Orosházi Ferenc országjáró zarándokútja során a Szent Korona másolatával július 27-én ér Szegedre.
Az emlékező menet a szeged-alsóvárosi Ferences templomban tartott misét követően a Földmíves utcai egykori gazdakör épületét érintve a Hősök kapuján át jut el az Országzászlóhoz. A Kass-szállónál tartott beszédek után a Horthy-csónakháznál fejezik be útjukat, ahol a házigazda, Ótott Ferenc fogadja majd az érkezőket.
Árpád követői
„Majd gondoljuk át, hogy mi maradt volna Magyarországból, ha Árpádnak nem lettek volna későbbi korokban is követői. Olyan követői, akiknek a haza szeretete és a gyermekeinek, unokáinak a jövője itt a Kárpát-medencében volt fontos, s nem az egyelőre jól fizető államokba való elmenekülést, hanem a hazai helytállást választották” – emeli ki az évforduló kapcsán v.Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy István-Mártírok és Hősök Alapítvány vezetője.Alsóvárosi parasztgazdák fegyverben
Így maradhatott meg magyarnak a jelenlegi gúnyhatárok között élők többsége. Ám ehhez kellettek azok, akikre most július 27-én szombaton fogunk megemlékezni. Ők, a szeged-alsóvárosi önkéntes parasztgazdák aki „csak betakarították a termést”, s a hazáért fogták meg a fegyvert. Emlékezünk majd Horthy Miklós fővezér szervezőkészségére és tekintélyére, Vajas József tüzes és hazafias kiállására. De kellett még a hazamentéshez Zadravecz páter józan meglátása az alkalmas vezető személyét illetően, s kellett Prónay Pál és barátainak a roppant hazaszerető és bátor elszántsága, s végül a magyar vitézségtől való rettegése a környező utódállamoknak.Alkotmányos jogtudat
„De a legfontosabb az volt, hogy az akkori magyarok még az alkotmányos jogtudat birtokában, könnyen meg tudták ítélni a különbséget a liberális lózungok hazaárulása, a bolsevik terror véres erőszaka, és a darutollas Nemzeti Hadsereg fegyelmezett hazaszolgálata között” – foglalja össze a nap üzenetét v.Zetényi-Csukás Ferenc. „Akkor a Szentkorona állameszme értékeit nem hazudták el politikusok, mint ma!”
A Nemzeti Hadsereg megalakulása
1919. július 27-én Szeged-Alsóvároson a nép egyszerű fiaiból, főként földművesekből, obsitos katonákból alakult meg a Nemzeti Hadsereg. Horthy Miklós a későbbi tábori püspök, Zadravecz István ferences páter segítségével és mások irányításával, lelkesítésével megszervezte a lefegyverzett ország önvédelmét, a totális csőd és káosz legyőzésével törvényes rendet, biztonságot teremtett. Megakadályozta, hogy a környező országok nagyobbat „harapjanak” a magyar földből.
Történelmi tények bizonyítják, hogy az Antant nem adott engedélyt a román katonai lépésre, viszont nem létezett olyan magyar haderő, mely ezt meg tudta volna akadályozni. Az első világháború frontjáról hazatérő, leszerelt, lefegyverzett, sőt megbélyegzett, megalázott katonákat Horthy Szegedről szervezte olyan kompakt hadsereggé, mellyel a megfelelő válaszlépéseket meg tudták tenni. A Nemzeti Hadsereg magját több mint hétszáz szegedi, köztük 260 alsóvárosi gazda adta, akik részt vettek az első világháborúban is.
„Mi büszkék vagyunk arra, hogy ennek a hadseregnek a megszervezése épp Szegeden kezdődött” – emeli ki a Magyarok Szövetségének elnöke. „Az alsóvárosi gazdák csak azt kérték Horthytól, egy hetet adjon nekik arra, hogy a termést betakarítsák, ezt követően felveszik a fegyvert és önkéntesként harcba indulnak az országért.”
A megszállt Szegedről a fővárosba
Mégis a szerb hadsereg és francia tisztek vezette két századnyi szerecsen szpáhi által megszállt Szeged volt a legalkalmasabb arra, hogy a Nemzeti Hadsereg megalakuljon. Az alsóvárosi gazdakör mellett a későbbi kormányzó többször beszélt Zadravecz István páterrel, aki prédikációiban biztatta a gazdákat az összefogásra. Vajas József a gazdakör elnöke rendkívül jó szónokként szervezte meg a gazdákat, melléállt az ügynek, így 1919. július 27-én 260 gazda újra felesküdött a Szent Koronára. A világháborút megjárt obsitos katonákat nem kellett kiképezni, a fegyverforgatásban jártasak lévén ők alkották az új haderő magját.
„Annak a tiszti karnak, mely ezt a Nemzeti Hadsereget vezette, közel húsz százaléka nemzeti, magyarérzelmű, zsidó származású volt” – hangsúlyozza Bene Gábor. „Ezek az emberek a K.u.K, a Császári és Királyi hadseregben rendkívül komoly rendfokozatokat értek el. A Szegedi Gondolat első és legfontosabb gyakorlati állomása ennek a hadseregnek, ezekkel az emberekkel történő megalakulása volt.”Az 1200 fős, újonnan alakult sereg – melyet az Antant is elismert – Szegedről előbb Siófokra, majd a főváros felszabadítására indult.
Horthy megítélése nem változott
Bár országszerte, és Szegeden is számos rendezvény, megemlékezés, beszélgetés volt az elmúlt két évben Horthy Miklós életéről, katonai, politikusi szerepéről, a kormányzó széles körű társadalmi megítélése nem sokat változott. „Bár a sajtóban megjelenő nyilatkozatok kevésbé mocskolódóak, azonban ugyanolyan hiteltelenek, mint az elmúlt időszakban” – mondja Bene István. „Történelemhamisítás van bennük, tényeket ferdítenek el. Az ország évtizedeken keresztül bolsevik-hamisított történelmet tanult, melyben Horthy is szerepel, és ebből ő sem tud kikeveredni. A domborművét sem helyezhetjük vissza a hajdani gazdakör falára. Nem is értem, milyen város, milyen városvezetés ez. Amennyit a kormányzónak köszönhet Szeged, büszkének kellene lenniük rá!”Bene Gábor szerint nagyon kevés pozitívum van, de egy kicsivel jobb a helyzet, mely nagyrészt az ő munkájuknak köszönhető. Többen ismerik Horthy Miklós nevét, többeket érdekel az élete, de nem teljesen elégedett ezzel. „Még többet, még jobban kell dolgozzunk azon, hogy a helyzet megváltozzon, és elfoglalhassa végre azt a helyet, mely őt a történelem palettáján megilleti” – hangsúlyozza a Magyarok Szövetségének elnöke.
Egy megroppanó ország vezetésére vállalkozott
Amikor 1918 őszén az ötvenéves Horthy Miklósnak jutott az a dicstelen feladat, hogy sikeres parancsnokként a háború elvesztése után a flottát a jugoszlávoknak kellett átadnia, élete mélypontjára került. Bécsben jelentette a királyának, hogy nincs többé flotta, majd hazatért Kenderesre, ahol a telet és a tavaszt töltötte. Egy élete teljében lévő katona, aki emberek ezreinek, hajók seregének parancsolt, órákon belül – az akkori viszonyok közt szinte „azonnal” – tudta, éppen mi a helyzet Londonban vagy Bécsben, Isztambulban, egy a világtól távoli, aprócska településre zárkózott be.Budapesten kaotikus állapotok uralkodtak: a román hadsereg kelet felől támadt, északon a csehek, délen a szerbek mozgolódtak, Szegedre pedig néhány száz francia gyarmati katona érkezett.
1919 májusában Károlyi Gyula hívására Horthy Szegedre érkezett, ahol felkérték a hadügyminiszteri posztra. Egy hét gondolkodás után visszatérve, azt mondta, hogy nem hallgathatja a kenderesi fák – más források szerint a kenderesi fű – zúgását, miközben a haza porban fekszik, és vállalta a feladatot.
Zadravecz páter és Horthy
Szegeden találkozott az „ellenforradalmi” szervezkedés embereivel, akik részben olyan katonatisztek voltak, akik világháborús tapasztalatokkal rendelkeztek. Ugyanakkor megismerkedett a szegedi városvezetéssel, amely értelmes szegedi polgárokból – polgármesterből, főispánból, hivatali tisztviselőkből, ügyvédekből, vállalkozókból – állt. Tőlük különféle információkat szerzett, amelyek egymásnak igencsak ellentmondóak lehettek, hiszen ki-ki a maga szemszögéből, a hatalomhoz való viszonyából értékelte az eseményeket.Horthyt Szegeden egy másik fontos hatás is érte: a páter Zadravecz Istvánnal való találkozás. A szerzetes az alsóvárosi ferences kolostor vezetője, a szegedi szellemi élet meghatározó egyénisége volt, egy több nyelven tudó, intelligens, művelt ember. Amikor 1914-ben a rendi elöljárói a Mátyás téri kolostorba küldték, igencsak szétzilált viszonyokat talált. Néhány év alatt rendet teremtett, felújította a kolostort, a templomot, de ami a lényeg, hogy a több ezres alsóvárosi parasztpolgárságnak, ennek a nagyon öntudatos színmagyar, katolikus, paprika- és egyéb mezőgazdasági termelésből élő gazdatársadalomnak a vezéregyénisége lett. Ő tanult tőlük, azok tanultak tőle, és mindannyian egyre inkább azt látták, hogy rossz irányba fordul az ország sorsa. Kiváltképp, amikor 1919 elején a kommün hatására Szegeden is ki akarták kiáltani a tanácsköztársaságot. Akkor az alsóvárosi gazdákkal együtt Zadravecz nekiállt, hogy a megszervezze az ellenük való föllépést.
.JPG) |
| Zadravec páter emléktáblája a szeged-alsóvárosi Ferences templom kvadrumában |
Forrás:
Zombori István:
Páter Zadravecz, a „szegedi Kapisztrán”
Katolikus Tábori Püspökség Katonai Ordinariátus
Zombori István:
Páter Zadravecz, a „szegedi Kapisztrán”
Katolikus Tábori Püspökség Katonai Ordinariátus
A Horthy-korszak eredményei
Az évtizedeken át méltatlanul gyalázott és kárhoztatott Horthy-korszak fölszámolta a vörös-pusztítást, megindította az életet a trianoni trauma után, s néhány éven belül konszolidálta és fölvirágoztatta az ipart. Versenyképes, világhírű gyárak alakultak, a mezőgazdaságban az önellátáson túl minőségi exportra is termeltek. Az akkori pengő Európa egyik legstabilabb valutája lett, a külkereskedelmi mérleg pedig 1930-tól kezdve mindig pozitív volt. Számos munkalehetőség teremtődött, bevezették a gyes, a társadalombiztosítás és a nyugdíj rendszerét. Fellendült az oktatás, új egyetemek, főiskolák, több ezer tanyasi iskola jött létre. Az klinikák, kórházak épültek, igazságosabb, színvonalasabb sajtó- és kultúrviszonyokat teremtett, többek között létrejött a Magyar Könyvhét, számos színház alakult és elindult a magyar filmgyártás is.Utak, vasútvonalak épültek, sőt az első európai földalatti villamos is az országban létesült, a hírközlésben a világ első telefonközpontja és hírmondója, majd a rádióadók felállítása következett. Az egész ország emelkedő pályára állt, és hihetetlen gyorsasággal felzárkózott a kontinens fejlettebb államaihoz. Történt ez annak dacára, hogy Magyarországot a háborús jóvátételi kötelezettségek, és a világválság is sújtotta.
Horthy megszervezte az országos cserkész- és levente-mozgalmat, valamint következetes kitartásának, szívósságának köszönhetően visszaszerezte az elorzott, magyar többségű országrészek zömét is.
Ebben az időszakban a gazdaság folyamatosan évi 0,8-1,2 %-os növekedést mutatott, a lakosság közel kétmillióval gyarapodott. Szigorúan felléptek a bűnözés, a korrupció, a harácsolás, az anarchia valamint a szélsőséges megnyilvánulások minden formájával szemben. Egészében persze nem volt minden tekintetben tökéletes a rendszer, de a hibák, és a visszásságok ellenére is az egyik legdinamikusabb, legélhetőbb fejezetét jelentette a magyar történelemnek.
Ki kell alakulnia egy Horthy-képnek
Jól nyomon követhető ez az „ellenállás” a közvéleményben, hiszen sokan ennek az elmúlt hetven évnek a történelemhamisító frázisait puffogtatva fasisztának, zsidóüldözőnek, doni halálvezérnek, az országot a németek karjaiban vetőnek kiáltják ki Horthyt. Ez pedig szobrok festékkel való leöntésében, makacs városvezetői ellenállásokban, értelmetlen nyilatkozatokban csúcsosodik ki.
