„A gyanú szinte kivétel nélkül a rossz állapotú, nem megfelelően karban tartott tüzelő-fűtőberendezések és kémények alkalmazása során merült fel” – hangsúlyozta Arany-Tóth Attila, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. „A megfelelő tervezés nélkül beépített új fűtőberendezések, vagy légelszívók üzembe helyezése is problémát okozhat.”
Szén-monoxid a gyilkos gáz
A szén-monoxid, ez a színtelen, szagtalan, ám rendkívül mérgező gáz a tökéletlen égés alkalmával keletkezik, ilyenkor nem jut megfelelő mennyiségű oxigén az égés folyamatához. Ezt a helyzetet okozhatja a hibás fűtőberendezés mellett a nem megfelelő mennyiségű levegőt biztosító kémény, továbbá az, ha az addig alkalmazott eszközökön túl több, vagy egy újabb, de nagyobb teljesítményű kályhát, kazánt vagy kandallót helyeznek üzembe az épületben.Ezen eszközök megfelelő működését csak szakemberek garantálhatják, ezért azok üzembe helyezése előtt a gázszolgáltató, vagy a kéményseprést biztosító cég hozzájárulását kell kérni.
Óvatosan a szagelszívóval
A szén-monoxid kialakulását segítheti elő, ha közös légtérben, egy időben működtetnek fűtőberendezést és légelszívó berendezést. Ez utóbbi általában nagyobb teljesítményű elszívást produkálva a fűtőberendezés kéményében megfordíthatja a gázok áramlását, és az égéstermékek a lakás légterébe kerülve mérgezést okozhat.A szénmonoxid mérgezés jele lehet a fejfájás és a végtagok elnehezülése, romló koordinációja, ilyenkor azonnal el kell zárni a fűtőberendezést, és a lakást ki kell szellőztetni, és orvosi segítséget kell kérni, valamint a tűzoltókat is értesíteni kell. Amennyiben a gyanú beigazolódik, a fűtőberendezést és a kéményt szakemberekkel kell átvizsgáltatni és kijavíttatni, illetve a további működéshez az általuk megszabott feltételeket teljesíteni.
A megelőzést szolgálja, ha szénmonoxid-jelzőt szereltetünk fel a lakásban, amely a veszélyes gáz megjelenését erős hanggal jelzi, és használatával megelőzhetőek az akár halálhoz is vezető tünetek.