Ortodox karácsony – január 7.

A Julián naptár szerint az ortodox egyház hívei január 7-én ünneplik a karácsonyt. Az ünnepet számukra egy hónapos böjt előzi meg, szenteste napján az emberek főtt gabonát ehetnek egészen az első csillag megjelenéséig.

Az ortodox hívők számára a karácsony kizárólag vallási ünnep, ezért a december 24-i katolikus karácsony számukra nem létezik. Oroszországban az ajándékozás, a díszes karácsonyfa állítása és a Télapó a sztálini idők óta a szilveszter tartozéka. Ezután következik az ortodox karácsony, amely a Julianus-naptár szerint január 7-én következik be. Az ortodox újév – orosz elnevezéssel „a régi újév” – január 13-ra esik, így ezt is sokan megünneplik, nem csak a vallásos emberek.
Felmérések szerint az oroszok mintegy kétharmada emlékezik meg valamilyen módon a karácsonyról, s a lakosság mintegy harmada nézte tévén a főtemplomból közvetített istentiszteletet. Oroszországban egyébként egészen kiváló a kapcsolat állam és egyház között. Nem csupán az állami vezetők vesznek részt az egyházi, illetve a pátriárka az állami ünnepségeken, hanem gyakran találkoznak is a vezetők egymással.

Megáll az ország

Az ortodox karácsonyt a hívők számára böjt előzi meg. Az ünnep előtti utolsó hétvégéken van az anyák, illetve az apák napja, amikor korábban a gyerekek Krisztus születésének legendáját felidézve nagy csillaggal járták a házakat, s adományt kérve egyházi énekeket adtak elő. A következő napokat a hívők a családban, illetve a rokonok, barátok felkeresésével töltik, megajándékozzák egymást. Oroszországban jól megfér egymás mellett a katolikus karácsony szokásvilága, a sztálini időkben szilveszterre „áthelyezett” Télapó és az ortodox ünnep. Ezért aztán nem meglepő, hogy az újév előtti napoktól az ortodox karácsony végéig, vagyis január 9-ig a hivatalos Oroszország nem működik, lapok sem jelennek meg.

Szerb ortodox templom - ikonosztáz – Szeged

Szegedi szerb ortodoxok – a szeretet melege

A szerbek téli ünnepekhez kötődő hagyományai különlegesen gazdagok és szépek. A karácsonyestet a gregorián naptár szerint január 6-án ünneplik. Az ünnepi istentiszteletet a szegedi szerb ortodox parochus celebrálja, majd a hívők ünnepi körmenetben megkerülik a templomot. Szertartásosan a templomkertben felállított badnjak – a tölgyfa hasábokból rakott lobogó tűz – köré gyülekeznek, és énekelve idézik fel az ünnep bensőséges pillanatait, a Megváltó születését.

A badnjak elégetése Krisztus szeretetének a melegét jelképezi. Úgy tartják, hogy a fadarab elégetésekor felcsapó szikrák száma jelzi a házbeliek számára, hogy milyen gazdagságban lesz részük az elkövetkező évben. Régen a badnjakkal fűtöttek be, és ezen főtt meg a karácsony esti vacsora is. Szalmát hoztak be a házba, szétszórták a földön, ez jelképezte a betlehemi jászlat, és apró ajándékokat rejtettek el benne.
A gyerekek karácsony éjjelén a szalmán aludtak, amely három napig maradt a házban, aztán kivitték az állatok alá. A szobában, emlékeztetőül, csak egy kosár szalma maradt. A karácsony első vendége férfi kell legyen, akire búzát kell szórni, és a vendég össze kell szedje a házigazda által a szoba padlójára dobott diókat.A tűz köré összegyűlt hívők jelképes ajándékot kaptak: kis tölgyfaágból és szalmából készült csokrot, hogy mindenki hazavihesse és a saját karácsonyi asztalára tehesse a megszentelt csokrot.
A szertartás végén az egyházközösség termében – mivel tart még a böjt – forralt borral és pogácsával vendégelték meg a hívőket. A karácsony szentestéje virrasztással ér véget.

A 2009-es moszkvai ortodox karácsonyi mise