Látogatóközpont a ferences kolostorban

Az alsóvárosi ferences templom Szeged egyik legjelentősebb, legrégebbi műemlék épülete. A ferences rend sikerrel pályázott az NFÜ DAOP programjához, és a fejlesztéssel – a műemlékekben viszonylag szegény – Dél-Alföld egyik turisztikai látványosságává válhat. A 265 millió forintból létrejött új látogatóközpont „kinyitja” a ferencesek zárt életét, bemutatja a kolostor kincseit, közelebb hozza az érdeklődőkhöz a rend történetét, mindennapjait.



Szegednek, de az Alföldnek is talán legmonumentálisabb középkori műemléke az alsóvárosi gótikus templom, melynek a két oldalfalán máig látható, évszámmal ellátott, apró szoborfejdíszét 1503-ban helyezték el. A korábbi, Cs. Sebestyén Károly által indított, de 1942-ben megszakadt ásatások szerint a 15. század második felében egy régebbi Árpád-kori templom közelében – egyes források és az újabb kutatások szerint a régi Szent Péter templom átépítésével – épült, annak egyes elemeit felhasználva. Az építkezést, és a rend szegedi megjelenését már Mátyás király 1458-as oklevele is említi. A ferencesek által alapított kolostor 1459-ben biztosan működött, amit a heti vásárra szóló királyi engedély is bizonyít. A régi templomot a ferencesek fokozatosan átépítették, hiszen egy ilyen munka mindenképpen olcsóbbnak bizonyult, mint egy új felépítése.

Gótika az Alföldön

Magyarországon a ciszterciták honosították meg, a kolduló rendek folytatták a gótika jellegzetesen magyar változatát, egyfajta puritán formavilágot, melyben ugyanakkor megjelenik a gótikus szerkesztés tökéletes ismerete. Elmaradtak a gazdagon kiképzett homlokzat, jellemzővé vált az egyetlen bejárat a külhoni hármas tagozódású kapuzat helyett. A támívek helyett a támpillérek végletekig leegyszerűsített sora biztosította a boltozatok oldalnyomásának kiegyenlítését. Ez az egyszerűség jellemezte a belső tér kiképzését is. A hazánkban ismeretlen kereszthajó helyett a szerzetesi kórus, vagyis a hosszanti irányban elhelyezett, ülőfülkékkel díszített szentély vált jellemzővé. A késő gótikus, egyhajós csarnoktemplom nem a díszítés gazdag káprázatával, hanem a méretek arányaival, egyszerűségével próbált megnyugvást nyújtani a betérő lelkeknek.

A ferencesek temploma

A templom belseje hazánkban szinte egyedülálló térhatásával, monumentális egyszerűségével ragadja meg a belépőt. A főhajó 14. századi maradványát a 15. század második felében teljesen újjáépítették. Ehhez járult a keskenyebb, szerzetesi kórusul szolgáló félhatszögben végződő szentélyhajó és a káptalanterem – a mai sekrestye – és a kettőt összekötő szintén gótikus átjáróhelyiség, amelyre a később barokk tornyot építették.
A templom és a kolostor a török hódoltság idejét nemcsak átvészelte, hanem időnként még javításokat is engedélyeztek rajta. A város magyar népe ekkor leginkább Alsóvároson élt, ahol a barátok temploma összetartotta a hódoltsági sors szegedi lakóit. A barátok nemcsak lelkipásztori szerepet töltöttek be, hanem egyúttal a nép tanítómesterei és orvosai is voltak, amiről számtalan orvosi szakkönyv is tanúskodik. Hatalmas, egyes források szerint 30 hold kiterjedésű kertjük gyógyító füvekben, nemes fákban és növényekben egyaránt bővelkedett.

A török hódoltság

A hódoltság alatt éppen nem volt könnyű a templom és a kolostor karbantartása. A török nem engedte új templom és kolostor építését, sem a régiek kibővítését. A barátok csak engedéllyel tudtak javításokat végezni a templomon. Az engedélyeket csak úgy kapták meg, ha a templomot és a kolostort nem építik tovább és a régi alapnak megfelelően javítják ki, ráadásul az engedélyekért jelentős díjakat, pénzajándékokat kellett fizetni. Ennek ellenére az alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma egy 17. századbeli feljegyzés szerint. A hódoltság idején 1624-ben történt a legnagyobb építkezés, amikor új mennyezetet építettek. 1643-ban restaurálták a templomot és a főoltárt, majd pár évvel később a kolostort is rendbe hozták. A 17. század második felében nagyobb restaurációs munkálatok voltak. A templom teljes megújítása a következő századra maradt.

Ferencesek és a paprika

A török alatt elvadult táj népét gyakran gyötörte a hideglelés (malária), valószínű, hogy ellenszeréül a paprikát épp a ferencesek honosították meg, ugyanis abban az időben nem fűszerül, hanem orvosságul használták ezt a növényt. A szegedi kolostor egyik feljegyzése, ami szerint a paprikát a váltóláz kezelésére használták, terelte Szent-Györgyi Albert figyelmét is a paprikára és a benne lévő C vitaminra. A kolostor megújult kertjében nemcsak a ferencesekre jellemző fűszer- és gyógynövények kaptak helyet, hanem a paprikakutatók jóvoltából számos szegedi paprikafajta is bemutatásra kerül.

Interaktív rendház

A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány a Szeged-Alsóvárosi Ferences Templom és Rendház turisztikai célú, látogatóbarát fejlesztésére nyújtott be pályázatot „Történelmi és kulturális örökség turisztikai hasznosítása” témában, mely keretében 85% támogatási aránnyal 265 millió forint támogatást nyert.
Kétszintes látogatóközpontot alakítottak ki a rendházban, ahol interaktív kiállításokon ismerhetik meg az érdeklődők a szegedi ferences szerzetesek több mint nyolcszáz éves történetét. A projekt elsődleges célja a Szeged-Alsóvárosi Ferences Templom és Rendház páratlan értékeinek turisztikai célú látogatóbarát bemutatása.
Az épület Szeged egyik legjelentősebb, legrégebbi műemlék épülete, de nem eléggé ismert turisztikai látványossága. A templom jelenleg is látogatható, de a turistacsoportok fogadására alkalmatlan volt. A projekt során az eddig is látogatható templom mellett létrejött egy kétszintes komplex látogatóbarát kiállítóhely, amely több helyiséggel, vetítőteremmel interaktív módon mutatja be az épületegyüttest, a ferencesek és a szerzetesi élet hagyományait. A Rendház kertjében gyógynövényes kertet és a Szent Péter templom megmaradt követi bemutató kőtárat alakítottak ki.
Az új funkcióknak megfelelően felújították és akadálymentesítették az épület kiállító és közlekedő tereit, a vizesblokkokat és a fogadóhelységeket. Reményeik szerint a több mint 500 éves templom és a rendház olyan turisztikai vonzerőt fog jelenteni, amely a műemlékekben viszonylag szegény Dél-Alföld egyik turisztikai látványosságává válhat.

Ferences értékek bemutatása

„2003-ban kezdtünk el azon gondolkodni, hogy a nagyközönségnek is szeretnénk bemutatni az értékeinket” – mondta el a Didák testvér, a ferences kolostor házfőnöke. „A templomunk 500 éves évfordulójára számos tárgyat gyűjtöttünk össze, és úgy láttuk, ez egy olyan gazdag anyag, amit érdemes lenne egy állandó kiállítás keretében bemutatni.”
Folyamatos pályáztak, majd 2009-ben elnyerték a turisztikai fejlesztési pályázatot, melynek keretében megújult a kolostor, és egy európai szintű, a Dél-Alföldön páratlan kiállítási központ valósult meg.
„A helyi sajátosságokra próbáltunk meg építeni” – emelte ki a gvárdián. „Alapvetően az Alsóvároshoz köthető értékeinket, így elég erős hangsúlyt fektettünk a paprikával és a gyógynövényekkel kapcsolatos tevékenységünkre. A hívekkel való foglalkozásunkat is bemutatjuk, kiindulva a török időktől, amikor a ferencesek a nép barátai lettek.”

„Az emberek szívébe, fejébe elhelyezni”

A földszinten a ferencesek életét, értékeit bemutató nagyméretű tablók kerültek elhelyezésre, a három alapvető pillérre, a szegénység, tisztaság, engedelmesség hármasságára építve, felvonultatva és megmagyarázva a ferences szimbólumokat.
„Sok olyan dolgot szeretnénk az emberek szívében és fejében elhelyezni, ami nagyon erősen köthető a ferencesekhez” – mesélt a kiállítás koncepciójáról Didák testvér. „Ilyen többek között Szent Erzsébet, aki világi rendi ferences nővér volt, és Assisi Szent Ferenc, aki először rendezett betlehemet. A harmadik pedig Szent Ferenc és a gubbiói farkas története, melyre a templom előtt egy szobor is utal. Ez a történet pedig azért izgalmas, mert a ferenceseket sokszor a béke szerzőiként, a béke követeiként azonosítják.”

A gubbiói farkas

Assisi Szent Ferenc leghíresebb, természettel kapcsolatos történetében – mely halála után keletkezett – Gubbió városában „egy hatalmas testű, rettenetes és vérengző farkas garázdálkodott, amely nemcsak az állatokat, hanem még az embereket is fölfalta. A városiak gyakran mentek ki az erdőbe felfegyverkezve, „mintha háborúba indultak volna, de még így is jaj volt annak, aki egyedül került szembe vele.”Amikor Ferenc ellátogatott a városba, megszánta az embereket, akik elmesélték neki a bajukat. Ekkor egyetlen társával kiment az erdőbe, hogy találkozzon a fenevaddal. Amikor a farkas megpillantotta őt és társát, nekik támadt vicsorgó fogakkal, Ferenc azonban keresztet vetett a farkas elé, aki erre azonnal megtorpant.„Gyere ide, farkas testvér!” – mondta Ferenc. A farkas engedelmeskedett. „Krisztus nevében parancsolom, hogy se engem, se másokat ne bántsál.” Majd prédikálni kezdett a farkasnak, amiért irgalom nélkül pusztította Isten teremtményeit, és megígértette vele, hogy többé nem bánt egyetlen állatot vagy embert sem.A farkas fejbólintással jelezte beleegyezését. Ferenc ekkor magával vitte a fenevadat a városba, és prédikációt tartott az embereknek és a farkasnak egyaránt, mindkét felet arra kérve, ne háborgassák egymást. Az emberek szóval fejezték ki helyeslésüket, a farkas pedig jobb mancsával esküdött. Attól a naptól kezdve a farkas és az emberek megtartották a Ferenc által kötött egyezséget.Ez a történet rendkívül hasonló ahhoz a görög mítoszhoz, amelyben Herkules lemészárolja az oroszlánt. Herkules hatalma azonban csak arra terjedt, hogy az oroszlán megölésével oldja fel az ember és természet konfliktusát. Ferenc, Krisztus hatalmánál fogva sikeresen kibékítette az embert a természettel.

Mátyás-kazula

A jelképek mellett természetesen a ferencesek kincsei, tárgyai is megjelennek a tárlókban. Többek között kiállítják hazánk legrégebbi ülőbútorát, Marchiai Szent Jakab obszerváns ferences szerzetes székét, mely a 15. századból maradt ránk.
A kiállítás talán a legértékesebb darabja a Mátyás-kazula eddig az egyházmegyei kincstárban volt elhelyezve. A miseruhát Katkóné Bagi Éva textilrestaurátor állított helyre mintegy 620 órányi munkával.
A 120 cm háthosszúságú, 67 cm széles, meggy-bordó, hernyóselyem-brokátból készült, 824 igazgyönggyel díszített kazula a 15. századból, Olaszországból való. A bordó bélésen fekete tussal írott latin betűs szöveg található, melyet a kazula elhelyezésekor mutattak meg a sajtó képviselőinek. A szöveg a miseruha készítésének és eredetének történetét tartalmazza. Mivel ezt a részt már az érdeklődők nem láthatják, annak fordítását is elhelyezik a tárlóban.

Mária,
IHS = Jesus hominum Salvator (Jézus az emberek megváltója)
E miseruha anyagának alapja a felséges Corvin Mátyásnak, a magyar nép igen szeretetreméltó királyának palástjából való. Mivelhogy Őfelsége ebben a Havas Boldogasszony bazilikában tartott országgyűlés végeztével gondoskodott a templom felújításáról és ezt a gyöngyökkel díszített ruhát Isten nagyobb dicsőségére és a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére 1465-ben nagylelkűen felajánlotta. Az Ő kegyes emléke legyen áldott örökre! Majd az idő múlásával, mivel elhasználódott, visszakapta eredeti szépségét főtisztelendő P. Zsucha Simon sekrestyés kitartó munkája által és főtisztelendő P. Telek József definitor szorgalmából, az Ige megtestesülésének és Szűztől születésének 1773. évében. A jótevő férfiak és asszonyok nyerjenek örök jutalmat és koronát a mennyben.
Szent Ferenc Atyánk Kisebb Testvéri Rendjének e Tisztelendő szegedi konventjéé vagyok az új kegyelem 1465. évétől.

Balázs Ákos fordítása

Interaktív kiállítótér

A másfél órás bemutató során a látogatók egy korábban nem használt, a kolostor központi udvarára, a kvadrumra nyíló ajtón keresztül a szabadba lépve megtekinthetik a kolostor két kútját, a második napórát, majd a templombelsőt és a sekrestyét meglátogatva jutnak el a kiállítótérig.
Érintőképernyőkön keresztül ismerkedhetnek a kolostor történetével, filmeket láthatnak a magyar ferencesek kárpátaljai, kínai missziójáról, a szerzetesek kommunisták általi üldöztetéséről és az épületegyüttes művészettörténeti érdekességeiről.
Az 1920-as években sok szerzetes járt Kínában, misszióban, ahonnan különféle tárgyakat hoztak magukkal. Itt tekinthetik meg a ferencesek Magyarországon egyedülálló kínai gyűjteményének egy részét is. A foglalkoztató épületben pedig gyerekeknek tartanak majd interaktív múzeumi programokat a ferencesség, a gyógyászat és az építészet témájában.

Ferencesek a háttérben

„Kicsit furcsa a helyzet, mert nem mi, ferencesek leszünk a tárlatvezetők” – foglalta össze a kiállítással kapcsolatos gondolatait Didák testvér. „De úgy gondolom, ez nem is a mi feladatunk. Nekünk továbbra is a ferences értékeket kell őriznünk, az emberekkel kell foglalkozzunk, lelkileg segítsük és támogassuk őket. Ilyen szempontból úgy gondolom, nem fog változni az életünk. Viszont most egy picit feladjuk a nyugalmunkat, beengedjük az embereket a kolostorba, közelebb engedjük őket a mindennapi életünkhöz. Ez viszont jó remélem kedvezően fog hatni ránk, hiszen az emberek nem ismernek bennünket.”
Nemrégiben járt egy budapesti vállalkozó a kolostorban, ahol a ferencesekkel beszélgetve, végigjárva az épületet elámult, hogy milyen csodálatos értékek rejtőznek az Alföldön. Hazatérve megkérdezte a munkatársait, hogy mit tudnak a szegedi templomról, és legnagyobb megdöbbenésére senki sem ismerte az épületet. Ezen is szeretne segíteni a ferences rend azzal, hogy országosan is megismertesse a kolostort, a benne élőket, értékrendjüket, lelki és karitatív tevékenységüket.
„A helyi ismertségből szeretnénk kilépni ország-világ elé” – reménykedett a házfőnök. „Bátran mondhatjuk, hogy a Pannonhalmi Bencés Főapátság után az 1503-ban felszentelt szegedi Havas Boldogasszony-templom a ferences rendházzal együtt Magyarország második legnagyobb középkori, eredeti funkciójának megfelelően működő épületegyüttese.”
Pedig Alsóvárost, és Szegedet legalább a paprikáról jól kellene mindenkinek ismernie, ezért is helyeztek nagyobb hangsúlyt erre a fejlesztés során.

A zajból vissza a nyugalomba

A ferences testvérek közül van a könnyebben, van, aki nehezebben élte meg a fúrás-faragást, az építkezést, a zajt. Didák testvér volt a rendtartomány helyi irányítója, egyedül ő foglalkozott a felújítással.
„Úgy gondolom, viszonylag gyorsan túlestünk rajta” – emlékezik vissza a munkálatokra a gvárdián. „Azt mindenki látja, hogy nagyon sok jó, szép és új dolog elkészült. Most, amikor a végéhez közeledünk, mindenki dicséri. Nem dohosak, vizesek a falak, nem penészesek és ez már egészen más nekünk is. Ezért pedig érdemes szenvedni...”

A korábbi részben: A szegedi ferencesek

A ferences látogatóközpontba
az idegenvezetésekre a
latogatobarat.hu
internetes oldalon lehet jelentkezni

Havasboldogasszony templom, Szeged