A Szent Korona

1978. január 6-án, egy amerikai küldöttség ünnepélyesen visszaadta a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, melyek több mint három évtized után tértek haza. A magyar állam önállóságának és függetlenségének ezeréves jelképe, a magyar nép legdrágább történelmi ereklyéje, ma az Országházban tekinthető meg.

1945 elején Szálasi Ferenc nyilas vezetőnek menekülnie kellett, a koronát magával vitte, mivel az volt a véleménye, hogy „a Szent Korona és az államfő elválaszthatatlanok egymástól”. A német kormány adott volna menedékhelyet a korona és a koronázási jelvények számára. A Szent Koronát tartalmazó ládát először Kőszegen őrizték, majd Szálasi intézkedésére 1945. január 12-én Velem községbe, onnan március 18-án osztrák (akkor német birodalmi) területre, a Mürzzuschlag melletti volt császári vadászkastély óvóhelyére vitték, majd Mariazellen keresztül a Salzburgtól keletre fekvő Atterseebe, végül a szomszédos Mattseebe szállították.

Az elrejtett korona

1945 áprilisában „a Szent Korona megmentése és biztonságba helyezése” érdekében a Szálasi által tartott utolsó koronatanács, majd a minisztertanács elhatározta, hogy a koronát elássák. A koronaőrség egyik tagjának visszaemlékezése szerint:

„Egy üres, elhagyott benzineshordót kettéfűrészeltünk, ebben a kétfenekű hordóban akartuk biztonságba helyezni a koronát. A hordó két darabját egybetoltuk, a koronát, a jogart, az országalmát, a koronázási kardot és a palástot lepedőkbe csavarva beletettük, és május 5-én este elástuk a tóparton”.

A tópart menti mocsaras részen eltüntették az ásás nyomait, a koronaőrző ládát pedig tovább vitték, mintha az ékszerek benne volnának. Május 9-én a koronaőrség teherautója, Szálasival és főembereivel együtt a 8. amerikai hadsereg fogságába került. Az amerikaiak megszerezték a koronázási ládát, majd a Szálasi szárnysegédjénél lévő kulcsot is, aki azt vallotta, hogy Szálasi parancsa szerint „halála esetén öt évig tartsák a korona hollétét titokban, s ha akkor nem a nemzetiszocialisták kormányozzák Magyarországot, adjuk át a koronát megőrzésre a Német Birodalom Führerének”. A láda azonban üres volt, végül – hosszas kihallgatás eredményeként – az egyik koronaőr elárulta, hogy Szálasi rendeletére Mattsee mellett, egy mocsárban elásták a koronát.

Előkerül a kincs

Megtalálták az olajoshordót, amelyben „egy láda volt, abban vászonba csavarba a korona, amelynek belseje, bélése – a szövetrész – már teljesen el volt rothadva, ki is kellett szedni belőle”. 1945 májusának utolsó napjaiban a koronát és a koronázási jelvényeket beszállították a majnai Frankfurtba, majd eltűnt a koronaőrség szeme elől. Az Amerikai Egyesült Államok őrizetébe került, előbb Európában, azután Amerikában. A korona visszaadását a magyar kormány nemzetközi fórumokon többször is szóvá tette, de eredménytelenül. A hivatalos nyilatkozat szerint: „a koronát úgy tekintik, mint a magyar nép különleges helyzetben lévő tulajdonát, amely az Egyesült Államok hatóságainál van letétben”. Mattsee plébániájának falán magyar-német feliratú emléktábla hirdeti, hogy 1945-ben itt időzött néhány napig a magyar Szent Korona. Az átadási ünnepségen Kádár János nem vett részt – egyes vélemények szerint Carter kérésére –, tiltakozásul a magyar vezetőket Amerikában ért attrocitások miatt.

1978. január 6. – hazatért a Szent Korona

A Szent Korona a Parlamentben

Új sajtótermékek a Somogyiban – Több mint félezer folyóirat a könyvtárban

2014-ben a könyvek és egyéb dokumentumok mellett megújult folyóirat-kínálattal is várja olvasóit a Somogyi-könyvtár!
A sokszínű kínálat egy része helyben lapozgatható, más része pedig kölcsönözhető. A kölcsönözhető folyóiratokról a Somogyi-könyvtár honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.

Januártól 25 új lap a folyóirat-olvasóban

Jelenleg 550-féle lapból válogathatnak a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasójának látogatói. A napi-, heti- és havilapok sokszínű kínálata januártól újabb 25 sajtótermékkel bővül. Ízelítő az újdonságokból:

Esküvői Divat, Maxima, Cosmoplitan
Újdonságaink közt akadnak olyanok, amelyek már régóta jelen vannak a lapkiadásban, de a Somogyi-könyvtárban az olvasók eddig még nem találkozhattak velük. Ilyen például az Esküvői Divat, Maxima, Marie Claire, Cosmopolitan vagy a Képmás magazin. Az új esztendőben már ezek a lapok is ott sorakoznak a polcokon.

5 perc angol, szabadidő, életmód

Az angolul tanuló olvasók az 5 perc angolt lapozhatják fel januártól. A film, színház rajongóit a Mozimánia és a Pepita című lapokkal várjuk. A szabadidő hasznos eltöltésére kaphatnak ötleteket olvasóink a Természetjáró Turista Magazinból, az Otthonok és Kertek és a Wellness –Életmódból.

Haszon Nőknek, Tudatos Szülők Lapja, Napút
Érdekes kiadványnak ígérkezik a Haszon Nőknek, az első gazdasági magazin, amelyet nők szerkesztenek, nőknek. A gyakorló szülők érdeklődésére tarthat számot a Kismama és a Tudatos Szülők Lapja.
Az irodalomkedvelőknek a Napút, a Búvópatak és az Irodalmi Magazint kínáljuk. Reméljük, sok hasznos információhoz jutnak olvasóink a Herbáció – népi gyógyászati magazinból.

Színházról tanároknak, diákoknak

Idén ősszel a Nemzeti Színház új drámaelméleti folyóiratot adott ki Szcenárium címmel, amely már könyvtárunkban is megtalálható. A szerkesztők a  pedagógusokat és a diákokat tekintik célközönségnek. A lapszámok mindig kapcsolódnak a Nemzeti Színház aktuális bemutatóihoz.

Üzleti magazin, képregény-újdonság

November végén már kézbe vehették olvasóink az új Forbes magyar kiadását.

A Forbes a legrégebbi üzleti magazin Amerikában, amely a világ számos országában is megjelenik.
Ugyancsak novemberben jelent meg az Epicline, Magyarország legújabb képregény újságja. A Szegedi Képregényfesztiválnak immár ötödik éve otthont adó Somogyi-könyvtárban feltétlenül helye van ennek a folyóiratnak is.

Hiteles másolat lesz-e a Szegeden épülő Kisfaludy gőzös?

A KISFALUDY eredeti (1846-os) állapotának
korabeli ábrázolása a hajó balatonfüredi
indulását ábrázoló litográfián

Amint arról már korábban lehetett tudni, Szegeden építik a KISFALUDY névre keresztelt lapátkerekes-hajócsavaros balatoni hajót, amelyről megrendelői azt állítják, hogy az 1846-os építésű hajó hű mása lesz. A TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület kicsit utánajárt a történelmi hűség és a hajóreplika-építés mai magyar valóságának...

Tudjuk, hogy ez most a félig teli-félig üres pohár esete, de mégis, ha már azt állítják a SZEGEDma.hu cikkében, hogy „százmillió forintos beruházás során építik fel a Balaton első személyszállító hajójának, a gróf Széchenyi István által 1846. szeptember 21-én vízre bocsátott Kisfaludy gőzösének a korhű mását”, akkor miért nem tényleg azt építik fel?

A KISFALUDY eredeti állapotát ábrázoló hajómodell a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
hajózástörténeti állandó kiállításának balatoni hajózási részlegében

Kicsi, nagy és óriási különbségek

Fotó: Gémes Sándor, SZEGEDma.hu

Az épülő hajó és az eredeti között – amint az a hajó korabeli ábrázolásokkal egybevágó, tehát valóban korhű modelljéről kiderül – ugyanis rengeteg eltérés van, ezért a készülő hajó semmiképpen sem tekinthető történelmileg hiteles másolatnak.
A legnyilvánvalóbb eltérés: a felső fedélzet teljesen sík, lapos és végig (teljes hosszában) fedetlen volt. A most épülő hajón a lapátkerékdobtól hátrafelé eső részeket befedik, s ott egy olyan zárt helyiséget alakítanak ki, amely ott sose volt. A navigációs híd közepén a zárt kormányállás szintén olyasmi, amivel a hajó eredetileg nem rendelkezett. A motoros (hajócsavaros) meghajtás és a csak látványelemként megőrzött lapátkerekek, s az egyelőre még nem tudható, hogy valóban eredeti funkciójuk szerint használható, vagy csak imitációt jelentő vitorlák szintén különbséget jelentenek. Erre semmiképpen sem lehet azt írni, hogy az eredeti „korhű mása”.

A KISFALUDY névre keresztelt új építésű balatoni hajó látványterve (2013)
A felépítmények kialakítása jól láthatóan radikálisan eltér az eredeti állapottól,
így történelmi hajórekonstrukcióról - replika építéséről - nem beszélhetünk!

Gazdasági szükségszerűségek?

Ashi-tavi vitorlás

Megértheti bárki, hogy a gazdasági szükségszerűség nagy úr (kell a fedett hely, hogy több utast vehessenek a fedélzetre), de a tájékozatlan nyilvánosság megtévesztésére alkalmas valótlanságokat állítani azért tán mégse kéne.
Japánban az Ashi-tavon üzemeltetett hajó-vidámparkban a kirándulóhajók szintén egykori híres történelmi vitorlásokat idéznek fel nagyon távolról és leginkább csak a nevükben. Közkedvelt turistalátványosságnak számítanak anélkül is, hogy bárkinek eszébe jutna azt állítani róluk, hogy az eredeti hajók történelmileg hiteles másolatai.

Hableány és a Kisfaludy

Az eredeti HABLEÁNY modellje (fent)
és a történelmileg hitelesnek mondott,
2000-ben épített HABLEÁNY.
Nem sok köze van az eredetihez...

Ugyanez a helyzet a most épülő, KISFALUDY-nak nevezett hajót megrendelő társaság másik hajója, a HABLEÁNY tekintetében is: bár egy történelmi hajó nevét viseli, méretét, meghajtását, berendezését, általában egész kialakítását tekintve gyakorlatilag semmi köze az eredetihez. „A balatonalmádi székhelyű hajózási vállalkozás tulajdonosától, Bereczki Zsolttól megtudtuk: fejlesztéseik során mindig is tudatosan törekedtek a magyar hajózás hőskorát megtestesítő lapátkerekes gőzhajók újjáélesztésére. Így jelenhetett meg a Balatonon 2008-ban, a szintén Széchenyi névhez köthető, jelentős közlekedéstörténeti emléket képviselő Hableány (gróf Széchenyi Ödön, 1867) gőzhajó replikája, amely a keszthelyi kikötőben várja a sétahajózásra vágyókat.” A cikkbeli HABLEÁNY, és az eredeti hajó között az első pillantásra is látványos különbségeket a laikusok is könnyen észrevehetik...

„Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”

„A Hableány és a Kisfaludy történelmi emlékhajók megépítésével megvalósult a tulajdonosok régi álma: csaknem 100 év Csipkerózsika-álom után visszatértek a Balatonra a nosztalgikus hangulatú lapátkerék meghajtású hajók” – nyilatkozták a SZEGEDma.hu cikkében nyilatkozó tulajdonosok.
A rossz hír: a HABLEÁNY sosem járt a Balatonon (ahol mindössze két lapátkerekes teljesített szolgálatot: a KISFALUDY és a KELÉN, később BAROSS, amint arról a témával foglalkozó, a BALATON csavargőzös, múzeumhajó kiállítóterében a múzeumhajó üzemeltetői megrendelésére a TIT HMHE által készített állandó kiállítás tablóanyaga híven tudósít.
Ennyit a mai magyar történelmi-hajók replikáiról. A leszűrhető tapasztalat: hiába lehet ma jelentős összegű támogatást nyerni arra, hogy egy történelminek mondott hajóreplikát építsenek, alighanem mégsem éri meg, valóban történelmileg teljesen hiteles hajót építeni, különben biztosan megtennék. Vagy mégse? Mindegy. Csak arról, ami nem történelmi, ne állítsák az ellenkezőjét!

Forrás: dr. Balogh Tamás

TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület