2012. december 16., vasárnap

dr. Hegyi Péter: Szeged lesz a hasnyálmirigy-kutatás európai központja

A klinikum és a kutatás összekapcsolása

Hegyi Péter, a Szegedi Tudományegyetem 40 éves kutatóorvosa, az MTA doktora által vezetett munkacsoport kiemelkedő újdonságokat fedezett fel a hasnyálmirigy működésével, illetve betegségeivel kapcsolatban. A kutató-orvosi pályáról és a jelentős tudományos eredményről beszélgettünk Hegyi Péterrel.




– Milyen indíttatásai voltak, hogyan került az orvosi pályára?
 – Szerettem a tudományt, édesanyám radiológus, édesapám történelem tanár, így érdekelt a jog, az orvostudomány és mindig is a kihívások, az új dolgok megtalálása vonzott. De a szoros értelemben vett tudománnyal negyedéves hallgatóként kezdtem el foglalkozni.

– Hogyan kapcsolódott be a kutatómunkába?
– A szegedi hasnyámirigy-kutatásnak nagyon komoly előzményei vannak. A hetvenes években Varró Vince és Pap Ákos professzorok indították el ezt a programot, amit Takács Tamás professzor folytatott. Én az ő, és Hajnal Ferenc professzor tanítványaként 1993-ban kerültem ide, mint negyedéves orvostanhallgató. Ezután már nem is próbálkoztam máshol, mondhatjuk úgy, itt ragadtam. 1996-ig nyolc diákköri előadásomból hétszer díjat is kaptam, sőt három alkalommal képviseltem a Szegedi Egyetemet az OTDK-n is. Takács professzor vezetésével előadásaimmal több hazai és nemzetközi konferenciára is eljutottam, ahol rengeteget tudtam tanulni.

– A posztdoktori és általános orvosi időszaka hogyan segíti a kutatómunkát?
 – Az SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinikáján sajátíthattam el igazán az orvostudomány alapjait. Megismerkedtem a klinikai gondolkodásmóddal, a belgyógyászat és a gasztroenterológia alapismereteivel. Annak ellenére, hogy ez az időszak a tudományos munkásságom legkevésbé produktív időszaka volt, a klinikai tapasztalat ma is meghatározója a gondolkodásmódomnak. A tudományos sikerek alapjának tartom a klinikai és experimentális ismeretek összekapcsolását, amihez ez az időszak orvosi tevékenysége nélkülözhetetlen volt.

– Több pályázatot is elnyerve dolgozhatott neves külföldi intézetekben.
– Ezek a pályázatok nagymértékben hozzájárultak a kutatómunkám elindításához. 1999-ben az angliai Wellcome Trust pályázatát elnyerve két évig a Newcastle Egyetem Élettani Intézetében, majd 2001 nyarán San Diegoban, a Kalifornia Egyetemen végezhetem kutatói munkát. Ebben az időszakban döntöttem el, hogy a korábban megszerzett klinikai tapasztalatokat és a sejtélettani ismereteket összekapcsolva a tudománynak szentelem a pályafutásomat. Ennek a sikerességét bizonyítja, hogy 2002-ben elnyertem a Wellcome Trust IRDA pályázatát, ami komoly anyagi forrást biztosított a szegedi laboratórium felszereléséhez és beindításához.

– Mi tekinthető a jelenlegi eredményeik igazi újdonságának?
– A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyének fő feladata az emésztőenzimek, illetve bikarbonát-ionok elválasztása. Sejtjeinek felépítése szőlőfürthöz hasonlít, ahol a szőlőszemekben az emésztőenzimek termelése, míg a szárban, a vezetéksejtekben, a bikarbonátban gazdag folyadék kiválasztása történik. A szár vége a patkóbélbe csatlakozik, ahol a táplálék emésztése történik. Korábban úgy gondolták, a hasnyálmirigy vezetéksejtek által termelt bikarbonát fő élettani szerepe a gyomorból a patkóbélbe lecsorgó sav semlegesítése.
Úgy gondoltuk, hogy a bikarbonátnak nemcsak a hasnyálmirigyen kívül, de a szerven belül is fontos élettani szerepe van és elsőként igazoltuk, hogy a vezetéksejtek bikarbonát-elválasztásának már a szerven belül is fontos, savat semlegesítő hatása van. Ez a folyamat azért lényeges, mivel a savas közeg kiválthatja az emésztőenzimek hasnyálmirigyen belüli aktivációját, ami hasnyálmirigy-gyulladást okoz.

– Ezek szerint a betegség akár már a szerven belül is kialakulhat.
– Felismertük a „tripszin kiváltotta ördögi kör” jelenségét is. A hasnyálmirigy idült gyulladása során folyamatos, szerven belüli enzimaktiváció, illetve a folyadék- és a bikarbonát-elválasztás károsodása figyelhető meg. Ezeket a mechanizmusokat eddig külön, egymástól függetlenül vizsgálták. A kutatócsoporttal kimutattuk, hogy ezek a folyamatok nemcsak egymással összekapcsolva, hanem a krónikus gyulladás során sajnos egymást erősítve zajlanak.
Az emésztőenzimek hasnyálmirigyen belüli aktivációja gátolja a bikarbonát kiválasztását, ami a termelt folyadék savasodását idézi elő. A savasodás tovább fokozza az enzimek aktivációját, ezáltal egy „ördögi kör” alakul ki, ami fenntartja a gyulladást. Ha le lehetne állítani a körfolyamatot, akkor a ma még nem gyógyítható krónikus hasnyálmirigy-gyulladás is hatékonyan kezelhetővé válna. Nekünk nem csak a puzzle szélét sikerült kiraknunk, hanem egy nagyon jelentős „fehér területet” tudtunk feltárni. Ezek az eredmények talán alapvetően fogják átírni az élettani és kórélettani ismereteinket.

– A klinikán évtizedek óta folyó kutatások és a csoportja által elért eredmények alapján a hasnyálmirigy-kutatás jelentős központja lesz Szeged.
– Az évtizedes munka mintegy gyümölcseként 2012-től öt esztendőn át a Szegedi Tudományegyetemre kerül a több mint ezer tagot magában foglaló Európai Hasnyálmirgy Társaság központja, ami jellemzően eddig Nyugat-Európában volt, és tíz évig Németország adott neki otthont. A nemzetközi szervezetben meglátták azt, hogy Szegeden nem hirtelen, a semmiből nőtt ki ez a kutatómunka. Az elmúlt negyven évben az itteni csoport nagyon komolyan letette a névjegyét a hasnyálmirigy-kutatás terén. Ezt folyamatosan elismerték, így már négyszer voltunk elnökségi tagok, jómagam egy évig az elnöki posztot is betölthettem. Ráadásul itt Szegeden megvan a múlt, megvan a dinamikus kutatás, megvan a bizalom velünk szemben. Az új kutatási eredményeink méginkább megerősítették ezt a döntést, és azt, hogy a központ vezetőjének és a szervezet titkárának egyhangú szavazással engem választottak meg.