2014. július 30., szerda

Emberi maradványokat rejt a szegedi Dömötör-torony

Két milliárdból újul meg a tervek szerint a szegedi Fogadalmi templom. A projekt részeként helyreállítják a Dömötör-torony belső terét, ezzel az Aba-Novák-freskót ismét látogathatóvá teszik. Az évek óta elhanyagolt torony emberi maradványokat is rejt! A Demeter templom 1907-es bontási határozatát követően a Fogadalmi templom építésének sürgető határideje miatt a 18. századi kripta érintetlen maradt.




A város magja a 19. századig a Palánk, közelebbről a Templom tér, a mai Dóm tér volt. A három utca határolta szabálytalan háromszög alakú Templom tér közepén emelkedett a belvárosi templom, a Demeter templom. Zsigmond király idejében már a harmadik templom állott ezen a helyen, mely 1725 és 1749 között épült újjá. A szokásnak megfelelően temető volt körülötte egészen a 18. század közepéig.
A Demeter templom 1913-ban
A Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya.

A torony története

A templom első említése 1199-ből származik. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Schulek Frigyes tervezte Fogadalmi templom. A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították.
Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon.
A Dömötör-torony belső falain jelenleg igen rossz állapotban találhatóak Aba-Novák Vilmos freskói. A falfestmények már az elkészülést követő évben átnedvesedtek, Aba-Novák Vilmos pedig ingyen újrafestette azokat egy kötényfalra.
Aba-Novák freskó (részlet)
 

A Demeter templom bontása

A bontás
Az 1907. évi 187. sz. közgyűlési határozat kimondta a Demeter templom lebontását, amely határozatot mind a belügyminiszter, mind a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyja – utóbbi azzal a kikötéssel, hogy a templom „…műemléki részletei megőriztessenek.”
A bontás a kétszáz éves tetőszerkezet leemelésével kezdődött. A gerendák olyan jó állapotban voltak, hogy azokat felhasználták az újonnan épülő városi bérpalotához. A gyorsabb munkavégzés és az egyszerűség kedvéért a hatalmas boltíveket robbantással döntötték le, és ugyanezt a módszert akarták alkalmazni a torony esetében is. Azonban a környező házak ehhez már túl közel voltak, így maradtak a kézi csákányozás mellett, ami – a ma is álló Dömötör-torony szempontjából – szerencsés véletlennek bizonyult.
A Demeter templom tornya kívülről négyszögalakú volt és csak a kézi bontás során tárult fel a nyolcszögletű régi torony. A múzeum akkori munkatársát, Cs. Sebestyén Károlyt már korábban megbízták a környék régészeti kutatásával. A rohamtempóban folyó ásatások során kiderült, hogy a templom tulajdonképpen már az ötödik a sorban: a folyamatos átépítések, bővítések, tűzvészek nyomán egyre újabb és újabb szentélyek készültek a korábbi alapokra. A középkori falakat pedig valószínűleg az 1444-es, 8-as erősségű szegedi földrengés rombolta le.
A kutató figyelme az új lelet hírére azonnal a különleges torony felé fordult és alapos munkával megörökítette annak alaprajzát, külső megjelenését, és behatárolta építésének legvalószínűbb korát. Ezek alapján a tornyot és a már elpusztult korabeli templomot hozzávetőlegesen a 13. század közepén azok a hospesek építhették, akiknek a tatárjárás után IV. Béla 1247-ben a csongrádi várhoz tartozó Tápé nevű néptelen földet adományozta. Ők kezdték építeni a szegedi várat is, illetve a Palánk városrész megalapítói és telepítői voltak.
A legrégebbi falak alját azonban a folytonosan feltörő talajvíz csak közel három méteres mélységig engedte követni és a Fogadalmi templom építésének sürgető határideje miatt a 18. századi kripta is érintetlen maradt.
Nagy vita támadt a torony sorsáról, sokan az elbontása mellett kardoskodtak. Megmentése többek közt Móra Ferencnek köszönhető, aki írásaiban erősen gúnyolta és „keresztény barbárság”-nak nevezte a torony elbontását.
Juhász Gyula így ír a toronyról:
„A csonka torony nekem is szívügyem. Ez a beszédes emlék túlélte a tatárokat és Mátyás királyt, Dózsa Györgyöt és a törököket, a szegedi boszorkányokat, Dugonicsot, a szabadságharcot és a világháborút. Bennünket is túl fog élni, Szeged szebb lesz, mint volt, és ő, nagy idők tanúja, bizonyságot tesz ezer esztendő mellett.”

 

Horthy Miklós-dombormű: A nemzeti megújhódás emlékműve

A Dömötör-toronynak a Belváros felé néző falán a Fogadalmi templom felszentelése napján avatták. Zala György 1930-ban készült alkotása Horthy esküjét és a nemzeti hadsereg megszületését ábrázolta. Zala szinte élőképként elevenítette meg az 1919. június 5-i eseményt. Horthy alakja megváltóként magasodik ki a körülötte csoportosuló alakok közül. Mögötte a miniszterelnök, a főparancsnok áll és hadi öltözetű tisztek. A másik oldalon zászlót meghajtó közlegények, elöl parasztasszony térdel, gyermeke babérágat helyez el a kormányzó lába elé. Az emlékművet 1946-ban eltávolították. Szerencsére nem járt így a szobrász másik szegedi alkotása, Deák Ferenc szobra, mely ma is látható a Széchenyi téren.
Zala György az emlékmű modelljét Nagykőrös városának ajándékozta. Vajon annak mi lett a sorsa?
Forrás: Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái (Szeged,1993)
A felújított Dömötör-torony a 40-es években
A torony oldalán látható Horthy-dombormű sorsa ismeretlen


A múlt és a megújulás

A román alapokon álló gótikus torony Szeged legrégebbi műemléke, a barokk Demeter templom lebontásakor került napvilágra egyik tornyából. Alapfala még a 11. században készült, alsó román stílusú része 12., nyolcszögletes gótikus felső része pedig 13. századi. 1709-ben még hat emelete volt, 1925-ben a megmaradt három emeletből még egyet lebontottak, de 1926-ban ezt az emeltet – részben az eredeti téglákból – helyreállították. A régi fényképek alapján készült kereszt az 1985-ös restaurálásakor került a torony csúcsára.
A torony kapuját és középkori hatású kolostorboltozatát a 20. században készítették Rerrich Béla építész javaslatára. A kolostorboltozatba néhány román kori faragott követ illesztettek, a kapu fölé Szeged legrégebbi szobrászati emlékét, a 12. századi, Kőbárányt helyezték.

Keresztelőkápolna és Aba-Novák freskója

Benne keresztelőmedencét állítottak fel (Weichinger Károly műve), falaira Aba-Novák festett freskókat, amelyekkel 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. 1933-ban az átnedvesedett falakon megrongálódott freskókat a festő egy kötényfalra újrafestette, azonban ez sem bizonyult jó megoldásnak, a képek megőrzése jelenleg is megoldásra vár.

Aba-Novák Vilmos freskója és a torony belseje
a galéria megtekintéséhez katt a képre

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre
 
Aba-Novák murális festészetének kezdeteit a szegedi Dömötör-toronyban található festménye jelenti. Első változatát 1931-ben gipsz alapra, szekkó technikával festette, mely a középkori falba felszivárgó talajvíz miatt hamarosan levált. 1933-ban – az épület átalakítása után – freskó technikával újra elkészítette a képet.
A Dömötör-torony belsejét keresztelő kápolnává alakították, falait Aba-Novák Vilmos, a szegedi Hősök kapujának festőjének freskója borítja. Az évek hosszú sora alatt a freskó egyes részei szinte teljesen elpusztultak, míg mások szinte eredeti fényükben ragyognak.
A szegedi Aba-Novák Alapítvány a freskó megőrzése érdekében felkérte Hoós Marianna, Jeszeniczky Ildikó és Forrai Kornélia restaurátort, hogy a nedves falból kicsapódó sók miatt felpúposodott képrészeket vegye le. A szakemberek egyhónapos munkával speciális eljárással nagyjából 5 négyzetméternyi freskót távolítottak el, főleg a Somogyi-könyvtár felőli oldalon. A részleteket a következő két hétben a SZAB székház padlásán szárítják, majd konzerválják és csomagolják, hogy a Móra-múzeumban várják be a Dömötör-torony helyreállítását.
Délmagyarország, 2012.06.23.
Időközben az Aba-Novák Alapítvány kuratóriumából többen lemondtak, az új tagok kijelölésével kapcsolatban Botka László a szegedi közgyűléshez fordult.

A jelen és a jövő

A Demeter templomból „kiszabadított” toronymaradvány a felújítás óta sokat megélt. A dóm építésének határideje miatt a falakat három méteres mélységig tárták csak fel. Így maradhatott érintetlen a hajdani kripta, illetve a tér alatti temető.
A Fogadalmi templom felújításának kétmilliárdos projektjében helyet kapott a Dömötör-torony felújítása és látogathatóvá tétele is. Megújul a keresztelőmedence, restaurálják az Aba-Novák Vilmos-freskókat, a felső szinten pedig egy modern informatikai rendszerrel kiegészített tárlat lesz majd látható.



Panorámakép a Dömötör-torony belsejéről