A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csillagászat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csillagászat. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. július 11., csütörtök

KUKORICA-ÚTVESZTŐ FESZTIVÁL – 2013

A GARABONCIÁS ÉVE

6775 KISZOMBOR

Óbébai út

Földrajzi koordináták:
É 46° 11' .32" , K 20° 25' 21.10"
Telefon: +36 (30) 4998686

2013. július 13. – augusztus 11.




Július 13. – Garabonciás nap 16 órától  – minden órában „Sárkány-tér” interaktív óriásbábos játék kezdődik, melyet a Pozan Bt.-től Krisztin Róbert tart.
  • Garabonciás figura készítése Majorosné László Editke közreműködésével.
  • Szalma László láncfűrészes fafaragás-bemutatója.
18 óra – Az apátfalvi  Bökény Népe Kulturális és Harcművészeti Egyesület lányainak, asszonyainak táltosdobos bemutatója.  Megismerhetjük a táltosdobok használatát,  kinézetét, jelentőségét. Egyben a természetes alapú szappanokról is információkat gyűjthetünk. A csoport vezetője Rigó Angéla.
18-23 óra – Csillagászati bemutató a Partiscum Csillagászati Egyesület, Illés Tibor közreműködésével.
A távcsöves bemutató alkalmával az érdeklődők megszemlélhetik a Hold krátereit, hegyeit, illetve a
nyugati égen ragyogó Vénuszt, és a Szaturnuszt.

Július 20. – Tanyás nap

  • Állatsimogatás- falun tartott állatok bemutatása
  • Szalay Zoltán fogatával - fogatos séta
  • Helyi mezőgazdasági vállalkozások gépeinek bemutatója
  • Községben élő, termelő kismesterek, kisvállalkozások áruinak bemutatója.
  • Szalma László és Molnárné Bárdi Andrea láncfűrésszel szobrot készítenek.

Július 27. – Honismereti nap

Helyi műemlékek. Kiszombor és a Rónay család története. A garabonciás. Szellemi totó.
A Rotunda és Helytörténeti Gyűjtemény látogatható.
18 órakor – Vendégeink lesznek a Maros-parti Veterán Autós Motoros Közhasznú Sportegyesület motorosai Szilágyi László vezetésével.
Tenczerné Kasza Mária kézműves-foglalkozásra várja a vendégeket.
Közösségi napi rendezvények a főtéren.

Augusztus 3.  – Tekergő nap

12 órától  – Solymászbemutató, a tavaly megismert Kisteleki Gergely madarait láthatók.
18 órakor – A makói SHINTAI DOJO csapat bemutatója Pap Gábor vezetésével. Megismerhetjük a Sosai Masutatsu Oyama 10 danos mestertől tanult, az általa kifejlesztett harcművészeti mozdulatokat.
Kézműves-foglalkozás és arcfestés Szalmáné Horváth Mártika, Kozma Anikó, Tenczerné Kasza Mária és Majorosné László Editke segítségével.
19 órától – Kukoricabál a földeáki Rakonczás Pali és gitárosainak közreműködésével.
21 órakor – A csanádpalotai Gold Fire Mozgáskultúra és Tánc Egyesület tűztáncos csoportjának bemutatója.
22 órakor – Meglepetésprogram


Augusztus 10. – Ősmagyar nap

14 órától – Maros Kara Tíz és A Puszta Tüzének Őrzői. Lehetőség nyílik hétpróbázásra, jurtákba betekintésre, íjászkodásra.
18 órától – Az Ősök Útja Szellemi Ösvény képviselője: Majercsik János Oguz részvételével tűzugrás dobolással kísérve, azoknak, akik kiérkeztek a labirintusból. Éjszaka búcsútábortűz.

A Kukorica-labirintus nyitvatartása

  • hétfő-csütörtök: 16-21 óra
  • péntek: 16-24 óra
  • szombat : 10-24 óra
  • vasárnap: 10-21 óráig

Kiegészítő programok, lehetőségek

Az útvesztő teljes ideje alatt a kiszombori Szabadidős és Természetjáró Sportegyesület által készített népi játékokkal tölthetik a vendégek kellemesen az idejüket. Szintén az útvesztő teljes idejében érdekes tombola.
Szombatonként kiegészítő programok és éjszakai nyitva tartás, valamint délután Szalay Zoltán fogata indul a templom mellől az útvesztőbe.
Péntek és szombatonként büfé Szabó István, Szasza segítségével.

Információk

http://www.utveszto.com
Tel.:  06/20 460-2743 vagy 06/30 499-8686.
friss információ: http://www.facebook.com/utveszto

2012. december 16., vasárnap

Mégsem lesz vége a világnak 2012-ben?

Az idei 2012-es világvége-történet nagyon hasonlít az utóbbi évtizedek forgatókönyveire: egy vélt vagy valós csillagászati felfedezés, közelítő kisbolygó, mérgező üstökös, az X-bolygó megjelenése, és még sorolhatnánk a végtelenségig. Pedig 2012-nek akadnak régészeti alapjai is, ezek egyike az úgynevezett mexikói „Monument 6”, melyet maja naptárként tartanak számon.
A szegedi Partiscum Csillagászati Egyesület összeállításának segítségével tekintsük át az „idei világvégét.”




A hatalmas kőtáblára egy ismeretlen eredetű romban bukkantak rá egy dél-mexikói útépítés munkálatai során. A terület nagy részét már leburkolták, a táblát pedig széthordták. A lelet érdekessége, hogy ami megmaradt belőle, az a 2012-es dátummal foglalkozik. A feliratok valamilyen 2012-ben bekövetkező eseményről regélnek, aminek köze van Bolon Yokte, a rejtélyes maja istenhez, akit egyaránt társítanak a háborúhoz és a teremtéshez.

Egy töredékből találtak ki mindent?

Azonban ahogy az a klasszikus kalandfilmekben lenni szokott, a szöveg vége az idő vasfogának köszönhetően olvashatatlanná vált, így a szakemberek leginkább csak találgatni tudnak. Guillermo Bernal, a mexikói Nemzeti Egyetem régésze például úgy véli, hogy az erodált betűkép azt mondja, hogy az isten leereszkedik az égből. Bernal több más dátumot is beazonosított a maja ásatásokon, sok jóval 2012 utánra mutat, az egyik körülbelül 4772-t említ.
A mai majáknak azonban kisebb gondjuk is nagyobb a 2012-es jövendöléseknél. „Ha elmennék egy maja közösségbe és megkérdezném az ott élőktől, hogy mi fog 2012-ben történni, halvány fogalmuk sem lenne róla” – mondta Jose Huchim régész. „Ha azt mondanám, hogy vége lesz a világnak, nem hinnék el. Mostanság ennél jóval valósabb problémák aggasztják a lakosságot.”

A 13-as szent maja szám

A virágkorukat i.sz. 250 és 900 között élő maják igen jártasak voltak a csillagászatban. Hosszú Számítás nevű naptárukban – ami i.e. 3114-től indul – nagyjából 394 éves időszakokat, úgynevezett baktunokat jelölnek. A 13 a maják szent száma, a 13. baktun pedig megközelítőleg 2012. december 21-én ér véget. És ezen van az egyik hangsúly: megközelítőleg!
„Ez a teremtés egy különleges évfordulója” – magyarázta David Stuart, a Texasi Egyetem maja epigráfiai szakértője. „A maják soha nem mondták, hogy a világ véget ér, soha nem regéltek semmi rosszról, csupán feljegyezték ezt az évfordulót.”
Bernal szerint a 2012-es apokalipszis egy nyugati, keresztény koncepció, amit ráaggattak a majákra, talán mert a nyugati mítoszok már mostanra teljesen „kimerültek”. Egyesek szerint a maják tudtak egy titkot, miszerint a Föld tengelye inog, s minden évben egy picit megváltozik ezáltal a csillagok együttállása. Ennek következtében 25 800 évente a Nap egy téli napforduló alkalmával egy vonalba kerül a galaxis közepével. Ez 2012. december 21-én következik be, amikor a Nap ugyanazon a ponton kel fel, ahol a galaxis fényes középpontja helyezkedik el. Sokakat ez a ritka együttállás már önmagában is megrémít. Ha tudják, hogy egyáltalán miről is van szó!
Egyrészt ez az együttállás nem pontosan 2012-re esik, másrészt pedig ezek az emberek csak valamilyen csillagászati eseményt igyekeznek társítani a 2012-es dátumhoz. Ráadásul a távoli csillagok, netán a galaxis középpontja semmilyen hatással sincs a Földre.
Sőt 25.800 évvel ezelőtt is volt világ, de nem volt világvége!

A világvége-hisztériák

Egyesek szerint a maja régészeti leletek azt bizonyítják, a maják tudatában voltak ennek az együttállásnak és nagy fontosságot tulajdonítottak neki. A ciklusok végeként, egy változásként, egyfajta megújulásként tekintettek rá. Persze a korábbi hasonló világvége hisztériákat is egészen jól átvészeltük, miért lenne ez másként 2012-ben?
Úgy látszik tehát, 2012. december 21-én vége lesz a világnak? Mindenki költekezzen, vásároljon olyat, amit még eddig nem tett, csinálja azt, ami eddig kimaradt az életéből, hiszen nem lesz már rá többé lehetősége. Kiváló alkalom ez a fogyasztói társadalom, a kereskedők zsebének tömködésére. Sőt közeleg a karácsony, ami ugyebár az utolsó lesz.
A maja prófécia hatása, mint egyetlen még fennmaradt „világvége-bástya” egyre erősödik. Nostradamus próféciái már a múlté, kimerültek a lehetséges variációk, elfelejtettük már az évezredváltással kapcsolatos Y2K-t, nyugaton múlóban a hitelválság, de ez az esemény, és a maják „tévedhetetlensége” nagyon meggyőzően képes hatni az emberekre.

A maja birodalom

Tehát mi is ez a maja naptár? A naptárt valóban egy számításokban fejlett civilizáció alkotta meg, mely i.sz. 250-900 között Mexikótól Guatemalán, Belize-en, El Salvadoron és Hondurason húzódott végig. Az akkori emberek már nagyon fejlett írásbeli készséggel rendelkeztek, és csodálatos városokat terveztek és építettek.
Valószínűleg mindenki által ismertek a lépcsős maja piramisok és más bonyolult épületek. A maják nagy hatással voltak az egész közép-amerikai kultúrára. Jelentős számban még ma is élnek, és tovább ápolják a régi hagyományokat. Kivéve persze a világvégét, amiről semmit nem tudnak!
A maják különféle naptárakat használtak, melyek többféle ciklusokban mutatták az időt. Míg a naptárak gyakorlati célokat – mint például szociális, mezőgazdasági, kereskedelmi és adminisztratív feladatokat – szolgáltak, volt egy nagyon erős vallásos elemük is. Minden napnak volt egy védőszentje, jelezve, hogy milyen spirituális jelentősége van. Ezzel ellentétben a modern Gergely-naptár elsődlegesen a közigazgatási, a társadalmi és a gazdasági dátumokat határozza meg.

A maja naptárak

A legtöbb maja naptár azonban igen rövid volt. A Tzolk’in naptár például 260 napos, a Haab megközelítette a mai 365 napból álló naptárunkat. A maják együtt használták ezt a két naptárt, és így létrehozták a Naptárgyűrűt, aminek egy ciklusa 52 Haab, ami körülbelül 52 év, illetve a hozzávetőleges egy emberöltőnyi időt ölel fel.
A Naptárgyűrűn voltak ciklusok is: a trecena-k – 13 napos – és a veintena-k – 20 napos – ciklusok. Nyilvánvaló, hogy ez a rendszer igen hasznos volt számukra, ha figyelembe vesszük az 52 év folyamán lévő összesen 18 980 napot. Emellett a majáknak is volt egyfajta „Vénusz-ciklusuk”, lévén lelkes és rendkívül pontos csillagászok is voltak. Sőt a Vénusz megjelenése és eltűnése mellett a többi, szabad szemmel is látható bolygót is „belekalkulálták” a naptárukba.
Azonban a Naptárgyűrű használata sohasem terjedt tovább az 52 éves ciklusnál, így máris problémát jelentett, ha ezt meghaladó születési, vagy épp jelentős vallási időszakot szerettek volna behatárolni?

A maja megoldás

A maják megtalálták a megoldást erre a problémára is. Egy egyszerű újítással kombinálták az 52 éves Naptárgyűrűt a 13-as és a 20-as számmal, és a ciklusok segítségével, némi asztrológiai mítoszt is kevertek bele, felhasználták a 365 napos évet – ekkor még nem vették figyelembe a szökőéveket – és máris megszületett egy hosszú időszak, egy új naptár, a Hosszú Számítás, ami 5126 évet ölelt fel, melynek az alapja a 20-as szám.

A Hosszú Számítás

A bázisévet természetesen a majáknál 0.0.0.0.0 jelöli. Itt minden nulla egészen 19-ig megy föl, s így szépen megegyezett a Naptárgyűrű 20-as ciklusával. Tehát, például az első nap jelölése a 0.0.0.0.1, a 19. napon lesz 0.0.0.0.19, a 20. napon pedig már 0.0.0.1.0. Ez egészen addig folytatódik, amíg elér a 0.0.1.0.0-ig, ami nagyjából egy évnek felel meg. A 0.1.0.0.0 húsz évet jelent, a 1.0.0.0.0 pedig négyszáz évnek felel meg. Ezért, ha választunk egy tetszőleges időpontot, például a 2.10.12.7.1, ez a maja naptár szerint 1012 év, 7 hónap és 1 nap. Ez mind nagyon érdekes, de mi köze mindennek a világvégéhez?
A maja naptáron alapuló világvége hisztériának az az alapja, hogy amikor ezek a számok elfogynak, és már nem lehet többé „19-re lapot húzni”, azaz mindegyik szám elérte a 19-et – kivéve az első számot, ami csak 13-as lehet a maja mítosz szerint – valami rossz fog történni, hiszen elfogytak a számok, vége a naptárnak.
A maja naptár tehát véget ér, amikor eléri 13.0.0.0.0 időpontot. Nos mikor történik meg ez? A Hosszú Számítás naptár 5126 évet ölel fel, és a kiindulópontot követően – ami i.e. 3114 – 2012. december 21-én éri el a végét.

A vég kezdete vagy a kezdet vége?

Ha valami véget ér, akkor mindig elkezdődik egy új, és bizony ez így van a naptárak esetében is, ami a legártatlanabb dolog a világon. Mit szólnának ahhoz, ha minden év december 31-én világvégét kiáltanánk, hiszen véget ért a naptárunk? A majáknál ez a naptárvég 5126 évet ölelt fel. Az persze nyilvánvalóan már nem akadémikus kérdés, hogy a maják civilizációjának még töredékében sem sikerült elérni naptáruk végső időpontját.
Persze a nyugati társadalom mindig is nyitott volt a világvége-hangulatra, így remekül kapóra jött ez a „vég” és annak „pontos” időpontja. Persze az, hogy a maják egyáltalán nem vették figyelembe a szökőéveket, már más lapra tartozik, szinte elhanyagolható semmiség ahhoz képest, hogy 2012-ben vége lesz a világnak.

Modern mítoszok és a filmek

Az archeológusok persze más síkon gondolkodnak, mint a filmkészítők. A misztikus 13-as szám bűvöletében készült például az Indiana Jones és a kristálykoponya című film is, ahol a főhős 13 kristály koponya segítségével menti meg az emberiséget a végzettől. A filmbéli mítosz azt mondja, hogy ha a 13 koponyát nem hozzák össze a megfelelő időben, a Föld kibillen a tengelyéből és vége a világnak. Ez a legjobb példa arra, amikor a vallási, régészeti és tudományos tényeket egy nagy katyvasszá keverve kijelentik: itt a világvége, készüljön mindenki!

Népszerű világvége-megoldások

Persze a maja naptáron kívül tartja még magát néhány modernkori mítosz. A legnépszerűbbek mindig a világűrből érkeznek: az X-bolygó, ami a Földnek ütközve eltörli az életet, hatalmas meteoritok bombázzák a felszínt – természetesen gondosan szétrobbantva a Fehér Házat –, fekete lyukak közelítenek a Naprendszerhez, gyilkos napkitörés, gammasugárzások, hirtelen és hihetetlenül gyors jégkorszakok, a mágneses pólus percek alatti eltűnése vagy megfordulása okoz végzetes gondot az emberiségnek. Mind-mind remek filmforgatókönyv alap, melyeket kisebb-nagyobb kasszasikerrel vetítettek a világ számos országában. Persze azért a végén mindig van egy főhős, aki megment ezt-azt, akár az egész Földet is.


A kiszámítható vég

Olyan sok fikció született már a világvégére, hogy éppen kapóra jött a maja naptár 13.0.0.0.0 időpontja, ami egy igazán kiszámítható, konkrét dátumra mutat. Persze semmi sem szól – sem tudományos, sem pedig régészeti – amellett, hogy a naptár helyes folytatása éppen az lenne, hogy visszaáll minden szám 0-ra, vagy épp folytatódik, míg az első szám nem éri el a 20-at, vagyis a 20.0.0.0.0-t. És ez mikor lesz? Nagyjából i.sz. 8000-ben, plusz-mínusz a maják által figyelembe nem vett szökőnapokat nem számítva.
Szóval 2012. december 21-én, vagy valamikor 8000-ben lesz vége a világnak? Esetleg előkerülnek újabb „szenzációs” kőtáblák Mexikóban, újabb dátumokkal és a maják jósképességeivel teli?





2012. november 13., kedd

Elfogyott a Nap Ausztráliában

Az ausztráliai Cairnsban, helyi idő szerint reggel 5:45-kor (magyar idő szerint 20:45-kor) a Hold belépett a Nap korongja elé, hogy égi útján haladva 6:39 és 6:41 között teljesen eltakarja azt. Összeállításunkban az internetes közvetítés képeit felhasználva felidézzük a ritka égi jelenség hangulatát.




2012. november 12., hétfő

Napfogyatkozásra ébredhetnek... Ausztráliában

Az év leglátványosabb csillagászati jelenségét, a november 14-i teljes napfogyatkozást csak Ausztráliából lehet megfigyelni – írja a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja –, így magyar észlelők számára nem volt könnyű megszervezni a csodálatos égi színjáték megtekintését.







Mégis két kisebb magyar napfogyatkozás-expedíció indult el a trópusi Észak-Queensland központja, a százezres Cairns felé, köztük több szegedi kötődésű csillagásszal.

ÉLŐ közvetítés a napfogyatkozás helyszínéről

Video streaming by Ustream

Munkával dicsérd a napfogyatkozást!

A társaság két „tudós” tagja, Kiss László – aki azt SZTE-n végzett – és Szabó Róbert már jóval előbb megérkezett Sydney-be, ahol a helyi asztroszeizmológusokkal együttműködésben a Kepler-űrtávcső adatain dolgozva küzdték le a 10 órás időkülönbség által okozott nehézségeket.
Október-november ugyan formálisan már az ausztrál „tavasz” időszaka, Sydney-ben azonban ez még csak annyit jelent, hogy rendkívül változékony az időjárás, egyik nap 30 fokban izzadnak az emberek, másnap pedig viharos széllel és 17 fokkal érkeznek az Antarktisz irányából a sarkvidéki hideg légtömegek. A vegetáció azonban mutatja, hogy kopogtat a nyár a déli féltekén.

Ausztráliából Ausztráliába Japánba kell indulni?

Cairns-be repülőjegyet kapni már hetek óta nem lehetett, ezért a kis csapat sem bízta véletlenre az utazást: a november 8-i érkezéshez márciusban lefoglalták az egyik helyi fapados légitársaságnál a jegyeket, szállásuk helyszíneként pedig kiválasztották a Palm Cove nevű üdülőfalut, Cairns központjától 20 km-re északra. A közlekedési nehézségek áthidalásához autót béreltek, s így reményeik szerint felhőkkel súlyosbított helyzetben akár a derült felé való menekülés is megvalósítható a kritikus reggelen.
A november 8-i induláskor enyhén meglepve vették tudomásul Sydney-ben, hogy tulajdonképpen egy oszakai járatra szól a jegyünk, hiszen a gép valójában Japán felé tartó útján Cairnsben is leszáll. A reptér épületét elhagyva a 30 fokos napsütés, a párás trópusi levegő, illetve a függőleges oszlopoknak a milliméterekben mérhető árnyéka jelezte, hogy végre igazi nyárba érkeztek.



Magyar amatőrcsillagászok a kenguruk földjén

A másik magyar expedíció is megérkezett a teljes napfogyatkozás megfigyelésére Ausztráliába – köztük Brlás Pállal, aki szintén szegedi – a Budapest–London–Szingapúr (tankolás)–Melbourne–Cairns útvonalon jutott el a helyszínre. Mintegy 28 órát töltve három repülőgépen és néhány órát szundikálva fáradtan, de szinte percnyi pontossággal értek a cairns-i szállásukra mellbevágó fülledtségben.
Három észlelési helyszín jön szóba a csapatnak (Cairns, Mt. Carbine, Mt. Mareeba). A napfogyatkozás a tengerparton lesz a leghosszabb Oak Beach-nél, de kiválóan látszik a jelenség majd Cairns és Port Douglas közötti üdülő vonalon. Egész Cairns-ben nincs már bérelhető autó, szállás már márciusban is nehezen akadt. Érkezéskor rémisztő időjárási helyzetkép fogadta a csapatot , de vasárnap reggelre már gyönyörű felhőtlen lett az ég.




2012. október 5., péntek

„Naplemente, jön az este...” – színorgia az égen Szegeden

„Megszólal egy kisharang és választ ad egy messzi hang
Naplemente, jön az este, harmatcsepp hull a kezemre...”
– énekelte az idén jubiláló Omega 1969-ben. A színorgiát csak közelítőleg tudja visszaadni a fotó. De mitől is piros az ég alja?




Azt mondják, ha a naplementekor piros az ég alja, másnap sütni fog a nap, és jó idő lesz. Mások szerint, ilyenkor másnap fújni fog a szél, és nagy vihar lesz egy adott területen. Van-e valami tudományos magyarázata a kérdésnek, vagy csak népi hiedelem az egész?
Az ősidőkben az emberek az égi jelekből is jósoltak, azonban ahogy a tudomány egyre nagyobb teret hódított meg a mai világban, ezek a jóslatok a mindennapi életünk nélkülözhetetlen részeivé váltak. De nézzük, mikor vöröslik az ég alja! A Napból érkező színtelen, fehér fény a légkörben lévő számtalan részecskén (por-, füst, páraszemcsék) szétszóródik.


A vörös csak nehezen szóródik

Tihanyi naplemente
De miért vörös az ég és a Nap ilyenkor? Ugyanazért, amiért ködös, füstös, hideg téli napokon vörösnek látjuk fölöttünk a napkorongot. Mindenki tudja, hogy a piros szín látszik a legmesszebbről, ezért is piros a tilos jelzés, ezért piros az autó stoplámpája, ezért használnak a vasutasok is piros jelzőzászlót.
Ennek az az oka, hogy míg a szivárvány minden színét könnyebben szétszórja a levegőben levő por, pára, füst, addig a vöröset csak nehezen - az csak a nagyon szennyezett levegőben szóródik szét. Amikor a nap lenyugszik, sugarai majdnem hogy párhuzamosan haladnak a felszínnel, így jóval sűrűbb és vastagabb szennyezett légrétegen haladnak keresztül, mint amikor felettünk áll. Ilyenkor kiszűrődik a kék, a zöld, a sárga, illetve mire a szemünkig érnének, szétszóródnak, csak a vörös érkezik meg. Ezért aztán az a benyomásunk, hogy amikor lenyugszik, vörös színű a nap.
A fehér fény a színkép színeinek – vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya, ultraibolya, fehér – keveréke. Nappal az égboltot azért látjuk világoskéknek, mert a tiszta, szórt színek keveréke ezt a színt adja ki.

Reggel és este

A Napot lassan „elnyeli” a Balaton
Reggel és este a Nap sugarai sokkal vastagabb légrétegen hatolnak át, mint délben. A kék szín nagy része így már nem jut el hozzánk, a sugarak közül csak a vörös nem nyelődik el, a kelő és nyugvó Nap tehát vörös. Egy kis pára a föld színe felett növeli ezt a hatást. Borús ég, sok pára esetén azonban az összes szín eltűnik, az ég szürke lesz.
A vörös hatásban szintén közrejátszik, ha egy terület fölött magas légnyomás található. Az ott leszálló légmozgás a szennyező anyagokat a földfelszín közelében tartja, és ezáltal a naplemente még vörösebb a szokásosnál.
Miután a magas légnyomás általában jó időt hoz, az ilyen típusú vörös naplemente jelzi, hogy tiszta idő közeleg. Ha az ég reggel vörös a keleti égbolton, akkor ezt nyugaton alacsony légnyomás fogja követni. Az alacsony légnyomás általában felhőket, esőt vagy vihart hoz, így ez egy figyelmeztetés a tengerészek számára.
A megfigyelések sokszor igaznak bizonyulnak, de nem mindig. Az uralkodó szélirány adott területeken gyakran nem nyugati irányú, és a vöröses felhők is sokszor nem részei érkező vagy távozó viharrendszereknek.

2012. szeptember 20., csütörtök

Fénnyel is lehet a környezetet szennyezni

„A Tejút látványához mindenkinek joga van!”
Modern civilizációnkhoz hozzátartozik, hogy este utcáink-tereink fényárba úsznak. Nincs ez másként Szegeden sem, hiszen a sötétség leszálltával sorra gyulladnak meg az utcai közvilágítási lámpák, és a középületek díszfényei. 2012. szeptember 22-én, a szegedi környezetvédelmi napon, a Zöld Nap Szegedért rendezvényen a Partiscum Csillagászati Egyesület a fényszennyezésre próbálja felhívni a figyelmet.

Ha este közelítjük meg a várost, már kilométerekről feltűnik egy sárgás búra Szeged felett. Közelebb érve előbb a Fogadalmi templom fénytűi, majd a lakótelepek fénytornyai jelennek meg.
Az éjszaka égi lámpásai, a csillagok viszont sorra halványulnak el a városi fényárban. Az ókori mondás szerint hajózni, modern korunkban viszont látni szükséges, de nem minden áron! Erről szól a fényszennyezés elleni harc jelmondata is: „A Tejút látványához mindenkinek joga van!”

A fényszennyezésről a Zöld Napon

A Partiscum Csillagászati Egyesület a Zöld Napon egy éggömb segítségével megismerteti a látogatókkal a csillagképeket, az érdeklődők többfajta csillagászati távcsővel találkozhatnak, a tengerészeti látcsövön keresztül a legmodernebb számítógép vezérelt műszerig. Bemutatásra kerül egy olyan műszerrel is, mellyel a csillagászok a fényszennyezést mérhetővé teszik.



A szegedi égbolt

Panorámaképünkön jól látszik, hogy az újszegedi Füvészkert szomszédságában lévő Szegedi Csillagvizsgálóból milyen látvány tárul a látogatók elé. A másik panorámaképen pedig egy városoktól távolabb fekvő területen, napnyugta után látható az égbolt.

A csillagos égbolt látványa Szegedről

A csillagos égbolt látványa távol a várostól

Fénnyel szennyezni – az emberre is káros lehet

Kevesen gondolnak arra, hogy nem csak kémiai, biológiai anyagokkal károsíthatjuk környezetünket. A fény (és általában az elektromágneses sugárzás) is környezetszennyező lehet. A fényszennyezés érzékenyen érinti természeti környezetünket, az élővilág jelentős részét és az éjszakai tájképet.
Veszélybe került a csillagos ég látványa, amely az emberiség kulturális örökségének is része kellene, hogy legyen. Az éjszakai égbolt háttérfényessége folyamatosan emelkedik a légkörből visszaverődő felszíni fények miatt. A fölfelé irányuló fény jelentős része ráadásul kárba ment energia. Jól megtervezett és telepített világítótestekkel nem csak az égitestek látványa maradna meg, de jelentős mennyiségű elektromos energiát takaríthatnánk meg.
Az éjszakai Európa az űrből
Egyre több jel mutat arra, hogy egészségügyi kockázatot is jelent az embert éjszaka érő fény. Az a mesterséges fény, ami nem kizárólag a megvilágítandó felületre, irányába és nem a megfelelő időszakban jut, káprázást, birtokháborítást, az égbolt mesterséges fénylését, vagy bármi más nem kívánatos környezeti hatást okoz. Zavaró fényt jelent az előírt vagy épp szükséges szintnél lényegesen nagyobb megvilágítás is, különösen az erős kék komponenst tartalmazó világítás, a melatonin termelés elnyomása miatt.





„Több fényt!”

Goethe állítólagos utolsó szavait túlságosan komolyan vette az utókor. Ma már a túlzott világítás is a modern társadalmak megoldásra váró gondjai közé tartozik. Fényszennyezésnek nevezik a problémát, ami egy kicsit megtévesztő, hiszen olyan terhelésről van szó, aminek – más szennyezésektől eltérően – nincsenek megállapított határértékei. Mégis könnyen belátható, hogy egyre több a mesterséges fény, elég csak egy éjszakai műholdképre pillantanunk: rögtön "kiviláglik" a különbség a fejlett és a kevésbé tehetős földrészek között.
Az Orion csillagkép
A fényszennyezés jelenségére elsőként csillagászok hívták fel a figyelmet. Természetes, hogy azok szembesültek leginkább a problémával, akik az éjszakai égboltot vizsgálják. A települések, különösen nagyvárosok fényei jelentősen zavarják a megfigyeléseket, ráadásul egy település fölött megülő „fénybúra” tájképi szempontból sem értékelhető túl szépnek.

Kápráztató díszkivilágítások


A látás kényelmetlensége és a tárgyak felismerhetőségének csökkenése, a fénysűrűség szokatlan eloszlásának vagy szokatlan értékének, illetve a térben vagy időben fellépő igen erős kontrasztnak a következtében. Tipikusan ebbe a kategóriába tartoznak a gépjárművezetést és munkavégzést zavaró fények.
De akár birtokháborítás is elkövethető a fénnyel! Azzal a fénnyel, amely a megvilágításra szánt területet övező ingatlanokra, épületekre esik, és ott káprázást, vagy egyéb kellemetlenségeket okoz. Ebben a kategóriában különösen fontos odafigyelni az ablakokon beszűrődő, az éjszakai pihenést zavaró fényekre. Ide tartozik ezen kívül a lámpatestekből közvetlenül a védett természeti területekre eljutó fény is.

Se Tejút, se Fiastyúk – de az épületek jól látszanak


Az elmúlt évtizedekben rohamosan csökkent azon területek mérete, ahonnan a csillagos égbolt, a Tejút zavaró fényektől mentesen látható. Az emberi települések és létesítmények növekedésével a fölösleges fénykibocsátás is egyre növekszik. Ennek az a következménye, hogy a csillagos égbolt látványa eltűnik, gyermekeink úgy nőnek fel, hogy nem ismerik sem a Tejutat, sem a Fiastyúkot.
A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének is része, az éjszakai ég látványát is meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. Mindezeken túl nagyon sok faj él a természetben – például rovarok, madarak, denevérek – amelyeket zavar az ember által telepített mesterséges fényforrások által a természetbe kibocsátott fény.
Tejút a Hortobágyon

Manapság azoknak, akik csillagászati megfigyeléseket szeretnének végezni, vagy csak gyönyörködni szeretnének a csillagok látványában, a városoktól messze kell elutazniuk. Hazánkban két, úgynevezett Csillagoségbolt-park létezik már, az egyik a Zselicben, a másik pedig a Hortobágyon.
A „Nemzetközi Csillagoségbolt-park” (International Dark Sky Park) címet a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség alapította. Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el – a skóciai Galloway Parkkal közösen – ezt az elismerést 2009. november 16-án.

2012. szeptember 4., kedd

Csillagász szakkör a Százszorszépben

A szegedi Partiscum Csillagászati Egyesület a Százszorszép Gyermekházban minden kedden 16 órától tartja csillagászati szakkörét.

A Százszorszép Gyermekházban (Szeged, Kálvin tér 6.) megrendezésre kerülő foglalkozásokra minden csillagászat iránt érdeklődőt szívesen várnak korosztályi megkötés nélkül. A szakkörön előadásokat, beszélgetéseket hallhatnak általános csillagászati, űrkutatási témákról, illetve aktuális eseményekről, felfedezésekről. Az érdeklődők megismerhetik a csillagképeket, megtanulhatják a távcsövek használatát.
A nyitó foglalkozáson a nappali csillagászatról és a fényszennyezésről lesz beszélgetés, bemutatásra kerül az ország két csillagos égbolt parkja, a zselici és a hortobágyi. Megtudhatjuk, mi is tulajdonképpen a fényszennyezés, milyen törvényi változások segítik a csillagászok életét, a szegedi köztéri épületek kivilágítása hogyan befolyásolja az égbolt látványát.




2012. augusztus 28., kedd

Mégsem lesz vége a világnak 2012-ben?


Az idei 2012-es világvége történet nagyon hasonlít az utóbbi évtizedek forgatókönyveire: a Jupiter-effektusra vagy az X-bolygóra, a Niburu bolygó feltűnésére és még sorolhatnánk a végtelenségig. Pedig 2012-nek akadnak régészeti alapjai is, ezek egyike az úgynevezett mexikói „Monument 6”, melyet maja naptárként tartanak számon.

A tévedhetetlen maja naptár

A hatalmas kőtáblára egy ismeretlen eredetű romban bukkantak rá egy dél-mexikói útépítés munkálatai során. A terület nagy részét már leburkolták, a táblát pedig széthordták. A lelet érdekessége, hogy ami megmaradt belőle, az a 2012-es dátummal foglalkozik. A feliratok valamilyen 2012-ben bekövetkező eseményről regélnek, aminek köze van Bolon Yokte, a rejtélyes maja istenhez, akit egyaránt társítanak a háborúhoz és a teremtéshez.
Hogy vége lesz-e a világnak, vagy sem, a maják tévedtek, vagy csak a "hálás" utókor értelmezi félre a dél-amerikai népet megtudhatjuk a szegedi Partiscum Csillagászati Egyesület összeállításából. A cikkhez kattintson a linkre!