2012. november 22., csütörtök

Sétáljon Debrecenben a Szeged Panorámával

Ezúttal egy kis kirándulásra hívjuk olvasóinkat. A Szeged Panoráma segítségével Debrecenben sétálhat, benézhet a Nagytemplomba, a Nagypiacra és a Déri múzeumba. A túra a képernyőn található jelekkel mozgatható.


A szegedi Bengáli villamosok – kiállítás az eDF Démász Galériában

A legendás szegedi Bengáli villamosok történetéről nyílt kiállítás az eDF DÉMÁSZ Galériában. A tavaly augusztusban „nyugdíjba küldött” ötvenéves szerelvények fénykorát tablókon idézik vissza, de nosztalgiajárattal is emlékeznek a „sárga hernyókra”.





Ötvenegy évvel ezelőtt, 1961 októberében indult útjára a fővárosi Ganz-gyárból az FVV típusú villamos prototípusa. Becenevüket még Pestről hozták magukkal. A városi legendárium szerint sárga, tigrisre emlékeztető színük és jellegzetes, morgó hangjuk miatt ragasztották rájuk ezt a becenevet.

„Ezt a villamost érezni kell”

Szegeden az egyirányú, egy vezetőállásos kocsikat 1962–64 között vásárolták, összesen 10 darabot. 1980–81-ben további három kocsit vettek át a selejtezett budapesti állományból, később még egy jármű került a városba Debrecenből.
„Jóval nehezebb a Bengálit vezetni, hiszen itt minden analóg, nincs számítógépes vezérlés” – mondta Dénes Balázs, a tavalyi jubileumi járat vezetője. „Ezt a villamost érezni kell, mivel itt minden gyorsító- és fékfokozatot mi magunk kapcsolunk. Aki vérbeli villamosvezető, annak nagyobb élvezet ez a kocsi, mint egy Tátra vezetése.”
A vezetőállások az első időszakban nyitottak voltak, később zárt kabin került a kocsik elejére. Ebben egy lábfűtő és egy ablak-párátlanító adta a vezető számára a meleget. Persze az utasoknak ezért nem volt mindig élvezetes az utazás a zötykölődő, hullámzó villamoskocsiban. Nyáron a hőség, télen a hideg tette „emlékezetessé” az utat.


A szegedi FVV-k

Az egyirányú kocsikat csak az 1-es vonalon lehetett közlekedtetni, ahol hurokvágány volt. Ebből a típusból – az 1989 után megkezdett selejtezések miatt – mára már csak egy kocsi maradt forgalmi tartalékként állományban, amit 2002-ben eredeti sárga fényezésével újítottak fel, és leendő nosztalgiakocsiként tárolják.
1967–73 között vásárolták a 12 darab ötajtós kétirányú egy oldali ajtós kocsit. Beszerzésük idején a kocsik a teljes szegedi hálózatra alkalmasak voltak, mert az 1-es kétvágányú vonal két végén hurokkal rendelkezett, míg a többi egyvágányú vonalon a megállók egy oldalra voltak rendezve. A hálózat fokozatos átépítésével szolgálatuk először az 1-es és 3-as vonalra, majd végül már csak az 1-es vonalra korlátozódott.
A tízajtós Bengálikat Szegeden 1973–79 között vásárolták, összesen 18-at, 1984–85-ben, még két további kocsit vettek át Budapestről. Három kocsi hiányzik a sorozatból, ezek balesetet szenvedtek, 1996-ban pedig egyikük leégett. Ugyanebben az évben kék-sárga fényezésűek lettek a kocsik, így a Tátrák megérkezése óta némileg egységessé vált a kocsik külső megjelenése.

A Bengáli

A kocsi szerkezetileg három részből áll, amelyeket csuklók kötnek össze. Az első és hátsó rész két-két beálló tengelyen van, míg a kettő között egy befüggesztett rész helyezkedik el. A középső részt egy-egy bak tartja, melyek a kéttengelyes kocsirészek alvázának meghosszabbításai.
A járművek tervezésekor eleve törekedtek a minél könnyebb szerkezet kialakítására, hiszen a jármű így is túlsúlyos volt a két motorjához képest. Voltak olyan Bengálik a forgalomban, melynek szekrénye már érezhetően mozog az alvázukhoz képest, különösen Szegeden, az a rosszabb állapotú pályák következtében. A kocsik motorjai TR 4,5/14 típusúakra lett egységesítve. Az ilyen motorokat egyszeres fogaskerék áttétellel kapcsolták a hajtott tengelyhez, viszonylag alacsony fordulatszámúak voltak, emiatt a hajtásházból mély, „morgó” hang volt hallható.
A kocsik csak mérsékelten tudtak gyorsulni, és hamar elvesztették a vonóerejüket, így végsebességük csak 40 km/óra körül alakul. A szegedi városi legenda szerint a Szabadkai úti pályaszakaszon egyszer egy rendőrségi trafipax 73 km-es sebességgel mérte be a villamost.

Utazzon a Szeged Panorámával a Bengálin

A kocsi indító- és fékezőellenállásait teljes mértékben az alváz alá helyezték el, ezt megfelelően védi és rejti a kocsi oldallemezelése. A légsűrítő a befüggesztett kocsirészen van elhelyezve, a motordinamó pedig a kocsik B vége alatt. Érdekes ebből a szempontból a szegedi Bengálik kivitele. A kocsikon nincsen motordinamó felszerelve, helyette a dinamó a légsűrítő tengelyére van rákapcsolva. A Bengálira elegendő egy kis kapacitású akkumulátor mivel csak néhány vezérlőberendezést üzemeltet, pl. a nagyobb teljesítményt igénylő világításhoz már hálózati feszültséget használnak.

Amikor a Bengálinak meg kell állnia

A kocsi üzemi féke a villamosfék, a futó tengelyeket pedig a fékáram által hajtott szolenoidfék fékezi, ami egy dobfékre hat. Néha az elhasználódott szolenoidfékek vasmagjai bemágneseződtek, vagy egyszerűen a dobfék tapadt le, ilyenkor a fék rudazata néha csak kis idő elteltével tudott visszaugrani az alaphelyzetébe – ez pedig az álló kocsi utastérben hangos pattanásként volt hallható.
Villamosfékezésnél ezen a kocsin is ügyelnie kellett a vezetőnek az ekkor fellépő túláramra: az intenzív fékezés megszakításakor fellépő villamos ív berobbanthatta a menetkapcsolót.
A kocsi rögzítőféke sűrített levegős, az utolsó fékfokozaton húz be, és állítja meg a kocsit. A hajtott tengelyen csak a motor fékez, így az nem rögzíthető.
A kocsin oldalanként két sínfék volt, amik egyenként 4 tonna tapadóerővel rendelkeztek. Élesebb kanyarokban a sínfék nem a sín fölött helyezkedett el, így működtetése a sínfék leszakadásával járhatott. Sínfékezéskor a levegős rögzítőfék is működésbe lépett, ami azonban csak a futó tengelyeket fékezte.
Talán a homokszóró kialakítása az összes típus közül a legszerencsétlenebb a Bengálin. Homokszórót azért kell minden villamoskocsira felszerelni, mert a sínre szórt homok az egyik leghatásosabb módja a megcsúszó kerekek megakasztásának. Esős időben így alapvető jelentőségű, mivel a villamos csak így képes időben lefékezni.
A homokszórót pedállal lehetett üzemeltetni – a vezetőálláshoz közelebb eső homoktartályból adagolták a homokot az első futó tengely elé. Ez fékezésnél nem okozott problémát. Azonban elindulásnál – mivel nem hajtott tengely elé „homokoztak” – nem segített azonnal a homokszórás. Megfigyelhető volt, hogy esős időben elindulásnál kipörgött a kocsi hajtott tengelye, amíg elérte az egy tengelytávnyival előtte lévő homokozott pályaszakaszt. Ekkor egy hatalmas porfelhővel megakad a kerék, és végre el tudott indulni a villamos. A kocsik amúgy is igen csúsztak, még száraz időben is könnyű volt a hajtott kerekeket kipörgetni.

A vezetőállás és a kalauz

A kocsikat – a korábbi favázas villamosokkal ellentétben – ülve lehetett vezetni. Hogy ne kelljen nagyon magasan ülnie a vezetőnek, a kocsi elején a padló be volt süllyesztve, és ebbe helyezték a menetkapcsolót is. A vezetőállást Budapesten plexilemezes paravánfalak védték. A vidéki Bengálikon a ’80-as években zárt vezetőfülkét képeztek ki Ikarusz elemekből, sőt a kocsikba rugózott autóbusz vezetőülést szereltek be.
Az egyirányú kocsik eredetileg ülőkalauzi rendszerre és irányított utasáramlásra voltak kialakítva. Hátul lehetett felszállni a háromsávos felszálló ajtón, majd az első kettő ajtón lehetett elhagyni a kocsit. Emiatt probléma is akadt, ha a kocsi túlzsúfolttá vált, mivel a rövid távú utasoknak is keresztül kellett vergődni a hosszú hátsó utastéren a leszálláshoz.
A kétirányú verzióban elöl-hátul is volt egy kalauzülés. Eredetileg a kalauzüléshez volt az indításjelző felszerelve, amit a kalauzi szolgálat megszűnte után a vezető melletti jobb oldalra helyeztek át, messze az ajtóműködtető kapcsolóktól.

Az utastér

Az egyirányú kocsikon majdnem az összes ülés a menetiránynak megfelelő irányba volt beállítva, de a csuklók melletti részeken voltak fordított ülések is. A kétirányú kocsikon az ülések iránya általában a közelebbi vezetőállás felé nézett. Szegeden az öt és tízajtós kocsikon az első és hátsó ajtók mellett állóhelyek voltak az ülőhelyek helyett az egyik oldalon, sőt az ülések elöl és hátra, hátul pedig előre néztek.
Szegeden az ötajtós kocsikon az első, a hátsó és a középső három ajtó külön-külön működtethető, de létezett korábban olyan verzió is, amikor az első kettő, a középső és a hátsó kettő ajtóhoz tartozott egy-egy gomb. Az egyirányú kocsikon a három ajtóhoz három gomb tartozott. Sokszor azonban nem működnek rendesen a nehéz ajtók
A kocsikon tetőablakok is voltak. Oldalablakaik eredetileg befelé nyíló bukóablakok voltak, melyeket 1984-től kezdve lecserélték mértre szabott autóbusz ablakokra, majd néhány kocsit felújításakor Ikarusz ajtókkal láttak el. Azonban ezek az ajtók sem működtek teljesen megbízhatóan. 
Forrás: villamosok.hu



Az 50 éves jubileumi járat Szegeden 2011. október 19-én

A szén-monoxid mérgezés megelőzése

A korábbiakhoz képest megtöbbszöröződött Csongrád megyében a szén-monoxid mérgezés gyanúja a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság statisztikái szerint azoknál az eseteknél, ahol a tűzoltók beavatkozását kérték. De hogyan előzhetők meg ezek az esetek?




„A gyanú szinte kivétel nélkül a rossz állapotú, nem megfelelően karban tartott tüzelő-fűtőberendezések és kémények alkalmazása során merült fel” – hangsúlyozta Arany-Tóth Attila, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. „A megfelelő tervezés nélkül beépített új fűtőberendezések, vagy légelszívók üzembe helyezése is problémát okozhat.”

Szén-monoxid a gyilkos gáz

A szén-monoxid, ez a színtelen, szagtalan, ám rendkívül mérgező gáz a tökéletlen égés alkalmával keletkezik, ilyenkor nem jut megfelelő mennyiségű oxigén az égés folyamatához. Ezt a helyzetet okozhatja a hibás fűtőberendezés mellett a nem megfelelő mennyiségű levegőt biztosító kémény, továbbá az, ha az addig alkalmazott eszközökön túl több, vagy egy újabb, de nagyobb teljesítményű kályhát, kazánt vagy kandallót helyeznek üzembe az épületben.
Ezen eszközök megfelelő működését csak szakemberek garantálhatják, ezért azok üzembe helyezése előtt a gázszolgáltató, vagy a kéményseprést biztosító cég hozzájárulását kell kérni.

Óvatosan a szagelszívóval

A szén-monoxid kialakulását segítheti elő, ha közös légtérben, egy időben működtetnek fűtőberendezést és légelszívó berendezést. Ez utóbbi általában nagyobb teljesítményű elszívást produkálva a fűtőberendezés kéményében megfordíthatja a gázok áramlását, és az égéstermékek a lakás légterébe kerülve mérgezést okozhat.
A szénmonoxid mérgezés jele lehet a fejfájás és a végtagok elnehezülése, romló koordinációja, ilyenkor azonnal el kell zárni a fűtőberendezést, és a lakást ki kell szellőztetni, és orvosi segítséget kell kérni, valamint a tűzoltókat is értesíteni kell. Amennyiben a gyanú beigazolódik, a fűtőberendezést és a kéményt szakemberekkel kell átvizsgáltatni és kijavíttatni, illetve a további működéshez az általuk megszabott feltételeket teljesíteni.
A megelőzést szolgálja, ha szénmonoxid-jelzőt szereltetünk fel a lakásban, amely a veszélyes gáz megjelenését erős hanggal jelzi, és használatával megelőzhetőek az akár halálhoz is vezető tünetek.


Decemberi programok a Somogyi-könyvtárban

A Somogyi-könyvtárban december sem múlhat el kulturális, művelődési programok, kiállítások, játékok nélkül. Az év utolsó hónapjában nemcsak az olvasnivalók várják a látogatókat, hanem színes programokkal fogadják a bibliotékába betérőket.




Pályázatok, játékok

A Szegedi Nemzeti Színház színházi bemutatói előtt a Somogyi-könyvtár a bemutatott előadásokról, a színpadra állított művekről szóló kérdésekkel játékra hívja az érdeklődőket. A kérdések a könyvtár honlapján, illetve a könyvtárban nyomtatott formában érhetők el. A szerencsés megfejtők színházjegyet nyerhetnek ajándék áron.

2012. november 9-től december 27-ig
Dale Wasserman–Mitch Leigh: La Mancha lovagja című musicaljéhez kapcsolódó könyvtári játék
Minden idők egyik legmulattatóbb alkotásának musical változatában a szerzők az írót, Cervantest is megelevenítik. Ő kíséri végig az elmés és nemes, búsképű lovagot kalandjain úgy, hogy saját maga „bújik be” Don Quijote bőrébe. Egy személyben ketten járják végig az álmok, a hősi erények, a szerelem és megaláztatás útját. Persze velük tart a hűséges fegyverhordozó is, hiszen az álmodozó nemes és Sancho párosa mai is örök szimbólumként szolgál.

2012. november 16-tól – december 27-ig
J. W. von Goethe–Peter Hacks: A mundérvásárhelyi búcsú című vásári komédiájához kapcsolódó könyvtári játék. Goethe-művek alapján készült a XX. századi neves német drámaíró, Peter Hacks  darabja, A mundérvásárhelyi búcsú. Az író a középkorban oly népszerű vásári komédia műfaját újítja fel. A logikai bukfencek, ragyogóan kiélezett helyzetek, képtelen kavargások közepette művét felemelő emberség jellemzi. Az előadás érdekessége, hogy három színész játssza el a komédia mind a 18 szerepét.


Decemberi programok
2012. december 5. (hétfő) 17.00 – alagsori klub
Filmvetítés a MTV Szegedi Stúdiójának archívumából: Bubryák István válogatása:

Tiszteletadás Bálint Sándornak
Portréfilm az akkor 90 éve született néprajztudósról (32 perc). Készült 1994-ben.
1980-ban bekövetkezett halála sokkolta a szakmai és tudományos közéletet. Az uralkodó politikai kurzus ellenségesen viseltetett iránta, nem maradt fenn róla filmek, rádióműsorok tömege, melyek ma könnyen megidézhetővé tennék személyét. Marad az ismerősök, pályatársak, tanítványok, hívek szép szava….
Szerkesztő: Olajos Csongor, rendező Radó Gyula

Mosolygó Mefisztó
Airízer Csaba portréja (20 perc) Készült 1991-ben
Az Erdélyből áttelepült, rövid ideig Szegeden élt basszista élete története.
Szerkesztő: Olajos Csongor

2012. december 8. 10.30 – gyermekkönyvtár
Népek karácsonya – a családi délelőtt keretében az óvodások és kisiskolások bebarangolják a földrészeket, ahol játékosan megismerkednek az ott élő népek karácsonyi szokásaival.

2012. december 11.  17.00 – alagsori klub
Fiatal tehetségek Szegeden
Szondi Ildikó ötlete alapján hónapról hónapra bemutatkoznak az SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány által támogatott fiatal szegedi tehetségek. A Sófi Alapítvány több mint 10 millió forint ösztöndíjjal és többféle szolgáltatást nyújtva patronálta a tehetségeket az elmúlt 11 évben, akikből egymást segítő, együttműködő közösséget is szervez.
Vendég: Szakács Nóra matematikus PhD hallgató, az SZTE Sófi-ösztöndíj győztese 2012-ben
Szakács Nóra 1988-ban született Margittán, Erdélyben, és 1991 óta él Magyarországon. Középiskolai tanulmányait a szegedi Tömörkény István Gimnáziumban végezte. 2006-ben megkezdte tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem matematikus szakán, 2010-ben szerzett oklevelet az alapképzésben, 2012-ben a mesterképzésben. Kutatási tevékenységét már az alapképzésben megkezdte, 2010-ben 1. díjat nyert a helyi Tudományos Diákköri Konferencián. 2012. júniusában már nemzetközi konferencián adott elő. 2012. szeptembere óta matematikus doktorandusz hallgató Bálintné Szendrei Mária témavezetése mellett. Kutatási területe a félcsoportelmélet.
A matematika mellett szabadidejében évek óta fényképez. Az elmúlt években több fotókiállításon is részt vett, az első önálló kiállítása 2010. májusában nyílt a szegedi TIK-ben, a tárlat néhány képe 2010. augusztusában a cambridge-i a Williams Art galériában is megtekinthető volt. Legutóbb 2012. májusában nyílt tárlata a szegedi Somogyi Könyvtárban. A képei leginkább előre beállított fényképek és digitális fotómontázsok, esetenként kézzel festett motívumokkal ötvözve.
A tanulmányi eredményei alapján 2012-ben Köztársasági Ösztöndíjban részesült, valamint elnyerte az SZTE TTIK Kiváló Hallgatója díjat. Tanulmányi és kutatási eredményeit, valamint művészeti tevékenységét a Szegedi Tudományegyetem Discipuli Pro Universitate díjjal értékelte, és ugyanezen évben elnyerte az SZTE Sófi József Alapítvány fődíját is.
Beszélgetőtárs: Arany Mihály, újságíró (Szegedma.hu internetes hírportál, Szegedi Egyetem lap) és az SZTE Szegedi Tehetségpont sajtóreferense
Házigazda: Prof. Dr. Szalay István főiskolai tanár



2012. december 12.  17.00 – 1. emeleti folyóirat-olvasó
Az SZTE Tehetségpont adventi hangversenye a Somogyi-könyvtárban
Részletes program:
Hartl Bence
(SZTE ZMK, harmadéves BA hallgató, gitárművész szak)
Johann Sebastian Bach: E-dúr Menuet I & II (BWV 1006a)
Huszár Anita (SZTE JGYPK, harmadéves BA hallgató, ének-zene szak)
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Évszakok: December, Op. 37.
Kovács Viktória (SZTE ZMK, elsőéves MA hallgató, gitárművész szakirány)
Francisco Tárrega: Marieta (mazurka), Gran Vals, Rosita (polka)
Lukács Angéla (SZTE ZMK, másodéves MA hallgató, operaének-művész szakirány)
Kálmán Imre: A Bajadér – Késtem, de ideértem... (Odette belépője)
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Messze a nagy erdő... (Körösházy Ilona)
Surján Noémi (SZTE ZMK, harmadéves BA hallgató, klarinét szak)
Louis Spohr: c-moll klarinétverseny, op.26. II. és III. tétel
Kísérő: Káuzli Bálint zongoraművész
Szabó Éva (SZTE ZMK, másodéves MA hallgató, zongoraművész szak)
César Franck: Prelúdium és korál a „Prelúdium, korál és fúga”-ból 

2012. december 14.  16.30 – földszinti aula
Mesterségek dicsérete – cipészek, csizmadiák, papucsosok című kiállítás ünnepélyes megnyitója
A kiállítást megnyitja: Nemesi Pál, Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
A Somogyi-könyvtár és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös tárlatsorozata egy-egy helyi hagyományokkal rendelkező mesterség könyves emlékeit, ábrázolásait mutatja be. 2012-ben a különböző lábbelikészítő szakmákat keltjük életre a könyvtári dokumentumok és a kiállított kézműves tárgyak segítségével. A kiállításra érkezők megtekinthetnek néhány a Sallay Cipészműhelyben kézműves technológiával készített lábbelit és a „hírös” szegedi papucsot is.

2012. december 19.  15.00 – 1. emeleti folyóirat-olvasó
„Levél a hitveshez” – Amit meg kell köszönnöm neked... címmel a Somogyi-könyvtár, a Pasztorális Helynökség CsaládKözPontja, valamint Szeged Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsa által meghirdetett szenior elbeszélés-pályázat ünnepélyes eredményhirdetése.
Boros Gyula idősügyi referens üdvözli az irodalombarát közönséget. Kondé Lajos pasztorális helynök köszönti a pályázat résztvevőit.
A pályamunkákat méltatja a pályázat fővédnöke, a zsűri elnöke, Simai Mihály, József Attila-díjas költő. Az ünnepség háziasszonya Beslin Anita, a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának munkatársa.
Zenei közreműködők az SZTE Tehetségpont művészei:
Tarnai Dávid (SZTE ZMK, végzett operaének-művész MA, illetve elsőéves MA hallgató énektanár szak)
Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni – Leporello regiszteráriája
Jánoshegyi Anna (SZTE ZMK, másodéves BA hallgató, klasszikus ének szak)
Vincenzo Bellini: La sonnambula (Az alvajáró) – Amina áriája – Ah! Non Credea mirarti... Ah non giunge...
Kovács Zsuzsanna (SZTE ZMK, másodéves MA hallgató, operaének-művész szak)
Georges Bizet: Carmen – Seguidille
Mindhárom fellépőnél zongorán közreműködik: Kerényi Mariann (SZTE ZMK Zongora Tanszék korrepetitor szakcsoport művésztanára) 
A pályázat és az ünnepélyes eredményhirdetés a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

2012. december 20. 16.00 – gyermekkönyvtár
Karácsonyi készülődés. Papírdíszek, térbeli képeslapok, ajándékkísérők készítése.

2012. december 21. 17.00  – 1. emeleti folyóirat-olvasóterem
Tündér utca – dedikálással egybekötött könyvbemutató SZTE Tehetségpont zenészeinek közreműködésével:
Temesi Ferenc: Bartók című regényéről a szerzővel Veszelka Attila, a Szegedi Írók Társasága elnöke beszélget

Részletes zenei program:
Tarnai Dávid (SZTE ZMK, végzett operaének-művész MA, illetve elsőéves MA hallgató énektanár szak)
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára – Hetedik ajtótól a végéig
Zongorán közreműködik: Kerényi Mariann (SZTE ZMK Zongora Tanszék korrepetitor szakcsoport művésztanára) 
Hartl Bence (SZTE ZMK, harmadéves BA hallgató, gitárművész szak) 
Bujdosó Géza (SZTE ZMK, harmadéves BA hallgató, gitárművész szak)
Bartók Béla: „Öt duó”-ból (Sz. 98, BB 104):
Máramarosi tánc (32.)
Bánkódás (28.)
Rutén kolomejka (35.) 
Surján Noémi (SZTE ZMK, harmadéves BA hallgató, klarinét szak)
Bartók Béla: Este a székelyeknél klarinétra és zongorára
Zongorán kísér: Kormányos Zoltán (SZTE ZMK, elsőéves BA hallgató, zongora szak) 
Huszár Anita (SZTE JGYPK, harmadéves BA hallgató, ének-zene szak)
Bartók Béla: Mikrokozmosz: 4. füzet: Népdalféle, No. 100.
Bartók Béla: Mikokozmosz: 5. füzet: Csónakázás, No. 125. 
A helyszínen Temesi Ferenc: Bartók című kötete megvásárolható.

2012. december 27-28. 16.00 – gyermekkönyvtár
Meséről mesére - vetítés legújabb diafilmjeinkből.

Kiállítások

2012. december 3-15-ig
2. emeleti kölcsönző
120 éve született Kosáryné Réz Lola – kamarakiállítás
A két háború közötti időszak kedvelt írónője Kosáryné Réz Lola Selmecbányán született, kinek regényei napjainkban reneszánszukat élik. Versek, regények írása mellett folyóiratok munkarása is volt az Új idők majd a Magyar Lányok című lapnak. Számos szerzőt fordított, köztük  többek között Agatha Christie, Pearl Buck regényeit, és Margaret Mitchell Elfújta a szél című művét is.

2012. december 6-tól 2013. január 16-ig - helyszín: földszinti aula
Mesterségek dicsérete - cipészek, csizmadiák, papucsosok...
A Somogyi-könyvtár és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös tárlatsorozata egy-egy helyi hagyományokkal rendelkező mesterség könyves emlékeit, ábrázolásait mutatja be. 2012-ben a különböző lábbelikészítő szakmákat keltjük életre a könyvtári dokumentumok és a kiállított kézműves tárgyak segítségével. A kiállításra érkezők megtekinthetnek néhány a Sallay Cipészműhelyben kézműves technológiával készített lábbelit és a „hírös” szegedi papucsot is.




2012. december 6-tól 2013. január 12-ig – 1. emeleti folyóirat-olvasó
Isten országa - ikonkiállítás Ancsa-Molnár Hajnalka munkáiból
Ancsa-Molnár Hajnalka így vall az ikonfestésről:
„Az ikonfestés számomra azt jelenti, hogy Isten országának örökkévalóságát, a fényt, hitet, amit az ikon hordoz a maga változatlanságában, elhozzam ebbe a változékony világba. Fára festett Szentírásként emelje, építse hitünket, lelkünket.”

Ancsa-Molnár Hajnalka 1970-ben született Kiskunhalason, magyar szakos tanár és gyógypedagógus.
Az ikonokkal 1993-ban találkozott Finnországban egy orosz, ortodox festő, Nina Inkari kurzusán, ami olyan hatással volt rá, hogy azóta is foglalkozik készítésükkel. A technikai ismereteinek bővítése érdekében folyamatosan képezi magát különböző kurzusokon. (pl.: Kenézlő – Zolcsák Miklós, Máriapócs – Maklári Zsolt, Kiskunmajsa – Kis Éva). 1999-2004 között tagja volt Szegeden a Damaszkuszi Szent János ikonfestő körnek. A keretek faragását Dönczi András fafaragó mestertől tanulta. Több alkalommal részt vett már egyéni és csoportos kiállításon (Csongrád, Kiskunhalas, Ulm, Makó, Debrecen, Szeged).

2012. december 6-tól 2013. január 3-ig – 3. emelet
Karácsonyi készülődés – ismerkedés régi idők ünnepi szokásaival régi folyóiratokban megjelent híradások alapján.

2012. december  17-22-ig – 2. emeleti kölcsönző
Nyelvtanulást segítő újdonságok a Somogyi-könyvtár nemzetiségi gyűjteményében – ajánló könyvkiemelés
A Nemzetiségi Könyvtár 2012-ben 150 000 Ft értékű könyvvel gyarapodott, többek között A1-A2 szintű lengyel, horvát és szlovák nyelvkönyvvel, munkafüzettel és CD melléklettel, beás és romani nyelvű mondókás könyvekkel, kortárs német regényekkel, román nyelvű hangos mesekönyvekkel, valamint örmény zenei CD-vel.

2012. december 5-ig – földszinti aula
És a HaJó jön... – kiállítás Haui József 60. születésnapjának tiszteletére.
A tárlaton eredeti rajzok (képregények, könyvillusztrációk) tekinthetők meg a művész magángyűjteményéből, amelyeket kiegészítenek a Somogyi-könyvtárban őrzött, illusztrált kötetek és folyóiratok.
Haui József (HaJó) kerámikusként végzet Pécsett 1973 nyarán és az érettségi után egy héttel már a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének rajzolója lett. A Vizipók-Csodapók, a Mézga család, a Magyar Népmesék és a Kérem a következőt! történetein azóta egy egész nemzedék nőtt fel.
Illusztrál és ír a Dörmögő Dömötör magazinban, rajzolt képregényeket, több mint száz mesekönyvet és két tucat tankönyvet illusztrált. Elkészítette két egészestés arab rajzfilm képes forgatókönyvét, rajzolt plakátokat, dobozos puzzlet, gyereknyomdát, kifestőkönyvet, diafilmet, ABC mesekönyv-sorozatot a Vízipók figuráival, logopédiai kártyasorozatot, tervezett müzlis-dobozt, matricát, rendőrségi logót, közlekedési sorozat-füzeteket, gyerekpezsgő-címkét, dobozos üdítőkre figurákat, plüssfigurákhoz figuraterveket, rajzfilm-DVD-hez borítókat, és még nagyon sok mást.
Haui József így vall munkásságáról: "Én csak rajzolni akarok, hatvanévesen is. A rajzolás a kenyérkereső munkám, én nem művészkedek, önkifejezek vele… mindig annak örültem a legjobban, ha tetszett, szórakoztatott, örömet okozott a munkám másoknak (is).”

2012. december 17-ig – 2. emeleti kölcsönző
Dale Wasserman–Mitch Leigh: La Mancha lovagja című musicaljéhez kapcsolódó kamarakiállítás
A Szegedi Nemzeti Színház 2012. november 16-ától tűzi műsorára Cervantes regényének világsikerű musical változatát, a La Mancha lovagját. A szegedi bemutatóhoz a Somogyi-könyvtár kamarakiállítással kapcsolódik.
Minden idők egyik legmulattatóbb alkotásának musical változatában a szerzők az írót, Cervantest is megelevenítik. Ő kíséri végig az elmés és nemes, búsképű lovagot kalandjain úgy, hogy saját maga „bújik be” Don Quijote bőrébe. Egy személyben ketten járják végig az álmok, a hősi erények, a szerelem és megaláztatás útját. Persze velük tart a hűséges fegyverhordozó is, hiszen az álmodozó nemes és Sancho párosa mai is örök szimbólumként szolgál.

2013. január 9-ig – földszinti Internet-tér
Miklosovits László képregénye Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály című írásához
A Kortárs művészek lexikona szerint Miklosovits László művészetét bravúros rajztudás, a felület aprólékos kidolgozottsága, ugyanakkor a lényeg tömör kifejezése jellemzi. Józsa T. István így ír róla A kép pillanata című írásában: „A magyarországi grafikus módszerre Fellinit idézi, irodalmi művek képi nyelvre átültetésével kapcsolatban ugyanis ő tette fel a kérdést: mit veszünk át az irodalomból?”
A Somogyi-könyvtár Internet-terében látható kiállítás kapcsán a művész így vall irodalmi és képi nyelv viszonyáról: „Karinthy veretes szövegén semmiképpen nem óhajtottam változtatni, (sok a kép, és a szöveg), tulajdonképpen átmenet egy bővebben illusztrált oldal és a későbbi képregények közt... Még a buborékot is mellőztem, ezért ez a korai, klasszikus képregényekre hajaz. Hogy miért éppen így csináltam meg, ahhoz némi magyarázatul szolgál az, hogy végignéztem az összes, számomra elérhető (Karinthy: Röhög az osztály) képregényesített változatot, ragaszkodtam az eredeti szöveghez, de igyekeztem a fent említett képregényektől eltérni, főleg a karakteres figurákat emeltem ki. Így az anyag kicsit szikár lett, de úgy gondolom, hogy ezzel a megoldással egy szuszra érvényesül rajz és szöveg.”

2013. január 9-ig – 1. emelet folyóirat-olvasóterem
Veress Sándor zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus és népzenekutatóra emlékezünk - kamaratárlat a Somogyi-könyvtár dokumentumaiból és a Zenetudományi Intézet Veress-hagyatékának kéziratos relikviáiból.
Veress Sándor (1907-1992) 20 éve hunyt el. Kodály és Bartók növendékeként végzett a Zeneakadémián, zeneszerző iskolájából olyan géniuszok kerültek ki, mint Ligeti György és Kurtág György. Életének első felében Magyarországon alkotott, a második világháború után emigrált Svájcba, ahol a berni egyetem zenetudományi tanszékén kapott katedrát. Veress Sándor a Bartókot és Kodályt követő magyar zeneszerző-nemzedék széles látókörű, nemzetközileg is elismert képviselőjének számít.

2012. december 3-ig – 2. emeleti kölcsönző
150 éve született Stein Aurél - kamaratárlat a vakmerő, kalandos expedíciói és elképesztő felfedezései révén világhírűvé vált régész és felfedező emlékére, aki végig utazta az ősi selyemút tájait.

2012. december 16-ig – Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnoka
Munkácsy a nagyvilágban – Somogyi-könyvtár gyűjteményéből összeállított kiállítás a festő életének legfontosabb szakaszait mutatja be korabeli újságok, könyvek, plakátok és levelek segítségével. Látható több korabeli újságcikk, melyekben Munkácsy első sikeréről, a párizsi Salonon elnyert arany medálról tudósítanak, valamint a világhírt meghozó, 1878-ban elkészült Miltonról írnak. A látogatók különböző cikkeket olvashatnak arról a Szeles Olgáról, akit Szeged legszebb lányának tartottak, és akire Munkácsy felfigyelt, majd megfestett Honfoglalás című képén: ő az a nőalak, aki a sátor előtt állva egy kisgyermeket tart a kezében.




2012. november 19., hétfő

Múzeumi Őszi Éjszaka a Móra Ferenc Múzeumban

A Vaterát megjárt honfoglaláskori koronggal, Móra Ferenc íróasztalával, nyitott igazgatói szobával és A kis Jeanne-nal készül az Múzeumi Őszi Éjszakára a Móra Ferenc Múzeum.




Változatos programokkal várja az érdeklődőket a Móra Ferenc Múzeum az idei Múzeumi Őszi Éjszakán november 23-án. Bemutatják azt a hajfonatkorongot, mely kalandos körülmények között került be a Kultúrpalota gyűjteményébe.


 

Vaterát megjárt honfoglaláskori lelet az őszi múzeumi éjen

„A honfoglaláskori tárgyra még az 1950-es években bukkantak rá csengelei földmunkák közben” – mondta el a Szeged Panorámának Medgyesi Konstantin sajtóreferens. „A korong évtizedekig egy fiókban lapult, majd egy tanya lebontása során került elő ismét 2012-ben. Az örökösök a Vatera internetes aukciós oldalon kínálták eladásra a tárgyat, melyre régészek figyeltek fel.”
Az oldal kommentjeiben többen értesítették a tulajdonost, hogy régészeti leletről van szó, melynek kereskedelme itthon törvénybe ütközik. A tulajdonos levette a hirdetést, majd átadta a korongot a Móra-múzeum régészeinek, akik restaurálták a 10. századból származó műtárgyat.
A Megmentett örökségünk című kiállításon bemutatásra kerülő korong mellett az érdeklődők a Móra-múzeum olyan tereibe is betekintést nyerhetnek, melyeket a nyilvánosság az év többi részében nem látogathat. Betérhetnek az igazgatói irodába, ahol Móra Ferenc íróasztalát és a szoba emblematikus berendezési tárgyait Fogas Ottó múzeumigazgató mutatja majd be az érkezőknek. Emellett az igazi gyöngyszemnek számító múzeumi könyvtárat is megcsodálhatják a látogatók.


Munkácsy: A kis Jeanne

Az este további különlegessége a Békéscsabáról érkező Munkácsy-remekmű, A kis Jeanne bemutatása lesz, melyet az őszi éjen helyeznek el a nagysikerű Munkácsy-kiállításban. A festményt 2007-ben, főként közadakozásból vásárolta meg a békéscsabai múzeum mintegy 28 millió forintért.
A Múzeumi Őszi Éjszakán, november 23-án pénteken 18 és 23 óra között tartanak nyitva a szegedi Móra Ferenc Múzeum kapui.