Lisztérzékeny Nap Szegeden

Idén immár jubileumi, 10. alkalommal rendezi meg a Szegedi Lisztérzékeny Napot 2012. október 13-án a CÖLI Lisztérzékenyek Közhasznú Egyesülete. Az érdeklődők szakmai előadásokon, ingyenes szűrővizsgálaton vehetnek részt, valamint gluténmentes élelmiszer-gyártók, forgalmazók bemutatói, akciós vására várja a látogatókat.

A Dugonics András Piarista Gimnáziumban (Szeged, Bálint S. u. 14.) október 13-án 10 órakor kezdődő rendezvényre mindazokat várják, akik lisztérzékenyek, vagy egy gyorsteszt segítségével szeretnék megtudni, hogy érzékenyek-e a gluténtartalmú élelmiszerekre.
Az iskola aulájában 10 órától dr. Katona Renáta a gluténmentes vitaminokról és étrend-kiegészítőkről tart előadást, a tornateremben pedig 10.30-tól kóstolók, termékbemutatók, akciós vásárlási lehetőségek várják az érdeklődőket.

Szűrővizsgálatok

A vizsgálatokon való részvétel ingyenes, de a szervezés sikeressége érdekében előzetes regisztrációhoz kötött. Személyes regisztráció:
Kígyó Patika (Szeged, Klauzál tér 3.) – Balázs Ágnesnél
Táplálék Allergia Centrum (Szeged, Tavasz u. 11.)
Diétázók Boltja (Szeged, Hajnóczy u. 22.)

Száz ingyenes lisztérzékenységi gyorsteszt elvégzésére van lehetősége az egyesületnek. Jelentkezni személyesen a fenti helyszíneken lehetséges. Az egyesület célja, hogy elsődlegesen családszűrést végezzenek, ezért az érintett családok jelentkezését várják (pl: testvér, anya, apa). Elektronikus úton is van mód a lisztérzékenységi tesztre történő jelentkezésre:
email: berkibeja@gmail.com
További információ szintén itt kérhető, illetve személyesen a 20/245-44-03 telefonszámon.

A rendezvény támogatói

A lisztérzékenység

A lisztérzékenység (másnéven: cöliákia vagy coeliakia, nem trópusi sprue, permanens gluténérzékenység, gluténszenzitív enteropátia, glutén-intolerancia) az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség. Kiváltója a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin, amit az ember normálisan az étkezései során fogyaszt el. A lisztérzékenység leggyakoribb formájában glutén fogyasztása hatására jellegzetesen sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. Kezelése gluténmentes diétával lehetséges, de gyógyítani egyelőre nem lehet, a diétát egész életen át kell tartani.

Előfordulás

Előfordulása a világon nagyon különböző. Japánban és fekete Afrikában a betegség például ismeretlen, Európában viszonylag gyakori. Az úgynevezett jéghegy-elmélet szerint a tüneteket mutató és felismert cöliákia az összes esetek mindössze 12%-a, hiszen az emésztőrendszeri tünetek nem minden esetben egyértelműek. Ez magyarázhatja az előfordulásban mutatkozó nagy eltéréseket is.
Feltűnően gyakoribb ikrek – egypetéjűeknél az esetek háromnegyedében a pár mindkét tagja beteg – és cukorbeteg gyerekek körében. A betegek túlnyomó többsége (70%) nő. A magyarországi előfordulásra vonatkozó adatok is részben becsültek. Egy 2002-es felmérés szerint minden 344. ember lisztérzékeny. Gyerekek körében készített vizsgálatok ennél sokkal gyakoribb előfordulást mutattak.
A betegek száma mindenesetre az utóbbi időben enyhe emelkedést mutat, ami adódhat abból, hogy a betegség megismerésével és a diagnosztikai módszerek tökéletesedésével egyre több esetet ismerünk fel, és abból is, hogy a cöliákiások családjában az előfordulás viszonylag magas, és családon belül hamarabb kiderül a betegség. Valószínű, hogy minden századik magyar ember érintett.

A betegség tünetei

A cöliákia legtípusosabb tünetei a hasmenés, akaratlan, kóros fogyás és a gyengeség. Ezek a diagnosztizált lisztérzékenyek 80 százalékára jellemzők.
Régen a tipikus tünetek alapján a lisztérzékenységet gyerekkorban kezdődő betegségnek tartották, de ma már tudjuk, hogy felnőttekben is igen gyakori. Azoknál a felnőtteknél, akiknek gyerekkorában a betegséget jellemző tünetek híján nem fedezték fel, felnőttkorban is nem típusos tünetek jellegzetesek, s így a betegség felismerése nehezebb.

Típusos gyermekkori tünetek

A panaszok többnyire 14-18 hónapos korban, legkésőbb 3-5 éves korig, a lisztes táplálék bevezetését követően kezdődnek. A gyerekek étvágytalanná válnak, hánynak, hasuk jellegzetesen előredomborodik a fokozott bélgáz-képződés, a béltartalom nagy mennyisége és a hasfal izomzatának ernyedtsége miatt (pókhas). Tetemes mennyiségű székletük bűzös, csomós állagú, láthatóan sok zsírt tartalmaz, mert a bélbolyhok károsodásakor először a zsírfelszívás sérül. A bőr alatti zsírszövet kevesebb a normálisnál, a végtagok feltűnően vékonyak, a pókhas így még feltűnőbb.
Az alultápláltság miatt visszamaradnak a fejlődésben, kicsik, vitaminhiány, elsősorban a zsírban oldódó vitaminok hiányában fellépő betegségek, vérszegénység mutatkoznak. Az ilyen gyerekek kedvetlenek, nyűgösek, ingerlékenyek, nem játszanak, figyelmüket nehéz lekötni. Fáradtak, kimerültek, szívesebben fekszenek.

Felnőttkori tünetek
A felnőtteknél 20-50, leggyakrabban 35-40 éves kor között jelennek meg az emésztőrendszeri tünetek, de nagyjából felüknél ezek teljesen elmaradhatnak. Minél későbbi életkorban fejlődik ki a betegség, annál jelentéktelenebbnek tűnő és különfélébb tünetekben nyilvánul meg.
Egyik legjellemzőbb az elhúzódó, illetve ismételten jelentkező hasmenés, de székrekedés is előfordulhat. A széklet nagy tömegű, szabad szemmel is láthatóan nagy mennyiségű zsírt tartalmaz. A beteg puffadásra panaszkodik.
A felszívódás zavara miatt idővel másodlagos tünetek jelentkeznek. Az emésztőrendszeri tünetek nélküli felnőtteknél inkább ezek a másodlagos, illetve nem típusos tünetek észlelhetők, így ők általában sokkal később kerülnek orvoshoz.

forrás: babaszoba.hu