Szegediek elismerése a Nemzeti Ünnepen

Augusztus 20-a alkalmából szegedieket is kitüntettek.

MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE polgári tagozat kitüntetést kapott több évtizedes tudományos, tudományszervezői, széles körű oktatói és publicisztikai tevékenysége, a Hispanisztikai Tanszék létrehozása érdekében végzett fáradhatatlan munkája elismeréseként dr. Anderle Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Hispanisztika Tanszékének professor emeritusa

MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE polgári tagozat kitüntetést kapott a funkcionálanalízisben elért - nemzetközi mércével mérve is - kiváló eredményeiért, oktatói és tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként dr. Kérchy László, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Matematikai Tanszékcsoportja Analízis Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára

MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZT polgári tagozata kitüntetést kapott dr. Szabó Imre, az állam- és jogtudomány kandidátusa, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja

MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZT polgári tagozat kitüntetést kapott dr. Hetesi Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar intézetvezető egyetemi docense

MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZT polgári tagozat kitüntetést kapott Kátó Sándor, színművész, rendező, az Algyői Móra Ferenc Népszínház alapítója, művészeti vezetője

MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT polgári tagozat kitüntetést kapott dr. Hegedűs Jenő, a matematikai tudomány kandidátusa, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Matematikai Tanszékcsoportjának egyetemi docense

MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT polgári tagozat kitüntetést kapott dr. Tóth István, a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményvezetője

GRATULÁLUNK!!

Emelkedjünk Magyarrá – könyvajánló

A Tudatos Nemzetépítés Kézikönyve 1. kötete Bene Gábor közjogásztól jelent meg, amely Emelkedjünk Magyarrá címen megrendelhető a szerzőtől. Az előszó Wass Albert anyagaiból készült, az utószót pedig vitéz Vesztergám Miklós tárogató-művész írta.

A könyv hiánypótló a mű. A kifosztásunk jogi alapjait alaposan körbejáró szellemi muníció, amely a nemzet visszaépítéséhez és az önvédelmi, közjogi harcunkhoz, egyre szükségesebb eszköz lehet. Ez a jelenlegi legteljesebb elemzés a közhatalom rendszerének újjáépítéséhez.
A könyv beltartalma nemcsak érdekes és magas szintű, hanem teljes mértékben a Történelmi Alkotmányosságunk evidenciáira épül, így elutasítja a liberális jogpozitívista szemléletet, amelyben mi magyarok szenvedünk, de sokan mások „lubickolnak”. Benne vannak az alapelvek, melyek történeti alkotmányosságunkban, joghagyományunkban nem változhatnának, de elhallgatják őket!

A Szent Korona országában

„Jelen tanulmányom azért született, hogy leszámoljak azzal a tévhittel, hogy nekünk a nyugat lelketlen jogi mintáit kellene szolgai módon követni. A mai közbeszédben ugyanis szinte minden hagyomány – így a joghagyomány különösen – szégyellnivaló, poros, ciki, abszurd, szürreális, patológiás, stb. Szerintem azonban a magyar közjogi hagyományokat kellene alapnak tekinteni, melyek a sajátjaink, melyeket nagyon is egyszerű lenne a valódi európai fejlődéssel összhangba hozni, ha nem kisebbrendűségi komplexus gátolná jogászainkat, tudósainkat és politikusainkat. De van-e a kisebbrendűségre bármi okunk?

Bene Gábor

A Szent Korona csak akkor kerülhet méltó helyére a magyar közéletben – törvénytől és koronaőrségtől függetlenül –, ha a magyar először lelkében a helyére teszi....... Rá fogunk döbbenni, hogy a Szent Korona országában nem lehetnek társadalmi és gazdasági elnyomottak sem, hogy az önzés és a habzsolás nem megengedhető életformák, hogy kapzsinak és könyöklőnek nincs  helye a Szent Korona országában.

E sorok néhai Endrey Antal az Ausztrál kormány jogi főtanácsosától származnak.  Ezzel világossá tette, hogy nem minősül értékrendnek azon ál-szocialista  és liberális nézet, amely szerint a fogyasztói társadalom által diktált „önzés és habzsolás” mindenkinek jár, s a hajléktalant eltűrő – sőt magát a jelenséget létrehozó – „piacgazdaság” valójában ember és életellenes a jelenlegi formájában. Ezzel szemben az ősi és alkotmányos Szentkorona eszmének – tehát a jogok és kötelezettségek egyensúlyára épülő rendnek – nem voltak ilyen nagyszámú és látványos emberi drámái.”

Megrendelés

A kiadvány könyvkereskedelmi hálózatban nem kerül értékesítésre, ára 1490 Ft (ajánlott küldeményként + 705,- Ft postaköltség) A/6-os formátum, 115 oldal – ISBN 978 963 0870 58-0
Előzetes egyeztetés esetén személyesen is átvehető Szegeden, vagy Pesten a Nyugati pályaudvaron. Számlaigényét már a megrendeléskor jelezze, ellenkező esetben csak nyugta kerül kiállításra.
A szerző mobil száma, ahol a könyv megrendelhető:  70/360-3595

Váci múmiák a szegedi Fekete házban

A váci Fehérek templomának rejtett kriptájában leltek rá azokra a természetes úton mumifikálódott testekre, melyeket most Szegeden láthat a nagyközönség. A tizenegy múmiát és titokzatos sorsukat augusztus 15-től ismerhetik meg az érdeklődők a „Rejtélyek, sorsok, múmiák” című kiállításon.

Egy felújítás során, 1994-ben bukkantak rá Vácott arra a titkos kriptára, mely az 1674-1838 között élt váci polgárok temetkezési helyéül szolgált. A plafonig halmozott, egymásra pakolt koporsókban természetesen úton mumifikálódtak az elhunytak: a folyamatot a különleges mikroklíma és a temetés módja tette lehetővé. A holtakat faforgáccsal bélelt koporsókba helyezték, mely felszívta a testnedveket, így a természetes bomlás helyett mumifikálódás zajlott le.

A TBC titka

A megtalált 265 múmia közül 166 személyt azonosítottak, míg 99 kilétét mind a mai napig homály fedi. A Természettudományi Múzeum különböző természettudományos vizsgálatokat végzett, mely során kiderült, hogy az elhunytak többsége TBC-vel fertőzött volt.
„A Fekete ház földszinti kiállítótereinek ablakait a szakemberek a héten befalazták, hogy igazi sejtelmes, kriptát idéző hangulat fogadhassa a látogatókat” – beszélt a kiállításról Medgyesi Konstantin, a Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense. „Az augusztus 15-én megnyíló kiállításon tizenegy múmiát mutatnak be, ahol titokzatos sorsokra, rejtélyes történetekre derít fényt a tárlat különböző audiovizuális eszközök segítségével.”

A múmiák klimatizált temploma

A templomot a Domonkos rendi szerzetesek kezdték építeni 1699-ben. A templomhoz két kripta tartozott, melyekben 1731-1838 között temetkeztek. Főleg tehetősebb polgárok és egyházi személyiségek nyughelye volt.

Felmerül a kérdés, hogyan maradhattak ilyen állapotban a testek, mivel a vizsgálatok során egyértelművé vált, hogy mesterséges beavatkozás nem történt. Az ELTE Meteorológiai Tanszékét kérték fel a kripta klímájának vizsgálatára. A vizsgálat során arra jutottak, hogy a termek klímája nagyon hasonlít a magyarországi barlangokban és földalatti üregeiben mért hőmérsékletekhez: a külső hőmérséklettől függetlenül 8-11°C között ingadozott. A légnyomás a szabadtéri értékkel majdnem azonos – 991-1009 hPa – értéket mutatott. A folyamatos enyhe légmozgás átlagértéke elhanyagolható.
A páratartalom értéke - 90% - nagyon magas, ilyen értékek mellett a testeknek bomlásnak kellett volna indulni. A páratartalom az utóbbi időkben érte el ezt a szintet. Ezeknek a környezeti tényezőknek az együttes hatása kedvezett a mumifikálódásnak.

Koporsók, nők, férfiak – HIV, Kaposi-szarkóma, TBC

Szerencsés volt még a koporsók egymásra helyezése, mivel a magasabban lévők kevésbé vizesedtek. Valamint a koporsók anyaga is fontos szerepet játszott. Fenyőfából készült, és a testek köré is faforgácsot szórtak. A fenyőfa hatóanyaga kedvező hatással volt a konzerválódási folyamatokra, a faforgács pedig felszívta a testnedveket, így elősegítette a kiszáradást.
A kriptában 107 nő és 119 férfi, valamint 38 megállapíthatatlan nemű holttestet találtak, akiknél 89%-ban fellelhető volt a tuberkulózis fertőzés, azonban mindössze 35%-nál volt a halál közvetlen okozója. A lelet-együttes tudományos értékét növeli, hogy a belső szervek nagyrészt épségben megőrződtek, ami lehetővé teszi a testek sokoldalú természettudományos vizsgálatát (antropológiai, patológiai, genetikai, fogászati vagy morfológiai vizsgálatok). A tudományos kutatások eredményeiből mintha egy mozaik darabkáit összeillesztenénk rekonstruálhatók 150-250 évvel ezelőtti város lakóinak biológiai jellemzői: a megélt életkor, az átélt sérülések és betegségek, a táplálkozási szokások, az életmód, a rokoni és szociális kapcsolatok, az arcvonások.
A leletek vizsgálata elősegítheti különböző betegségek és azok kialakulásának kutatását. Például a HIV, a Kaposi-szarkóma valamint a TBC esetében a kutatások megkezdődtek.

Táplálkozási szokások és a korabeli orvoslás

A maradványok fogkőmintákból következtetni lehet a korabeli táplálkozási szokásokra. A vizsgálatok kimutatták, hogy főleg burgonyát és kukoricát fogyasztottak, hús csak ritkán került az asztalra. Éppen ezért a foguk rossz állapotban volt, elterjedt volt a fogszuvasodás. A kevés húsfogyasztás miatt a nyál savas kémhatású lesz, ami kedvez a szuvasodást okozó baktériumoknak.
A korabeli orvostudomány fejletlensége miatt magas volt a csecsemőhalandóság aránya. Akkoriban is ismerték a császármetszést, viszont ez a művelet csak nagyon kevés esetben nem jelentette az anya halálát. Gyakran már csak a halott anyán tudtak császármetszést végrehajtani, és így megmenteni az újszülöttet. Ezek az újszülöttek sokszor csak néhány nappal élték túl az édesanyjukat, ilyenkor a csecsemőt és az anyát külön koporsóba temették, azért mert nem tudták a holttesteket megfelelően lehűteni. A szülés után azonnal elhunyt újszülötteket az édesanyjukkal együtt temették el.
Azokban az időkben kis arányban tudták csak megállapítani a halál okát, és ebből kifolyólag féltek a tetszhaláltól, ennek a félelemnek egyik példája egy kivágott szívű apáca. Ez az apáca éppen szülővárosába tartott Vácon keresztül, amikor meghalt. Valószínűleg ő maga kérte a végrendeletében, hogy halála után vágják ki a szívét, de az is elképzelhető, hogy azért vágták ki a szívét, mert nem tudták volna konzerválni addig, amíg a szülővárosába szállítják, és ezért csak a szívét vitték el oda. Ez az eljárás akkoriban nagyon sok helyen megfigyelhető volt.
A fenti példák is azt bizonyítják, hogy az elmúlt korok feltárása nem csak a múltunk megismerését szolgálja, hanem a jövő kutatásait is segíti. Ebben a váci múmiáknak is nagy szerep juthat.

forrás: Wikipédia