Palackozott víz – mintha üvegbe zárt levegőt vennénk?

Afrikában élő emberek képtelenek elhinni azt, hogy míg mi palackozva kapjuk a vizet a legközelebbi boltban, ráadásul fizetünk is ezért, addig ők kilométereket gyalogolnak érte. Sokaknak a napi bevásárlás része, hogy a kosarukba 1-2 üveg palackozott szénsavas vagy mentes ásványvizet raknak, vagy nagybevásárláskor kartonszámra veszik a PET palackokba töltött, ásványi anyagokkal dúsított vizet.



A boltok kínálatában megtalálhatóak úgy oxigénnel dúsított, mint a magas illetve alacsony nátriumtartalmú, ásványi anyagokkal dúsított vagy babáknak szánt vizek. Ezeknek mára ízesített változatai is forgalomban vannak.

Ásványvízhez palack is jár

Vásárláskor bele sem gondolunk, hogy minden 1,5 liternyi vízhez külön műanyag palackot is veszünk, melyeknek nagy része sajnos nem kerül újrahasznosításra, emellett előállításukhoz kőolaj, megsemmisítésükhöz pedig elégetés szükséges. Az eldobált üvegek összegyűjtése az autóutak mellől, folyókból, természetvédelmi területekről milliókba és milliárdokba kerül. Magyarországon 1,2 milliárd palack kerül éves szinten forgalomba (ebben benne vannak az üdítősüvegek is).

Jobb ízű a vásárolt?

Sokan azzal indokolják a palackozott ásványvíz fogyasztását, hogy lakóhelyükön nem jó a víz minősége, nem „ízlik” – már amennyire egy színtelen, szagtalan, folyékony halmazállapotú anyagnak lehet íze –, esetleg szennyezett. A fejlett országokban a csapvizet jobban ellenőrzik, mint a boltokban árult élelmiszereket. Szigorú előírásoknak kell megfelelnie, hogy egészségügyi szempontból kifogástalanul fogyasztható legyen.
Azok, akik napi szinten kizárólagosan fogyasztják az ásványi anyagokkal dúsított vizet, kockázatnak teszik ki magukat, hiszen ezek az anyagok esetlegesen túlságosan feldúsulhatnak a szervezetben és akár vesekő is kialakulhat a lerakódásokból. Azok, akik a csapvizet azért nem isszák, mert jobban szeretik a szénsavas vizeket, beszerezhetnek szódásszifonokat, patronokat, szódavízkészítő készülékeket, melyek akár hosszú ideig is használhatók, és több ezer PET palackot váltanak ki az évek alatt egyetlen háztartásban.

Minőség a csapból

A csapvíz íze és minősége nem csak a szolgáltatók kellő odafigyelésén és a szolgáltatott vízen múlik, az otthoni vízvezeték rendszer karbantartása, tisztítása is szükséges, hogy megfelelő minőségű és jóízű vizet ihassunk. A Szegedet és Algyőt vízzel ellátó Szegedi Vízmű Zrt. az ivóvizet 180-560 m mélyen lévő, védett rétegre telepített mélyfúrású kutakból nyeri. A vízmű laboratóriumában rendkívül szigorú szabályok szerint vizsgálják az ivóvíz fizikai- és kémiai tulajdonságait. Az ivóvíz paramétereinek a 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet (az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről) előírásainak kell megfelelnie.
A jogszabály tartalmazza többek között az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket, a vízminőség-ellenőrzési követelményeket, a vízminőség ellenőrzésével, továbbá a vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírásokat. Bakterológiai szempontból az elemzéseket a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézete végzi. A Vízmű szakemberei kéthetente végeznek minőség vizsgálatot az ivóvízhálózatból a város 28 fogyasztói helyén, a vízmű telepeken és a víztornyokban – ez évente több ezer mintavételt és több mint tízezer vizsgálatot jelent. Ezen felül az ÁNTSZ szúrópróbaszerűen ellenőrzi a víz minőségét.
A Szegedi Vízmű által szolgáltatott víz nagyon jó minőségű, szennyeződésektől mentes víz. Nincs szükség tisztításra, a hálózatban a másodlagos vízminőség romlás megakadályozására a vízbiztonsági rendszer előírásai szerinti minimális mennyiségű klórgázt adagolnak. A vízbiztonság területén – a víziközmű szolgáltatók közül az elsők között – jelentős eredményt értek el idén: áprilisban jóváhagyta a hatóság az Ivóvízbiztonsági tervet, ezzel ismét jelentős lépést tett a Vízmű a még biztonságosabb ivóvíz szolgáltatás felé.

A szegedi víz átlagos hőfoka 22-25°C, közepesen kemény víznek számít, átlagos nátriumtartalma 43,2 mg/l. Az arzén átlagos mennyisége az egészségügyi határérték alatt van, ezen felül a toxikus fémtartalma (kadmium, réz, króm, higany, ólom, szelén, nikkel) gyakorlatilag 0%.
Szeged valamint Algyő területén összesen közel 175.000 lakos számára biztosítja az ivóvíz ellátást a Szegedi Vízmű Zrt., és átlagosan 30-33 ezer köbméter vizet termel naponta. Az idei csúcsfogyasztás 37.408 m3 (2012. augusztus 24.), kánikulai napra esett, míg a minimum 26.091 m3 (2012. április 9.) volt.

A szennyes dolgok

A Szegeden keletkező szennyvíz és csapadékvíz a Szeged Városi Szennyvíztisztító Telepre kerül, ahol mechanikai és biológiai tisztítást követően a Tiszába vezetik. A szennyvíztisztító üzemelése során az Európai Uniós követelményeknek megfelelő, magyar jogszabályok szerint megállapított határértékre tisztított szennyvíz kerülhet csak a folyóba. Ez a víz jellemzően jobb minőségű és tisztább, mint ami eredetileg a folyó vizét jellemzi. A Vízmű által szolgáltatott víz forrása tehát a 180-560 m mélyen lévő fúrt kutak, míg a víz végállomása a Tisza.

Vélemények 

A Szeged Panoráma a városi vízről kérdezett meg néhány egyetemistát:
Nóra: „Szerintem városfüggő, hogy hol mennyi palackozott vizet vesznek. Én, ha boltban vásárolok, csak a szénsavas változatát veszem, de ezeket a palackokat általában csapvízzel töltöm újra.”

Péter: „Nem szegedi lévén azt mondhatom, hogy szívesebben veszek palackozott vizet, mivel az itteni csapvíz nekem nem ízlik. Otthon kristálytiszta víz folyik, Szegeden ezt sajnos nem tapasztalom.”

Zsanett: „Az ötödik emeleten lakom, és az a tapasztalatom, hogy elég meleg a víz, így nem esik jól fogyasztani, így én is szívesebben veszem és iszom az ásványvizeket. Mellesleg van, ahol elég büdös és fura ízű víz folyik a csapból.”

Réka: „A csapvíz mellett teszem le a voksomat, mert egyszerűbb a csapból megengedni a vizet. Persze, ha utazom vagy elmegyek otthonról, szoktam boltban is vásárolni ásványvizet.”

István: „A családom szívesen fogyaszt ásványvizet, de jómagam, ha szénsavas innivalóra vágyom, akkor inkább szódát iszom. Egyébként elégedett vagyok a szegedi víz minőségével, így bátran ajánlom fogyasztásra.”

Szóda – a szegedi hagyomány

Mint az a fentiekből is látszik, eltérőek a vélemények a szegedi víz minőségével kapcsolatban. Mindenkinek ízlés dolga, hogy milyen vizet fogyaszt szívesen. Érdemes utánagondolni, hogy milyen alternatívái lehetnek a csapvíznek.
Szegeden nagy hagyománya van például a szódavíz fogyasztásnak. A hazai szikvízgyártás alapjait Jedlik Ányos rakta le az 1826-ban elért eredményeivel. A város legrégebbi szikvízkészítő családi vállalkozása a Bánffi-családé, akik több mint száz éve foglalkoznak ezzel. A múlt században – és napjainkban is – közkedvelt felhasználási módja a szódának a fröccskészítés, mert az igazi fröccsöt nem ásványvízzel, hanem szódával isszák. A szódás palackok kímélik a környezetet is, hiszen ha kiürültek nem kell őket eldobni, mert vissza lehet vinni a gyártóhoz, ahol cserébe új, már teli palackot kapunk.
Érdemes tehát utánagondolni, hogy megéri-e a boltban megvenni sokszoros áron a palackozott ásványvizet, terhelve a környezetet, hiszen a csapból is jó minőségű, tiszta víz folyik.

Illés Réka

A Szegedi Vízmű Zrt. weblapja