Húsz éves a kommunikáció szakos képzés Szegeden

A rendszerváltás előtt Magyarországon nem volt lehetőség sem egyetemi, sem főiskolai keretben kommunikáció szakon tanulni, ám már létezett ilyen oktatás – mondta Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének vezetője, az egyetem oktatója. 1993-tól indult az első kommunikáció szakos évfolyam Szeged mellett Budapesten és Pécsen, azóta a képzés folyamatosan zajlik.

„A hír az, hogy a vélemény szabad” – ez volt a mottója a pénteken a Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumában megrendezett ünnepségnek és kerekasztalbeszélgetésnek. A meghívott vendégek között voltak Szabó Gábor, az SZTE rektora és Csernus Sándor, a Bölcsészettudományi Kar dékánja mellett a szakon végzett, karriert befutott, a médiában vagy annak peremterületein dolgozó egykori diákok is – a teljesség igénye nélkül. A kérdezők Veiszer Alinda, egykori kommunikáció szakos hallgató, és Rózsa Péter voltak. Rózsa Péter már a kezdetektől fogva a szakon tanított. A vendégek meséltek egyetemi tapasztalataikról és arról, manapság mivel foglalkoznak és hogyan jutottak el az iskolapadból odáig.

Szabó Gábor rektor elmondta, hogy a társadalomtudományoknak ugyanúgy létjogosultsága van a természettudományok mellett, ám egy társadalomtudósnak is valamilyen szinten értenie kell az utóbbihoz is. Példaként hozott fel egy olyan helyzetet, mikor egy új atomerőmű építéséről kell megkérdezni az embereket – ha valaki nem ismeri annak előnyei mellett környezetszennyező hatásához, könnyelműen bólinthat rá a dologra.

Egyedi szegedi

Veiszer Alinda fontosnak tartja a különbséget a szegedi és más egyetemeken folyó kommunikáció szakos képzés között. Véleménye szerint Szegeden az elméleti képzés mellett erős gyakorlati tapasztalatokat is szerezhet egy diák, ami fontos éles helyzetekben – például nem csak megtanulja az itteni hallgató, hogy hogyan kérdezzen és viselkedjen egy interjú közben, de többször élesben is kipróbálhatja magát. Rózsa Péter szerint manapság könnyen gondolhatja magáról bárki, hogy újságíró, hiszen mindennaposnak számít az olyan technikai eszközök használata, mint az okostelefon vagy egy tablet, ám a tudás, amit egy egyetemi oktatás keretében tud elsajátítani a hallgató, már nem jár melléjük.
Manapság a kommunikáció szak nem tartozik a felsőoktatási politika kedvencei közé, mondhatni mostohagyermek. Szajbély Mihály kiemelte, hogy a bölcsészdiploma igenis rentábilis, keresett, így kommunikáció szakos diplomával is sikeresen el lehet helyezkedni.

Szöveg, fotó: Illés Réka Gabriella