2012. szeptember 8., szombat

Aquamarin – víz, ami mindenkinek kék

Vízadagolók a Bánffi-szódától

„Az vagy, amit megeszel” – de amit iszunk, az is szervezetünk működését döntő mód tudja befolyásolni. A víz biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét is víz alkotja. De egyáltalán nem mindegy, milyen vizet is iszunk!







Az ideális ivóvíznek színtelennek, átlátszónak kell lennie. A vízbe kerülő vas-oxid-hidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá tehetik a vizet.
Víz 
A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-monoxid). Olvadáspontja: 0°C, forráspontja: 100°C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik.

A szegedi „vízgyártók”

A Bánffi-szóda nemcsak a nagy múltra visszatekintő szikvizet gyártja, hanem immár négy éve – kihasználva a szódavízkészítéshez alkalmazott tisztítási technológiát – Aquamarin fantázianéven ballonos ivóvizet is készít.
Tulajdonképpen hálózati vízről van szó, amit egy nagyon komoly szűrőrendszeren keresztül tisztítanak meg minden szennyeződéstől. A vízhálózatból bejövő vizet először egy mikroszűrőn keresztül vezetik át, mely a milliméter ezredrészénél is kisebb szennyeződéseket nem engedi tovább. Ezt követően egy ipari ezüsttel impregnált szénszűrőn vezetik keresztül, ami a szaganyagokat és a benne lévő klór 98%-át kivonja a vízből, majd egy újabb mikroszűrőn halad át, hogy eljusson két UV-fényes csírátlanítóba. Ezeknek a szűrőknek a teljesítménye egyenként 3 m3/óra, viszont a szikvízüzem egy óra alatt csak 1 m3 vizet használ fel. Ennek következtében a palackozott víz teljesen szennyeződés, szag és csíramentes lesz, amit rendszeresen, laboratóriumban ellenőriztetnek.

A ballonos víz az otthonokban is
A megtiszított vizet 19 literes műanyag ballanokba palackozzák, melyeket a fogyasztók megvásárolhatnak, vagy a cég a fogyasztás helyére szállít. A víz különböző vízadagolókon keresztül fogyasztható, ilyenekkel találkozhatunk orvosi rendelőkben, gyógyszertárakban, telefontársaságok és közüzemi szolgáltatók ügyfélszolgálatán, nagyobb cégeknél.
Az automata vízadagolók is megvásárolhatók, azonban sokan ezt nem akarják vagy nem tudják megfizetni. A Bánffi-szóda ezért legújabb akciójában a ballonokra szerelhető vízadagolóval együtt kínálja Aquamarin termékét. A konyhába, kisebb irodákba berakva, a kézi vízadagolóval máris fogyasztható az egészséges, tiszta ivóvíz.
Az akció keretében egy vízadagolót és egy megtöltött 19 literes ballont 6000 forint helyett engedménnyel, 3500 forintért lehet a cégtől megvásárolni. A későbbiekben pedig már csak a palackcseréért kell fizetni, ami 1000 forintba kerül. Három ballon rendelése esetén viszont már házhozszállítás is kérhető, sőt a havi húsz ballonos forgalomnál a huszonegyedikért már nem kell fizetni. A vízadagolókra a cég egy éves garanciát is vállal.
Nagy előny, hogy a ballon könnyen szállítható, nem keletkezik háztartási hulladék a PET-palackos ásványvizektől, ráadásul a tiszta víz nem okoz semmiféle gyomorpanaszt, vagy épp vesekövet.
Széles körben gyorsan, áram nélkül is használható
A kézi vízadagolós ballonokat háztartásokba, kisebb irodákba ajánlják, és olyan helyekre is, ahol kültéren folyik a munkavégzés. A vízadagolós megoldással mindig tiszta és friss marad a víz, nem keletkezik felesleges hulladék, és – ami nem utolsó szempont – a zárt rendszernek, és az adagolásnak köszönhetően nem vész kárba semmi.



Az Aquamarin 19 literes palackjait és a vízadagolót Szegeden,
a Földmíves utca 7. szám alatt lehet cserélni,
vagy a 62/443-472-es telefonon illetve
a Bánffi-szóda weboldalán lehet rendelni



2012. szeptember 6., csütörtök

BorABC: Bor a pohárban


Mielőtt a legelső bort megkóstolnánk, szükség van egy kis „bemelegítésre”. Ez annyit jelent, hogy kinevezünk egy „belövő” bort, amely megkóstolásával előkészítjük magunkat a kóstolásra. Ekkor kerül az orr és a nyelv bemelegítésére.

Bor a pohárban – Látvány és illat

Először a bor színét vizsgáljuk. A fehérborok színe a zöldesfehértől a borostyánsárgáig változhat. A reduktív fehérborok a technológia miatt egészen világos színűek, hiszen csak zárt tartályban értek, fejlődtek, ami a színben nem okoz jelentős változást. A reduktív borokat nemcsak erről a világos színvilágról, hanem a gyöngyöző szénsavbuborékokról is könnyen fel lehet ismerni, hiszen palackozáskor egy pici szénsavat szoktak a borokhoz tölteni, ami segít a bor frissességének megőrzésében. A fehérborok másik típusa, a hordós érlelésűek színe mélyebb, és inkább sárgás, mint zöldes színárnyalatú.

Látvány

Nézze meg a bor színét. Milyen? Sötét, világos, átlátszó, kristálytiszta, homályos, ködös? Próbálja meg a színt valamihez hasonlítani. Olyan, mint a… cseresznye, meggy, szalma, borostyán, napfelkelte?
Ha a bor a pohár faláról lassan folyik le, akkor testes, magas beltartalmú borral van dolgunk. Erre az úgynevezett „glicenringyűrűre” szokták a franciák azt mondani, hogy most mosolyog a bor! A rozék színe a lilásrózsaszíntől a hagymahéjig változhat. Egyre több borász erjeszti, érleli a rozét barrique hordóban, és ezzel az ízén kívül a bor színére is jelentős hatást gyakorolnak. A hordót (elsősorban az oxigént) látott rozék színe sokkal mélyebb és barnásabb, mint acéltartályos társaiké.
A barnás szín, ha nem a technológiából adódik, akkor még egy gyakori borbetegség figyelmeztető jele is lehet. Az ún. barnatörés nemcsak a színben, hanem illatban és ízben is kellemetlen változásokat idézi elő (a bor íze a kenyérhéjra emlékeztet, és üresnek tűnik).
A vörösborok érettségi állapotát, korát a színéből is meg lehet becsülni. A vörösbor szélét, ha a pohár megdöntésével és fehér háttér előtt vizsgáljuk, akkor az lehet lila, kékeslila, narancssárga, egészen a barnáig. A vörösbor magjának színe és a széle minél homogénebb, minél kisebb a kettő között a különbség, a bor annál idősebb, érettebb.
A fehérborok színe az idő előrehaladtával egyre mélyebb lesz, a fehérbor tehát sötétedik. A vörösbor elhalványul, a kékes színtől a sárgás felé vált az évek múlásával.

Illat

Tegye le a poharat az asztalra, és körkörös mozdulatokkal mozgassa meg benne a bort. Hajoljon rá a pohárra és szippantson egy jó mélyet. Mire emlékezteti a bor illata? Gyümölcsre? Milyen gyümölcsre: ananászra, almára, mazsolára? Virágra emlékezteti? Milyen virágra: rózsa, jázmin, akácfa? Vagy inkább friss aszfaltszaga van? Nyersbőr? Minden lehetséges, csak fantázia kérdése.
A túlzott mennyiségű kén szúrós illatáról azonnal felismerhetővé válik. A poharat forgatjuk, és közben rövideket szippantva próbálunk a lehető legtöbb illatot kiszedni belőle. Ez nem tart tovább 5 percnél, hiszen az orrunk az egyik leggyorsabban elfáradó érzékszervünk. Az illat intenzitásából a bor érettségére lehet következtetni.
A bor illatának kialakulásában meghatározó szerepe van a talajnak, az erjesztésnek és az érlelésnek és a szőlőfajtának. A bor illatanyagai jórészt a szőlő héjában vannak. Ide kerülnek a talajból felszedett ásványi anyagok egy része is, itt alakul ki a fajtajelleg. Az éghajlati viszonyok elsősorban a bor cukor és savtartalmát határozzák meg, a bor illat- és zamatanyagainak alakulásában a talajadottságok nagy jelentőséggel bírnak. A talajjal szemben a szőlő viszonylag igénytelen, a számára szükséges tápanyagokért erős gyökerei révén képes a legkeményebb talajban is utat találni.

A borfajták jellemzői

Kortyoljon egyet. Forgassa a bort a szájában. Ne csak az ízét keresse, de a súlyát és a struktúráját, „szövetét” is. Selymes, bársonyos, durva? És az íze mire emlékeztet? Aszalt szilvára, dióra, pörkölt kávéra, friss fűre?
Vannak illatos szőlőfajták, mint például a Muskotályok (Lunel, Ottonel), a Tramini, Cserszegi Fűszeres, Irsai Olivér, melyeket illat és zamatgazdagságuk megőrzése érdekében reduktív technológiával készítenek és hamar a palackba töltenek. A Chardonnay egy olyan szőlő, mely mind reduktívan, mind barrique érleléssel kiváló bort ad. A barrique érlelés miatt az ilyen borok füstölt ételekre, keleti fűszerekre, vaníliára emlékeztető illatot árasztanak.
Az intenzív borillat frissességre, fiatalságra utal, az idősebb borok már visszafogottabb, kevésbé intenzív illatintenzitással rendelkeznek, ami nem borhiba! Itt kell megjegyezzük, hogy a muzeális borok, melyek akár száz éve is a palackban pihennek, nehezen és lassan nyílnak meg, idős koruk első jele a kevés és lomha illat. Ezen, idősebb borok illata és íze csak hosszabb, akár több órás levegőztetés után kezd el kitárulkozni. Legyünk tehát türelmesek a koros, de nem öreg borokhoz!
A Pinot noir az egyik olyan bor, amely illatban a leginkább összetett és változatos. Minden egyes szippantással más és más illatot bújik elő, de nem túl intenzíven, inkább kicsit zártan. A pinot játszik az emberrel, soha nem enged magához közelebb, nem hagyja, hogy megfejtsük titkait, őt nem lehet kategorizálni; talán ettől olyan kedves ez a bor sokak számára. Pinot noir, a megfejthetetlen.
Vannak ugyan tipikusan „pinósnak” mondott illatjegyek, ilyen például a gomba, de az egyik legnehezebben felismerhető bor – illatjegy alapján – mindenképpen a Pinot noir. A Pinot noirnak olyan kevés a színanyaga, hogy gyors technológiával remek fehérbort lehet belőle készíteni, tehát ne lepődjünk meg, amikor azt látjuk egy borosüvegen, hogy Pinot noir, és a benne lévő bor fehér!
Ha ez megvolt, adja össze. Gondoljon arra is, hogy miből készült a bor, min ment keresztül, honnan, kitől jött.

A borhoz kapcsolódó szakkifejezésekhez tekintse meg a Borlexikonban!

Előző rész: Borban az igazság…
A következő részben: Kóstoljunk bort!

2012. szeptember 5., szerda

BorABC: Borban az igazság...

A Szeged Panoráma bor-sorozatával azoknak szeretnénk útmutatást adni, akik most ismerkednek a borokkal, a borok ízvilágával.



Bemutatjuk a borkóstolás szabályait, a felszolgálásának és tárolásának fogásait. Megismerkedhetnek a borok íz- és színvilágával, az egyes borfajtákkal, a hazai bortermő vidékekkel. Reméljük, sokan szeretnek bele a borok világába, és már szakértőként tudják majd barátaikkal végigkóstoltatni házi vinotékájukat, vagy bátran el tudnak menni egy-egy borkóstoló-rendezvényre.

A bor

A bor a legegyedibb termék, nincs még egy olyan étel vagy ital, amely ilyen sokszínű lenne, amelyet ennyire befolyásolna a fajta, a földrajzi eredet, a termelő vagy az adott évjárat. Történelmünket végigkísérte a bor, szorosan beleivódva az őt megismerő és megkedvelő népek mindennapjaiba, kultúrájába és vallásába, és ezáltal a népszerűségéből az évezredek során semmit sem veszített.
A szőlőnövény már a harmadkor elején létezett a Földön. Különböző fajai, fajtái a legtöbb kontinensen megmaradtak fosszilis formában, megkövesedett szőlőtőkéket találhatunk Izland, Grönland és Alaszka mai felszíne alatt elhelyezkedő mélyebb rétegeiben is.

Borivóknak való tízparancsolat
  1. Bort soha ne igyál éhgyomorra
  2. Borivás előtt ne egyél édes ételeket
  3. Mindig légy figyelemmel a bor hőmérsékletére
  4. Ügyelj a palackos bor kupakjának helyes felbontására,tiszta kendővel töröld meg a palack nyílását
  5. A bort mindig lassan igyad
  6. Apró kortyokban élvezd a bort
  7. Nemes fajbort soha ne keverj vízzel
  8. Tarts mértéket a borivásban
  9. Jobban ízlik a bor, ha eszel valami „hozzá illőt”
  10. Bármikor, mielőtt bort iszol, egy pillanatra gondolj mindig arra,
    hogy mennyi fáradságos, verejtékes munka van ebben a pohárnyi nedűben.



A bor az ókorban

A borkóstolás első írásos emléke a Gilgames-eposz egy részlete, amelyben a főhős Siduri asszonnyal, a bor készítőjével találkozván megízleli az Élet fájáról csüngő rubinpiros fürtök erjesztett nedvét. A sumérok írásai és pontos statisztikái révén tudjuk, hogy idővel egyre jobban megkedvelték a szőlőbort a térségben elterjedt sörrel és datolyaborral szemben. Az Úr városában fellelt agyagtáblák szerint a királyi írnokok által fogyasztott, úgynevezett erős bor sokkal értékesebb volt a datolyából készült bornál. Ezek az ékírások tanúskodnak arról, hogy a borászat az emberi civilizációval gyakorlatilag egyidős.
Az értékes nedű természetesen a térség más államaiban is, így Babilóniában és Asszíriában is népszerű volt. Egyiptomban Ozirisnek, a halál és az újjászületés istenének tulajdonították a szőlőtermesztés meghonosítását. A Nílus-áradás idején tartott ünnepséget három boroskancsóval jelölték a hieroglifák között. III. Ramszesz idején 513 szőlőskert volt a templomok birtokában, amely – figyelembe véve az uralkodó és a főurak birtokait –, a birodalom termelésének egyharmadát adta.

A bor hazai elterjedése

Amikor több mint ötezer évvel ezelőtt a szőlő Közép-Ázsiából elindult világhódító útjára, a magyarok még nem a mai hazában éltek. Honfoglaló őseink már a honkeresés során megismerkedtek a borkészítés fortélyaival és a borfogyasztás örömeivel. Tanúsítja ezt az az állítás, hogy bor szavunk egyedi, eltér az Európában általános latin vinum változataitól és borászati szakkifejezéseink jelentős része (szőlő, csiger, seprő, ászok, szűr) sem latin, hanem török eredetű.
A honfoglaló magyarok fejlett és az itt élő népek által jól gondozott görög és római eredetű szőlőkultúrát találtak. Mivel őseink már korábban egyes türk népektől ellesték a borkészítés titkát, nem csoda, hogy megbecsülték az ültetvényeket. Ezt legjobban a Szent Istvántól származó tized bizonyítja, amely a szőlőt említi meg elsőként adózandó terménynek. Ekkortájt Pannonhalma és Szekszárd voltak a fő borvidékek. II. Géza uralma alatt került művelésre a Budai hegyek legtöbbje. A móri borvidék felvirágoztatása III. Béla érdeme. A szép ívű fejlődésben némi törést okozott a tatárjárás okozta pusztítás, ám IV. Béla bölcs előrelátása révén ezt hamar kiheverte az ország, és ezen belül a borászat. Az általa építtetett várak köré mindenütt szőlőt telepítettek. Ő hívta Tokaj környékére az olasz telepeseket, akik saját termelési módjukkal és szőlőikkel (Furmint) megalapozták a borvidék későbbi hírnevét. Sopron és Eger is a telepítés után vált nemzetközileg ismertté. Mátyás király korában kezdett hazánkban tért hódítani a vörösbor. A Visegrádi palota márványkútjából már ekkor folyt vörösbor is a fehér mellett.
A török hódoltság 150 éve alatt sokat gyengült a borászat, egyedül Tokaj fejlődése értékelhető pozitívumként, amely később a Rákóczi-szabadságharc fő anyagi támasza lett.

Szőlőből bor

A bor a frissen szüretelt szőlő levéből erjesztéssel nyert alkoholos ital. Az erjedés során a szőlőben található cukor, élesztőgombák segítségével, alkohollá alakul. A borkészítéskor a szőlőszemek összezúzásával a szőlő héjában található természetes borélesztő a szőlő levében lévő cukorral lép kapcsolatba. Zúzással és természetes erjedéssel bármilyen szőlőből bor lesz.
A borászok azonban beavatkoznak a borkészítés folyamatába, hogy a lehető legjobb minőségű bort érjék el. Kiválasztják a legjobb minőségű szőlőszemeket, és különböző tevékenységekkel befolyásolják a bor színét, ízét, stílusát. Mixelhetik a különböző szőlőfajtákat, használhatnak többféle fajtájú és minőségű erjesztőgombákat, cserzőanyagokat, hordókat és tartályokat. Ezer és ezer módja van annak, hogy egy borkészítő egyedi stílust alakítson ki az adott borvidéken, és ezáltal rá lehessen ismerni.

A borkóstolás szabályai – kezdőknek

A borkóstolás különleges esemény, meg kell adni a módját, ezért érdemes átolvasni az illemszabályokat. Természetesen a baráti társaságok kóstolóin, ahol felszabadultabb a hangulat, a szabályok lazábban is értelmezhetők, de a lényeges pontokat áthágni még ilyen alkalmakkor sem szabad.

Az első szabály: bort nem lehet rohanva élvezni!
A kóstolás során ne dohányozzunk még akkor sem, ha a kóstolót szabadtéren rendezik meg. A kávé vagy a rágó annyira elnyomja az ízlelőszervünket, hogy azután nem sokat fogunk érezni a borból. A helyiségben, ahol kóstolunk, az erős illatok, például dohány vagy parfüm megzavarhatja a borok illatának megítélését.
Bármilyen kis falat, lehet az sós vagy édes, fűszeres, vagy savanykás befolyásolja a kóstolt bor megítélését. Ha csupán egy enyhén sós sajtot eszünk, már az azutáni bort is savasabbnak fogjuk érezni, de ugyanezt tapasztaljuk, ha szénsavas vizet iszunk. A borbírálat alatt éppen ezért csupán fehér kenyeret és szénsavmentes vizet lehet fogyasztani.

A második szabály: a borkóstolás legfontosabb kelléke a pohár
A jó kóstolópohár ismérve, hogy vékony falú, könnyű és alulról felfelé szűkülő formájú. Alapkövetelmény továbbá, hogy a kóstolópohár teljesen színtelen, átlátszó, díszítéstől mentes legyen. A pohár alsó része jóval szélesebb kell legyen mint a felső, hiszen itt gyűlnek össze a bor illatanyagai, amik a pohár körkörös mozgatásával válnak felismerhetővé. Egyes vélemények szerint nem szükséges a poharat forgatni ahhoz, hogy a bor illatának intenzitását és tisztaságát megítéljük, elég, ha mindenféle mozgatás nélkül szagolunk a pohárba.
Van olyan kóstolópohár melyet a gyártó szerint tilos mosószerrel elmosni, merthogy a pohárban mindenképpen megmaradna a mosószer illata, másrészt a pohár fala „csúszóssá” válna a mosószertől. Ezeket használat előtt forró vízzel és ecettel kell tisztára mosni, ami garantálja ugyanis a teljes fertőtlenítést.

Borhoz a poharat

A poharak nemcsak szép látványt nyújtanak, hanem a különösen nemes italokat ahhoz is hozzásegítik, hogy teljes egészében kifejtsék a karakterüket. Így a pohár formája nem csak ízlés dolga. A pohár kiválasztásánál olyan poharat válasszunk, melynek anyaga színtelen üveg (lehetőleg kristály legyen), ez ugyanis nem lép reakcióba a borral, ráadásul fénytörése is jó. Törekedjünk a vékony falú poharak beszerzésére, mert a vastagabb üveg befolyásolhatja a bor hőmérsékletét. A jó kóstolópohár szára hosszú, ceruza-vastagságú, így könnyen megfogható. A különféle színű borokhoz más-más poharakat célszerű használni.
Fehér- és roséborhoz
Olyan poharat használjunk, melynek teteje a nyíló tulipán virágához hasonló alakú, tehát alul szélesebb, és fölfelé egyenletesen szűkül. Így az illatok koncentrálódnak, jobban érezhetjük őket. A poharat a száránál tartsuk, így kezünk hőmérsékletét nem veszi át az ital!
Vörösborhoz
Vörösboroknál gömbölyded poharat alkalmazzunk, itt ugyanis az illatok nem olyan fontosak, mint a fehér fajtáknál. Cél, hogy a bor a pohár aljában jól szétterüljön: a szín megítélésére csak így lehet koncentrálni! A vörösbort célszerű egy kicsit levegőztetni, tehát hagyni kell a pohárban pihenni, hogy az eredeti egyensúlya helyreálljon. Egy gömbölyded, széles kehely jó célt szolgálhat a vörösborok kóstolásánál. A poharat a száránál, vagy a talpánál fogjuk meg.
Pezsgőkhöz
A pezsgők igen fontos tulajdonsága a gyöngyözés, melynek finomságát, intenzitását és tartósságát is meg kell ítélni. A pohár alakja maximálisan ezt a célt szolgálja azzal, hogy a trombita végéhez hasonló alakú (flőte).
Gyakran használnak egy sekély, széles pohártípust is pezsgőhöz, ami alkalmatlan a szakszerű bírálatra, mert a buborékok útja túl rövid a gyöngyözés megítéléséhez. A poharat a kehely alsó, vékony részénél, illetve a talpánál fogjuk meg.
Likőrborokhoz
A likőrborok többsége fűszerezett, így elég erős, intenzív illatú. Színüket a technológia során állítják be. A pohár feladata ezért az illatok dekoncentrálása. Ezt sekély, kicsit íves oldalú, széles kehely valósítja meg, amit a száránál vagy a talpánál fogunk meg.
A déli csemegeborokat is gyakran kóstolnak ebből a pohártípusból. Kelyhe erősen szűkül, és a száját párhuzamos falú keskeny szakasz alkotja. Ezáltal az illatok koncentrálása még hatékonyabb. A poharat a száránál vagy a talpánál fogjuk meg.

A borhoz kapcsolódó szakkifejezésekhez tekintse meg a Borlexikonban!

A következő részben: Bor a pohárban

Százszorszépre vár a szegedi AGÓRA

Befejeződtek az építési munkálatok a Szent-Györgyi Albert AGÓRÁ-ban. A tervezők – Báger András és Helmle Csaba – vezetésével a sajtó munkatársainak szerveztek épületbejárást, ahol a résztvevők megismerkedhettek az AGÓRA környezettudatos megoldásaival is.


Az AGÓRÁ-ban rendkívül korszerű építészeti megoldásokkal találkozhatunk: a hűtést és a fűtést főként napkollektoros és hőszivattyús megoldásokkal biztosítják, az elektromos áram egy részét pedig napelemek szolgáltatják. Az épület mellett elhelyezkedő klímatorony azon túl, hogy a zárt tömbbelsőből kimagasodva hirdeti az intézmény jelenlétét, a nyári időszakban egyfajta természetes hűtő, szellőző építményként funkcionál.

A tudomány nyitott szentélye

Klímatorony
A szegediek által elnevezett Szent-Györgyi Albert AGÓRA új tudományos és kulturális központja lesz Szegednek, hiszen ebbe a létesítménybe teszi át székhelyét a Százszorszép Gyermekház, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által gondozott – eddig az öthalmi úti volt szovjet laktanyában őrzött – méltán világhírű informatikatörténeti gyűjtemény. Továbbá itt alakítják ki a Szegedi Tudományegyetem Informatorium nevű interaktív kiállító terét és a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) látványlaboratóriumát is. A létesítményt várhatóan 2013-ban vehetik birtokba a tudomány és a kultúra kedvelői. A Szent-Györgyi Albert AGÓRA kivitelezését a KÉSZ Építő Zrt. végzi.

A Százszorszépben már elindult a visszaszámlálás

Orbán Hédi
A Százszorszép Gyermekház jelenleg még a Kálvin téren, egy 110 éves épületben működik. A külső szemlélő számára ugyan nem látszik, de a falak összesen 1800 négyzetmétert rejtenek, amit az intézmény már teljesen kinőtt. Minden helyiségben, minden kis lukban foglalkozásokat tartanak, csoportok, szakkörök dolgoznak. Ezért is várják már az új épületbe, az AGÓRÁ-ba való költözést.
„Nagyon fontos elmondanom, hogy a tervezés első pillanatától kezdve mindenről kikérték a majdani lakóknak, a használóknak a véleményét" – hangsúlyozta Orbán Hédi, a Százszorszép Gyermekház vezetője. „A tervezés első pillanatától kezdve konzultáltunk a tánctermeket, a mosdókat, a folyosókat, a játékszigetet illetően, a termek oszthatóságának, a hangszigetelésnek és rengeteg más kérdés tekintetében. Most látjuk azt, hogy milyen szép lesz az épület, és nagyon várjuk már a mielőbbi beköltözést is. Szeretnénk, ha 2012 decemberét már ebben az épületben kezdhetnénk.”
Nagyelőadó az AGÓRÁ-ban

Négyéves álom

A mielőbbi költözéshez persze szükségesek az engedélyek, a partnerek, és a dolgozók segítsége is, hiszen az informatikatörténeti gyűjtemény átköltöztetése például 6-8 hetet vesz igénybe.
„Minden kollégánk a takarítóktól kezdve az ide újonnan felvett műszaki szakemberig kihívásnak tekinti a dolgot” – mondta az igazgató asszony. „A Kálvin téri épületünkben most úgy dolgozunk, és a beköltözést is úgy képzeljük el, hogy egyik héten még ott, a másikon pedig már itt, az AGÓRA helyiségeibe jöhetnek a gyerekek és a látogatók.”
Szeretnék, ha a mostani napi 4-500 fő az új kulturális központba is eljönne, és élettel töltené meg az AGÓRÁ-t. Persze ehhez megfelelő szakembergárda szükséges. A jelenlegihez képest duplájára bővül a létszám, a mostani 14 fős csapat 31 főre bővül, a külsős munkatársak pedig 50-60 fővel fognak majd részt venni a munkában. Ezeknek az embereknek egy része a szakköri munkában dolgozik, de a kórusok – Bartók Béla női kar, az Ifjú Zenebarátok Kórusa – is jelentős számban képviseltetik magukat.
„2008 július elején hangzott el először, hogy Szegeden AGÓRA Pólus épül” – emlékezett vissza Orbán Hédi. „Akkor tudhattuk meg azt is, hogy a Százszorszép Gyermekház is ide költözik. Azóta együtt fekszem és kelek a gondolattal, több mint négy éve. De mindjárt itt leszünk, hamarosan költözünk...”

Az AGÓRA projekt keretében megépülő Szent-Györgyi Albert AGÓRA Intézményt a kedvezményezett Szeged Megyei Jogú
Város Önkormányzata az alábbi európai uniós pályázatok segítségével valósítja meg:
„AGÓRA SZEGED PÓLUS – A KÖZMŰVELŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN”
(TIOP-1.3.3.-08/2-2009-0007., ERFA támogatás összege: 1.562.390.000 Ft);
„SZEGED AGÓRA PÓLUS HŐ ÉS HŰTÉSI IGÉNYEINEK KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL”
(KEOP-4.2.0./B-09-2009-0032., ERFA támogatás összege: 77.899.970 Ft);
„SZEGED AGÓRA PÓLUS VILLAMOS ENERGIA IGÉNYÉNEK KIELÉGÍTÉSE NAPENERGIÁVAL”
(KEOP-4.4.0./A-09-2009-0017., ERFA támogatás összege: 8.395.080 Ft)


Az AGÓRA – sajtóbejárás



AGÓRA Szeged

2012. szeptember 4., kedd

Bor tér 2012 – „Borban az igazság”

Szegeden szeptember 19-23. között ismét megrendezésre kerül a tavaly debütált Bor Tér. A Dóm téri rendezvényről a borászok és a vendégek is elismerően nyilatkoztak. A Szeged Panoráma bor-sorozatával azoknak szeretnénk útmutatást adni, akik most ismerkednek a borokkal, a borok ízvilágával. Bemutatjuk a borkóstolás szabályait, a felszolgálás és a bor tárolásának fogásait.

Kevesen tudják, hogy 100-120 évvel ezelőtt Szeged határában hatalmas szőlőültetvények voltak. A városnak a magyar szőlő- és borkultúrában betöltött helyét illetően fontosak azok az események, amelyeknek a 19-20. század fordulóján Szeged helyet adott. Ilyen volt az 1899-ben megrendezett első országos mezőgazdasági kiállítás, illetve a legfontosabb, az 1910-ben megnyílt „Első Országos Szőlészeti és Borászati Kiállítás”. Ez utóbbit nevezhetjük talán a szegedi borfesztiválok és boros rendezvények elődjének.



Borsorozat

A sorozatban a bor történetétől kezdve feldolgozzuk az egyes borok jellemzőit, a borkóstolás szabályait, a házi vinotéka összeállítását. Megismerhetik a borfajták jellemzőit, termőterületeit, a borok felszolgálásának mesterfogásait, valamint ellátogathatnak hazánk összes borvidékére is. Reméljük, hogy a sorozat végén sokan szeretnek bele a borok világába, és már szakértőként tudják majd barátaikkal végigkóstoltatni házi vinotékájukat, vagy bátran el tudnak menni egy-egy borkóstoló-rendezvényre.
A borokhoz kapcsolódó szakkifejezéseket a Borlexikonban találják meg.

Borlexikon
„Borban az igazság…”
Bor a pohárban
Kóstoljunk bort
Bortípusok
A bor felszolgálása
A fehérbor
A vörösbor és a rozé
Vinotéka otthon
A bor és az egészség
Magyarország borvidékei I. – a Csongrádi, a Hajós-Bajai, a Kunsági, és az Ászár-Neszmélyi, a Badacsonyi, Balatonfüred-Csopaki és a Balatonfelvidéki borvidék

Magyarország borvidékei II. – az Etyek-Budai, a Móri, a Pannonhalma-Sokoróaljai, a Somlói, a Soproni, a Balatonboglári, a Mecsekaljai és a Szekszárdi borvidék
-
Magyarország borvidékei III. – a Villányi, a Bükkaljai, a Mátrai borvidék
Egri és a Tokaj-Hegyaljai, a Balatonmelléki és a Tolnai borvidék


Csillagász szakkör a Százszorszépben

A szegedi Partiscum Csillagászati Egyesület a Százszorszép Gyermekházban minden kedden 16 órától tartja csillagászati szakkörét.

A Százszorszép Gyermekházban (Szeged, Kálvin tér 6.) megrendezésre kerülő foglalkozásokra minden csillagászat iránt érdeklődőt szívesen várnak korosztályi megkötés nélkül. A szakkörön előadásokat, beszélgetéseket hallhatnak általános csillagászati, űrkutatási témákról, illetve aktuális eseményekről, felfedezésekről. Az érdeklődők megismerhetik a csillagképeket, megtanulhatják a távcsövek használatát.
A nyitó foglalkozáson a nappali csillagászatról és a fényszennyezésről lesz beszélgetés, bemutatásra kerül az ország két csillagos égbolt parkja, a zselici és a hortobágyi. Megtudhatjuk, mi is tulajdonképpen a fényszennyezés, milyen törvényi változások segítik a csillagászok életét, a szegedi köztéri épületek kivilágítása hogyan befolyásolja az égbolt látványát.