2013. szeptember 26., csütörtök

„Magánember nem tud fröccsöt keverni”

Illés Réka Gabriella
Idén harmadik alkalommal startolt el a Dóm téren a Bor tér, ahol a látogatók 60 pincészet boraiból kóstolgathatnak. A rendezvény központi témája a fröccskészítés volt.



Csütörtökön délután még elég szerény volt az érdeklődés a fesztivál iránt, a standok fele még ki sem nyitott, a többiben pedig csak unottan üldögéltek.  Az emberben felmerülhet a kérdés: kellett ez ide? Hiszen Szegednek van már egy Borfesztiválja májusban, a Szeged Napja rendezvény időpontja körül. Azt a fesztivált a Széchenyi téren rendezik, ahol körülbelül 120 borászat képviselteti magát, az ország összes borvidékének ízvilágát felsorakoztatva. A standokat ilyenkor több tízezren látogatják, ízlelgetve-kóstolgatva a borokat. Az őszi, szerényebb fesztivál azonban több más okból kerül megrendezésre.

A Bor tér – szakrális környezetben

„A cél a kultúra összekapcsolása a borfogyasztással” – foglalta össze a Dóm téri fesztivál lényegét Licsicsányi Ilona, a Szegedi Városkép Kft. ügyvezető igazgatója. „Vannak boros beszélgetések is, ahol más szegmensből mutatják be a bor világát. Az a lényeg, hogy az emberek ne csak egyenek-igyanak, hanem akit igazán érdekel a boros kultúra, az kapjon egy kis információt a borokról.”
A Bor téren érződik, hogy egy lényegében más fesztivált kapott ezzel Szeged. Ehhez nagyban hozzájárul a Fogadalmi templom által teremtett bensőséges hangulat is. A Dóm téren a fesztivál egy szakrális környezetben van, ahol sokkal inkább a tartalom és a kulturális szórakozás a hangsúlyos, mintsem a céltalan lerészegedés.


A rendezvénynek évről-évre más a központi témája: idén a fröccs került a középpontba. Kisfröccs, nagyfröccs, viceházmester, sóher... mind egy fröccsfajtát jelöl. Bárhogy is isszuk, a legfontosabb, hogy igazán jó fröccsöt csak hamisítatlan szikvízből, szódavízből – amelynek készítését Jedlik Ányos 1826-ban találta fel – lehet készíteni. A másik titok a szakértelem, hiszen ahogy Márai Sándor is leírta: „Magánember nem tud fröccsöt keverni”. A téren, a zenélő óra alatt még egy kisebb kiállítást is berendeztek a szódakészítés eszközeiből.

Csőrös üvegek a kuplerájban?

Tartja egy szóbeszéd, hogy a régi szódásüvegek díszes csőrének valódi funkciója volt, nem csak esztétikai. A bordélyházakban ugyanis a kéjhölgyek aktus után a savassága miatt szódavízzel „öblítettek”, majd rendesen visszatették az asztalokra az üvegeket. A cirádás, kiálló részekkel tarkított csőröket pedig nehezebb, fájdalmasabb kihúzni. Ugyan ezt a szóbeszédet eddig egyetlen szódás sem erősítette meg, mégis időről időre elmesélik.

Borban az igazság?

A téren az árakat nézelődve adódik egy újabb kérdés: mennyit áldoz a magyar a borokra a válsághelyzetben? Szombaton késő délután körülnézve megállapíthatjuk, hogy a tér tömve van, de mégis más a helyzet, mint a Széchenyi téren.
„Az tuti, hogy nem itt fogok berúgni” – mondta egy középkorú, szakállas férfi egy másiknak, miközben a poharát szorongatva ácsorgott egy asztal mellett. „350 Ft egy deciért? Egy vagy két bort megkóstolok, bőven elég lesz ez mára. Meg egy fröccs.”
Igen, a tér árai nem az átlagzsebre vannak szabva, ugyanakkor elmondható, hogy az ilyen fesztiválok remek alkalmat adnak arra, hogy az emberek találkozzanak rég nem látott barátaikkal, rokonaikkal. Ilyenkor hajlandóbbak többet áldozni a szórakozásra, esetleg még meg is hívják egymást egy-egy pohárra. És valóban, senki sem ácsorog-ücsörög üres kézzel a téren. Ki-ki műanyag- vagy üvegpohárból szürcsölgeti a különféle borokat. A poharak tartalmáról elmondható, hogy az utóbbi években újra divatba jött a roséfogyasztás, míg korábban a vörösborok voltak „trendik”.

Rosé, szürkebarát...

„Egyre többen keresik a rosé borokat” – árulta el Licsicsányi Ilona. „Volt egy tendencia, mikor mindenki vörösbort ivott. A szárazabb fehérborra fel kell nőni, ki kell finomodnia az érzékeknek.”
És valóban sokan tartották túl savanyúnak, száraznak a fehérborokat szombaton is. Anett, a Tokajicum Borház sommelier-je az idei eladásokról és a borok iránti keresletről beszélt.
„A szürkebarát elég népszerű nálunk. Viszont van egy borunk, aminek palackja 6900 Ft. Meglepő, de abból is vittek már, igaz, főleg külföldiek. Volt, hogy két ilyen palackkal el is fogyasztott az asztalnál egy közepesen nagy társaság. De nem ez a jellemző. A középkategóriás, minőségibb borokat kóstolgatják főleg. Átlagban 300 forintot áldoznak a bor decijére az emberek, amiből egyszerre nem vesznek sokat, inkább több helyet látogatnak végig. Természetesen, ha komolyan érdeklődnek a borok iránt, egy-két kortynyi kóstolót szoktunk adni ajándékba, hogy el tudják dönteni, melyikből érdemes vásárolniuk.”

Részeg elvétve se akadt

A téren még az este közeledtével sem látni túl sok részeg embert. Valóban nem ez a hely, ahol gazdaságosan le lehet részegedni. A közönség is mintha más lenne. Az őszi fesztivál megrendezésének egy újabb oka, hogy ilyenkor a város ismét megtelik egyetemistákkal, akik még érzik a nyarat és a fesztiválok hangulatát. Szívesen jönnek ki barátaikkal egy kicsit szórakozni, kikapcsolódni, esetleg az ösztöndíjukból költeni.
Összességében elmondható, hogy a Bor térnek biztosan van jövője a tavaszi Borfesztivál mellett is, hiszen célközönsége más, hangulata sokkal kevésbé tükrözi a vurstlik és vásárok hangulatát.