2012. november 22., csütörtök
Sétáljon Debrecenben a Szeged Panorámával
Ezúttal egy kis kirándulásra hívjuk olvasóinkat. A Szeged Panoráma segítségével Debrecenben sétálhat, benézhet a Nagytemplomba, a Nagypiacra és a Déri múzeumba. A túra a képernyőn található jelekkel mozgatható.
A szegedi Bengáli villamosok – kiállítás az eDF Démász Galériában
Ötvenegy évvel ezelőtt, 1961 októberében indult útjára a fővárosi Ganz-gyárból az FVV típusú villamos prototípusa. Becenevüket még Pestről hozták magukkal. A városi legendárium szerint sárga, tigrisre emlékeztető színük és jellegzetes, morgó hangjuk miatt ragasztották rájuk ezt a becenevet.
„Ezt a villamost érezni kell”
Szegeden az egyirányú, egy vezetőállásos kocsikat 1962–64 között vásárolták, összesen 10 darabot. 1980–81-ben további három kocsit vettek át a selejtezett budapesti állományból, később még egy jármű került a városba Debrecenből.„Jóval nehezebb a Bengálit vezetni, hiszen itt minden analóg, nincs számítógépes vezérlés” – mondta Dénes Balázs, a tavalyi jubileumi járat vezetője. „Ezt a villamost érezni kell, mivel itt minden gyorsító- és fékfokozatot mi magunk kapcsolunk. Aki vérbeli villamosvezető, annak nagyobb élvezet ez a kocsi, mint egy Tátra vezetése.”
A vezetőállások az első időszakban nyitottak voltak, később zárt kabin került a kocsik elejére. Ebben egy lábfűtő és egy ablak-párátlanító adta a vezető számára a meleget. Persze az utasoknak ezért nem volt mindig élvezetes az utazás a zötykölődő, hullámzó villamoskocsiban. Nyáron a hőség, télen a hideg tette „emlékezetessé” az utat.
A szegedi FVV-k
Az egyirányú kocsikat csak az 1-es vonalon lehetett közlekedtetni, ahol hurokvágány volt. Ebből a típusból – az 1989 után megkezdett selejtezések miatt – mára már csak egy kocsi maradt forgalmi tartalékként állományban, amit 2002-ben eredeti sárga fényezésével újítottak fel, és leendő nosztalgiakocsiként tárolják.1967–73 között vásárolták a 12 darab ötajtós kétirányú egy oldali ajtós kocsit. Beszerzésük idején a kocsik a teljes szegedi hálózatra alkalmasak voltak, mert az 1-es kétvágányú vonal két végén hurokkal rendelkezett, míg a többi egyvágányú vonalon a megállók egy oldalra voltak rendezve. A hálózat fokozatos átépítésével szolgálatuk először az 1-es és 3-as vonalra, majd végül már csak az 1-es vonalra korlátozódott.
A tízajtós Bengálikat Szegeden 1973–79 között vásárolták, összesen 18-at, 1984–85-ben, még két további kocsit vettek át Budapestről. Három kocsi hiányzik a sorozatból, ezek balesetet szenvedtek, 1996-ban pedig egyikük leégett. Ugyanebben az évben kék-sárga fényezésűek lettek a kocsik, így a Tátrák megérkezése óta némileg egységessé vált a kocsik külső megjelenése.
A Bengáli
A járművek tervezésekor eleve törekedtek a minél könnyebb szerkezet kialakítására, hiszen a jármű így is túlsúlyos volt a két motorjához képest. Voltak olyan Bengálik a forgalomban, melynek szekrénye már érezhetően mozog az alvázukhoz képest, különösen Szegeden, az a rosszabb állapotú pályák következtében. A kocsik motorjai TR 4,5/14 típusúakra lett egységesítve. Az ilyen motorokat egyszeres fogaskerék áttétellel kapcsolták a hajtott tengelyhez, viszonylag alacsony fordulatszámúak voltak, emiatt a hajtásházból mély, „morgó” hang volt hallható.
A kocsik csak mérsékelten tudtak gyorsulni, és hamar elvesztették a vonóerejüket, így végsebességük csak 40 km/óra körül alakul. A szegedi városi legenda szerint a Szabadkai úti pályaszakaszon egyszer egy rendőrségi trafipax 73 km-es sebességgel mérte be a villamost.
Utazzon a Szeged Panorámával a Bengálin
A kocsi indító- és fékezőellenállásait teljes mértékben az alváz alá helyezték el, ezt megfelelően védi és rejti a kocsi oldallemezelése. A légsűrítő a befüggesztett kocsirészen van elhelyezve, a motordinamó pedig a kocsik B vége alatt. Érdekes ebből a szempontból a szegedi Bengálik kivitele. A kocsikon nincsen motordinamó felszerelve, helyette a dinamó a légsűrítő tengelyére van rákapcsolva. A Bengálira elegendő egy kis kapacitású akkumulátor mivel csak néhány vezérlőberendezést üzemeltet, pl. a nagyobb teljesítményt igénylő világításhoz már hálózati feszültséget használnak.
Amikor a Bengálinak meg kell állnia
Villamosfékezésnél ezen a kocsin is ügyelnie kellett a vezetőnek az ekkor fellépő túláramra: az intenzív fékezés megszakításakor fellépő villamos ív berobbanthatta a menetkapcsolót.
A kocsi rögzítőféke sűrített levegős, az utolsó fékfokozaton húz be, és állítja meg a kocsit. A hajtott tengelyen csak a motor fékez, így az nem rögzíthető.
A kocsin oldalanként két sínfék volt, amik egyenként 4 tonna tapadóerővel rendelkeztek. Élesebb kanyarokban a sínfék nem a sín fölött helyezkedett el, így működtetése a sínfék leszakadásával járhatott. Sínfékezéskor a levegős rögzítőfék is működésbe lépett, ami azonban csak a futó tengelyeket fékezte.
Talán a homokszóró kialakítása az összes típus közül a legszerencsétlenebb a Bengálin. Homokszórót azért kell minden villamoskocsira felszerelni, mert a sínre szórt homok az egyik leghatásosabb módja a megcsúszó kerekek megakasztásának. Esős időben így alapvető jelentőségű, mivel a villamos csak így képes időben lefékezni.
A homokszórót pedállal lehetett üzemeltetni – a vezetőálláshoz közelebb eső homoktartályból adagolták a homokot az első futó tengely elé. Ez fékezésnél nem okozott problémát. Azonban elindulásnál – mivel nem hajtott tengely elé „homokoztak” – nem segített azonnal a homokszórás. Megfigyelhető volt, hogy esős időben elindulásnál kipörgött a kocsi hajtott tengelye, amíg elérte az egy tengelytávnyival előtte lévő homokozott pályaszakaszt. Ekkor egy hatalmas porfelhővel megakad a kerék, és végre el tudott indulni a villamos. A kocsik amúgy is igen csúsztak, még száraz időben is könnyű volt a hajtott kerekeket kipörgetni.
A vezetőállás és a kalauz
Az egyirányú kocsik eredetileg ülőkalauzi rendszerre és irányított utasáramlásra voltak kialakítva. Hátul lehetett felszállni a háromsávos felszálló ajtón, majd az első kettő ajtón lehetett elhagyni a kocsit. Emiatt probléma is akadt, ha a kocsi túlzsúfolttá vált, mivel a rövid távú utasoknak is keresztül kellett vergődni a hosszú hátsó utastéren a leszálláshoz.
A kétirányú verzióban elöl-hátul is volt egy kalauzülés. Eredetileg a kalauzüléshez volt az indításjelző felszerelve, amit a kalauzi szolgálat megszűnte után a vezető melletti jobb oldalra helyeztek át, messze az ajtóműködtető kapcsolóktól.
Az utastér
Szegeden az ötajtós kocsikon az első, a hátsó és a középső három ajtó külön-külön működtethető, de létezett korábban olyan verzió is, amikor az első kettő, a középső és a hátsó kettő ajtóhoz tartozott egy-egy gomb. Az egyirányú kocsikon a három ajtóhoz három gomb tartozott. Sokszor azonban nem működnek rendesen a nehéz ajtók
A kocsikon tetőablakok is voltak. Oldalablakaik eredetileg befelé nyíló bukóablakok voltak, melyeket 1984-től kezdve lecserélték mértre szabott autóbusz ablakokra, majd néhány kocsit felújításakor Ikarusz ajtókkal láttak el. Azonban ezek az ajtók sem működtek teljesen megbízhatóan.
Forrás: villamosok.hu
Az 50 éves jubileumi járat Szegeden 2011. október 19-én
A szén-monoxid mérgezés megelőzése
„A gyanú szinte kivétel nélkül a rossz állapotú, nem megfelelően karban tartott tüzelő-fűtőberendezések és kémények alkalmazása során merült fel” – hangsúlyozta Arany-Tóth Attila, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. „A megfelelő tervezés nélkül beépített új fűtőberendezések, vagy légelszívók üzembe helyezése is problémát okozhat.”
Szén-monoxid a gyilkos gáz
A szén-monoxid, ez a színtelen, szagtalan, ám rendkívül mérgező gáz a tökéletlen égés alkalmával keletkezik, ilyenkor nem jut megfelelő mennyiségű oxigén az égés folyamatához. Ezt a helyzetet okozhatja a hibás fűtőberendezés mellett a nem megfelelő mennyiségű levegőt biztosító kémény, továbbá az, ha az addig alkalmazott eszközökön túl több, vagy egy újabb, de nagyobb teljesítményű kályhát, kazánt vagy kandallót helyeznek üzembe az épületben.Ezen eszközök megfelelő működését csak szakemberek garantálhatják, ezért azok üzembe helyezése előtt a gázszolgáltató, vagy a kéményseprést biztosító cég hozzájárulását kell kérni.
Óvatosan a szagelszívóval
A szénmonoxid mérgezés jele lehet a fejfájás és a végtagok elnehezülése, romló koordinációja, ilyenkor azonnal el kell zárni a fűtőberendezést, és a lakást ki kell szellőztetni, és orvosi segítséget kell kérni, valamint a tűzoltókat is értesíteni kell. Amennyiben a gyanú beigazolódik, a fűtőberendezést és a kéményt szakemberekkel kell átvizsgáltatni és kijavíttatni, illetve a további működéshez az általuk megszabott feltételeket teljesíteni.
A megelőzést szolgálja, ha szénmonoxid-jelzőt szereltetünk fel a lakásban, amely a veszélyes gáz megjelenését erős hanggal jelzi, és használatával megelőzhetőek az akár halálhoz is vezető tünetek.
Decemberi programok a Somogyi-könyvtárban
Pályázatok, játékok
A Szegedi Nemzeti Színház színházi bemutatói előtt a Somogyi-könyvtár a bemutatott előadásokról, a színpadra állított művekről szóló kérdésekkel játékra hívja az érdeklődőket. A kérdések a könyvtár honlapján, illetve a könyvtárban nyomtatott formában érhetők el. A szerencsés megfejtők színházjegyet nyerhetnek ajándék áron.
2012. november 9-től december 27-ig
Dale Wasserman–Mitch Leigh: La Mancha lovagja című musicaljéhez kapcsolódó könyvtári játék
Minden idők egyik legmulattatóbb alkotásának musical változatában a szerzők az írót, Cervantest is megelevenítik. Ő kíséri végig az elmés és nemes, búsképű lovagot kalandjain úgy, hogy saját maga „bújik be” Don Quijote bőrébe. Egy személyben ketten járják végig az álmok, a hősi erények, a szerelem és megaláztatás útját. Persze velük tart a hűséges fegyverhordozó is, hiszen az álmodozó nemes és Sancho párosa mai is örök szimbólumként szolgál.
2012. november 16-tól – december 27-ig
J. W. von Goethe–Peter Hacks: A mundérvásárhelyi búcsú című vásári komédiájához kapcsolódó könyvtári játék. Goethe-művek alapján készült a XX. századi neves német drámaíró, Peter Hacks darabja, A mundérvásárhelyi búcsú. Az író a középkorban oly népszerű vásári komédia műfaját újítja fel. A logikai bukfencek, ragyogóan kiélezett helyzetek, képtelen kavargások közepette művét felemelő emberség jellemzi. Az előadás érdekessége, hogy három színész játssza el a komédia mind a 18 szerepét.
Decemberi programok
Filmvetítés a MTV Szegedi Stúdiójának archívumából: Bubryák István válogatása:
Tiszteletadás Bálint Sándornak
Portréfilm az akkor 90 éve született néprajztudósról (32 perc). Készült 1994-ben.
1980-ban bekövetkezett halála sokkolta a szakmai és tudományos közéletet. Az uralkodó politikai kurzus ellenségesen viseltetett iránta, nem maradt fenn róla filmek, rádióműsorok tömege, melyek ma könnyen megidézhetővé tennék személyét. Marad az ismerősök, pályatársak, tanítványok, hívek szép szava….
Szerkesztő: Olajos Csongor, rendező Radó Gyula
Mosolygó Mefisztó
Airízer Csaba portréja (20 perc) Készült 1991-ben
Az Erdélyből áttelepült, rövid ideig Szegeden élt basszista élete története.
Szerkesztő: Olajos Csongor
2012. december 8. 10.30 – gyermekkönyvtár
Népek karácsonya – a családi délelőtt keretében az óvodások és kisiskolások bebarangolják a földrészeket, ahol játékosan megismerkednek az ott élő népek karácsonyi szokásaival.
2012. december 11. 17.00 – alagsori klub
Fiatal tehetségek Szegeden
Szondi Ildikó ötlete alapján hónapról hónapra bemutatkoznak az SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány által támogatott fiatal szegedi tehetségek. A Sófi Alapítvány több mint 10 millió forint ösztöndíjjal és többféle szolgáltatást nyújtva patronálta a tehetségeket az elmúlt 11 évben, akikből egymást segítő, együttműködő közösséget is szervez.
Vendég: Szakács Nóra matematikus PhD hallgató, az SZTE Sófi-ösztöndíj győztese 2012-ben
Szakács Nóra 1988-ban született Margittán, Erdélyben, és 1991 óta él Magyarországon. Középiskolai tanulmányait a szegedi Tömörkény István Gimnáziumban végezte. 2006-ben megkezdte tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem matematikus szakán, 2010-ben szerzett oklevelet az alapképzésben, 2012-ben a mesterképzésben. Kutatási tevékenységét már az alapképzésben megkezdte, 2010-ben 1. díjat nyert a helyi Tudományos Diákköri Konferencián. 2012. júniusában már nemzetközi konferencián adott elő. 2012. szeptembere óta matematikus doktorandusz hallgató Bálintné Szendrei Mária témavezetése mellett. Kutatási területe a félcsoportelmélet.Beszélgetőtárs: Arany Mihály, újságíró (Szegedma.hu internetes hírportál, Szegedi Egyetem lap) és az SZTE Szegedi Tehetségpont sajtóreferense
A matematika mellett szabadidejében évek óta fényképez. Az elmúlt években több fotókiállításon is részt vett, az első önálló kiállítása 2010. májusában nyílt a szegedi TIK-ben, a tárlat néhány képe 2010. augusztusában a cambridge-i a Williams Art galériában is megtekinthető volt. Legutóbb 2012. májusában nyílt tárlata a szegedi Somogyi Könyvtárban. A képei leginkább előre beállított fényképek és digitális fotómontázsok, esetenként kézzel festett motívumokkal ötvözve.
A tanulmányi eredményei alapján 2012-ben Köztársasági Ösztöndíjban részesült, valamint elnyerte az SZTE TTIK Kiváló Hallgatója díjat. Tanulmányi és kutatási eredményeit, valamint művészeti tevékenységét a Szegedi Tudományegyetem Discipuli Pro Universitate díjjal értékelte, és ugyanezen évben elnyerte az SZTE Sófi József Alapítvány fődíját is.
Házigazda: Prof. Dr. Szalay István főiskolai tanár
2012. november 19., hétfő
Múzeumi Őszi Éjszaka a Móra Ferenc Múzeumban
Változatos programokkal várja az érdeklődőket a Móra Ferenc Múzeum az idei Múzeumi Őszi Éjszakán november 23-án. Bemutatják azt a hajfonatkorongot, mely kalandos körülmények között került be a Kultúrpalota gyűjteményébe.
Vaterát megjárt honfoglaláskori lelet az őszi múzeumi éjen
„A honfoglaláskori tárgyra még az 1950-es években bukkantak rá csengelei földmunkák közben” – mondta el a Szeged Panorámának Medgyesi Konstantin sajtóreferens. „A korong évtizedekig egy fiókban lapult, majd egy tanya lebontása során került elő ismét 2012-ben. Az örökösök a Vatera internetes aukciós oldalon kínálták eladásra a tárgyat, melyre régészek figyeltek fel.”Az oldal kommentjeiben többen értesítették a tulajdonost, hogy régészeti leletről van szó, melynek kereskedelme itthon törvénybe ütközik. A tulajdonos levette a hirdetést, majd átadta a korongot a Móra-múzeum régészeinek, akik restaurálták a 10. századból származó műtárgyat.
A Megmentett örökségünk című kiállításon bemutatásra kerülő korong mellett az érdeklődők a Móra-múzeum olyan tereibe is betekintést nyerhetnek, melyeket a nyilvánosság az év többi részében nem látogathat. Betérhetnek az igazgatói irodába, ahol Móra Ferenc íróasztalát és a szoba emblematikus berendezési tárgyait Fogas Ottó múzeumigazgató mutatja majd be az érkezőknek. Emellett az igazi gyöngyszemnek számító múzeumi könyvtárat is megcsodálhatják a látogatók.
Munkácsy: A kis Jeanne
Az este további különlegessége a Békéscsabáról érkező Munkácsy-remekmű, A kis Jeanne bemutatása lesz, melyet az őszi éjen helyeznek el a nagysikerű Munkácsy-kiállításban. A festményt 2007-ben, főként közadakozásból vásárolta meg a békéscsabai múzeum mintegy 28 millió forintért.A Múzeumi Őszi Éjszakán, november 23-án pénteken 18 és 23 óra között tartanak nyitva a szegedi Móra Ferenc Múzeum kapui.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)