Időnként Szegeden is szinte központi témává válik a parkolás helyzete, annak az ára, hol pedig a létező, vagy épp nem létező helyek miatt. Most ne révedjünk a múltba, ne arról beszéljünk, hogy jó, avagy rossz döntés volt-e az Arany János és a Dózsa György utca sarkán álló parkolóház felépítése, és milyen botrányok övezték megszületését, hanem nézzük meg, mi is történik, amikor belépünk a kapuján, mi történik, amikor kiszállunk az autóból.
Első megközelítésre talán sokakat elriaszt az, ha gépek hozzák-viszik a kocsiját. Nyilván féltjük, hiszen nem látjuk, mi is történik az épület belsejében. Forrai Gáborral, az SZKT Parkolási Üzletágának igazgatójával együtt tekintettük meg, mi is zajlik a parkolóház mélyén. A csalódás kellemes volt!
Beállás
Egy viszonylag nagy autónak számító VW Caddy-vel próbáltam ki a parkolást. Kissé talán kényelmetlennek tűnik a parkolóház bejáratához való bekanyarodás, azonban a bejáratnál már a segítőkész alkalmazott és a haladás irányát jelző lámpák, feliratok nyújtottak támpontot. Miután a megfelelő helyre bekormányoztam a gépkocsit, kiszálltam és biztonság kedvéért a külső tükröket behajtottam. Csomag, táska kivétel, amire persze tábla is figyelmeztet, hiszen ha már „benyelte” az autót a rendszer, nehezebb visszaszaladni némi apróságért. Persze akkor sincs nagy gond, ha bennmaradt valami, csak némi időveszteség, mire újra ki- és beparkolunk a kocsival.Kézifék, ajtózár, riasztó
A kéziféket behúztam, majd kiszállva automatikus mozdulattal bezártam-beriasztottam a kocsit, mivel mégiscsak elhagyom… no nem a várost, csak az autót. „Felesleges bezárni, az autó üzemi területen lesz elhelyezve” – mondja nevetve Forrai igazgató úr. „Oda ember se bentről, se kintről nem tud bemenni”.És hogy mennyire igaza volt, azt a továbbiakban láthattam. A külső kapu becsukódása után a robot megkereste a jármű emelési pontjait, majd ráhelyezte a kocsit egy szállítóasztalra és egy adott program szerint a továbbvitte a parkolóház belsejébe. Persze a riasztó beindult, mivel a VW Caddy emelésérzékelővel is rendelkezik, ami ugyan kikapcsolható, de ezt az utcán nem szoktam megtenni.
Nem süti nap, nem veri eső
Az üzemi területen – ahogy az igazgató fogalmazott – nemcsak biztonságban, de az időjárás viszontagságaitól is védve van az autó. A nyolc emelet magasságban sorakozó „tárolórekeszekben” sem az eső nem áztatja – vagy épp télen a hó nem lepi be –, sem a nap nem pörköli kazánhőmérsékletűre a kocsi belsejét. Alig fél perc elteltével a VW becsusszant az egyik rekesz belsejébe, az emelésérzékelő riasztója is elhallgatott, a robot pedig újabb „autó-eledelért” indult. Ezúttal egy kisebb Citroën érkezett be a parkolóház feneketlennek tűnő gyomrába. Valóban, rengeteg hely volt még, ami talán az ingyenes rakpartnak, illetve a nyári viszonylagos pangásnak köszönhető.Áramszünet és a tűz
Joggal felmerülhet a kérdés, mi van abban az esetben, ha épp áramszünet van, netán tűz ütne ki az autók között. Az első esetre természetesen áramfejlesztő aggregátorok állnak a parkolóház rendelkezésére, melyek az esetleges áramszünet ideje alatt akár az összes autó kiadásához elegendő áramot tudnak termelni.Tűzveszély minden autónál fennáll, erről korábban több esetet is hallottunk már. Ezért is általános szabály, hogy semelyik parkolóházba nem lehet behajtani gázüzemű autóval, vagy olyannal, amelyiknek a belső terében tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak. A szegedi ház talapzatában erre az esetre egy óriási víztároló medencét helyeztek el, mely tűz esetén a minden szinten végigfutó nagynyomású vezetékeken keresztül el tudja árasztani a belső teret.
A hosszabb parkolás jobban megéri
Persze ezt a fajta parkolást nem a „kiszaladok-beszaladok” megállásra találták ki, hanem azoknak, akik hosszabb időt akarnak eltölteni, sőt biztonságban is szeretnék tudni a járművet.„Aki a környéken dolgozik, az reggel behozza ide a kocsit, délután pedig hazaindulhat vele” – magyarázza az igazgató. „Közben nem törik fel, nem húzzák meg, nem süti a nap, nem lesz a tetején hó.”
De még pótdíjat se kap a sofőr, ha épp túlcsúszik a matricás vagy a mobilos időn. Itt annyit fizet, amennyit állt. De mennyit is? Mindez a belvárosban? A SZEPARK weboldalán minden információ megtalálható.
Például ha turistaként, vagy vendégként érkeznénk a városba, és inkább gyalog, biciklivel, busszal, trolival, villamossal szeretnénk közlekedni, akkor három, egybefüggő napos parkolás jóval olcsóbb, mint a városban lukasztgatni a szelvényeket, vagy épp az sms-t nyomkodni. Ezt viszont nem árt előre közölni, hogy az automata ne számolja tovább a díjat.
De ha épp olyan szerencsések vagyunk, hogy hosszabb útra, netán repülővel nyaralni megyünk, átalánydíj ellenében itthon hagyhatjuk az autónkat, ami így biztonságban és az égi elemektől védve vár majd haza bennünket.
Olcsóbb mint az utcán
Amellett, hogy időtúllépés miatt „mikulászacskó” nem kerül a szélvédőre, még olcsóbb is a házban való parkolás. Munkanapokon reggel 7-től estig 240 Ft a díj, ráadásul mindez a zöld zónában, ahol egyébként 440 Ft-ot kellene fizetnünk. Este 7 után, valamint munkaszüneti és hétvégi napokon már csak 120 Ft az óránkénti díj. Nem kell tehát a mobilt nyomogatni, vagy több jegyet lyukasztani, fizetni pedig ráérünk a parkolás végén. Egy hosszabb tárgyalás, városházi ügyintézés, vagy épp esti színházlátogatás végén a kocsit mindig ott találjuk, ahol hagytuk. Nem éri tűző nap, eső, jégverés az autót, télen reggelente vagy épp a délutáni hazaindulás előtt nem kell kiásni a hóból.Előbújik az autó
Amint visszaérkeztünk a parkolóházhoz, a Dózsa György utca felől léphetünk be a diszpécserhez. A megkapott vonalkódos tikett és a fizetés után a rendszer máris hozza féltett kincsünket, épen, biztonságban. A köszönéstől számított egy percen belül már be is ülhettem a VW Caddy-be, majd a segítőkész alkalmazott irányításával kigurultam az utcára.Mindenképpen érdekes, de legfőképp biztonságos alternatívának tűnt számomra a parkolóház. Az egyre csökkenő belvárosi helyek, a folyamatos építkezések, torlódások, az állandóan teli rakpart talán egyre népszerűbbé fogja majd tenni ezt a helyet.
Persze a szegedi ember picit másként gondolkodik: szeretne lehetőleg az üzlet ajtajában, de legalábbis látótávolságban megállni, nehogy néhány méterrel többet kelljen gyalogolnia. Marad tehát a „keringő”, a jegylyukasztás, a mobilozás, és a kapkodás, nehogy lejárjon az időnk, nem beszélve a bosszúságról, amikor kedves autóstársunk ajtajának nyomát a sajátunkon megtaláljuk.
Folyamatosan nő a forgalom
A létesítmény forgalma folyamatosan nő, valami miatt azonban a szegediek mégsem zárták szívükbe a korszerű parkolóházat. Jelenleg hétköznapokon 50-60 százalék körüli kihasználtsággal üzemel reggel 8-tól délután 4, 5 vagy 6 óráig. A betárolási idő autónként 2 perc, ugyanennyi nagyjából a kitárolás. Ha torlódnak a járművek, akkor valóban várni kell néhány percet és lehet, ez riasztja el a potenciális ügyfeleket.A Szegedi Közlekedési Kft. parkolási üzletágának vezetőjétől, Forrai Gábortól megtudtuk, az árakat is úgy alakították ki, hogy a környékbeli utcákhoz képest itt fél áron parkolhatnak az autósok. Ráadásul a Parkolóház az év 365 napján, napi 24 órában várja az ügyfeleket.
A gázüzemű autók nem használhatják
Talán azt sem árt elmondani, ki milyen típusú autóval tudja használni a parkolóházat. Szélesség és magasságkorlátozás van érvényben, így minden autó, amelyik garázsba be tud állni, az itt is parkolhat. Kisbusz már nem fér be, mint ahogy 2 tonna feletti járművek sem. A gázzal üzemelő autók számára ugyancsak tilos a parkolóház használata, ez veszélyes, kiírás is figyelmezteti a járműtulajdonosokat.Ha a parkolóház környéki utcákból sikerül becsalogatni a kuncsaftokat, akkor gyakorlatilag az utca szabadul fel, amit a parkolási cég már rentábilisan tud üzemeltetni. Rendszerben szemlélve így jóval árnyaltabb a kép, és talán megéri üzemeltetni egy parkolóházat.