2012. október 20., szombat

Szobaszínház a Szegedi Szabadtéri bérleteihez

5+5 színházi előadást nézhet meg, aki jegyet vált az összes jövő évi Dóm téri produkcióra: a Szegedi Szabadtéri Játékok teljes műsora mellett minden REÖK-ös szobaszínházi darabot. A szabadtéri bérletértékesítés október 15-én indult el, speciális karácsonyi csomagot is piacra dobott a fesztivál.

Kultúrsokk-bérletet válthatnak az érdeklődők a Szegedi Szabadtéri Játékokra: a 2013-as műsor összes produkciójára szóló Dóm téri bérlet első 20 vásárlója a fesztivál belépői mellé a REÖK 2012/13-as évadának összes, összesen 5 szobaszínházi produkciójára ajándékjegyet kap.




Bérletek a szabadtérire – karácsonyi csomag

Október 15-étől elindult a szegedi szabadtéri bérleteinek értékesítése. A korábbi évektől eltérően öt helyett immár hét típusú bérletkonstrukció közül választhatnak a leendő Dóm téri nézők. Többek között az összes produkciót tartalmazó bérletet is meg lehet vásárolni, de a műfaji sokszínűség jegyében szinte bármelyik előadást lehet párosítani bármelyikkel.
Speciális karácsonyi csomagot is piacra dob a fesztivál. Az előzetes érdeklődések alapján a jövő évad három közönségkedvenc darabja a Leányvásár operett, az Elfújta a szél musical és az István, a király rockopera. Az erre a három produkcióra szóló jegyeket bérletkonstrukcióban 20%-kal kedvezőbb áron vásárolhatják meg az ünnepekig. Később – ahogyan a többi bérlet esetében is – 10%-ot jelent, ha valaki nem csak szóló jegyben gondolkozik.


Bérletárak – online vásárlás

Az árak – ahogyan az már évek óta megszokott – idén sem emelkedtek, sőt a fesztivál menedzsmentje igyekszik minél kedvezőbb lehetőségekkel, kezdeményezésekkel segíteni a jegyvásárlást. Üdülési csekket, SZÉP kártyát továbbra is elfogadnak, és utalványt is tud venni, aki nem tudja eldönteni, melyik előadásnak örülnének szerettei.
Bérletet már 5000 Ft alatt lehet vásárolni, az évados bérlet pedig csupán 13.200 Ft. Jegyek már 3000 Ft alatt kaphatók. Szóló jegyeket november 19-től árusít a REÖK-ben található Fesztivál Jegyiroda és az ismert jegyértékesítő helyek.



Kiváló minősítést kapott a Szegedi Szabadtéri Játékok


A hagyományápolást, újító szándékot, művészi minőségre való törekvést is méltányolták az értékelés során, mely a Dóm téri fesztivál elmúlt három évét vette alapul.

Kiváló minősítésű művészeti fesztivál besorolást kapott a Szegedi Szabadtéri Játékok a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Program Szakmai Intéző Bizottságának elbírálása alapján. Az ezt megelőző, elmúlt három évad vizsgálata alapján született értékelés szerint a fesztivál amellett, hogy előtérbe helyezi a hagyományok ápolását, a produkciók tartalmi megközelítése, újító szándékú színpadra állítása szempontjából egyediségre törekszik. „Erőssége, hogy ezt nem mindenáron, hanem a kiválasztott művészek elemzésen alapuló, következetes dramaturgiára törekvő szándékainak támogatásával teszi” – fogalmaz az értékelés. Kiemeli a Dóm téri program sokrétűségét valamint pozitívumként említi, hogy vegyes összetételű és műfajorientáltságú művészeket egy produkcióba képes tömöríteni a fesztivál. A minősítési besorolás három évre szól.

Az István, a király 2009-es előadása




Munkácsy a nemzeti ünnepen

Október 23-án, kedden kedvezményes áron, 990 forintért látogatható a Móra Ferenc Múzeum Munkácsy-kiállítása, a Kultúrpalota többi tárlatát pedig ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők.




A Móra Ferenc Múzeum Munkácsy-tárlata kedvezményes jegyárral várja látogatóit október 23-án: a nemzeti ünnep alkalmából a teljes árú jegy 990 forintba kerül majd. A Kultúrpalota többi időszaki és állandó kiállítását ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők. Itt a remek alkalom a megújult, mamutfoggal és jégkorszaki ősbölénykoponyával kiegészült természettudományi kiállítás, vagy az Erdély tárgyi emlékeit bemutató időszaki tárlat megtekintésére.


Ünnepi nyitvatartás

Október 22-én mind a Móra-múzeum, mind a szegedi kiállítóhelyek zárva tartanak, október 23-án pedig csak a Kultúrpalota nyitja ki kapuit, a Fekete ház, a Kass-galéria és a Vármúzeum zárva lesz. November 1-jén és 2-án a Móra-múzeum és szegedi kiállítóhelyei egyaránt zárva tartanak.

2012. október 19., péntek

Dorozsmán senki sem lesz töketlen

Kabaktök, lopótök, kolbásztök, sütőtök, marhatök, cukkini, patiszon… és még lehetne a sort folytatni hányféle tök létezik. Ezekkel, a belőlük készül ételekkel, italokkal, kézműves termékekkel találkozhatnak mindazok, akik október 20-án, szombaton kilátogatnak Dorozsmára, a III. Tökfesztiválra.





A Kiskundorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban harmadik alkalommal rendezik meg ennek a takarmány-, dísz- és konyhai zöldségnek a fesztiválját. A szervezők közel két hete járták már a környék falvait, hogy megtalálják, kinek a kertjében termett az idén a legnagyobb tök, amiről mindenki a helyszínen meggyőződhet.
„Egész napos programra várjuk vendégeinket – mondta el Hajdú Géza, az intézmény igazgatója. „Dísztök kiállítással, színielőadással, tökös versenyekkel, vetélkedőkkel készülünk. Ismét begyújtjuk a kemencénket is, amiben természetesen tökös ételeket fogunk majd elkészíteni, így bárki megkóstolhatja a tökös-mákos rétest, vagy a sült tököt. Egy biztos, ezen a napon senki sem lesz majd töketlen.”

Sütőtök
Régóta ismert és termesztett növényünk, tápértéke nagyobb, mint a spárgatöké és jóval táplálóbb is. Különösen sok karotint tartalmaz (A-provitamin), de szénhidrát-tartalma megközelíti a burgonyáét. Főleg sütve fogyasztjuk, de a cukrásziparban alapanyagként használják. Akkor kell szedni, amikor a dér már megcsípte, mert ilyenkor a keményítőtartalma több-kevesebb részben elcukrosodott. Fagymentes, hideg helyen jól tárolható.

Tökkel is a közösségért

A falusi, településrészi rendezvényeknek nagy közösségépítő, sőt közösségmegtartó erejük van. Ez vezérelte Hajdú Gézát, a Kiskundorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatóját is, aki három éve nagy fába, azaz nagy tökbe vágta a fejszéjét és helyi vállalkozók segítségével megrendezték az első tökfesztivált. Az idei rendezvény ismét kétnaposra sikeredett, mellyel – reményeik szerint – a településrész apraját-nagyját, sőt a szegedieket is sikerül majd rábírniuk, hogy látogassák meg a Dorozsmai Tökfesztivált, ahol senki sem lesz töketlen.

„Vadat és halat, s mi jó falat…” – sőt tököt is

Szombaton tartják a főzőversenyt, ahol halászlé és halételek főnek, sülnek majd a bográcsokban, tárcsákon, melyeken többek között rácpontyot, vagy épp dorozsmai molnárpontyot kell az alkalmi szakács-csapatoknak elkészíteniük. A várhatóan remek étkekhez a halat a művelődési ház jóvoltából ingyen kapják a „bográcsművészek”, a többit pedig – így a tudást, és a titkos recepteket –, a versenyzőknek kell elhozniuk. Aki pedig igazi ínyencségre vágyik, annak a tökös ételek, italok, sütemények, kemencében sült tökös rétesek és sült tökök megannyi halmát kell végigkóstolnia.




2012. október 17., szerda

Évfordulótól a királytúráig – programok a szegedi Somogyi-könyvtárban

A szegedi Somogyi-könyvtárban ezen a héten is színes és érdekes programokkal várják a látogatókat.


Somogyi-könyvtári Nap

Az idén 131 éves Somogyi-könyvtár megnyitásának évfordulóját ünnepli a hagyománnyá vált Somogyi-könyvtári Nap megrendezésével. Október 18-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor, Somogyi Károly mellszobrának megkoszorúzása után, ünnepi felolvasóülés kezdődik a könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében.
Horniczky Anikó Régi idők tanulmányi értesítői. Szegedi neveléstörténeti emlékek című előadásában a könyvtár gyűjteményében őrzött, 1847 és 1944 közötti, régi szegedi iskolai évkönyvek, értesítők érdekességeit ismerteti.
Szőkefalvi-Nagy Erzsébet a Somogyi-könyvtár egyedi vagy nagyon ritka, értékes könyveiről beszél „Szeged könyvkincsei” című előadásában.
A felolvasóülést rendhagyó könyv-örökbefogadás követi. A Magyar Goethe Társaság védnökséget vállal a Somogyi-könyvtár gyűjteményében őrzött Goethe-kötetek fölött.

„Fűben, fában...” – tárlatvezetés a Somogyiban

A Somogyi-könyvtári Nap programjának részeként, október 18-án, csütörtökön tárlatvezetéssel tekinthetik meg az érdeklődők a „Fűben, fában …” – művészi növényábrázolások a Somogyi-könyvtár régi és ritka könyveiben című kiállítást a bibliotéka földszinti kiállítóterében.
A bemutatók 15, 16 és 17 órakor kezdődnek.

Privát könyvtár – Sejben Lajos kiállítása

A Somogyi-könyvtári Nap programját Sejben Lajos kiállításának megnyitója zárja. A kisteleki születésű, Szegeden élő és alkotó festő, grafikus, szobrász alkotásaiból rendezett tárlat címe: Privát könyvtár. A kiállítást október 18-án, csütörtökön 17 órakor Tóth Attila művészeti író nyitja meg a könyvtár első emeleti folyóirat-olvasójában
A különleges műtárgyak egy részének alkotására a művészt éppen a tárlat helye, a könyvtár inspirálta. Az így született „művészkönyvek” anyagában a papír és cellulóz mellett a fa, bőr, fém, textil is megjelenik.
A tárlat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár támogatásával valósul meg.
Sejben Lajos alkotásait november 22-ig láthatják az érdeklődők.

A király nyomában – városnéző körséta és emléktúra

Ugyancsak a Somogyi-könyvtári Napok programsorozatának részeként, hétvégi városnéző körsétát és emléktúrát szervez a Somogyi-könyvtár. Az október 19-én, szombaton 15 órakor induló séta föleleveníti az 1883-as szegedi királylátogatás eseményeit. Ferenc József osztrák császár és magyar király 129 éve tekintette meg az árvíz pusztítása után újjáépült Szegedet. A városban töltött három napon az uralkodó fölavatott, illetve végiglátogatott több közintézményt. A királyi séta néhány állomáshelyén kalauzoljuk végig a várostörténet iránt érdeklődőket.
Indulás a könyvtár Dóm téri főbejáratánál. Jelentkezni október 18-ig a Somogyi-könyvtár adminisztrációjában, valamint az oros.sandor@sk-szeged.hu e-mail címen lehet. 

Ferenc József a szegedi árvíznél
 
A király nyomában – ott járhatsz, ahová a király is hintóval járt címmel, már hagyománnyá váló emléktúrát szervez a Somogyi-könyvtár az 1883-as királylátogatás emlékére a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetséggel és a Szegedi Vörös Meteor Sk. Természetjáró Szakosztállyal közösen. A séta október 20-án, szombaton 8 és 10 óra között indul a Somogyi-könyvtárból.
Az útvonal nyomon követi a 129 évvel ezelőtti királylátogatás helyszíneit. A túrának három távon, 5, 13 és 20 kilométeren vághatnak neki a résztvevők. A séta egyénileg és csoportosan, kísérettel is végigjárható.
Regisztráció az indulás helyszínén, a Somogyi-könyvtárban. A részvétel ingyenes.
Ajánlott felszerelés: kényelmes, sportos cipő, esőkabát, enni- és innivaló, toll.

Cukortolvaj a Móra-múzeumban

Egész nap cukorkát osztanak a szegedi Móra Ferenc Múzeum december közepéig meghosszabbított Munkácsy-kiállításán október 18-án, csütörtökön. A közgyűjteményekben nem megszokott kezdeményezéssel a Kis cukortolvaj című képre szeretnék a múzeumi szakemberek felhívni a figyelmet.

A Kis cukortolvaj szalonkép az egyik leghangulatosabb Munkácsy-festmény és a látogatók kedvence. A festmény több mint félévszázadon át lappangott az Egyesült Államokban A szakértők szerint Munkácsy mesélő kedve a gyermekeket ábrázoló képeken a legélénkebb. A képen a pufók arcú leányka elcsen egy cukorkát az asztalon lévő tartóból. „Hogy a tilosban jár, ezt onnan gondolhatjuk, hogy pillantása nem a finomságot rejtő edénykére, hanem pihenő anyjára vetül” – írja a műről Gyarmati Gabriella művészettörténész.

Cukrot kap mindenki

Csütörtökön Munkácsy minden látogatójának édes meglepetésben lehet része a szegedi Kultúrpalotában. Aki ezen a napon megtekinti a Móra-múzeumban látható Munkácsy-kiállítást és a Kis cukortolvaj című festményt, nincs szüksége semmiféle huncutságra ahhoz, hogy cukorkához jusson: már a főbejáratnál a kezébe kap egy kis édességet.
A december közepéig látható szegedi Munkácsy-tárlatot már közel 37 ezren látták. A múzeum munkatársai abban bíznak, hogy a végső látogatói szám akár az 50 ezres lélektani határt is megközelítheti.

Rock a szegedi várban

Ismét könnyűzenei koncertnek ad helyet a szegedi Vármúzeum: október 18-án, csütörtökön este 8 órától a kísérleti rockzenét játszó Pozvakowski lép fel. A koncert előtt Super 8-as filmeket láthatnak az érdeklődők.

A vármúzeum most második alkalommal lesz könnyűzenei koncert helyszíne- tavasszal a Bee & Flower amerikai zenekar estje aratott nagy sikert. A szervezők célja, hogy új oldaláról is megismertessék a közönséggel a kiállítóhelyet.
A Pozvakowski győri és budapesti tagjai kísérleti, avantgárd rockzenét játszanak: a szélsőségeket keresik, koncertjeiket pedig különböző vizuális elemekkel színesítik. A csapat 2000 óta létezik, a szegedi Vármúzeumban harmadik nagylemezüket, a Sevenpeopleleft-et mutatják be. Az album érdekessége, hogy a hanganyagot egy katonai épület 70 méteres folyosóján rögzítették. A zenekar fellépése előtt az elmúlt tíz év legjobb Super8 mm-es filmjeiből tartanak vetítést.
A rendezvényre belépő a helyszínen, 800Ft-ért váltható.

2012. október 16., kedd

Lézer és a szegedi ELI projekt – múlt, jelen, jövő

Az ELI látványterve
A szegedi ELI-projekt kapcsán politikusok és gazdasági szakemberek sokat nyilatkoztak, azonban magának a tényleges tudományos projektnek, a lézerekkel kapcsolatos tudnivalóknak jóval kisebb a publicitása. Cikkünkben Szabó Gábor akadémikusnak, az SZTE rektorának, valamint az SZTE Fizikus Tanszékcsoportjának segítségével a lézerekről és az ELI-ről gyűjtöttük csokorba a tudnivalókat.



„A sikeres kutatáshoz nem kell mindent tudnod.
Elég egyetlen dolgot, azt, ami korábban ismeretlen volt.”
A. Schawlow 

A felfedezéstől a nappali szobáig


A lézer szó az angol LASER (Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation – fényerősítés kényszerített fénykibocsátás útján) betűszóból ered. A lézer egy olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására. Ekkor valamilyen gázt, folyadékot, vagy szilárd anyagot energia befektetésével gerjesztett állapotba hozunk.
Az atom alapállapotba való visszatérésekor a gerjesztett atomból egy foton repül ki és ennek a fotonnak pontosan akkora energiája van, mint amekkora energiakülönbség volt a gerjesztett és az alapállapotú atom között.Az anyagok elektromos kisülésekkel, kémiai úton, illetve fény- vagy egyéb elektromágneses impulzusokkal hozhatók gerjesztett állapotba.
Az első rubinlézer
A kényszerített emisszió során keletkező erősödő fénynek négy alaptulajdonsága van: terjedési iránya, hullámhossza, rezgési fázisa és rezgési síkja azonos az erősítőbe belépő nyalábéval. Az eredmény egy tökéletesen rendezett nyaláb, amelyet koherens nyalábnak is szoktak nevezni.
A koherens nyaláb széttartása rendkívül kicsi. A Földtől közel 380 ezer km-re lévő Holdra juttatott lézernyaláb átmérője például alig lesz nagyobb, mint ötven méter. A nyaláb másik kedvező tulajdonsága, hogy a lézer energiája egy megfelelő lencsével nagyon kis foltra – nagyjából egy tízmilliomod mm2-re – is fókuszálható. A lézerek energiája kis térrészben koncentrálódik, ezért a lézerfény teljesítménysűrűsége a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet.

A lézer múltja: „…nevetségesen egyszerű…”


Theodore Maiman
A lézer létrejöttében nagy szerepe volt a II. világháborúnak, melyet a mondás szerint a radar nyert meg és az atombomba fejezett be. Ekkor a technikának már igen nagy és jelentős szerep jutott, a lézerkutatásnak pedig mintegy előszobája volt a Manhattan-projekt, ahol sok helyen, sok tudós munkálkodott egy azon cél érdekében. A 40-es évek végére a mikrohullámú területen nagy sikereket értek el, melyek további munkára ösztönözték a kutatókat. 1954-ben az USA-ban Townes, Gordon, Zeiger alkotta meg az első „maser”-t – mikrohullámok segítségével –, majd az optika felé fordult a fejlesztés. A működési elvet leíró első szabadalom Gould nevéhez fűződik, az ő jegyzetlapján olvasható először a „laser” szó. Sajnos – ironikus módon – 30 évig pereskedett szabadalmáért. De Moszkvában is sikeres kísérleteket folytattak, így tulajdonképpen csak a szerencsének köszönhető, hogy ki jelentette be elsőként a felfedezést.
A lézer több mint fél évszázados múltra tekint vissza, hiszen 1960. május 16-án az amerikai Theodore H. Maiman írta le először az általa megalkotott impulzus üzemű rubinlézer működését. Eleinte Maiman szomorú volt, hogy találmányát „halálsugárnak” nevezték, miután egy újságíró tévedésből a sci-fi felfedezéseként tette közzé. „Nem tudok olyan esetet, amikor a lézer embert ölt volna, ráadásul véletlenül” – mondta később, miután módszere már széles körben elterjedt. „Ennek ellenére több olyan embert is ismerek, akit lézerrel gyógyítottak meg.”
A laser első leírása
Maiman 1960. május 16-án, a kaliforniai Hughes Research Laboratory épületében – miután fogott egy villanólámpát, valamint egy rubinkristályt – kiáltotta azt, hogy „heuréka”, az eredményül kapott találmányt pedig „nevetségesen egyszerűnek” titulálta. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a rubinrúd merőlegesre csiszolt végeit beezüstözte, és a rudat villanólámpával – közkeletűbb nevén vaku – gerjesztette. Azt vette észre, hogy a kibocsátott fény spektrumában az egyik vonal – szín – kierősödött, sokszorosára nőtt az intenzitása egy másik közeli vonalhoz képest. Ez a fizikusok számára már egyértelmű jele volt a ma már lézernek nevezett folyamatnak.
Ezt követően a kutatások felgyorsultak, a laboratóriumból „kilépett” a lézer. Arthur L. Schawlow rubinlézere, Peter Sorokin kalcium-fluor lézere után Javan W. Bennet megalkotta a hélium-neon lézert, mely az első közforgalmú lézernek is tekinthető.


A lézer jelene: a távirányítótól a lézervezérlésű bombáig


A laboratóriumok, kutatóintézetek mellett ma már az élet szinte minden szegletében találkozhatunk a lézerrel: a CD-lemezjátszótól, az áruházi vonalkód-leolvasóig, a rendőrségi sebességmérő kamerától, az internetvonalakig ott van mindennapjainkban, a boltokban és a raktározás során a vonalkód-leolvasókban is megtalálhatók. Az anyagmegmunkálás során 10 W teljesítményű ipari lézereket alkalmaznak, a haditechnikában lézeres irányítású bombákat használnak, de a bűnüldözésben sokszor a lézer segít szinte láthatatlan ujjlenyomatok felismerésében, vagy lézeres gázdetektor „elektronikus orr”-ként ismeri fel a szagnyomokat, az irodákban pedig lézernyomtatók dolgoznak.
Az orvostudományban manapság már természetesnek számítanak a lézerszikék, melyekkel akár egytized milliméteres pontossággal tudnak hajszálerekkel sűrűn ellátott szerveken is – agy, máj, szem – beavatkozásokat végezni, mert a pontosság mellett ezeket a vékony erecskéket a lézer hője le is zárja. A mikroelektronikában mindinkább tért hódít az alkalmazása, de az autóipar számos területén jelölnek, vágnak, hegesztenek vele.

A lézer jövője


A lézer ötven éves történetében viszonylag rövid utat tett meg a laboratóriumi asztaltól a nappali szobánkig, vagy épp az orvosi rendelőig. Maiman „halálsugara” az 1960-as években még megoldás volt egyes problémákra, de a mai kérdések már mások. A miniatürizálás a „nanovilág” felé mozgat bennünket, ahol a molekuláris elektronika vagy a számítástechnikai nanoszerkezetek csak a lézer megfelelő teljesítmény-sűrűségével válhatnak valóban működőképessé.
Az orvostudomány egyre újabb igényekkel lép fel, az ipar is mind kifinomultabb, energiatakarékosabb megoldások felé törekszik. Számos nagy kísérletet folytatnak már a fúziós energiaforrások területén, ahol a lézer lehet a kulcs a jövő energiájához. 

Az ELI látványterve
 „A legszebb amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága.”
Albert Einstein 

Minden határon túl


Szegedi szemmel nézve a nagyenergiájú lézer kutatási területe szinte karnyújtásnyira került. Bor Zsoltnak, az SZTE fizikus professzorának – a lézerfizika és a femtoszekundumos optika neves kutatójaként a piko- és femtoszekundumos lézer spektroszkópia tárgykörében született – felfedezései és Szabó Gábor akadémikus – a pikoszekundumos impulzusok előállítása területén végzett – munkássága alapozta meg az ELI -projektet, melynek egyik eleme városunkban fog megépülni.
A nagyenergiájú lézerkutatás valóban minden határon túl kíván lépni. Olyan lézerekkel kísérleteznek, melyek teljesítménye akár 1TW-os is lehet (1 terawatt = 1012W), ami egy atomerőműével vetekszik. Ráadásul ezt még igen kis pontra is be tudják sűríteni, elérve ezzel a 1018 W/cm2 teljesítménysűrűséget, akár az ólom százszoros sűrűségét meghaladva óriási nyomást és hőmérsékletet létrehozva.

 

Az atto-tudomány és azon túl


Ezek a hihetetlen energiák, hőmérsékletek és sűrűségek azonban csak néhány pillanatig figyelhetők meg, vizsgálatukhoz – Bor Zsolt professzor femtoszekundumos optika kutatásaival megalapozva – az attoszekundumok világába kell lépni. Ha egy rúdugrót például csak úgy tudunk megfigyelni, hogy csak azt látjuk, ahogy a rudat fogja, majd ezt követően már csak a matracon fekve, nem tudhatjuk, hogy átugrotta, vagy épp leverte-e a lécet.
A lézerkutatásokban egyre elengedhetetlenebb a gyors események és jelenségek minél részletesebb megfigyelése. Az attoszekundumos (10-18 s), azaz a másodperc billiomod részének milliomod része alatti vizsgálatokkal már olyan jelenségek is érdemben kutathatóak, melyek eddig rejtve maradtak a tudósok számára. Azt mondhatjuk tehát, hogy a kísérletileg érdekes időskálából még 9 nagyságrend „meghódítása” hátra van.

ELI, a lézerkutatás nagyágyúja

Az ELI-projekt egy rendkívül rövid impulzusidejű (attoszekundumos), a jelenleg létező legnagyobb lézernél nagyságrendekkel nagyobb teljesítménysűrűségű, rendkívüli tudományos jelentőségű kutató szuperlézer megépítését célozza összeurópai összefogással.Az ELI lesz a világon első olyan berendezés, mellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással, az úgynevezett ultra-relativisztikus tartományban lehet majd vizsgálni. Kaput nyit a fizika új területeire, és olyan új műszaki fejlesztéseket alapoz meg, mint a relativisztikus mikroelektronika és a kisméretű lézeres részecskegyorsítók. Az ELI jelentős hatást fog gyakorolni az anyagtudományok, a gyógyászat és a környezetvédelem számos területére is. Az Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source (ELI-ALPS) kutatási nagyberendezés elsődleges küldetése az, hogy a nemzetközi tudományos közösség felhasználói köre számára ultragyors fényforrások széles skáláját tegye elérhetővé.
A 2008 és 2010 közötti előkészítő szakaszban megvizsgálták az ELI építési körülményeit és az együttműködési feltételeket is kidolgozták. A kutatóközpontot eredetileg egy helyszínen tervezték megépíteni 2011-2014 között, mintegy 480 M€ összköltséggel, a jelentősebb bővítésig tervezett 20 éves üzemidő alatt üzemeltetési költségét évente mintegy 50 M€-ra tervezték.
Magyarországon iskolateremtő tradíciókkal megalapozott, nemzetközileg jegyzett lézeres kutatások folynak, melyek számos esetben hoztak világszínvonalú eredményeket. A mintegy 150 lézeres kutató intézményes együttműködésekkel is megalapozott, nemzetközileg jól beágyazott tudományos közösséget alkot.
A berendezés építési helyszínéért folyó versenyben Magyarországon kívül Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia indult. Végül az előkészítő projekt vezetése 2010. október 1-én úgy döntött, hogy az ELI három helyszínen épüljön meg némileg eltérő, egymást kiegészítő tudományos programokkal:
  • Csehországban, Prágában lézertechnológiai és lézeralkalmazási központ
  • Magyarországon, Szegeden rövidimpulzusos lézertechnológiára és ennek alkalmazására koncentráló központ
  • Romániában, Bukarest mellett fotonukleáris technológiára és ennek alkalmazásaira fektetik a hangsúlyt.
Az ELI látványterve


Az ELI és a Szegedi Tudományegyetem

Szabó Gábor akadémikus, lézerfizikus, az SZTE rektora – akinek igen komoly szerepe volt abban, hogy az ELI egyik helyszíne Szeged lett – mind az ország, mind pedig a város és az egyetem szempontjából nézve is nagy jelentőségűnek látja a projektet.„Minden komoly lézerberendezés fejleszthető és fejlődő. A kiindulópontot kell nagyon pontosan megtervezni, ennek a pontnak kell olyannak lenni, hogy a világon egyedülálló kísérletekre adjon lehetőséget” – mondta el az ELI-projektről. „Miután megépül a központ, öt-tíz évig lesznek olyan kísérletek, amit csak Szegeden lehet majd elvégezni.”
Az ELI három helyszínén, így a szegediben sem kizárólag az alapkutatásokra helyeződik majd a hangsúly. Már a korai fázisban olyan vizsgálatokkal is foglalkoznak, melyek igen hamar bekerülhetnek az alkalmazott tudományba, s ezáltal a mindennapi életünkbe is. Így a szegedi berendezés is egyfajta „szerszámnak” is tekinthető, mellyel nagyon sokféle „munka” elvégezhető.
„Maga a központ nagyon sok szempontból alapkutatásokat fog végezni, de már a kezdetektől alkalmazott kutatások is lesznek az ELI-ben” – hangsúlyozta az SZTE rektora. „Azt kell világosan látni, hogy itt nem elsősorban a lézerfizikusok fognak kutatni, hanem a felhasználók, biológusok, orvosok, kémikusok is használni fogják. Ezeknek a kutatásoknak egy része már az elejétől fogva gyakorlati céllal fog megtörténni.”
De az ELI a megépülését követően nem csak a kutatóké lesz, hanem folyamatosan továbbfejlődik, hiszen újabb és újabb igények, felfedezések követelik majd meg ezt a folyamatot. Az egyetem számára pedig egyedülálló kutatási-képzési lehetőségként is fog szolgálni.
„A kísérletezés közben más lézerközpontokhoz hasonlóan továbbfejlesztés is folyik” – folytatta az akadémikus. „Mindig itt lesz egy néhány tucat emberből álló csapat, akik a berendezés további fejlesztésén dolgoznak majd. A szegedi Egyetem Fizika Tanszékcsoportja a jó értelembe vett kiszolgálásban és nem utolsó sorban pedig a szakemberképzésben tud nagyon komoly részt vállalni. Azt, hogy karnyújtásnyira van egy ilyen központ, nagyon jól ki lehet a képzésben használni, hiszen tudományos értelemben ugyanaz, mint amikor nyári gyakorlatra el lehetne küldeni az Egyesült Államok vezető kutatóhelyeire egy-egy hallgatót. Úgy gondolom, hogy Magyarország egyáltalán eséllyel tudott indulni a központ létesítéséért folyó versenyben, a magyar lézerfizika sikerének is tekinthető, és ebben a sikerben Szeged alapvető és meghatározó szerepet játszott.”
Forrás: