Bontják a Millennium úszóházat

A bontás

A tápéi jachtkikötőben elsüllyedt Szőke Tisza „pótlására” szerették volna megépíteni azt a gigantikusra méretezett úszóhajót, mely végül a szegedi medencés kikötőben szenderült nyugalomra. Az úszómű körül már építése előtt, és egész „élete” alatt a botrány szele lengedezett. Az viszont már korántsem meglepő, hogy ebben a projektben is százmilliók tűntek el.

„A Millennium Úszóház Szeged belvárosának Tisza parti szakaszára tervezett, a folyón állóhajóként üzemelő, katamarán kialakítású úszómű. A tervezett 4608 m2-es hasznos területen elhelyezést nyert egy 1877 m2 alapterületű szálloda és több, a szórakozni és kikapcsolódni vágyó vendégek igényeit kielégítő üzlet-, illetve szórakoztató helyiség” – olvasható a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő ZRt. összeállításában. Az MBV Zrt. a Derekegyház, Ördöngős u. 31. száma alá bejegyzett és a hajó félkész állapotánál csődöt jelentett Millennium-úszóháza Kft. felszámolása során próbálta értékesíteni az úszóhajót.

A Millennium 2002 tavaszán Tápénál

Szálloda, kaszinó, éttermek

A szálloda és vendéglátóipari komplexumnak szánt Millenniumot két 1300 tonnás uszályból készített katamarán rendszerű hajóra építették fel. Az uszályok hossza 80 méter, szélessége 10 méter, és egymástól való távolságuk szintén 10 méter, így a háromszintes úszómű összesen 2400 m2 alapterületű lett.
A katamarán-szerkezet építési munkálatait a tápéi Mahart Tiszayacht Kft. végezte el. Annak ellenére, hogy a projekt sokkal jobban felszerelt gyáraknak is feladta volna a leckét, a Tiszayacht − leküzdve a felmerülő nehézségeket − megoldotta a feladatot, amelynek során először a két testet építették át egyenként a sólyán, majd az összekötő fedélzetszerkezet, illetve a felépítmény szerelése már a vízen történt.
A tervek szerint az állóhajó három szintjén a következő szolgáltatásoknak helyt adó egységek lettek kialakítva: szálloda, étterem, pub, söröző, bár, bálterem, különterem, kaszinó, disco, szépségszalon, üzletek, napozóterasz medencével.

Négy fedélzetnyi szórakozás

A Millenniumon a tervek szerint négy szinten lehetett volna szórakozni, pihenni, étkezni, szépülni és napozni. Az alsó fedélzeten kapott helyet egy szépségszalon és egy éjszakai bár, valamint a kiszolgáló és műszaki helyiségek.
Ez a rész 60-70 %-os készenléti állapotban volt, az oldalfalak és mennyezetek gipszkartonos szerkezete legtöbb helyen elkészült a szigeteléssel együtt. A mennyezeten az elektromos kábelezés teljesen, és a falakon a csatlakozást több helyen kiépítették.
A főfedélzetre került egy recepció, kilenc szállodai szoba, két különterem, étterem, üzlethelyiségek, butikok, egy kávézó valamint a söröző.
Itt a falak, mennyezetek, üzlethelyiségek, kommunális helyiségek, a szállodai szobák a berendezéseken kívül 70-75 %-os készültségűek voltak. Az ezen a szinten található nagy terjedelmű és belmagasságú bálterem körül helyezkednek el a szolgáltató üzletek, valamint elszeparálva a szállodai egység is, melyhez étterem is tartozik.
„A nyílászárók igényesek, egyedi gyártásúak, igen jó minőségűek, és hőszigetelt üveggel vannak ellátva. Az üzletek, mosdók, WC-k helyiségei kialakítottak, és több mellékhelyiség hidegburkolása is befejeződött. A felsőfedélzet területén egy galériát alakítottak ki, ami pontosan a főfedélzeti bálterem fölött helyezkedik el” – olvasható az MBV Zrt. összeállításában.
A felsőfedélzeten 23 szállodai szoba, a melegkonyha, egy bár, játékterem és a diszkó kapott helyet, melyeket szintén 70-75%-ban, de berendezés nélkül készítettek el.
A napozófedélzetet képező tetőszerkezeten a burkolat csak alapszintig, vagyis csak a betonburkolatig készült el. A szállodai szobák felülvilágítói és a bálterem felülvilágítói a helyükre kerültek és az úszómedence is szerkezetileg kész volt, tehát ezen a fedélzeti szinten csak a legszükségesebb munkák valósultak meg.

Grandiózus méretek

A szállodai részleg esetében 39 darab 20 m2-es szoba és 3 darab 35 m2-es lakosztály, két 52 m2-es különterem és egy 800 m2-es bálterem állt volna a szórakozni, pihenni vágyók rendelkezésére. Emellett a Poseidon névre keresztelt 200 m2-es bár, egy 240 m2-es kaszinó, 288 m2-en jachtklub 100 darab kabinnal valamint a 100 m2-es söröző, illetve a 400 m2-es disco is várta volna a vendégeket. A napozófedélzeten egy 12,5x5 méteres medencében lubickolhattak volna, illetve 2400 m2-es napozóteraszról lehetett volna letekinteni az alant lustán hömpölygő Tiszára.
Azonban ezek a méretek, valamint az egész úszómű 1216 tonna vízkiszorítása már sokakban aggodalmat keltett, hiszen egy ekkora alkalmatosság elszabadulása esetén akár a Belvárosi hídban is végzetes kárt okozhatott volna. De alacsony vízállás esetén annyira be kellett volna engedni a folyó közepe felé, hogy szinte teljesen elzárta volna a hajóutat. Felmerült, hogy Szerbián keresztül a Dunán felvontatják majd Budapestre, de az úszóhajó a becsei zsilipbe nem fért volna bele.

Millennium a medencés kikötőben vesztegelve

Problémák az építés során

Bogár György hajóépítő mérnök a Hajós Füzetek 2004 februári számában közölt tanulmányában kétkedését fejezte ki a Millenniummal kapcsolatban.

..annyira csendben, hogy a szakmán belül sem tudott róla mindenki, Szegeden „majdnem” elkészült Európa második legnagyobb állóhajója, a Millennium Úszóház. A projekt sok tekintetben tipikus, mai magyar történet, rengeteg tanulsággal, mind műszakilag, mind számtalan egyéb vonatkozásban… A tervezési paraméterek tekintetében már az induláskor merültek fel aggályok. A 30 m vízvonalszélesség melletti 33 m teljes szélesség és a tervezett kikötőhely mederviszonyai miatt szükséges 40 m körüli bejáróhíd hosszúság túlságosan is soknak tűnt a hajózóút szempontjából, de a beruházó ragaszkodott az elképzeléséhez…
A létesítmény energiaellátását, a jóváhagyott tervek szerint, saját aggregátorok biztosítják. A meghajtás gázmotorokkal történik, a városi gázhálózatról való táplálással. A kikötőhely kialakítása biztosítja továbbá a csatlakozást a városi vízműre, valamint a csatornahálózatra is, amellyel a hajó saját rendszerei lényegesen egyszerűsödnek, és az üzemeltetés is környezetbarát marad. Az energiaközpont már a méretei miatt sem a hajóban kapott helyet, hanem − a központi folyadékhűtővel és a hűtőtoronnyal együtt − a két bejáróhidat megtámasztó kikötőpontonok egyikében, így egyrészt a zaj- rezgés- és hőszigetelést könnyebb megoldani, másrészt a gépterek nem csökkentik a hasznos, bérbe adható terek volumenét…
…
A beruházó nem tud kifogyni a módosítási ötletekből, ezért minden más területtel sorozatosan konfliktusba kerül, miközben átveszi a vezető tervező szerepét.
…
…a projekt, ami most hajónak kissé „épületes”, épületnek viszont túlságosan is hajó kinézetű. Hajónak, néhány oda nem illő részlettől eltekintve, talán még jobban elmegy, sőt szégyenkezés nélkül vállalható, a baj csak az, hogy miközben a belső munkálatoknál több szerep jutott a vakolókanálnak, mint a hegesztőpálcának, kissé túlsúlyos lett. Ez adja talán a legfontosabb tanulságot:
Egy úszóművet akkor is hajóként kell építeni, ha az „úszó ház”, különben elsüllyed, a beruházó pénzével együtt. Ha valakinek ahhoz van kedve és pénze, úszó várat is építhet, de csakis hajóépítési módszerekkel, hajóépítő anyagokból.

„Dögnagy és félkész”

Élet és Irodalom 2002. november 15.

Még ép felsőfedélzettel

Több mint szimbolikus, ahogy a szeged-tápéi kikötőben lebeg a vízen egy úszó monstrum, Millennium Úszóház névvel. A máris dögnagy, de csak félkész ezerháromszáz tonnás, négyemeletes szórakoztató víziváros jelenleg arra vár, hogy leúsztassák a Tiszán valahová, ahol biztonságos módon kihúzza a telet. A kisszerű problémát az jelenti, hogy a befektetőknek nemcsak az úszóház befejezésére nincs pénze, de arra sem, hogy a vontatást és a biztonságos rögzítést megoldják. Ez mindössze azért jelenthet gondot, mert ha a most nem kimondottan megfelelő helyen rostokoló Millennium elszabadul az ár miatt, akkor mindkét szegedi híd összedőlhet (lévén, kiüti a pilléreket), hiába nevezték el ünnepélyes keretek közt számunkra előző, gondos városvezetőink az évtizedek óta álló hidakat. Az Orbán-kormánytól a Széchenyi-terven nyert hetvenötmillió éppen elég lenne a monstrum elvontatására és rögzítésére – de azt már rég fölfalta az építkezés. Így hát marad két lehetőség. Először is – a város pénzén – elvontatják az úszóházat, és kiállítják a „Szeged elfuserált relikviái” fakultatív turistaprogram keretében, ahol a látogatók – természetesen zsíros profitért – megcsodálhatják még a lepusztult Hági éttermet, a kietlen újszegedi Ligetet, valamint a lassan szétrohadó régi Hungáriát (leánykori nevén Kass-szálló) is. A másik lehetőség kissé bonyolultabb: eszerint a Kass-szálló még felhasználható részeit építsék be a Millennium Úszóházba – hátha végre befejeződik valamilyen idegenforgalmi nagyberuházás Szeged városában. Persze, az is lehet, hogy kisebbet álmodni több lett volna.

A hajó, mely örökre itt marad – hát kezdjünk vele végre valamit!

Az Alsóváros blog 2010. augusztus 31-én így ír

Felsőfedélzet lebontva

No hát idáig tartott a Széchenyi terves fideszes állom: Közép-Európa legnagyobb vízi szórakoztatóközpontja. A csókosok felvették érte a 75 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást, meg a 300 milliós alacsony kamatozású MFB hitel, azután gyorsan csődbe mentek és itt hagyták nekünk félkészen. Mert ez a roncs bizony már 2002 óta, tehát 8 (!) éve itt rohad a szegedi medencés kikötőben.
Valójában sosem készült el. Valójában mozdulni sem tud önállóan. Valójában akkora, hogy se Törökbecse alá, se Kisköre fölé nem tud zsilipelni. De még a szegedi híd alatt is csak speciális vízállás esetén tud átbújni. Tehát itt fog rohadni örökre, ha csak nem kezdünk vele valamit.
Legalább kezdjünk el gondolkodni róla együtt, hogy mentsük, ami még menthető ezen a szerencsétlen álom-hajókiránduláson!

Kísértethajó Szegeden

A Népszabadság is cikkezett a hajóról

Az államnak eddig 350 millió forintjába került a Tisza-partjára, még az Orbán-éra alatt álmodott Millennium Úszóház.
A vízi építmény sorsa egyelőre bizonytalan, az építtető, a Millennium Úszóház Kft. a munkálatokkal leállt, júliustól pedig a törlesztő részleteket sem volt képes fizetni a Magyar Fejlesztési Banknak, ezért az felmondta a beruházáshoz nyújtott hitelt. A generál-kivitelező, a szentesi székhelyű M.R.P. Kft. egyes alvállalkozók elvégzett munkáját sem fizette ki, ezért egyikük az általa beépített anyagot kiszerelte a félkész építményből.

Valóban kísértethajó lett

A HVG 2002. november 19-én így ír

Széchenyi-pénz egy mulatónak
Mulatóhajó kialakítását támogatta 75 millió forinttal a Gazdasági Minisztérium a Széchenyi-tervből (a hajón a tervek szerint 30 szobás hotel is üzemel majd). A működtető cég, a 2000 októberében alakult, 63,5 millió forintos törzstőkéjű derekegyházi Millennium-Úszóház Kft. (MÚ) környezetében a teljes beruházás értékét egymilliárd forintra becsülik. A két dunai uszályból kialakítandó intézmény háromszintes lesz. Az 5500 négyzetméteres, mintegy 1200 vendég befogadására alkalmas, a szegedi Tisza-rakparton kikötött hajón diszkóbár, söröző, étterem és kaszinó is üzemel majd. A Matyej Pál orosházi és Mészáros Rudolf szegedi vállalkozók, illetve áttételesen a delaware-i Douglas International Inc. tulajdonában lévő MÚ Kft.-nél visszautasítják, hogy az úszóhajón – a szegediek számára rossz emlékű Szőke Tisza analógiájára – „frivol” szolgáltatások is elérhetők lennének, s mint a HVG-nek mondták, a tisztes üzlet garanciája, hogy konferencia- és báltermet is üzemeltetni fognak. Szintén cáfolták, hogy gondok lennének a május 21-én (Szeged napján) megnyitni tervezett mulatóhajó hatósági engedélyeivel: a MÚ Kft. szerint a Hajózási Főfelügyelet csupán hiánypótlást kért, amit teljesítettek.

A Magyar Nemzet 2002. november 14-én már az úszóhajó elvontatásáról cikkezett

Néhány nap múlva biztonságos helyre vontatják a tápéi hajóüzemben veszteglő Millennium Úszóházat, amely jelenlegi helyén katasztrófával fenyegetheti a két szegedi Tisza-hidat – tájékoztatta lapunkat Oltványi József, a monstrum elvontatására vállalkozó Szeviép Rt. út- és vízépítő igazgatója.
Szakemberek már korábban figyelmeztették a Millennium Úszóház építtetőit, hogy a Tisza vízállásának rohamos növekedésével a 33 méter széles, 83 méter hosszú és 1300 tonnás mű komoly veszélyt jelenthet a két szegedi hídra, minthogy a tápéi kikötőben nincs biztonságosan rögzítve.
A vízi monstrum napokkal ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank vagyonkezelőjének a birtokába került, miután a Millennium Úszóház Kft. megszegte a pénzintézettel kötött szerződést. Budavári Katalin, a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. igazgatója lapunknak elmondta: már benyújtották az elvontatáshoz szükséges engedélykérelmet.
Török Imre György, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatója szerint az engedélyek kiadásáról mielőbb dönteni kell. Szegednél ugyanis a Tisza vízszintje apadni kezdett.

Hosszú évek csendje és csődök sora

Az országos sajtót is bejárt Millennium úszóhajó ezek után hosszú évekre a medencés kikötő csendjében bújt meg, miközben a körülötte tevékenykedő kisebb nagyobb cégeket szép sorjában felszámolták. Csak az a fránya néhány száz millió forint nem került elő sohasem!

A szeged24.hu 2012. szeptember 21-én beszámolója a bontásról

Mint a hajó tulajdonosaként bejegyzett Pannon-Hajó 2000 Kft.– melynek a tulajdonosa a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. – vezetőjétől, Vincze Andrástól megtudtuk, éveken át próbálták értékesíteni a Millenniumot, de mára kiderült, ilyen válság idején, mint amilyen most is bénítja a gazdaságot, nincs esélye annak, hogy olyan új befektetőt találjanak, aki fantáziát látna az úszóház továbbépítésében. Ezért döntöttek a lebontás mellett. Remélik, mihamarabb elkészülnek a teljes szétszereléssel.

A Millennium „sohaelnemkészült” úszóhajó, szórakoztató és szállodakomplexum méltán felsorakozhat a Világ utcája és számos más csodálatos, grandiózus szegedi... pénzlenyúlás mellé. Béke poraira? Van-e, aki egy csepp könnyet is tudna ejteni? Aligha!