2013. május 14., kedd

Felavatták Szegeden a délvidéki Országzászlót

Az Országzászló tíz méter magas, süttői mészkőből készült alapja kévét idéz, amit szíjak szorítanak össze, ezeken körül a Hiszekegy sorai olvashatók. A kévét szabdaló fekete gránit fejszék a magyarság széttöredezettségét, az anyaországtól való elszakítottságát jelképezik. A szobor déli oldalán kereszt emlékeztet a keresztény gyökerekre. A hatméteres zászlórúd kettős keresztben végződik, melyre angyalos címeres zászlót húztak fel és félárbocra eresztették. Az alkotás Szeged városának megrendelésre készült, a Közgyűlés Keresztúri Farkas Csaba jobbikos önkormányzati képviselő indítványára Simor Márton tervének megvalósítását hagyta jóvá.





„Minden nemzetnek joga van a saját történelméhez és ez a zászló pontosan erről szól” – emelte ki avató beszédében Semjén Zsolt, miniszerelnök-helyettes. „Fontos hangsúlyozni, hogy ez az országzászló nem irányul senki ellen, hanem a magyar nemzet megmaradásának és a Kárpát-medence népeinek sorsközösségének az üzenetét hordozza. A megoldás Trianon katasztrófájára az állampolgárság megadása a határon túli magyarságnak, és az Európában bevált autonómia-formák biztosítása. Ezért ez az ünnepség nem a múltról szól, hanem a jövőről.”

A Kárpát-medencei népek egysége

„Nagyon sok küszködés után elérkeztünk oda, amiről ennek az egésznek az első pillanattól kezdve szólni kellett volna” – hangsúlyozta Keresztúri-Farkas Csaba, a Jobbik szegedi önkormányzati képviselője. „Felidéződik bennem az az első három csempe, ami ide volt tervezve, majd az a doboz, amiből egy fénycsóva ment volna az ég felé. De ez az emlékmű most egyértelműen kifejezi  a Kárpát-medencei népek egységét és azt, hogy mindannyian magyarok vagyunk.  Kifejezi mindazt, amit minden tiszta szívű és lelkű ember gondol a magyarságról és a magyarság tudatáról. Ez egy óriási dolog, amit sikerült megvalósítani itt Szegeden. Köszönöm mindenkinek, aki ebben segített,  és aki megszavazta ezt a kezdeményezést és köszönöm azoknak, akik elfogadták a mai eseményre szóló meghívásunkat.”


Két párt nem fogadta el a meghívást

„Felemelő érzés volt, hogy a történelem megismételte önmagát azzal, hogy az 1933-ban, ezen a helyen felállított Országzászló ma új alakban ismét megszületett” –  mondta el az avatás után a Szeged Panorámának Tóth Péter, a Jobbik szegedi szervezetének elnöke. „A másik üzenete, hogy szimbolikusan és kulturálisan nem mondunk le a trianoni határok mögé szorult magyar testvéreinkről. Mindenképpen szeretnénk, ha innen indulna a hagyományos Trianoni Gyásznapról szóló megemlékezésünk.
A koszorúzás előtt elhangzott, hogy minden politikai párt meghívást kapott az eseményre, ezt azonban ketten nem fogadták el. De őket nem is hiányolom, sőt remélem, a 2014-es választások után már a politikai életben sem fogok velük érdemben találkozni és eltűnnek majd a történelem szemétdombján. Azt gondolom, hogy egy ilyen nemzeti ügyben kikapcsolni a szavazógépet , az felér a haza elárulásával.
Itt Szegeden nem tartunk attól, hogy hasonló csúfság esik meg ezzel az emlékművel, mint ami Kenderesen a Horthy-szoborral történt.  De ha mégis, akkor nagyon remélem, hogy a hatóság emberei találják meg hamarabb az elkövetőket és nem a nemzeti radikális bajtársaink.”