Ha az állatorvosi foglalkozásra gondolnak Önök előtt kinek a képe sejlik fel? Dr. Bubóé? Egy fehér köpenyes férfié? Pedig ebben a szakmában mára teret kaptak a nők is, úgy mint dr. Farkas Patrícia Éva is, a Belvárosi Állatorvosi Rendelő tulajdonosa.
Patrícia már egészen kis korában tudta, hogy állatorvos szeretne lenni. Egy állatos mesekönyvet lapozgatva merült fel benne a gondolat, hogy az állatokat szeretné gyógyítani. Attól a pillanattól kezdve – Patrícia szavaival élve – az egész élete ennek a jegyében telt. A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium speciális biológia szakára is ezért jelentkezett. Magyarországon egyedül Budapesten található állatorvosi egyetemi képzés, amit Patrícia az 5 éves képzés keretében végezett el.
Belvárosi Állatorvosi Rendelő – Szeged, Bokor utca 12/a Telefon: 06-20/436-17-23 Rendelési idő: Hétfőtől-Péntekig 10-12, és 15-18 óra között Szombaton 10-12 óra között
Mindenkinek férfi jut az eszébe
„Ez a szakma egy kicsit sztereotipikus, hiszen az állatorvosról általában mindenkinek egy férfi jut eszébe. Ez talán a falu állatorvosa miatt lehet így, hiszen régen a haszonállatokhoz őket hívták, és ez akkoriban egy férfias szakma volt” – mondja Patrícia, pedig évfolyamán már többségben voltak a lányok az állatorvosi egyetemen. A nők már nem csak, mint asszisztensek dolgoznak a kisállatrendelőkben. Ő a kisállatorvosi képesítés mellett megszerezte a szakállatorvosi képesítést is: egzotikus állatokra is specializálódott.
„Mi számít egzotikus kisállatnak?” – kérdez vissza a doktornő. „A prémesek, hüllők, madarak már egzotikusak, ilyenek a vadászgörény, tengerimalac, gekkó, leguán, papagáj... De mind közül a kedvencem a törpe nyúl.”
Felgyorsult élet, könnyen tartható állatok
A tapasztalat az, hogy a felgyorsult élethez egyre kisebb és könnyebben tartható állatokat választanak társuknak az emberek. Már nem csak a kutya és a macska az elsődleges kedvenc. A panel- és bérlakásokban is egyszerűen tartható kisállatok, mint a hörcsögök és teknősök is egyre népszerűbbek. Patrícia a kisgyermekes családoknak is először egy kisebb állat tartását javasolja, hiszen rajtuk könnyebb megtanulni, hogyan kell gondoskodni egy másik élőlényről.
A hüllők a legritkább látogatói a Bokor utcai rendelőnek. Patrícia eddigi legérdekesebb „kis betege” egy Miskolcról érkezett leguán, Godzilla volt, aki azóta sokkal jobban van.
Praxis a diploma után
Patrícia 2008-ban végezte el az egyetemet és gyakorlatilag a diploma megszerzésének másnapján már elkezdett praktizálni. Családi döntésre nyitotta meg saját rendelőjét. Párja gyógyszerészként dolgozott Angliában, ám kisfiuk születésekor hazatelepült. Úgy gondolták, hogy az állatorvosi szakma könnyebben kiaknázható. E mellett a párja gyógyszerész tudását is hasznosítani tudják: állatpatikát is szeretnének kialakítani a rendelőben. Ultrahang, laborgép, mikroszkóp, fix és szállítható altatógép és röntgen gondoskodnak a kedvencek bajainak minél gyorsabb felderítéséről és azok legjobb ellátásáról. Patrícia nem csak állatorvosként, de édesanyaként is helyt áll nap mint nap. Féléves kisfia mellett egy kis szervezést igényel a kedvencek ellátása: délelőtt két, délután pedig három órát tart nyitva a rendelő. Patrícia szeretné, ha kisfia minél több állatkával megismerkedne – persze eleinte messzebbről.
A bár – segítség az egyetemistáknak
A Patrícia által csak „A bár” néven emlegetett Belvárosi Állatorvosi Rendelő egyelőre az egyetlen Szegeden, amely a nagykörúton belül található. Szeretnének az egyetemistáknak is segíteni: a diákigazolvány felmutatásával kedvezményesen veheti igénybe minden hallgató – külföldi és magyar is egyaránt – szolgáltatásaikat. Egyre több egyetemista tart kiskedvencet albérletében, akikkel ugyanúgy baj történhet, mint az emberekkel, így jó, ha ők is segítséget kaphatnak, méghozzá jutányos áron.
Hegyi Péter, a Szegedi Tudományegyetem 40 éves kutatóorvosa, az MTA doktora által vezetett munkacsoport kiemelkedő újdonságokat fedezett fel a hasnyálmirigy működésével, illetve betegségeivel kapcsolatban. A kutató-orvosi pályáról és a jelentős tudományos eredményről beszélgettünk Hegyi Péterrel.
– Milyen indíttatásai voltak, hogyan került az orvosi pályára? – Szerettem a tudományt, édesanyám radiológus, édesapám történelem tanár, így érdekelt a jog, az orvostudomány és mindig is a kihívások, az új dolgok megtalálása vonzott. De a szoros értelemben vett tudománnyal negyedéves hallgatóként kezdtem el foglalkozni.
– Hogyan kapcsolódott be a kutatómunkába?
– A szegedi hasnyámirigy-kutatásnak nagyon komoly előzményei vannak. A hetvenes években Varró Vince és Pap Ákos professzorok indították el ezt a programot, amit Takács Tamás professzor folytatott. Én az ő, és Hajnal Ferenc professzor tanítványaként 1993-ban kerültem ide, mint negyedéves orvostanhallgató. Ezután már nem is próbálkoztam máshol, mondhatjuk úgy, itt ragadtam. 1996-ig nyolc diákköri előadásomból hétszer díjat is kaptam, sőt három alkalommal képviseltem a Szegedi Egyetemet az OTDK-n is. Takács professzor vezetésével előadásaimmal több hazai és nemzetközi konferenciára is eljutottam, ahol rengeteget tudtam tanulni.
– A posztdoktori és általános orvosi időszaka hogyan segíti a kutatómunkát? – Az SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinikáján sajátíthattam el igazán az orvostudomány alapjait. Megismerkedtem a klinikai gondolkodásmóddal, a belgyógyászat és a gasztroenterológia alapismereteivel. Annak ellenére, hogy ez az időszak a tudományos munkásságom legkevésbé produktív időszaka volt, a klinikai tapasztalat ma is meghatározója a gondolkodásmódomnak. A tudományos sikerek alapjának tartom a klinikai és experimentális ismeretek összekapcsolását, amihez ez az időszak orvosi tevékenysége nélkülözhetetlen volt.
– Több pályázatot is elnyerve dolgozhatott neves külföldi intézetekben.
– Ezek a pályázatok nagymértékben hozzájárultak a kutatómunkám elindításához. 1999-ben az angliai Wellcome Trust pályázatát elnyerve két évig a Newcastle Egyetem Élettani Intézetében, majd 2001 nyarán San Diegoban, a Kalifornia Egyetemen végezhetem kutatói munkát. Ebben az időszakban döntöttem el, hogy a korábban megszerzett klinikai tapasztalatokat és a sejtélettani ismereteket összekapcsolva a tudománynak szentelem a pályafutásomat. Ennek a sikerességét bizonyítja, hogy 2002-ben elnyertem a Wellcome Trust IRDA pályázatát, ami komoly anyagi forrást biztosított a szegedi laboratórium felszereléséhez és beindításához.
– Mi tekinthető a jelenlegi eredményeik igazi újdonságának?
– A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyének fő feladata az emésztőenzimek, illetve bikarbonát-ionok elválasztása. Sejtjeinek felépítése szőlőfürthöz hasonlít, ahol a szőlőszemekben az emésztőenzimek termelése, míg a szárban, a vezetéksejtekben, a bikarbonátban gazdag folyadék kiválasztása történik. A szár vége a patkóbélbe csatlakozik, ahol a táplálék emésztése történik. Korábban úgy gondolták, a hasnyálmirigy vezetéksejtek által termelt bikarbonát fő élettani szerepe a gyomorból a patkóbélbe lecsorgó sav semlegesítése.
Úgy gondoltuk, hogy a bikarbonátnak nemcsak a hasnyálmirigyen kívül, de a szerven belül is fontos élettani szerepe van és elsőként igazoltuk, hogy a vezetéksejtek bikarbonát-elválasztásának már a szerven belül is fontos, savat semlegesítő hatása van. Ez a folyamat azért lényeges, mivel a savas közeg kiválthatja az emésztőenzimek hasnyálmirigyen belüli aktivációját, ami hasnyálmirigy-gyulladást okoz.
– Ezek szerint a betegség akár már a szerven belül is kialakulhat.
– Felismertük a „tripszin kiváltotta ördögi kör” jelenségét is. A hasnyálmirigy idült gyulladása során folyamatos, szerven belüli enzimaktiváció, illetve a folyadék- és a bikarbonát-elválasztás károsodása figyelhető meg. Ezeket a mechanizmusokat eddig külön, egymástól függetlenül vizsgálták. A kutatócsoporttal kimutattuk, hogy ezek a folyamatok nemcsak egymással összekapcsolva, hanem a krónikus gyulladás során sajnos egymást erősítve zajlanak.
Az emésztőenzimek hasnyálmirigyen belüli aktivációja gátolja a bikarbonát kiválasztását, ami a termelt folyadék savasodását idézi elő. A savasodás tovább fokozza az enzimek aktivációját, ezáltal egy „ördögi kör” alakul ki, ami fenntartja a gyulladást. Ha le lehetne állítani a körfolyamatot, akkor a ma még nem gyógyítható krónikus hasnyálmirigy-gyulladás is hatékonyan kezelhetővé válna. Nekünk nem csak a puzzle szélét sikerült kiraknunk, hanem egy nagyon jelentős „fehér területet” tudtunk feltárni. Ezek az eredmények talán alapvetően fogják átírni az élettani és kórélettani ismereteinket.
– A klinikán évtizedek óta folyó kutatások és a csoportja által elért eredmények alapján a hasnyálmirigy-kutatás jelentős központja lesz Szeged.
– Az évtizedes munka mintegy gyümölcseként 2012-től öt esztendőn át a Szegedi Tudományegyetemre kerül a több mint ezer tagot magában foglaló Európai Hasnyálmirgy Társaság központja, ami jellemzően eddig Nyugat-Európában volt, és tíz évig Németország adott neki otthont. A nemzetközi szervezetben meglátták azt, hogy Szegeden nem hirtelen, a semmiből nőtt ki ez a kutatómunka. Az elmúlt negyven évben az itteni csoport nagyon komolyan letette a névjegyét a hasnyálmirigy-kutatás terén. Ezt folyamatosan elismerték, így már négyszer voltunk elnökségi tagok, jómagam egy évig az elnöki posztot is betölthettem. Ráadásul itt Szegeden megvan a múlt, megvan a dinamikus kutatás, megvan a bizalom velünk szemben. Az új kutatási eredményeink méginkább megerősítették ezt a döntést, és azt, hogy a központ vezetőjének és a szervezet titkárának egyhangú szavazással engem választottak meg.
A máj daganatos betegségeinek eredményes kezelése, a transzplantáció, illetve a tumorok pontos eltávolításának fontos előfeltétele a megfelelő képalkotási technológiák fejlesztése, a daganatok szerkezetének és nagyságának pontos felismerhetősége.
Az elmúlt években a májtumorok gyógyításának nagyon sokfajta új technológiája alakult ki, mint például a rádiófrekvenciás abláció és számos más, minimálisan invazív módszerek. Az abláció során például rádiófrekvenciás hullámokkal hevítik fel a tumort, a mikrohullámú sütő elvén. Ezeknek az új eszközöknek pedig nagyon kis része hatol be a testbe, nincsen vágás, sokkal jobb a felépülés esélye.
A szelektív kemoterápia
Ezzel az új módszerrel mára már katéterek segítségével vezetnek be szereket a máj egy bizonyos artériájába, ezzel szelektíven, pontosan a tumor által érintett területeket kezelve.
Ezek az eljárások viszont megkövetelik a tumorok illetve a máj szerkezetének, érhálózatának nagyon pontos ismerete. Ezért preoperatív CT, és MRI felvételeket készítenek, melyek feldolgozásával, analizálásával rengeteg információ gyűjthető a beavatkozások előtt, így maga a művelet már nagyobb sikerrel végezhető el, ezzel együtt a páciensnek is nagyobb esélye van a gyógyulásra. Az új módszereknek az alkalmazása az utóbbi években nagymértékben megnövelték a májtumorban szenvedők élettartamát.
A máj felépítése, és a daganat
Orvosi szempontból lényeges a máj szegmentumokra osztása, hiszen a tumorok eltávolítását a máj egy-egy darabjának eltávolításával végzik el. A beavatkozást végzőknek fontos azt is ismerni, hogy a máj ezen részének milyen artériás ellátás és milyen vénás elvezetése van. Mivel a beavatkozás során ezeket az ereket is lekötik, és ha egy-egy szomszédos területet is ellátnak az erek, akkor azok vérellátása károsodhat.
A transzplantáció szempontjából is lényeges a szegmentálás azért, hogy pontosan meghatározható legyen, a donorok májának mekkora része marad meg, illetve annak milyen a vérellátása. Amennyiben a szomszédos, megmaradó májterületek ellátása károsodik, az a műtét utáni szövődményekhez vezethet.
Programfejlesztés – új utakon a máj CT diagnosztikája
Éppen ezért a Szegedi Tudományegyetemen működő kutatócsoport és a GE Healthcare folyamatos együttműködésben közösen fejlesztett ki új programokat, eljárásokat, amihez az egyetem a szakmai részt biztosította, annak érdekében, hogy pontosan megfogalmazásra kerüljön, milyen szempontok fontosak az orvosoknak, radiológusoknak, patológusoknak. „Most elértük azt, hogy a klinikai gyakorlatban is alkalmazható ez az eljárás” – emelte ki a kutató és fejlesztő munka jelentőségét Mátéka Ilona, az SZTE ÁOK Radiológiai Klinika rezidense. „Ami nekünk lényeges, hogy az eljárás pontossá vált, és nem igényel már annyi időt, mint ezelőtt. A betegek szempontjából pedig a hatékonyabb terápia, a beavatkozási folyamatok, a gyógyulási, a kezelési eljárások eredményesebbé válhatnak. Ezzel a programmal a tumorok behatárolása, eltávolítása jóval pontosabbá, körülhatároltabbá válik.”
Májáttétek operáció nélküli kezelése
A korábbi onkológiai szoftverek – melyek a fontosabb, daganatok által leginkább érintett szervekre specializáltak, így például a vastagbélre, a tüdőre, az emlőre – a májra nem voltak alkalmazhatók, nem létezett ilyen alkalmazás. Ennek hiánya arra is visszavezethető, hogy a májdaganatok bizonyos szempontból speciálisak. Ugyan nagyon nagy az előfordulási aránya ezeknek a tumoroknak, de ezek többsége igazából áttét. Ennek megfelelően, az úgynevezett primer rákra (tüdő-, emlő-, bőrrák) sokkal nagyobb fókusz helyeződik, mint az áttétekre.
Új szoftver a májbetegségek kezelésében
„A többi szoftver alapvető képfeldolgozási háttere már megvolt” – beszélt a fejlesztési kezdetéről Ruskó László, a GE Healthcare kutatómérnöke. „De a máj, mint minden más szerv, felépítésében, szerkezetében, érhálózatában teljesen különbözik a többitől. A tumorok felépítése is más, így teljesen új módszerek fejlesztésére volt szükség.”
Ezeknek a módszereknek az orvosi szempontból történő minőségi kiértékelésénél lépett be a folyamatba az SZTE ÁOK Radiológiai Klinikája. Az orvos által történő kézi kiértékelés és az automatikus kiértékelés folyamatos összehasonlításával, finomításával érték el a kívánt célt. Az előre berajzolt májstruktúrákat a fejlesztők letárolták, majd matematikai módszerekkel összehasonlították a referenciát a kapott eredménnyel. A prototípus elkészülte után, a klinikai gyakorlatban derültek ki olyan pontok, ahol állandó módosításokkal el tudták érni, hogy a gyakorlatban is jó eredménnyel használhatták a programot.
Az új eljárás alkalmazásával – ami végső soron a betegek javát szolgálja – a diagnosztikai folyamatok lényegesen egyszerűsíthetők, pontosíthatók és ezáltal „vonzóvá” tehetők az orvosok számára, akik alapvetően a jól bevált módszerekhez szeretnek ragaszkodni. Az új szoftver pedig nemcsak a szegedi, hanem számos más klinikán már működő „alapra” könnyedén feltehető, kiterjesztve ezzel a gyógyító munka szélesebb körű alkalmazásának lehetőségeit.
A máj daganatos betegségei
„Sajnos viszonylag gyakori betegségnek számítanak a primer májtumorok” – hangsúlyozta Hideghéty Katalin, az SZTE ÁOK Onkoterápiás Klinikájának egyetemi docense. „Viszont a másodlagos tumorok, így például a bél daganataiból kiindulók nagyon gyakoriak.” A máj epevezetékeiből vagy a saját májsejtekből kialakuló daganatok mellett a bél, vagy emlőrendszeri daganatok igen sokszor a májba adnak áttétet. Az utóbbi években megjelentek olyan új gyógyszerek, melyek sok beteg esetében – talán nem is a teljes gyógyulást – javulást, és a daganatok zsugorodását és ennek a jó állapotnak a fenntartását hosszú évekre lehetővé teszik. Korábban a májáttétek esetén féléves túlélési ráta volt a jellemző, míg most több éves esélyt ad a pácienseknek. Ennek jeleként örömteli eredményként – bár országos szinten is erőforrások szempontjából erősen fejlesztésre szorul az onkoterápiás szakterület – érzékelhető, hogy tömegével jelennek meg a páciensek, akiknek korábban kisebb eséllyel kezelhető májdaganatuk volt. A sugárterápia a máj primer és szekunder daganatainak kezelésében jelenleg nem játszik vezető szerepet, de a remények szerint az agyon kívüli más szervben található kisebb, pontszerű elváltozások besugárzása hamarosan lehetővé válik. Ehhez viszont nagyon pontos céltérfogat-jelölés szükséges. Mindazok a technikák, melyek a radiológiai elemzést, és a sebészi beavatkozást segítik, a sugárterápiás beavatkozásokat is nagymértékben fogják majd pontosítani.
„A GE Healthcare programfejlesztését és a klinikai igényeket segítettük azzal az óriási mennyiségű anyaggal, melyet a program során az együttműködés keretében át tudtunk adni” – hangsúlyozta a sugárterápiás területen dolgozó docens asszony. „Ha a jövőben a rendelkezésünkre fog állni a besugárzási technológia, ezeknek az eredményeknek és a tapasztalatoknak a felhasználásával nagypontossággal végezhetjük majd el a máj elváltozásainak besugárzását, kezelését.”
Ha az állatorvosi foglalkozásra gondolnak Önök előtt kinek a képe sejlik fel? Dr. Bubóé? Egy fehér köpenyes férfié? Pedig ebben a szakmában mára teret kaptak a nők is, úgy mint dr. Farkas Patrícia Éva is, a Belvárosi Állatorvosi Rendelő tulajdonosa.
Belvárosi Állatorvosi Rendelő – Szeged, Bokor utca 12/a
