Polémia a szegedi Gróf-palota körül
Miközben a helyi és az országos média is hangos a szegedi Gróf-palota tetőfelújításától, sőt egyenesen egy erősen PR-szagú „hadüzenet” érkezett a városba a Zsolnay gyár részéről, addig sokan elsiklanak azon tény felett, hogy egy épületnek ugyan nagyon fontos eleme a tetőcserép, sőt az egész szerkezetet befejező kúpcserép, de NEM az egyetlen.
A cikkben látható felvételek a Szeged Panoráma „Stukkó” sorozatából valók, melyben a belváros épületeinek homlokzatát dokumentáljuk, megőrizve ezzel őket a „hálás” utókor számára. Jelenleg a Tisza Lajos krt. mindkét oldalának fotózása elkészült a Tiszától az Anna kútig.
A Gróf-palota a szegedi belváros legnagyobb önálló szecessziós stílusban épült épülete. A létesítmény szinte változtatás nélkül maradt meg napjainkig. A palota építését Gróf Árpád Márton, Szeged akkori főügyésze kezdeményezte, hogy a magas fizetésű városi tisztviselők otthonául szolgáljon. A
Raichle J. Ferenc által tervezett épület utcai szintjén ügyvédi irodák, emeletén lakások kaptak helyet. A palota igen rövid idő alatt, az építkezés kezdete után mindössze 13 hónappal elkészült.
Gróf Árpád Márton
Szeged, 1866. szeptember 18. – Szeged, 1940. április 19.
Alsóbb iskoláit Szegeden, a gimnáziumot szintén Szegeden, a piaristáknál végezte. A pesti tudományegyetemen hallgatott jogot, s ott tette le 1889-ben jogtudományi szigorlatát. Ezután a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte ügyvédjelölti nyilvántartásba vételét. 1891-ben Szeged városnál joggyakornok, majd ismét ügyvédi irodákban dolgozik. 1893-ban megpályázza a budapesti törvényszék aljegyzői állását. 1895-től haláláig szegedi gyakorló ügyvéd. Hamarosan a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár ügyésze, jól jövedelmező irodát épít ki.
Megvagyonosodva 1912-13-ban felépítteti a szegedi, Tisza Lajos krt. 20. sz. alatti bérpalotát („Gróf-palota), melyet Lechner Ödön követője, Raichl J. Ferenc tervezett. Itt rendezi be lakását és irodáját is.
Magyar királyi főtanácsos, Szeged város törvényhatósági bizottságának főügyésze. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányának tagja. A Rókusi templom egyik színes ablaka, mely a nevét viseli, az ő ajándéka. A városi törvényhatósági bizottság tagja. A Szegedi Új Nemzedék külső munkatársa.
Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, 1992.
A homlokzat és a felújítás
A háromszög alakú telekre épült épület robusztus tömeget alkot. Homlokzatának felületformálása igen változatos, oromfalak, erkélyek, beugrók tagolják. Az épület két sarkát díszíti saroktorony. Az oromzatok díszítése kifejezetten különlegessé teszi az épületet kora nyári reggeleken, amikor a homlokzatra eső napfény visszaverődik az aranyszínű mintázatról. A keleties mintázatot hordozó kék, sárga és aranyszínű díszítések mellett számos helyen találhatóak a magyar népművészetből átemelt motívumok, kerámiából készült falidíszek.
Az épület belsejében kovácsoltvas korlátokkal felszerelt lépcsőház található. A homlokzaton több helyen is láthatók a szecesszió jegyeit magukon hordozó kovácsoltvas díszítőelemek, korlátok. Szintén kovácsoltvas ornamentika védi az épület bejáratait.
Az épületet 2006-ban a kulturális minisztérium védetté nyilvánította. A 2010-es évek elejére az évek óta nem tatarozott palota rossz műszaki állapotba került, homlokzatáról több helyen lehullott a vakolat és a tető is beázott.
A szegedi önkormányzat tavaly indult Szabadkával együtt a
Századfordulós
ékkövek – tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában
elnevezésű pályázaton. A vajdasági városban a világörökségi védettségű
zsinagóga északi homlokzata újul meg, Szegeden pedig a Gróf-palota nyerheti vissza régi fényét. Ennek első lépcsője a
tetőfelújítás.
Politikai és PR-szelek szárnyán
Az már gyakorlatilag bevett szokás kishazánkban, hogy egy kormányváltásból, esetleg feladatkörökből kimaradt politikusok, és a farvizükön evező különböző gazdasági társaságok vélt, vagy valós sérelmeiket a legmarkánsabban igyekeznek publikálni. Teszik ezt sok esetben olyan hangosan, hogy a tényleges munka, a valódi probléma már senkit sem érdekel. Természetesen nem kivétel ez alól a szegedi Gróf-palota „kúpcserép-panamája” sem, ahol sokan sokfélét akarnak láttatni.
Ilyen esetekben mindig nyilvánvaló, hogy azok szólnak a leghangosabban, akik így-úgy, de kimaradtak a munkából, és már nem „csurran-csöppen” nekik az eu-s pénzből. Az ominózus kúpcserép-ügyet „kirobbantó” pécsi
Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. mellé pedig már fel is sorakozott számos helyi elégedetlenkedő is.
Sok a „mostohagyerek” műemlék
Szeged belvárosa igazán bővelkedik szép, műemléki, vagy védett épületekben. Természetesen ezek karbantartására, felújítására, állagmegóvására valóban költeni kell. Ráadásul ezt annak tudatában kell végrehajtani, hogy soha meg nem térülő beruházásról kell beszüljünk. De eleink remekműveinek megőrzése a mi feladatunk, és ehhez sok esetben rendelkezésre áll „pénz, paripa, fegyver”.
A Belváros számos épülete, melyeknek döntő többsége a szegedi
IKV Zrt. kezelésében van azonban nem ezt a képet mutatja. Omló vakolatok, megroggyant tetők, hiányzó ereszcsatornák. A „jó gazda” gondossága teljes mértékben hiányzik, évekig, évtizedekig romlanak műemlékeink.
A Tisza Lajos körút egyik ékkövére, a Gróf-palotára azonban most szebb jövő vár: elindult egy folyamat, sikerült forrást találni, és már meg is indultak a munkálatok. Legfontosabb egy épület felújításánál a tető rendbetétele. A héjazat, a cserepezés befejező része pedig a kúpcserép, mely alig egy huszadát teszi ki a költségeknek, igaz, annál fontosabb szerepet tölt be a tetőn: összefog, összetart. Ez utóbbi sajnos szinte teljes egészében hiányzik a szegedi közéletből.
Pedig ha rátekintünk a romlásában is impozáns körúti palotára, rögtön látható, hogy a homlokzat, a kovácsoltvas elemek, az erkélyek, a színes berakások helyreállítása bizony jóval nagyobb falat lesz majd.
És ha már néhány cserép ügyén egymásnak ugranak a felek, vajon mi várható majd akkor, amikor a munka dandárja elkezdődik.
.jpg)
.jpg)
