Fénnyel is lehet a környezetet szennyezni

„A Tejút látványához mindenkinek joga van!”

Modern civilizációnkhoz hozzátartozik, hogy este utcáink-tereink fényárba úsznak. Nincs ez másként Szegeden sem, hiszen a sötétség leszálltával sorra gyulladnak meg az utcai közvilágítási lámpák, és a középületek díszfényei. 2012. szeptember 22-én, a szegedi környezetvédelmi napon, a Zöld Nap Szegedért rendezvényen a Partiscum Csillagászati Egyesület a fényszennyezésre próbálja felhívni a figyelmet.

Ha este közelítjük meg a várost, már kilométerekről feltűnik egy sárgás búra Szeged felett. Közelebb érve előbb a Fogadalmi templom fénytűi, majd a lakótelepek fénytornyai jelennek meg.
Az éjszaka égi lámpásai, a csillagok viszont sorra halványulnak el a városi fényárban. Az ókori mondás szerint hajózni, modern korunkban viszont látni szükséges, de nem minden áron! Erről szól a fényszennyezés elleni harc jelmondata is: „A Tejút látványához mindenkinek joga van!”

A fényszennyezésről a Zöld Napon

A Partiscum Csillagászati Egyesület a Zöld Napon egy éggömb segítségével megismerteti a látogatókkal a csillagképeket, az érdeklődők többfajta csillagászati távcsővel találkozhatnak, a tengerészeti látcsövön keresztül a legmodernebb számítógép vezérelt műszerig. Bemutatásra kerül egy olyan műszerrel is, mellyel a csillagászok a fényszennyezést mérhetővé teszik.

A szegedi égbolt

Panorámaképünkön jól látszik, hogy az újszegedi Füvészkert szomszédságában lévő Szegedi Csillagvizsgálóból milyen látvány tárul a látogatók elé. A másik panorámaképen pedig egy városoktól távolabb fekvő területen, napnyugta után látható az égbolt.

A csillagos égbolt látványa Szegedről

Szegedi csillagvizsgáló - éjszakai holdfényben

A csillagos égbolt látványa távol a várostól

Meteor Távcsöves Találkozó 2009 - Éjszakai égbolt panoráma

Fénnyel szennyezni – az emberre is káros lehet

Kevesen gondolnak arra, hogy nem csak kémiai, biológiai anyagokkal károsíthatjuk környezetünket. A fény (és általában az elektromágneses sugárzás) is környezetszennyező lehet. A fényszennyezés érzékenyen érinti természeti környezetünket, az élővilág jelentős részét és az éjszakai tájképet.
Veszélybe került a csillagos ég látványa, amely az emberiség kulturális örökségének is része kellene, hogy legyen. Az éjszakai égbolt háttérfényessége folyamatosan emelkedik a légkörből visszaverődő felszíni fények miatt. A fölfelé irányuló fény jelentős része ráadásul kárba ment energia. Jól megtervezett és telepített világítótestekkel nem csak az égitestek látványa maradna meg, de jelentős mennyiségű elektromos energiát takaríthatnánk meg.

Az éjszakai Európa az űrből

Egyre több jel mutat arra, hogy egészségügyi kockázatot is jelent az embert éjszaka érő fény. Az a mesterséges fény, ami nem kizárólag a megvilágítandó felületre, irányába és nem a megfelelő időszakban jut, káprázást, birtokháborítást, az égbolt mesterséges fénylését, vagy bármi más nem kívánatos környezeti hatást okoz. Zavaró fényt jelent az előírt vagy épp szükséges szintnél lényegesen nagyobb megvilágítás is, különösen az erős kék komponenst tartalmazó világítás, a melatonin termelés elnyomása miatt.

„Több fényt!”

Goethe állítólagos utolsó szavait túlságosan komolyan vette az utókor. Ma már a túlzott világítás is a modern társadalmak megoldásra váró gondjai közé tartozik. Fényszennyezésnek nevezik a problémát, ami egy kicsit megtévesztő, hiszen olyan terhelésről van szó, aminek – más szennyezésektől eltérően – nincsenek megállapított határértékei. Mégis könnyen belátható, hogy egyre több a mesterséges fény, elég csak egy éjszakai műholdképre pillantanunk: rögtön "kiviláglik" a különbség a fejlett és a kevésbé tehetős földrészek között.

Az Orion csillagkép

A fényszennyezés jelenségére elsőként csillagászok hívták fel a figyelmet. Természetes, hogy azok szembesültek leginkább a problémával, akik az éjszakai égboltot vizsgálják. A települések, különösen nagyvárosok fényei jelentősen zavarják a megfigyeléseket, ráadásul egy település fölött megülő „fénybúra” tájképi szempontból sem értékelhető túl szépnek.

Kápráztató díszkivilágítások

A látás kényelmetlensége és a tárgyak felismerhetőségének csökkenése, a fénysűrűség szokatlan eloszlásának vagy szokatlan értékének, illetve a térben vagy időben fellépő igen erős kontrasztnak a következtében. Tipikusan ebbe a kategóriába tartoznak a gépjárművezetést és munkavégzést zavaró fények.
De akár birtokháborítás is elkövethető a fénnyel! Azzal a fénnyel, amely a megvilágításra szánt területet övező ingatlanokra, épületekre esik, és ott káprázást, vagy egyéb kellemetlenségeket okoz. Ebben a kategóriában különösen fontos odafigyelni az ablakokon beszűrődő, az éjszakai pihenést zavaró fényekre. Ide tartozik ezen kívül a lámpatestekből közvetlenül a védett természeti területekre eljutó fény is.

Se Tejút, se Fiastyúk – de az épületek jól látszanak

Az elmúlt évtizedekben rohamosan csökkent azon területek mérete, ahonnan a csillagos égbolt, a Tejút zavaró fényektől mentesen látható. Az emberi települések és létesítmények növekedésével a fölösleges fénykibocsátás is egyre növekszik. Ennek az a következménye, hogy a csillagos égbolt látványa eltűnik, gyermekeink úgy nőnek fel, hogy nem ismerik sem a Tejutat, sem a Fiastyúkot.
A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének is része, az éjszakai ég látványát is meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. Mindezeken túl nagyon sok faj él a természetben – például rovarok, madarak, denevérek – amelyeket zavar az ember által telepített mesterséges fényforrások által a természetbe kibocsátott fény.

Tejút a Hortobágyon

Manapság azoknak, akik csillagászati megfigyeléseket szeretnének végezni, vagy csak gyönyörködni szeretnének a csillagok látványában, a városoktól messze kell elutazniuk. Hazánkban két, úgynevezett Csillagoségbolt-park létezik már, az egyik a Zselicben, a másik pedig a Hortobágyon.
A „Nemzetközi Csillagoségbolt-park” (International Dark Sky Park) címet a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség alapította. Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el – a skóciai Galloway Parkkal közösen – ezt az elismerést 2009. november 16-án.

Zöld Nap Szegedért

Környezetvédelemről a Bor tér árnyékában

2012. szeptember 22-én szombaton 10-17 óra között Somogyi-könyvtár előtt közel húsz szakmai szervezet speciális tudása és tapasztalata birtokában próbálja a figyelmet felhívni a környezet értékeinek megvédésére és a környezettudatos magatartás kialakítására.

„A természet nem a vagyontárgyunk:

úgy kell átadnunk gyermekeinknek, ahogy kaptuk.”

Oscar Wilde

Figyelemfelkeltés, tanácsadás, információhoz jutás, interaktív játékok, ökolábnyom-számítás, kémiai kísérletek, látványos környezeti és csillagászati bemutatók és még számtalan a témához kapcsolódó ajánlat várja a vállalkozó kedvű nézelődőket. A „zöld értékeket” a figyelem fókuszába helyező akciónap a mindennapok környezetbarát életviteléhez nyújt segítséget.
A természeti és a humán környezet értékeinek megvédése a következő generációk számára ösztönözte azt a törekvést, hogy a szervezők minél több általános iskolást vonjanak be a „zöld gondolat” programjába. Összesen 100.000 Ft értékű könyvutalvány talál gazdára azok között az általános iskolák között, ahonnan a legtöbb gyermek érkezik a rendezvényre.

Főbb együttműködő partnerek

Critical Mass (CM)

Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Enterprise Europe Network szegedi irodája

EUROPE DIRECT Szeged

Föld Napja Alapítvány

Junior Achievement Magyarország (JAM)

MÁTRIX Közhasznú Alapítvány

Nemzeti Környezetügyi Intézet Szegedi Kirendeltsége

Partiscum Csillagászati Egyesület

Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtára

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

Szegedi Közéleti Kávéház

Szegedi Nemzeti Színház

Szegedi Tudományegyetem Füvészkert

Szegedi Tudományegyetem TTIK Kémiai Tanszékcsoport

Szegedi Vadaspark

Szegedi Városkép Kft.

A rendezvény az Új Széchenyi Terv keretében

a DAOP – 5.1.2/C-09-2f-2010-0002 Biopolisz Park

Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja projekt keretében valósul meg

BorABC: A bor és az egészség

A magyar borok közül a somlói és a tokaji is szerepel a gyógyszerkönyvekben. A patikákban ma is láthatók olyan régi porcelán tégelyek, melyeken olvasható a nevük. A bor gyógyító hatásáról már az ókorban könyveket írtak.

Az ókor orvosai a bort sebkezelésre, fejfájás ellen, gyomor-bajok gyógyítására is használták. Hippokratész, az orvostudományok atyja is hasznosnak ítélte, és ajánlotta. Plinius egy könyvet szentelt a gyógyboroknak. A középkorban a bor volt a legfőbb fertőtlenítő szer. Kolostorokban és kórházakban mindig tartottak bor erre a célra.
Mátyás király füveskönyvében leírt kúrák szerint a bort gyógyfüvekkel együtt alkalmazták. A 18. században Erdélyben megjelent Pax corporis (Pápai Páriz Ferenc munkája) is gyógynövény-kivonattal – csipkebogyó, zsálya, ánizs, rozmaring, bodza – készített bort ajánl. A tokaji bor vérképző és erőnlét fenntartó hatását külföldön is felismerték. Louis Pasteur, a mikrobiológia megalapozója a bort a legegészségesebb italnak tartotta.

„Borban az igazság…” – de mi van még benne?

Az orvosok a mai napig ajánlják a borfogyasztást, többek között emésztést serkentő, vizelethajtó hatása, valamint ásványi só tartalma miatt. A polifenolok baktericid hatása régóta ismert.
A bor ásványi anyagai közül kiemelkedik a kálium, amelynek a fehérborok vizelethajtó hatása köszönhető, de az ital vasat és kalciumot is tartalmaz. Bórtartalma a szervezet kalciumvesztését fékezi. A bor vitaminjai, a C-vitamin, a tiamin, a riboflavin, a niacin is kedvező hatással vannak testünkre.
Az italban emellett olyan vitaminnak tekinthető anyagok is fellelhetők, amelyek elősegítik a C-vitamin hatásának kifejtését, és növelik a vérerek falának ellenálló képességét. A P-vitamin faktoroknak elnevezett anyagok nélkül a szervezet C-vitamin igénye akkora lenne, hogy azt normális táplálkozással nehéz volna kielégíteni.
A bor egészségvédő tulajdonságaiért elsősorban mégsem a vitaminok, hanem az úgynevezett polifenolos vegyületek felelősek. Ezek az anyagok különböző mennyiségben vannak jelen a fehér- és a vörösborban. A fehérborokat hagyományosan a szőlőszem héjának felhasználása nélkül készítik, a vörösbort viszont a gyümölcs héjával együtt érlelik.
A héj nemcsak a vörösbor színét adja meg, hanem antioxidánsokban gazdag polifenolokat is nagy koncentrációban tartalmaz. E vegyületek a bor karakterének, testességének aromájának, élettartamának kialakításában is részt vesznek, és egyben felelősek a vörösbor fanyar ízéért. Csökkentik a vér káros koleszterinszintjét, megakadályozzák, hogy a szabad gyökök elváltozásokat okozzanak a szervezetben, jótékonyan hatnak a véralvadási folyamatokra és így csökkentik a trombózis kialakulásának veszélyét.

Egészség testnek és léleknek

A bor emellett görcsoldó hatással rendelkezik, az alacsony vérnyomást is megemeli egy kissé. Az ital az étvágyra, az emésztésre és a bélműködésre is jótékony hatást gyakorol, fokozza az emésztőnedvek termelődését, javítja az étvágyat.
Egy pohárka bor a gyomorsavhiányban szenvedőkön is segít: nekik elsősorban a nagyobb savtartalmú, száraz borokat ajánlják, s ezek a zsíros ételek emésztését is segítik.
A vörösbor a fertőzés okozta emésztőszervi megbetegedések népi ellenszere, csersavtartalma pedig csökkenti a fokozott bélműködést. Az ital jótékony hatása azonban csak akkor érvényesülhet, ha mértékkel élvezzük a „hegy levét”. Kiegyensúlyozott étkezés mellett egy-két pohárkával megihatunk naponta, ám ezt semmiképp ne tetézzük meg a harmadik, vagy a „sokadik” pohárral.
A kulturált borfogyasztás szabályai egyébként sem engedik meg, hogy önuralmunkat veszítsük az isteni nedűtől – tartsuk hát be ezeket! A megfigyelések szerint az alkoholisták általában nem a bort, hanem a töményebb, égetett szeszeket részesítik előnyben, a kulturált borfogyasztásra való áttérés tehát közvetve az alkoholizmus terjedését is visszafoghatná. Magyarországon ma még jelentős mennyiség fogy sörből és égetett szeszből, de – igaz, lassú ütemű – örvendetes aránynövekedés figyelhető meg a bor javára. Ezzel párhuzamosan a májbetegek száma is csökken.

Energia a pohárban

Az ókoriak szerint a bor a lélek és a test tápláléka: „A kenyér és a bor képezi az ember erejét”– tartja az ókori mondás. Homérosz hősei borba mártott kenyérrel táplálkoztak, és ez hosszú ideig biztosított számukra elegendő energiát. A bor könnyen asszimilálható anyagokat tartalmaz: cukrokat, savakat, glicerint, cserzőanyagot, észtereket, aldehideket, fehérjéket, aminosavakat, vitaminokat, sókat.
A borban lévő szőlőcukor energiaforrásként lehet hasznos. A savak – borkősav, almasav, citromsav, borostyánkősav – segédkeznek az emésztésben, főleg a szénhidrátok és a zsírok lebontásában. A tanninok nyálkahártyát összehúzó hatásúak, csökkentik a fokozott bélműködést. A bor vitaminokat: A-provitamint, B-vitaminokat, C-vitamint, valamint nyomelemeket: vasat, kalciumot stb. tartalmaz. A glicerintartalom javítja a szervezet zsír- és nitrogénháztartását. A bor táplálék-kiegészítőnek is tekinthető, mivel 1 liter 10 fokos bor 3000 kJ-t tartalmaz.

A borhoz kapcsolódó szakkifejezésekhez tekintse meg a Borlexikonban!

Az előző részben: Vinotéka otthon
A következő részben: Magyarország borvidékei I.