2018. április 1., vasárnap

Forma 1-es verseny Szegeden...

Száguldó cirkusz a napfény városában

A Forma-1 új fejezetéhez érkezhet 2019-ben. A Bernie Ecclestone nevével fémjelzett versenysorozat – szakítva eddigi szokásaival – új vizekre evezhet. Komoly esély nyílik arra, hogy az új típusú utcai pályák hírnöke épp Szeged lesz, ahol a 2019-es első Street F1 versenyt láthatjuk majd. Az eddig kiszivárgott információk szerint idén városunkba látogathat Hermann Tilke, több F1-es pálya tervezője, nagy valószínűséggel azért, hogy felmérje, milyen biztonsági feltételeket kell megteremteni ahhoz, hogy Forma-1-es futamot rendezhessünk – derült ki az SDP – Stupido Day Press hírügynökség tudósításából.


Az új típusú verseny célja, hogy az emberekhez közelebb hozva, minél szélesebb körben tekinthessék meg az érdeklődők az autóversenyek királyát. Ennek érdekében létrehoznak több új tribünfajtát. A szegedi F1 Street pálya rajt-cél vonala a tervek szerint a Széchenyi téren lesz, ugyanitt helyezik el a boxutcát is. A közel 7,5 km-es versenypálya szinte minden pontja belátható lesz, köszönhetően a speciálisan kialakítandó lelátóknak.

Szeged Tribün a városlakóknak

Figyelemre méltó lesz a Szeged Tribün, ahonnan a város lakói – az előzetes tervek szerint – kétezer forintért kaphatnak ülőhelyet, és szinte testközelből élvezhetik majd a lóerők dübörgését. A klinikák előtt, a partfal mellett speciális álló- és sétálóhelyeket alakítanak ki. Innen féláron lehet a versenyt figyelemmel kísérni úgy, hogy szabadon sétálhatunk majd az Árvízi emlékműtől a Belvárosi hídig, illetve a Stefánia felőli mellvédnél a Novotelig. A Huszár Mátyás rakparton kialakítandó Szeged Tribün egyedülálló látványt nyújt majd a rakparton közel 300 km-es óránkénti sebességgel száguldó csodagépekről. A Felső Tisza-part teljes hosszában szintén lelátókat építenek, azonban egyedülálló módon a tízemeletes épületekből teljes ingyen lesznek látható a verseny.

Száguldó lóerők a hidakon

Mivel a futam gyakorlatilag teljes egészében a Belvárosban zajlik, rengeteg olyan épület lesz, melyek erkélyeiből, ablakaiból szintén élvezetes látványban lehet majd részünk. Különlegessége lesz még a Szeged Street F1 versenynek, hogy két hídon is át kell majd menniük a versenyzőknek, ezért biztonságukra a Tiszán lévő speciális mentőhajók és az MI6 búvárai fognak majd ügyelni. De Szeged főutcáján nem csak a biztonságot szolgáló hajók lesznek, mivel különleges nézőtérként újjáépítik és idevontatják majd a Millennium úszóházat is, a Vízügy munkatársaival pedig a szervezők megkezdték a tárgyalásokat a folyó vízszintjének emeléséről, hogy nagyobb yachtok is felúszhassanak a majd a Fekete-tenger–Duna–Tisza útvonalon, megnyitva ezzel a versenyt a tehetősebb hajótulajdonosok számára is.

Free Sector a Partfürdőn

A Partfürdő területén kialakítandó Free Sectorban azonban már ingyenesen is lehet élvezni a verseny izgalmait. Az Erzsébet liget Temesvári körúti oldalán sem kerül majd egy hely többe ötezer forintnál, míg a Ligetben hétezer forintért kaphatunk helyet, ahonnan látható lesz, ahogy a pálya egyik nagy egyenesében az F1-es pilóták közel 400 km-es sebességgel húznak majd el. Újdonságként jelenik meg a Dóm téren kialakítandó Mini Forma 1 pálya, ahol valódi F1-es versenygépekkel lehet körözni.
A versenysorozat sikere esetén Bernie Ecclestone távol-keleti és arab pénzügyi befektetők segítségével megépíti Szeged harmadik hídját, hogy a következő szezonban azon is végigszáguldhassanak a versenyzők

Kétmillió látogatót várnak Szegedre

A rengeteg lelátónak és a szabad, illetve a „sétáló” helyeknek köszönhetően a háromnaposra tervezett versenyt és betétfutamait közel kétmillióan tekinthetik majd meg, nem kis bevételt hozva mind a városnak, mind pedig az országnak. Bernie Ecclestone-hoz közeli informátorunk szerint hasonló koncepcióban kívánják majd megrendezni a bukaresti, a belgrádi, és a zágrábi Street F1-et is. Ezekkel a viadalokkal együtt tervek vannak a Mini Street F1-re is, melyeket a fő versenyekkel együtt, kisebb, 30-40 ezres lélekszámú településeken tartanának meg.
Szóba került Makó is, ahol a Ford-T model tervezője, Galamb József született. Kiszivárgott információk alapján valószínű, hogy az alföldi kisvárosban Ecclestone saját Ford-T F1 gyárat is szeretne létesíteni, jó időre megoldva ezzel a térség munkaerő gondjait.

Magyarok a szegedi futamon

Bizalmas értesüléseink szerint az izgalmas vonalvezetésű pályáról Hermann Tilke főtervező elmondta, hogy a sok éles kanyar és a hosszú egyenesek próbára teszik a pilótákat és a csapatok egyaránt. A 2019-es viadalra így teljesen új fejlesztésű autókkal fognak majd nekivágni, melyeket az F1 „boszorkánykonyhájában” már javában tesztelnek. A Ferrarinál máris keresik a helyszínt jól ismerő tesztpilótákat, így szóba került a nagy tapasztalattal rendelkező Baumgartner Zsolt és Palik László neve is.
Sikerült megszereznünk a Szeged Street F1 pálya tervezett vonalát valamint a lelátók elhelyezését, melyet most bemutatunk olvasóinknak. Amint új információkat kapunk a 2019-es versenyről azonnal beszámolunk róla, ennek érdekében különtudósítónk a Kínai Nagydíj helyszínére, Shanghaiba utazott, ahol Bernie Ecclestone-t keresi fel a forradalmian új típusú F1-es versenysorozattal kapcsolatban.

A Szeged Street F1 pálya térképe
a tribünök leírásához kattintson a térképre

Formula One Szeged nagyobb térképen való megjelenítése

Forrás: SDP – Stupido Day Press

2017. március 13., hétfő

BorABC: Magyarország borvidékei I.

Bor tér - Szeged

Magyarország Európa tradicionális bortermelő országai közé tartozik. Gyakorlatilag az ország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kicsiny kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. Ezúttal a Csongrádi, a Hajós-Bajai, a Kunsági, az Ászár-Neszmélyi, a Badacsonyi, a Balatonfüred-Csopaki, és a Balatonfelvidéki borvidékkel ismerkedhetnek meg.

A változatosság a magyar borok egyik legfőbb erénye. Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely a klasszikus borfajták teljes skáláját átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokon át a természetes édes borokkal bezárólag. A szőlőfajtákban is nagy változatosság mutatkozik, a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak a borkészítésben.
Magyarország éghajlata döntően száraz kontinentális, bár néhány helyen érezhető az Atlanti-óceán hatása, Dél-Magyarországon pedig a mediterrán vonások jellemzők. Emiatt a sokszínűség miatt a borvidékek is jelentősen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is. Magyarországon ma 22 borvidéket tartanak számon. Ezek közül három található a Nagy-Alföldön. Ez a három borvidék teszi ki területnagyság szempontjából a bortermelő vidékek 45 százalékát. Tizenöt borvidék van a Dunántúlon, 4 pedig Észak-Magyarországon. Területük nagyságát tekintve a borvidékek nagyon különbözőek. A két legkisebb, Mór és Somló 1000 hektár alatt vannak, míg a legnagyobb, a Kunság, 25.600 hektáron terül el. A legtöbb borvidék nagysága átlagosan 1000-5000 hektár között mozog.

Csongrádi borvidék

A középkori Csongrád határában a Tisza ártéri gazdálkodásának, haszonvételének részeként szőlőtermelés volt, ami félvad, fákra futtatott szőlőt jelentett. A török időkben kezdték termeszteni a középkori görög „Skuteri” városból származó, albán eredetnek is mondott Kadarkát. A jó homokú talajban kedvező termőképességű és jó minőségű borszőlőket termesztenek. A Kadarka igazi „Hungaricum”. A vörösborok között előkelő helyet foglal el. Szép bíborvörös a színe, bársonyos az illata. Könnyű bor, mely halételekhez, sültekhez igen kellemes ital. És alkalmas étkezés utáni borozgatáshoz is. Sajnos termesztése jelentősen visszaesett, így kevés van a piacon e kitűnő borból. A ma termesztett fajták főleg Kékfrankos, Cabernet Frank, Zweigelt. Kitűnő vörösborok mind, melyek megtalálhatók a legtöbb őstermelőnél éppúgy, mint a nagyobb szőlőtermelőknél. A csongrádi borvidéken a vörösborok mellett fehér borokat is találunk, így a Zöld Veltelini, a Csongrádi Rajnai Rizling, Rizling Szilváni. A borok jól példázzák a világhírű szőlőfajták, a meleg napfényes csongrádi borvidék és az alkotó emberek igazi egymásra találását.

Hajós-Bajai borvidék

A Hajós-Bajai borvidék története a Kunsági és a Csongrádi borvidék történetével egyezik meg, korábban ugyanis e három borvidék együttesen alkotta az Alföldi borvidéket. A szőlőtermesztésre vonatkozó első írásos emlékek 1075-ből származnak. Nagyon sokáig csak fehérbort termesztettek a környéken, a XVI-XVII. századtól azonban a vörösborszőlő fajták termesztése került előtérbe. A XVIII. században német telepesek érkeztek a vidékre. Több neves borosgazda volt közöttük, akik kemény munkával pár éven belül rangot, elismerést és hírnevet szereztek a környéknek. A borvidék 1990-ben Hajós-Vaskúti borvidék néven önállóvá vált. Nem lehet tudni, hogy miért, de 1998-ban a borvidék nevét Hajós-Vaskútiról Hajós-Bajaira változtatták.
A borvidék főbb bortermelő községei: Baja, Császártöltés, Csávoly, Érsekcsanád, Hajós, Vaskút, Nemesnádudvar. A borvidék területe: 1700 ha.
A Csongrádi borvidékhez hasonlóan a szőlőültetvények humuszos homoktalajokon és csernozjom (fekete föld) jellegű homoktalajokon települtek. Napfényben gazdag terület. Csongrád után itt a legmagasabb az éves napsütéses órák száma: 2100 óra. A csapadék éves viszonylatban kevésnek mondható, eloszlása egyenetlen. A nyár forró, a tél enyhe. Aszálykárral csak ritkán, fagykárral viszont gyakran kell számolni.
A szőlőfajtái a következők: Kékfrankos, a Zweigelt, a Cserszegi fűszeres, a Chardonnay, a Cabernet Franc, az Olaszrizling és a Kadarka.
Az itt termelt borok lágyak, extrakt és savtartalmuk alacsonyabb, mint a hegyvidéki boroké.
Borfajták: Bajai Kékfrankos, Hajósi Cabernet Sauvignon, Hajósi Kékfrankos.

Kunsági borvidék

Az alföldi szőlőtermő táj és az ország legnagyobb kiterjedésű és szőlőterületű borvidéke. 68 hegyközségben 32 800 szőlő-és bortermelő hegyközségi tag mintegy 25 000 ha termő szőlőt művel, róla 200 000 tonna körüli szőlőt szüretel és ebből készít bort. A nagy kiterjedés, az egyes területek eltérő adottságai, fajtahasználata, borászati hagyományai és lehetőségei, piaci megjelenési törekvései miatt a borvidék 8 körzetre tagozódik. A körzetek átlagterülete megegyezik az ország borvidékeinek átlagos szőlőterületével. A borvidék jellemző talaja meszes homoktalaj, változó minőségű altalajjal, de jelentős területen található lösz, öntéstalaj és a gödöllői dombság déli nyúlványainak kötött talaja is. Klímájában kedvező, az országos átlagnál nagyobb napfényes óraszám, a könnyen felmelegedő talaj síkvidéki jelleg miatt mind a téli, mind a késő-tavaszi és kora őszi fagyoknak az átlagosnál jobban kitett. A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa a kiskunsági homok. Ekkor települt ide Kecskemétre Mathiász János méltán világhírű szőlőnemesítő is. Ma Kecskemét-Katonatelep és Miklóstelep a hazai szőlészeti és borászati kutatás fontos központja. A borvidéken 64 szőlőfajta található. Ebből 10 fajta adja az összes szőlőterület kétharmadát.
Szőlőfajták: Izsáki sárfehér, Zalagyöngye, Ezerjó, Kékfrankos, Cserszegi fűszeres, Rizlingszilváni, Kövidinka, Kadarka, Kunleány, Olaszrizling. A nagyobbik hányad asztali borok készítésére alkalmas. Az összes szőlőtermés mintegy 20%-ából készíthető vörösbor. A következő 10 évben telepíteni tervezett fajták: Kékfrankos, Cabernet Suvignon, Cabernet Franc, Zweigelt, Olaszrizling, Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Chardonnay. A borvidéken termett szőlőből készült bor kétharmada jelenleg asztali és tájborként kerül forgalomba, nagyobb hányada folyóborként. Egyre több borászat palackozza minőségi borait. Híres a borvidék vermutjairól, törköly-pálinkáiról és borpárlatairól is.
A palackozva forgalomba kerülő fehérborok közül kiváló minőségű az Olaszrizling Chardonnay, Rizlingszilváni, Ezerjó, Muskotály, Cserszegi fűszeres, Rajnai rizling.
Vörösborok közül pedig a Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon borok méltán közkedveltek és a borvidéki, alföldi borversenyeken is rendre aranyérmes helyezést érnek el. A borvidék nagy kiterjedtsége és a termelt borok széles skálája méltán alapozza meg a borvidék szlogenjét: a kunsági bor a mindennapok bora. Megtalálja itt a fogyasztó a napi étkezéshez, baráti beszélgetésekhez nélkülözhetetlen kiváló minőségű asztali és tájborok széles skáláját.

Ászár-Neszmélyi borvidék

A borvidék területe mára elérte a 2200 hektárt, köszönhetően a folyamatos telepítéseknek, a vállalkozó kedvű beruházóknak és a támogatási lehetőségek kihasználásának. A szőlőültetvények a Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis és Visegrádi-hegységet kísérő domboldalakon, lankákon és platószerű területeken, valamint a Kisalföldhöz tartozó Komárom-esztergomi síkság magasabban fekvő részein helyezkednek el. A borvidéket északon a Duna, Nyugaton a Kisalföld határolja, s két körzetre oszlik: az ászári és neszmélyi régióra. Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, a kontinentális éghajlat óceáni mérséklő hatása kedvez a szőlőtermesztésnek. A napsütéses órák száma 2200 óra/év, az évi középhőmérséklet 10°C, a csapadékmennyiség 600 mm körüli. Szőlőterületei többnyire 150-300 m tengerszint feletti magasság között találhatók. A lejtés kitettsége szerint leggyakoribb a DNy-i és déli fekvés. A borvidék sajátossága, hogy a viszonylag alacsony hegyek oldalain és hátain az árnyékolás kismértékű, és valamennyi terület szinte egész nap fürdik a napfényben. A borvidék talajképző kőzetei és talajai változatosak. Uralkodó típusai a löszön kialakult barna erdőtalajok gyakran erodált területei. Az Ászár-Neszmélyi borvidék neves borait adó tradicionális fajták mára jórészt kicserélődtek. Az 1970-es évek második felétől egészen napjainkig jelentős fajtaszerkezet-változás állt be. A borvidék ez idő szerinti legjelentősebb fajtái: a Rizlingszilváni, a Chardonnay, a Zöld Veltelini, az illatos bort adó fajták közül az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, a Tramini és az Ottonel muskotály. Emellett nagyobb területen megtalálható a Sauvignon Blanc, a Rajnai rizling és a Leányka. A vörösbor szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon és a Pinot noir fajtákkal találkozhatunk.

Badacsonyi borvidék

Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok. A honfoglaló magyarok már ismerték a szőlőt, a bort és ennek megfelelően, mint értéket adományozták a későbbiekben. Ennek során a XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került.
A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására. A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a Pinot noir, borát helyi különlegessé emelték. Ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát Szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt aszúsodhatnak is. Ekkor különleges természetes csemegebor készülhet belőle. A másik e termőhelyről elhíresült fajta a Kéknyelű. Ez a fajta tiszta ültetvényben ritkán fordult elő, mert nővirágú, ezért rosszul termékenyül ezért a Budai zöld fajtával ültették vegyesen. A szüretkor nem szedték külön, hanem együtt dolgozták fel bornak, ami a Kéknyelű nevet viselve jelent meg.
Területe 1647 ha, főbb fajtái: Chardonnay, Kéknyelű, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Rajnairizling, Sauvignon Blanc, Szürkebarát, Pinot Blanc.
Kiegészítő fajtái: Furmint, Tramini, Rizlingszilváni, Zenit, Hárslevelű, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Pinot Noir.
Ültetvényes fajtái: Cserszegi fűszeres, Badacsony 31., Badacsony 36., Badacsony 38., Ezerfürtű, Ezerjó, Gyöngyrizling, Jubileum 75., Leányka, Pirosszlanka, Sárga muskotály, Semillon, Zalagyöngye, Zöld Veltelini, Zengő, Zefír, Zeusz, Furmint, Lakhegyi mézes, Kecskemét 3., Göcseji zamatos, Karát, Úrréti, Pintes, Kadarka, Zweigelt, Kékoportó, Nektár, Budai. Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát. Talaja változatos. A vulkanikus hegyek lejtőit pannonagyag, pannonhomok, helyenként lösz takarja, amelyek a hegy csúcsa felé haladva mindinkább bazalt és bazalttufa törmelékkel keverednek.

Balatonfüred-Csopaki borvidék

A honfoglalás után Karkász törzse vette tulajdonába a területet, majd 1082-ben kelt birtoklási jegyzék szerint a veszprémi püspökre szállt. 1211-ben Balatonfüred a tihanyi apátság tulajdona lett. A papoknak, szerzeteseknek köszönhetően e vidéken a szőlőművelés, a borászat színvonala évtizedekkel megelőzte más tájak fejlődését. A török idők végvári csatározásai valószínűleg itt is meggyérítették a szőlőművelők számát, s egyidejűleg csökkent a szőlőterület is. A XVIII. században újra fellendült a térség fejlődése, a XIX. Század közepére pedig Balatonfüred már a Balaton „fővárosa” lett, ahol a megyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehér borok társaságában. A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján 6445 ha. Huszonnégy település tartozik a borvidékbe, mely a Balaton északkeleti részén és azzal párhuzamosan húzódó Balatonalmáditól Zánkáig terjedő hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el. Fontosabb községei között említhetjük még Felsőörsöt, Lovast, Paloznakot, Tihanyt, Balatonszőlőst és Szentantalfát. A bortörvény úgynevezett bortermő helynek ismeri el még a Balaton Veszprém megyei partján a Balatonkenese, Balatonfőkajár és Balatonvilágos környéki szőlőket. A terület klímája szélsőségektől mentes, kiegyenlített. A viszonylag enyhe telet korai kitavaszodás követi, a nyár nem túl forró, utána többnyire hosszú, derűs, száraz ősszel. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton víztükréről visszaverődő fény segíti emelni a szőlő minőségét. Talaja rendkívül változatos. Itt előfordulnak a fillitpalán, permi vörös homokkövön, triászmészkövön, dolomiton, bazalton, bazalttufán, pannonhomokon, márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. Jellemző látvány, hogy a föld szokatlanul vörös. A borvidék legértékesebb szőlőfajtája az olaszrizling, melynek bora zöldes-sárga színű, rezeda illatú, ízében a fajtára jellemző keserűmandula utóíz dominál, többéves tárolást követően pedig szilvaillatú, másodlagos bukéval gazdagodik. A balatonfüredi olaszrizling általában lágyabb, simább, míg a csopaki olaszrizling savakban gazdagabb, élénkebb ital – amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált. A vidék olyan remek borfajtáknak is otthona, mint például a Chardonnay, Rajnairizling, Sauvignon Blanc, Juhfark, Pinot Blanc, Zenit, Tramini, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni, Kékfrankos, Merlot és Zweigelt.
Balatonfüred a borvidék központja, amely a Balaton északi partjának egyik legszebb részén található, és 1987 óta a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa. A település régi hagyományokat felelevenítő ünnepe a Borhetek, melyet minden év augusztusában rendeznek meg, néhány kényszerű év kihagyásával 1932 óta. A csodálatos szépségű Tagore sétányon a szőlősgazdák a borvidék legjobb borait kínálják, páratlan szépségű panorámában gyönyörködhet az ide látogató. Népi- és iparművészeti kirakodó vásár, s minden este látványos műsorok szórakoztatják a közönséget.

Balatonfelvidéki borvidék

Az egész Balaton környékén nem ritkák a római kor 2000 éves emlékei. Az 1300-as évek elején a veszprémi püspökségnek már kiterjedt szőlőbirtokai voltak itt, de feltehetőleg már a kelták itt is termesztettek szőlőt. Századokon át királyi birtokok és főúri szolok, valamint kisnemesi szőlőbirtokok hirdették ennek a területnek a kiváló borait. Már a középkorban Tirolba és az Alpokon túlra, a dél-német területekre szállítottak erről a területről borokat. Az Esterházy család hercegi és grófi ága a környék legtöbb szőlővel rendelkező birtokosa volt, uradalmaikban rendszeresen készíttettek természetes csemege-borokat. A XVIII. századi dézsmapincéjük még áll Szentbékkállán a templom feletti területen.
A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján 5344 ha. A borvidékhez, mely a Keszthelyi-hegység és a Dél-Bakony lábánál, a hegyek közötti medencék oldalain, köztük a Káli medence lejtőin terül el, 23 település tartozik. Az eltérő földrajzi, ökológiai és egyéb adottságok miatt a borvidék három körzetre tagolódik, melyek a következők: káli körzet 6 településsel, balatonedericsi-lesencei körzet 7 településsel és a cserszegi körzet 10 településsel. A vidék Balatonra néző szőlőterületeinek klíma-adottságai kiegyenlítettek, más területei védett lankákon helyezkednek el, ezért szélsőséges időjárási hatásokkal nem kell számolni. A domborzatilag gazdagon tagolt tájban kedvező mikroklimatikus viszonyok alakultak ki. Talaja a Badacsonyi borvidékhez hasonló, de annál még változatosabb: dolomiton fekvő pannonagyagon, homokkőmálladékon, löszön és pleisztocén homoktakarón, cerithiumos mészkőn, triászmészkövön, márgán, pannonhomokon, agyagon, bazalttufa-keveréken kialakult rendzina, agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok, köves és földes kopárok. Jelenleg mindhárom körzetben telepíthető a fehérborszőlő-fajták közül az Olaszrizling, Chardonnay, Tramini, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Cserszegi fűszeres és az Ottonel muskotály, a vörösborszőlő-fajták közül pedig a Zweigelt. Csak a káli körzetben telepíthető a Furmint és a Sárga muskotály, a balatonedericsi-lesencei körzetben a Pinot blanc, a cserszegi körzetben a Nektár. A borvidék borai finom savtartalmúak, zamatgazdagok, elegánsak. A kedvező adottságú dűlők borai teltek, kerekek és harmonikusak.


A borhoz kapcsolódó szakkifejezésekhez tekintse meg a Borlexikonban!

Az előző részben: A bor és az egészség
A következő részben: Magyarország borvidékei II.

BorABC: Magyarország borvidékei II.

Gyakorlatilag az ország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kicsiny kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. Ezúttal az Etyek-Budai, a Móri, a Pannonhalma-Sokoróaljai, a Somlói, a Soproni, a Balatonboglári, a Mecsekaljai, és a Szekszárdi borvidékkel ismerkedhetnek meg.




Etyek-Budai borvidék

A terület csak 1990 óta rendelkezik borvidéki ranggal, szőlőtermesztésének évszázados hagyományai vannak. Európa-szerte ismert volt például a Buda-Sashegyi Kadarka, melyet Fekete Kadarkából készítettek. Hasonlóan sok más dunántúli borvidékhez, itt is sok sváb szőlőmunkás telepedett le, kihasználva a Duna nyújtotta szállítási lehetőségeket. A folyópartra épült pincészeteket ekkor még vörösbor töltötte meg, de főleg a filoxéra után, áttértek a fehérbort adó szőlők termesztésére.
Elsősorban pezsgő-alapbort adó vidék. A profilváltást Törley József felismerése hozta, aki kiváló lehetőséget talált a korán szüretelt, magas savtartalmú bogyókban. Pezsgőüzeme világhírűvé tette a borvidéket. A jelenleg Hungarovin Rt. tulajdonában lévő korszerű ültetvényeknek és a rajtuk termett minőségi fajtáknak köszönhetően emelkedett Etyek-Buda borvidéki rangra.
Az Etyek-Budai borvidék az Észak-Dunántúli szőlőtermelő tájba tartozik. Kiváló pezsgő-alapbort termelő vidék, melynek jelenlegi területe körülbelül 1900 hektár. A korábbi területekhez Pest megye nyugati, jó bortermelő helyeit is hozzá csatolták, így alakítva ki jelenlegi arculatát.
A borvidékre jellemző a kis hőingás és a sokféle domborzati elem következtében kialakult változatos mikroklíma. Az évi középhőmérséklet alacsony, fagykárral pedig, ha elvétve is, de számolni kell. Az éves csapadék mennyisége 550-600 mm, melynek eloszlása kedvező, és egyenletes. Jellemző a borvidékre az állandó légmozgás. Talaját a meszes alapkőzeten kialakult barna erdőtalajok adják.
A térség ökológiailag egyaránt alkalmas a magas minőséget adó, és a pezsgő-alapbort adó szőlő termesztésére is, napjainkban azért még ez utóbbi a jellemző. Legnagyobb területeken a Chardonnay-t, az Olaszrizlinget, és a Zöld Veltelinit termesztik, de szorosan mögöttük állnak a Rajnairizling, Szürkebarát, Zenit, Rizlingszilváni, Pinot Blanc és Zalagyöngye fajták is.
A vörösbort adó szőlőt a Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Zweigelt és Pinot Noir fajták képviselik, igaz elenyésző százalékban.

Móri borvidék

A Móri borvidék az Észak-Dunántúli szőlőtermelő tájba tartozik. Viszonylag kis borvidék, melyhez mindössze hat település tartozik. Jelenlegi területe 1000 hektár. Ennek a történelmi borvidéknek a mikroklímájára, uralkodó szélirányára, meglehetősen rányomja bélyegét a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok.
Éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. Az éves középhőmérséklet 10°C. A tájat közepes fényviszonyok és 600-650 mm lehullott csapadék jellemzi. A legtöbb eső nyáron, míg a legkevesebb februárban és márciusban esik. Az uralkodó szélirány északnyugati. A már Nagy odafigyelést kíván a növényvédelmi technológiák terén. Talaja többnyire löszön kialakult barna erdőtalaj és oligocén homok.
Az „Ezerjó Hazája”-ként is ismert Móri borvidék nagy múlttal, évszázados hagyományokkal bír. Bizonyított tény, hogy a szőlőtermesztést a rómaiak alapozták meg, így a honfoglaláskor ide telepedő törzsek, itt már virágzó szőlőkultúrát találtak. A borvidék fontosságát bizonyítja, hogy 1080 körül I. László király az egri püspökségnek adományozta a települést, melyet 1327-ben Károly Róbert Csókakő várához csatolt.
Az 1960-as évekre, az ültetvények több mint 90%-át, a fejművelésű Ezerjó adta. Termesztése, illetve a szőlőtermesztés technológiája, az utóbbi negyven évben nagy változáson esett át. Ma már csak elvétve találkozhatunk a hagyományos gyalogszőlővel. Helyét, a széles soros, magasművelésű, huzalos támrendszeren termesztett, kevésbé rothadás- és fagyérzékeny fajták vették át. A jelenleg érvényben lévő, ajánlott fajtajegyzék a következő: Chardonnay, Ezerjó, Királyleányka, Leányka, Ottonel muskotály, Rajnairizling, Tramini. A Móri borvidéken termesztett borok jellegzetessége a magas alkoholtartalom, a tüzesség és a lassú öregedés. Bár a borok erősen savas jellegűek, a nagy test kiválóan kompenzálja ezt. Mór különálló borvidékké nyilvánítása fontos szerepet játszott abban, hogy a tájhoz mindvégig hűséges Ezerjó, továbbra is betölthesse az őt megillető helyet Magyarország szőlőtermesztésében és borászatában.

Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék

A Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék a Pannonhalmi dombság észak észak-nyugat, dél, dél-kelet irányú vonulatának lejtőin terül el. Szent István király pannonhalmi alapító levele az első írásos emlék, ami utal a bortermelésre. A szelíd lankák, a pannonhalmi apátság impozáns, Győrben is látható épületegyüttese a Kisalföld peremének egyik különlegessége. A szőlőtermesztés elterjesztésében nagy szerepe volt az olasz és francia telepeseknek és a szerzetesrendeknek. A három vonulat mentén a községek részben a domboldalakon, részben a völgyek védelmében helyezkednek el. A térségben a telek enyhék, fagykárok ritkán fordulnak elő. A dombvonulatok kedvező fekvésű termőhelyein mérsékelten meleg és száraz és mérsékelten hűvös mikroklimatikus körzetek alakultak ki, amelyek a szőlőtermesztés számára igen kedvezőek. A csapadék eloszlása viszonylag jó, a csapadék nagyobbik fele a szőlő tenyészidejének első felében hullik le. A szőlőterületek döntő többsége agyagbemosódásos barna erdőtalajokon illetve barnaföldeken található. A domborzati és talajtani sajátosságok miatt eróziós károkkal is számolni kell.
A borvidéken jelenleg csak fehér borszőlőfajtákat termesztenek. A fő fajta az Olaszrizling. A telepíthető fajták száma nagy: Chardonnay, Királyleányka, Rajnai rizling, Szürkebarát, Tramini, Cserszegi Fűszeres, Pinot Blanc, Sauvignon Blanc.
Az itt termelt borok illatosak, zamatosak, testesek. Különösen kiemelkedik az Olaszrizling jelleges szép megjelenése, de a többi fajta is minőségi bort ad.

Somlói borvidék

Az első szőlőket valószínűleg a rómaiak telepítették. A honfoglaláskor a Lél, Szalók, Salamon, Ákus nemzetség telepedett le a környéken. Ők már szőlőt találtak itt. I. István király 1010 körül megalapította Tornán a benedekrendi apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte virágzó szőlőket 1093-ban I. László király korában kelt okirat említi. 1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőt. Valószínűleg ekkor került ide a Furmint. A környék szőlőterületei értékes birtokok voltak. Ezért gyakran cseréltek gazdát. A XV. században a vár tulajdonosváltásai alig követhetők nyomon. A XVI. században olyan nagy becse volt az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőknek, hogy 1511-ből származó hegytörvény kimondta, miszerint vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el. A várat 3 évi török megszállás után visszafoglalják (1566), s ezután tipikus végvár szerepét tölti be. Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlai borral gyógyították. A somlói borról azt tartották, hogy nászéjszakán fogyasztva fiúgyermek születik. Ezért a „nászéjszakák borának” is titulálják. A XIX. században a vár fokozatosan elenyészett, de a szőlők területe tovább bővült. Híres bor a somlói Furmint és a somlói Juhfark is.
A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján 1158 ha. A borvidékbe tartozó települések száma kilenc. A Somlói borvidék hazánk legkisebb borvidéke, mivel egyedül a Marcal-medencéből oázisként kimagasló tanúhegy lejtőire korlátozódik.
Éghajlata dunántúlias, kiegyenlített. Viszonylag korán tavaszodik, a nyár mérsékelten meleg, az ősz szintén kellemesen meleg és hosszú. Az évi 650-700 mm csapadék kedvezően oszlik el. A hegy különböző oldalain egymástól jól elkülöníthető mikroklíma alakult ki, és ez lehetővé teszi az északi oldalon való sikeres szőlőtermesztést is. A talajok kialakulásában fontos szerepet játszik a bazalt és a bazalttufa. Ezek málladékain, a rátelepült lösszel együtt, főleg barna erdőtalajokon, Rahmann-féle barnaföldeken folyik a szőlőtermesztés. Helyenként fekete nyiroktalajok és vasas anyagtalajok is előfordulnak.
A borvidéken a filoxéravész előtt mintegy 25-30 fajtát termesztettek: Furmint, Juhfark, Hárslevelű, Sárfehér, Budai zöld stb. A XIX. század második felében jelentek meg más fajták is, mint az Olaszrizling, Rajnai rizling, Szürkebarát, Zöldszilváni stb. Jelenleg minkét körzetben telepíthető a Furmint, Juhfark, Olaszrizling, Hárslevelű, Tramini, Chardonnay, Rajnai rizling, Pinot blanc. Az itt készült borok savban gazdagok, kemény karakterűek, testesek, teltek, diszkrét illatúak. A borok általában lassú fejlődésűek, hosszú ideig érnek és későn öregednek.
A Somlói Borok Házában az érdeklődők megismerkedhetnek a hegy történelmével, a borászati hagyományokkal és az itt termelt borokkal. A táj, a szőlő szeretetét, a hagyományok megbecsülését, a bor hírnevét hivatottak védelmezni a Somlói Borrend tagjai.

Soproni borvidék

Régi, több évszázados borvidékünk a soproni. Hasonlóképpen a Balaton közeli borvidékekhez, ide is szívesen települtek emberek már jóval az időszámításunk előtt. Sopron városát még a kelták alapították, akik már foglalkoztak szőlőtermesztéssel. A rómaiak idején fontos kereskedővárossá nőtte ki magát. Az idők során számos rendelettel kedvezményezték az itt termelt, majd exportált bort. Kedvező fekvésének köszönhetően a XV. és a XVIII. század között az európai borkereskedelem központjává vált.
Az észak-dunántúli szőlőtermelő tájba tartozik hazánk legcsapadékosabb borvidéke. Az Alpok lábánál elterülő soproni borvidéknek két körzete van: a soproni és a kőszegi. Jelenlegi összterületük megközelíti az 1900 hektárt.
Klímájára kedvező hatást gyakorol a Fertő-tó, mely nagy vízfelületének köszönhetően egyenletessé, kiegyenlítetté teszi a környék éghajlatát. A tél itt enyhébb, a nyár viszont hűvösebb a magyarországi átlaghoz képest. Ennek az enyhe télnek köszönhetően a szőlőket még takarás nélkül is elkerülik a komolyabb fagyok. Az évi napfénytartam mindössze 1900 óra, mely a sok csapadékkal (650-700 mm) egyetemben hozzájárul a táj kiváló minőségű, egyedi ízvilágú, savban gazdag borainak létrejöttéhez.
A borvidék szőlőültetvényeinek többsége az enyhe lejtésű domboldalakon, a hidegebb levegőt hozó északi szelektől védve terül el. Talajaik általában löszön kialakult barna erdőtalajok, illetve a Fertő-tó melletti homoktalajok.
Napjainkra nemcsak a termesztéstechnológia, hanem a fajtaválaszték is jelentős változáson ment keresztül. A korábban akár aszú minőséget is produkáló Furmint fajta, mára szinte teljesen eltűnt a borvidékről. Helyébe a Zöld Veltelini lépett, melyet a Leányka, Tramini, Sauvignon és Chardonnay ültetvények színesítenek. A soproni borvidéken 75%-ban vörösbort adó fajták teremnek. Kiemelkedik közülük a Kékfrankos, melyet a Zweigelt, Merlot, Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc követ.

Balatonboglári borvidék

A Balaton déli partvidékén, részben a tihanyi bencés uradalmi és az egykori Festetics-birtokon részben pedig a paraszti termesztői hagyományokon a filoxéra vész után virágzó szőlő és borkultúra alakult ki. Az immunis pannonhomok talajokon telepített szőlők a XIX. század végén a bortermelők ezreit mentette meg a koldusbottól. A borvidék igazi felvirágzását azonban a XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés jelentette. Az új szőlőültetvények a gazdagabb lösz- és középkötött vályogtalajokon bőven teremnek, és a céltudatosan megválasztott kedvező fajtaszerkezetnek köszönhetően kiváló borokat adnak. A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján 10391 hektár. Huszonegy település tartozik a borvidékhez. A Balatontól délre elterülő táj klímaviszonyai kiegyenlítettek, a domboldalak szőlőire kedvezően hat a tó közelsége, mely sekélyebb itt, mint az északi parton, így viszonylag gyorsan felmelegszik, s ez kedvező mikroklímát teremt. A szőlőtalajok döntően löszös üledéken képződött különféle erdőtalajok. A szőlők kis része homokon települt. A balatonboglári borvidéken elsősorban a fehérborszőlő-fajták terjedtek el, de vörösborszőlő-termesztésre ugyancsak kiválóan alkalmas a terület. A borvidék borainak fajtaválasztéka igen bőséges. A fehérborok: Olaszrizling, Sárgamuskotály, Irsai Olivér, Királyleányka, Rajnairizling, Chardonnay, Sauvignon Blanc. Borai illatban és zamatban gazdagok, jellegzetesek, savasak. A vörösborok ugyan kisebb mennyiségben készülnek, de minőségben felveszik a versenyt a fehér-borokkal. Jellemzően inkább a „burgundi” jellegű, gyümölcsillatokat, zamatokat adó vörös borok készítésére alkalmas ez a borvidék. Különösen a Balatonboglári Kékfrankos, Cabernet Sauvignon és Merlot kiváló minőségűek. Az utóbbi időben a hazaiak legjobbjaként tartják számon az itt készült pezsgőket.

Mecsekaljai borvidék

Mecsekalja hazánk legkisebb borvidékei közé tartozik. A borvidék szőlőkultúrája a keltákig nyúlik vissza. Pécs már ebben az időben fontos szerepet töltött be. Kereskedelmi útvonalai révén itt került feldolgozásra a Mecsek környéki borok jelentős része. A rómaiak virágzó szőlőkultúrát hoztak létre a környéken, amit a hunok, az avarok, majd a magyarok vittek tovább, s még a török megszállás idején sem hagyták abba a szőlőművelést. Elmondhatjuk, hogy kevés városban van a szőlőművelésnek, a borászatnak olyan hosszú, töretlen múltra visszatekintő és ma is elevenen élő tradíciója, mint Pécsett. A törökök kivonulása után honosodott meg a Kadarka, mely a táj uralkodó szőlőfajtája lett a XIX. század elejéig. Ekkor ugyanis német telepesek érkeztek a vidékre, akik magukkal hoztak Ausztriából egy eddig ismeretlen szőlőfajtát, a Cirfandlit, mely a Kadarkánál is fontosabbá vált. A mai napig kiemelt szerepet tölt be a borvidék életében.
A filoxéra jelentősen visszavetette a környék fejlődését, de pár éven belül sikerült felvirágoztatni a térséget. Az Olaszrizling ekkor jelent meg a borvidéken, egyéb külföldi fajtákkal együtt.
A borvidék három körzetre tagolható: Pécsi, Versendi, Szigetvári. A borvidék legfőbb bortermelő községei: Pécs, Pécsvárad, Mecseknádasd, Kővágószőlős. Cserkút. A borvidék területe: 500 ha.
Talaja rendkívül változatos. A legtöbb helyen vörös homokkő és triász dolomit mészkő borítja a felszínt, míg másutt löszös barnaföld, illetve barna erdőtalaj a jellemző. Klímája szubmediterrán jellegű. A forró és napsütéses nyarat általában enyhe tél követi. Fagykárral csak ritkán, aszálykárral viszont gyakran kell számolni. A napsütéses órák száma megközelíti a 2100 órát. A Mecsek hegység a déli lejtőkön lévő szőlőket megvédi az északi hűvös szelektől.
Érdekesség, hogy Tokaj mellett, itt Mecsekalján fordul még elő, hogy 400 méter tengerszint feletti magasságban is találhatunk szőlőültetvényeket.
Legelterjedtebb szőlőfajtái: Olaszrizling, Furmint, Rajnairizling, Cirfandli, Tramini, Rizlingszilváni és a Chardonnay.
Leghíresebb borfajtái: Pécsi Cirfandli, Mecseki Furmint, Pécsi Olaszrizling, Fehér Burgundi. A borvidék borai általában testesek, lágyak, fűszeresek, és jó minőségűek. Kedvezőbb évjáratokban különleges minőségű borok is készíthetők.

Szekszárdi borvidék

Az egyik legrégibb és leghíresebb borvidékünk, szőlőművelésének története a keltákig vezethető vissza. Akkoriban Alisca település állt Szekszárd helyén, s e település maradványai között találtak egy márvány szarkofágot. Ez az emlék utal a szőlőtermesztés korai kezdetére. A rómaiak idején, majd a honfoglaláskor már kiemelt jelentőséggel bírt a borvidék. Vörösbort adó szőlőfajtáit, melyek világszerte ismertté tették a borvidéket, a törökök elől menekülő rácok hozták erre a területre. A törökök kivonulása után német szőlőművelők virágoztatták fel a környéket.
A virágzás azonban nem tartott sokáig, hiszen a filoxéra ide is elért. A vész elmúltával rövid időn belül újra fellendült a szőlőtermesztés, leginkább a francia fajták betelepítésének köszönhetően.
A borvidék az 1960-as évektől jelentős változásokon ment keresztül. Míg korábban Kadarkát termesztettek túlnyomó többségben, addig mára már leginkább Kékoportó, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc, Merlot és Zweigelt fajtákat találunk, vagyis a térség fő profilja a vörösbort adó szőlőfajták termesztése lett.
A borvidék Tolna megye déli részén Baranya megyéig húzódik két nagy tájegységet, a Dunántúli dombságot és az Alföld határait érintve. A borvidék legfontosabb bortermő területei Őcsény, Sióagárd, Zomba, Decs és Szekszárd. A borvidék területe: 2000 ha. A szőlőültetvények nagy részét 200 méter tengerszint feletti magasságú, löszön kialakult barna erdőtalajjal borított domboldalakra telepítették. Mivel a heves esőzések igen gyakoriak ezen a területen, sok helyen találhatunk teraszosított ültetvényeket, megakadályozva ezzel a víz átfolyását a domboldalakon.
Klímája szubmediterrán jellegű. A tél enyhe, a nyár meleg, nem túl forró. Magas a napsütéses órák száma, ami kedvez a szőlőszemek beérésének. Fagyokkal csak nagyon ritkán kell számolni.
Legelterjedtebb kékszőlőfajtái: Kadarka, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, és a Merlot. Legelterjedtebb fehérborszőlő fajtái: Olaszrizling, Chardonnay, Rizlingszilváni.
Fontos még megemlíteni, hogy ezen a területen foglalkoztak elsőként biotermesztéssel, illetve, hogy Eger mellett Szekszárd használhatja még a Bikavér nevet.
Az itt termelt vörösborok testesek, bársonyosak, fűszeres zamatúak, míg a fehérborok lágyak, harmonikusak.

A borhoz kapcsolódó szakkifejezésekhez tekintse meg a Borlexikonban!

Az előző részben: Magyarország borvidékei I.
A következő részben: Magyarország borvidékei III.