Az aranyvonat – Eredeti tárgyak kerestetnek

Az Aranyvonat 1944 utáni sorsáról szinte semmit sem tudunk. Létezéséről a legkülönfélébb legendák keringenek. Van, aki úgy tudja, Bajorországban egy földalatti repülőgép-hangárban rozsdásodik.

De tudunk olyan, már nyolcvan évesnél is idősebb szemtanúról, aki fiatal legényként vasúton utazva nap mint nap látta a kiégett vagont a dunakeszi járműjavító egyik parkoló vágányán. A kocsira a tetején még meglévő, angyalok tartotta koronáról ismert rá. Korábbi írásunkban vitéz Csonka László, a Szent Korona Lovagrend novíciusa segítségével mutattuk be az Aranyvonat történetét.

Koronaőrök kíséretében Hódmezővásárhelyre érkezik a Szent Korona másolata

A Szent Jobb 75 évvel ezelőtti országjárása során, egy napig volt Hódmezővásárhelyen is. Az évforduló emlékére ünnepséget rendeznek, amelyre a koronaőrök elhozzák a Szent Korona másolatát. Az ünnep június 27-én 17 órakor a Szent István templomban Szentmisével kezdődik – írja a Vásárhelyi Hírek.

 

Hová tűnt az Aranyvonat?

Kalandos történet volt az is, ahogy előkerült az aranykocsi külső díszítésének vázrajza Márton Lajos hagyatékából. A székelyudvarhelyi születésű grafikus festőművész, templomfestő kora ifjúságától részt vett a Regnum Marianum munkájában. A Magyar Cserkész című folyóirat grafikusa, számos vallási tárgyú és ifjúsági könyv illusztrátora volt, több mint tízezer rajzot készített. Negyvennél több templomban találhatjuk meg oltárképeit vagy freskóit. Budapesten hunyt el 1953. január 26-án. Halála után hagyatékának nagy része elkallódott. Szerencsére tanítványa, majd később munkatársa, Kékesi László és felesége a náluk lévőket megőrizte. Az aranykocsi díszítési tervét végül ifjabb Kékesi László bocsátotta Herein Gyula, a Budakeszi Kultúra Alapítvány kuratóriumi tagjának rendelkezésére.

Eredeti tárgyakat keresnek

A vagonon leakasztható díszítőelemek is voltak, amelyek talán még fellelhetők valahol. A felújítás kezdeményezői ezért arra kérik azokat, akik bármit tudnak az aranykocsiról, vagy annak még valahol megtalálható díszítőelemeiről, hogy legyenek a felújítók segítségére, s jelentkezzenek a +36 70/450-0888-as telefonszámon Herein Gyulánál vagy a kuratorium@budakeszikultura.hu levelezési címen.
2013 elején, vitéz Veres János nemzetőr ezredes, a Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője Szent Korona Lovagrend tagja egy ötletet vázolt fel. A nemzeti oldal összefogásával, a Szent Koronával is lehetne Országjáró körutat, zarándok utat szervezni, a mostani országhatárok között, figyelembe véve a Szent Jobb körút állomásait. Persze egy Mária zarándoklat se lenne rossz elgondolás, csak itt már a Külügyminisztériumnak is lenne tennivalója!

Zarándokútvonal Mariazelltől Csíksomlyóig

„Ezúton kérném figyelmüket, segítségüket az Egyházaknak, a Vitézi rendeknek, Lovag rendeknek, az országért, a nemzetért aggódó politikusoknak, jó szándékú magyar embereknek” – mondta el a Szeged Panorámának vitéz Csonka László. „Kérek mindenkit, fogjunk össze és mutassuk meg a világnak, hogy e nemes célért össze tudunk fogni, fel tudunk emelkedni a politika mocsarából! Isten Áldja Magyarországot!”

Múzeumok Könyvtári Éjszakája Szegeden

Az Emlékkönyvtár

A Somogyi-könyvtár egyébként zárt különgyűjteményei (Vasváry-gyűjtemény, Helyismereti gyűjtemény,  Gyorsírászati gyűjtemény, Periodikatár, Eszperantó-gyűjtemény, valamint az Emlékkönyvtár) június 22-én, szombaton 18 és 24 óra között számtalan programot kínálnak Szeged nagy múltú bibliotékájába betérőknek, az alkalmi kiállításokra szakavatott tárlatvezetéssel várják a látogatókat.

A legkisebbek számára Darvasi László Pálcika, ha elindul… című története nyomán megelevenedik majd Pálcikaország, ahol ceruzák, ecsetek, makarónik és egyéb „pálcikarokonok” találkozójára is sor kerül.
Az 1728-as „nagy szögedi boszorkánypör” részleteibe kaphatnak betekintést a téma iránt érdeklődők, míg a divat változásait követők mintegy 150 évre visszatekintve megcsodálhatják az öltözködéskultúra sokszínűségét a magyar divatlapok tükrében.
Délibáb és Tiszavirágzás címmel divatbemutató is látható majd a Szegedi Divatiskola hallgatóinak a Jeansation3 nemzetközi divatversenyre készült divatterveiből. Az Újvilágba kivándorolt magyarok életének fontosabb eseményeiről emel ki érdekességeket könyvtári éjszaka alkalmi ajánlata a Vasváry-gyűjteményéből, amely az amerikai magyarság történetére vonatkozó legnagyobb hazai adattár.

Rózsa Sándortól Vangelisig

„Helytörténeti csemegék”, fotók, plakátok, képeslapok, kéziratok segítségével mutatják be Szeged 1848 és 1919 közötti időszakát, valamint tárlatvezetéssel tekinthető meg a „Rózsa Sándor nálunk” – 200 éve született a híres alföldi betyárvezér című kamara-kiállítás is. A művészek viharos, avagy csendesebb életét, munkásságát követhetjük nyomon a 70 évesek – Extázis és forradalom: meghatározó egyéniségek a XX. század második felének zenei világából (Cseh Tamás, Janis Joplin, Jim Morrison, George Harrison, Mick Jagger, Vangelis) című tárlat segítségével, amely a könyvtár témával kapcsolatos dokumentumaiból válogat.
A Somogyi-könyvtár muzeális ritkaságait őrző Emlékkönyvtár folyamatosan – óránként más-más tematika alapján összeállított bemutatóval fogadja a látogatókat. Az idén a 'legkalandosabb múltú’ könyvekből készül ez a válogatás.
A könyvtár legöregebb (540 éves) kötetének, Petrus Comestor 1473-ban Augsburgban nyomtatott „bibliai történelmének” éjfélkor kezdődő bemutatásával zárul a Múzeumok Könyvtári Éjszakája az Emlékkönyvtárban.
A könyvtári éjszaka rendezvényei könyvtári tagság és belépti díj nélkül látogathatók.

Panorámakép az Emlékkönyvtárról

Boszorkányokat égetnek Szegeden – Múzeumok Éjszakája

269 év után ismét boszorkány kerül máglyára Szegeden: a Múzeumok Éjszakáján, június 22-én, szombaton igazi „boszorkánypör” zajlik majd a színpadon: az elítélt boszorkákat a nagyközönség előtt égetik el. Ugyanezen a napon mutatják be az 1728-as szegedi boszorkányper eredeti iratait: a vádlottak és tanúk vallomásait, valamint a halálos ítéleteket kimondó szavazati jegyzéket.

„Egy Gyermeket meg föröztöt Gólya fészekben, és avval rontotta megh, tudta hogy azzal megronthattya” – olvasható bizonyos Gilicsó Jánosné vallomása a szegedi boszorkányok gonosztetteiről egy 1728-as dokumentumban. A boszorkányok üldözése ekkor már évszázadok óta folyt: a 15. században rendelte el VIII. Ince pápa a boszorkák viselt dolgainak kivizsgálását. Ezt követően egész Európát elárasztották a boszorkányüldözések hivatalos kódexével Boszorkányok kalapácsa címen, mely – az eredeti küldetéssel ellentétben – a kor olvasni tudó embereinek kedvenc erotikus olvasmánya lett.

Boszorkánypör újratöltve

A szegedi 1728-as per különösen nagy hírverést kapott: július 23-án hat férfit és hét nőt kínoztak meg, majd vetettek máglyára a város lakosságának jelenlétében a Boszorkány-szigeten. Az események után három nappal már a német Frankfurter Zeitung is tudósított az égetésről, ekkora mértékű máglyára vetés ugyanis még akkoriban is kirívónak számított. Az utolsó szegedi boszorkánypert 1744-ben tartották.
A Múzeumok Éjszakáján ismét boszorkány fog égni Szegeden, ahol egy „boszorkánypör” részesei lehetnek az érdeklődők: szekeres menet indul majd a Dugonics tértől a belvároson át a Móra-múzeumig, ahol óriásbábok bevonásával tartják meg a tárgyalást. Az ítélethozatal után a Tisza-parton, a vízibástyán vetik máglyára az elítélteket.
Az éjszaka folyamán az 1728-as per eredeti iratait is láthatja a nagyközönség: a vallomásokon kívül azt a dokumentumot is bemutatják, melyen a döntőbírák szavazatai láthatóak. Mindegyik gyanúsított neve mellett tizenkét strigula és az ítélet szerepel: „viva cremetur”, azaz „élve megégettessék”.