2017. március 13., hétfő

BorABC: Magyarország borvidékei I.

Bor tér - Szeged

Magyarország Európa tradicionális bortermelő országai közé tartozik. Gyakorlatilag az ország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kicsiny kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. Ezúttal a Csongrádi, a Hajós-Bajai, a Kunsági, az Ászár-Neszmélyi, a Badacsonyi, a Balatonfüred-Csopaki, és a Balatonfelvidéki borvidékkel ismerkedhetnek meg.

A változatosság a magyar borok egyik legfőbb erénye. Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely a klasszikus borfajták teljes skáláját átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokon át a természetes édes borokkal bezárólag. A szőlőfajtákban is nagy változatosság mutatkozik, a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak a borkészítésben.
Magyarország éghajlata döntően száraz kontinentális, bár néhány helyen érezhető az Atlanti-óceán hatása, Dél-Magyarországon pedig a mediterrán vonások jellemzők. Emiatt a sokszínűség miatt a borvidékek is jelentősen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is. Magyarországon ma 22 borvidéket tartanak számon. Ezek közül három található a Nagy-Alföldön. Ez a három borvidék teszi ki területnagyság szempontjából a bortermelő vidékek 45 százalékát. Tizenöt borvidék van a Dunántúlon, 4 pedig Észak-Magyarországon. Területük nagyságát tekintve a borvidékek nagyon különbözőek. A két legkisebb, Mór és Somló 1000 hektár alatt vannak, míg a legnagyobb, a Kunság, 25.600 hektáron terül el. A legtöbb borvidék nagysága átlagosan 1000-5000 hektár között mozog.

Csongrádi borvidék

A középkori Csongrád határában a Tisza ártéri gazdálkodásának, haszonvételének részeként szőlőtermelés volt, ami félvad, fákra futtatott szőlőt jelentett. A török időkben kezdték termeszteni a középkori görög „Skuteri” városból származó, albán eredetnek is mondott Kadarkát. A jó homokú talajban kedvező termőképességű és jó minőségű borszőlőket termesztenek. A Kadarka igazi „Hungaricum”. A vörösborok között előkelő helyet foglal el. Szép bíborvörös a színe, bársonyos az illata. Könnyű bor, mely halételekhez, sültekhez igen kellemes ital. És alkalmas étkezés utáni borozgatáshoz is. Sajnos termesztése jelentősen visszaesett, így kevés van a piacon e kitűnő borból. A ma termesztett fajták főleg Kékfrankos, Cabernet Frank, Zweigelt. Kitűnő vörösborok mind, melyek megtalálhatók a legtöbb őstermelőnél éppúgy, mint a nagyobb szőlőtermelőknél. A csongrádi borvidéken a vörösborok mellett fehér borokat is találunk, így a Zöld Veltelini, a Csongrádi Rajnai Rizling, Rizling Szilváni. A borok jól példázzák a világhírű szőlőfajták, a meleg napfényes csongrádi borvidék és az alkotó emberek igazi egymásra találását.

Hajós-Bajai borvidék

A Hajós-Bajai borvidék története a Kunsági és a Csongrádi borvidék történetével egyezik meg, korábban ugyanis e három borvidék együttesen alkotta az Alföldi borvidéket. A szőlőtermesztésre vonatkozó első írásos emlékek 1075-ből származnak. Nagyon sokáig csak fehérbort termesztettek a környéken, a XVI-XVII. századtól azonban a vörösborszőlő fajták termesztése került előtérbe. A XVIII. században német telepesek érkeztek a vidékre. Több neves borosgazda volt közöttük, akik kemény munkával pár éven belül rangot, elismerést és hírnevet szereztek a környéknek. A borvidék 1990-ben Hajós-Vaskúti borvidék néven önállóvá vált. Nem lehet tudni, hogy miért, de 1998-ban a borvidék nevét Hajós-Vaskútiról Hajós-Bajaira változtatták.
A borvidék főbb bortermelő községei: Baja, Császártöltés, Csávoly, Érsekcsanád, Hajós, Vaskút, Nemesnádudvar. A borvidék területe: 1700 ha.
A Csongrádi borvidékhez hasonlóan a szőlőültetvények humuszos homoktalajokon és csernozjom (fekete föld) jellegű homoktalajokon települtek. Napfényben gazdag terület. Csongrád után itt a legmagasabb az éves napsütéses órák száma: 2100 óra. A csapadék éves viszonylatban kevésnek mondható, eloszlása egyenetlen. A nyár forró, a tél enyhe. Aszálykárral csak ritkán, fagykárral viszont gyakran kell számolni.
A szőlőfajtái a következők: Kékfrankos, a Zweigelt, a Cserszegi fűszeres, a Chardonnay, a Cabernet Franc, az Olaszrizling és a Kadarka.
Az itt termelt borok lágyak, extrakt és savtartalmuk alacsonyabb, mint a hegyvidéki boroké.
Borfajták: Bajai Kékfrankos, Hajósi Cabernet Sauvignon, Hajósi Kékfrankos.

Kunsági borvidék

Az alföldi szőlőtermő táj és az ország legnagyobb kiterjedésű és szőlőterületű borvidéke. 68 hegyközségben 32 800 szőlő-és bortermelő hegyközségi tag mintegy 25 000 ha termő szőlőt művel, róla 200 000 tonna körüli szőlőt szüretel és ebből készít bort. A nagy kiterjedés, az egyes területek eltérő adottságai, fajtahasználata, borászati hagyományai és lehetőségei, piaci megjelenési törekvései miatt a borvidék 8 körzetre tagozódik. A körzetek átlagterülete megegyezik az ország borvidékeinek átlagos szőlőterületével. A borvidék jellemző talaja meszes homoktalaj, változó minőségű altalajjal, de jelentős területen található lösz, öntéstalaj és a gödöllői dombság déli nyúlványainak kötött talaja is. Klímájában kedvező, az országos átlagnál nagyobb napfényes óraszám, a könnyen felmelegedő talaj síkvidéki jelleg miatt mind a téli, mind a késő-tavaszi és kora őszi fagyoknak az átlagosnál jobban kitett. A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa a kiskunsági homok. Ekkor települt ide Kecskemétre Mathiász János méltán világhírű szőlőnemesítő is. Ma Kecskemét-Katonatelep és Miklóstelep a hazai szőlészeti és borászati kutatás fontos központja. A borvidéken 64 szőlőfajta található. Ebből 10 fajta adja az összes szőlőterület kétharmadát.
Szőlőfajták: Izsáki sárfehér, Zalagyöngye, Ezerjó, Kékfrankos, Cserszegi fűszeres, Rizlingszilváni, Kövidinka, Kadarka, Kunleány, Olaszrizling. A nagyobbik hányad asztali borok készítésére alkalmas. Az összes szőlőtermés mintegy 20%-ából készíthető vörösbor. A következő 10 évben telepíteni tervezett fajták: Kékfrankos, Cabernet Suvignon, Cabernet Franc, Zweigelt, Olaszrizling, Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Chardonnay. A borvidéken termett szőlőből készült bor kétharmada jelenleg asztali és tájborként kerül forgalomba, nagyobb hányada folyóborként. Egyre több borászat palackozza minőségi borait. Híres a borvidék vermutjairól, törköly-pálinkáiról és borpárlatairól is.
A palackozva forgalomba kerülő fehérborok közül kiváló minőségű az Olaszrizling Chardonnay, Rizlingszilváni, Ezerjó, Muskotály, Cserszegi fűszeres, Rajnai rizling.
Vörösborok közül pedig a Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon borok méltán közkedveltek és a borvidéki, alföldi borversenyeken is rendre aranyérmes helyezést érnek el. A borvidék nagy kiterjedtsége és a termelt borok széles skálája méltán alapozza meg a borvidék szlogenjét: a kunsági bor a mindennapok bora. Megtalálja itt a fogyasztó a napi étkezéshez, baráti beszélgetésekhez nélkülözhetetlen kiváló minőségű asztali és tájborok széles skáláját.

Ászár-Neszmélyi borvidék

A borvidék területe mára elérte a 2200 hektárt, köszönhetően a folyamatos telepítéseknek, a vállalkozó kedvű beruházóknak és a támogatási lehetőségek kihasználásának. A szőlőültetvények a Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis és Visegrádi-hegységet kísérő domboldalakon, lankákon és platószerű területeken, valamint a Kisalföldhöz tartozó Komárom-esztergomi síkság magasabban fekvő részein helyezkednek el. A borvidéket északon a Duna, Nyugaton a Kisalföld határolja, s két körzetre oszlik: az ászári és neszmélyi régióra. Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, a kontinentális éghajlat óceáni mérséklő hatása kedvez a szőlőtermesztésnek. A napsütéses órák száma 2200 óra/év, az évi középhőmérséklet 10°C, a csapadékmennyiség 600 mm körüli. Szőlőterületei többnyire 150-300 m tengerszint feletti magasság között találhatók. A lejtés kitettsége szerint leggyakoribb a DNy-i és déli fekvés. A borvidék sajátossága, hogy a viszonylag alacsony hegyek oldalain és hátain az árnyékolás kismértékű, és valamennyi terület szinte egész nap fürdik a napfényben. A borvidék talajképző kőzetei és talajai változatosak. Uralkodó típusai a löszön kialakult barna erdőtalajok gyakran erodált területei. Az Ászár-Neszmélyi borvidék neves borait adó tradicionális fajták mára jórészt kicserélődtek. Az 1970-es évek második felétől egészen napjainkig jelentős fajtaszerkezet-változás állt be. A borvidék ez idő szerinti legjelentősebb fajtái: a Rizlingszilváni, a Chardonnay, a Zöld Veltelini, az illatos bort adó fajták közül az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, a Tramini és az Ottonel muskotály. Emellett nagyobb területen megtalálható a Sauvignon Blanc, a Rajnai rizling és a Leányka. A vörösbor szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon és a Pinot noir fajtákkal találkozhatunk.

Badacsonyi borvidék

Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok. A honfoglaló magyarok már ismerték a szőlőt, a bort és ennek megfelelően, mint értéket adományozták a későbbiekben. Ennek során a XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került.
A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására. A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a Pinot noir, borát helyi különlegessé emelték. Ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát Szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt aszúsodhatnak is. Ekkor különleges természetes csemegebor készülhet belőle. A másik e termőhelyről elhíresült fajta a Kéknyelű. Ez a fajta tiszta ültetvényben ritkán fordult elő, mert nővirágú, ezért rosszul termékenyül ezért a Budai zöld fajtával ültették vegyesen. A szüretkor nem szedték külön, hanem együtt dolgozták fel bornak, ami a Kéknyelű nevet viselve jelent meg.
Területe 1647 ha, főbb fajtái: Chardonnay, Kéknyelű, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Rajnairizling, Sauvignon Blanc, Szürkebarát, Pinot Blanc.
Kiegészítő fajtái: Furmint, Tramini, Rizlingszilváni, Zenit, Hárslevelű, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Pinot Noir.
Ültetvényes fajtái: Cserszegi fűszeres, Badacsony 31., Badacsony 36., Badacsony 38., Ezerfürtű, Ezerjó, Gyöngyrizling, Jubileum 75., Leányka, Pirosszlanka, Sárga muskotály, Semillon, Zalagyöngye, Zöld Veltelini, Zengő, Zefír, Zeusz, Furmint, Lakhegyi mézes, Kecskemét 3., Göcseji zamatos, Karát, Úrréti, Pintes, Kadarka, Zweigelt, Kékoportó, Nektár, Budai. Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát. Talaja változatos. A vulkanikus hegyek lejtőit pannonagyag, pannonhomok, helyenként lösz takarja, amelyek a hegy csúcsa felé haladva mindinkább bazalt és bazalttufa törmelékkel keverednek.

Balatonfüred-Csopaki borvidék

A honfoglalás után Karkász törzse vette tulajdonába a területet, majd 1082-ben kelt birtoklási jegyzék szerint a veszprémi püspökre szállt. 1211-ben Balatonfüred a tihanyi apátság tulajdona lett. A papoknak, szerzeteseknek köszönhetően e vidéken a szőlőművelés, a borászat színvonala évtizedekkel megelőzte más tájak fejlődését. A török idők végvári csatározásai valószínűleg itt is meggyérítették a szőlőművelők számát, s egyidejűleg csökkent a szőlőterület is. A XVIII. században újra fellendült a térség fejlődése, a XIX. Század közepére pedig Balatonfüred már a Balaton „fővárosa” lett, ahol a megyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehér borok társaságában. A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján 6445 ha. Huszonnégy település tartozik a borvidékbe, mely a Balaton északkeleti részén és azzal párhuzamosan húzódó Balatonalmáditól Zánkáig terjedő hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el. Fontosabb községei között említhetjük még Felsőörsöt, Lovast, Paloznakot, Tihanyt, Balatonszőlőst és Szentantalfát. A bortörvény úgynevezett bortermő helynek ismeri el még a Balaton Veszprém megyei partján a Balatonkenese, Balatonfőkajár és Balatonvilágos környéki szőlőket. A terület klímája szélsőségektől mentes, kiegyenlített. A viszonylag enyhe telet korai kitavaszodás követi, a nyár nem túl forró, utána többnyire hosszú, derűs, száraz ősszel. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton víztükréről visszaverődő fény segíti emelni a szőlő minőségét. Talaja rendkívül változatos. Itt előfordulnak a fillitpalán, permi vörös homokkövön, triászmészkövön, dolomiton, bazalton, bazalttufán, pannonhomokon, márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. Jellemző látvány, hogy a föld szokatlanul vörös. A borvidék legértékesebb szőlőfajtája az olaszrizling, melynek bora zöldes-sárga színű, rezeda illatú, ízében a fajtára jellemző keserűmandula utóíz dominál, többéves tárolást követően pedig szilvaillatú, másodlagos bukéval gazdagodik. A balatonfüredi olaszrizling általában lágyabb, simább, míg a csopaki olaszrizling savakban gazdagabb, élénkebb ital – amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált. A vidék olyan remek borfajtáknak is otthona, mint például a Chardonnay, Rajnairizling, Sauvignon Blanc, Juhfark, Pinot Blanc, Zenit, Tramini, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni, Kékfrankos, Merlot és Zweigelt.
Balatonfüred a borvidék központja, amely a Balaton északi partjának egyik legszebb részén található, és 1987 óta a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa. A település régi hagyományokat felelevenítő ünnepe a Borhetek, melyet minden év augusztusában rendeznek meg, néhány kényszerű év kihagyásával 1932 óta. A csodálatos szépségű Tagore sétányon a szőlősgazdák a borvidék legjobb borait kínálják, páratlan szépségű panorámában gyönyörködhet az ide látogató. Népi- és iparművészeti kirakodó vásár, s minden este látványos műsorok szórakoztatják a közönséget.

Balatonfelvidéki borvidék

Az egész Balaton környékén nem ritkák a római kor 2000 éves emlékei. Az 1300-as évek elején a veszprémi püspökségnek már kiterjedt szőlőbirtokai voltak itt, de feltehetőleg már a kelták itt is termesztettek szőlőt. Századokon át királyi birtokok és főúri szolok, valamint kisnemesi szőlőbirtokok hirdették ennek a területnek a kiváló borait. Már a középkorban Tirolba és az Alpokon túlra, a dél-német területekre szállítottak erről a területről borokat. Az Esterházy család hercegi és grófi ága a környék legtöbb szőlővel rendelkező birtokosa volt, uradalmaikban rendszeresen készíttettek természetes csemege-borokat. A XVIII. századi dézsmapincéjük még áll Szentbékkállán a templom feletti területen.
A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján 5344 ha. A borvidékhez, mely a Keszthelyi-hegység és a Dél-Bakony lábánál, a hegyek közötti medencék oldalain, köztük a Káli medence lejtőin terül el, 23 település tartozik. Az eltérő földrajzi, ökológiai és egyéb adottságok miatt a borvidék három körzetre tagolódik, melyek a következők: káli körzet 6 településsel, balatonedericsi-lesencei körzet 7 településsel és a cserszegi körzet 10 településsel. A vidék Balatonra néző szőlőterületeinek klíma-adottságai kiegyenlítettek, más területei védett lankákon helyezkednek el, ezért szélsőséges időjárási hatásokkal nem kell számolni. A domborzatilag gazdagon tagolt tájban kedvező mikroklimatikus viszonyok alakultak ki. Talaja a Badacsonyi borvidékhez hasonló, de annál még változatosabb: dolomiton fekvő pannonagyagon, homokkőmálladékon, löszön és pleisztocén homoktakarón, cerithiumos mészkőn, triászmészkövön, márgán, pannonhomokon, agyagon, bazalttufa-keveréken kialakult rendzina, agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok, köves és földes kopárok. Jelenleg mindhárom körzetben telepíthető a fehérborszőlő-fajták közül az Olaszrizling, Chardonnay, Tramini, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Cserszegi fűszeres és az Ottonel muskotály, a vörösborszőlő-fajták közül pedig a Zweigelt. Csak a káli körzetben telepíthető a Furmint és a Sárga muskotály, a balatonedericsi-lesencei körzetben a Pinot blanc, a cserszegi körzetben a Nektár. A borvidék borai finom savtartalmúak, zamatgazdagok, elegánsak. A kedvező adottságú dűlők borai teltek, kerekek és harmonikusak.


A borhoz kapcsolódó szakkifejezésekhez tekintse meg a Borlexikonban!

Az előző részben: A bor és az egészség
A következő részben: Magyarország borvidékei II.