22.jpg" width="320" /></a></div>
<i>Szűröm ujja rongyos, cipőm orra sáros,<br />Nem fogad be engem se falu, sem város.<br />Kopott talicskámmal a világot járom,<br />Árok partján van az éjjeli szállásom.<br />Kubislegény ha bemegy a barakkba’<br />Azt kérdezi: van-e kenyér, szalonna?<br />Nincsen kenyér, nincs szalonna, nincsen píz,<br />mer’ a munkát elöntötte az árvíz!<br />A kubikoslegény elmondja az imáját,<br />Egye meg a mérnök a vállalkozóját!<br />Csak tizenhat krajcár a köbméter ára?<br />Szegény kubikosnak nem jut pálinkára!<br /><br />– Té nem fázó’?<br />– Nem.<br />– Mive’ takaródzó?<br />– Zsákkal.<br />– Aszt a fejed alatt mi van?<br />– Zsák.<br />– Hát aggyá’ mán éggyet neköm is!<br />– Nem adok, me neköm is csak éggy van</i> <br />
<blockquote class="tr_bq">
</blockquote>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGrvIE8dSsJikQRF5J0CCr59ZIByLUDqgrqrgYB2rfYL2028JsoogTMZwpp6gbjoG_cQLu9GA8tdEKDXpkArtYE8-MSmAt9Vj3GD68iUvilkUKfYQ6L-WsOoh4Pfmrfq5MzZFOWkc7pAi3/s1600/kubik_19.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGrvIE8dSsJikQRF5J0CCr59ZIByLUDqgrqrgYB2rfYL2028JsoogTMZwpp6gbjoG_cQLu9GA8tdEKDXpkArtYE8-MSmAt9Vj3GD68iUvilkUKfYQ6L-WsOoh4Pfmrfq5MzZFOWkc7pAi3/s640/kubik_19.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A szegedi repülőtér tereprendezése a II. Világháború alatt<br />hátsó sorban balról a második Marika néni nagyapja, Fehér István, mellette szomszédja-barátja,<br />Szabó Imre a Zentai utcából, az első sorban balról a harmadik Szabó István,<br />az ötödik ifj. Szabó Imre, szintén a Zentai utcából</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<span style="font-size: large;"><b>DOROZSMAI EMLÉKEK</b></span><br />
<span style="font-size: large;"><b><br /></b></span>Nem lenne teljes a történet, ha a kubikosok általános életén túl ne keresnénk helyi vonatkozású történetek, és ne kutatnánk még élő, a múltat idéző emberek után. Így találtunk rá Szabó Imréné, Fodor Mária nénire, aki unokája volt Fehér István dorozsmai kubikosnak. A mesterséggel kapcsolatos kérdéseket bár nem lehetett feltenni neki, mégis megtudhattuk tőle egyet-mást a kubikusok háttéréletéről, a nehéz munkán távollévők itthon maradt családjáról, azok sorsáról.<br />
<blockquote class="tr_bq">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6QU6eQ6r7mOqPcjKjICZjEP0wzg6TMsvbxn3NaFGpjqu_9W2VJrk3wSQgKrRUj4h0oqROXOMXaF22b8wB508hghxgkalwUvGKGC6sIXwjWDn-W5v5IuQR8ztmyrFJiunJjvDzFCpCr6Cu/s1600/kubik_20.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6QU6eQ6r7mOqPcjKjICZjEP0wzg6TMsvbxn3NaFGpjqu_9W2VJrk3wSQgKrRUj4h0oqROXOMXaF22b8wB508hghxgkalwUvGKGC6sIXwjWDn-W5v5IuQR8ztmyrFJiunJjvDzFCpCr6Cu/s320/kubik_20.jpg" width="236" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Dorozsmai kubikus-téglaverő család<br />A családok váltakozva vállaltak kubikosmunka<br />híján téglaverést is vállaltak.<br />A képen Nagy Imre, Nagy Imréné, Nagy Lajos<br />és Szabó Imre látható 1930-ban</i></td></tr>
</tbody></table>
<i>– A dorozsmai kubikosok általában szezonmunkát végeztek. Amikor nem volt kubikmunka, sokszor téglaveréssel, vagy ha ez sem volt, aratással keresték kenyerüket, mint nagyapám is. Ez inkább nyári időszakokban volt, majd ősszel indultak útnak kubikolni. Emlékszem, a dorozsmai piacon álldogáltak a munkára várók, ricázgattak, heverésztek, úgy múlatták az időt, míg jött valamelyik bandagazda a hírrel, hogy munkát talált, mert ez az ő dolga volt, őket keresték meg az ügynökök, a felhajtók, vagy közvetítők azzal, mennyi ember kell és hová. A dorozsmaiak – ahogy gyerekkoromból emlékszem – nem voltak oda soká, alkalmanként talán két-három hétig.<br />Nagyapámtól tudom, sokszor annyi pénzük sem volt, hogy a vonatot kifizessék, gyalog a talicskát tolva mentek fel Pestre munkát találni. Az asszonyok feltarisznyázták őket, krumplival, száraz tésztával, tarhonyával, szalonnával. Ha olyan munka volt, hogy magasra, a töltésre pallón kellett feltolni a talicskát, akkor segítségül nagyobbacska gyerekeket vittek, akiket nálunk bujtárnak hívtak, nem csikónak, mint másutt. Ők segítettek húzni a talicskát a nyakba akasztott hámmal. Ha nem volt akkorácska saját gyerek, hát felfogadták másét. Azt nem tudom mennyit kerestek, de azt igen, hogy nem mindig pénzért, hanem terményért is – néhány zsák krumpliért, búzáért, lisztért – dolgoztak.</i><br />
<i>Az itthon maradt asszonyok sem tétlenkedtek, napszámba jártak dolgozni, vagy elszegődtek módosabbakhoz cselédnek. Ahol keresték, nádvágást, betakarítást, répa, paprikaszedést, paprikahasítást vállaltak. Ez kemény munka volt: a csumázáskor könyékig kimarta a bőrüket az erős paprika olaja. A munkába járó asszonyok gyerekeire a dédnagymamák, a szülikék vigyáztak, mert ha munkát találtak, minden utca kihalt volt. Sokszor egész utcányi gyerek volt a felügyeletük alatt. Elgyőzték, mert akkoriban a gyerekek szófogadóbbak voltak. Ahol a kubikos távoli, hosszú munkára az egész családot magával vitte, ezt arról lehetett tudni, hogy az elmenők két keresztbetett szállal bedeszkázták az ablakokat. Onnan lehetett tudni, hogy odavannak. Hej, de sok deszkázott ablak volt akkoriban! Szinte kiürült Dorozsma!</i> – mesélte Marika néni.</blockquote>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg536ci-qZiAe9WuGM1aGsjou17InQ4VtHE8KvUMYX_iwrhIumcbCTm_9PhgV2-cZ3qtY0OJDgwWLwEwLRFurd6xrs9JezXl9Lf2M_wr-PEe9ye87G5WRPD3jZkN4gtNbBjEtVLZNMLrMie/s1600/kubik_21.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg536ci-qZiAe9WuGM1aGsjou17InQ4VtHE8KvUMYX_iwrhIumcbCTm_9PhgV2-cZ3qtY0OJDgwWLwEwLRFurd6xrs9JezXl9Lf2M_wr-PEe9ye87G5WRPD3jZkN4gtNbBjEtVLZNMLrMie/s1600/kubik_21.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Mi sem bizonyítja jobban azt, ahogyan az akkoriak emlegették: „a jó talicska egy életre készül”<br />A téglaverők fentebb látható képén levő ugyanarról a talicskáról készült ez a kép.<br />A sokat próbált, kiszolgált, obsitos talicska 2011-ben még ott pihent Marika néni fészerében</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
Sajnos, minden igyekezet ellenére sem található más, mesélni tudó, ma még élő dorozsmai kubikos. Legyengült állapota miatt az egy-két nagyon idős ember nem tudott volna válaszolni kérdésekre. Már csak egyetlen tanú – a 2011-ben 73 éves Szilágyi Mihály bácsit, az ugyancsak Szilágyi Mihály fia – mesélt még néhány dolgot arról, milyen emlékei vannak apja kubikos múltjáról. Arról, hogy élte meg a család édesapjuk távollétét.<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>– Édesapám ott volt a ’30-as években Szegeden, a klinikák építésénél, az alapok kiásásánál. Azután annak is vége lett, újabb munka nem adódott, hát elmentek téglát verni. Mert meg kell azt is mondani, ami valamennyi dorozsmai kubikosra jellemző volt, hogy ők vegyes munkát végeztek. Nem volt élesen elkülöníthető a téglaverő és a kubikosmunka. Ha a téglagyáraknál a kubikgödröket ásták, a kiásott agyagot rámolták, vagyis kihordták a gödörből. Abból hordta minden család a saját placcára a földet, amiből a téglát készítették. Aztán hazajöttek, és más munkák után néztek. Jöttek az aratások, hát a kubikos brigád átalakult aratóbrigáddá. Annak ugyanúgy bandagazdát kellett választani. Az vállalta fel a munkát a gazdáknál. Öt-hat-nyolc kaszás, meg marokverő, elmentek az uradalmakba. A fizetés úgy ment, hogy a learatott gabona minden tizedik keresztjét (kévéjét) kapta egy aratópár. </i><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTCe6GKc3x5ApW3YAJzLSqmNXyjICnCCfPJMjN2MAasXL93hCUmHvbnjZcTyqWh51VWvlLyR3cfEohfYwl9IrYhAFfdjXAfvYZecTfkdTSplpIqqDnExP-opVOMwbueSzNdrXE6TCg51VA/s1600/kubik_23.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTCe6GKc3x5ApW3YAJzLSqmNXyjICnCCfPJMjN2MAasXL93hCUmHvbnjZcTyqWh51VWvlLyR3cfEohfYwl9IrYhAFfdjXAfvYZecTfkdTSplpIqqDnExP-opVOMwbueSzNdrXE6TCg51VA/s320/kubik_23.jpg" width="320" /></a></div>
<i>Ennek végeztével kezdődött a cséplés. Ki-ki a cséplőgép egy-egy reszortját vállalta fel: voltak, akik villával feladták a gabonát, aztán kévevágók, az etetők, a dobfaros, a rudas hordók, a polyvalyukas – ott általában lányok voltak, nyelték a rengeteg port –, meg volt a zsákoló, aki engedte a kicsépelt búzát a zsákokba. Apám itt az Öregszőlőkben is vállalt sok cséplőmunkát, mert a cséplőgépek magánkézben voltak, akik ide-oda vándoroltak a tanyák között, ahogy, meg ahol készen lettek az aratással. A gazda adta az ebédet a húsztagú brigádnak.<br />Emlékszem, apám mesélt egy nagyon csúnya esetet. Volt egy aratóbrigád itt a környéken, akikkel kitolt a gazda, mert az alkutól eltérően nem minden tizedik keresztet akarta adni, hanem csak minden tizenkettediket. Az aratóbrigád leállt és megtagadta a munkát. A gazda azonnal a csendőrökért ment, akik odaérve azonnal keresték a bandagazdát. Még egyszer megkérdezték, nem kezdik a munkát? A „nem”-válaszra: „na te büdös kommunista! – és már le is csapták a puskatussal, majd a megfélemlített bandát a munka folytatására kényszerítették.<br />Ezután jött a háború, szükség volt repülőterekre. Azokat kellett planírozni, egyengetni. A háború után sok volt a csatornaásás, emlékszem dolgozott a Sió-csatornán, ott, ahol Farkas Dezsőné Irénke nagyapja is, nagybátyja is, Simon Károly. Mert ők is kubikosok voltak. Aztán a Gorzsai Állami Gazdaságban, meg Balatonaligán, meg Ópusztaszeren. Na meg a Fehér-tón. Pestre sokat jártak, a Teleki téren volt az emberpiac, akkoriban nem volt pénz vonatra, hát gyalog mentek fel. Ezt viccesen tagadta, mindig úgy mondta: „Nem gyalog mentünk fiam, hanem toltuk a talicskát”. Itt, Dorozsmán, a hosszított szegedi talicskát Ilona-derekú talicskának hívták.<br /><span id="goog_225515690"></span><span id="goog_225515691"></span><span id="goog_225515692"></span><span id="goog_225515693"></span>Az én apámnak nem volt ponyvája, rongypokróca volt. Ketten összetoltak egy-egy talicskát, ráterítették az összetoldott pokrócot és aláhúzódtak, ha esett az eső, mikor sokszor hetekig ott várakoztak munkára a piacon. Mesélte, Pesten, 1946-ban, a háború pusztítását mentek helyrehozni. A villamos síneken vagonokat húztak be a körútra, az összedőlt házak romjait talicskázták fel a vagonokba és vitték ki valahova Pest mellé. Ezért fizetést nem kaptak, mert infláció volt, de hazahozott akkor pár kiló babot, krumplit, mert ezt adták a munkáért. Egyszer, emlékszem, már hazajöttek egy munkából, a Puskás Tamás kocsmájában – ami ott volt az Eszes-malommal szemben – ment az osztozkodás. Leszálltak Dorozsmán a vonatról, beballagtak a kocsmába, ki-ki kikérte a maga kis-, vagy nagyfröccsét és akkor szólt a bandagazda: „Na, akkor most kiosztjuk, ki mennyit keresett.”<br />Mintha úgy emlékeznék, Simon Lajos bácsi, Simon Feri apja lett volna az egyik bandagazda. Meg tudtam még: Illés Ferenc (Pecus), Farkas Károly, többre nem emlékszem, hát gyerek voltam még. Rivalizáltak is egymással ezek a kubikos bandák, a bandagazdák, mikor tárgyaltak a megrendelővel, mondjuk Kecel környékéről, rögtön leintették a munkát, mondván, majd mi megcsináljuk, nem kell itt szólni senki másnak. Úgyis mondhatni, ahogy tudták, elhappolták a másik banda elől a munkát.<br />A napszám, ahogy emlékszem, mint apám mondta, talán egy pengő ötven fillér volt egy napra. Hogy viszonyítsam, akkoriban talán két fillér ára volt egy tojás. Na, nem gazdagodtak meg.<br />Apámnak sosem volt csizmája, csak bakancsa. Egy szürke ceig ruhában, meg egy rossz mikádó kabátban járt el dolgozni. Beteg nem volt, a szegény ember nem engedhette meg magának, hogy beteg legyen. Akkoriban az a mondás járta: „Egy paraszt akkor eszik tyúkot, ha vagy a paraszt beteg, vagy a tyúk”.<br />Egy kis pénzt összekuporgattak, egy romos házat vettek meg, ami vályogból volt, még be sem volt tapasztva. De ablak sem volt rajta, emlékszem, anyám egy pokrócot akasztott az ablaknyílásra, amit mindig lebegtetett a szél. Apám, hogy ne lebegjen a pokróc, fogta az ásót meg a lapátot, beleütötte a szoba földjébe, az ásót a pokrócnak támasztotta.<br />Rakott tűzhelyünk volt, ami szintén vályogból volt, annak a tetejére egy vaslemezt fektettek, azon főztek. Éjszakára követ melegítettünk, azt az ágyba a pokróc alá raktuk, ha bemelegedett tőle, bebújtunk, aztán aludtunk. Anyánk, kiegészítő keresetként papucsokat font gyékényből, amit a tápaiaktól hozott, gyalog, végig Dorozsmára. Ezt megfonta, a fonatokat kaptafán papucsformára összevarrogatta és a Mars térre vitte be, ahol egy átvevő adott érte néhány forintot tucatjáért. Meg eljárt ő is a többiekhez hasonlóan paprikát hasítani. Addig ezekből éldegéltünk, míg apánk haza nem ért és hozott némi pénzt. Hát így élt akkoriban, 1941-ben egy kubikos és családja.</i></blockquote>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPqVnPZLoi-c33p7Z2ImnV-bSdBogqws2kvWXy_dsVG20LfBWMFFZYP768NV0AmI9TKv4yGS77zErIFxPKY0vSAJvRNsUBaKf0fq1RTMChwIQGCXswZaqsZd6b_F2Q8LHeKfcKYFmxYIpj/s1600/kubik_24.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPqVnPZLoi-c33p7Z2ImnV-bSdBogqws2kvWXy_dsVG20LfBWMFFZYP768NV0AmI9TKv4yGS77zErIFxPKY0vSAJvRNsUBaKf0fq1RTMChwIQGCXswZaqsZd6b_F2Q8LHeKfcKYFmxYIpj/s1600/kubik_24.jpg" /></a></div>
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>KUBIKOSSÁG VÉGE</b></span><br />
<br />
A 19. század fordulóján, egészen az 1950-es évekig a földmunkák nemigen voltak gépesítve. Minden ásó munkát jórészt kézi erővel kellett végezni. Bár nem is tellett volna a kubikosoknak gépeket vásárolni, az igénylőnek pedig a kézi munka olcsóbb volt. A gépesítés kora a klasszikus kubikos szakma végét jelentette. A munkások egy része gépkezelő lett, más része segédmunkás vagy éppen szakmunkás.<br />
Azért 1945 után még néhány nagyobb munkalehetőségekhez jutottak. A háborús károk helyreállítása, a nagy mezőgazdasági beruházások – Hanság lecsapolása – ismét szükségessé tette alkalmazásukat. Az időközben bekövetkezett gépesítés folyamán szakmunkásokká váltak, ma már rohamosan csökken a kézbeli szerszámokkal dolgozó kubikosok tábora, életük egyébként is eléggé átalakult. A legutóbbi nagy árvizek idején már alig lehetett róluk hallani. <br />
A kiöregedett kubikosok helyére újak már nem álltak be, de utódaik, a vidékről városba utazó munkások megmaradtak. Szerszámaik, a talicskák, raktárba kerültek, így 1970-ben már csak elvétve lehetett hazánkban kubikost találni. <br />
Az utókor kevés helyen emlékezett meg róluk, nyomokban állított emléket. Csongrádon, a Kubikos Múzeumban, itt Szegeden és Hódmezővásárhelyen szobor, néhány más múzeum néprajzi gyűjteménye, Kiskundorozsmán két utca (Kubikos, Talicska utca) őrzi a lassan feledésbe merülő emlékeket.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiA8dhtcIqAtoub445ypoFvkbGHHWs2x66K-UEDWVHThW15ZDsyBTnt5AvLnEiDrTfMvrA4Aim5Y2DRZItWYnbZSgTicPt5x4jRyS1o5Yq6vu9JHpQpNfaY3oK9Q0uny5de2g37Ag_6nMMn/s1600/kubik_25.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiA8dhtcIqAtoub445ypoFvkbGHHWs2x66K-UEDWVHThW15ZDsyBTnt5AvLnEiDrTfMvrA4Aim5Y2DRZItWYnbZSgTicPt5x4jRyS1o5Yq6vu9JHpQpNfaY3oK9Q0uny5de2g37Ag_6nMMn/s320/kubik_25.JPG" width="320" /></a></div>
<i>A kubikostalicska nyikorgása</i><br />
<i>Ha lassan tolják, azt csikorogja:</i><br />
<i><b>–</b> Firól fira, firól fira!</i><br />
<i>Ha gyorsan tolják, akkor meg azt:</i><br />
<i>– Holtig, holtig!</i><br />
<br />
<br />
<span style="font-size: small;"><b>Forrásmunkák</b></span><br />
<ul>
<li><span style="font-size: small;">Katona Imre: A magyar kubikosok élete (Bp., 1957). </span></li>
<li><span style="font-size: small;">Kubikos nóták Katona Imre gyűjtéséből </span></li>
<li><span style="font-size: small;">Balassa-Ortutay: Magyar néprajz</span></li>
<li><span style="font-size: small;">Kiss Lajos: A szegény ember élete (Bp.1939) Magyar Néprajzi Lexikon</span></li>
<li><span style="font-size: small;">Kövér Lajos-Tóth Sándor László: Kiskundorozsma-tanulmányok</span></li>
<li><span style="font-size: small;">Ecseri Lajos: A magyar földműves nép</span></li>
<li><span style="font-size: small;">Tömörkény István: Munkások (novellarészletek) </span></li>
<li><span style="font-size: small;">Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár (részletek)</span></li>
<li><span style="font-size: small;">Szabó Imréné (sz. Fodor Mária), Farkas Dezsőné (sz. Donga Irén), Simon Ferenc, Szilágyi Mihály visszaemlékezései</span></li>
</ul>
<br />
<iframe allowtransparency="true" frameborder="0" scrolling="no" src="http://www.facebook.com/plugins/like.php?href=http%3A%2F%2Fszegedpanorama.blogspot.hu%2F2012%2F10%2Fa-dorozsmai-kubikusok.html&layout=standard&show_faces=false&width=450&action=like&colorscheme=light&height=35" style="border: none; height: 35px; overflow: hidden; width: 450px;"></iframe></div>
Unknownnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5632690533943622245.post-44553605065759650172015-08-29T01:00:00.000+02:002015-08-29T18:32:17.544+02:00Az aranyvonat<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJYBLtipnzKMYqXsF4XYkKbU8BfvhMw7yXdCPyweS1qBOGVejb8DOj-1m64VJWgXX8iszKgUcJBHd1CDm7CnPivQQ0o2vC_urKmUwPqvg-_RgD8VfWJ-ByL7q1Xsd4ZTmCjzuQQNNkvmY/s1600/aranyvonat-5-.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJYBLtipnzKMYqXsF4XYkKbU8BfvhMw7yXdCPyweS1qBOGVejb8DOj-1m64VJWgXX8iszKgUcJBHd1CDm7CnPivQQ0o2vC_urKmUwPqvg-_RgD8VfWJ-ByL7q1Xsd4ZTmCjzuQQNNkvmY/s320/aranyvonat-5-.jpg" width="320" /></a></div>
<b>Ezúttal nem <a href="http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6515" target="_blank">a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét 1945-ben nyugatra szállító</a> és amerikai hadizsákmánnyá vált vasúti szerelvényről van szó, hanem arról az <a href="http://www.koronaorseg.hu/aranyvonat.html" target="_blank">Aranyvonatról</a>, amely 1938-ban államalapító királyunk, Szent István halálának 900. évfordulójára emlékeztetve indult országjáró körútra, s az aranynál is fontosabb ereklyét, a nagy király jobbját vitte magával három éven át, pontos menetrend alapján összeállított útvonalon, a lehető legtöbb magyar települést felkeresve. A Kárpát-medencei magyar közösségeket összekapcsoló országlás ereklyeszállító szimbólumát, az aranykocsit építenék újjá civil szervezetek, vasútvállalatok szakmai támogatásával – tájékoztatta a Szeged Panoráma portált vitéz Csonka László.</b><br />
<br />
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/04/az-aranyvonat.html" data-send="true" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />
<br />
1938 kétszeresen is szentév volt Magyarországon: a budapesti XXXIV. eucharisztikus világkongresszus és Szent István apostoli királyunk halálának, 1038. augusztus 15-ének 900. évfordulójáról való megemlékezés kapcsolódott össze egy nagyszabású ünnepségsorozatban, ahol egymást szervesen kiegészítették az állami és egyházi, a nemzeti és a keresztény mozzanatok. A két ünnep közös csúcspontja a Szent Jobb országlátása volt, amely összekapcsolta a központi és a regionális ünnepségeket és a felekezetek fölé emelkedve a nemzeti egységre való törekvés jelképe lett.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjklGTN-i1sA_-6I1B3QoH8wY1F69AJ_Zx-GOkSwPr9d5a_h0O9BYT0Uy9r21coC6GB-0cMyf2ATC4B-QCOTJtxrdFOjUGopFrlF1_FUId1nGqxpA0Q4xv9v8JgaANyg0ku1txwXShNl4g/s1600/aranyvonat_2013.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="174" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjklGTN-i1sA_-6I1B3QoH8wY1F69AJ_Zx-GOkSwPr9d5a_h0O9BYT0Uy9r21coC6GB-0cMyf2ATC4B-QCOTJtxrdFOjUGopFrlF1_FUId1nGqxpA0Q4xv9v8JgaANyg0ku1txwXShNl4g/s640/aranyvonat_2013.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
A magyar ipar remeke</h3>
<div style="text-align: right;">
</div>
A Szent Jobb szállításához egy gazdagon díszített, különleges műszaki megoldásokat megvalósító vasúti kocsit épített mindössze négy hónap alatt a Serédi Jusztinián bíboros vezette Szent István Emlékév Országos Bizottsága megbízásából a MÁV, amit a hozzá kapcsolódó kocsikkal együtt ma „aranyvonatnak” nevezünk. Bátran állíthatjuk, hogy az ereklyét szállító vagon, az „aranykocsi”, a magyar tervező- és díszítőművészet, s a magyar ipar remeke volt. <br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOwDpWmDVOufEFGhYgGoHUNWJpdYUlTflkuEvqnYVzvDUZzz1PZaA3tsnvlcaAN6hsLHHAmO_cVbzMoacEarj5Gvhs2uMzSN2bsFs4NHkOwBaih2N21vD8CH4sEQ1JZS0wGYTwoQ_gLgU/s1600/aranyvonat_1938_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="209" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOwDpWmDVOufEFGhYgGoHUNWJpdYUlTflkuEvqnYVzvDUZzz1PZaA3tsnvlcaAN6hsLHHAmO_cVbzMoacEarj5Gvhs2uMzSN2bsFs4NHkOwBaih2N21vD8CH4sEQ1JZS0wGYTwoQ_gLgU/s320/aranyvonat_1938_3.jpg" width="320" /></a>Az aranyvonat egy mozdonyból és öt kocsiból állt. Az egyházi és világi méltóságokat szállító két-két luxuskocsi fogta közre az ereklyét szállító, bizánci stílusban díszített aranykocsit, amit a MÁV egy négytengelyű szalonkocsijából alakítottak ki Urbányi Vilmos és Márton Lajos tervei alapján a MÁV dunakeszi főműhelyében. A festést Márton Lajos és Szlamka István végezte el. A korabeli Vasúti és közlekedési közlöny 48. számában Bereznai Oszkár mérnök és báró Puchner Endre főtiszt részletesen leírja a Szent István jobbját szállító aranyvonatot: <br />
<blockquote class="tr_bq">
<i><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">„Csak az aranykocsinak van különleges, díszes külseje, a többi szabályos, gyorsvonatú kocsi. A mozdonynak, mely a vonatot viszi, egyetlen díszítése egy hatalmas kereszt az elején. E keresztet az est beálltával kivilágítják. Ez a látvány felejthetetlen, különösen, amikor a világító kereszt a sötétből kibontakozik, és közeledve mindjobban megnagyobbodik.”</span></i> </blockquote>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjV0Np1Wm6PR-tKd6YWyNqNQsn4MC1tbRa2lIko7enUydc_mG8Xpu0MKki8YmKC5qFopWHrHhCE1iQkb6fMcPBaZoREOwgekWrg9umJ3PpA2jP5KsLjcJ7w_EdOvUrAA7OqI78FQ0XT0aM/s1600/aranyvonat_1938.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="378" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjV0Np1Wm6PR-tKd6YWyNqNQsn4MC1tbRa2lIko7enUydc_mG8Xpu0MKki8YmKC5qFopWHrHhCE1iQkb6fMcPBaZoREOwgekWrg9umJ3PpA2jP5KsLjcJ7w_EdOvUrAA7OqI78FQ0XT0aM/s640/aranyvonat_1938.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
A leírás szerint az aranykocsit nem csak különleges külső és belső díszítése, hanem alakja is megkülönböztette más gyorsvonatú kocsiktól. Kívülről szemlélve az első, ami feltűnt, hogy oldalfala mélyebbre nyúlt le, hogy minél kevesebb látszódjék az alvázon szükséges szerkezeti részekből. A másik, ami szembeötlő volt, az a hatalmas nyílás a kocsi mindkét oldalán, amelyen át mindenki láthatta a Szent Jobbot. E nyílás a kocsi padlós szintjétől egészen a tető aljáig ért: 1790 mm magas volt, hossza pedig 3300 mm. Elzárására egy aranyozott keretekbe foglalt, háromrészes, gumi görgőkön és plüss csúszópofákon zajtalanul mozgó tolóajtó szolgált, mely egy-egy drótköteles húzószerkezettel a kocsi belsejéből észrevétlenül volt nyitható-csukható.<br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<object classid="clsid:d27cdb6e-ae6d-11cf-96b8-444553540000" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=10,0,0,0" height="400" id="StrobeMediaPlayback" name="StrobeMediaPlayback" type="application/x-shockwave-flash" width="430"><param name='movie' value='http://filmhiradokonline.hu/smp/StrobeMediaPlayback.swf' /><param name='quality' value='high' /><param name='bgcolor' value='#000000' /><param name='allowfullscreen' value='true' /><param name='flashvars' value= '&src=rtmp://filmhiradokonline.hu/vod/mp4:/fo/mvh-0496&clipStartTime=263&clipEndTime=343&autoHideControlBar=true&streamType=vod&autoPlay=false&poster=http://filmhiradokonline.hu/keyframe/fo/mvh-0496-05.jpg'/><embed src='http://filmhiradokonline.hu/smp/StrobeMediaPlayback.swf' width='430' height='400' id='StrobeMediaPlayback' quality='high' bgcolor='#000000' name='StrobeMediaPlayback' allowfullscreen='true' pluginspage='http://www.adobe.com/go/getflashplayer' flashvars='&src=rtmp://filmhiradokonline.hu/vod/mp4:/fo/mvh-0496&clipStartTime=263&clipEndTime=343&autoHideControlBar=true&streamType=vod&autoPlay=false&poster=http://filmhiradokonline.hu/keyframe/fo/mvh-0496-05.jpg' type='application/x-shockwave-flash'> </embed></object>
</div>
<br />
<h3>
Mérnöki lelemények</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4pOJm931C7gl3Sowd3nkQetvqsERrfd_k3GLbiEot9l77UADLNeeZEANg5oOgffjnKxQnsB4_ve_XhSWWSoqWjto5sXmbMew6o4z3r5YZWlSMZWyq5lQWSeTUGrQwbFtv01b-JEvHbTk/s1600/aranyvonat-7.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4pOJm931C7gl3Sowd3nkQetvqsERrfd_k3GLbiEot9l77UADLNeeZEANg5oOgffjnKxQnsB4_ve_XhSWWSoqWjto5sXmbMew6o4z3r5YZWlSMZWyq5lQWSeTUGrQwbFtv01b-JEvHbTk/s320/aranyvonat-7.jpg" width="237" /></a></div>
A kocsi belseje egy nagy és két kisteremből állt. A nagyterem a Szent Jobbot bemutató dísztér, a két kis terem a kocsi végein a szolgálaton kívüli koronaőrök tartózkodási helye volt. Innen működtették a tolóajtók nyitó és csukó szerkezetét és a világítás kapcsolóit. <br />
A nagyterem közepén állt az a különleges rugós állvány, amelyen az ezüst ereklyetartóban útközben nyugodott. A Szent Jobb ereklyét a vasúti szállítás közben óvni kellett minden olyan rázkódástól, amely az ezeréves ereklyére veszedelmes lehetett. Gondoskodni kellett tehát olyan állványról, mely a vasúti jármű magasabb frekvenciájú rezgéseit alacsonyabb frekvenciájú, „lágy” rezgésekre alakította át. Főképpen a váltók és sínütközések okozta függőleges irányú rázkódtatások ellen kellett védekezni. Minthogy a lökések minden irányból jöhetnek (indítás, fékezés, sínütközések, kanyarulati egyenetlenségek), az állványnak olyannak kellett lennie, hogy a lökéseket minden irányból egyforma rugalmassággal vegye fel. <br />
A leleményesen elkészített szerkezet próbájánál az alapelv az volt: akkor jó az állvány, ha a legrosszabb pályán a szóba jöhető legnagyobb sebességnél sem lépnek fel a vállon való hordozásnál nagyobb erők. Ennek mérésére a dunakeszi főműhelyben műkörmenetet rendeztek. Az ereklye körmeneti hordozó állványát az ereklyetartó kb. 70 kg-os súlyával megterhelték, elhelyezték rajta a Bereznai-féle optikai gyorsulásmérő műszert, majd négy ember a vállára vette és körülhordozta. A műszer adatait diagramon rögzítették. Ezután futópróbára vitték az aranykocsit a beszerelt állvánnyal együtt a budapest-szobi vonal legrosszabb szakaszán, 70 km/óra vonatsebességgel. A mérések azt igazolták, hogy még e rossz vasúti szakaszon is az ereklye több mint kétszer kisebb rázkódásokat szenved el az állványon, mint a körmeneti körülhordozás alkalmával. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFkbT_3Cvx-G26tQhqw5MopsqLhbSs108VTxZzWd7aRxDmfwYA9jDG96xphRpwFCioqUjhc21Yw8uGXf7QSEQmtHDO3GBM0SeHwNHpBxzTNeavrzd2CnNQIfuOyKE0Xr7ThIaiAsD1140/s1600/aranyvonat-9.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="472" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFkbT_3Cvx-G26tQhqw5MopsqLhbSs108VTxZzWd7aRxDmfwYA9jDG96xphRpwFCioqUjhc21Yw8uGXf7QSEQmtHDO3GBM0SeHwNHpBxzTNeavrzd2CnNQIfuOyKE0Xr7ThIaiAsD1140/s640/aranyvonat-9.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<h3>
A Szent Jobb őre</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgS2hQMZSLXPUGdlW6qXrWWTOat7EKXSfMGHE117OmzFiUSbuJ743bpqwDpQbZs5UnzlOZTm5rr0wtAC1ugjfhppJhfKJ4NNQAVl9CJCdHumJ2Mezy00_vOoTtMznkcNXrs3iIm-XmjKFE/s1600/aranyvonat-6-.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgS2hQMZSLXPUGdlW6qXrWWTOat7EKXSfMGHE117OmzFiUSbuJ743bpqwDpQbZs5UnzlOZTm5rr0wtAC1ugjfhppJhfKJ4NNQAVl9CJCdHumJ2Mezy00_vOoTtMznkcNXrs3iIm-XmjKFE/s1600/aranyvonat-6-.jpg" /></a></div>
Az ereklyét minden országló útjára elkísérte a Szent Jobb őre, Mészáros János, budapesti érseki helytartó, négy irgalmasrendi szerzetes, akik a körmenetekben az ereklyét vitték és a koronaőrség tizenhat tagja Pajtás Ernő őrnagy és Máriássy László ezredes vezetésével. Részükre széles és vasúti üzemben szokatlanul kényelmes lépcsőt terveztek, hogy a ki- és beszállás a kellő ünnepélyességgel történhessék. Az ereklyetartó kocsiba helyezése és kivétele egy gumigörgőkön zajtalanul kihúzható padlórész segítségével történt.<br />
Az aranykocsi arany, ezüst, bíbor és zöld színekben pompázó, gazdagon díszített külső oldalait a magyar szentek: István, Gellért, Imre, Gizella, Margit, Mór, László és Erzsébet egészalakos képei díszítették, s mindkét oldalán az 1038–1938 évszámok hirdették a szent király jubileumát. A kocsi tetején négy imádkozó angyal között a Szent Korona este kivilágított, nagyított mását helyezték el. A kocsi közepén a kétoldalt üvegfalú, a padlóján és oldalain bíborszínű, a mennyezetén hófehér selyemmel bevont díszteremben a rezgéscsillapító-rugós állványon nyugodott a koronaőrök őrizte, megvilágított ereklye, hogy ott is jól lássák, ahol nem emelték le a vonatról, csak áthaladt a szerelvény. <br />
<br />
<h3>
A Szent Jobb országlátása</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVE7c5k0yEfb_mtG_hesV4n32CzF_X6EKahCbKHJ4we4VxUqMHdYUw5lD1YqGdnVlsOKBTS8Ks90JPSNCbpqxVFJRhUan9WTdiTH0BwzIYJfquug0bEl5RehskwzxYtzsFWcb-IwYZPEU/s1600/aranyvonat-10.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="236" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVE7c5k0yEfb_mtG_hesV4n32CzF_X6EKahCbKHJ4we4VxUqMHdYUw5lD1YqGdnVlsOKBTS8Ks90JPSNCbpqxVFJRhUan9WTdiTH0BwzIYJfquug0bEl5RehskwzxYtzsFWcb-IwYZPEU/s320/aranyvonat-10.jpg" width="320" /></a></div>
Összesen huszonkét olyan magyar várost látogatott meg 1938 és 1942 között a Szent Jobb, ahol az aranyvonat nemcsak megállt, hanem az ereklyét a városban közszemlére téve tisztelegtek előtte. Az aranyvonat országlátásának legfontosabb állomásai között volt Esztergom, Székesfehérvár, Kaposvár, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Baja, Pécs, Szekszárd, Vác, Győr, Komárom, Szombathely, Sopron, Veszprém, Zirc, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Szeged, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szentes, Békéscsaba, Debrecen, Gyula, Szolnok, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Gyöngyös, Érsekújvár, Léva, Győrszentmárton (ma Pannonhalma), Balassagyarmat, Ipolyság, Losonc, Kassa, Rimaszombat, Rozsnyó, Salgótarján, Beregszász, Munkács, Sátoraljaújhely, Ungvár, Nagyvárad. Az érintett helységek száma természetesen ennek a többszöröse volt. A pontos menetrend szerint meghatározott útvonalon közlekedő vonat az állomásokon lépésben haladt át, s a lakosság fedetlen fővel, térden állva köszöntötte a Szent Jobbot, amelyet csak a kocsi üvegfalán át láthatott.<br />
<br />
<h3>
Díszben állt az ország </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMJUSv5Vj6usc1y63oOQ-bM0BJFEnln2hEm_KHyit7RNI7WxY2BX0vLrT96jp-1PJ6quG75rORUETR7IwaN3xeHFiDP5_IM4Rvs13fVp3wzE57fgot0C4OFNmZECgfdYsHlcPUNCdilIw/s1600/aranyvonat-10-.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="185" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMJUSv5Vj6usc1y63oOQ-bM0BJFEnln2hEm_KHyit7RNI7WxY2BX0vLrT96jp-1PJ6quG75rORUETR7IwaN3xeHFiDP5_IM4Rvs13fVp3wzE57fgot0C4OFNmZECgfdYsHlcPUNCdilIw/s320/aranyvonat-10-.jpg" width="320" /></a></div>
Útvonala mentén a vasúti őrházakat és állomásokat földíszítették, a falvak népe templomi zászlók alatt, körmenetben vonult ki az állomásokra. A vármegyék határán küldöttség várta az Aranyvonatot, amely a városokban néhány órát, a közbülső állomásokon pár percet tartózkodott. Az 1938-as nyári mezőgazdasági munkák miatti szünetet kivéve minden héten 1-3 napos utakon járta az országot.<br />
Az aranyvonattal érkező Szent Jobb fogadását a települések igyekeztek méretüktől és erejüktől függően leleményes megoldásokkal emlékezetessé tenni, amit később minden településre kitérve egy közös albumban örökítettek meg. Székesfehérvárott például egy speciálisan kiképzett vörös bársonyhintó nyolc egyforma fehér paripával, hátukon zöld mundérba öltöztetett hajtókkal várta az ereklyét. Miskolcon egy speciálisan kiképzett autóval szállították, Szombathelyen ágyúlövésekkel köszöntötték, míg a Szegedre érkező szerelvényt már Pálmonostortól egymástól hallótávolságra álló iskolások várták, s „élő telefonként” adták tovább a szegedi állomásig, hogy „Jön István király!”<br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<object classid="clsid:d27cdb6e-ae6d-11cf-96b8-444553540000" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=10,0,0,0" height="400" id="StrobeMediaPlayback" name="StrobeMediaPlayback" type="application/x-shockwave-flash" width="430"><param name='movie' value='http://filmhiradokonline.hu/smp/StrobeMediaPlayback.swf' /><param name='quality' value='high' /><param name='bgcolor' value='#000000' /><param name='allowfullscreen' value='true' /><param name='flashvars' value= '&src=rtmp://filmhiradokonline.hu/vod/mp4:/fo/mvh-0496&clipStartTime=263&clipEndTime=343&autoHideControlBar=true&streamType=vod&autoPlay=false&poster=http://filmhiradokonline.hu/keyframe/fo/mvh-0496-05.jpg'/><embed src='http://filmhiradokonline.hu/smp/StrobeMediaPlayback.swf' width='430' height='400' id='StrobeMediaPlayback' quality='high' bgcolor='#000000' name='StrobeMediaPlayback' allowfullscreen='true' pluginspage='http://www.adobe.com/go/getflashplayer' flashvars='&src=rtmp://filmhiradokonline.hu/vod/mp4:/fo/mvh-0496&clipStartTime=263&clipEndTime=343&autoHideControlBar=true&streamType=vod&autoPlay=false&poster=http://filmhiradokonline.hu/keyframe/fo/mvh-0496-05.jpg' type='application/x-shockwave-flash'> </embed></object></div>
<h3>
Civil kezdeményezésre újra megépítenék</h3>
Ennek az 1938-ban elkészült, Da 6020 pályaszámú, a Szent Jobbot szállító aranykocsinak az eredetivel azonos újjáépítésére egy szellemi műhelyt hoztak létre a Magyar Koronaőrök Egyesülete, a MÁV História Bizottság, a Vasúttörténeti Park, a MÁV Nosztalgia Kft., a Budakeszi Kultúra Alapítvány és a Szent István Bazilika képviselői. A munkálatok befejezését 2013 nyarára, Szent István halálának 975. évfordulójára tervezik.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEga4tFlvrcwihi1FkLltLAs69Kt0sUCrjKUwyHkLZLJB0MrwYfeV0ghjR2f-BZXRc2Kzdy0cpfb5MhjXbkGOp2mExO7QW15eri5SN1Vr-FTYIeFYkaaiYBF9s833v2SHnED2uNhl9M-Cmw/s1600/aranyvonat_1938_4.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="160" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEga4tFlvrcwihi1FkLltLAs69Kt0sUCrjKUwyHkLZLJB0MrwYfeV0ghjR2f-BZXRc2Kzdy0cpfb5MhjXbkGOp2mExO7QW15eri5SN1Vr-FTYIeFYkaaiYBF9s833v2SHnED2uNhl9M-Cmw/s320/aranyvonat_1938_4.jpg" width="320" /></a></div>
A helyreállításhoz szükséges adatok a korabeli dokumentumokból és levéltári iratokból a rendelkezésre állnak. A közös munkát aktívan támogató, nagy tapasztalatokkal rendelkező MÁV-konstruktőr szakemberek véleménye szerint nincs műszaki akadálya annak, hogy a legendás vagon az eredeti mintát hűen követve, de a mai közlekedési előírásoknak is megfelelve újjászülessen. A megvalósítás az abban résztvevők óriási erőfeszítését és áldozatos, önzetlen munkáját igényli majd, s ez az összefogás többet érdemel, mint hogy az újjáépített kocsi küldetés nélkül, csupán a vasúttörténeti parkban állva fogadjon majd látogatókat.<br />
A kezdeményezők feltett szándéka tehát, hogy a megvalósításban olyan műszaki megoldásokra és olyan minőségi munkára törekednek, amely méltóvá teszi az újjászületett vasúti kocsit a 2013 augusztusával kezdődő, legújabb kori küldetésének legfelső szintű támogatására. Az aranykocsi nem csak a bő egy év múlva sorra kerülő, 975. évforduló szentistváni megemlékezéseiben tölthet be meghatározó szerepet. Huszonöt évvel utána, 2038-ban a mai felújítók közül számosan ott lehetnek az ezeréves évfordulón is, ahol e vasúttörténeti különlegességnek méltó módon kell majd a keresztény és nemzeti egység szimbólumaként helytállnia.<br />
<br />
<h3>
Eredeti tárgyak kerestetnek</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7aDw09IASW3vDQt43QyFwbCb1eQkGrND5yb7Y-gJNSNX0AVMDoha9E8lFaBg3xgdPh7A0E1g06-rgSH8NUwZ_yNQi7aFcdHzFE1cqGMqKcRaRe_B9qVT0MdsXPhMr4xtj6_JJ2PbBxnk/s1600/aranyvonat_1938_6.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="268" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7aDw09IASW3vDQt43QyFwbCb1eQkGrND5yb7Y-gJNSNX0AVMDoha9E8lFaBg3xgdPh7A0E1g06-rgSH8NUwZ_yNQi7aFcdHzFE1cqGMqKcRaRe_B9qVT0MdsXPhMr4xtj6_JJ2PbBxnk/s320/aranyvonat_1938_6.jpg" width="320" /></a></div>
Az aranykocsi 1944 utáni sorsáról szinte semmit sem tudunk. Létezéséről a legkülönfélébb legendák keringenek. Van, aki úgy tudja, Bajorországban egy földalatti repülőgép-hangárban rozsdásodik. De tudunk olyan, már nyolcvan évesnél is idősebb szemtanúról, aki fiatal legényként vasúton utazva nap mint nap látta a kiégett vagont a dunakeszi járműjavító egyik parkoló vágányán. A kocsira a tetején még meglévő, angyalok tartotta koronáról ismert rá.<br />
Kalandos történet volt az is, ahogy előkerült az aranykocsi külső díszítésének vázrajza Márton Lajos hagyatékából. A székelyudvarhelyi születésű grafikus festőművész, templomfestő kora ifjúságától részt vett a Regnum Marianum munkájában. A Magyar Cserkész című folyóirat grafikusa, számos vallási tárgyú és ifjúsági könyv illusztrátora volt. Több mint tízezer rajzot készített. Negyvennél több templomban találhatjuk meg oltárképeit vagy freskóit. Budapesten hunyt el 1953. január 26-án. Halála után hagyatékának nagy része elkallódott. Szerencsére tanítványa, majd később munkatársa, Kékesi László és felesége a náluk lévőket megőrizte. Az aranykocsi díszítési tervét végül ifjabb Kékesi László bocsátotta Herein Gyula, a <a href="http://budakeszikultura.hu/" target="_blank">Budakeszi Kultúra Alapítvány</a> kuratóriumi tagjának rendelkezésére.<br />
A vagonon leakasztható díszítőelemek is voltak, amelyek talán még fellelhetők valahol. A felújítás kezdeményezői ezért arra kérik azokat, akik bármit tudnak az aranykocsiról, vagy annak még valahol megtalálható díszítőelemeiről, hogy legyenek a felújítók segítségére, s jelentkezzenek a 06/70 450-08-88-as telefonszámon Herein Gyulánál vagy a <a href="mailto:kuratorium@budakeszikultura.hu">kuratorium@budakeszikultura.hu</a> levelezési címen.<br />
Az újjáépítés fedezetét adományok gyűjtésével tudjuk csak biztosítani. A műszaki tervek készítése már zajlik, s a <a href="http://www.mavnosztalgia.hu/" target="_blank">MÁV Nosztalgia Kft</a>. rendelkezésére áll már egy eredetivel azonos, jelenleg bontásra váró vasúti kocsi, amit megfelelő állapotba kell hozni a munkálatok júniusi elkezdéséhez, hogy a jövő május határidőt tartani tudjuk.<br />
<br />
<h3>
Új zarándokút </h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlj3J1jtcRIVMlzBSga86Q9NTWDnbebaB50T1mIh1OyeDud1V4dzf-YVE-UrMCuO98ZPURlIdmdbwWkcKO8n6vuNhr68MhkJPNepReM1G1gY2ek9A8KMf0B-BL0zenUjuv0iaXQAuL7uk/s1600/szentjobb.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlj3J1jtcRIVMlzBSga86Q9NTWDnbebaB50T1mIh1OyeDud1V4dzf-YVE-UrMCuO98ZPURlIdmdbwWkcKO8n6vuNhr68MhkJPNepReM1G1gY2ek9A8KMf0B-BL0zenUjuv0iaXQAuL7uk/s320/szentjobb.jpg" width="320" /></a></div>
2013 elején vitéz Veres János<b> – azóta elhunyt</b> –, nemzetőr ezredes, a Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője Szent Korona Lovagrend, lovagja, egy ötletet vázolt fel. A nemzeti oldal összefogásával, a Szent Koronánkkal is lehetne Országjáró körutat, zarándok utat szervezni, mostani országhatárok között, figyelembe venni a Szent Jobb körút állomásait.<br />
Persze egy Mária zarándoklat se lenne rossz elgondolás, csak már itt a Külügyminisztériumnak is lenne tenni valója (zarándokútvonal Mariazelltől Csíksomlyóig ) Ezúton kérném figyelmüket – segítségüket, az Egyházaknak, a Vitézi rendeknek, Lovag rendeknek, az országért – a nemzetért aggódó politikusoknak jó szándékú magyar embereknek. Kérek mindenkit, fogjunk össze és mutassuk meg a világnak, hogy e nemes célért össze tudunk fogni és fel tudunk emelkedni a politika mocsarából!<br />
<div style="text-align: right;">
<i><b>vitéz Csonka László – Koós Hutás Katalin</b></i></div>
<div id="fb-root">
</div>
<script>(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1";
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
<br />
<div class="fb-like" data-href="http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/04/az-aranyvonat.html" data-send="true" data-show-faces="false" data-width="450">
</div>
<br />Unknownnoreply@blogger.com