Az ausztráliai Cairnsban, helyi idő szerint reggel 5:45-kor (magyar idő szerint 20:45-kor) a Hold belépett a Nap korongja elé, hogy égi útján haladva 6:39 és 6:41 között teljesen eltakarja azt. Összeállításunkban az internetes közvetítés képeit felhasználva felidézzük a ritka égi jelenség hangulatát.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nap. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nap. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. november 13., kedd
2012. november 12., hétfő
Napfogyatkozásra ébredhetnek... Ausztráliában
Az év leglátványosabb csillagászati jelenségét, a november 14-i teljes napfogyatkozást csak Ausztráliából lehet megfigyelni – írja a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja –, így magyar észlelők számára nem volt könnyű megszervezni a csodálatos égi színjáték megtekintését.
Mégis két kisebb magyar napfogyatkozás-expedíció indult el a trópusi Észak-Queensland központja, a százezres Cairns felé, köztük több szegedi kötődésű csillagásszal.
ÉLŐ közvetítés a napfogyatkozás helyszínéről
Video streaming by Ustream
Október-november ugyan formálisan már az ausztrál „tavasz” időszaka, Sydney-ben azonban ez még csak annyit jelent, hogy rendkívül változékony az időjárás, egyik nap 30 fokban izzadnak az emberek, másnap pedig viharos széllel és 17 fokkal érkeznek az Antarktisz irányából a sarkvidéki hideg légtömegek. A vegetáció azonban mutatja, hogy kopogtat a nyár a déli féltekén.
A november 8-i induláskor enyhén meglepve vették tudomásul Sydney-ben, hogy tulajdonképpen egy oszakai járatra szól a jegyünk, hiszen a gép valójában Japán felé tartó útján Cairnsben is leszáll. A reptér épületét elhagyva a 30 fokos napsütés, a párás trópusi levegő, illetve a függőleges oszlopoknak a milliméterekben mérhető árnyéka jelezte, hogy végre igazi nyárba érkeztek.
Három észlelési helyszín jön szóba a csapatnak (Cairns, Mt. Carbine, Mt. Mareeba). A napfogyatkozás a tengerparton lesz a leghosszabb Oak Beach-nél, de kiválóan látszik a jelenség majd Cairns és Port Douglas közötti üdülő vonalon. Egész Cairns-ben nincs már bérelhető autó, szállás már márciusban is nehezen akadt. Érkezéskor rémisztő időjárási helyzetkép fogadta a csapatot , de vasárnap reggelre már gyönyörű felhőtlen lett az ég.
Mégis két kisebb magyar napfogyatkozás-expedíció indult el a trópusi Észak-Queensland központja, a százezres Cairns felé, köztük több szegedi kötődésű csillagásszal.
ÉLŐ közvetítés a napfogyatkozás helyszínéről
Video streaming by Ustream
Munkával dicsérd a napfogyatkozást!
A társaság két „tudós” tagja, Kiss László – aki azt SZTE-n végzett – és Szabó Róbert már jóval előbb megérkezett Sydney-be, ahol a helyi asztroszeizmológusokkal együttműködésben a Kepler-űrtávcső adatain dolgozva küzdték le a 10 órás időkülönbség által okozott nehézségeket.Október-november ugyan formálisan már az ausztrál „tavasz” időszaka, Sydney-ben azonban ez még csak annyit jelent, hogy rendkívül változékony az időjárás, egyik nap 30 fokban izzadnak az emberek, másnap pedig viharos széllel és 17 fokkal érkeznek az Antarktisz irányából a sarkvidéki hideg légtömegek. A vegetáció azonban mutatja, hogy kopogtat a nyár a déli féltekén.
Ausztráliából Ausztráliába Japánba kell indulni?
Cairns-be repülőjegyet kapni már hetek óta nem lehetett, ezért a kis csapat sem bízta véletlenre az utazást: a november 8-i érkezéshez márciusban lefoglalták az egyik helyi fapados légitársaságnál a jegyeket, szállásuk helyszíneként pedig kiválasztották a Palm Cove nevű üdülőfalut, Cairns központjától 20 km-re északra. A közlekedési nehézségek áthidalásához autót béreltek, s így reményeik szerint felhőkkel súlyosbított helyzetben akár a derült felé való menekülés is megvalósítható a kritikus reggelen.A november 8-i induláskor enyhén meglepve vették tudomásul Sydney-ben, hogy tulajdonképpen egy oszakai járatra szól a jegyünk, hiszen a gép valójában Japán felé tartó útján Cairnsben is leszáll. A reptér épületét elhagyva a 30 fokos napsütés, a párás trópusi levegő, illetve a függőleges oszlopoknak a milliméterekben mérhető árnyéka jelezte, hogy végre igazi nyárba érkeztek.
Magyar amatőrcsillagászok a kenguruk földjén
A másik magyar expedíció is megérkezett a teljes napfogyatkozás megfigyelésére Ausztráliába – köztük Brlás Pállal, aki szintén szegedi – a Budapest–London–Szingapúr (tankolás)–Melbourne–Cairns útvonalon jutott el a helyszínre. Mintegy 28 órát töltve három repülőgépen és néhány órát szundikálva fáradtan, de szinte percnyi pontossággal értek a cairns-i szállásukra mellbevágó fülledtségben.Három észlelési helyszín jön szóba a csapatnak (Cairns, Mt. Carbine, Mt. Mareeba). A napfogyatkozás a tengerparton lesz a leghosszabb Oak Beach-nél, de kiválóan látszik a jelenség majd Cairns és Port Douglas közötti üdülő vonalon. Egész Cairns-ben nincs már bérelhető autó, szállás már márciusban is nehezen akadt. Érkezéskor rémisztő időjárási helyzetkép fogadta a csapatot , de vasárnap reggelre már gyönyörű felhőtlen lett az ég.
2012. október 5., péntek
„Naplemente, jön az este...” – színorgia az égen Szegeden
„Megszólal egy kisharang és választ ad egy messzi hang
Naplemente, jön az este, harmatcsepp hull a kezemre...”
– énekelte az idén jubiláló Omega 1969-ben. A színorgiát csak közelítőleg tudja visszaadni a fotó. De mitől is piros az ég alja?
Azt mondják, ha a naplementekor piros az ég alja, másnap sütni fog a nap, és jó idő lesz. Mások szerint, ilyenkor másnap fújni fog a szél, és nagy vihar lesz egy adott területen. Van-e valami tudományos magyarázata a kérdésnek, vagy csak népi hiedelem az egész?
Az ősidőkben az emberek az égi jelekből is jósoltak, azonban ahogy a tudomány egyre nagyobb teret hódított meg a mai világban, ezek a jóslatok a mindennapi életünk nélkülözhetetlen részeivé váltak. De nézzük, mikor vöröslik az ég alja! A Napból érkező színtelen, fehér fény a légkörben lévő számtalan részecskén (por-, füst, páraszemcsék) szétszóródik.
De miért vörös az ég és a Nap ilyenkor? Ugyanazért, amiért ködös, füstös, hideg téli napokon vörösnek látjuk fölöttünk a napkorongot. Mindenki tudja, hogy a piros szín látszik a legmesszebbről, ezért is piros a tilos jelzés, ezért piros az autó stoplámpája, ezért használnak a vasutasok is piros jelzőzászlót.
Ennek az az oka, hogy míg a szivárvány minden színét könnyebben szétszórja a levegőben levő por, pára, füst, addig a vöröset csak nehezen - az csak a nagyon szennyezett levegőben szóródik szét. Amikor a nap lenyugszik, sugarai majdnem hogy párhuzamosan haladnak a felszínnel, így jóval sűrűbb és vastagabb szennyezett légrétegen haladnak keresztül, mint amikor felettünk áll. Ilyenkor kiszűrődik a kék, a zöld, a sárga, illetve mire a szemünkig érnének, szétszóródnak, csak a vörös érkezik meg. Ezért aztán az a benyomásunk, hogy amikor lenyugszik, vörös színű a nap.
A fehér fény a színkép színeinek – vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya, ultraibolya, fehér – keveréke. Nappal az égboltot azért látjuk világoskéknek, mert a tiszta, szórt színek keveréke ezt a színt adja ki.
Reggel
és este a Nap sugarai sokkal vastagabb légrétegen hatolnak át, mint
délben. A kék szín nagy része így már nem jut el hozzánk, a sugarak
közül csak a vörös nem nyelődik el, a kelő és nyugvó Nap tehát vörös.
Egy kis pára a föld színe felett növeli ezt a hatást. Borús ég, sok pára
esetén azonban az összes szín eltűnik, az ég szürke lesz.
A vörös hatásban szintén közrejátszik, ha egy terület fölött magas légnyomás található. Az ott leszálló légmozgás a szennyező anyagokat a földfelszín közelében tartja, és ezáltal a naplemente még vörösebb a szokásosnál.
Miután a magas légnyomás általában jó időt hoz, az ilyen típusú vörös naplemente jelzi, hogy tiszta idő közeleg. Ha az ég reggel vörös a keleti égbolton, akkor ezt nyugaton alacsony légnyomás fogja követni. Az alacsony légnyomás általában felhőket, esőt vagy vihart hoz, így ez egy figyelmeztetés a tengerészek számára.
A megfigyelések sokszor igaznak bizonyulnak, de nem mindig. Az uralkodó szélirány adott területeken gyakran nem nyugati irányú, és a vöröses felhők is sokszor nem részei érkező vagy távozó viharrendszereknek.
Naplemente, jön az este, harmatcsepp hull a kezemre...”
– énekelte az idén jubiláló Omega 1969-ben. A színorgiát csak közelítőleg tudja visszaadni a fotó. De mitől is piros az ég alja?
Azt mondják, ha a naplementekor piros az ég alja, másnap sütni fog a nap, és jó idő lesz. Mások szerint, ilyenkor másnap fújni fog a szél, és nagy vihar lesz egy adott területen. Van-e valami tudományos magyarázata a kérdésnek, vagy csak népi hiedelem az egész?
Az ősidőkben az emberek az égi jelekből is jósoltak, azonban ahogy a tudomány egyre nagyobb teret hódított meg a mai világban, ezek a jóslatok a mindennapi életünk nélkülözhetetlen részeivé váltak. De nézzük, mikor vöröslik az ég alja! A Napból érkező színtelen, fehér fény a légkörben lévő számtalan részecskén (por-, füst, páraszemcsék) szétszóródik.
A vörös csak nehezen szóródik
![]() |
Tihanyi naplemente |
Ennek az az oka, hogy míg a szivárvány minden színét könnyebben szétszórja a levegőben levő por, pára, füst, addig a vöröset csak nehezen - az csak a nagyon szennyezett levegőben szóródik szét. Amikor a nap lenyugszik, sugarai majdnem hogy párhuzamosan haladnak a felszínnel, így jóval sűrűbb és vastagabb szennyezett légrétegen haladnak keresztül, mint amikor felettünk áll. Ilyenkor kiszűrődik a kék, a zöld, a sárga, illetve mire a szemünkig érnének, szétszóródnak, csak a vörös érkezik meg. Ezért aztán az a benyomásunk, hogy amikor lenyugszik, vörös színű a nap.
A fehér fény a színkép színeinek – vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya, ultraibolya, fehér – keveréke. Nappal az égboltot azért látjuk világoskéknek, mert a tiszta, szórt színek keveréke ezt a színt adja ki.
Reggel és este
![]() |
A Napot lassan „elnyeli” a Balaton |
A vörös hatásban szintén közrejátszik, ha egy terület fölött magas légnyomás található. Az ott leszálló légmozgás a szennyező anyagokat a földfelszín közelében tartja, és ezáltal a naplemente még vörösebb a szokásosnál.
Miután a magas légnyomás általában jó időt hoz, az ilyen típusú vörös naplemente jelzi, hogy tiszta idő közeleg. Ha az ég reggel vörös a keleti égbolton, akkor ezt nyugaton alacsony légnyomás fogja követni. Az alacsony légnyomás általában felhőket, esőt vagy vihart hoz, így ez egy figyelmeztetés a tengerészek számára.
A megfigyelések sokszor igaznak bizonyulnak, de nem mindig. Az uralkodó szélirány adott területeken gyakran nem nyugati irányú, és a vöröses felhők is sokszor nem részei érkező vagy távozó viharrendszereknek.
forrás: http://peopleteam.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)