2012. október 11., csütörtök

Finomságok Kavalkádja – főzőbemutató

A Boldogságfalva Közhasznú Alapítvány karitatív célú – szegedi szegény-élelmezés – gasztronómiai rendezvényt tart október 13-án a Szeged, Kolozsvári tér 1-2. szám alatti Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnáziumban.





Tudod hogyan készül? – Gyere, nézd meg és próbáld ki!

2012. október 13. 9-19 óráig az alapítvány ingyenes családi programot rendez a Kolozsvári téri Waldorf Iskolában, ahol ételkóstolóval, főzőbemutatóval és kiállítással várják az érdeklődőket. A gyermekeket játszóház, kézműves foglalkozások és gasztro-mókázás fogadja.

Az ételek bemutatásában és kóstoltatásában résztvevők:
Gasztroház – Őrangyal étterem: Lúgosító, gyógyító ételek
Krisna-Völgy: Tradicionális dél indiai konyha
Lét-tudatos konyha: Reform ételek
Nandafalva: Hagyományos ételek, nem hagyományos módon
Jalagati jóga klub: Teák és limonádék
Jóga a Mindennapi Életben: Összhangban kelet és nyugat
Tudatos életmód klub: Magyaros házi ízek
VegaFOOD: Akik az egészséget házhoz szállítják
Újszegedi Biopiac: Egyszerű étel kiváló alapanyagból

Kiállítók: Waldorf iskola, Piszkei Öko, Biocity bolt,  Kristályvásár, Gyógyító mézek

Program


09:30-10:00
Waldorf iskola bemutatkozása – Csetkovics Csilla iskola képviselő helyettes
Együttműködés a gyakorlatban – Gémesi Kornélia, Kovács Attila, Baranyai Erika Piros

10:05-10:20
Gasztroház-Őrangyal étterem és kávézó: Enni tudni kell (-avagy az étkezés törvényei)
Farkasné Hazai Márta étterem tulajdonos és diabetikus tanácsadó

10:25-11:00
Kristályok harmonizáló, egészség megőrző hatása testi lelki szinten. - Dobra Izabella kristályterapeuta, Dobráné Lábodi Edina TC Energy Design képviselő

11:05-11:40
VegaFOOD: Hogyan étkezz egészségesen a munkahelyeden is? - Doka Róbert VegaFOOD ügyvezető igazgató, tulajdonos

11:45-13:15
Új medicina: Biologika (szerv atlasz) - Vajai Vadvirág terapeuta

13:15-13:45
Jóga a mindennapi életben rendszer és vegetáriánus életmód - Cseuz Tamás (Cetan Puri) Jóga a Mindennapi Életben Egyesület elnöke

13:45-14:15
Tudatos életmód klub- Ajurvédikus táplálkozás – Bhaktipada das lelkész / Krisna-Völgy

14:15-14:45
Életerő minden falatban (A jóga és a táplálkozás) – Dr. Bajzik Éva. Jalagati mozgásfilozófiája, avagy  jóga a 21. században – Hacker Péter

14:45-15:00
Étkezés és az asztrológia kapcsolata – Hajas Mara védikus asztrológus

15:05-15:20
Étek vagy vétek, spiritualitás a konyhában – Tasi Beatrix mentál higiénés tanácsadó / Nandafalva

15:25-16:10
Lét-tudatos konyha: Holisztikus egészség szemlélet – a lelki egyensúly szerepe az életünkben – szuper táplálékok, avagy a hosszú élet titkai – Kálmán Renáta táplálkozási tanácsadó és kineziológus

16:15-16:55
4D SzabadEgyetem: A testsúly, és testforma, mint társas kommunikáció – Puszta Csaba tanár

17:00-17:45
Mit mond az orvos: Méhészeti finomságok a gyógyításban – Dr. Eszes Gabriella belgyógyász háziorvos és természetgyógyász

17:50-18:20
Bio ételekből kevesebb is elég – Boros Attila egészség filozófus

18:20-19:00
Táncház: Táncoljunk együtt

A előadások szüneteiben a Waldorf iskola tanulói zenélnek, táncolnak, illetve Fabulya Andrea verseket mond. Jóga és masszázs lehetőségek a külön termekben.




Külföldi hallgatókat is vár Munkácsy – angol és német nyelvű tárlatvezetések

Külföldi diákokat is vár a Munkácsy-kiállítás: a Móra-múzeum nagyszabású tárlatán angol és német nyelvű tárlatvezetéseket tartanak októberben szombaton délelőttönként a hazánkban tanuló SZTE-s hallgatók részére.



Munkácsy Mihály lenyűgöző alkotásai nem csak a magyar, hanem a külföldi diákok számára is értékes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak. A Móra-múzeum és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ fontosnak tartja, hogy a hazánkban tanuló külföldi hallgatók is megismerkedhessenek a festőóriás lenyűgöző munkásságával.
Októberben szombatonként 11 órától idegen nyelvű tárlatvezetéseket tartanak a külföldi SZTE-s diákok részére: október 13-án és 20-án angolul, 27-én pedig németül mutatják be Munkácsy Mihály életét és művészetét. A kivételes időszaki kiállítás mellett a múzeum állandó tárlataival is megismerkedhetnek a hallgatók.

Dear Szeged University Student

Do you know that Szeged is not only a university town but one of the centres of Hungarian culture?
Would you like to take part in an event where you can get acquainted with the history and culture of the town where you live years as a student?
Do participate in a guided tour in Mora Ferenc Museum (Szeged, Roosevelt ter 1/3.), organized for foreign students of the University of Szeged in English and German on Saturday mornings!
Besides visiting the permanent exhibitions you will have the opportunity to admire the paintings of the world -famous Hungarian painter Mihaly Munkacsy as well. The paintings are chosen from the collections of Imre Pakh (a well-known Hungarian art-collector living in the US) and the Hungarian National Gallery.
Guided tours in English:
11 am         13th October (Saturday)
11 am         20th October (Saturday)
Guide: Elizabeth Tasnadi
Guided tour in German:
11 am         27th October (Saturday)
Guide: dr Kremser Peter
students: 690 HUF

Sehr geehrte deutschsprachige Studenten

Wissen Sie schon: Szeged ist nicht nur Universitätstadt, sondern auch Hochburg der ungarischen Kultur? Wollen Sie gerne die Kultur und Geschichte Ihrer neuen Stadt besser kennenlernen? Sie können in Führungen im Museum Móra Ferenc teilnehmen, die ausgesprochen für die ausländischen Studenten veranstaltet sind.
Neben den ständig gezeigten Prunkstücken und Schätzen des Museums können Sie die Bilder des weltberühmten ungarischen Malers, Mihaly Munkácsy sehen, die von der ungarischen Nationalgalerie und von einem amerikanischen Sammler ausgeliehen sind. 
Führungen im Museum Móra Ferenc:
am 13. und 20. Oktober um 11 Uhr Führung von Gáborné Tasnádi (englisch)
am 27. Oktober um 11 Uhr deutschspachige Führung von Peter Kremser 
Ermässigte Eintrittkarten (690 Ft)



A Magyar Fürdőkultúra Napja az Anna fürdőben

A Magyar Fürdőszövetség a Magyar Fürdőkultúra Napját minden év októberének második szombatján szervezi meg, mely az idén október 13-ra esik. A programhoz ezúttal is csatlakozott a szegedi Anna fürdő.



A Magyar Fürdőkultúra Napjának célja, hogy a nagyközönséget megismertesse a több ezer évre visszanyúló fürdőkultúránk gyökereivel, annak értékeivel. A hazai fürdők forgalma a nyár végével jelentősen csökken, azonban a fürdők jelentős része – közel 200 –, egész évben üzemel és biztosítja fedetten elérhető szolgáltatásaikat.
Az egészséges életmód elmaradhatatlan eleme a mozgás, a testünk számára biztosított kikapcsolódás lehetősége. A hazai gyógy- és élményfürdőkben, uszodákban az év minden napján úszhatunk, a gyógyvíz által regenerálódhatunk, a különböző mozgásszervi, igerendszeri, nőgyógyászati, stb. betegségekre gyógymódot kaphatunk, valamint a víz által nyújtott élményt és tematikus medencéket, csúszdákat használva magunk és családunk részére adhatunk felejthetetlen, tartalmas élményeket.

Fürdők forgalma Magyarországon

Magyarországon a fürdők éves összesített forgalma közelít a 25 millió fürdővendéghez, a szolgáltatók éves forgalma meghaladja az 55 milliárd forintot, továbbá 8.500 embernek biztosít közvetlenül munkalehetőséget. Az egészségturizmus fürdőszolgáltatásokra épülő gyógy- és wellness ága a nemzetgazdaságban betöltött szerepének köszönhetően kiemelt szerepet kell, hogy kapjon annak érdekében, hogy az elért eredmények ne csökkenjenek.
A fürdők többsége hátrányos helyzetű kistérségekben üzemel, biztosítva a folyamatos munkalehetőséget, illetve az adott térségek társadalmi és gazdasági felzárkóztatásának generálását. Kiemelt kérdés a továbbiakban, hogy a belső fogyasztásösztönző lépések miként tudják a keresletet befolyásolni, így a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) fürdőszolgáltatások irányába történő kibővített felhasználása (fürdőszolgáltatások alszámlák közötti átjárhatósága) szükséges ahhoz, hogy a korábbi Üdülési Csekk forgalmat a fürdők újra elérjék.


Oktatási tananyag a fürdőkről

A Magyar Fürdőszövetség a fürdőkultúra népszerűsítésének érdekében oktatási anyagokat készített, melyek az általános- és középiskolákban valamint a felsőoktatási intézményekben is előadásra kerülnek az Egyetemes és Magyar Fürdőtörténet, illetve a Fürdőruha története témákban. Ezt a közönséginformáló, ismeretterjesztő tevékenységet, melyeket országosan a fürdők vállalnak fel, az idei évben az eddiginél nagyobb volumenben szeretnék a közoktatásba is bevinni, a diákokkal megismertetni. Egyik céljuk, hogy a „víz tisztelete”, balesetmegelőzési, egészségmegőrzési és környezetvédelmi céllal, már a gyermekek kisiskolás korától kialakuljon.
Az előadásanyagokat úgy állították össze, hogy a gyermekek, a diákok életkorához, ismeretanyagához, az iskolai tantervben elsajátított ismeretanyaghoz (környezetismeret, történelem, művészettörténet, technika) illeszkedjen.

Az előadások tartalmi elemei

Egyetemes és Magyar Fürdőtörténet
  • Az ember és a víz kapcsolata, a víz kiemelt szerepe a különböző népek vallásaiban
  • Az ókori görögök fürdőkultúrája (ie. 500 és az azt követő időszak)
  • A rómaiak fürdőkultúrája (isz. 2-3. század)
  • A középkori Európa fürdőkultúrája
  • Szaunázás gyökerei, eredete, kultúrája
  • A japán fürdőkultúra
  • Az újkor (18. század)
  • A 19. század fürdőkultúrája
  • A magyar fürdőkultúra gyökerei
  • Magyarország első fürdői
  • Az Árpád-házi királyok kora - királyok fürdői (Zsigmond, Mátyás kora)
  • Török hódoltság kora
  • Magyarország aranykora – 19. sz.
  • Magyarország, mint termálvíz nagyhatalom (földrajzi-, geológiai adottságok, termál- és gyógyvízkincsünk)
  • Gyógyászat Magyarországon
A fürdőruha története
  • Az ókori népek viselete
  • A középkor viselete
  • 19. században bekövetkező változások – az ipari forradalom vívmányainak hatása a viselet fejlődésére (szövés technikája, gőzgép, gőzmozdony, varrógép)
  • A viktoriánus korának fürdőruhái, a fürdőkocsik.
  • A századforduló viselete.
  • Fürdőruhák az 1910-es években
  • Az 1920-as, 30-as, 40-es évek fürdőruhái
  • 1946 – a bikini forradalma
  • A 60-as évek fürdőruhái
  • A 90-es évek divatja
  • 2012 – a mai kor – divat- igények – problémák

Kedvezményes belépő és ingyenes programok a szegedi Anna fürdőben

A szegedi Anna Gyógy-, Termál és Élményfürdő 50% belépődíj kedvezményt ad október 13-án és további ingyenes programokkal – vízitornák, kézmasszázs – várja látogatóit.
Vízitorna (30 perces)
  • 10.00 – idősebbek részére
  • 11.00 – fiatalok részére
  • 14.00  – idősebbek részére
  • 15.00 – fiatalok részére

Ingyenes kézmasszázs egész nap 
Termékbemutatók – fürdősók, wellness termékek




Századik vadasparki születésnap – tigrisekkel

Aki Szegeden gyermekének – nemcsak a tartalma és hangulata, hanem a helyszíne miatt is – igazán „állati” szülinapi bulit szeretne tartani, természetes, hogy a Vadasparkot választja. A három éve indult program népszerűségét mutatja, hogy október 13-án szombaton,  már a századik ilyen ünnepi alkalmat rendezik meg.


A Vadaspark ez alkalommal még különlegesebb születésnapi bulival szolgál, mint általában: közös lesz a születésnap a szibériai tigriseinkkel! Összekapcsolják ugyanis, a szintén most hétvégén világra jöttük napját ünneplő, nagy népszerűségnek örvendő szibériai tigrispár és a 100. szülinapi zsúrt.


Torta ketrecen belül és kívül

Természetesen tortából két félét készítenek, az egyiket húsból, a másikat édességből. A felszolgálás is majdnem egyszerre történik, bár, talán érthető okokból az ünnepi lakoma nem ugyanazon asztal körül zajlik, annak ellenére, hogy mind Zita, mind pedig tigris testvérpár, Igor és Borisz tortáján is 7-7
gyertya díszeleg majd.


A Szegedi Vadasparkban rendezett szülinapi bulik három órásak, amelyeken az ünnepelt és barátai korosztályának megfelelő programmal szolgálnak. A kisebbek játékos, az állatok mozgását, viselkedését utánzó, állatkerti séta során ismerkednek meg a zoo lakókkal, miközben akár zsiráf, ormányosmedve, vagy teknősetetés részesei is lehetnek.
A nagyobbak már különböző bátorságpróbákon is részt vehetnek, úgymint állatfelismerés bekötött szemmel, vagy tapogatódoboz játék. Az állatsimogatás minden vadasparki buli része, ráadásul elég nagy választási lehetőséggel. Lehet aranyos szőröseket, nyulakat, tengerimalacokat, de a
„nemszeretem” állatokat, kígyót, békát, ezerlábút is dédelgetni. Minden program része a szülinapos ünnepélyes felköszöntése is, amelyre a gyermekek ízlése szerint berendezett, megterített Oktatóközpontban kerül sor.


Mindenkit szeretettel várnak az „állati” a szülinapi buliikra, amelyekre nagy népszerűség miatt érdemes minél hamarabb jelentkezni. A rossz idő sem lehet akadály, ugyanis számtalan fűtött állatházban a Vadaspark munkatársai ugyanolyan kiváló hangulatot tudnak varázsolni, mint a külső, erdei környezetben.

2012. október 10., szerda

Munkácsy egy kutató szemével

Különleges eseményre várja az érdeklődőket a szegedi Móra Ferenc Múzeum Munkácsy-tárlata. Október 11-én, csütörtökön 17 órakor a kiállítás kurátora, Bakó Zsuzsanna művészet-történész tart előadással egybekötött tárlatvezetést a Munkácsy-kiállításon.




A tárlatvezetés igazi kuriózumnak ígérkezik: a tárlatot hazánk egyik legelismertebb Munkácsy-kutatójának szemén keresztül ismerhetik meg az érdeklődők. Bakó Zsuzsanna a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, művészettörténész, aki hosszú évek óta foglalkozik Munkácsy Mihály munkásságának vizsgálatával. Több
könyve is megjelent már a festőről, valamint írt kötetet Mednyánszky, Székely Bertalan, Lotz Károly és Paál László művészetéről is.

A tárlatvezetésen a kiállítás belépőjegyével vehetnek részt az érdeklődők.

Jó reggelt Vietnam! – A KÉSZ Csoport kórházat épít a távolkeleten

Kelet felé nyit a KÉSZ Csoport
A töretlen kelet-európai fejlődést követően a magyar tulajdonú KÉSZ építőipari cégcsoport a legdinamikusabban fejlődő piacok felé vette az irányt és az Exim Bank segélyhitel finanszírozásával épít kórházat Vietnamban.



2012. szeptember 26-án a KÉSZ Csoport, mint konzorciumvezető és partnere a Novotrading Medical Kft. 500 ágyas onkológiai kórház generál kivitelezését nyerte el Vietnamban, Chan Tho városában. A pályázat jogerőre emelkedését követően, a KÉSZ Csoport és a konzorcium felső vezetése Vietnamba utazott a szerződés aláírása céljából.

Kórház a Távol-Keleten

A kórházat, amely modern technológiájú műszerekkel biztosítja a kornak megfelelő betegellátás színvonalát, 2013 tavaszán kezdi meg építeni a KÉSZ Csoport. A tervek szerint az építkezés 2015 év végén fejeződik be és ekkor nyitja meg kapuit a létesítmény. A szakszerű gyógyításhoz szükséges orvosi műszereket a szintén magyar Novotrading Medical Kft. biztosítja.A projektet kormányközi egyezmény értelmében a magyar Exim Bank segélyhitel konstrukcióban finanszírozza, amely a magyar exportot elősegítő, a magyar építőipar és az orvosi műszergyártás számára piacnyitó hatású folyamatokat indít el. Az Exim Bank és a KÉSZ már korábban is valósított meg sikeres projekteket hasonló konstrukcióban, ami azt bizonyítja, hogy a magyar szakértelem a Világ bármely pontján megállja helyét.

Magyar szakértelem Vietnamnak

„Egyedi komplexum megépítéséről van szó, hiszen a kezelések közben fellépő különböző sugárzások speciális kivitelezést követelnek. Büszkék vagyunk rá, hogy a magyar szakértelem és tapasztalat, Vietnamban teremthet értéket és járulhat hozzá beteg emberek gyógyulásához” – mondta Pintyőke Marcell a KÉSZ Csoport marketing és kommunikációs igazgatója.


A KÉSZ Csoport

A KÉSZ 30 évvel ezelőtt gyakorlatilag családi vállalkozásként kezdte meg működését, mára pedig egy igazi holdinggá vált, amely a környező országokat is beleértve több ezer munkavállalót foglalkoztat, árbevétele pedig elérte a 70 milliárd forintot. A KÉSZ Csoport tagvállalatai révén jelen van Magyarországon az építőipari kivitelezés, az építőelem-gyártás, az ingatlanfejlesztés, a létesítmény-üzemeltetés, a flottamenedzsment és a környezetipar területén.
A KÉSZ Holding Zrt. a KÉSZ Csoport vezető társasága, amely összefogja tagvállalatok erőforrásait, és ezeket felhasználva komplex szolgáltatásokat – építőipari kivitelezés tervezéssel, ingatlanfejlesztés, üzemeltetés – tud nyújtani a beruházóknak. A Holding nagy előnye és értéke sok versenytárssal szemben, hogy saját ingatlanokon, saját gépekkel, berendezésekkel, saját fejlesztések révén tudja megvalósítani a legkülönbözőbb létesítményeket, és rendelkezik a fejlesztésükhöz, üzemeltetésükhöz szükséges tapasztalatokkal, eszközökkel is.
A Holding Magyarországon túl a környező európai országokban is kifejti aktivitását. A KÉSZ Csoport építette fel a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Sky Court épületét, valamint többek között a Daimler kecskeméti gyárának jelentős épületeit.


Can Tho a Mekong deltában

Can Tho Vietnam negyedik, egyben a Mekong delta legnagyobb városa. A város 120 év alatt a régió legfontosabb gazdasági kulturális és tudományos központjává nőtte ki magát. Az 1,1 millió lakosú város eddig a hajóforgalmáról és a környező rizspapír készítő falukról is ismert volt.




Nagyobb térképre váltás

2012. október 9., kedd

Virtuálisan bejárható a bontás alatt álló Szőke Tisza gőzhajó

Már virtuálisan is bejárható a Szőke Tisza. A most elkészült túra folyamatosan bővül majd. A panorámaképek között láthatóak azok is, melyek 2009-ben készült képek is, amikor a hajó még a vízen, az öböl közepén állt.


A Szőke Tisza gőzhajó óriásképeken

Az elsüllyedt közel száz éves hajó bontása közben a Szeged Panoráma igyekszik megörökíteni a hajó  részegységeit, hogy egy esetleges újjáépítés során az egyes alkatrészek beazonosíthatóak legyenek.



Thealter U21 PLUSZ – fiatalok alternatív színházi fesztiválja

A THEALTER történetében második alkalommal jelentkezik fesztivál plusz programmal a szegedi Régi Zsinagógában (Hajnóczy utca 12.). A minifesztivál középpontjában az utánpótlás, a fiatalok, a művészeti gimnazisták és egyetemisták, valamint a pályájuk kezdetén álló elhivatott színházcsinálók állnak.






Négy nap, napi két produkció mindazoknak, akik részt vettek a nyári THEALTER-en, és persze azoknak is, akik idén kihagyták a fesztivált.

október 11. csütörtök
18.00: Megnyitó: Zenés hangulatkeltés
közreműködnek: a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatának diákjai, zongorán kísér: Majtényi András
18.30: Horváth Mihály Gimnázium 12.D (Szentes): A halálra táncoltatott leány
20.00: KoMa Társulat: William Shakespeare: Athéni Timon

október 12. péntek
18.00: Horváth Mihály Gimnázium 10.D (Szentes): Családi pótlék
Horváth Mihály Gimnázium 11.D (Szentes): Igazi hősök
20.00: Hóbort Társulat: Csontbrigád

október 13. szombat
18.30: Trainingspot Társulat: Hangállam
20.00: Picaro Társulat: Az utolsó Csárdáskirálynő

október 14. vasárnap
17.00 és 21.00: Kaposvári Egyetem Művészeti Kar IV. évfolyam: Téli utazás

Az előadások helyszíne az Alterra Kortárs Előadóművészeti Központ (Szeged, Hajnóczy u. 12., Régi zsinagóga)

Tantermi színházi előadások
A Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és a Szegedi Gazdasági Középiskola Vasvári Pál Tagintézménye diákjainak:
október 11. csütörtök
Mobil Front Műhely - Szegedi Nemzeti Színház: Szophoklész: Antigoné
További információk: www.thealter.hu,   facebook.com/thealter

A Szőke Tisza gőzhajó óriásképeken

Az elsüllyedt közel száz éves hajó bontása közben a Szeged Panoráma igyekszik megörökíteni a hajó részegységeit, hogy egy esetleges újjáépítés során az egyes alkatrészek beazonosíthatóak legyenek.








A feladat nem könnyű – hasonlóan a lebontást végző szakemberek munkájához – hiszen sok helyen már hiányoznak a fedélzetek padlói, illetve ahol még ezek megvannak, veszélyes rájuk lépni, mivel könnyen beszakadhatnak.
Az egyes képek 50-160 megapixeles felbontásban mutatják be a hajót, így szinte testközelből láthatóak az apró részletek is. Hamarosan elkészül egy panorámaképes virtuális túra is, ahol bejárható lesz a hajó. Ebben a túrában még láthatóak lesznek a 2009-es állapotok, illetve olyan részek ahová eddig még nem sokan jutottak el.







2012. október 8., hétfő

Jégkorszak a Móra-múzeumban


Eredeti ősbölény koponya, mamut fog és lapockatöredék, valamint 3D-s barlangi medve-animáció is várja október 10-től a Móra Ferenc Múzeum megújult természettudományi kiállításának látogatóit.




A „Csak egy Földünk van…” című állandó tárlat egy teljesen új, jégkorszakot bemutató résszel, interaktív felületekkel, óriáskagylóval és dél-amerikai állatokkal bővült. A Móra-múzeum természettudományi állandó kiállítása idén ősszel kívül-belül megújult. A gyerekeket és a gyermeklelkű felnőtteket várják azzal a bányarekonstrukcióval, amelyben törpék televízióznak: Agricola, a bányászati tudományok megalapozójának főművét, a De re metalicát figyelik. A bányászat mellett különleges féldrágaköveket, például tigrisszemet, jáspist és különféle opálokat is bemutatnak.

Barlangi medve, mamut, gyapjas orrszarvú

Teljesen új jégkorszaki blokk is kialakításra került, ahol egy barlangi medvét ismerhetnek meg a látogatók: a csontváz alapján elkészített 3D-s animációt egy leskelődőn keresztül nézhetik meg. Méretarányosan kicsinyített, gipszből készült mamutot, gyapjas orrszarvút, sztyeppei ősbölényt és farkasokat is kiállítanak, miközben a jégkorszak hangjait – szélsüvítést, állathangokat – hallhatunk.
Két új dél-amerikai állatfajjal is találkozhatnak a látogatók: egy fekete bőgőmajommal és egy vöröslábú kígyászdaruval, azaz kariámával bővült a tárlat, illetve egy lenyűgöző méretű óriáskagylót is bemutatnak a „Csak egy földünk van…” kiállításon. A tárlat nem csak belülről, hanem kívülről is megújult: újraburkolt falak, felfrissült tablók és korszerű, ledes világítás várja a Móra-múzeumba érkezőket.

Szegeden maradhatnak a Szőke Tisza gőzhajó védett alkatrészei

Mint arról korábban beszámoltunk a tápéi öbölben elsüllyedt Szőke Tisza története új, és egyben utolsó fejezetéhez érkezett, amikor elkezdték bontani a hajót. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal teljes egészében nem nyilvánította védetté, azonban egy határozatban bizonyos elemeit az utókor számára megőrizendőnek tartottak. A hajó bontását végző Ferro Totál Kft. vezetőjével, Dán Zsolttal a fedélzeten beszélgettünk.



– Mivel foglalkozik a cégük?

– Budapesten van egy hulladéktelepünk és most nyitjuk a másodikat Szentendrén. Fő tevékenységünk a hulladékfém felvásárlás volt, azonban mivel ezt egyre több cég végzi, beszűkült a piac. Ezért megpróbáltunk olyan irányba elmenni, amivel közvetlenül a fémhulladék kitermelését tudjuk elvégezni. Különféle fémcsarnokokat, olyan bontásokat tudtunk megszerezni, amivel saját telepünket tudtuk fémhulladékkal megtölteni. Tulajdonképpen lábon vesszük meg a fémet, lebontjuk, összedaraboljuk majd osztályozva, válogatva egy nagyobb cégnek, vagy esetleg külföldre adjuk el a nyersanyagot.

– Hogyan kerültek a hajók közelébe?

– Az épületbontás egyre kevesebb lett, viszont mások nem nagyon foglalkoztak akár a Dunán, vagy a Tiszán veszteglő elhagyott, elsüllyedt, rossz állapotban lévő hajókkal. Ez nyűg a környezetvédőknek, a hatóságoknak, nyűg az államnak. Pilismaróton most is több mint húsz hajót bontunk, ott is hasonlóan egy öbölben vesztegelnek. Hogy jó döntés volt, az is bizonyítja, hogy rajtunk kívül az országban nincs más, aki ennyi hajót bontott volna, mint mi. Ehhez megvan a szakembergárdánk, a technikai felszereltségünk, a tudásunk.

– Mennyire problémás egy ilyen hajó bontása?

– Nem mondhatom azt, hogy könnyű, mert eleve vízen van. Nyilván a parton sokkal könnyebb lenne a bontás. Viszont olyan speciális eszközök kellenek hozzá, amikkel egy ilyen testet meg tudunk mozdítani. Kell persze némi józan ész is, hogy hol, mikor, mit vágunk, mit emelünk meg.

– Hogyan találkoztak a Szőke Tiszával?

– Mi rengeteg dolgot vásárolunk felszámolásból, így bukkantunk rá a hajó hirdetésére is a közlönyben. Lejöttünk Szegedre, megnéztük és láttuk, hogy nem egy egyszerű feladatról van szó. Akkor jóval magasabb volt a víz, mint most, de ez volt a kisebbik probléma. Úgy gondoltuk, hogy belevágunk a munkába. Volt még rajtunk kívül két cég, aki pályázott, de a tárgyaláson mi adtuk a magasabb ajánlatot.
Viszont azt még nem tudtuk, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal igazából hasraütésszerűen kitalálja majd, mit is akar védetté nyilvánítani. Ez most valóban nehezíti a dolgunkat, de megbirkózunk vele és eleget teszünk a KÖH előírásainak.

– A KÖH csak a hajó néhány elemét nyilvánította védetté. Mi lesz ezeknek a sorsa, illetve azoké a szerkezeteké, melyek nem kerültek védelem alá?

– Mi nemcsak a védett részeket emeljük ki, hanem mindazokat, amik szépek, egyediek. Ilyen például a teljes kovácsoltvas díszkorlát és a lépcsősor. Mi nem az a vasas cég vagyunk, akinek mindegy, mit vág össze és értékesít. Magában, hulladékként nincs sok értéke, viszont mint egyedi és megismételhetetlen munka, esztétikai és történeti értéke annál nagyobb. Az embernek ilyenkor azért összecsavarodik a szíve, mert sok-sok héten és hónapon keresztül készítették el valaha ezeket a korlátokat. Látszik, hogy van benne anyag, van benne munka.
Ezeket és a védett alkatrészeket itt fogjuk Szegeden tárolni, mert ez a hajó hozzátartozott a városhoz, még romjaiban is sok ember emléke fűződik hozzá. Nem szeretnénk máshová elszállítani, csak azért, hogy egy raktár mélyén porosodjanak. Ráadásul egy cég is megkeresett bennünket egy tervvel, melyben szerepelnének a Szőke Tisza megmaradt értékei. Mégiscsak Szegednek ez egy része, itt van a legjobb, legméltóbb helye. Ha bárki akar ezzel valamit kezdeni, akkor azt itt, ebben a városban tegye, és ne máshol.

– Mennyi idő alatt tudják a hajót lebontani?

– Mi úgy terveztük, hogy nagyjából másfél hónap alatt végzünk a munkával. Persze könnyebb dolgunk lett volna, ha a KÖH nem odázza el a döntését, és az augusztusi jó időben tudtunk volna dolgozni. A pályázat megnyerését követően le is szerveztük az embereket, gépeket. Most itt az ősz, hol esik, hol fúj. Ez sokban hátráltat bennünket.
Az is nehéz helyzet elé állít, hogy nagyon sok mindent egyben szeretnénk kivenni. A nagyobb darabokat egy 80 tonnás daruval, a parti fák fölött átemelve tesszük majd szárazra, és ott folytatjuk a munkát.



Élettér – a Csillag börtön elítéltjeinek alkotásai a Fekete házban

A Csillag börtön zárkáinak hű mását rendezik be a Fekete házban nyíló új időszaki kiállításon. Egy cellán keresztül léphetnek be az érdeklődők a kiállítótérbe, ahol az elítéltek „zárkán” készült képzőművészeti munkáit mutatják be.




Az Élettér című kiállítás – melyen a Csillag börtön elítéltjeinek munkáit tekinthetik meg az érdeklődők – október 9-én, kedden 11 órakor nyílik meg. A Fekete házban látható tárlaton a különböző grafikákat, festményeket, cérnaképeket, kerámiákat egytől egyig a börtön falai között élők készítették. Az elítéltek közül senki sem rendelkezik művészeti képzettséggel, hanem autodidakta módon tanult meg rajzolni és festeni. A börtön lakói leginkább nem szakkörökön, hanem „zárkán” alkotnak, ezért a kiállítás szervezői a kiállítótérben egy zárkát rendeznek be: egy olyan hű másolatot alakítanak ki, ahol az elítéltek mindennapjaikat töltik. A látogatók érzékelhetik majd azt a puritán, ingerszegény világot, melyben az alkotások a fényszegény környezetben megszületnek.

Művész rabok – rab művészek

A Szegedi Fegyház és Börtönben jelenleg mintegy 1650 fő tölti szabadságvesztését vagy előzetes letartóztatását. Az alkotó munka az elítéltek között egyre népszerűbb: már több mint 200-an készítenek rendszeresen képzőművészeti alkotásokat. A Csillag börtönben nem csak kézműves foglalkozások zajlanak, hanem az elítéltek nevelésére, foglalkoztatására és munkáltatására is nagy figyelmet fordítanak.

Lisztérzékeny Nap Szegeden

Idén immár jubileumi, 10. alkalommal rendezi meg a Szegedi Lisztérzékeny Napot 2012. október 13-án a CÖLI Lisztérzékenyek Közhasznú Egyesülete. Az érdeklődők szakmai előadásokon, ingyenes szűrővizsgálaton vehetnek részt, valamint gluténmentes élelmiszer-gyártók, forgalmazók bemutatói, akciós vására várja a látogatókat.



A Dugonics András Piarista Gimnáziumban (Szeged, Bálint S. u. 14.) október 13-án 10 órakor kezdődő rendezvényre mindazokat várják, akik lisztérzékenyek, vagy egy gyorsteszt segítségével szeretnék megtudni, hogy érzékenyek-e a gluténtartalmú élelmiszerekre.
Az iskola aulájában 10 órától dr. Katona Renáta a gluténmentes vitaminokról és étrend-kiegészítőkről tart előadást, a tornateremben pedig 10.30-tól kóstolók, termékbemutatók, akciós vásárlási lehetőségek várják az érdeklődőket.

Szűrővizsgálatok

A vizsgálatokon való részvétel ingyenes, de a szervezés sikeressége érdekében előzetes regisztrációhoz kötött. Személyes regisztráció:
Kígyó Patika (Szeged, Klauzál tér 3.) – Balázs Ágnesnél
Táplálék Allergia Centrum (Szeged, Tavasz u. 11.)
Diétázók Boltja (Szeged, Hajnóczy u. 22.)

Száz ingyenes lisztérzékenységi gyorsteszt elvégzésére van lehetősége az egyesületnek. Jelentkezni személyesen a fenti helyszíneken lehetséges. Az egyesület célja, hogy elsődlegesen családszűrést végezzenek, ezért az érintett családok jelentkezését várják (pl: testvér, anya, apa). Elektronikus úton is van mód a lisztérzékenységi tesztre történő jelentkezésre:
email: berkibeja@gmail.com
További információ szintén itt kérhető, illetve személyesen a 20/245-44-03 telefonszámon.


A rendezvény támogatói

A lisztérzékenység

A lisztérzékenység (másnéven: cöliákia vagy coeliakia, nem trópusi sprue, permanens gluténérzékenység, gluténszenzitív enteropátia, glutén-intolerancia) az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség. Kiváltója a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin, amit az ember normálisan az étkezései során fogyaszt el. A lisztérzékenység leggyakoribb formájában glutén fogyasztása hatására jellegzetesen sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. Kezelése gluténmentes diétával lehetséges, de gyógyítani egyelőre nem lehet, a diétát egész életen át kell tartani.

Előfordulás

Előfordulása a világon nagyon különböző. Japánban és fekete Afrikában a betegség például ismeretlen, Európában viszonylag gyakori. Az úgynevezett jéghegy-elmélet szerint a tüneteket mutató és felismert cöliákia az összes esetek mindössze 12%-a, hiszen az emésztőrendszeri tünetek nem minden esetben egyértelműek. Ez magyarázhatja az előfordulásban mutatkozó nagy eltéréseket is.
Feltűnően gyakoribb ikrek – egypetéjűeknél az esetek háromnegyedében a pár mindkét tagja beteg – és cukorbeteg gyerekek körében. A betegek túlnyomó többsége (70%) nő. A magyarországi előfordulásra vonatkozó adatok is részben becsültek. Egy 2002-es felmérés szerint minden 344. ember lisztérzékeny. Gyerekek körében készített vizsgálatok ennél sokkal gyakoribb előfordulást mutattak.
A betegek száma mindenesetre az utóbbi időben enyhe emelkedést mutat, ami adódhat abból, hogy a betegség megismerésével és a diagnosztikai módszerek tökéletesedésével egyre több esetet ismerünk fel, és abból is, hogy a cöliákiások családjában az előfordulás viszonylag magas, és családon belül hamarabb kiderül a betegség. Valószínű, hogy minden századik magyar ember érintett.

A betegség tünetei

A cöliákia legtípusosabb tünetei a hasmenés, akaratlan, kóros fogyás és a gyengeség. Ezek a diagnosztizált lisztérzékenyek 80 százalékára jellemzők.
Régen a tipikus tünetek alapján a lisztérzékenységet gyerekkorban kezdődő betegségnek tartották, de ma már tudjuk, hogy felnőttekben is igen gyakori. Azoknál a felnőtteknél, akiknek gyerekkorában a betegséget jellemző tünetek híján nem fedezték fel, felnőttkorban is nem típusos tünetek jellegzetesek, s így a betegség felismerése nehezebb.

Típusos gyermekkori tünetek
A panaszok többnyire 14-18 hónapos korban, legkésőbb 3-5 éves korig, a lisztes táplálék bevezetését követően kezdődnek. A gyerekek étvágytalanná válnak, hánynak, hasuk jellegzetesen előredomborodik a fokozott bélgáz-képződés, a béltartalom nagy mennyisége és a hasfal izomzatának ernyedtsége miatt (pókhas). Tetemes mennyiségű székletük bűzös, csomós állagú, láthatóan sok zsírt tartalmaz, mert a bélbolyhok károsodásakor először a zsírfelszívás sérül. A bőr alatti zsírszövet kevesebb a normálisnál, a végtagok feltűnően vékonyak, a pókhas így még feltűnőbb.
Az alultápláltság miatt visszamaradnak a fejlődésben, kicsik, vitaminhiány, elsősorban a zsírban oldódó vitaminok hiányában fellépő betegségek, vérszegénység mutatkoznak. Az ilyen gyerekek kedvetlenek, nyűgösek, ingerlékenyek, nem játszanak, figyelmüket nehéz lekötni. Fáradtak, kimerültek, szívesebben fekszenek.

Felnőttkori tünetek
A felnőtteknél 20-50, leggyakrabban 35-40 éves kor között jelennek meg az emésztőrendszeri tünetek, de nagyjából felüknél ezek teljesen elmaradhatnak. Minél későbbi életkorban fejlődik ki a betegség, annál jelentéktelenebbnek tűnő és különfélébb tünetekben nyilvánul meg.
Egyik legjellemzőbb az elhúzódó, illetve ismételten jelentkező hasmenés, de székrekedés is előfordulhat. A széklet nagy tömegű, szabad szemmel is láthatóan nagy mennyiségű zsírt tartalmaz. A beteg puffadásra panaszkodik.
A felszívódás zavara miatt idővel másodlagos tünetek jelentkeznek. Az emésztőrendszeri tünetek nélküli felnőtteknél inkább ezek a másodlagos, illetve nem típusos tünetek észlelhetők, így ők általában sokkal később kerülnek orvoshoz.
forrás: babaszoba.hu

2012. október 7., vasárnap

Szeged, a katasztrófamentes övezet

A devecseri vörösiszap-katasztrófa nemcsak hazánk közvéleményét foglalkoztatta, hanem külföldön is megdöbbenést keltett. A hihetetlen mértékű ipari szennyezés emberek százait tette földönfutóvá. Még elképzelni is szörnyű, mi történt volna, ha jóval nagyobb várost önt el a szennyező iszapár. Szeged ebből a szempontból szerencsésnek mondható, hiszen nagyobb ipari üzemek híján szinte elhanyagolható mértékű veszélyforrások találhatók a városban és környékén.


Gáz van, de a helyén

Az Algyő felé haladóknak azonnal szembeötlik a MOL harmincezer köbméteres gáztározója, amit sokan a legnagyobb veszélyforrásnak gondolnak. A szigorú hazai és nemzetközi szabványok miatt azonban ez a veszély szinte csak papíron létezik, a többszörös túlbiztosítás, a technológiai fegyelem tette biztonságossá a gáztározót. Létesítésekor is igen körültekintő módon jártak el a szakemberek, például még a földrengés veszélyét is számba vették, így akár egy hatos erősségű földmozgást is sérülés nélkül képes a tározó átvészelni. A tartály környezetében egy speciális monitoring és lakosságriasztási rendszert építettek ki, melynek érzékelői a gázszivárgás legkisebb jelére is azonnal jelzést küldenek a helyi és a szegedi katasztrófavédelmi központokba, ahol több paramétert mérnek, beleértve a szélviszonyokat is. A lakosságot katasztrófa esetén hangágyúkon keresztül, akár élőszóval is tudják tájékoztatni a vészhelyzetről, a megfelelő menekülési irányról, valamint a szükséges teendőkről. Ennél a gáztározónál – de igaz ez a teljes algyői olajmezőre is – gyakorlatilag nem sajnálták a kivitelezők a pénzt a biztonságtechnikai eszközökre, a vészhelyzeti érzékelőkre, és a tájékoztató rendszerre.
„Az algyői létesítmény az ott tárolt és kezelt veszélyes anyagok miatt úgynevezett felső küszöbértékű ipari központ” – avat be a szükséges megelőző intézkedésekbe Tátrai János alezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. „Egy európai szintű irányelv alapján ennél a minősítésnél évente kell a belső védelmi tervüket a gyakorlatban is lepróbálni, háromévente pedig a külső szervek bevonásával ugyanezt a védelmi gyakorlatot tartják meg. Ilyenkor a valós vészhelyzeti beavatkozást hajtja végre mindenki.”

„…azért a víz az úr”

Potenciális veszélyforrásnak tekinthető a Tisza és a Maros, amelyek a szegediek mindennapjainak részeként a város életét is képes döntően befolyásolni. Az áradásokra azonban gyakorlatilag teljesen fel lehet készülni, így nem lehet hirtelen jött veszélyről beszélni. A vízügyes szakemberek és a katasztrófavédelmi igazgatóság árvízveszély esetén jól megszervezett munkával mindig tudja biztosítani a város védelmét.
A 2006-os rekordméretű árvíz is megmutatta, hogy a megyei igazgatóság és a védekezésben részt vevő szervek képesek a problémák azonnali kezelésére, a vészhelyzetek elhárítására. A védvonal állapota a belvárosi szakaszon jól ismert, a partfal felújítása 2013-ban kezdetét veszi.

Veszélyes anyagok a kamionokban

Az M43-as autópálya Szegedet elkerülő szakaszának átadásáig a közúton szállítható veszélyes anyagokat tartalmazó kamionok, teherautók a város útjait is igénybe vették, de az új gyorsforgalmi út miatt már elkerülnek bennünket. Ráadásul az ilyen anyagok közúti szállításának jogszabályi feltételei – az ADR – nagyon szigorúak.
„Sokkal több baleset történik az ilyen kamionokkal az autópályán, mint a városban, hiszen országúton a nagyobb sebesség, vagy épp az elalvás gyakoribb” – foglalja össze a baleseti veszélyt Tátrai János. „Az ADR az összes tudnivalót, jelölést, okmányolást a legapróbb részletekig szabályoz, így esetleges balesetnél a kivonuló kollégák azonnal tudják, milyen problémával állnak szemben. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig az egyik hatósági szerv, aki a fuvarozóknál havonta több alkalommal ellenőrzi a szabályok betartását.”
A dorozsmai ROLA terminál külön figyelmet érdemel a Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál, mivel itt viszonylag kis területen is több kamion képes összezsúfolódni, ami fokozhatja a veszélyhelyzetet.

Baj akkor van, ha szétszaladnak a malacok

Nagyobb mennyiségben vegyi anyagot Szegeden például a Medikémia gyára, illetve a Pick használ fel. Előbbinél a gyártáshoz szükséges alapanyagok és késztermékeket tárolnak, míg a húsipari cégnél a hűtésre használt ammónia gáz felhasználása jelenthet némi veszélyforrást. Gyártó üzemből tehát relatíve kevés van, felhasználóból azonban annál több. Ezeket is adott intervallumokban ellenőrzi a katasztrófavédelem, és a nem megfelelő tárolás, vagy épp a túlzott mennyiség esetén megteszik a szükséges lépéseket a veszélyhelyzet kialakulásának elkerülésére.
„Bármikor előfordulhat azonban technológiai hiba, vagy anyagfáradás” – folytatta a veszélyelemzést a katasztrófavédelmi szóvivő. „De az egyes vezetékszakaszok, vagy épp a raktárrészek megfelelő szakaszolásával nagyságrendekkel tud csökkenni a környezetkárosítás.”
Azoknál a kereskedelmi egységeknél és nagyáruházaknál pedig, ahol vegyi anyagokat, festékeket, oldószereket forgalmaznak, szintén szigorú előírások vannak. Ezeket mindig igyekeznek betartani, hiszen akár a kereskedelmi engedélyük is visszavonható, ha sorozatosan hibáznak.

Benzinkutak a városban

A város számos pontján találunk benzinkutakat. Ezek egy része messzebb fekszik a lakóépületektől, de például a Csongrádi sugárúton, a Makkosházi körúton, vagy épp az Etelka soron a panelházak közelében működnek. Az üzemanyag töltésekor a szigorú, zárt technológiai sorrendet betartva minimalizálni lehet a vészhelyzet kialakulását. A tankereken lévő biztonsági szelepek, elzárók olyan speciális megoldásúak, hogy a vétlen nyitásuk is szinte lehetetlen.

Ipari telepek a város körül

A sándorfalvi úton a város határában két nagyobb ipari terület is található. Egyik az EDF Démász áramátalakító telepe, ahol a Szegedre beérkező nagyfeszültséget alakítják át a lakossági és közületi fogyasztók részére. Az esetlegesen fellépő problémákat a területen dolgozó szakemberek saját hatáskörben mindig meg tudják oldani, tűz esetén pedig külső segítséget is igénybe tudnak venni.
A másik területen a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. regionális hulladéklerakója található. Régi szeméttelepek tüzénél, ahol előzőleg mindenféle anyagot összekevertek, szabálytalanul raktak le, előfordulhat veszélyhelyzet, de a szegedi telep esetében a szigorú, európai normáknak megfelelő technológiai fegyelem betartásával szinte elhanyagolható a mérgező anyagok környezetbe jutása, ráadásul az uralkodó szélirány sem Szeged felé mutat.

Vihar mindig jöhet

„A vörösiszap-katasztrófa után nagy bátorság lenne azt nyilatkozni bármiről is, hogy abszolút biztonságos” – foglalta össze a Szegedet érintő veszélyhelyzeti kérdéskört a katasztrófavédelem szóvivője. „De a szigorú ellenőrzésekkel, a technológiai és biztonsági rendszabályok maradéktalan betartásával minimális szintre csökkenthető a veszély mértéke.”
Így a városra sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az időjárási tényezők, a kiszámíthatatlan viharok, a hatalmas esőzések, azonban ez nem sorolható az ipari katasztrófák közé.


Szegedet érintő veszélygócok
Szegedi veszélyek nagyobb térképen való megjelenítése

Hamisítványok és hamisítók – a REÖK előadássorozata

Hamisítványokról és a hamisítókról szóló előadássorozat kezdődött a REÖK-palotában, mely egyben egy művészeti szabadegyetem előfutárának is tekinthető. Az óvodásoknak szóló múzeumpedagógiai foglalkozások sikere is jelezte, hogy nagy az igény a hasonló, a művészetek, a művészettörténet tárgykörébe betekintést nyújtó rendezvényeknek.






„Szeretnénk az egyetemisták és a felnőttek felé is kiterjeszteni ezt a fajta tevékenységünket” – mondta el a Szeged Panorámának Nátyi Róbert, a REÖK művészettörténésze. „Az évek hosszú sora azt mutatta, hogy a közönség kevés, mondhatnánk igen szerény művészettörténeti előképzettséggel rendelkezik, hiszen a rajzórákon az általános és középiskolákban erről nagyon keveset tanulhattak.”
Ezzel együtt nincsenek meg a kapaszkodók, azok a kapcsolódási pontok, amivel a kortárs és a modern művészetet – mely elsősorban a REÖK területe – értelmezni lehetne. Ehhez szeretne az intézmény egy mankót, egy olyan sorozatot adni, ami a későbbiekben szabadegyetemként működne, de valahol az ismeretterjesztés szintjén foglalkozna a művészettel.

Népszerű téma

A hamisítványokkal és hamisítókkal foglalkozó első két előadás mintegy főpróbája ennek a szabadegyetemnek, és az érdeklődés függvényében a következő félévtől szeretnék elindítani a rendszeres előadásokat. Első témaként azért választották ezt, mert a közönség körében nagyon népszerűvé váltak az erről szóló beszámolók, filmek.
„A kiállításaink koncepciójában ez nincs benne” – hangsúlyozta a művészettörténész. „Mi hamisítványokat természetesen nem szoktunk bemutatni, de úgy gondoltuk, hogy ez a téma a közönséget elképesztő módon érdekli.”

Hamisítások az ókortól

Nátyi Róbert, a REÖK művészettörténésze
Már a rómaiak is hamisították a görög és az egyiptomi szobrászatot, de tényleges hamisításról már a modern jogi fogalmakban gondolkodva lehet csak beszélni. Ezeket pedig nagyon nehéz visszavezetni a múltba. A rómaiak például nem kifejezetten hamisításként tekintettek ezekre a munkákra. Müron Diszkoszvetőjének nagyon sokféle változata van az európai múzeumokban. Ez tulajdonképpen szerencsének is tekinthető, mert a rómaiak legalább lemásolták, a görög eredetieket viszont vajmi kevéssé ismerjük.
Egészen a reneszánszig kell elmenni ahhoz, amikor ez jogi kategóriaként vált értelmezhetővé. Ebben a korban nagyon sok olyan példa ismeretes, amikor a nagy mesterek egymás munkáit egyszerűen lemásolták, azonban ők ezt egyáltalán nem tekintették hamisításnak.

Szignóval vagy nélküle

A reneszánsz előtt nem nagyon tettek a festők a műveikre szignót. A késő-gótikában persze ismerünk művész-szignatúrákat, de a művész egyénisége igazán a reneszánsz korban jelenik meg, ekkor tartják fontosnak, hogy a név is felkerüljön a munkáikra. Ez egyrészt védjegyként szolgált, másrészt tudatta a világgal, hogy ezt ő készítette, az ő tehetsége, az ő tudása hozta létre ezt a megismételhetetlen művet.
„Innentől kezdve már beszélhetünk hamisításról” – emelte ki Nátyi Róbert. „Mert ha lemásolják az eredeti alkotást, és még a szignót is odaírják, a mai értelmezés szerint már ez a jogi kategória áll fenn.”

A pápa képe

Rafaello: X. Leó pápa
Nagyon érzékeny azonban ekkor még a határ, de a legmarkánsabb példa erre Raffaello X. Leó pápáról készített portréjának az esete. Ez a kép annyira megtetszett a mantovai őrgrófnak, amikor Firenzében járt a Medicieknél, hogy szinte kikönyörögte magának. A Medici-család akkoriban nehezen tudta ezt a kérést elutasítani, azonban az eredeti képet nem akarták odaadni, ezért egy Andrea del Sarto nevű, nagyon kiváló festővel készíttettek egy nagyon jó másolatot.
„Ma mind a két alkotást ismerjük” – mondta a művészettörténész. „Az egyik Firenzében található, a másik pedig a nápolyi Nemzeti Képtárban. Mind a két alkotás nagyon értékes, sőt voltak olyan korok, amikor Sarto képét tekintették értékesebben, most Rafaelloét tekintik annak.”
Michelangelo esetében például Giorgio Vasari leírja, hogy a későbbi elismert művész fiatalkorában antik szobrokat hamisított, bár ezeket egy kivétellel nem ismerjük. Amikor egy akkori műkereskedő megtudta, hogy a szobrot egy fiatal művész készítette, vissza akarta azt adni. Lehet, hogy most rosszul járna ez a kereskedő, hiszen Michelangelóként valószínűleg értékesebb lenne, mint antik szoborként.

Hamisítás vagy másolat

Jan Vermeer: A műterem
Jan Vermeer – akit a legnagyobb holland zsánerfestők között tartanak számon – egyik képét, A festészet allegóriáját sokáig Pieter de Hooch képeként tartották nyilván és az ő szignója szerepelt az alkotáson, mert őt tartották abban az időben nagyobb festőnek, de manapság már Vermeert tartják annak.
„A reneszánsz végétől azonban egészen napjainkig a hamisítás már büntetőjogi kategória” – emelte ki Nátyi Róbert. „Ezt azonban nem szabad összekeverni a másolással, ami évszázadokon keresztül a művészi gyakorlat része volt. Ismerjük azt a képet, amikor a fiatal művész a Louvre nagy galériájában jeles mestereket másol, mert az ő kézmozdulataik, ecsetvonásaik alapján tanulta meg a festészet technikai fogásait.”
A múzeumok manapság is készítenek hivatalos másolatokat, azonban ezt mindig meg kell jelölni, hogy másolat és a méretben is el kell térni az eredetitől.

Életművek és nyersanyagok

A kevésbé ismert életműveket könnyebb hamisítani, ezek nincsenek dokumentálva, nagyon sok kép lappanghat. Ezért is fűződik a hamisítások legfantasztikusabb esete Jan Vermeer és Meegeren nevéhez. A mai napig a szakértők hitelesen 37 képet tartanak számon Vermeertől, de benne van a lehetőség, hogy létezik még ismeretlen alkotása. A nyitott életművek a hamisításra nagyon alkalmasak. Azok az életművek viszont, melyek nagyon jól dokumentáltak, a művész vagy épp a hozzátartozók erre odafigyeltek sokkal védettebbek a hamisítással szemben.
A régi korok hamisításai ráadásul elképesztő tudást, nagyon nagy technikai felkészültséget kívánnak meg a hamisítótól. Ezzel szemben a modern hamisítók már könnyebb helyzetben vannak. Azokhoz a festékekhez, pigmentekhez, kötőanyagokhoz, vásznakhoz, alapozókhoz, amiket például Picasso használt, könnyen hozzá lehet jutni.

Sok a hamisítvány Magyarországon

A hazai helyzet egyrészről talán elkeserítőnek is mondható, mivel borzasztóan sok a hamisítvány. Ahogy a műkereskedelem beindult és egyre nagyobb árakat kreáltak, maga után hozta azt, hogy a jeles magyar festőket elkezdték hamisítani. Ráadásul a 90-es években az életművek tudományos feldolgozása sem állt a helyzet magaslatán.
A 20-as években is sok volt már a hamisítvány, hiszen például Mednyászky halálakor már elég komoly problémát okozott a hagyaték feldolgozásánál a hamisítás. A másik oldalon pedig Iványi-Grünwald Bélát lehet megemlíteni, akinek nagyon sok tanítványa volt és sokszor anyagilag úgy segített nekik, hogy egy-egy képét odaadta nekik, sőt a tanítvány által festett alkotást nemegyszer alá is írta, így ezeket ők könnyebben tudták értékesíteni. Ez később óriási káoszt okozott a művészettörténetben. De Aba-Novákot is már saját korában hamisították. Munkácsy Mihály is nagyon nagy műhelyet tartott fenn, ezért nehéz megvonni a határokat a replikák – melyeket a művész saját képei alapján a tanítványokkal csináltatott, majd szignált – és a hamisítványok között.
„Az elmúlt két évtizedben megszaporodtak azok a hamisítványok, melyeket most próbálnak meg elkövetni a 20-as, 30-as évek nagy festőinek alkotásairól” – magyarázta a hazai helyzetet a REÖK művészettörténésze. „Ilyen Rippl-Rónai, Vaszary János, vagy épp Munkácsy életműve. De mindazok, akik az aukciókon több tízmilliós árakat tudtak elérni, ebbe a veszélyeztetett kategóriába tartoznak.”

Vizsgálat több fronton

Egy-egy alkotás vizsgálatánál kiegészítik egymást a művészettörténeti és a tudományos eszközök. Sok esetben már első ránézésre, a stílusjegyek alapján megállapítható egy adott műtárgyról, hogy hamisítvány, más esetben már a laboratóriumi eszközöket – mikroszkóp, vegyelemzés, röntgen – is be kell vetni. De mindkét módszerre nagy szükség van, mert az elmúlt évszázadok megmutatták, hogy egymást kiegészítik, segítik ezek a módszerek.
„Szerintem nincs tökéletes hamisítvány” – hangsúlyozta Nátyi Róbert. „Előbb-utóbb odakerül egy olyan szakemberhez, aki meg tudja mondani az eredetét. A kérdés inkább az, hogy találkozik-e a mű ezzel a szakértővel.”
Egy azonban nagyon fontos: a hamisító másol, nem hoz létre autentikus munkát. Ezért a keze és az agya is valamilyen módon meg van kötve. Egy rendszer szerint részleteket másol át, ezzel szemben az alkotó csapong, szubjektívebb, impulzívabb. Ezt pedig észre lehet venni.

Amikor a hamisító alkot

Meegeren és hamisítványa
Nehezebb a helyzet akkor, ha a hamisító egy új képet alkot a művész stílusában. Ilyen volt az az eset is – az évszázad hamisításaként –, amikor Han van Megeren Jan Vermeer új, vallásos korszakát alkotva meg, nemcsak saját kortársait, a műértőket, művészettörténészeket, de még magát Herman Göringet is sikeresen be tudta csapni. Ezzel együtt azonban rengeteg olyan új eszközt, új vizsgálati módszert adott a későbbi korok ítészeinek, mellyel jóval könnyebb felfedezni a hamisítványokat.
„Ha előkerül egy atipikus Munkácsy, még nem bizonyítja azt, hogy hamisítványról van szó” – foglalta össze ezt a fajta hamisítást a művészettörténész. „De a szakértők sokkal óvatosabban fognak eljárni. Manapság már nem is egyedüliként döntenek, inkább többen, konzíliumként vizsgálják meg a vitatott alkotásokat.”

A hamisítványok sorsa

A korai hamisítványoknál láthattuk, hogy sok esetben majdnem ugyanolyan értékesek, mint az eredetiek. Manapság már meg kellene semmisíteni ezeket a képeket, szobrokat, hiszen előbb-utóbb újra felbukkannak a műkincskereskedelemben, és új „áldozatokat szedhetnek”.
Míg Franciaországban évtizedek óta működik már egy műkincsrendőrség, ahol kifejezetten a hamisítókkal és a hamisítványokkal veszik fel a versenyt, addig hazánkban a hamisítványok léte sok esetben csak a szakértő, a régi és az új tulajdonos között marad. Külföldön a nagy aukciós házak akár 30 éves visszavásárlási garanciát is adnak egy-egy festményhez, nálunk ez a legjobb esetben is csak két-három év.

A REÖK előadássorozata

Nátyi Róbert élvezetes előadásában a hallgatóság megismerkedhetett a másolatok és a hamisítványok között húzódó határokkal, a hamisítványok művészettörténeti módszerrel történő felismerésével, és Meegeren hamisítástörténeti működésével. A sorozat következő része a festmények hamisításának modern történetét dolgozza majd fel, hazai rendőrségi esetek tanulságai alapján.
A következő előadásra – mely ingyenesen látogatható – 2012. október 11-én délután 16 órai kezdettel a REÖK-palotában kerül sor.