2015. május 31., vasárnap

Munkácsy Mihály: Golgota – 660 megapixeles felbontásban

Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának talán legmegragadóbb darabja a Golgota, mely Krisztus kereszthalála előtti perceket rögzíti. A művész a Máté evangéliumának 27. fejezetében leírtak alapján dolgozott, a bekövetkező dráma és annak a jelenlévőkre tett hatása szolgált megfestendő témaként. A Szeged Panoráma most elkészítette a festmény 660 megapixeles fotóját, melyen a mű legapróbb részletei is megtekinthetők.


Golgota
Készítés időpontja: 1884
Technika: olaj-vászon
Méret (magasság x szélesség): 460×712 cm
Jelenlegi helye, település: Déri Múzeum, Debrecen
Tulajdonos: Munkácsy Alapítvány, Budapest (Pákh Imre)

Munkácsy a kép megfestése előtt számos e témában készült olajfestményt, illetve grafikai vázlatot tekintett meg. Különösen nagy hatást gyakorolt rá Jacopo Tintoretto Scuola di San Rocco-ban található, Jézus életét feldolgozó sorozatának Golgotája. A 17. században élt elődjéhez hasonlóan Munkácsy is a keresztre feszítés eseményét követő tömeget, illetve az őket körülvevő táj hangulatfestő hatásának jellegét hangsúlyozta az alkotásában. Elsőként az előzőekhez kapcsolódóan, a tömeg egyes alakjairól készített tanulmányokat, majd ezután az égi jelenet megfestése foglalkoztatta és csak néhány hónappal később, 1883-ban fogott a Kálvária jelenetéhez. A tanulmányok megfestésének sorrendje is azt bizonyítja, hogy mennyire foglalkoztatta a keresztre feszítés eseményén megjelentek arcán visszatükröződő érzelem képi ábrázolása. A realitásra való törekvésének egyik bizonyítéka az a fotó, amelyen a festő saját magát kötéllel rögzíttette a keresztre, hogy a test izmainak mozgását a leghitelesebben tudja visszaadni.

Golgota a közönség előtt

A Golgota 16 olajvázlat után alig több mint két év alatt készült el. Sedelmeyer Párizsban, saját palotája dísztermében mutatta be a Golgotát, és az erre az alkalomra visszaszállított Krisztus Pilátus előtt című festményt. A párizsi siker után a Golgotát 1884–1887 között ugyanazokon a helyeken mutatta be, ahol már az előző festmény iránt is nagy érdeklődés mutatkozott. A két mű a Jenkinstownban lévő, Lindenhurst nevű Wanamaker palotában találkozott újból. 1907 februárjában ezt az alkotást is hóra dobva mentették meg az alkalmazottak. 1911-ben már restaurálva került elhelyezésre a Philadelphiában lévő Wanamaker üzletházban. Az örökösök ezt a művet, több más birtokukban lévő alkotáshoz hasonlóan, a Sotheby’s aukcióján értékesítették. A vásárló Julian Beck volt, aki 2004-ben Pákh Imre magángyűjtőnek adta el.