Az újszegedi Vigadó múltja és jelene
A korábbi 110 millió helyett 35 millió forintért vásárolhatta volna meg az önkormányzat az újszegedi Vigadót, de az egyik önkormányzati bizottság döntését követően kútba esett az üzlet. Ezt követően a város polgármestere, Botka László felfüggesztette az illetékes bizottság Vigadó-ügyben hozott döntését, és közgyűlési hatáskörbe vitte a döntést.
Az úri közönség kedvelt helye
1883-ban, Halmay Andor tervei alapján épült a Vigadó és egy cukrászda. Az 1890-es évek elején, a rekonstrukció megalapozta liget fejlődése elindul a fénykor felé, tovább folyt a terület feltöltése. A liget valóságos kis paradicsomnak ígérkezett, amelyet Mayer Miklós főkertész ezer rózsavadonccal ültetett be.A Vigadó és a körönd bérletével változatlanul gond volt, nem volt gazdaságos. A rekonstrukció nagy föllendülése után pangott a város. Gondot okozott a hídon való átkelés, a hídvám, este zavaró volt a sok szúnyog, a Vigadó rossz állapota. 1890 őszén Reininger Jakab lemond a bérletről, 1891-ben negyedik árlejtésre Kun Ignác három évre veszi bérbe a Vigadót, és Halál Ferenc a köröndöt. A Vigadót inkább az úri közönség látogatja, a tánckörönd pedig népi mulató.
Az országos mezőgazdasági vásár
Az 1900. évet fénypompájában éli meg a liget. A város főkertésze a rózsaligetet több új rózsaalannyal újította föl. Májustól a szokásos térzenével fölváltva két katonazenekar szórakoztatta a közönséget. Új padokat helyeztek el, kavicsos homokkal terítették be az utakat. A főfasoron levő villák, nyaralók előtti kerteket kőkerítéssel építették be.
A Vigadó és tánckörönd bérlője Wessel Manó, majd 1897-től Krampel Viktor, ki április 18-án, húsvét napján Farkas József zenekarával nyitotta meg az évadot. 1899-től ismét Wessel Manó, majd 1901-től Boros Antal a bérlő.
A fatornyos palota
A Vigadó igen megrongálódott. Padozata kirohadt, tetőzete pusztulóban volt, az eső becsorgott, javítgatták, de hiába. A fatornyos palota 20 éves volt. A lebontás gondolata merült föl, nagy volt a vita a közgyűlésben. A vigadóbizottság bontást javasolt. A mérnökség ezt támogatta, míg Tóth Mihály főmérnök szerint kijavítva még sokáig használható lenne az épület. A közgyűlés határozott. Megbízta a föladat megszervezésével Tóth Mihályt, a munkálatokat Robelly Aladár vállalkozó végezte el. 1904-re a drága költségen helyrehozott Vigadó bérletére nagy volt az érdeklődés. Bérlője Rózsa István, a cukrászdáé Flagler Frigyes, majd 1905-től Árvay Kálmán cukrász. A cukrászda is rozoga állapotban volt, Árvay Kálmán terasszal egészítené ki.
Villamos a hídon – a Vigadó fénykora
A Vigadó előtti parkban virágokból ültetett szegedi címer volt látható. Körös-körül tündérszép, ezeregyéjszaka meséi közé való kert terült el. Az Erzsébet ligeti park közepén lévő fasornak a Temesvári körúton túl, egész a holt Marosig terjedő külterületi részét a végleges rendezésig Fő fasornak nevezték el.
A Vigadót a Serfőzde Rt. bérelte már három éve, mikor 1912-ben további három év bérletet kért a tanácstól: az utóbbi három évben nem volt haszna, mert a Vigadót saját költségen berendezte.
A liget életében a századforduló jelentette a fénykort. Az érdem a nagytekintélyű Kállay Albert főispáné, ki minden alkalmat megragadott, hogy az újszegedi liget minél szebb legyen. Sajnos e pompát a közeledő háború és a szerb megszállás rövidesen tönkretette.
Az új Vigadó – a pusztulás
A Vigadó melletti cukrászdát 1927-ben a Klauzál téri cukrászda tulajdonosai, a hírneves Virágh testvérek vették bérbe, majd engedélyt kértek egy korszerű Vigadó építésére. A Berniztky József által tervezett vasbeton építmény 1934-ben hetek alatt elkészült. A szórakozóhely 1960–1980 között élte virágkorát. 1972-ben felújították a komplexumot. Húsz éve az ingatlan magántulajdonba került, a Tiszavirág zónázó és a Bárka vendéglő korábbi bérlője, Marosiné Mucsi Piroska 1992-ben vette meg.Azóta pusztul; annak ellenére, hogy többször körbekerítették, minden mozdítható részét széthordták. A beköltözött hajléktalanok 2000-ben adták meg a háznak a kegyelemdöfést, amikor felgyújtották. 2003-ban az az ötlet is felvetődött, hogy a Vigadó mögött húzhatnák fel a város 1500 négyzetméteres saját képtárát, ami 300-350 millió forintba kerülne. A városi főépítész azt sem tartotta kizártnak, hogy a Vigadót felveszik a kényszertatarozási listára, vagyis az önkormányzat rendbe hozatja, és a számlát benyújtja a tulajdonosnak, de abból sem lett semmi.
A város próbálkozik
Az a szegedi építészhallgató is figyelmen kívül hagyta a beépítési szabályokat, aki az Épiteszfórum internetes oldalán bemutatott diplomadolgozatában szőtt terveket a Vigadó újjáélesztésére. Guld Beatrix a régi épületben galériás kávézót képzelt el, amit üvegfalú új résszel egészítene ki, hogy rendezvényhelyszínnek is alkalmas legyen.
.jpg)
Új elképzelés a platánfák alatt
„A koncepció kialakítása során az első és legfontosabb döntésem az volt, hogy a meglévő épületet megtartom, és csak a szükséges mértékben bontok el belőle” – írta diplomamunkájának bemutató cikkében az Építészfórumon Guld Beatrix. „A második fontos dolog az volt, hogy a megmaradt részt folytatni szeretném úgy, hogy az új épülettel egy közös egészet alkosson, de érezhető legyen, hogy mi az új és mi a régi. Mivel a régi részt nagyon szépnek és értékesnek találtam, szerettem volna, ha az marad a hangsúlyos rész.”
A tervező azt írja, hogy a beépítésnél különböző vonalakban megtörő, több hasonló nagyságú tömegre osztva próbálta elhelyezni a funkciókat, de hamar kiderült, hogy ezzel is a régi részről vinné el a hangsúlyt. Ezért lett végül egy egyszerű téglatest, egy „doboz”, melynek a méreteit teljesen meghatározta a régi épület és a környezet. Szélességben és magasságban megtartotta a régi épület kontúrját. A homlokzat kialakításában szintén ügyelt arra, hogy egyszerű, nagy felületek jöjjenek létre, minél kevésbé elaprózva és elvonva ezzel a figyelmet a régi, mozgalmasabb, de kisebb tömegről.
Ez a szándék régen is megvolt, mivel ezen a részen egy kültéri pult volt elhelyezve. További mosdók is szükségesek a nyári látogatók kiszolgálására, mindemellett a telek nincs körbekerítve, de így a két épülettel és a burkolattal érezhetővé válik, hogy mi tartozik a Vigadóhoz.
Így éledne újjá a Vigadó
A pincében a szükséges kiszolgáló blokkok, iroda, gépészet, raktár kapna helyet, valamint a mai kor igényeinek megfelelő DJ-pulttal felszerelt szórakozóhely.
„Mindemellett fontosnak tartottam a kert és az épület kapcsolatát. Az utakat és kültéri fogyasztóteret egyszerű geometrikus rendben tartottam, a túl nagy burkolt felületek elkerülése érdekében pedig padokkal és tűztövis bokrokkal szakítottam meg” – emelte ki Guld Beatrix.
