„Szeged hírös város...” – és tornyos

A tornyoknak egy település életében sok szerep jutott. A várakból a messzi ellenséget kémlelték, faluhelyen a harang kongatása mellett a tűzőrök is a magasban ültek, a városok rangját mind magasabbra emelték.

„Szeged hírös város…” – szól a nóta, de egyben tornyokban is bővelkedik. Igazán csak akkor tűnnek ki, ha távolról vagy épp felülről tekintünk rájuk. A Fogadalmi templom kettőse, a Városháza barokk tornya, a Horthy által adományozott telken épült Honvéd téri református téglamonumentje, a Rókusi templom kettős fehér tűje, a Szent István téri Öreg hölgy betonkompozíciója évtizedek óta néz le ránk.

A torony

De mit is nevezhetünk toronynak? Olyan álló négy- vagy sokszöghasáb-, esetleg henger alakú, alapterületéhez viszonyítva nagy magasságú építmény, melynek funkciója meghatározza építését, berendezését. Állhat önállóan: zikkurat, minaret, harangtorony. Más építményekkel együtt: őrtorony, tűztorony, kilátótororny, hídtorony, kaputorony, lakótorony, a vár részeként donzson. Az egyes épületek tornyai, akár templomé, akár váré vagy más világi építményé, régi rendeltetésüket a modern korig megtartották. A modern építészet tornyai látványelemek vagy infrastrukturális szempontból fontosak (víztorony).                                      Zádor Anna: Építészeti szakszótár

 

„Ki gépen száll fölé…”

De épültek az elmúlt években bőséggel, és több-kevesebb tetszést aratva modern kori tornyok is: a telefontorony, a paneltornyok, a makkosházi víztorony vagy épp a belváros szörnyetege, a volt Matáv-ház tetején ülő, mára már rozsdásodásnak indult vasmonstrum.
„Ki gépen száll fölé…”, annak Szegeden nemcsak térkép, hanem tornyos a táj, a megannyi régi és újabb, szép vagy csak funkciójának megfelelő, égre törő, esetleg csak éppen alig magasló torony, árboc, antenna…
Csak egyetlen torony nem látszik: az, amelyikből a többit nézzük....

Az órásképhez (160Mpx) kattintson a képre